A Gyulai Törvényszék P.20058/2013/27. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 164. §, 228. §, 260. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 324. §, 325. §, 327. §, 339. §, 348. §, 349. §, 360. §, 1997. évi LXVI. törvény (Bsz.) 2. §, 7. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 71. §, 190. §, 230. §, 267. §] Bíró: Hajnal Beatrix

Gyulai Törvényszék

9.P.20.058/2013/27. szám

A Gyulai Törvényszék felperesnek - az OBH Jogi Képviseleti Osztálya dr. AA OBH-ba beosztott bíró által képviselt I. r. és dr. BB által képviselt II. r. alperesek elleni kártérítés megfizetése iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t .

A törvényszék a keresetet elutasítja.

Kötelezi a felperest arra, hogy fizessen meg 15 nap alatt a II. r. alperesnek 58.216 (Ötvennyolcezer-kettőszáztizenhat) forint, míg az I. r. alperesnek szintén 15 nap alatt 60.000 (Hatvanezer) forint perköltséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Csongrád Megyei Adóigazgatósága Illetékfőosztálya (6720 Szeged, Pf. 66.) felhívására az ott közölt időben és módon 150.000 (Egyszáz-ötvenezer) forint le nem rótt kereseti illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt van helye fellebbezésnek, melyet írásban, 5 példányban a Szegedi Ítélőtáblához címezve a Gyulai Törvényszéknél lehet benyújtani.Az ítélet ellen irányuló fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a./ a fellebbezés csak a perköltség összegére, vagy viselésére, az állam által előlegezett költségre vonatkozik,b./ a fellebbezés csak a teljesítési határidővel, részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos,c./ a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul,d./ a felek ezt kérték.A felek a./ c./ pont esetén is kérhetik tárgyalás tartását.

I n d o k o l á s .

A törvényszék a felperes kereseti kérelme és mellékletei, a felperes személyes előadása, I. II. r. alperes ellenkérelmei, a Hódmezővásárhelyi Városi Bíróság B.461/2007. B.262/2006., a Szegedi Városi Bíróság B.1509/2006. számú iratai, a Csongrád Megyei Ügyészség Nyomozó Hivatal Nyt.247/2003. számú iratai, Csongrád Megyei Rendőrkapitányság 93/2002. számú nyomozati iratai és az ehhez kapcsolódóan keletkezett ügyészségi iratok, a Szegedi Városi Bíróság P.21.946/2008. számú és 16.P.23.382/1999. számú iratai, a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal Nyom.31/2002. számú határozta és az eljárás egyéb adatai az alábbi

t é n y á l l á s t

állapította meg.

A felperes néhai házastársa úgynevezett secunder generalizált amyloidosis megbetegedésben szendvedett, melynek első tünetei nála 1985-1986-ban vesegyulladás formájában jelentkeztek és az alapbetegségét az 1986-ban elvégzett veseszövettani vizsgálat mutatta ki. Ezen betegség folytán a szervezetében - ma még ismeretlen okból - egy fehérjeszerű kocsonyás anyag jelent meg, amely különböző szerveiben lerakódott és gátolta azok működését. A betegség folyamata feltartóztathatatlan, előbb-utóbb a beteg halálát eredményezi. A felperes házastársánál ezen betegség 1986-ban a vastagbél falát és az abban lévő ereket is érintette, majd veseelégtelenség alakult ki, melynek következtében 1990. évben veseátültetést végeztek a Szegedi Tudományegyetem Sebészeti Klinikáján. Az új vesét a felperes néhai házastársának a szervezete befogadta és 6 hetente kellett kontrollvizsgálatra járnia. Az új szerv kilökődésének megakadályozása érdekében immundepressziós kezelésben részesült, 1994. évig az új szerv jól működött. Ezen kezelés azonban az immunrendszerét legyengítette, fokozatosan vérszegénység, csontritkulás, pajzsmirigy megnagyobbodás és egyéb panaszok alakultak ki. A pajzsmirigy probléma megoldására műtét útján 1997. évben került sor és az akkor elvégzett szövettani vizsgálat a pajzsmirigy elváltozás hátterében is az alapbetegség jelenlétét mutatta ki. A felperes néhai házastársa állapota nem javult, sőt romlott, ezért kezdődő köhögésre, nehézlégzésére figyelemmel a Szegedi Tudományegyetem Tüdőgyógyászati Tanszékén végzett vizsgálat során felmerült a TBC gyanúja, de az 1998. márciusában végzett röntgenvizsgálat egyértelmű diagnózist nem adott. A megbetegedést a Mantoux próba sem mutatta ki és a köpetből elvégzett tenyésztés eredménye is negatív volt. Az alperes orvosai tüdőgyógyászati konzíliumot követően további vizsgálatokat, CT vizsgálatot is szükségesnek tartottak és március 31-re felvételre előjegyezték őt a ...-i Tüdőgyógyászati Intézetbe. A Szegedi Tudományegyetem Transzplantációs Ambulanciáján felperes néhai házastársa április 20-án jelentkezett fokozódó panaszokkal, ekkor sürgősséggel mellkasi CT vizsgálat elrendelésére került sor, mely április 21. napján készült el és tüdőgümőkórt állapítottak meg. A ...-i intézetbe 1998. április 23. napján vették fel és elkezdték kombinált antituberkulotikus kezelését és átmeneti javulást követően felperes házastársa 1998. május 4. napján 33 éves korában elhalálozott. A boncolás során csaknem valamennyi belső szervében zsugorvesében, a beültetett vesében, a pajzsmirigyben, a mellékvesékben, a lépben, a májban, csontvelőben észlelhetők voltak az alapbetegség jelei. A halál okaként az elhatalmasodott Tbc fertőzés következtében kialakult keringési és légzési elégtelenség került megjelölésre.

A felperes 1999. október 27. napján érkezett keresetlevelében a Szegedi Tudományegyetem alperest 1.000.000 forint nem vagyoni kártérítés és kamatai megfizetésére kérte kötelezni arra hivatkozással, hogy az alperes orvosai nem a tőlük elvárható legnagyobb gondossággal és körültekintéssel kezelték a házastársát, nem kapta meg azokat a kezeléseket, amelyek állapotának javulását vagy életének meghosszabbítását eredményezték volna. Az eljárás a Szegedi Városi Bíróságnál P.23.382/1999. szám alatt volt folyamatban. Az elsőfokú bíróság 16.P.23.382/1999/21. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította és kötelezte a felperest 60.000 forint le nem rótt kereseti illeték megfizetésére, míg az alperes javára 40.000 forint, az alperesi beavatkozó javára pedig 10.000 forint perköltség megfizetésére. A perben kirendelt - CC - igazságügyi orvosszakértő véleményét elfogadta az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az alperes alkalmazottai a felperes házastársának gyógyítása során minden esetben helyes gyógymódot választottak és alkalmaztak, az elhunytat megfelelő gyógykezelésben részesítették, mulasztást nem követtek el és a felperes néhai házastársának halálát gyógyíthatatlan betegsége, illetve annak szövődményei okozták.

Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben a felperes terjesztett elő fellebbezést, melynek folytán a Csongrád Megyei Bíróság 2.Pf.21.037/2001/3. számú - 2001. június hó 28. napján kelt - ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta és a felperest 15.000 forint fellebbezési perköltségben és 60.000 forint le nem rótt fellebbezési illetékben marasztalta. Felperes jogi képviselője részére a másodfokú határozat 2001. július 12. napján került kézbesítésre.

A jogerős határozattal szemben a felperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. A Legfelsőbb Bíróság Pfv.III.22.622/2001/12. számú - 2003. május 30. napján kelt - ítéletével a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta és a felperest az alperes javára 5.000 forint felülvizsgálati eljárási költség, míg az állam felhívására pedig 60.000 forint felülvizsgálati illeték megfizetésére kötelezte.