A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.33324/2017/9. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [2011. évi CLXXXVII. törvény (Szkt.) 34/A. §, (2) bek., 84. §, (5) bek., (10) bek., 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet (Nkt. Vhr.) 37/L. § (1) bek.] Bíró: Barsi-Fodor Bea

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

9.K.33.324/2017/9.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a dr. Rákosi Ferenc ügyvéd (címe) által képviselt felperes neve (címe) a dr. Lengyel Csilla jogtanácsos által képviselt Magyar Államkincstár (címe) alperes ellen a KINCSTK/16808-2/2017 számú közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében az alulírott napon -tárgyaláson- meghozta az alábbi

Í T É L E T E T

A bíróság az alperes KINCSTK/16808-2/2017 számú határozatát az elsőfokú BPM-ÁHI/2912-4/2017 számú határozatra is kiterjedő hatállyal hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezi.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 50.000 (ötvenezer) Forint perköltséget.

A kereseti illeték az Állam terhén marad.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

A nem állami oktatási intézményt fenntartó felperes 2017. március 31-én a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nktv.) végrehajtásáról rendelkező 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 37/L. § (1) bekezdése alapján nem állami köznevelési tevékenységhez kapcsolódó 2016. évi támogatásról elszámolást nyújtott be, amely a Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló 2015. évi C. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 7. számú melléklet 1/af) alpontja szerint pedagógus munkakörben és nevelő- oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak után járó átlagbéralapú támogatás esetében szakgimnáziumban szakképzési évfolyam jogcímen 2016. október 1-jei ténylétszámként 155 fő, a melléklet I/3. ac) alpont szerint pedig szakközépiskolai oktatás jogcímen 2016. október 1-jei ténylétszámként 10 fő nappali oktatás munkarendjére irányult.

A felperes elszámolását megvizsgálva a Magyar Államkincstár Budapesti és Pest Megyei Igazgatósága (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 34/A. § (2) bekezdése alapján megállapította, hogy a felperes által fenntartott intézmény nappali rendszerű oktatásban résztvevő tanulóinak létszáma 0 fő, amelynek alapján támogatás nem illeti meg, ezért a felperest 2017. május 25-én kelt BPM-ÁHI/2912-4/2017. számú határozatával kötelezte 22.626.584- Forint jogosulatlanul igénybe vett támogatás és az azután felszámított 257.070- Forint igénybevételi kamat megfizetésére.

A felperes fellebbezésére eljárt alperes az elsőfokú határozatot helybenhagyta a 2017. augusztus 11-én kelt KINCSTK/16808-2/2017. számú határozatával. Indokolásában rögzítette, hogy a felperes nappali rendszerű oktatásban résztvevő tanulóinak létszáma a hivatalos októberi statisztikai létszám alapján három tanítási év átlagában számítottan 0 fő, ezért a felperes által megadott létszámok a támogatás elszámolása során nem vehetőek figyelembe, az Sztv. 34/A. § (2) bekezdése alapján. Hozzátette, hogy a 2015/2016-os tanévre a jogszabály-módosítás hatályba lépését, vagyis 2015. június 12-ét megelőzően felvett tanulók létszáma figyelmen kívül marad, viszont a hatálybalépést követően beiskolázottakra már érvényesülnie kell a jogszabályi előírásnak, kiemelve, hogy a felnőttoktatás munkarendjét sem kell figyelembe venni, kizárólag a nappali rendszerű képzésben és a felnőttoktatásban résztvevők létszámarányát, ennélfogva a következő tanévben már nem fordulhat elő az, hogy egy iskola kizárólag felnőttoktatásban indít új képzést.

A felperes keresettel élt a határozattal szemben, kérve annak -elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályú- hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú hatóság új eljárás lefolytatására kötelezését, mert álláspontja szerint az alperesi határozat az Sztv. 34/A. § (2) bekezdésének téves értelmezésén és alkalmazásán alapul, ezért jogszabálysértő.

Hangsúlyozta, hogy hagyományosan nappali munkarendrend szerinti felnőttoktatást folytat, nappali rendszerű képzésre nem volt létszáma korábban sem. Rámutatott, hogy a hivatkozott jogszabályhely szerinti létszámarány csak azon szakképző intézmények esetében értelmezhető, amelyek nappali rendszerű képzést és felnőttoktatást (utóbbit nappali, esti, levelező munkarend szerint) egyaránt folytatnak. Kitért arra is, hogy az Sztv. 34/A. § (2) bekezdését a jogszabályba iktató törvényjavaslat indokolása még a nappali képzésre hivatkozott, amelynek nem csak a nappali rendszerű iskolai, de az általa folytatott nappali munkarend szerinti felnőttoktatás is megfelel.

Az Sztv. 33. § (1) bekezdés és 84. § (5) bekezdésre, valamint az Nktv. 60. § (5) és (7) bekezdésére hivatkozva rögzítette, hogy a nappali munkarend szerinti felnőttoktatás és a nappali rendszerű oktatás tartalma, követelményrendszere szinte azonos, vagy nagyon nagy mértékben egyező, ezért nincsen szakmapolitikai érv, amely a két képzésforma támogatás szempontjából való szélsőséges megkülönböztetését indokolná.

Ezen túlmenően az Sztv. 34/A. § (2) bekezdése nem is az állami támogatásra, finanszírozásra vonatkozó, hanem az intézmények általános működését rendező szabály, ha a jogalkotó a kizárólag felnőttképzést folytató intézmények működését nem minősíti jogszerűnek, arra más módon (szakmaszerkezeti döntésekkel, szakképzési megállapodásokkal) lehetősége van. Hangsúlyozta, hogy a szakképzési megállapodásban foglaltak szerint az állam helyett lát el oktatási feladatokat. Cáfolta az alperes azon megállapítását, hogy az Sztv. 34/A. § (2) bekezdés hatálybalépését követően jogszerűen (nappali rendszerű képzés nélkül) nem működhet, amely állítás alátámasztásául csatolta a Budapest Főváros Kormányhivatala által kiállított működési engedélyét és a megkötött szakképzési megállapodást, a részére korlátozottan támogatható létszámot megállapító szakmaszerkezeti döntések kivonatát, kiemelve, hogy a csak felnőttképzést folytató iskolatípust az Nktv. 13. § (2) bekezdése is nevesíti, és amennyiben működése nem lenne jogszerű, annak következményeit elsősorban a működési engedély körében kell levonni, emiatt azonban nem marasztalták el.

Kiemelte, hogy a határozat abban ez esetben is jogszerűtlen, ha az Sztv. 34/A. § (2) bekezdését a nappali rendszerű képzéssel nem rendelkező intézményekre is alkalmazni kellene, ugyanis a jogszabály hatálybalépését követő harmadik tanév statisztikai létszáma legkorábban 2018 októberében áll rendelkezésre, ennél fogva az arányszám megállapíthatósága az elszámolással érintett év vonatkozásában kizárt. E körben rámutatott, hogy a 2016/2017-es, és az azt megelőző tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntés (297/2015. (X.13.) és 13/2015. (II.10.) Kormányrendeletek) a támogatható képzésekre az oktatás munkarendjétől függetlenül hivatkozik, és ad intézményszinten lebontott keretszámot, míg a következő (2017/2018-as) tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntés (317/2016. (X.25.) Kormányrendelet) már hivatkozik az Sztv. 34/A. § (2) bekezdésben rögzített létszámarányra.