A Győri Ítélőtábla Bf.77/2011/4. számú határozata emberölés bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 25. §, 166. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 348. §, 351. §, 352. §, 371. §] Bírók: Miklós Mária, Nagy Zoltán, Zólyomi Csilla

Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság

Bf.77/2011/4. szám

A Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a Győrött, 2012. január 19. napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő

v é g z é s t :

Az emberölés bűntette miatt vádlott ellen indult büntetőügyben a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság 2011. május 10. napján kihirdetett B.410/2009/54. számú ítéletét helybenhagyja.

I n d o k o l á s :

A Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság Győrben, 2010. március 1., 3., 17., április 12, 19., június 2., szeptember 15., 27., október 18., december 13., 2011. február 21., május 2., 10. napján megtartott nyilvános tárgyalások alapján hozott és az utóbbi napon kihirdetett B.410/2009/54. számú ítéletével a 2009. július 6. napjától július 8. napjáig őrizetben, majd az elsőfokú ítélet meghozataláig előzetes letartóztatásban lévő vádlottat bűnösnek mondta ki a Btk. 166.§ (1) bekezdésébe ütköző emberölés bűntettében.

Ezért 5 év börtönbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. A kiszabott szabadságvesztésbe beszámította az előzetes fogvatartásban eltöltött időt. Rendelkezett a bűnjelként lefoglalt konyhakés elkobzásáról, a további bűnjel - fekete színű póló - lefoglalását megszüntette és megsemmisítését elrendelte. Kötelezte a vádlottat az elsőfokú eljárásban felmerült bűnügyi költség megfizetésére.

Az ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére, a kiszabott büntetés súlyosítása érdekében jelentett be fellebbezést. A vádlott és védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért fellebbeztek.

A Győri Fellebbviteli Főügyészség Bf.209/2010/8-I. számú átiratában a vádlott terhére bejelentett fellebbezést fenntartotta és indítványozta az elsőfokú ítélet megváltoztatását, a vádlottra kiszabott börtönbüntetés tartamának felemelését, egyebekben a tényállás korrekcióját követően az elsőfokú ítélet helybenhagyását. A fellebbviteli főügyészség átiratában kiemelte, hogy a megyei bíróság a büntetőeljárási szabályok betartásával eleget tett ügyfelderítési kötelezettségének. Az egyébként megalapozottnak tartott tényállás kiegészítését annyiban indítványozta, hogy a vádlott nemcsak szurkált a sértett felé, hanem egy alkalommal, nagy erővel, célzottan meg is szúrta a mellkasát, ezzel halálos sérülést okozott.

A fellebbviteli főügyészség álláspontja szerint a vádlott ittas állapota játszott közre abban, hogy a támadás elhárításának ezt a módját választotta. Ezért helytállóan állapította meg a megyei bíróság, hogy esetében nem állapítható meg az emberölés bűntettének privilegizált esete.

A büntetés kiszabási tényezők számbavételével egyetértett, azonban kifogásolta, hogy a helyesen megállapított törvényi minősítéshez képest a különös részi büntetési tételkeret minimumában szabta ki az első fokú bíróság vádlottra a büntetést, amelyet aránytalannak tartott az elkövetett bűncselekmény társadalomra veszélyességével. Erre figyelemmel indítványozta a büntetés tartamának felemelését.

A fellebbviteli főügyészség képviselője a másodfokú eljárás nyilvános ülésén az átiratban írtakkal egyezően az ügyészi fellebbezést a szabadságvesztés-büntetés súlyosítása érdekében fenntartotta.

A védő a fellebbezést írásban indokolta. Az ítélőtábla nyilvános ülésén perbeszédében fenntartotta és elsődlegesen felmentést indítványozott bizonyíték hiányában, illetve jogos védelmi helyzetre tekintettel, harmadlagosan méltányolható ok miatt a cselekmény erős felindulásban elkövetett emberölés bűntettének való minősítését, illetve az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését.

A védő elsődlegesen az ítélet megalapozottságát támadta. Álláspontja szerint nem állnak rendelkezésre az ügyben olyan bizonyítékok, amelyek a vádlott bűnösségét támasztják alá.

Az ellentmondásos adatok azt a lehetőséget is felvetik, hogy védencén kívül más személy volt a tettes.

Kitért arra, hogy a vádlott ittas állapotban önmagára tett terhelő vallomását egyéb bizonyítékok nem támasztják alá. A lefoglalt kés vonatkozásában nem került megvizsgálásra, hogy a rajta lévő szennyeződés vér-e és az kitől származik, ezért kétséges, hogy az volt az elkövetés eszköze. A sértett pólóján 1 cm szakadást találtak, ugyanakkor a kés 33 cm-es. A vádlott ruházatán a szemtanúk vért nem láttak, a vádlott ruházata nem is került megvizsgálásra.

Az indítványozott bizonyítékhiányos felmentésen kívül másodlagosan a jogos védelmi helyzet fennállása miatt kérte a védence felmentését. Indítványozta, hogy az ítélőtábla ennek elfogadásához vegye figyelembe a vádlott és a sértett személyiségét, a sértett fizikai erőfölényét, azt a körülményt, hogy a sértett lényegében rablási cselekményt követett el a védence terhére, amikor pénzt követelt tőle, illetve a vádlottnak nem volt menekülési útvonala az általa használt konyhahelyiségből.

Harmadlagosan, a bizonyítottnak látott bűnösség esetén, az erős felindulásban történt elkövetésre tekintettel az emberölés privilegizált esetére indítványozta átminősíteni a cselekményt, végső soron pedig hatályon kívül helyezést indítványozott.

A vádlott felszólalásában az elsőfokú bíróságon előadott védekezését ismételte meg.

Az ítélőtábla a kétirányú fellebbezésre figyelemmel a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság ítéletét a Be. 348.§ (1) bekezdése szerint az azt megelőző bírósági eljárással együtt bírálta felül. Megállapította, hogy a megyei bíróság a büntetőeljárási szabályokat megtartotta, az ügyet kellően felderítette és a tényállást a bizonyítékok okszerű mérlegelésével állapította meg.

Kellő mélységben foglalkozott a vádlottnak azzal a védekezésével, hogy a bűncselekményt jogos védelmi helyzetben a sértett támadásától tartva követte-e el. Helytállóan indokolta meg, hogy a vádlott ezirányú védekezését azért nem fogadta el, mert a pénzt követelő sértettel szemben a késsel való védekezés szükségtelen volt. A megyei bíróság által kifejtettekkel az ítélőtábla egyetértett.