BH 1980.3.84 Az a rendelkezés, amely szerint az ingatlan tulajdonjogát elbirtoklás útján akkor sem lehet megszerezni, ha az elbirtoklás feltételei csak a föld egy részére vonatkozólag állnak fenn és a föld nem osztható meg, arra az esetre vonatkozik, amikor az elbirtoklás tárgya valamely ingatlannak természetben, területileg körülhatárolt része. Nem akadályozza tehát valamely tulajdoni illetőségnek a tulajdonostárs által történő elbirtoklását [Ptk. 121. § (4) bek., PK. 4. sz.].

A perbeli házingatlan a peres felek közös tulajdona.

A felperesek keresetükben előadták, hogy az ismeretlen helyen tartózkodó I. r. alperes 231/1385 illetőségét, illetve az annak megfelelő ingatlanrészt több mint 10 év óta szakadatlanul sajátjukként birtokolták. Ennek alapján annak megállapítását kérték, hogy at I. r. alperes 231/1385 illetőségének tulajdonjogát elbirtoklás útján megszerezték.

Az I. r. alperes részére kirendelt ügygondnok a kereset elutasítását kérte.

A II. és IV. r. alperes a kereseti követelést elismerte. A III. r. alperes a tárgyaláson szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, ellenkérelmet írásban sem terjesztett elő.

Az első fokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. A döntés indoka szerint a módosított Ptk. 121. §-ának (1) bekezdése értelmében elbirtoklás útján megszerzi a dolog tulajdonjogát, aki a dolgot sajátjaként tíz éven át szakadatlanul birtokolja. A (4) bekezdés azonban úgy rendelkezik, hogy az ingatlan tulajdonjogát elbirtoklás útján akkor sem lehet megszerezni, ha az elbirtoklás feltételei csak a föld egy részére vonatkozólag állnak fenn, és a föld nem osztható meg. Bár a felperesek 1967 óta szakadatlanul sajátjukként használják az I. r. alperes ingatlanhányadát, keresetüket el kellett utasítani, mert a telek nem osztható meg.

A megyei bíróság ítéletével az első fokú bíróság ítéletét indokai alapján helyben hagyta, a következők hozzáfűzésével.