A Fővárosi Törvényszék K.701377/2022/2. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (EGYENLŐ BÁNÁSMÓD ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 14. § (1) bek.] Bírók: Barsi-Fodor Bea, Huber Gábor, Nagy Péter

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék K.701377/2022/2.*, Fővárosi Törvényszék K.701377/2022/9., 6/2024. (IV. 3.) AB határozat

***********

Fővárosi Törvényszék

Az ügy száma: 105.K.701.377/2022/2.

A felperes: Felperes

(cím1)

A felperes képviselője: Felperesi képviselő

(cím2)

Az alperes: Alapvető Jogok Biztosa

(1055 Budapest, Falk Miksa utca 9-11.)

A per tárgya: egyenlő bánásmóddal összefüggő közigazgatási jogvita (EBH.....2/2020.)

Í T É L E T

A bíróság a keresetet elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 70.000 (hetvenezer) forint perköltséget, továbbá az államnak - az állami adó- és vámhatóság felhívásában megjelölt módon és számlára - 30.0000 (harmincezer) forint kereseti illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

Az ítélet alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes az Egyesület (a továbbiakban: egyesület) munkatársa. Az egyesület azon célja megvalósítása érdekében, hogy minél több közterületen élő hajléktalan ember szociális bérlakásba költözhessen, telket vásárolt, ahová szociális bérlakások kialakítására szolgáló háromlakásos sorház építését tervezte.

[2] A polgármester (a továbbiakban: polgármester) 2020. október 7-én a saját hivatalos közösségi média oldalán egy közleményt tett közzé, amelyben leírta, hogy az adott településrészen élők számára jelenleg is komoly terhet jelent az ugyancsak a kerület központi részén lévő, közel 500 személyt befogadó három hajléktalanszálló. Kifejtette, hogy az elesettek megsegítésére olyan megoldást kell találni, ami az ott élők számára is elfogadható. Egyeztetést folytat az egyesülettel annak érdekében, hogy a tervezett beruházás ne az adott telken valósuljon meg, és csereingatlan lehetőségét is felvetette. Biztosította a lakosságot, hogy amíg ő a polgármester, addig a kerületben nem lesz több hajléktalanszálló, és a kerület központi részén nem fog hajléktalanok számára lakás épülni.

[3] A más kerületben lakó, nem az egyesület képviseletében eljáró felperes a polgármester közleménye alá kommentként beillesztett egy linket "Az Egyesület közleménye" címmel, amely ismertette az egyesület célját, tevékenységét, és tartalmazott egy látványtervet a tervezett épületről. Ebben a közleményben az is szerepelt, hogy ismeretlenek szórólapon hazug módon azt terjesztik róluk, hogy hajléktalanszállót akarnak építeni. Egy magánszemély hozzászólásában kifejtette, arra kellene törekedni, hogy a hajléktalanok a már jelenleg is erősen leterhelt kerületek helyett az elnéptelenedő falvakban kaphassanak otthont, ahol önfenntartással, közmunkával a megélhetésük is biztosítható lenne, és a falu sem néptelenedne el. A felperes erre a véleményre úgy reagált, hogy "Amit Ön javasol, azt úgy nevezik, rezervátum és csak remélni tudom, hogy nem a közösségünkből való kizárás az egyetlen megoldás, ami eszébe jut a lakhatási válság kapcsán." Leírta, hogy már 70 ember lakhatását biztosítják, és soha nem érkezett panasz a szomszédoktól. A hozzászólását a következőkkel zárta: "...nem tudom miért kell ez a gyűlölködés és elutasítás. Jó lenne, ha megpróbálnánk emberségesek lenni egymással." A felperes által közzétett egyesületi közleményt és a hozzászólását rövidesen eltávolították a polgármester közösségi média-oldaláról, és lehetetlenné tették számára, hogy a véleményét ott kifejezze, azóta csak a "share" (megosztás) funkció érhető el a számára.

[4] A felperes kérelmet (a továbbiakban: kérelem) nyújtott be az alperes jogelődjéhez (a továbbiakban az alperessel együtt: alperes) azzal, hogy a polgármester részéről közvetlen hátrányos megkülönböztetés érte az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebktv.) 8.§ j) pontjában szereplő politikai vagy más véleménye miatt. Álláspontja szerint a közleményei - amelyek miatt a hátrány érte - személyiségének lényegi vonásából eredően baloldali politikai vélemények voltak egy helyi ügyben. Véleménye szerint a polgármester pusztán emiatt törölte a - hatóság mellett korábban működő Tanácsadó Testület 288/2/2010. (IV.9.) TT. számú állásfoglalásában megfogalmazott elvárásoknak egyébként megfelelő - bejegyzéseit, és zárta el a véleménynyilvánítás lehetőségétől, míg azok számára, akik a polgármesterrel hasonló politikai véleményt képviselnek, továbbra is megjelenést biztosított.

[5] Az alperes az EBH.....2/2020. számú határozatával a kérelmet elutasította. Indokolásában az Ebktv. 4. § b) pont 7. § (1) bekezdés, 8. § j) pont, 14. § (1) bekezdés a) pont, 19. § (1)-(2) bekezdés rendelkezéseire utalt. Megállapította, hogy a felperes rendelkezett az Ebktv. 8. § j) pontjába sorolt politikai és más vélemény védett tulajdonsággal, és azáltal, hogy a véleményét eltávolították, hátrány is érte, azonban a hátrány felperest nem a személyisége lényegi vonását jelentő baloldali politikai vagy más véleménye miatt érte, hanem egy adott konkrét kérdésben kifejtett véleménye miatt, amelynek lényege a felperes és a polgármester között kialakult azon nézetkülönbség, hogy az adott telekre épüljön-e hajléktalanok számára bérlakás, vagy sem. Az e kérdésben fennálló vélemény pedig nem egy baloldali eszmerendszer közvetlen megnyilvánulása, mert e kérdést bármelyik eszmerendszer híve támogathatja és ellenezheti is. Rögzítette, hogy a TT. állásfoglalás a konkrét ügyben nem releváns.

A kereset, a védirat

[6] A felperes keresetében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését kérte.