A Budai Központi Kerületi Bíróság P.30838/2017/56. számú határozata házasság felbontása és járulékai tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 156. §, 217. §, 233. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 4:21. §, 4:76. §, 4:80. §, 4:81. §, 4:147. §, 4:167. §, 4:178. §, 4:181. §, 4:208. §, 4:214. §, 4:215. §, 4:216. §, 4:218. §, 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (Gyer.) 27. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bíró: Áts Ágota
Budai Központi Kerületi Bíróság
1.P.XI.30.838/2017/56.
A Budai Központi Kerületi Bíróság
a dr. Demeter Ákos Ügyvédi Iroda (elektronikusan kapcsolatot tartó, 1132 Budapest, Váci út 28. II/5.) részéről eljárt dr. Demeter Ákos ügyvéd által képviselt
(felperes neve) (címe) felperesnek
a Spronz Ügyvédi Iroda (elektronikusan kapcsolatot tartó, 1024 Budapest, Forint u. 10.) részéről eljárt dr. Spronz Júlia ügyvéd által képviselt
(alperes neve) (címe) alperes ellen
házasság felbontása és járulékai iránt indított perében meghozta a következő
í t é l e t e t :
A bíróság (alperes neve) (egyedi elektronikus anyakönyvi azonosítója) és (felperes neve) (egyedi elektronikus anyakönyvi azonosítója) házastársaknak a (város4) anyakönyvvezető előtt (...) napján megkötött házasságát felbontja.
A bíróság a felek házasságából (...) napján született (gyerek1) és a (...) napján született (gyerek2) utónevű, még kiskorú gyermekek feletti szülői felügyelet gyakorlására az alperesi anyát jogosítja fel.
Kötelezi a bíróság a felperest, hogy a fenti két gyermeke tartására (...) napjától fizessen meg az alperesnek, minden hó 10. napjáig, havonta, előre esedékesen, gyermekenként havi 100.000.- (százezer) Ft, összesen a két gyermekre 200.000.- (kétszázezer) Ft gyermektartásdíjat.
A bíróság megállapítja, hogy a felperesnek 2017. február 1. napjától 2019. január 31. napjáig összesen 2.740.000.- (kétmillió-hétszáznegyvenezer) Ft hátraléka keletkezett, amelyet jelen ítélet jogerőre emelkedését követő hatvan napon belül köteles egy összegben megfizetni az alperesnek.
A folyó gyermektartásdíj előzetesen végrehajtható.
A bíróság az alábbiak szerint szabályozza a felperesi apa és a fenti két gyermek közti kapcsolattartást.8
Amennyiben az apa életvitelszerűen (ország1-ben) tartózkodik, úgy a személyes kapcsolattartás, amelyre a felperes jogosult és köteles, minden évben nyáron két hét összefüggő időtartamban illeti meg, a kezdő hétfői nap 9 órától, a záró vasárnapi nap 19 órájáig. A kapcsolattartás pontos idejében a felek minden év március 31. napjáig megállapodhatnak, megállapodás hiányában az minden évben augusztus 1-14-ig napjáig tart, a kezdő nap 9 órától, a záró nap 19 óráig.
Az apa életvitelszerű külföldi tartózkodása idején jogosult és köteles továbbá a skype vagy telefon útján való kapcsolattartásra a gyerekekkel, minden héten kedden 18-19 óráig és pénteken 18.30 percétől 20 óráig.
Kötelezi a bíróság az alperest, hogy biztosítsa a fenti időpontokban a gyerekek skype vagy telefon útján való elérhetőségét.
Az apa életvitelszerű (ország2)-ben való tartózkodása esetén a személyes kapcsolattartásra a gyermekkel az alábbiak szerint jogosult és köteles.
A folyamatos kapcsolattartás keretében minden páros héten pénteken 16 órától vasárnap 18 óráig.
Az időszakos kapcsolattartás körében:
A kettős ünnepek (Karácsony, Húsvét, Pünkösd) második napján, így december 26-án, húsvéthétfőn és pünkösdhétfőn 9 órától 19 óráig. A gyermekek mindenkori tanintézménye által meghatározott évközi szünetek fele időtartamában, a szünetek első felében, a kezdő nap 9 órától a záró nap 18 óráig.
Nyáron kétszer két hét időtartamban, amelynek pontos idejében a felek minden év május 31. napjáig megállapodhatnak, megállapodás hiányában az július 1-14. napjáig és augusztus 1-14- napjáig, a kezdő nap 9 órától a záró nap 18 óráig tart.
Az apai időszakos kapcsolattartások idején megilleti az anyát a telefonos kapcsolattartás lehetősége a fenti két gyermekével, szerdai és vasárnapi napokon 18-19 óra között. Kötelezi a bíróság a felperest, hogy biztosítsa a fenti időpontokban a gyerekek telefonos elérhetőségét.
Kötelezi a bíróság a feleket, hogy a kapcsolattartás akadályáról egymást az akadály felmerültekor nyomban, legkésőbb a kapcsolattartást megelőző 48 órával, hitelt érdemlő módon értesítsék.
Amennyiben a folyamatos kapcsolattartás az anya, vagy a gyerekek oldalán felmerült ok miatt, vagy az apa önhibáján kívül marad el, feltéve hogy az apa eleget tett előzetes értesítési kötelezettségének, a kapcsolattartást az akadály felmerültekor nyomban, a következő páratlan hétvégén azonos időtartamban pótolni kell.
Az időszakos kapcsolattartás nem pótolható. Az időszakos kapcsolattartás alatt nincs helye folyamatos kapcsolattartásnak.
A gyermekek átadás-átvételének helye az anya mindenkori lakóhelyén van.
A bíróság a felek házastársi közös lakásának - amely természetben az (utcanév1) szám alatt található - a felek közti használatát megosztja akként, hogy a fürdőszoba mellett lévő 8 négyzetméteres szoba és a bejárathoz közelebb eső 12 négyzetméteres szoba kizárólagos használata az alperest, a WC-hez közelebb eső 10 négyzetméteres szoba kizárólagos használata a felperest illeti meg, a többi helyiség közös használata mellett.
Kötelezi a bíróság az alperest, hogy a felperes által kizárólagosan használható fenti helyiséget az ítélet jogerőre emelkedését követő 15 napon belül bocsássa a felperes birtokába.
A bíróság az ítélet jogerőre emelkedésével hatályon kívül helyezi a 9. sorszámú ideiglenes intézkedését tartalmazó végzését.
Egyebekben a bíróság az alperes viszontkeresetét elutasítja.
Kötelezi a bíróság a felperest, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal külön felhívására, a felhívásban majd megjelölt módon és határidőben fizessen meg 159.240.- (százötvenkilencezer-kétszáznegyven) Ft le nem rótt illetéket. Kötelezi a bíróság az alperest, hogy ugyanilyen módon és határidőben rójon le 26.760.- (huszonhatezer-hétszázhatvan) Ft meg nem fizetett illetéket.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!