A Szegedi Ítélőtábla Pf.20316/2018/4. számú határozata személyiségvédelmi igény tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 4. §, 163. §, 164. §, 221. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 1:4. §, 2:42. §, 2:43. §, 2:45. §, 2:52. §, 6:519. §] Bírók: Béri András, Szeghő Katalin, Zanóczné dr. Ocskó Erzsébet

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.II.20.316/2018/4.szám

A Szegedi Ítélőtábla felperesnek - az Óvári Ügyvédi Iroda (ügyintéző ügyvéd: dr. Óvári Judit) által képviselt alperes ellen személyiségvédelmi igény érvényesítése iránt indított perében a Szegedi Törvényszék 2018. január 26. napján kelt 7.P.22.178/2017/6. számú ítélete ellen az alperes 7. sorszám alatt benyújtott fellebbezése alapján lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő

í t é l e t e t:

Az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, a megfellebbezett rendelkezéseit helybenhagyja.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

A peres felek házastársak voltak. Jelenlegi viszonyuk feszültségekkel terhes, a felperes és az alperessel közös gyermekeik közötti kapcsolattartás tárgyában több eljárás volt közöttük folyamatban. A peres felek (gyermek neve) nevű gyermeke 2016. áprilisában az (egyesület neve) Egyesület Facebook oldalán bejegyzést tett közzé, amely egyebek mellett az alábbi közléseket tartalmazza:

1./ "...rengeteg mesét nézhettem, amit apám illegálisan töltött le".

2./ "Mi meg anyuval itthon aggódunk, hogy mi lesz, ha megint elveszíti a fejét és őrjöngési rohama lesz. Ilyenkor én gyorsan felkeltem, és az öcsémmel együtt elmentem a fürdőszobába bezárkózni."

3./ "Amikor a fürdés jött, azt mondtam, hogy anyuval akarok fürdeni, odarohantam hozzá. Apám erre odajött és elfenekelt."

4./ "Egyszer majdnem földhöz vágta az öcsémet, mert éjszaka sírt, neki meg korán reggel menni kellett dolgozni, anyám szerencsére elkapta a levegőben."

5./ "... ő meg ellopta a jégkrémet."

6./ "A válás után meg volt, hogy az öcsémmel ment valahova és elütött egy biciklist, cserbenhagyásos gázolás volt."

7./ "Hátrafordult és elkezdett velem kiabálni, közbe meg belehajtott az árokba."

8./ "Többször is gyorsan hajtott, városban 60 volt a standard az 50 helyett, városon kívül meg a 80 helyett ment 125-tel."

Az egyesület megkeresésére a Facebook üzemeltetője a bejegyzéseket rövid időn belül eltávolította. Ezt követően 2016. április 24-én az alperes a (honlap neve) elnevezésű honlapján feltöltötte az előzőekben írt bejegyzést és az írás linkjét, amelyre kattintva az bárki számára elérhető volt. Emellett a feljegyzés linkjét saját Facebook oldalán az idővonalon is megosztotta annak további megosztására buzdító szöveggel. A honlapon közzétett tartalmat 2016. szeptember 6. napjának 21.57 perce és 2016. szeptember hó 7. napjának 7 óra 55 perce közötti időben törölte a tárhelyszolgáltató. A felperes magánindítványára lefolytatott eljárásban a Szegedi Járásbíróság - a Szegedi Törvényszék 2.Bf.565/2017/6. számú határozatával jogerőre emelkedett - 16.B.4260/2016/13. számú ítéletével a tényállásban írt kijelentések miatt megállapította az alperes bűnösségét rágalmazás vétségében, és egy évre próbára bocsátotta.

A felperes keresetében kérte, a bíróság állapítsa meg, az alperes azzal, hogy a (honlap neve) elnevezésű honlapon és a Facebook oldalán közzétette közös kiskorú gyermekük egyesületi honlapra írt, a tényállásban idézett hozzászólását, megsértette a jóhírnévhez és becsülethez fűződő személyiségi jogát. Kérte, hogy kötelezze az alperest 300 000 Ft sérelemdíj megfizetésére, valamint nyilvános bocsánatkérő bejegyzés közzétételére honlapján és a Facebook oldalán, és tiltsa el a további jogsértéstől. Keresetének indokolása szerint a per tárgyát képező tényállítások valótlan tartalmúak, és alkalmasak a becsület csorbítására. Hangsúlyozta, az alperes felelősségét e tekintetben a büntetőbíróság jogerős ítéletével megállapította. Előadta, az írás megjelenésének időpontjában kormánytisztviselőként dolgozott, nemzetbiztonsági átvilágításon esett át, az írásban foglaltak miatt magyarázkodásra kényszerült.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Előadta, (gyermek neve) nevű gyermeküknél közepes mértékű depressziót diagnosztizáltak 2013-ban a felperessel való kapcsolatára, elutasító magatartására, szorongásos tüneteire visszavezethetően. Hangsúlyozta, magatartását kizárólag a gyermeke támogatása motiválta. Kiemelte, a sérelmezett bejegyzések rövid időn belül törlésre kerültek, mind a honlapja, mind pedig a Facebook oldala csekély látogató számmal rendelkezik, ezért a felperest olyan mértékű hátrány nem érte, amely a sérelemdíj iránti igényt megalapozná. A sérelemdíj esetleges megítélése esetére részletfizetés engedélyezését kérte.