1992. évi LXVI. törvény

a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról[1]

Veszélyhelyzeti normák

Az Országgyűlés, az Alaptörvénynek a személyes adatok védelméről szóló rendelkezéseire figyelemmel, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról a következő törvényt alkotja:[3]

I. fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény célja

1. § (1)[4] E törvény célja, hogy meghatározza a polgárok személyi- és lakcímadatait tartalmazó nyilvántartás (a továbbiakban: nyilvántartás) működésének törvényes feltételeit.

(2)[5] A nyilvántartás azokat az alapvető személyi- és lakcímadatokat tartalmazza, amelyek a polgárok egymás közötti jogviszonyaiban személyazonosságuk igazolásához, továbbá a közigazgatási és igazságszolgáltatási szervek, a helyi önkormányzatok, valamint más természetes és jogi személyek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek törvényen alapuló adatigényeinek kielégítéséhez szükségesek.

(3)[6] E törvény biztosítja a természetes személy (a továbbiakban: polgár) személyes adataival való önrendelkezési jogának, valamint az egyéb alkotmányos jogok érvényesítéséhez és a közigazgatás hatékonyságának biztosításához szükséges személyazonosító- és lakcímadatok használatához fűződő közérdek összhangját.

(4)[7] E törvény a nyilvántartás törvényességét annak célhoz kötöttségével, az adatkezelés feltételeinek és a személyes adatok körének pontos meghatározásával, az adatkezelési jogosultságoknak a nyilvántartás szervei közötti megosztásával, továbbá az adatkezelés időbeni korlátozásával biztosítja.

(5) E törvény garanciális szabályokat állapít meg a nyilvántartásban kezelt adatok védelmére, valamint előírja az adatkezelés és a szolgáltatás ellenőrzésének kötelezettségét.

(6) A személyazonosító jel csak az e törvényben meghatározott korlátozott körben és szabályozott feltételek mellett, valamint az ebben megállapított határidőig használható.

A törvény alapelvei

2. § (1) A polgár - ha törvény másként nem rendelkezik - jogosult megtiltani a róla nyilvántartott adatok kiadását. A tilalommal érintett adat a polgár erre irányuló eseti engedélye alapján kiadható. Ez utóbbi eljárás költségei a kérelmezőt terhelik.

(2) A nyilvántartás szervei (6. §), ha törvény másként nem rendelkezik - az adatszolgáltatás teljesítéséhez szükséges adatokon kívül - nem ismerhetik meg azon adatkezelők által kezelt adatokat, amelyekhez adatot szolgáltatnak.

(3)[8]

(4)[9]

(5)[10] A nyilvántartás szervei statisztikai célra - a népszámlálással kapcsolatos feladatok és a Központi Statisztikai Hivatal statisztikai célú adatkezelése kivételével - csak olyan módon szolgáltathatnak adatot, amellyel a polgár és az adat kapcsolata nem állítható helyre.

(6)[11] A nyilvántartás hatálya alá tartozó polgárok teljes körére - ha törvény másként nem rendelkezik - személyi- és lakcímadatokat csak a nyilvántartás szervei gyűjthetnek.

A nyilvántartás fogalma és feladatai

3. § (1)[12] A nyilvántartás olyan közhiteles hatósági nyilvántartás, amely a nyilvántartásban szereplő polgároknak az e törvényben meghatározott személyi, lakcím és értesítési cím adatait, valamint az azokban bekövetkezett változásokat tartalmazza és igazolja.

(2) A nyilvántartás feladata az e törvényben meghatározott adatok és változásaik gyűjtése és kezelése, azokról okiratok kiadása és törvényben meghatározott jogosultaknak adatok szolgáltatása.

A törvény hatálya

4. § (1)[13] A törvény hatálya alá tartoznak:

a)[14] Magyarország területén élő magyar állampolgárok, és - azon nem Magyarországon élő külföldi, valamint a házastársa és eltartott leszármazója, valamint eltartott szülője kivételével, aki számára az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény alapján nemzetgazdasági érdekből adott ki nemzeti letelepedési engedélyt - a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező, valamint a menekültként vagy oltalmazottként elismert személyek,

b)[15] a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személyek (a továbbiakban: a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy), amennyiben a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogukat Magyarország területén gyakorolják,

c)[16] a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4. § (2a), (3), (3a) és (7) bekezdése vagy 5. §-a alapján honosított vagy visszahonosított külföldön élő polgárok; és

d)[17] - e törvényben meghatározott esetekben - a külföldön élő magyar állampolgárok.

(2)[18] A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4. § (2a), (3), (3a) és (7) bekezdése vagy 5. §-a alapján honosított vagy visszahonosított külföldön élő polgár adatai az állampolgársági ügyekben eljáró szerv értesítése alapján hivatalból szerepelnek a nyilvántartásban.

(2a)[19] A külföldön élő magyar állampolgár adatai a nyilvántartásban akkor szerepelnek, ha

a) Magyarország területén kívül élő magyar állampolgár kéri adatai nyilvántartásba való felvételét,

b) a magyar állampolgár bejelenti külföldi letelepedésre vonatkozó szándékát,

c) az (1) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő polgár magyar állampolgárságot szerez,

d) a Magyarország területén kívül élő polgár a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 5/A. §-a alapján nyilatkozattal magyar állampolgárságot szerez,

e) a Magyarország területén kívül élő magyar állampolgár kérelmére a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény alapján az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a magyar állampolgársága fennállását igazolja, vagy

f)[20] a Magyarország területén kívül élő magyar állampolgár külföldön történt születését, házasságkötését vagy bejegyzett élettársi kapcsolatát a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv anyakönyvezi.

g)[21] a Magyarország területén kívül élő magyar állampolgár Magyarországon történt születését az anyakönyvvezető anyakönyvezi.

h)[22] a Magyarország területén kívül élő magyar állampolgár magánútlevél iránti kérelmet terjeszt elő.

(2b)[23] A 29/J. § hatálya kiterjed arra a külföldön élő magyar állampolgárra, aki nem szerepel a nyilvántartásban és érvényes magyar útlevéllel rendelkezik.

(2c)[24] Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv eljárását követően - ha a nyilvántartásban nem szerepelnek - hivatalból kerülnek a nyilvántartásba[25]

a) a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 5/A. §-a alapján magyar állampolgárságot nyilatkozattal szerzett polgár adatai, és

b) azon magyar állampolgár adatai, akinek a kérelmére az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény alapján a magyar állampolgárság fennállását igazolja.

(2d)[26] A hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv eljárását követően - ha a nyilvántartásban nem szerepelnek - hivatalból kerülnek a nyilvántartásba a Magyarország területén kívül született, házasságot kötött vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesített magyar állampolgár adatai, ha a külföldön történt születését, házasságkötését vagy bejegyzett élettársi kapcsolatát a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv anyakönyvezte.

(2e)[27] A magánútlevél iránti kérelem előterjesztését követően a kérelmező - ha a nyilvántartásban nem szerepel - személyi- és lakcímadatainak nyilvántartásba vételére irányuló eljárást hivatalból kell megindítani. A nyilvántartásba vételnek kizárólag akkor van helye, ha a kérelmező anyakönyvi eseménye az anyakönyvi nyilvántartásban már szerepel.

(3)[28] E törvény hatálya kiterjed:

a)[29] a személyiadat- és lakcímnyilvántartási, az adatkezelési és a lakcímbejelentési eljárásra,

b)[30] a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy kivételével a személyazonosító igazolvánnyal kapcsolatos eljárásra,

c) a személyazonosítás célját szolgáló és jogosultságot igazoló egyéb okmányok kiadásával összefüggő eljárásra.

d)[31]

Értelmező rendelkezések

5. § E törvény alkalmazása során:

(1)[32] Szolgáltatásazonosító: az állandó személyazonosító igazolvány tároló elemén rögzített, véletlenszerűen képzett egyedi azonosító karaktersorozat.

(2)[33] A polgár lakóhelye: annak a lakásnak vagy szállásnak (a továbbiakban együtt: lakás) a címe, amely a polgár állammal, továbbá a természetes és jogi személyekkel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel való hivatalos kapcsolattartása, valamint lakóhelyhez kötött jogai és kötelezettségei megalapozásául szolgál.

(3)[34] A polgár tartózkodási helye: annak a lakásnak a címe, ahol a polgár - a lakóhely-változtatás szándéka nélkül - három hónapnál hosszabb ideig tartózkodik.

(4) A polgár lakcím adata: bejelentett lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének címe (a továbbiakban együtt: lakcím).

(5)[35] A polgár értesítési címe: az a cím (címhely, postafiók vagy postai szolgáltató hely), amelyet kapcsolattartásra szolgáló elérhetősége céljából a lakcímén kívül a polgár bejelentett.

(5a)[36] Szállásadó: az a személy, aki jogosult egy természetes személynek valamely lakás vagy lakás céljára szolgáló egyéb helyiség használatát biztosítani.

(6) A személyazonosító jel: a nyilvántartás hatálya alá tartozó polgárok egyedi azonosítására szolgáló, matematikai módszerrel, e törvény mellékletében leírt módon képzett kódjel.

(7) Adatszolgáltatás: a nyilvántartásban szereplő polgárok adatainak a törvényben meghatározott tartalmú és terjedelmű közlése. Ezen belül:

a) egyedi adatszolgáltatás: egy polgár adatainak közlése;

b)[37] csoportos adatszolgáltatás: az adatigénylő által vagy jogszabályban meghatározott szempontok szerint képzett csoportba tartozó polgárok adatainak közlése;

c)[38] rendszeres adatszolgáltatás: a polgárok adatainak ismétlődő közlése.

(8)[39] Statisztikai adatszolgáltatás: a nyilvántartás 11. § (1) bekezdésében meghatározott adatainak, valamint a nyilvántartásban kezelt technikai jellegű, nem személyes adatoknak a 2. § (5) bekezdésében foglaltak szerinti közlése.

(9)[40] A nyilvántartás alapiratai: azok az iratok, amelyek alapján a polgár személyi, lakcím és értesítési cím adatait és azokban bekövetkezett változásokat a nyilvántartásba felvették.

(10)[41] Archív adatok: azok az adatok, amelyek a polgár adatainak változása miatt már nem részei az aktuális és a történeti adatállománynak, továbbá azok a korábbi alapiratok, amelyek a nyilvántartás alapját képezték.

(11)[42] Személyi azonosító: a nyilvántartás hatálya alá tartozó polgárt törvényben meghatározott adatkezelés során egyértelműen azonosító, különleges adatra nem utaló - külön törvényben meghatározott módon képzett - számjegysor.

(12)[43] Okmányazonosító: a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány, illetőleg a személyazonosító igazolvány azonosítására alkalmazott jel.

(13)[44] A polgár aláírása: születési vagy házassági családi és utónevének az általa használt és elismert írásképe.

(14)[45] A polgár anyja neve: a polgár anyja születési családi és utóneve.

(15)[46]

(16)[47]

(17)[48] Központi címregiszter: a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvényben meghatározott nyilvántartás.

(18)[49] Elektronikus egyedi azonosító: az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló törvényben meghatározott, az elsődleges kártya funkcióhoz szükséges elektronikus egyedi azonosító.

(19)[50] Tároló elem: elektronikus adathordozó egység.

(20)[51] Ujjnyomat: a kézfej két ujjának sík felületre helyezésekor előállt állapot elektronikus formátumban tárolt képe és annak további leíró adatai.

(21)[52] Állandó személyazonosító igazolvány: a törvényben meghatározott érvényességi idővel és tároló elemmel rendelkező személyazonosító igazolvány.

(22)[53] Ideiglenes személyazonosító igazolvány: a törvényben meghatározott érvényességi idővel rendelkező, az állandó személyazonosító igazolvány kiadásáig a Kormány rendeletében meghatározott feltételek esetén kiállított személyazonosító igazolvány.

(23)[54] Vészhelyzet esetén értesítendő telefonszám: azon személynek a polgár kérelmére az állandó személyazonosító igazolvány tároló elemén rögzített telefonszáma, akit a polgár a halála vagy egészségi állapotában bekövetkező olyan változás esetén, amikor állapotáról történő tájékoztatásra nem képes, értesíteni kíván.

II. fejezet

A nyilvántartás szervezete, hatásköri és illetékességi szabályai

6. § (1)[55] Az e törvényben meghatározott feladatokat a települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző (a továbbiakban együtt: jegyző), fővárosi és vármegyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal), a kormányablak, a fővárosi és vármegyei kormányhivatal és a nyilvántartást kezelő szerv látja el.

(2)[56] Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv, a hivatásos konzuli tisztviselő (a továbbiakban: konzuli tisztviselő), közreműködik a nyilvántartás hatálya alá tartozó személyek adatainak, adatváltozásainak nyilvántartásba vételében.

(2a)[57] Az anyakönyvvezető közreműködik a nyilvántartás hatálya alá tartozó személyek adatainak, adatváltozásainak nyilvántartásba vételében, valamint a 7. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott személyek állandó személyazonosító igazolványának kiadásában.

(3)[58] Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv ellátja a 4. § (2a) bekezdés d) és e) pontja szerinti külföldön élő magyar állampolgárok, valamint a Magyarország területén élő, a 4. § (2c) bekezdése szerinti magyar állampolgárok nyilvántartásba vételével kapcsolatos feladatokat.

(4)[59] A hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv ellátja a 4. § (2a) bekezdés f) pontja szerinti külföldön élő magyar állampolgárok, a Magyarország területén élő, a 4. § (2d) bekezdése szerinti magyar állampolgárok nyilvántartásba vételével kapcsolatos feladatokat.

(5)[60] A konzuli tisztviselő eljár a személyazonosító igazolvánnyal kapcsolatos ügyekben.

(6)[61] A konzuli tisztviselőnél előterjesztett állandó személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárással összefüggésben a közigazgatási per megindítására irányuló keresetlevelet a vitatott közigazgatási cselekmény közlésétől számított hatvan napon belül kell benyújtani.

(7)[62] A jegyző e törvény alapján meghozott döntésével szemben nincs helye fellebbezésnek.

7. §[63] (1) A járási hivatal

a) gondoskodik a járás (fővárosi kerület) területén lakcímmel rendelkező polgár adatainak, adatváltozásainak, illetve adatjavításainak, valamint a polgár adataiban a járás (fővárosi kerület) közigazgatási területén bekövetkezett változásoknak a nyilvántartáson történő átvezetéséről;

b) végzi a polgár személyi azonosítóval történő ellátásával, annak módosításával, illetőleg visszavonásával kapcsolatos feladatokat;

c)[64] ellátja a lakcímbejelentés tudomásulvételével összefüggő, jogszabályban meghatározott hatósági feladatokat;

d) a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén adatszolgáltatást teljesít a nyilvántartásból;

e) közokiratot ad ki a nyilvántartott adatokról;

f) a törvény hatálya alá tartozó tevékenységével összefüggésben gondoskodik a személyes adatok védelméről;

g) eljár a személyazonosító igazolvánnyal összefüggő hatósági ügyben;

h) ellenőrzi a személyazonosító igazolvány iránti kérelem adatait, intézkedik az okmány kitöltéséről és gondoskodik a polgár részére történő átadásáról;

i) végzi a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány kitöltésével, nyilvántartásával és a polgár részére történő kézbesítésével kapcsolatos feladatokat;

j) ellátja a személyazonosítás céljára szolgáló, illetőleg jogosultságot igazoló okmányok kiadásával kapcsolatosan hatáskörébe utalt, törvényben meghatározott adatkezelési feladatokat.

k)[65] ellátja a 4. § (2a) bekezdés a) pontja szerinti külföldön élő magyar állampolgár személyi és lakcímadatainak nyilvántartásba vételével kapcsolatos feladatokat.

(2)[66]

(3)[67] Az anyakönyvvezető a nyilvántartást kezelő szerv részére továbbítja az intézetben született, Magyarországon élő magyar állampolgár újszülött részére hivatalból kiadásra kerülő állandó személyazonosító igazolvány kiállításához szükséges adatokat. Nem kerül hivatalból kiállításra az állandó személyazonosító igazolvány titkolt terhesség, a szülőnek a születést megelőzően, vagy azt követően az újszülött örökbefogadásához adott hozzájárulása, valamint az újszülött egészségi állapotára tekintettel az anya hivatalbóli kiállítást megakadályozó nyilatkozata esetén.

(4)[68] Az anyakönyvvezető - ha a házasuló érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal rendelkezik és hivatalbóli kiállítást megakadályozó nyilatkozatot nem tesz - végzi az egységes arcképmás- és aláírás-felvételezést, jogszabályban meghatározott esetben az ujjnyomat-felvételezést, valamint a nyilvántartást kezelő szerv részére továbbítja a Magyarországon házasságot kötött magyar állampolgár hivatalból kiadásra kerülő állandó személyazonosító igazolványa kiállításához szükséges adatokat.

7/A. §[69] A konzuli tisztviselő

a) jogszabályban meghatározott kivételekkel eljár a személyazonosító igazolvánnyal összefüggő hatósági ügyekben;

b) ellenőrzi a személyazonosító igazolvány iránti kérelem adatait és gondoskodik a személyazonosító igazolvány polgár részére történő átadásáról;

c) ellátja a személyazonosító igazolvány kiadásával kapcsolatosan hatáskörébe utalt, törvényben meghatározott adatkezelési feladatokat.

7/B. §[70]

8. §[71] (1)[72] A fővárosi és vármegyei kormányhivatal[73]

a) felügyeletet gyakorol a helyi nyilvántartási tevékenység felett;

b) ellenőrzi a személyes adatok védelmének érvényesülését, szükség esetén helyreállítja a törvényes állapotot.

(2)[74] A fővárosi és vármegyei kormányhivatal a nyilvántartás működtetésével kapcsolatos technikai feltételek biztosítása során közreműködik a nyilvántartás adatkezelésének és adatszolgáltatásának megszervezésében.

8/A. §[75] A Kormány rendeletében kijelölt fővárosi és vármegyei kormányhivatal (a továbbiakban: kijelölt kormányhivatal)[76]

a) ellátja a nyilvántartással, valamint a személyazonosító igazolvány kiadásával és nyilvántartásával kapcsolatos, jogszabályban hatáskörébe utalt hatósági feladatokat;

b) ellátja a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy személyi és lakcímadatainak nyilvántartásba vételével kapcsolatos - jogszabályban meghatározott - feladatokat;

c)[77] ellátja a menekült vagy oltalmazott jogállású személy utóbb megszerzett huzamos tartózkodási jogosultságának nyilvántartásba vételével kapcsolatos feladatokat;

d) ellátja a 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő polgárok személyi és lakcímadatainak nyilvántartásba vételével kapcsolatos feladatokat;

e)[78]

f) ellátja a jogszabályban hatáskörébe utalt egyéb hatósági feladatokat.

g)[79] ellátja a 4. § (2e) bekezdés szerinti külföldön élő polgárok személyi és lakcímadatainak nyilvántartásba vételével kapcsolatos feladatokat.

h)[80] törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén adatszolgáltatást teljesít a nyilvántartásból;

i)[81] közokiratot ad ki a nyilvántartott adatokról;

j)[82] törvény hatálya alá tartozó tevékenységével összefüggésben gondoskodik a személyes adatok védelméről;

k)[83] ellátja a személyazonosítás céljára szolgáló, illetve jogosultságot igazoló okmányok kiadásával kapcsolatosan hatáskörébe utalt, törvényben meghatározott adatkezelési feladatokat.

l)[84] ellátja a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy megszerzett huzamos tartózkodási jogosultságának nyilvántartásba vételével kapcsolatos feladatokat.

m)[85]

9. § (1)[86] A nyilvántartás adatkezelője a nyilvántartást kezelő szerv.

(2)[87] A nyilvántartást kezelő szerv[88]

a) gondoskodik a személyi azonosító képzéséről;

b) kezeli a nyilvántartás adatállományát és biztosítja a nyilvántartásban kezelt adatok helyességét;

c) a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetében, e törvény vagy külön jogszabály szerint hatáskörébe tartozó esetben - adatszolgáltatást teljesít a nyilvántartásból;

d)[89] ellátja a nyilvántartás, valamint a személyazonosító igazolvány kiadásával és nyilvántartásával kapcsolatos, külön jogszabályban hatáskörébe utalt hatósági feladatokat;

e)[90] működteti a nyilvántartás informatikai rendszerét;

f)[91] a személyiadat- és lakcímnyilvántartásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) és az e-közigazgatásért felelős miniszter jóváhagyásával államigazgatási szerv vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezet adatfeldolgozót bízhat meg egyes adatfeldolgozási műveletek, technikai feladatok elvégzésével kivéve, ha a miniszter előterjesztésére a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló törvényben meghatározottak alapján más adatfeldolgozó megbízását engedélyezi;

g) a polgárnak a személyazonosító igazolványban szereplő adatai alapján történő azonosítása, illetőleg azok igazolása céljából a nyilvántartásban kezeli a 29. § (2) bekezdése szerinti adatokat, továbbá a személyazonosító igazolvány elvesztésére, illetve találására utaló adatokat, valamint a személyazonosító igazolvány elvételének vagy bevonásának tényét és következő indokait:[92]

ga)[93] a szabadságvesztés, kényszergyógykezelés, vagy pénzbírságot helyettesítő elzárás letöltésének megkezdését, az őrizet vagy letartóztatás elrendelését,

gb)[94] nem magyar állampolgár esetén Magyarország területének külföldi letelepedés szándékával történő elhagyását,

gc)[95] a bevándorlási engedély, letelepedési engedély, nemzeti letelepedési engedély EK letelepedési engedély, az ideiglenes letelepedési engedély, a nemzeti tartózkodási kártya, az EU tartózkodási kártya, vagy az ideiglenes tartózkodási kártya visszavonását, valamint a menekült vagy oltalmazott jogállás megszűnését,

gd) a magyar állampolgárság megszűnését,

ge) a tulajdonos halálát;

h)[96] kezeli a Központi Okmánytárat.

i)[97] ellátja a Schengeni Információs Rendszerben elhelyezendő vagy elhelyezett figyelmeztető jelzés (a továbbiakban: figyelmeztető jelzés) kezelésével kapcsolatos nyilvántartási és adattovábbítási feladatokat;

j)[98] ellátja a 4. § (2a) bekezdés a) és h) pontja szerinti külföldön élő magyar állampolgár személyi- és lakcímadatainak nyilvántartásba vételével kapcsolatos feladatokat.

k)[99] ellátja a 7. § (3) bekezdésében meghatározott újszülött esetén az állandó személyazonosító igazolvány, valamint a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadásával kapcsolatos hatósági feladatokat.

l)[100] ellátja a 28/C. §-ban meghatározott értesítési szolgáltatással kapcsolatos feladatokat,

m)[101] ellátja a születési vagy a házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevétől eltérő házassági nevet felvevő, Magyarországon házasságot kötő, érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal rendelkező és hivatalbóli kiállítást megakadályozó nyilatkozatot nem tevő magyar állampolgárok esetén az állandó személyazonosító igazolvány, valamint a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány hivatalból történő kiadásával kapcsolatos hatósági feladatokat.

n)[102] vezeti a 33/B. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartást.

o)[103]

p)[104]

q)[105]

r)[106]

s)[107]

(2a)[108]

(3)[109] A nyilvántartást kezelő szerv a Központi Okmánytárban - adatlapokon, illetve elektronikusan tárolva - kezeli:[110]

a)[111] az állandó személyazonosító igazolvány adatlapokat, kérelmeket és fényképeket, a lakcímbejelentő lapokat, valamint a 2021. július 1. napját megelőzően keletkezett értesítésicím-bejelentőlapot;

b)[112] a külföldi letelepedésre vonatkozó nyilatkozatot, a külföldön élő magyar állampolgárok nyilvántartásba vételével és a külföldi lakóhely változás bejelentésével kapcsolatos iratokat, valamint a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiállítása iránti kérelmeket;

c)[113] a nyilvántartási eljárásban keletkezett - a nyilvántartásba vétellel, adatszolgáltatási korlátozással és annak visszavonásával kapcsolatos - alapiratokat, az anyakönyvi alapiratok kivételével;

d) a 2015. január 1. napját megelőzően keletkezett területszervezési, közigazgatás-szervezési, címváltozási iratokat.

(4)[114] A (3) bekezdés a) pontja szerinti, 1993. június 1-je előtt keletkezett iratokat és fényképeket a Központi Okmánytár elkülönítetten, zárt archívumként kezeli. Ebben az adatállományban csak a passziválás okát és időpontját, továbbá a magyar állampolgárság megszűnésének tényét és időpontját lehet átvezetni.

(5)[115] A (4) bekezdés szerinti adatállományból adatot szolgáltatni az érintetten kívül a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, az előkészítő eljárást folytató szerv, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendőrség, valamint állampolgársági ügyekért felelős miniszter, az állampolgársági ügyekben eljáró szerv, a névváltoztatási ügyeket intéző szerv, a hagyatéki ügyeket intéző szerv és az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter által rendeletben kijelölt szerv részére, törvényben előírt feladatainak ellátásához, továbbá a 17. § (2) bekezdés a)-c) pontja szerinti adatok felhasználásának célját és jogalapját igazoló adatigénylő részére lehet, feltéve, ha az adatszolgáltatást a történeti adatállományból nem lehet teljesíteni.

10. §[116]

III. fejezet

A nyilvántartás adatai

11. § (1) A nyilvántartás tartalmazza a polgár

a) nevét;

b)[117] magyar vagy külföldi állampolgárságát, illetve hontalanságát, magyar állampolgársága keletkezésének, megszűnésének tényét és időpontját (a továbbiakban: állampolgárság), menekült vagy oltalmazott jogállását, a huzamos tartózkodási jogosultságát, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy esetében a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való joggal történő rendelkezés tényét, illetve a 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő polgár esetén a honosítás vagy visszahonosítás tényét;

c) nemét;

d) születési helyét és idejét;

e) anyja nevét;

f)[118] személyi azonosítóját;

g) elhalálozása helyét és idejét (a holttá nyilvánítását vagy a halál tényének bírói megállapítását);

h) lakcímét;

i) az adatszolgáltatásra vonatkozó, 2. § (1) bekezdés szerinti korlátozást, illetve tilalmat;

j)[119]

k)[120] családi állapotát, házasságkötése vagy bejegyzett élettársi kapcsolata létesítésének helyét;

l)[121] arcképmását és - ha 12. életévét betöltötte, valamint nem írásképtelen vagy írástudatlan - aláírását, ha a 29. § (12) bekezdésében meghatározott személyazonosításra alkalmas hatósági igazolványt igényelt, vagy az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló törvény szerint kártyafelhasználói regisztrációt kezdeményezett, illetve, ha videotechnológiával történt személyazonosítást követően egységes arcképmás- és aláírás-felvételezés iránti kérelmet terjesztett elő;

m)[122] személyazonosító igazolványának okmányazonosítóját, állandó személyazonosító igazolványa elektronikus egyedi azonosítóját, szolgáltatásazonosítóját, azt a tényt, hogy az állandó személyazonosító igazolvány tároló elemén aláíró tanúsítvány van elhelyezve, továbbá személyi azonosítójáról és lakcíméről kiadott hatósági igazolványának okmányazonosítóját;

n)[123] személyazonosító igazolványa kiadásának, érvényességének, cseréjének, elvesztésének, eltulajdonításának, megsemmisülésének, találásának, visszaadásának, leadásának, elvételének adatait.

o)[124] személyazonosító igazolványa tekintetében a figyelmeztető jelzés kezelésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott adatokat.

p)[125] értesítési címét, ha azt a polgár bejelentette.

q)[126] arcképmásához rendelt, az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényben meghatározott technikai kapcsoló számot.

r)[127] személyazonosító igazolvány kérelem és adatlap ügyszámát.

s)[128] útlevelének okmányazonosítóját, érvényessége, illetve érvénytelensége tényét és ennek okát, valamint

t)[129] kártyaformátumú vezetői engedélye okmányazonosítóját, érvényessége, illetve érvénytelensége tényét és ennek okát.

(1a)[130] Az (1) bekezdés s) és t) pontja szerinti adatot a nyilvántartás az 1. § (2) bekezdése szerinti célból - a személyazonosításra alkalmas adatokkal együtt - a polgárok személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványai érvényességének egységes nyilvántartása és igazolása céljából tartalmazza.

(2)[131] A nyilvántartás a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személynek az (1) bekezdés a)-i) és l) pontja szerinti adatait, valamint személyi azonosítójáról és lakcíméről kiadott hatósági igazolványának okmányazonosítóját tartalmazza.

(3)[132] Ha a menekült vagy oltalmazott jogállású személy huzamos tartózkodási jogosultságot szerez, a nyilvántartás mind a menekült, illetve oltalmazott jogállását, mind a huzamos tartózkodási jogosultságát tartalmazza.

(4)[133] A nyilvántartás - a polgár írásbeli hozzájárulása esetén - tartalmazza a polgár ujjnyomatát az állandó személyazonosító igazolvány pótlása céljából.

(5)[134] A polgár hozzájárulásának írásbeli visszavonása és a (4) bekezdésben meghatározott cél megszűnése esetén - a tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolvány érvényességi idejének lejárta vagy érvénytelensége esetén - az ujjnyomatot haladéktalanul törölni kell.

12. §[135] (1)[136] A nyilvántartás történeti állománya tartalmazza a polgár minden eddigi, a törvény hatálya alá tartozó adatát és adatváltozását az érintett elhalálozásától, magyar állampolgárságának megszűnésétől, illetve a külföldi letelepedés szándékával külföldre távozásától, menekült vagy oltalmazott jogállásának, huzamos tartózkodási jogosultságának megszűnésétől, illetve a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy tartózkodási jogának megszűnésétől számított 15 évig, kivéve, ha jogállásának megszűnését a magyar állampolgárság megszerzése eredményezte. Ha az érintett személy a menekült vagy oltalmazott jogállás mellett huzamos tartózkodási jogosultságot is szerzett, a 15 évet a később megszűnt jogállás megszűnésének időpontjától kell számítani. Ha az érintett magyar állampolgársága a külföldi letelepedés szándékával történt külföldre távozását követően szűnik meg, e tényt a nyilvántartás történeti állományán át kell vezetni.

(1a)[137] A nyilvántartás történeti állományában tárolt adatok az (1) bekezdés szerinti időpont lejártával átkerülnek a nyilvántartás archív állományába 40 évig történő őrzésre. Ezen az adatállományon az érintett magyar állampolgársága megszűnésének tényén és időpontján kívül más adatváltozás nem vezethető át.

(2)[138] A Központi Okmánytárban a 9. § (3) bekezdésében meghatározott adatokat, illetőleg okiratokat az (1) bekezdés szerinti időpont lejártától számított ötven évig kell megőrizni.

(3)[139] A nyilvántartás történeti és archív állományából, valamint a Központi Okmánytárból - a 9. § (5) bekezdésében tett kivétellel, illetve a 9. § (2) bekezdés i) pontjában meghatározott adatok kivételével - e törvény általános szabályai szerint teljesíthető adatszolgáltatás.

(4)[140] A nyilvántartás történeti és archív állományában, továbbá a Központi Okmánytárban tárolt adatokat, okiratokat az e törvényben meghatározott megőrzési idő lejárta után egy éven belül meg kell semmisíteni, illetőleg törölni kell.

12/A. §[141] (1) Ha a 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő polgár magyar állampolgárságot nem szerez, akkor a nyilvántartásban szereplő adatait a honosítási vagy visszahonosítási okirat hatályvesztéséről küldött értesítést követően a nyilvántartásból törölni kell.

(2) A 12. §-tól eltérően a 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő polgárok nyilvántartásban szereplő adatai nem kerülnek a történeti állományba, valamint a Központi Okmánytárba, ha magyar állampolgárságot nem szereznek.

A személyi azonosító[142]

13. §[143] (1) Az érintettet a személyi azonosítójáról a nyilvántartó szerv hatósági igazolvánnyal tájékoztatja.

(2)[144] A személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány tartalmazza a polgár természetes személyazonosító adatait, lakcímét - a (2a) bekezdésben meghatározott eltéréssel -, személyi azonosítóját, az okmány azonosítóját, valamint tájékoztatás céljából a 14. életévét be nem töltött kiskorú esetén - a törvényes képviselő kérelemére - a kiskorú törvényes képviselőinek nevét és a kiállítás időpontja szerinti telefonszámát.

(2a)[145] A 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő polgár és a külföldön élő magyar állampolgár esetében a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány azt igazolja, hogy az érintettnek nincs magyarországi lakóhelye.

(3) Az eljáró hatóság a 14 éven aluli kiskorú törvényes képviselőjének (2) bekezdésben meghatározott adatait kizárólag a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadásáig jogosult kezelni, azokat a hatósági igazolvány kiadásakor haladéktalanul törölni kell.

(4) A személyi azonosítót igazoló hatósági igazolványt úgy kell kiállítani, hogy abból az érintett polgár személyi azonosítója és lakcím adata egyidejűleg ne váljon megismerhetővé.

(5)[146] A polgár személyi azonosítójának megváltozásáról a nyilvántartást kezelő szerv az anyakönyvbe történő bejegyzés céljából értesíti az elektronikus anyakönyvi nyilvántartási rendszer adatkezelőjét.

13/A. §[147] A központi címregiszterbe bejegyzett címelemek megváltozása miatt költözéssel nem járó lakcímváltozás esetén a címváltozásnak megfelelő személyi azonosítóról és lakcímről szóló hatósági igazolványt a címváltozás szerinti lakó- vagy tartózkodási hely szerint illetékes járási hivatal hivatalból állítja ki és kézbesíti a polgár részére.

A nyilvántartás adatforrásai

14. § A nyilvántartás szervei az általuk kezelt adatokat az alábbi forrásból gyűjtik:

a) a polgár lakcímbejelentése;

b)[148] a polgár kérelme a személyazonosító igazolvány kiállítása, valamint az egységes arcképmás- és aláírás-felvételezés iránt, az ehhez csatolt okiratok, az arcképmása és a saját kezű aláírása, illetve az újszülött arcképmása;

c)[149] az anyakönyv;

d)[150] az idegenrendészeti hatóság és a menekültügyi hatóság által továbbított, a nyilvántartásba vételhez szükséges adatok;

e)[151] a konzuli szolgálat konzuli tisztviselőjének az értesítése;

f)[152]

g)[153] a címek tekintetében a központi címregiszterből automatikus adatátvétel;

h)[154] a helyi önkormányzat jegyzője (főjegyzője) által küldött értesítés a g) pontba nem tartozó, de a címnyilvántartás részét képező adatok vonatkozásában;

i)[155]

j) a polgár adatai letiltására vagy helyesbítésére vonatkozó kérelme;

k)[156] a nyilvántartás illetékes szerve, valamint a bíróságok nyilvántartási eljárás tárgyában hozott határozatai;

l) a külföldön élő magyar állampolgár kérelme.

m)[157] az állampolgársági ügyekben eljáró szerv értesítése

ma) a honosítási vagy visszahonosítási okirat aláírásának időpontjáról, illetve arról a tényről, hogy a honosítási vagy visszahonosítási okirat hatályát vesztette,

mb) a 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő polgár esetében a természetes személyazonosító és külföldi lakóhely adatairól, valamint családi állapotáról és neméről,

mc) honosított vagy visszahonosított (a továbbiakban együtt: honosított) okirattal igazolt vagy nyilatkozata szerinti nőtlen vagy hajadon családi állapotáról,

md) a 4. § (2a) bekezdés d) pontja szerinti külföldön élő magyar állampolgár esetében a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 5/A. § (2) bekezdése szerinti bizonyítvány kiállításáról, a természetes személyazonosító és külföldi lakóhely adatokról, a családi állapotról, a házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helyéről és a neméről,

me) a 4. § (2a) bekezdés e) pontja szerinti külföldön élő magyar állampolgár esetében a magyar állampolgárság igazolásáról, a természetes személyazonosító és külföldi lakóhely adatokról, a családi állapotról, a házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helyéről és a neméről,

mf) - a Magyarország területén élő, a 4. § (2c) bekezdés a) pontja szerinti magyar állampolgárok esetében - a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 5/A. § (2) bekezdése szerinti bizonyítvány kiállításáról, a természetes személyazonosító és magyarországi lakcím adatokról, a családi állapotról, a házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helyéről és a neméről,

mg) - a Magyarország területén élő, a 4. § (2c) bekezdés b) pontja szerinti magyar állampolgárok esetében - a magyar állampolgárság igazolásáról, a természetes személyazonosító és magyarországi lakcím adatokról, a családi állapotról, a házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helyéről és a neméről,

mh) az állampolgársági eljárásban engedélyezett névmódosításról,

mi) a magyar állampolgárság megszűnéséről és annak időpontjáról;

mj)[158] a honosított ujjnyomatáról;

mk)[159] a honosított arcképmásáról és aláírásáról;

n)[160] az anyakönyvvezető értesítése

na) a magyar állampolgárság megszerzéséről és annak időpontjáról, valamint

nb) a honosított okirattal igazolt vagy nyilatkozata szerinti nőtlen vagy hajadon családi állapotáról,

o)[161] a konzuli tisztviselő értesítése a magyar állampolgárság megszerzéséről és annak időpontjáról.

p)[162] a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv értesítése[163]

pa) a 4. § (2a) bekezdés f) pontja szerinti külföldön élő magyar állampolgár esetében a természetes személyazonosító és külföldi lakóhely adatokról, a családi állapotról, a házasságkötés helyéről vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helyéről és a neméről,

pb) - a Magyarország területén élő, a 4. § (2d) bekezdése szerinti magyar állampolgár esetében - a természetes személyazonosító és magyarországi lakcím adatokról, a családi állapotról, a házasságkötés helyéről vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helyéről és a neméről.

q)[164] a magánútlevél kiadásában közreműködő hatóság értesítése a természetes személyazonosító adatokról, családi állapotról, a házasságkötés helyéről vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helyéről, nemről, magyarországi lakcím- vagy külföldi lakóhely adatokról.

r)[165] a születést anyakönyvező anyakönyvvezető által a 7. § (3) bekezdésében meghatározott újszülött hivatalból kiadásra kerülő állandó személyazonosító igazolványa kiadásához szükséges adatok.

s)[166] az anyakönyvvezető által a születési vagy a házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevétől eltérő házassági nevet felvevő, Magyarországon házasságot kötő, érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal rendelkező és hivatalbóli kiállítást megakadályozó nyilatkozatot nem tevő magyar állampolgárok esetén a hivatalból kiadásra kerülő állandó személyazonosító igazolványa kiadásához szükséges adatok.

t)[167] az útiokmány-nyilvántartó szerv értesítése az útlevél okmányazonosítója, érvényessége, illetve érvénytelensége ténye és oka adatokról;

u)[168] a közúti közlekedési nyilvántartás engedély-nyilvántartását vezető szerv értesítése a kártyaformátumú vezetői engedély okmányazonosítója, érvényessége, illetve érvénytelensége ténye és oka adatokról.

15. § (1) A polgár a lakcímbejelentés során a következő adatokat közli a helyi nyilvántartó szervvel:[169]

a)[170] természetes személyazonosító adatait;

b)[171]

c)[172]

d) állampolgárságát;

e) előző lakcímét;

f) új lakcímét;

g) a bejelentés időpontját;

h)[173] jogszabályban meghatározott kivétellel a szállásadó nevét, szállásadói minőségét, lakcímét vagy székhelyét és hozzájárulását.

(1a)[174] A polgár a 26. § (2a) vagy (2b) bekezdése szerinti lakcímbejelentés során a következő adatokat közli az állampolgársági ügyekben eljáró szervvel vagy a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szervvel:[175]

a) természetes személyazonosító adatait,

b) új lakcímét,

c) jogszabályban meghatározott kivétellel a szállásadó nevét, szállásadói minőségét, lakcímét vagy székhelyét és hozzájárulását.

(1b)[176] A jogszabályban meghatározott adatokon kívül a nyilvántartással összefüggő eljárásban informatikai rendszer igénybevételével előállított

a) lakcímbejelentés iránti kérelem tartalmazza az eljáró polgár személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványának adatait és cselekvőképessége tényét az eljárás lefolytatása céljából,

b) személyazonosító igazolvány iránti kérelem a polgár kérésére tartalmazza kapcsolattartási adatait (telefonszám, elektronikus levelezési cím) az okmány átadása, valamint értesítés küldése céljából.

(2)[177] A polgár a személyazonosító igazolvány, valamint az egységes arcképmás- és aláírás-felvételezés iránti kérelem előterjesztésekor rendelkezésre bocsátja - és a jogszabályban foglaltak szerint igazolja - a 29. § (2) bekezdés a)-g) pontjában megjelölt adatait, és - ha 12. életévét betöltötte, valamint nem írásképtelen vagy írástudatlan - saját kezű aláírását. Ha a polgár írásképtelen vagy írástudatlan, a kérelem aláírás rovatában a kiállító hatóság az "írásképtelen" megjelölést tünteti fel. A polgár a személyazonosító igazolvány iránti kérelem előterjesztésekor - a 29. § (9) bekezdésében foglaltak kivételével -rendelkezésre bocsátja az ujjnyomatát is.

(3)[178]

(4)[179] A külföldön élő magyar állampolgár külföldi lakóhely változásának bejelentése során a következő adatokat közli a kijelölt kormányhivatallal:[180]

a) természetes személyazonosító adatait,

b) személyi azonosítóját,

c) magyar állampolgárságát igazoló okiratának számát vagy magyar állampolgárságát igazoló okmányának számát,

d) új külföldi lakóhelyét, valamint

e) a bejelentés időpontját.

16. §[181] (1)[182] Az elektronikus anyakönyvbe bejegyzett személyek 11. § (1) bekezdésében meghatározott adatait az elektronikus anyakönyvi nyilvántartás adatkezelője, illetve az elektronikus anyakönyvbe bejegyzés teljesítésére jogosult személy a bejegyzést követően átvezeti a nyilvántartáson.

(1a)[183] Az elektronikus anyakönyv tájékoztatása alapján a nyilvántartást kezelő szerv az újszülött intézetben történt születése tényét továbbítja az állami adó- és vámhatóságnak, a kincstárnak jogszabályban meghatározott feladatai ellátása céljából.

(2)[184] A 4. § (2a) bekezdés f) pontja szerinti külföldön élő magyar állampolgár esetében a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv az anyakönyvben rögzített - a 11. § (1) bekezdésében meghatározott, illetve a külföldi lakóhely - adatokat átvezeti a nyilvántartáson.

(2a)[185] A 4. § (2d) bekezdése szerinti Magyarországon élő magyar állampolgár esetében a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv az anyakönyvben rögzített - a 11. § (1) bekezdésében meghatározott, illetve a lakóhelyre vonatkozó - adatokat átvezeti a nyilvántartáson.

(3)[186] A 4. § (2a) bekezdés g) pontja szerinti, külföldön élő magyar állampolgár esetében az anyakönyvvezető az anyakönyvben rögzített - a 11. § (1) bekezdésében meghatározott, illetve a külföldi lakóhelyre vonatkozó - adatokat átvezeti a nyilvántartáson.

IV. fejezet

Adatszolgáltatás a nyilvántartásból

17. § (1) A nyilvántartás szervei az e törvényben meghatározott feltételekkel és korlátok között - a polgár, illetve jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kérelmére, a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása esetén - adatot szolgáltatnak.

(2) A nyilvántartásból adatok az alábbi csoportosítás szerint szolgáltathatók:

a)[187] név- és lakcím adatok (felvilágosítás a lakcímről);

b)[188] természetes személyazonosító adatok és lakcímadatok, állampolgárság, családi állapot, a házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye, a nem, a nyilvántartásból való kikerülés oka, helye és ideje;

c) a b) pontban felsorolt adatok és a személyazonosító jel;

d)[189] a 9. § (2) bekezdés i) pontja, a 11. § (1) bekezdés q) pontja és (4) bekezdése, valamint az állandó személyazonosító igazolvány tároló elemén aláíró tanúsítvány elhelyezésének ténye kivételével, a nyilvántartásba felvett adatok teljes köre;

e)[190] természetes személyazonosító adatok és állampolgárság.

f)[191] természetes személyazonosító adatok, valamint a lakcím adatok.

g)[192] elhalálozás ténye, helye és ideje.

h)[193] a 24/I. § szerinti adatok.

(3)[194] A nyilvántartás szervei a 11. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat - a 2. § (5) bekezdésében foglalt feltételekkel - statisztikai célból felhasználhatják, és azokat nyilvánosságra hozhatják, valamint statisztikai adatszolgáltatást végezhetnek.

(4)[195]

(5)[196]

(6)[197] A nyilvántartást kezelő szerv a 29. § (2) bekezdésében meghatározott adatokról és a lakcímről, valamint a 11. § (1) bekezdés n) pontjában meghatározott adatokról törvény, illetve az érintett hozzájárulása alapján az adat kezelésére jogosult adatkérő részére a személyazonosító igazolvány adatainak, valamint az érintett lakcímének ellenőrzése, az érintett személy azonosítása céljából adatot szolgáltathat. Az érintett arcképmását és saját kezű aláírását a személyazonosítást követően az adatkérő haladéktalanul törli, kivéve, ha az érintett ezen adatok további kezeléséhez hozzájárult, vagy azt törvény lehetővé teszi.

(6a)[198] A járási hivatal a (6) bekezdésben meghatározott és rendelkezésre álló adatok szolgáltatását, - az ott megjelölt célból, feltételekkel és korlátok között - egyedi adatszolgáltatás keretében teljesítheti.

(7)[199] A rendőrség határforgalom-ellenőrzést végző szerve a jogosulatlan külföldre utazás megakadályozása, illetőleg a személyazonosító igazolvány adattartalmának és érvényességének a személyazonosítás során történő ellenőrzése céljából a nyilvántartásból - közvetlen adathozzáféréssel - adatokat vehet át. Az átvett adatokat a személyazonosítást követően az adatkérőnek haladéktalanul törölnie kell.

(8)[200] A nyilvántartás szervei a külön törvényben meghatározott esetekben és megkereső szervek javára, a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló törvényben meghatározott rendelkezések szerint adatot szolgáltatnak a polgár azonosítása, a megkereső szervek általi azonosítás, a megkereső szervek által kezelhető azonosító kódok lekérdezése érdekében.

(9)[201] A Kormány által a felsőoktatásért felelős miniszter felsőoktatási feladatkörébe tartozó egyes feladatainak ellátására kijelölt szerv közvetlen hozzáférést biztosít a nyilvántartás szervei részére a felsőoktatási információs rendszerben foglalt, a polgár azonosításához szükséges, valamint a felsőoktatási intézmények által a felsőfokú tanulmányok lezárását követően kiadott oklevelekkel, valamint az odaítélt doktori fokozatokkal kapcsolatos, a doktori cím használatára való jogosultság ellenőrzéséhez szükséges adatok tekintetében.

18. §[202] (1)[203] Egyedi adatszolgáltatás bármely járási hivatalnál és a kijelölt kormányhivatalnál kérelmezhető. A járási hivatal és a kijelölt kormányhivatal az egyedi adatszolgáltatás iránti kérelmet átteszi a nyilvántartást kezelő szervnek, ha az adatszolgáltatáshoz szükséges adatok nem állnak a rendelkezésére.

(2) A nyilvántartást kezelő szerv engedélyezi az adatigénylő részére a rendszeres vagy közvetlen hozzáféréssel történő adatszolgáltatást.

(2a)[204] A nyilvántartásból rendszeres adatszolgáltatást vagy közvetlen hozzáféréssel történő adatszolgáltatást igénybe vevő szervezet vagy személy - az adatszolgáltatás igénybevételéhez - a nyilvántartást kezelő szerv részére megadott adataiban bekövetkezett változásokról az adatváltozást követő három munkanapon belül értesíti a nyilvántartást kezelő szervet.

(3) Csoportos adatszolgáltatás a járási hivatal illetékességi területén lakcímmel rendelkező polgárok adatairól az illetékes járási hivataltól, egy járási hivatal illetékességi területét meghaladó polgárok adatairól a nyilvántartást kezelő szervtől igényelhető.

(4)[205] Adatszolgáltatás helyett a kérelmező bármely járási hivatalnál és a kijelölt kormányhivatalnál igényelheti, hogy kapcsolatfelvétel céljából a járási hivatal vagy a kijelölt kormányhivatal az általa megjelölt személyt, személyi kört keresse meg, és

a)[206] kérje írásos hozzájárulását ahhoz, hogy név- és lakcím adatait a kérelmező rendelkezésére bocsáthassa, vagy

b) arról értesítse, hogy a kérelmezőt közvetlenül keresse meg, ha vele a kapcsolatot fel kívánja venni.

(5)[207] A nyilvántartást kezelő szerv, a kijelölt kormányhivatal és bármely járási hivatal a személyazonosító igazolvány, továbbá a személyi azonosítóról és lakcímről szóló hatósági igazolvány okmányazonosítóját megjelölő kérelmező részére a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása nélkül is adatszolgáltatást teljesít az okmányok kiadásáról, érvényességének, elvesztésének, eltulajdonításának, megsemmisülésének, találásának, megkerülésének tényéről. Az adatszolgáltatás elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján is igényelhető.

18/A. §[208] (1)[209] A járási hivatal és a kijelölt kormányhivatal azon személy vagy szervezet részére, amelynek jogszabályban meghatározott hivatalos eljárásában törvény rendelkezése alapján a magyar állampolgárság igazolása szükséges, kérelemre a magyar állampolgárság tényéről a nyilvántartás adatai alapján adatot szolgáltat.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az adatszolgáltatást igénylő az egyedi adatszolgáltatás igénylésekor azt, hogy eljárásában a magyar állampolgárság igazolása szükséges, az eljárását szabályozó törvényi rendelkezésre hivatkozással igazolja.

(3)[210] A járási hivatal és a kijelölt kormányhivatal az (1) bekezdés szerinti esetben a kérelemben közölt természetes személyazonosító adatoknak megfelelő polgárról végez egyedi adatszolgáltatást.

(4) Az (1) bekezdés szerinti esetben csoportos adatszolgáltatás nem teljesíthető.

19. § (1)[211] A 17. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti adatok szolgáltatását bármely polgár, illetve jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása mellett jogosult kérni:

a) jogának vagy jogos érdekének érvényesítése érdekében,

b) tudományos kutatás céljából,

c)[212] közvélemény-kutatás és piackutatás megkezdéséhez szükséges minta céljából.

d)[213]

(2)[214] Az (1) bekezdés b) és c) pontja alapján adatigénylésre jogosultak az adatokat az alábbi kiválasztási szempontok szerint igényelhetik:[215]

a) tudományos kutatás céljából a törvény 11. §-a (1) bekezdésének a)-e), g)-h) és k) pontjaiban meghatározott adatok szerint,

b) közvélemény-kutatás és piackutatás céljából a 11. § (1) bekezdésének c)-d), h) és k) pontja szerint,

c)[216]

(3)[217] Az (1) bekezdés b) és c) pontja alapján történő adatigénylés esetén a kérelmezőnek az ott meghatározott tevékenység végzésére, illetőleg az adatigénylésre való jogosultságát is megfelelően igazolnia kell.

(4)[218] A kérelem teljesítését meg kell tagadni, ha

a) az adatok kiadását a polgár letiltotta, kivéve, ha az adat kiszolgáltatására eseti engedélyt adott;

b) a kérelmező az adat felhasználásának célját, illetőleg jogalapját nem vagy nem megfelelően igazolta;

c) a megjelölt cél a kérelmező jogát, illetve jogos érdekét nem érinti, vagy az adattal érintett polgár személyiségi jogát sérti.

d)[219] az újszülött adatainak nyilvántartásba vételét követően kilencven nap még nem telt el.

(5)[220]

(6)[221]

19/A. §[222] (1)[223] A Kormány által meghatározott ügyekben az általános politikai koordinációért felelős miniszter[224]

a) a polgárok személyre szóló tájékoztatása, illetve

b) a polgárok álláspontjának megkérdezése

céljából a 17. § (2) bekezdés a) pontja szerinti adatok szolgáltatását jogosult kérni, a 11. § (1) bekezdés b), c), d), h) és k) pontjában meghatározott kiválasztási szempontok szerint.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelem teljesítését meg kell tagadni a 19. § (4) bekezdés a), b) és d) pontja szerinti esetben.

(3)[225] Az általános politikai koordinációért felelős miniszter az (1) bekezdésben meghatározott célból átvett adatokat - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az átvételtől számított kilencven napig kezelheti.

(4)[226] Az általános politikai koordinációért felelős miniszternek az (1) bekezdésen alapuló adatkezelésére a kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről szóló 1995. évi CXIX. törvény 5. és 6. §-ában, valamint 13-15. §-ában foglaltakat megfelelően alkalmaznia kell.

19/B. §[227] A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény, a kormányzati igazgatásról szóló törvény, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó foglalkoztatási jogviszonyban a foglalkoztató szerv[228]

a) az általa törvény alapján vezetett személyügyi nyilvántartás adattartalmának ellenőrzése céljából, valamint

b) a jognyilatkozatok elektronikus dokumentumban történő, törvény szerinti közlése, illetve ehhez kapcsolódva az általa foglalkoztatottal való elektronikus kapcsolattartás folyamatos biztosítása céljából

jogosult kérni az általa foglalkoztatott polgárnak a 17. § (2) bekezdés f) pontja szerinti adatait.

19/C. §[229] A nyilvántartást kezelő szerv az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény (a továbbiakban: ÁBTL Tv.) szerinti érintett elhalálozásának időpontjáról adatot szolgáltat az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára számára az ÁBTL Tv. 4. § (2) bekezdésében és 5. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott védelmi idők leteltének megállapíthatósága céljából.

19/D. §[230] A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 7. § (1) bekezdésében meghatározott szervek a személyszállítási szerződés teljesítésével összefüggésben

a) az Sztv. szerinti közlekedési elektronikus azonosító vagy közlekedési kártya igénylése, kiállítása, kibocsátása, az utazási jogosultság nyilvántartásba vétele, vagy az utas azokkal kapcsolatos jogosultságának ellenőrzése céljából, vagy a menetdíjat meg nem fizető, vagy az utazási feltételeket egyéb módon megszegő utas azonosítása céljából a természetes személyazonosító adatok, a személyazonosító igazolvány okmány- és szolgáltatásazonosítója, valamint a lakcímadata, vagy

b) a menetdíj és a kiszabott pótdíj érvényesítése céljából a természetes személyazonosító adatok, a személyazonosító igazolvány okmányazonosítója, valamint a lakcímadata

igénylésére jogosultak a nyilvántartást kezelő szervtől az adatigénylés indokoltságának igazolása mellett.

19/E. §[231] (1) A nyilvántartást kezelő szervtől a polgár lakcímadata érvényességének tényéről a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása nélkül tájékoztatás kérhető.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kérelem benyújtására elektronikus azonosítási szolgáltatás használata nélkül kizárólag elektronikus úton egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével

a) közvetlen hozzáféréssel, vagy

b) elektronikus felületen keresztül

van lehetőség.

(3) Az adatigénylőnek a kérelemben az érintett polgár természetes személyazonosító adatait, valamint a lakcím adattartalmának valamennyi elemét hiánytalanul fel kell tüntetnie.

(4) Az (1)-(3) bekezdés szerinti adatigénylés alapján a nyilvántartást kezelő szerv az adatigénylőnek arról ad tájékoztatást, hogy a lakcímadat a megadott adatokkal érvényes vagy a megadott adatokkal a nyilvántartásban nincs érvényes lakcím.

19/F. §[232] (1) A nyilvántartást kezelő szervtől a polgár elhalálozásának tényéről, helyéről és idejéről a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása nélkül tájékoztatás kérhető.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kérelem benyújtására kizárólag elektronikus azonosítást követően, elektronikus kapcsolattartás útján, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével

a) közvetlen hozzáféréssel, vagy

b) elektronikus felületen keresztül

van lehetőség.

(3) Az adatigénylőnek a kérelemben az érintett polgár természetes személyazonosító adatait kell feltüntetnie.

(4) Az (1)-(3) bekezdés szerinti adatigénylés alapján a nyilvántartást kezelő szerv az adatigénylőnek a 17. § (2) bekezdés g) pontja szerinti adatokról ad tájékoztatást.

19/G. §[233] Az Országgyűlés Hivatala kapcsolattartás és megemlékezés szervezése céljából a nyilvántartást kezelő szervtől kérheti az általa nyilvántartott országgyűlési képviselő, volt országgyűlési képviselő, nemzetiségi szószóló, volt nemzetiségi szószóló személyes adatai felhasználásával az országgyűlési képviselő, volt országgyűlési képviselő, nemzetiségi szószóló, volt nemzetiségi szószóló 17. § (2) bekezdés f) pontja szerinti adatát, valamint elhalálozása idejének adatát.

19/H. §[234] (1) A nyilvántartást kezelő szervtől a törvény alapján az a)-d) pont szerinti adatok megismerésére jogosult szerv a személy - ideértve az elhunyt személyt - azonosítása és a személyazonosság ellenőrzése céljából közvetlen hozzáféréssel adatszolgáltatást kérhet a polgár[235]

a) természetes személyazonosító adatairól,

b) arcképmásáról,

c) aláírásáról, és

d) a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványának okmányazonosítójáról és érvényességéről.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adatokat a személyazonosítást és személyazonosság ellenőrzését követően - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az adatkérő haladéktalanul törli.

(3) A 24. §-ban meghatározott szervek a polgár természetes személyazonosító adatai vonatkozásában a történeti adatokról is kérhetik az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatást.

19/I. §[236] A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvényben meghatározott koordináló szerv és koncessziós társaság az elszámolási, számlázási és kintlévőségkezelési feladatainak ellátásához a természetes személy ingatlanhasználó 17. § (2) bekezdés f) pontja szerinti adatait jogosult igényelni.

19/J. §[237] (1) A nyilvántartást kezelő szervtől a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság - az Európai Unió pénzügyi érdekei védelme érdekében - az összeférhetetlenségi nyilatkozatok és az érdekeltségi nyilatkozatok ellenőrzéséhez a természetes személyazonosító adatok és lakcímadatok, az állampolgárság, a családi állapot, a házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye, a nem, a nyilvántartásból való kikerülés oka, helye és ideje adatok igénylésére jogosult.

(2) A Magyar Országos Horgász Szövetség a horgásznyilvántartás, valamint a rekreációs halásznyilvántartás működtetése céljából, a közfeladatainak ellátása érdekében a természetes személyazonosító, a lakcím, az állampolgárság, az elhalálozás ténye és ideje adatokat jogosult igényelni.

19/K. §[238] (1) A nyilvántartást kezelő szerv kormányrendeletben megadott szabályok szerint közreműködik a személyek természetes azonosítóival történő összekapcsoláshoz szükséges, a nemzeti adatvagyon hasznosításának rendszeréről és az egyes szolgáltatásokról szóló 2023. évi törvény szerinti adatösszekapcsolási szolgáltatás keretében történő ellenőrzésben.

(2) A nyilvántartást kezelő szerv az (1) bekezdés szerinti közreműködés keretében összeveti a kapott természetes azonosító és lakcím adatokat a nyilvántartásban szereplő adatokkal, és csak az egyezés vagy eltérés tényéről ad tájékoztatást.

19/L. §[239] Az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter a feladatainak ellátásához a 17. § (2) bekezdés f) pontja szerinti adatokat jogosult igényelni.

20. § (1) A polgárnak a 17. § (2) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott adatairól - függetlenül attól, hogy élt-e adatai letiltásának jogával - más polgárnak, jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek adatszolgáltatás akkor teljesíthető, ha azt törvény, nemzetközi szerződés vagy viszonosság előírja, vagy ha a kérelmező

a) polgár vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet az adatok felhasználásához fűződő jogát vagy jogos érdekét okirattal igazolja;

b) jogi személy a polgárral szemben igazolt joga érvényesítése vagy kötelezettsége teljesítése érdekében kéri. Ez esetben is csak legfeljebb annyi adat szolgáltatható, amennyi a felhasználás célját még kielégíti.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott korlátozás nem terjed ki a 21-24. §-ok alapján teljesített adatszolgáltatásra.

21. § E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti adatokat jogosultak igényelni:

a) a helyi önkormányzatok szervei törvényben vagy önkormányzati rendeletben meghatározott feladataik ellátásához;

b)[240] az állampolgárságra, a családi állapotra, a házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helyére, a nemre, valamint a nyilvántartásból való - az elhalálozás tényén kívüli - kikerülés okára, helyére és idejére vonatkozó adatok kivételével az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság a névjegyzékben szereplő igazságügyi szakértő adatainak ellenőrzéséhez;

c) a szabálysértési hatóság a hatáskörébe tartozó szabálysértési eljárásban a feljelentett vagy tanú (szakértő) személyi adatainak és lakcímének megállapításához;

cs)[241]

d) a szociális igazgatás szervei a szociális gondoskodás körében felmerülő, törvényben meghatározott feladataik ellátásához;

e)[242] a díjköteles országos közutak díjfizetés ellenében történő használatának ellenőrzésére jogosult szervezetek törvényben meghatározott feladataik ellátásához.

f)[243]

g)[244] a legfőbb ügyész, illetve az igazságügyért felelős miniszter a kegyelmi eljárás, valamint az igazságügyért felelős miniszter a bűnügyi költség és rendbírság mérséklése, elengedése iránti kérelmek elbírálása során;

gy)[245] a lakcím, az állampolgárság, a családi állapot, a házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye, valamint a nemre vonatkozó adatok kivételével a vizsgára jelentkező adatainak vagy a vizsgakötelezettség alóli mentesülés ellenőrzése céljából a Magyar Vöröskereszt;

h)[246] az állampolgárságra, a családi állapotra, a házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helyére, a nemre, valamint a nyilvántartásból való kikerülés helyére, annak - az elhalálozáson kívüli - okára és idejére vonatkozó adatok kivételével a cégnyilvántartással összefüggő feladatai ellátásához a cégbíróság, valamint a céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közreműködő szolgálat;

i)[247] a polgári védelmi kötelezettség érvényesítése céljából a hivatásos katasztrófavédelmi szerv és a polgármester;

j)[248] az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága, valamint a bíróság a törvényben meghatározott ellenőrzés lefolytatásához.

k)[249] a nyugdíjfolyósító szerv a jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához a nyilvántartást kezelő szervtől.

l)[250] az egészségbiztosítási szerv a jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához, a nyilvántartást kezelő szervtől.

m)[251] a közjegyző

ma) az állampolgárságra, a családi állapotra, a házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helyére vonatkozó adatok, a nemre, és a nyilvántartásból való, az elhalálozáson kívüli kikerülés okára, helyére és idejére vonatkozó adatok kivételével - a lakcímadatok vonatkozásában azonban a történeti adatokat is beleértve - a fizetési meghagyásos eljáráshoz, az európai fizetési meghagyásos eljáráshoz, a végrehajtási eljáráshoz, az európai uniós jogforráson alapuló tanúsítvány, igazolás, kivonat kiállítása iránti eljáráshoz,

mb)[252]

mc) a bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetésére irányuló, valamint az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásának vezetésére irányuló polgári nemperes eljáráshoz, továbbá az állampolgárságra, a családi állapotra, a házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helyére vonatkozó adatok, a nemre, és a nyilvántartásból való, az elhalálozáson kívüli kikerülés okára, helyére és idejére vonatkozó adatok kivételével az egyéb közjegyzői nemperes eljárásokhoz;

n)[253] az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában szereplő személy házasságkötésének, bejegyzett élettársi kapcsolata létesítésének és halálának az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában való feltüntetése érdekében a Magyar Országos Közjegyzői Kamara;

o)[254] az állampolgárság, a családi állapot, a házasságkötés helye, a nem, valamint a nyilvántartásból való kikerülés okára, helyére és idejére vonatkozó adatok kivételével a kártörténeti nyilvántartást kezelő szerv a kártörténeti nyilvántartásban szereplő üzemben tartó személyazonosító adatai nyilvántartásának naprakészen tartásához.

p)[255] az állampolgárság, családi állapot, a házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye kivételével a nyilvántartást vezető szerv a bírósági peres és nemperes eljárásokra adott általános meghatalmazások közhiteles nyilvántartásáról szóló törvényben meghatározott feladatai ellátásához.

q)[256] a kincstár a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 20/C. §-a, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 139. § (2) bekezdése szerinti feladata teljesítésével, valamint a házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye kivételével a TAJ szám nyilvántartásának vezetésével, továbbá a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató, intézmény vezetője a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások, ellátások biztosításával összefüggésben, valamint jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához;

r)[257] az út- és úthasználati díjköteles országos közutak díjfizetés ellenében történő használatának ellenőrzésére jogosult szervezetek törvényben meghatározott feladataik ellátásához.

s)[258] a fővárosi és vármegyei kormányhivatal integrált ügyfélszolgálati irodája az anyakönyvi eljárással és az állampolgársági eljárással kapcsolatos feladatainak, valamint más, törvényben meghatározott feladatainak ellátásához.

sz)[259] a családi állapotra, a házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helyére vonatkozó adatok kivételével a Magyar Művészeti Akadémiáról szóló törvény szerinti művészjáradékkal kapcsolatos ügyekben eljáró szerv a művészjáradékkal összefüggő törvényi feladatai ellátásához;

t)[260] a családi állapot, a házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye, a nem, valamint a nyilvántartásból való, az elhalálozáson kívüli kikerülés okára, helyére és idejére vonatkozó adatok kivételével az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszer létrehozásával és működtetésével összefüggő feladatai ellátásához.

u)[261] a családi állapotra, a házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helyére, a nemre, valamint a nyilvántartásból való - az elhalálozáson kívüli - kikerülés okára, helyére és idejére vonatkozó adatok kivételével a támogató Kedvezményezetti Nyilvántartási Rendszer létrehozásával és működtetésével összefüggő feladatai ellátásához.;

v)[262] az állampolgárságra, a családi állapotra, a házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helyére, a nemre, valamint a nyilvántartásból való - az elhalálozáson kívüli - kikerülés okára, helyére és idejére, a tartózkodási helyre vonatkozó adatok kivételével az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodói nyilvántartás működtetésével összefüggő feladatai ellátásához.

w)[263] - az a)-v) pont eltérő rendelkezése hiányában - a közigazgatási hatóság az általa vezetett közhiteles hatósági nyilvántartás törvényben meghatározott adattartalmának részét képező adatok és a nyilvántartásból való, elhalálozás miatti kikerülés ideje tekintetében.

x)[264] a családi állapotra, valamint a házasságkötés helyére vonatkozó adatok kivételével a születést anyakönyvező anyakönyvvezető a 7. § (3) bekezdésében meghatározott újszülött részére hivatalból kiadott állandó személyazonosító igazolvánnyal kapcsolatos kötelezettségei teljesítéséhez;

y)[265] a családi állapotra, valamint a házasságkötés helyére vonatkozó adatok kivételével az anyakönyvvezető a születési vagy a házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevétől eltérő házassági nevet felvevő, Magyarországon házasságot kötő, érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal rendelkező és hivatalbóli kiállítást megakadályozó nyilatkozatot nem tevő magyar állampolgárok részére hivatalból kiadott állandó személyazonosító igazolvánnyal kapcsolatos kötelezettségei teljesítéséhez.

z)[266] az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szerv a jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához a nyilvántartást kezelő szervtől.

zs)[267]

21/A. §[268] Az e törvény felhatalmazása alapján - a 21. §-ban meghatározottak mellett - a 17. § (2) bekezdés b) pontja szerinti adatokat jogosult igényelni az állampolgárság, a családi állapot, a házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye, a nem, a nyilvántartásból való - az elhalálozáson kívüli - kikerülés oka, helye és ideje adatok kivételével a vasúti közlekedési hatóság az elektronikus vasúti személyi és szervezeti nyilvántartás vezetése céljából.

21/B. §[269] E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdés e) pontja szerinti adatokat jogosultak igényelni:

a) az állampolgárság kivételével a közúti járművezetők tanfolyami és a közúti közlekedési szakemberek szaktanfolyami képzésén, továbbképzésén, a pályaalkalmassági vizsgálaton és utánképzésén részt vevő, illetve ehhez kapcsolódóan vizsgára vagy vizsgálatra jelentkező adatainak ellenőrzése céljából a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti vizsgaközpont;

b) az állampolgárság kivételével az alapvizsgára és az időszakos vizsgára jelentkezők adatainak ellenőrzése céljából a vasúti közlekedésről szóló törvény szerinti vizsgaközpont;

c) az állampolgárság kivételével az úszólétesítményen fedélzeti és gépüzemi szolgálatot ellátó személyek, továbbá a hajózási üzemeltetési vezetők, valamint a kedvtelési céllal közlekedő úszólétesítmény vezetői képzésén részt vevők, illetve ehhez kapcsolódóan vizsgára jelentkezők adatainak ellenőrzése céljából a víziközlekedésről szóló törvény szerinti vizsgaközpont;

d) az állampolgárság kivételével a pilóta nélküli légijármű-rendszerekről, valamint a pilóta nélküli légijármű-rendszer üzemben tartókról vezetett nyilvántartáshoz kapcsolódóan a kérelmezők adatainak ellenőrzése céljából a légiközlekedésről szóló törvény szerinti légiközlekedési hatóság;

e) az állampolgárság kivételével a légiközlekedési szakszemélyzeti képesítések és vizsgáztatói tanúsítás megszerzéséhez szükséges vizsgára jelentkezők adatainak ellenőrzése céljából a légiközlekedésről szóló törvény szerinti légiközlekedési vizsgaközpont.

21/C. §[270] A hivatásos katasztrófavédelmi szerv hatósági feladatai ellátása céljából a következő adatokat jogosult átvenni a nyilvántartást kezelő szervtől: a természetes személyazonosító, a lakcím, az állampolgárság, az elhalálozás ténye és ideje, valamint a személyazonosító igazolvány és az útlevél okmányazonosítója, érvényessége, illetve érvénytelensége ténye és oka.

22. § E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti adatok igénylésére jogosultak:

a)[271] az ingatlan-nyilvántartás, a földhasználati nyilvántartás és a földvédelmi nyilvántartás szervei az ingatlan-nyilvántartás, a földhasználati nyilvántartás és a földvédelmi nyilvántartás vezetésével összefüggésben;

b)[272] a Magyar Honvédség központi nyilvántartó szerve, a területi katonai igazgatási szervek és a Magyar Honvédség központi irattározásra kijelölt szerve a hadkötelesek nyilvántartásának vezetéséhez és a háborús veszteség nyilvántartással kapcsolatos kötelezettségek teljesítéséhez;

c)[273] a rendészeti feladatokat ellátó igazgatási szervek a polgári kézi lőfegyverekkel, lőszerekkel, gáz- és riasztófegyverekkel, ipari célokat szolgáló robbantóanyagokkal, pirotechnikai tevékenységekkel, a kábítószerekkel és pszichotrop anyagokkal, személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenységgel, továbbá a rendészeti feladatokat ellátó személyekkel kapcsolatos engedélyezési és nyilvántartási eljárásokhoz;

d) az idegenrendészeti szervek a jogszabályban meghatározott idegenrendészeti feladataik ellátásához.

e)[274] a központi menekültügyi szerv a törvényben meghatározott feladatai ellátásához.

f)[275] a szabálysértési hatóság és a szabálysértési nyilvántartó szerv az eljárás alá vont személy személyazonosságának ellenőrzéséhez.

g)[276] az elektronikus anyakönyvbe bejegyzés teljesítésére jogosult személy az anyakönyvezési feladatainak ellátása céljából, az anyakönyvi felügyeletet ellátó szerv a szakmai irányítási tevékenység ellátása céljából, a konzuli tisztviselő, illetve annak munkájában közreműködő, a külpolitikáért felelős miniszter által felhatalmazott, diplomáciai vagy hivatásos konzuli képviseleten igazgatási munkakörben konzuli feladatot ellátó személy az anyakönyvezéssel összefüggő feladatainak ellátása céljából,

h)[277] a konzuli szolgálat közigazgatási hatósági jogkört gyakorló konzuli tisztviselője, illetve annak munkájában közreműködő, a külpolitikáért felelős miniszter által felhatalmazott, diplomáciai vagy hivatásos konzuli képviseleten igazgatási munkakörben konzuli feladatot ellátó személy a konzuli érdekvédelmi feladatok ellátásához,

i)[278] az útlevélhatóság, valamint a konzuli szolgálat közigazgatási hatósági jogkört gyakorló konzuli tisztviselője, illetve annak munkájában közreműködő, a külpolitikáért felelős miniszter által felhatalmazott, diplomáciai vagy hivatásos konzuli képviseleten igazgatási munkakörben konzuli feladatot ellátó személy az útlevél-ügyintézéshez,

j)[279] az állampolgárság, családi állapot, a házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye kivételével a gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartását vezető szerv a gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló törvényben meghatározott feladatai ellátásához.

k)[280] a körözési nyilvántartó szerv a körözött személy személyazonosságának ellenőrzéséhez.

l)[281] A Központi Statisztikai Hivatal a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvényben meghatározott feladatai ellátásához;

m)[282] a nyilvántartás történeti állományára kiterjedően is, a konzuli szolgálat a konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény 6. § (1) bekezdése, valamint 11. § (1) bekezdése szerinti feladata körében a hozzátartozó felkutatása, felvilágosítása, illetve értesítése céljából.

n)[283] az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér útján az intézetben történt születést bejelentő intézet a születés bejelentéséhez, a halottvizsgálatról és a halottakkal kapcsolatos eljárásról szóló kormányrendeletben megjelölt személy vagy szerv a haláleset bejelentéséhez szükséges adatok továbbításával kapcsolatos kötelezettségeinek teljesítéséhez.

o)[284] a közúti közlekedési nyilvántartó szerv, valamint a közlekedési igazgatási hatóság a nyilvántartásban szereplő polgárok adatai változásának követéséhez.

p)[285] a személyazonosító igazolványt kiadó és nyilvántartó hatóság az e hatósági hatáskörében ellátandó feladatai végrehajtásához.

q)[286] a jegyző és a közjegyző

qa) az örökhagyó tekintetében a nyilvántartásból való kikerülés okára, helyére és idejére vonatkozó adatok kivételével,

qb) a hagyatéki eljárásban érdekelt tekintetében az állampolgárságra, a családi állapotra, a házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helyére, a nemre, a nyilvántartásból való kikerülés okára, helyére és idejére vonatkozó adatok kivételével,

qc) az öröklésben érdekelt tekintetében a házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helyére és a nyilvántartásból való kikerülés okára, helyére és idejére vonatkozó adatok kivételével,

qd) a kieséses örökös tekintetében az állampolgárságra, a házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helyére és a nyilvántartásból való kikerülés okára, helyére és idejére vonatkozó adatok kivételével,

a hagyatéki eljáráshoz, az európai öröklési bizonyítvány kiállítása iránti eljáráshoz és az ingatlan-nyilvántartási feladatok ellátásához.

23. §[287] E törvény felhatalmazása alapján a házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye kivételével a 17. § (2) bekezdés c) pontja szerinti adatok igénylésére jogosult[288]

a) a választási szerv a népszavazásról és az európai polgári kezdeményezésről szóló törvényben, valamint a választási eljárásról szóló törvényben meghatározott feladatai ellátásához,

b) a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartását vezető szerv a nyilvántartás vezetéséhez.

23/A. §[289] u)[290] az állami foglalkoztatási szerv a jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához.

23/B. §[291] A 11. § (4) bekezdése szerint kezelt ujjnyomatot kizárólag a nyilvántartást kezelő szerv jogosult igényelni az állandó személyazonosító igazolvány pótlása céljából.

23/C. §[292] A 15. § (1b) bekezdésében meghatározott adatokat a nyilvántartás szervei megismerhetik, valamint azokat a nyilvántartást kezelő szervtől igényelhetik a 24. §-ban meghatározott szervek.

24. § (1)[293] A bíróság, az ügyészség, a nemzetbiztonsági szolgálatok és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság feladataik ellátása érdekében - a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott célok és feltételek teljesülése esetén - a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv büntetőeljárás lefolytatása céljából, a rendőrség bűnüldözési tevékenysége ellátásához, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv a katasztrófavédelmi tervezéshez, a Nemzeti Információs Központ az utasadatok kockázatelemzéséhez, az állampolgársági ügyekért felelős miniszter és az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a kérelmező adatainak azonosításához, az Országgyűlési Őrség, a rendőrség személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatokat ellátó szerve törvényben meghatározott személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatainak ellátásához, a büntetőeljárásban, a polgári peres és nemperes eljárásban, a közigazgatási perben és az egyéb közigazgatási bírósági eljárásban, a hatósági eljárásban eljáró igazságügyi szakértő a tevékenységére vonatkozó törvény előírásai alapján végzett feladatai ellátásához, valamint a nyilvántartást kezelő szerv által megbízott megszemélyesítést végző szervezet az állandó személyazonosító igazolvány és a 7. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott hivatalból kiadásra kerülő személyi azonosítóról és lakcímről szóló hatósági igazolvány megszemélyesítéséhez, kiállításához és a jogszabályban meghatározott adatok kezeléséhez e törvény felhatalmazása alapján a nyilvántartásba felvett adatok teljes körének [17. § (2) bekezdés d) pont], továbbá a szabálysértési hatóság a szabálysértési eljárás, a rendőrség a szabálysértési eljárásról szóló törvény szerinti előkészítő eljárás lefolytatásához, valamint a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő, a javítóintézet és a pártfogó felügyelői szolgálat a büntetés vagy intézkedés végrehajtásának biztosítása érdekében a nyilvántartásba felvett meghatározott adatok [11. § (1) bekezdés a)-h), l), m) és p) pont], a büntetés-végrehajtási intézet a befogadás során az elítélt személyazonosságának ellenőrzése érdekében a nyilvántartásba felvett meghatározott adatok [11. § (1) bekezdés a)-h), l), m), n) és p) pont], valamint az elítélt kapcsolattartója személyazonosságának ellenőrzése érdekében a nyilvántartásba felvett meghatározott adatok [11. § (1) bekezdés a), d), e) és h) pont] igénylésére jogosultak.

(2)[294] A személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány kiadására irányuló eljárásban - személyazonosítás és személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványon történő feltüntetés céljából - az eljáró hatóság jogosult a polgár arcképmásának és saját kezű aláírásának megismerésére, illetve igénylésére.

(2a)[295] A közúti közlekedési nyilvántartó szerv, valamint a közlekedési igazgatási hatóság a vezetői engedély automatikus hivatalbóli kiállítása érdekében, a vezetői engedély-kiállítás feltételeinek előzetes ellenőrzése céljából jogosult igényelni a nyilvántartást kezelő szervtől az automatikus hivatalbóli vezetői engedély megszemélyesítésére alkalmas arcképmás- és aláírás adat rendelkezésre állásának tényét.

(3)[296] A körözési nyilvántartó szerv a személyazonosító igazolvány adatainak a körözési nyilvántartási rendszerbe rögzítését megelőző ellenőrzése céljából jogosult átvenni a polgár 11. § (1) bekezdés a)-e) pontja szerinti adatait, valamint a polgár személyazonosító igazolványának okmányazonosítóját és az okmány kiadásának és érvényességének adatait.

24/A. §[297] (1)[298] A nyilvántartás szerve kizárólag az ugyanazon polgárokra vonatkozó és rendszeres adatszolgáltatás igényléséhez és átadásához, valamint az adatszolgáltatást kérő nyilvántartásának karbantartásához felhasználható kapcsolati kódot képezhet.

(2) A kapcsolati kód tartalmát és képzési szabályát az adatkérő nem határozhatja meg. Az ugyanazon polgárra vonatkozó különféle adatszolgáltatásoknál adatkérőnként eltérő tartalmú kapcsolati kódot kell képezni.

(3) A kapcsolati kód képzése nem lehet azonos a TAJ szám, az adóazonosító jel és a személyazonosító jel képzési módszerével, illetve a kapcsolati kód nem lehet azonos a TAJ számmal, az adóazonosító jellel és a személyazonosító jellel, illetőleg nem származtatható azokból.

(4)[299] A kapcsolati kódot csak a nyilvántartás szerve, valamint az adatszolgáltatást kérő kezelheti, azt továbbítani csak az adatszolgáltatás igénylésekor, illetve az adat átadásakor lehet.

(5) A kapcsolati kód kizárólag az (1) bekezdésben meghatározott célra használható, azt az adatkezelés céljának teljesülése után mind a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból, mind pedig az adatkérő nyilvántartásából törölni kell.

24/B. §[300] (1)[301] Ha az adatszolgáltatással érintett jogintézmény vonatkozásában a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény a házasság vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat fennállásához, illetve a házasság vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnéséhez nem állapít meg eltérő jogkövetkezményt, továbbá ha a jogosultság vagy a kötelezettség az özvegyet és az özvegy bejegyzett élettársat megkülönböztetés nélkül megilleti vagy terheli, a családi állapotot tartalmazó személyes adatra vonatkozó adatszolgáltatást a nyilvántartásból a "házas vagy bejegyzett élettárs", "elvált vagy elvált bejegyzett élettárs", "özvegy vagy özvegy bejegyzett élettárs" vagy "házassága megszűnt vagy bejegyzett élettársi kapcsolata megszűnt" megjelöléssel kell teljesíteni.

(2)[302] A járási hivatal és a kijelölt kormányhivatal - az érintett személy kifejezetten eltérő kérelme hiányában - a nyilvántartás alapján kiadott hatósági bizonyítványban a családi állapotra vonatkozó adatot a "házas vagy bejegyzett élettárs", "elvált vagy elvált bejegyzett élettárs", "özvegy vagy özvegy bejegyzett élettárs" vagy "házassága megszűnt vagy bejegyzett élettársi kapcsolata megszűnt" megjelöléssel tünteti fel.

(3) A családi állapot igazolására a nyilvántartás alapján kiállított hatósági bizonyítványon kívül más okirat nem követelhető meg.

24/C. §[303] A 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő polgárról a magyar állampolgársága megszerzéséig a nyilvántartásból - az érintett személyes adataihoz való hozzáférési joga gyakorlásának célja kivételével - nem teljesíthető adatszolgáltatás.

24/D. §[304] A polgárnak a 11. § (1) bekezdés o) pontjában meghatározott adatairól adatszolgáltatás a Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény rendelkezéseivel összhangban teljesíthető.

24/E. §[305] (1) Az anyakönyvvezető az elhalálozott személyek személyazonosító igazolványának, valamint a személyi azonosítóját és lakcímét igazoló hatósági igazolványának bevonása céljából a 11. § (1) bekezdés m) pontja és a 18. § (5) bekezdése szerinti adatokat jogosult igényelni, az állandó személyazonosító igazolvány tároló elemén aláíró tanúsítvány elhelyezésének ténye, valamint az állandó személyazonosító igazolvány elektronikus egyedi azonosítója kivételével.

(2)[306] Az anyakönyvvezető a születési vagy a házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevétől eltérő házassági nevet felvevő, Magyarországon házasságot kötő, érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal rendelkező és hivatalbóli kiállítást megakadályozó nyilatkozatot nem tevő magyar állampolgárok részére hivatalból kiadásra kerülő állandó személyazonosító igazolvánnyal kapcsolatos kötelezettségei teljesítése céljából a 11. § (1) bekezdés n) pontjában meghatározott adatokat jogosult igényelni.

24/F. §[307] (1)[308] A nyilvántartást kezelő szerv az arckép profil nyilvántartás részére arckép profil létrehozása és nyilvántartásba vétele céljából a polgár arcképmását, valamint a 11. § (1) bekezdés q) pontjában meghatározott adatot és az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényben meghatározott metaadatot átadja.

(2)[309] Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 9. §-ában meghatározott igénybevételre jogosult szervek az ott meghatározott célból - az e törvényben meghatározott feltételekkel - a 11. § (1) bekezdés q) pontjában meghatározott adat közlésével is igényelhetik a nyilvántartásból a természetes személyazonosító adatokat, arcképmást, aláírást és a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány okmányazonosítóját, valamint az érvényességére vonatkozó adatot.

(2a)[310] Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 9/A. § (1) bekezdésében meghatározott automatizált összehasonlítás igénybevételére jogosult szerv az ott meghatározott célból - az e törvényben meghatározott feltételekkel - a 11. § (1) bekezdés q) pontjában meghatározott adat közlésével is igényelheti a nyilvántartásból a természetes személyazonosító adatokat és az arcképmást.

(2b)[311] Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 9. §-ában meghatározott arcképelemző tevékenység igénybevételére jogosult szervek, az ott meghatározott célból, valamint az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 9/A. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott automatizált összehasonlítás igénybevételére jogosult szervek, továbbá az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 9/A. § (4) bekezdése szerint az e-közigazgatásért felelős miniszter a személyazonosság ellenőrzése céljából a polgár természetes személyazonosító adatai közlésével a 11. § (1) bekezdés q) pontjában meghatározott adatot igényelhetik a nyilvántartásból.

(3)[312] A nyilvántartást kezelő szerv - a 11. § (1) bekezdésének q) pontjában meghatározott adat alkalmazásával - köteles haladéktalanul adatszolgáltatást teljesíteni az arckép profil nyilvántartás vezetéséért felelős szervnek a polgár arcképmás adatának nyilvántartásba vételéről, valamint a polgár nyilvántartásban szereplő arcképmás adatának változásáról.

24/G. §[313] A nyilvántartást kezelő szerv a körözési nyilvántartási rendszer részére - az arcképmás nyilvántartásba vétele céljából - a körözési nyilvántartási rendszerről szóló törvényben meghatározottak szerint a polgár arcképmását átadja.

24/H. §[314] (1) A nyilvántartást kezelő szerv az egészségbiztosítási szerv és az állami adó- és vámhatóság részére, illetve - amennyiben kiállítást megakadályozó nyilatkozatot nem tettek - az útiokmány-nyilvántartás, és a közúti közlekedési nyilvántartás részére továbbítja a születési vagy a házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevétől eltérő házassági nevet felvevő, Magyarországon házasságot kötő magyar állampolgárok esetében a hivatalbóli okmánykiállításhoz szükséges adatokat, továbbá közli az állami adó- és vámhatósággal azt a tényt, hogy a névváltozásra házasságkötésre tekintettel került sor.

(2)[315] Az intézetben történt születést bejelentő intézet a születés bejelentéséhez - az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér útján - jogosult a szülőknek a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő, a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványai okmányazonosítójának, valamint azok érvényességére vagy érvénytelenségük tényére vonatkozó adatok igénylésére.

24/I. §[316] A nyilvántartást kezelő szerv a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 66. §-a szerinti ügyfél-átvilágítás során a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény szerinti szolgáltató automatikus információátadásra vonatkozó jelzésére a polgár 11. § (1) bekezdés h) pontja szerinti adatát, állampolgárságát, a személyazonosító igazolványának okmányazonosítóját, aláírását, valamint arcképmását átadja.

24/J. §[317] Az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv a nyilvántartott személyek azonosítása, ellenőrzése és adatainak pontosítása céljából - a családi állapot, a házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye és a nyilvántartásból kikerülés helye adatok kivételével - a 17. § (2) bekezdés b) pontja szerinti, valamint a nyilvántartás jogcíme adatokat jogosult igényelni a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szervtől.

24/K. §[318] (1) A nyilvántartást kezelő szerv a polgár adatai naprakészen tartása és a szolgáltatásnyújtás biztosítása céljából az adatváltozás-kezelési szolgáltató részére a területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint egyes törvényeknek az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2022. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Tkmtv.) 13. § (2) bekezdése szerinti törzsadat-nyilvántartásban szereplő és a Tkmtv. 15. §-a szerinti adatváltozás-bejelentési szolgáltatást igénybe vevő polgár 17. § (2) bekezdés f) és - az elhalálozás helye kivételével - g) pontja szerinti adatait átadja.

(2) A nyilvántartást kezelő szerv az (1) bekezdés szerinti esetben a Tkmtv. 13. § (2) bekezdése szerinti törzsadat-nyilvántartásban szereplő és a Tkmtv. 15. §-a szerinti adatváltozás-bejelentési szolgáltatást igénybe vevő polgár személyazonosító igazolványának okmányazonosítóját, valamint a személyi azonosítóról és lakcímről szóló hatósági igazolványának okmányazonosítóját átadja az adatváltozás-kezelési szolgáltató részére.

24/L. §[319] A nyilvántartást kezelő szerv a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervében megvalósuló, az önellátásra korlátozottan képes emberek biztonságát és életvédelmét szolgáló digitalizációs program (a továbbiakban: Program) megvalósítása céljából, a Program megvalósításához kapcsolódó szakmatámogatási feladatok elősegítése, a Program igénybevételére jogosult célcsoport tagjainak bevonása, a kapcsolattartás elősegítése és a Programban biztosított szolgáltatás nyújtásának érdekében átadja a Kormány által a Program megvalósítására kijelölt jogi személy részére a Program időtartama alatt minden év december 15. napjáig azon Magyarországon élő magyar állampolgárságú személyek természetes személyazonosító adatait és érvényes lakcímadatait, akik a tárgyévet követő év december 31-éig betöltik a 65. életévüket.

24/M. §[320] (1) A halottvizsgálatot végző személy az elhunyt személy azonosítása érdekében az elhunyt személy[321]

a) természetes személyazonosító adatairól,

b) arcképmásáról,

c) személyazonossága igazolására alkalmas hatósági igazolványa okmányazonosítójáról

adatot igényelhet.

(2)[322] Az (1) bekezdés szerinti adatigénylés az elhunyt viselt neve, születési neve, születési helye és ideje, anyja neve adatok közül a halottvizsgálatot végző személy tudomására jutottak, de legalább a viselt név, a születési hely és idő és az anyja családi neve adatok megadásával történik.

24/N. §[323] A személyazonosító igazolványt kiadó és nyilvántartó hatóság a kérelmező személyazonosságának, valamint személyi adatainak és vezetői engedélye adatainak ellenőrzése céljából térítésmentesen igényelheti a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 8. § (1) bekezdés a) pont aa)-ad) alpontjában, valamint 8. § (1) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontjában foglalt adatokat.

24/O. §[324] (1) A nyilvántartást kezelő szerv a digitális állampolgárság szolgáltató részére az ügyfél személyazonosságának ellenőrzése, valamint a digitális állampolgárság nyilvántartást vezető szerv általi digitális állampolgár azonosító képzése és digitális állampolgárság aktiválása céljából átadja a polgár természetes személyazonosító adatait, állampolgársága és neme adatát, arcképmását, a regisztrációhoz használt személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványa típusát, okmányazonosítóját és érvényessége tényét.

(2) A nyilvántartást kezelő szervtől a digitális állampolgárság nyilvántartást vezető szerv a polgár természetes személyazonosító adatainak, állampolgárságának, nemének, személyi azonosítójának és nyilvántartásból való kikerülése okának és idejének, továbbá a regisztrációhoz használt személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványa típusának, okmányazonosítójának és érvényessége tényének igénylésére jogosult.

(3) A nyilvántartást kezelő szerv a digitális állampolgárság szolgáltató részére a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 15. § (5) bekezdésében meghatározottak szerint adatszolgáltatást teljesít.

24/P. §[325]

V. fejezet

A nyilvántartási eljárás

25. § (1) Az e törvényben előírt adatszolgáltatási és nyilvántartási feladataik teljesítéséhez az eljárásban érintett polgár személyazonosító jelét az alábbi szerveknek köteles átadni:

a) a nyilvántartás (6. §) szerveinek;

b)[326] a szülő, illetve hozzátartozó a születés és a haláleset bejelentésekor az egészségügyi intézménynek és az intézeten kívüli szülésről szóló kormányrendeletben meghatározott felelős személynek, illetve az anyakönyvi esemény elektronikus anyakönyvbe rögzítésére jogosult személynek;

c)[327] a házasulók a házassági szándékuk bejelentésekor, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolatot létesítők e szándékuk bejelentésekor az anyakönyvvezetőnek;

d)[328] a peres felek a családjogi és házassági bontóperben, a bejegyzett élettársi kapcsolat felbontására irányuló perben, valamint a holttá nyilvánítással és a halál tényének bírói megállapításával összefüggő ügyekben a bíróságnak, a bejegyzett élettársi kapcsolatot megszüntetni kívánók a közjegyzőnek;

e)[329] a szülők a gyermek családi jogállása rendezésekor a gyámhatóságnak, a bíróságnak, az anyakönyvi esemény elektronikus anyakönyvbe rögzítésére jogosult személynek, illetve egyéb jogszabály alapján az eljárásban közreműködő szervnek;

f)[330] a konzuli tisztviselőnek olyan ügyek intézése során, amelyekben az eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező hazai hatóság jogosult a személyazonosító jelet kérni;

g)[331] az idegenrendészeti szerveknek a huzamos tartózkodási jogosultsággal, illetőleg a tartózkodással kapcsolatos ügyintézés során.

(2)[332]

(3)[333]

25/A. §[334] A külföldön élő magyar állampolgár nyilvántartási ügyében eljáró hatóság 8 napos határidő megjelölésével hívja fel hiánypótlásra a kérelmezőt.

25/B. §[335] (1) Az e törvény hatálya alá tartozó nyilvántartási ügyekben, ha e törvény vagy a végrehajtására kiadott kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, az ügyfél a nyilatkozatával nem pótolhatja a hiányzó bizonyítékot.

(2) Az aránytalanul nehezen beszerezhető külföldi hatóság által kiállított irat helyett az ügyfél a bizonyítani kívánt tényről nyilatkozatot tehet.

A lakcím bejelentése és nyilvántartása[336]

26. §[337] (1)[338] A Magyarország területén élő, e törvény hatálya alá tartozó polgár köteles lakóhelyének címét nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni. A tartózkodási hely címe bejelenthető (a lakó-, illetve a tartózkodási hely bejelentése a továbbiakban együtt: lakcímbejelentés), vagy a 26/A. §-ban meghatározottak szerint valamely jogosultság feltételeként bejelentendő. Ha a lakcímbejelentésre költözéssel összefüggésben kerül sor, a bejelentést a beköltözéstől vagy a kiköltözéstől számított három munkanapon belül kell megtenni.

(1a)[339] A lakcímbejelentési eljárás során a polgár a tároló elemmel ellátott személyazonosító igazolványát a lakcímadatok tároló elemen történő rögzítése céljából köteles a lakcímbejelentési eljárást lefolytató hatóságnak átadni, kivéve, ha a lakcímbejelentési eljárást elektronikus kapcsolattartás útján kezdeményezte. A tároló elemmel ellátott személyazonosító igazolvány hiánya a lakcímbejelentési eljárás lefolytatásának nem akadálya. A lakcímbejelentési eljárást lefolytató hatóság - az elektronikus kapcsolattartás útján kezdeményezett lakcímbejelentési eljárás kivételével - a lakcímadatot a polgár tároló elemmel rendelkező személyazonosító igazolványán a lakcímadat nyilvántartásba vételével egyidejűleg rögzíti, ezt követően a tároló elemmel ellátott személyazonosító igazolványt a polgár részére haladéktalanul visszaadja.

(1b)[340] Ha a polgár a lakcímbejelentési eljárást elektronikus kapcsolattartás útján indította meg, vagy ha a lakcímbejelentési eljárás időpontjában

a) a polgár érvényes személyazonosító igazolványa helyett személyazonosságát a személyazonosság igazolására alkalmas más hatósági igazolvánnyal igazolja, vagy

b) a lakcímadat rögzítésének átmeneti jellegű műszaki vagy technikai akadálya áll fenn,

a lakcímadatot jogszabályban meghatározott eljárásban utólagosan, a polgár kérelmére kell rögzíteni.

(1c)[341] Ha a polgár a lakcímbejelentési eljárás időpontjában érvényes személyazonosító igazolvánnyal nem rendelkezik, a lakcímadatot az új tároló elemmel ellátott személyazonosító igazolvány kiállítása során hivatalból kell rögzíteni.

(2)[342] A lakcímbejelentés bármely járási hivatalnál teljesíthető. A lakcímbejelentés - jogszabályban meghatározott esetekben - elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján is teljesíthető.

(2a)[343] Ha a 4. § (2c) bekezdése szerinti polgár Magyarország területén kíván életvitelszerűen élni, első lakóhely bejelentését a nyilatkozat megtételével vagy a magyar állampolgárság igazolása iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg az állampolgársági ügyekben eljáró szervnél köteles teljesíteni.

(2b)[344] Ha a 4. § (2d) bekezdése szerinti polgár Magyarország területén kíván életvitelszerűen élni, első lakóhely bejelentését a születés, házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat hazai anyakönyvezésének megindításával egyidejűleg a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szervnél köteles teljesíteni.

(2c)[345] Ha a (2a) vagy a (2b) bekezdés szerint teljesített első lakóhely nyilvántartásba vétele során az eljáró hatóság megállapítja, hogy a polgár a lakóhely bejelentéséhez - jogszabályban meghatározott kivétellel - szükséges szállásadói hozzájárulással nem rendelkezik, a polgárt nyilatkozata ellenére külföldön élő magyar állampolgárként kell nyilvántartásba vennie.

(2d)[346]

(2e)[347] Ha a 4. § (2e) bekezdése szerinti polgár Magyarország területén kíván életvitelszerűen élni, első lakóhely bejelentését az útlevél kiadására irányuló kérelem előterjesztésével egyidejűleg a kijelölt kormányhivatalnál köteles teljesíteni. Ha az első lakóhely nyilvántartásba vétele során az eljáró hatóság megállapítja, hogy a polgár a lakóhely bejelentéséhez - jogszabályban meghatározott kivétellel - szükséges szállásadói hozzájárulással nem rendelkezik, a polgárt nyilatkozata ellenére külföldön élő magyar állampolgárként kell nyilvántartásba vennie.

(3)[348] Az (1) bekezdésben meghatározott polgárnak azt a tényt, hogy Magyarország területét a külföldi letelepedés szándékával elhagyja, bármely járási hivatalnál vagy a konzuli tisztviselőnél

a) személyesen, vagy

b) elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján

kell bejelentenie (a továbbiakban: külföldi letelepedési nyilatkozat).

(3a)[349] A magyarországi letelepedés szándékával külföldről hazatérő magyar állampolgár a nyilvántartásba vételhez szükséges adatainak bejelentését személyes megjelenéssel, vagy jogszabályban meghatározott esetekben elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján teljesíti.

(4)[350] A lakcímbejelentéshez - jogszabályban meghatározott kivétellel - a szállásadó hozzájárulása szükséges.

(5)[351] A lakcímbejelentés ténye önmagában a lakás vagy az ingatlan használatához fűződő, valamint egyéb vagyoni jogot nem keletkeztet és nem szüntet meg. Érvénytelen a bejelentett lakcímadat, ha a polgárnak a lakás használatára vonatkozó joga megállapodás alapján már nem áll fenn, illetve jogerős bírósági vagy véglegessé vált hatósági határozat alapján megszűnt és a határozatot végrehajtották.

(5a)[352] Érvénytelen a bejelentett lakcímadat, ha a járási hivatal megállapította, hogy a polgár bejelentett lakcímadata nem valós.

(5b)[353] Ellenkező bizonyításig a szállásadó írásbeli nyilatkozata igazolja, hogy a szállásadónak nem minősülő polgár bejelentett lakcímadata nem valós.

(5c)[354] Nem vezethet a lakcímadat érvénytelenségének megállapítására az a körülmény, hogy a polgár nem él életvitelszerűen a lakóhelyként bejelentett lakásban.

(5d)[355] Ha a polgár a tartózkodási helyét bejelentette, a tartózkodási hely megszüntetését köteles bejelenteni.

(6)[356] Ha a 4. § (2a) bekezdés a) pontja szerinti külföldön élő magyar állampolgár a nyilvántartásba vételét kéri, akkor a külföldi lakóhelyét a nyilvántartásba vételt kérő nyilatkozatban be kell jelentenie.

(7)[357]

(8)[358] A külföldön élő magyar állampolgár magyarországi tartózkodási helyét bármely járási hivatalnál bejelentheti. A külföldön élő magyar állampolgár magyarországi tartózkodási helyét jogszabályban meghatározott esetben elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján is bejelentheti.

(9)[359] A külföldön élő magyar állampolgár nyilvántartási ügyében az ügyintézési határidő 30 nap.

26/A. §[360] (1) Jogszabály valamely jogosultság adott hellyel összefüggő gyakorlása, szolgáltatás igénybevétele, kötelezettség teljesíthetősége vagy más joghatás feltételeként előírhatja a tartózkodási hely bejelentését, vagy az életvitelszerű ottlakás tényének egyéb módon való igazolását.

(2) Ha jogszabály valamely jogosultság vagy kötelezettség tekintetében eltérően nem rendelkezik, ellenkező bizonyításig a polgár életvitelszerű lakáshasználata helyének a bejelentett lakóhelyét kell tekinteni, ha tartózkodási hely bejelentésére nem került sor.

(3)[361] A (2) bekezdéstől eltérően a külföldön élő magyar állampolgár életvitelszerű lakáshasználata helyének a bejelentett külföldi lakóhelyét kell tekinteni.

27. § (1)[362]

(2)[363] A polgár tartózkodási helyének megszűnését bármely járási hivatalnál bejelentheti. A polgár tartózkodási helyének újabb tartózkodási hely létesítése nélküli megszüntetését elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján is bejelentheti.

(3)[364] A tartózkodási helyet - annak bejelentésétől számított öt éven belül - ismét be kell jelenteni. Az ismételt bejelentés hiányában az érintett tartózkodási helye e törvény erejénél fogva megszűnik.

(4) Nem kell bejelenteni a tartózkodási helyét annak a polgárnak, aki

a)[365] gyógyintézeti kezelés miatt nem tartózkodik lakóhelyén;

b)[366] letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés büntetését tölti.

27/A. §[367] (1)[368] A szállásadó bármely járási hivatalnál személyesen vagy az elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján nyilatkozhat arról, hogy a lakcímbejelentéshez szükséges hozzájárulását olyan módon adja meg, hogy

a) a lakcímbejelentéskor a bejelentkezővel együtt személyesen jelenik meg, vagy

b) a lakcímbejelentéshez az elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján előzetesen járul hozzá.

(2) Ha a szállásadó nem él az (1) bekezdés szerinti nyilatkozattételi jogával, akkor a bejelentéshez szükséges, a 26. § (4) bekezdése szerinti hozzájárulást a lakcímjelentő lap aláírásával adja meg.

(3)[369] Az (1) és (2) bekezdéstől eltérően a szállásadó általi hozzájárulásra nincs szükség, ha a bejelentkező olyan érvényes teljes bizonyító erejű magánokirattal vagy közokirattal rendelkezik, amely a lakás használatára feljogosítja. Ebben az esetben az okiratot a lakcímbejelentő lappal együtt kell a járási hivatalnak benyújtani.

27/B. §[370] (1)[371] A szállásadó nyilatkozhat továbbá arról, hogy a címre történő lakcímbejelentésről a bejegyzéssel egyidejűleg értesítést kér.

(2) Az értesítés a szállásadó választása szerint történhet levélben, telefax, e-mail útján vagy szöveges üzenetközvetítési szolgáltatás igénybevételével.

(3)[372] Az (1) bekezdés szerinti szolgáltatás megszűnik

a) ismételt igénylése hiányában az igény bejelentésétől számított egy év elteltével,

b) az (1) bekezdés szerinti nyilatkozattételi jogosultság megszűnésével vagy

c) az igénylő elhalálozásának nyilvántartásba vételével.

27/C. §[373] A szállásadónak a 27/A. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozata nem vehető figyelembe abban az esetben, ha az adott címre történő bejelentést jogszabály kötelezővé teszi.

27/D. §[374]

28. §[375] (1) A külföldi letelepedési nyilatkozattal összefüggő lakcím ügyben az a járási hivatal jár el, amelynél az eljárást az ügyfél megindítja, a konzuli tisztviselőnél megindított eljárásban az érintett polgár lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatal jár el.

(2) A külföldi letelepedési nyilatkozatot előterjesztő magyar állampolgár - külföldi letelepedési szándékának bejelentésével egyidejűleg - a járási hivatalnak nyilatkozik külföldi lakóhelyének címéről.

Címnyilvántartás[376]

28/A. § (1)[377] A nyilvántartást kezelő szerv a lakcímbejelentés feltételeinek vizsgálata, a szállásadónak a lakcímbejelentéssel összefüggő jogosultságai érvényesítésének biztosítása, valamint a címhez kapcsolódó állami feladatellátás szervezésének megkönnyítése céljából résznyilvántartásként kezeli a települési címek, valamint a lakcímbejelentéssel összefüggő szállásadói nyilatkozatok nyilvántartását (a továbbiakban: címnyilvántartás).

(2) A címnyilvántartás tartalmazza

a) a település megnevezését, a fővárosban a kerület megjelölését is;

b) a településrész nevét és a városi kerületet, ha azt a településen létrehoztak;

c) a postai irányítószámot;

d) a közterület nevét és jellegét;

e) a ház számát, ezen belül az épület, lépcsőház, szint, emelet és ajtó számát, illetve megjelölését;

f)[378] az ingatlan elhelyezkedését leíró címkoordinátát, valamint a 2015. január 1. napját megelőzően keletkezett címek esetén a helyrajzi számot;

g) az ingatlan jellegét, technikai azonosítóját;

h)[379] a szállásadó nyilatkozatát a lakcímbejelentéshez történő hozzájárulásának módjáról;

i)[380] a szállásadó nyilatkozattételének időpontját;

j)[381] a nyilatkozatot tevő szállásadó személyi azonosítóját, ennek hiányában négy természetes személyazonosító adatát, továbbá értesítési címét;

k)[382] a nyilatkozatot tevő nem természetes személy szállásadó nevét, székhelyét;

l) közös vagy osztatlan közös tulajdonú ingatlan esetén e tény feltüntetését;

m) a nyilatkozat visszavonásának időpontját, a hivatalbóli törlés időpontját és okát;

n) a szállásadó nyilatkozatát arról, hogy a lakcímbejelentésről a lakcím bejegyzésével egyidejűleg értesítést kér.

(3) A címnyilvántartás a (2) bekezdés h) pontja szerinti szállásadói nyilatkozatot annak visszavonásáig vagy hivatalbóli törléséig tartalmazza.

(4)[383] A szállásadó hozzájáruló nyilatkozatának bejegyzésekor, valamint a címre történő lakcímbejelentéskor minden esetben vizsgálni kell, hogy a címre vonatkozóan nyilatkozatot tevő szállásadó nyilatkozattételi jogosultsága fennáll-e.

(5)[384] A nyilatkozattételi jogosultság fennállásának hiányában a nyilatkozat nyilvántartásba vételét vissza kell utasítani, illetve a nyilatkozatot a címnyilvántartásból hivatalból törölni kell.

(6)[385] A járási hivatal a szállásadó nyilatkozattételi jogosultságának fennállását az ingatlan-nyilvántartásba történő betekintéssel ellenőrzi.

(7)[386] A (2) bekezdés a)-f) pontjában meghatározott címelemek a központi címregiszterből történő, folyamatos, automatikus adatátvétel útján a nyilvántartás részévé válnak.

(8)[387] A (2) bekezdés g) pontjában foglalt adatok címnyilvántartásba vételéről a jegyző gondoskodik.

(9)[388] A (2) bekezdés h)-n) pontjában foglalt adatok tekintetében a nyilvántartásba vételről a járási hivatal gondoskodik.

28/B. § (1)[389] A nyilvántartás szervei az igényelt adatok körét megjelölő kérelmező részére a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása nélkül adatszolgáltatást teljesítenek a címnyilvántartás 28/A. § (2) bekezdés a)-f) pontjában meghatározott adatairól.

(2)[390] A bíróság, a nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik ellátása érdekében - a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott célok és feltételek teljesülése esetén -, az ügyészség, a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv büntetőeljárás lefolytatása, valamint a Nemzeti Információs Központ az utasadatok kockázatelemzése céljából a címnyilvántartásba felvett adatok teljes körének igénylésére jogosultak.

(3)[391] A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy első, a Magyarország területén lévő lakóhelyének bejelentése során az eljáró hatóság a címnyilvántartásban közvetlen hozzáférés útján ellenőrzi a bejelentett címet, valamint a szállásadó lakcímbejelentéshez történő hozzájárulásának módjáról tett nyilatkozatát.

Elhalálozásról történő értesítési szolgáltatás[392]

28/C. §[393] (1) A polgár elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján nyilatkozatot tehet, mely alapján a nyilvántartást kezelő szerv - a polgár elhalálozása esetén - elektronikus úton értesíti a nyilatkozatban megjelölt és az értesítési szolgáltatáshoz csatlakozott szervet az elhalálozott természetes személyazonosító adatairól, lakcíméről, elhalálozása tényéről, helyéről és idejéről.

(2) A polgár nyilatkozata tartalmazza:

a) a természetes személyazonosító adatait, lakcímét,

b) az értesítés küldésére vonatkozó kifejezett kérelmét és

c) az értesítési szolgáltatáshoz csatlakozott szerv megnevezését.

(3) A polgár a nyilvántartásban tárolt nyilatkozatát elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján visszavonhatja. A visszavonást követően a nyilatkozatot haladéktalanul törölni kell.

(4) A nyilvántartást kezelő szerv a nyilatkozatot a polgár elhalálozásának nyilvántartásba történő bejegyzését követő 5. évet követően törli.

(5)[394] Az értesítési szolgáltatáshoz csatlakozott szervek adatainak nyilvántartására a jogosultsági nyilvántartás szabályait kell alkalmazni.

Személyazonosítás és személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok[395]

29. §[396] (1)[397] A személyazonosító igazolvány a polgár írásbeli nyilatkozata, valamint az anyakönyv és a nyilvántartás - nem magyar állampolgár esetén ezeken túlmenően a polgár útlevele és a magyarországi tartózkodásának jogcímét igazoló közokirat - alapján kiállított olyan hatósági igazolvány, amely a polgár személyazonosságát és az e törvényben meghatározott adatait közhitelűen igazolja. Az állandó személyazonosító igazolvány alkalmas a polgár elektronikus úton történő közhiteles azonosítására, e törvényben megjelölt kivételekkel minősített elektronikus aláírás létrehozására, valamint a polgár törvényben megjelölt esetekben gyakorolhatja vele a külföldre utazás jogát.

(2) A személyazonosító igazolvány vizuálisan észlelhető módon tartalmazza

a) a polgár nevét,

b) a polgár születési helyét,

c) a polgár születési idejét,

d) a polgár állampolgárságát,

e) a polgár anyja nevét,

f) a polgár nemét,

g) a polgár arcképmását,

h)[398] a polgár aláírását, ha 12. életévét betöltötte, valamint nem írásképtelen vagy írástudatlan,

i) a polgár személyazonosító igazolványa érvényességi idejét,

j) a polgár személyazonosító igazolványa okmányazonosítóját,

k) a polgár személyazonosító igazolványa kiállításának idejét,

l) a polgár személyazonosító igazolványát kiállító hatóság nevét,

m) a (4) bekezdés szerinti tényt vagy a 29/G. § (1) bekezdésében foglalt esetekben - jogszabályban meghatározott nem olvasható formában - a külföldre utazási korlátozás tényét.

(2a)[399] A magyar állampolgár részére kiállított állandó személyazonosító igazolvány - a polgár kérelmére - vizuálisan észlelhető módon tartalmazza a polgár származási helyét.

(2b)[400] Ha az elektronikus anyakönyv nem tartalmazza a polgár származási helyét, az állandó személyazonosító igazolványra a polgár kérelmében megjelölt származási hely kerül feltüntetésre és a nyilvántartást kezelő szerv a kérelmet a személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárás megindításával egyidejűleg az elektronikus anyakönyvi nyilvántartás informatikai rendszere útján továbbítja az illetékes anyakönyvvezetőhöz vagy a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szervhez.

(2c)[401]

(3) A 29/G. § (1) bekezdésében foglalt eset kivételével a magyar állampolgár részére kiállított állandó személyazonosító igazolvány tartalmazza a (2) bekezdés a), c), d), f), i) és j) pontjában meghatározott adatokból képzett, a polgár és a személyazonosító igazolvány azonosítását lehetővé tevő, gépi olvasásra alkalmas adatsort.

(4) Külföldi állampolgárságú vagy hontalan polgár részére kiállított állandó személyazonosító igazolvány tartalmazza annak tényét, hogy az állandó személyazonosító igazolvány külföldre történő utazásra nem jogosít.

(5) Az állandó személyazonosító igazolvány tartalmazza a (7) bekezdés szerinti tároló elemben rögzített adatokhoz történő jogszerű hozzáférést biztosító protokoll elindításához szükséges kódszámot.

(6) Az állandó személyazonosító igazolvány informatikai eszközzel optikailag olvasható adattároló kódot tartalmaz, amely

a) a (2) bekezdés j) pontjában, és

b)[402] a (7) bekezdés f) pontjában

foglalt adatokat tartalmazza.

(7) Az állandó személyazonosító igazolvány tároló elemet tartalmaz. A tároló elem tartalmazza[403]

a) a (2) bekezdésben meghatározott adatokat,

b) a polgár ujjnyomatát a (9) bekezdésben meghatározott kivételekkel,

c)[404]

d)[405] a polgár társadalombiztosítási azonosító jelét,

e)[406] a polgár adóazonosító jelét,

f) a személyazonosító igazolvány elektronikus egyedi azonosítóját.

g)[407] a polgár kérelmére legfeljebb kettő, vészhelyzet esetén értesítendő telefonszámot.

h)[408] a szolgáltatásazonosítót.

i)[409] a polgár lakcímadatát,

j)[410] a polgár személyi azonosítóját.

(8) A tároló elem az ujjnyomatot abból a célból tartalmazza, hogy az állandó személyazonosító igazolvány és a polgár közti kapcsolat kétséget kizáróan megállapítható legyen.

(9)[411] A tároló elem nem tartalmazza az ujjnyomat adatot, ha a polgár

a) a személyazonosító igazolvány kiállításakor a 6. életévét még nem töltötte be,

b) annak adására ideiglenesen fizikailag képtelen, vagy

c) annak adására fizikailag képtelen.

(10) A tároló elem a polgár arcképmását, aláírását és ujjnyomatát képi formátumban tárolja.

(11)[412] Az ideiglenes személyazonosító igazolvány tartalmazza

a) a (2) bekezdés a)-l) pontja szerinti adatokat,

b) magyar állampolgár esetén a (3) bekezdés szerinti gépi olvasásra alkalmas adatsort,

c) külföldi állampolgárságú vagy hontalan polgár esetén annak tényét, hogy az ideiglenes személyazonosító igazolvány külföldre történő utazásra nem jogosít,

d) a (6) bekezdés szerinti adattároló kódot, valamint

e) a kiadásának okát.

(12) A polgár a személyazonosságát a személyazonosító igazolványon túl az érvényes útlevéllel vagy kártyaformátumú vezetői engedéllyel igazolhatja. Személyazonosítás céljából - jogszabályban meghatározott kivételekkel - a polgár nem kötelezhető más okmány bemutatására.

(12a)[413] A hadköteles katona a személyazonosságát a katonai szolgálatteljesítési ideje alatt a Magyar Honvédség központi nyilvántartó szerve által a hadköteles katonák részére kibocsátott katonai igazolvánnyal igazolja. Személyazonosítás céljából a hadköteles katona nem kötelezhető más okmány bemutatására.

(13)[414] A cselekvőképtelen kiskorú polgár részére a személyazonosító igazolványt - a (13a) bekezdésben meghatározott kivétellel - a törvényes képviselő kérelmére kell kiadni. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú jogosultat a személyazonosító igazolvány kiadása ügyében megilleti az eljárási képesség.

(13a)[415] A személyazonosító igazolványt a 7. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott esetben hivatalból kell kiadni.

(14) A polgár köteles a személyazonosító igazolvány kiadását igényelni, ha nem rendelkezik más érvényes, a személyazonosságát igazoló hatósági igazolvánnyal. A cselekvőképtelen kiskorú, valamint a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt álló nagykorú polgár törvényes képviselője köteles biztosítani azt, hogy a kiskorú, valamint a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt álló nagykorú polgár személyazonosságot igazoló hatósági igazolvánnyal rendelkezzen.

(15)[416] A személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok kiadására irányuló kérelem - jogszabályban meghatározott kivétellel - csak személyes megjelenéssel terjeszthető elő. Jogszabályban meghatározott esetekben a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány hivatalból is kiállítható.

(16)[417] A polgár az elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján is bejelentheti a személyazonossága igazolására alkalmas hatósági igazolványa elvesztését, eltulajdonítását, megsemmisülését, és kérheti a vezetői engedélye, illetve magánútlevele, második magánútlevele, szolgálati útlevele, hajós szolgálati útlevele pótlását, ha az adataiban nem következett be változás, ideiglenes okmány kiadására nincs szükség, és a magánútlevél, a második magánútlevél, illetve hajós szolgálati útlevél esetében az érintett hozzájárulása alapján az útiokmány-nyilvántartás tartalmazza az érintett azonosítását valamely fizikai tulajdonságának rögzítésével lehetővé tevő módon előállított személyes adatát.

(16a)[418] A polgár elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján kezdeményezheti az elvesztett, eltulajdonított vagy megsemmisült állandó személyazonosító igazolványának pótlását annak érvényességi idején belül azzal - az okmányazonosító, a kiállításának ideje, a 29. § (3) bekezdés szerinti gépi olvasásra alkalmas adatsor, a 29. § (5) bekezdés szerinti kódszám, a 29. § (6) bekezdés szerinti adattároló kód, a személyazonosító igazolvány elektronikus egyedi azonosítója és a vészhelyzet esetén értesítendő telefonszám kivételével - megegyező adattartalommal.

(16b)[419] Az állandó személyazonosító igazolvány (16a) bekezdés szerinti pótlása esetén az igazolványon az a származási hely kerül feltüntetésre, amely az elvesztett, eltulajdonított vagy megsemmisült állandó személyazonosító igazolványon szerepelt.

(17)[420] A (18)-(20) bekezdésben meghatározottak szerint a szolgáltatásazonosító kezelésére jogosult szerv vagy személy valamely jogosultság fennállását elektronikus úton a tároló elem olvasásával, felhasználói közreműködés - további kódok megadása - nélkül a szolgáltatásazonosítóhoz kötötten rögzítheti, a jogosultság fennállását ellenőrizheti, a szolgáltatásazonosítót kizárólag e célból megismerheti.

(18)[421] Ha a valamely jogosultságot nyújtó szerv vagy személy az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvényben (a továbbiakban: Nektv.) meghatározott elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerhez kártyakibocsátóként csatlakozik, a szolgáltatásazonosító tekintetében a Nektv.-t, valamint a 29/D. § alkalmazása szempontjából a Nektv. 5. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában meghatározott azonosítóra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni az e §-ban és a 29/D. §-ban meghatározott eltérésekkel.

(19)[422] Ha a valamely jogosultságot nyújtó szerv vagy személy a Nektv.-ben meghatározott elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerhez kártyakibocsátóként nem csatlakozik, a szolgáltatásazonosító kezelésére akkor jogosult, ha valamely, a miniszter rendeletében meghatározott jogosultság fennállásának tényét a személyazonosító igazolvány jogosultjának természetes személyazonosító adataihoz hozzárendelten - a személyes adatok kezelésére irányadó előírások alapján - kezeli. A szolgáltatásazonosító kezelésére ebben az esetben, kizárólag ezen jogosultság fennállásának ellenőrzése céljából - a személyes adatok kezelésére irányadó előírások szerint - kerülhet sor.

(20)[423] A szolgáltatásazonosító alkalmazásával ellenőrzött egyes jogosultságokat tartalmazó nyilvántartások egymással való összekapcsolásához a szolgáltatásazonosító nem használható fel, a szolgáltatásazonosító személyazonosításra történő felhasználása tilos.

(21)[424] Ha az állandó személyazonosító igazolvány tároló eleme nem vagy nem helyesen tartalmazza a polgár társadalombiztosítási azonosító jelét, adóazonosító jelét, lakcímét, illetve személyi azonosítóját, abban az esetben a polgár kérelmére

a) az egészségbiztosítási szerv a polgár társadalombiztosítási azonosító jelét,

b) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a polgár adóazonosító jelét,

c) a nyilvántartás szervei a polgár lakcímét, illetve személyi azonosítóját

a tároló elemen elhelyezi.

(22)[425] A polgár elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján is kezdeményezheti lakcímének rögzítését az állandó személyazonosító igazolvány tároló elemén, ha a tároló elem azt nem, vagy nem helyesen tartalmazza.

29/A. §[426] (1)[427] A 29. § (9) bekezdésében foglalt esetek kivételével a személyazonosító igazolvány kiadása iránti kérelem előterjesztésekor a nyilvántartás szerve az ujjnyomatnak a személyazonosító igazolvány tároló elemén történő elhelyezése céljából rögzíti a polgár ujjnyomatát, ha a polgár a kérelem benyújtásakor 6. életévét betöltötte.

(2)[428]

(3)[429] A 29. § (9) bekezdésében foglalt esetek kivételével a honosítási és visszahonosítási kérelmet átvevő szerv a honosítási és visszahonosítási kérelem (a továbbiakban együtt: honosítási kérelem) benyújtásakor 6. életévét betöltött, valamint a honosítási kérelem benyújtásának évében 6. életévét betöltő polgár ujjnyomatát rögzíti az ujjnyomat adatnak a személyazonosító igazolvány tároló elemén történő elhelyezése céljából. A honosítási kérelmet átvevő szerv az ujjnyomatot a honosítási kérelem továbbításával egyidejűleg küldi meg az állampolgársági ügyekben eljáró szervnek. Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv az ujjnyomat adatot a 14. § m) pont mj) alpontjában meghatározott feladata teljesítése céljából, az értesítés megküldéséig kezeli, az értesítés megküldését, valamint a honosítási kérelem elutasítását követően az ujjnyomat adatot haladéktalanul törli.

(4)[430] A nyilvántartást kezelő szerv - a 11. § (4) bekezdésében meghatározott kivétellel - és a kijelölt kormányhivatal az ujjnyomatot az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel az állandó személyazonosító igazolvány kiállításáig, valamint a személyazonosító igazolvány kiadását megtagadó határozat vagy eljárást megszüntető végzés véglegessé válásáig kezeli, azt az állandó személyazonosító igazolvány kiállításakor, valamint a személyazonosító igazolvány kiadását megtagadó határozat vagy az eljárást megszüntető végzés véglegessé válását követően haladéktalanul törölni kell.

(5)[431] A honosítási kérelmet előterjesztő polgár ujjnyomat adatát a kijelölt kormányhivatal az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételéig, legfeljebb azonban a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 16. § (6) bekezdésében meghatározott időpontig kezeli. A honosítási kérelmet előterjesztő polgár ujjnyomat adatát a kijelölt kormányhivatal a tároló elemen csak akkor helyezheti el, ha a polgár a 6. életévét legkésőbb az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének napján betölti.

(6) Az ujjnyomatot az e törvényben foglaltak kivételével adatszolgáltatás során nem lehet átadni és továbbítani.

(7)[432] A nyilvántartást kezelő szerv a magánútlevél kiállítása céljából továbbított ujjnyomatot az útiokmány-nyilvántartás részére történő átadást követően haladéktalanul törli.

29/B. §[433] (1)[434] A személyazonosító igazolvány tároló elemét úgy kell kialakítani, hogy a 29. § (7) bekezdésében megjelölt adatokat csak törvényben arra felhatalmazott szerv vagy személy ismerhesse meg. A 29. § (7) bekezdés d) és e) pontjában megjelölt adatok tekintetében a nyilvántartást kezelő szerv a személyazonosító igazolvány előállítási folyamata során adatfeldolgozóként jár el, ezen adatokat a személyazonosító igazolvány kiállítását követően haladéktalanul és véglegesen törli.

(2) A 29. § (7) bekezdés b) pontjában foglalt adatot a Rendőrség határforgalom-ellenőrzést végző szerve kizárólag a személyes adatnak a tároló elemből történő olvasásával kezelheti, kizárólag a tagállamok által kiállított útlevelek és úti okmányok biztonsági jellemzőire és biometrikus elemeire vonatkozó előírásokról szóló, 2004. december 13-i 2252/2004/EK tanácsi rendelet 4. cikk (3) bekezdésében meghatározott célból.

(3) A 29. § (7) bekezdés b) pontjában megjelölt adat segítségével történő személyazonosításra csak törvény kifejezett rendelkezése alapján, kizárólag abból a célból kerülhet sor, hogy az állandó személyazonosító igazolvány és a polgár közti kapcsolat kétséget kizáróan megállapítható legyen.

(3a)[435] Az eljáró hatóság a 29. § (7) bekezdés g) pontjában meghatározott adatot kizárólag az állandó személyazonosító igazolvány kiadásáig, illetve az adatnak a tároló elemen történő rögzítéséig jogosult kezelni, azt az állandó személyazonosító igazolvány kiadását, illetve az adatnak a tároló elemen történő rögzítését követően haladéktalanul törölni kell. A 29. § (7) bekezdés g) pontjában meghatározott adat tároló elemből történő olvasására kizárólag a polgár halála vagy tájékoztatás adására képtelen egészségi állapota esetén az értesítendő személy tájékoztatása céljából kerülhet sor. A polgár a 29. § (7) bekezdés g) pontja szerinti adat megadásánál nyilatkozik arról, hogy azt a telefonszám birtokosának hozzájárulásával adja meg.

(4) A polgár a tároló elemben szereplő adatokat a Kormány által erre a feladatra kijelölt hatóságnál ellenőrizheti. A 29. § (7) bekezdés b) pontjában megjelölt adatot a Kormány által kijelölt hatóság kizárólag abból a célból kezelheti, hogy az érintett polgár a tároló elem tartalmát ellenőrizhesse.

(5)[436] A 29. § (7) bekezdés b) pontja szerinti ujjnyomatot - ha azt az állandó személyazonosító igazolvány tároló eleme tartalmazza - a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány kiadása iránti kérelem előterjesztésekor, valamint az elektronikus ügyintézési ponton előterjesztett kérelem esetén az állandó személyazonosító igazolvány személyes átadásakor az eljáró hatóság a személyazonosítás céljából összeveti a polgár ujjnyomatával, kizárólag abból a célból, hogy a személyazonosság igazolására bemutatott állandó személyazonosító igazolvány és a polgár közötti kapcsolat kétséget kizáróan megállapítható legyen. Az eljáró hatóság az összevetés elvégzéséig kezeli az ujjnyomatot.

29/C. §[437] (1)[438] Az állandó személyazonosító igazolvány tároló eleme minősített elektronikus aláírást létrehozó eszköz.

(2)[439] Az (1) bekezdésben meghatározott esetben[440]

a)[441]

b) a Kormány által kijelölt szolgáltató elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatást nyújt,

c) a Kormány által kijelölt szolgáltató a b) ponthoz kapcsolódóan a Kormány rendeletében meghatározott bizalmi szolgáltatást nyújt.

(3)[442] Az állandó személyazonosító igazolvány tároló elemének a (2) bekezdés b) pontja szerinti funkciója (a továbbiakban: e-aláírási funkció), valamint c) pontja szerinti szolgáltatás vonatkozásában a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvény rendelkezéseit az e §-ban, valamint e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(4)[443]

(5)[444] A nyilvántartást kezelő szerv a (2) bekezdés b) pontja szerinti szolgáltató részére a (2) bekezdésben megjelölt feladatok ellátása érdekében az állandó személyazonosító igazolvány érvénytelenné válásáról adatot szolgáltat. A (2) bekezdés b) pontja szerinti szolgáltató - feladatainak ellátása érdekében - a szolgáltatásra való jogosultság megszűnésétől számított 10 évig kezelheti a nyilvántartást kezelő szervtől átvett adatokat.

(6) A tároló elemen elhelyezett aláíró tanúsítvány érvényességi idejének lejárta nem érinti a személyazonosító igazolvány érvényességi idejét. Az aláíró tanúsítványt a (2) bekezdés szerinti szolgáltató visszavonja, ha a személyazonosító igazolvány érvénytelen.

(7) A tároló elemen elhelyezett aláíró tanúsítvány személyazonosító adatként a polgár családi és utónevét, valamint okmányazonosítóját tartalmazza. A tanúsítványban álnév nem tüntethető fel, továbbá a tanúsítvány nem bocsátható ki olyan céllal, hogy az a polgárt más személy, illetve szervezet képviseletében történő aláírásra jogosítsa fel.

(7a)[445] A polgár a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvény szerinti szerepkör-tanúsítvány szerepkörének megfelelően az e-aláírási funkcióval más személy, illetve szervezet képviseletében is eljárhat.

(8)[446] A (2) bekezdés szerinti szolgáltató a tanúsítvány kibocsátásról, visszavonásáról és azok időpontjáról értesíti a nyilvántartást kezelő szervet.

29/D. §[447] (1)[448] Az állandó személyazonosító igazolvány a Nektv. szerinti elsődleges kártyának tekintendő, és ahhoz a polgár kérelmére a Nektv. 1. § (4) bekezdés a) pontja szerinti kártyakibocsátó által e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott, Nektv. szerinti másodlagos kártya rendelhető.

(2) Ha a polgár az állandó személyazonosító igazolványhoz az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott, Nektv. szerinti másodlagos kártyát kér rendelni, a Nektv.-ben foglaltakat e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) Az állandó személyazonosító igazolvány a Nektv. szerinti elsődleges kártyaként nem igényelhető.

(3a)[449] Az állandó személyazonosító igazolvány kiadására irányuló kérelem nem minősül a Nektv. szerinti kártyafelhasználói regisztrációnak.

(4) Az állandó személyazonosító igazolványra a Nektv.

a) 5. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontját,

b) 5. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontját,

c) 5. § (2) bekezdés b) és c) pontját,

d) 9. alcímét,

e) 16. § (3) bekezdését és

f) 18. §-át

nem kell alkalmazni.

(5) A tároló elem az (1) bekezdésben meghatározott funkció (a továbbiakban: Nek. funkció) kapcsán kizárólag a Nektv. 5. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában meghatározott adatot tartalmazhatja.

(6) A Nektv. 9. § (3) bekezdését, 19. §-át és 20. §-át kizárólag az állandó személyazonosító igazolványhoz rendelt másodlagos kártyára vonatkozóan lehet alkalmazni.

(7)[450] A nyilvántartást kezelő szerv értesíti a Nektv. szerinti működtetőt (e § alkalmazásában a továbbiakban: működtető) az állandó személyazonosító igazolvány elektronikus egyedi azonosítójáról, kiállítása tényéről és időpontjáról, érvényességi idejéről és érvénytelenné válása tényéről és időpontjáról. A működtető - a Nektv. szerinti regisztráció megkönnyítése és a Nektv. szerinti nyilvántartás vezetése érdekében - az állandó személyazonosító igazolvány ezen adatait a személyazonosító igazolvány érvénytelenné válásától számított két évig kezeli.

(8) A Nektv. 10. alcímét kizárólag az állandó személyazonosító igazolványhoz rendelt másodlagos kártyára vonatkozóan lehet alkalmazni azzal, hogy

a) az elsődleges kártya egyedi sorszáma alatt az állandó személyazonosító igazolvány okmányazonosítóját kell érteni;

b)[451] a Nektv. 17. § (1) bekezdésétől eltérően a működtető a Nektv. 1. § (3) bekezdés a) pontja szerinti kártyaigénylőnek a kártyaigénylő lapon megadott természetes személyazonosító adatai és az állandó személyazonosító igazolvány okmányazonosítója felhasználásával kezdeményez adatigénylést a kártyaigénylőre vonatkozóan a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban kezelt kapcsolati kódról és a kártyafelhasználó Nektv. 16. § (2) bekezdése szerinti adatairól, az állandó személyazonosító igazolvány okmányazonosítójáról, elektronikus egyedi azonosítójáról, érvényességi idejéről, valamint a kártyafelhasználó arcképmásáról és - ha rendelkezésre áll - aláírásáról. Ha az állandó személyazonosító igazolvány érvényes, a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatkezelője a kapcsolati kódot és a kártyafelhasználó Nektv. 16. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti adatait, az állandó személyazonosító igazolvány érvényességi idejét, okmányazonosítóját és elektronikus egyedi azonosítóját, valamint a kártyafelhasználó arcképmását és - ha rendelkezésre áll - aláírását továbbítja a működtető részére. Ha az állandó személyazonosító igazolvány érvénytelen, a nyilvántartást kezelő szerv erről a tényről értesíti a működtetőt;

c)[452] a Nektv. 17. § (2) bekezdésétől eltérően, ha a nyilvántartást kezelő szerv értesítése szerint az állandó személyazonosító igazolvány érvénytelen, a működtető ezt a tényt jelzi a kártyakibocsátónak. Egyebekben a működtető az (1) bekezdés alapján beszerzett és a kártyakibocsátó által átadott adatokat összeveti. Adateltérés esetén a működtető az eltérés tényét, a kapcsolati kód hiánya esetén a kártyafelhasználói regisztráció hiányának tényét a kártyakibocsátónak jelzi. A kártyakibocsátó a működtető jelzésére figyelemmel a kártyaigénylővel adategyeztetést kezdeményez. Kártya csak érvényes állandó személyazonosító igazolvány és adategyezőség esetén bocsátható ki;

d) a Nektv. 17. § (5) bekezdésétől eltérően másodlagos kártya kibocsátására irányuló igény esetén a Nektv. 17. § (1)-(4) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a kapcsolati kód megléte és adategyezés esetén a működtető a kártyafelhasználó családi és utónevét, az állandó személyazonosító igazolvány okmányazonosítóját és elektronikus egyedi azonosítóját, érvényességének adatait, valamint a kapcsolati kódot mint elsődleges kártyaadatokat, továbbá a Nektv. 8. § (2) bekezdés c) pontja szerinti adatait rögzíti a Nektv. szerinti NEK központi nyilvántartásban, és erről az elsődleges és a másodlagos kártyakibocsátót értesíti.

(9) Ha az állandó személyazonosító igazolványhoz rendelt valamennyi másodlagos kártya érvényét veszti, a működtető az állandó személyazonosító igazolvány mint elsődleges kártya adatait a (7) bekezdésben foglalt adatok kivételével törli.

29/E. §[453] (1)[454] Az állandó személyazonosító igazolvány érvényességének időtartama - az (1a) (2), (4) és a (4a) bekezdésben, valamint a 29/G. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel -, ha a jogosult[455]

a) a 12. életévét még nem töltötte be, a kiállítás napjától számított 3 évet követő születési idejének napja, de legfeljebb a 12. életév betöltésének napjáig terjedő időtartam,

b) a 12. életévét betöltötte, de a 18. életévét még nem töltötte be, a kiállítás napjától számított 3 évet követő születési idejének napja,

c) a 18. életévét betöltötte, a kiállítás napjától számított 6 évet követő születési idejének napja.

(1a)[456] A 29. § (9) bekezdés b) pontjában meghatározott polgár részére a kiállítás napjától számított 1 éves érvényességi idejű személyazonosító igazolványt kell kiállítani.

(2)[457] A 70. életévet betöltött jogosult - az (1a), (4) és (4a) bekezdésben foglalt kivétellel - kérheti, hogy részére a kiállítás napjától számított 10 éves érvényességi idejű személyazonosító igazolvány kerüljön kiállításra.

(3)[458] A honosított esetén az állandó személyazonosító igazolvány kiállításának napja a magyar állampolgárság megszerzésének időpontja.

(3a)[459] Ha a jogosult február 29-én született, és az érvényességi idő lejártának évében ez a nap hiányzik, akkor a személyazonosító igazolvány érvényességi ideje február 28-án jár le.

(3b)[460]

(4)[461] A huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező személy állandó személyazonosító igazolványát az (1) és (1a) bekezdésben meghatározott érvényességi idővel, de legfeljebb a letelepedési engedélyébe, ideiglenes letelepedési engedélyébe, nemzeti letelepedési engedélyébe, EK letelepedési engedélyébe, ideiglenes tartózkodási kártyájába, nemzeti tartózkodási kártyájába, illetve EU tartózkodási kártyájába bejegyzett érvényességi idővel kell kiállítani.

(4a)[462] A menekült vagy oltalmazott jogállású személy állandó személyazonosító igazolványát - az (1a) bekezdésben meghatározott kivétellel - a menekültkénti vagy oltalmazottkénti státuszról rendelkező döntés meghozatalának napjától számított 4 évre kell kiállítani.

(5) Az ideiglenes személyazonosító igazolvány 30 napos érvényességi idővel állítható ki. Az ideiglenes személyazonosító igazolvány kiállításával kapcsolatos részletes szabályokat kormányrendelet határozza meg.

(6)[463] A büntetés-végrehajtási intézetből szabadult személynek a fogvatartás ideje alatt lejárt, valamint a szabadulást követő tizenöt napon belül lejáró személyazonosító igazolványa a szabadulást követő kilencven napig érvényes.

(7)[464] A szabadulás időpontja a büntetés-végrehajtási intézet által kiállított szabadulási igazolással igazolható.

(8)[465] A (6) bekezdés alapján meghosszabbodott érvényességi időt a nyilvántartásba nem kell bejegyezni és az okmányon nem kell feltüntetni.

29/F. §[466] (1) Érvénytelen a személyazonosító igazolvány, ha

a) megszűnt a személyazonosító igazolványra való jogosultság,

b) hamis vagy meghamisították,

c) érvényességi ideje lejárt,

d) a használatára jogosult meghalt,

e) a személyazonosság megállapítására alkalmatlan, megrongálódott,

f)[467] elvesztését, megsemmisülését vagy eltulajdonítását bejelentették, valamint ha azt bevonták vagy szabálysértési, illetve büntetőeljárásban lefoglalták,

g) jogosulatlan felhasználása okán szabálysértési vagy büntetőeljárás indult.

(2)[468] A (3) és a (7) bekezdésben foglalt eset kivételével a személyazonosító igazolvány érvénytelen, ha az igazolványon szereplő adat a nyilvántartásban szereplő adattól eltér. A személyazonosító igazolvány attól a naptól számít érvénytelennek, amikor a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényben (a továbbiakban: Btk.) meghatározott hivatalos személy az eltérést észleli, és erről a polgárt, valamint a polgár lakóhelye szerint illetékes járási hivatalt is értesíti.

(3) A személyazonosító igazolványon szereplő adat megváltozásának nyilvántartásba vételét követő 30. naptól a személyazonosító igazolvány érvénytelen. A határidőt az adatváltozás bejegyzését követő naptól kell számítani.

(4) Érvénytelen a személyazonosító igazolvány, ha külföldre utazási korlátozásra utaló adatot tartalmaz és a 29/G. § (1) bekezdésében foglalt feltételek már nem állnak fent.

(5) Megszűnik a személyazonosító igazolványra való jogosultság, ha

a)[469] a menekültkénti elismerést, az oltalmazottkénti elismerést, illetve a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező személy tartózkodásra jogosító engedélyét visszavonták, és más jogcímen nem szerzett jogosultságot az állandó személyazonosító igazolvány kiadására,

b) a polgár magyar állampolgársága megszűnt,

c)[470] a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező polgár megszerzi a szabad mozgás és tartózkodás jogát, mindaddig, amíg e joga fennáll.

d)[471] a nem magyar állampolgár Magyarország területét a külföldön történő letelepedés szándékával elhagyja.

(6) A polgár lakóhelye szerint illetékes járási hivatal vagy a kijelölt kormányhivatal a személyazonosító igazolványt visszavonja, ha[472]

a) hamis vagy meghamisították, és az okmány nincs a hatóság birtokában,

b) azt jogosulatlanul használták fel, és az okmány nincs a hatóság birtokában,

c) a polgár az arra való jogosultság megszűnését követően az állandó személyazonosító igazolványt az igazolvány elvételére jogosult hatóságnak nem adta át,

d) a polgár a személyazonosító igazolványon szereplő adat megváltozása esetén a (3) bekezdésben meghatározott időtartamot követően az állandó személyazonosító igazolványt az igazolvány elvételére jogosult hatóságnak nem adta át.

(7) Az állandó személyazonosító igazolvány érvényességét nem érinti, ha a tároló elem nem vagy hibásan tartalmazza az e törvényben meghatározott adatokat.

(8) Érvénytelen az ideiglenes személyazonosító igazolvány az (1) bekezdésben meghatározott okon túl akkor is, ha a jogosult állandó személyazonosító igazolványt kapott.

29/G. §[473] (1) Ha

a) a polgár

aa) a Btk. 314-316. § és 318. §-ában vagy

ab) a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 261. § (1)-(7) és (9) bekezdésében meghatározott bűncselekmények elkövetése gyanúja, vagy

b) az a) pontban megjelölt bűncselekmények elkövetése miatt a polgár végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése, felfüggesztett vagy részben felfüggesztett szabadságvesztése végrehajtásának utóbb elrendelése

miatt a külföldre utazásról szóló törvényben meghatározott okból külföldre utazás korlátozása hatálya alatt áll, ezen korlátozás ideje alatt átmenetileg érvénytelen azon személyazonosító igazolványa, amely a külföldre utazás korlátozására utaló jelzést nem tartalmazza. Nem kell ilyen igazolvánnyal ellátni a polgárt, ha a szabadságvesztés végrehajtásából három hónapnál kevesebb idő van hátra.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt polgárt a külföldre utazási korlátozás ideje alatt olyan személyazonosító igazolvánnyal kell ellátni, amely tartalmazza e korlátozásra utaló jelzést. Ezen igazolvány érvényességi ideje legfeljebb a külföldre utazási korlátozás idejéig tart.

(3) Ha az abban foglalt érvényességi ideje még nem telt el, a polgár (1) bekezdés szerinti személyazonosító igazolványa ismét érvényes, ha az (1) bekezdésben foglalt feltétel már nem áll fent.

(4)[474] Az (1) bekezdésben szereplő adatokat a kijelölt kormányhivatal kizárólag a személyazonosító igazolvány érvényességének vizsgálata, valamint a személyazonosító igazolvány kiállítása céljából kezeli. A kijelölt kormányhivatal az adatokat a külföldre utazási korlátozás megszűnésétől számított hat évig kezeli.

29/H. §[475] (1)[476] A nyilvántartást kezelő szerv jogszabályban meghatározott, lefoglalásra vagy büntetőeljárásban bizonyítékként való felhasználásra irányuló figyelmeztető jelzés elhelyezése céljából haladéktalanul a Schengeni Információs Rendszerbe és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezetének hálózati adatbázisa által elérhető eltulajdonított és elveszett úti okmányok adatbázisába (a továbbiakban: a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete körözési adatbázisa) továbbítja a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban érvénytelenítésre került személyazonosító igazolványnak törvényben meghatározott adatait, ha az okmány nincs a hatóság birtokában.

(2)[477] Ha az (1) bekezdés szerinti személyazonosító igazolvány

a) időközben megkerült, vagy

b) lefoglalás vagy büntetőeljárásban bizonyítékként történő felhasználása céljából elrendelt körözésének adatai a körözési nyilvántartási rendszerből törlésre kerültek,

a nyilvántartást kezelő szerv az (1) bekezdés szerinti módon gondoskodik a schengeni figyelmeztető jelzés és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete körözési adatbázisában szereplő tétel törléséről.

(3)[478] Ha kitöltetlen személyazonosító igazolvány eltűnéséről, elvesztéséről, eltulajdonításáról, illetve az eltűnt kitöltetlen személyazonosító igazolvány megkerüléséről értesül, a nyilvántartást kezelő szerv gondoskodik a schengeni figyelmeztető jelzés jogszabály szerinti NS.CP Portál felületen keresztül történő elhelyezéséről, illetve törléséről, valamint az Interpol Magyar Nemzeti Iroda értesítésével kezdeményezi az okmányadatok Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete körözési adatbázisába történő továbbítását, illetve az abban szereplő tétel törlését.

29/I. §[479] Ha törvény valamely, a nyilvántartásban szereplő személyes adat megváltozása esetén előírja, a nyilvántartást kezelő szerv a törvényben megjelölt nyilvántartást vezető szervet az adatváltozással érintett személy természetes személyazonosító adatainak továbbításával értesíti az adatváltozásról. A törvényben megjelölt nyilvántartást vezető szerv haladéktalanul egyedileg összehasonlítja az érintett természetes személyazonosító adatait a nyilvántartásában kezelt adatokkal. Az összehasonlítást követően a törvényben megjelölt nyilvántartást vezető szerv az értesítésben megküldött adatokat haladéktalanul törli, ha az érintett természetes személyazonosító adatait nyilvántartásában nem kezeli.

A személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok nyilvántartása[480]

29/J. §[481] (1) A Kormány által kijelölt szerv (e § alkalmazásában: okmánynyilvántartó szerv) a 29. § (12) bekezdésében meghatározott, személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok érvényességének a személyazonosítás során történő ellenőrzése biztosítása céljából vezeti a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok nyilvántartását.

(2) Az okmánynyilvántartó szerv ellátja a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok nyilvántartásának vezetésével kapcsolatos feladatokat, ennek keretében

a) kezeli a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok nyilvántartásának adatállományát és biztosítja az abban kezelt adatok helyességét;

b) a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetében tájékoztatást nyújt a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok nyilvántartásából;

c) működteti a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok nyilvántartásának informatikai rendszerét.

(3) A személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok nyilvántartása annak, az e törvény hatálya alá tartozó személynek az adatait tartalmazza, aki a 29. § (12) bekezdésében meghatározott, személyazonosság igazolására alkalmas, érvényes hatósági igazolvánnyal rendelkezik.

(4) A személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok nyilvántartása tartalmazza a hatósági igazolvány birtokosának

a) a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványban szereplő természetes személyazonosító adatait,

b) személyazonosság igazolására alkalmas érvényes hatósági igazolványának típusát, okmányazonosítóját, személyazonosításra alkalmassága tekintetében az érvényességi idejét.

(5) A személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok nyilvántartása automatikus adatátadás útján átveszi a (4) bekezdésben meghatározott adatokat a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából, az útiokmány-nyilvántartásból és a közúti közlekedési nyilvántartás engedély-nyilvántartásából.

(6)[482] A személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány érvénytelenné válása tényéről és időpontjáról a polgárok személyi adatainak és lakcímének a nyilvántartását kezelő szerv, az útiokmány-nyilvántartás központi adatkezelő szerve és közúti közlekedési nyilvántartás engedély-nyilvántartása központi közúti közlekedési nyilvántartó szerve haladéktalanul értesíti a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok nyilvántartását.

(7) A személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok nyilvántartásában a (4) bekezdésben meghatározott adatokat az okmánynyilvántartó szerv a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány érvénytelenné válása időpontjáig kezeli, a (6) bekezdés szerinti értesítés alapján azokat haladéktalanul törli.

(8) A személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok nyilvántartásából a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány érvényessége tényéről a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása nélkül tájékoztatás kérhető.

(9) A személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok nyilvántartása a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány érvényességi ideje alatt az érvényesség tényéről erre irányuló kérelemre kizárólag elektronikus úton egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével

a) közvetlen hozzáféréssel vagy

b) elektronikus felületen keresztül

ad tájékoztatást.

(10) Az adatigénylőnek a kérelemben fel kell tüntetnie

a) a személyazonosság igazolására alkalmas érvényes hatósági igazolvány típusát és okmányazonosítóját,

b) személyazonosító igazolvány esetén a jogosult hatósági igazolványon szereplő családi és utónevét, születési helyét, születési idejét és anyja születési nevét,

c) vezetői engedély és útlevél esetén a jogosult hatósági igazolványon szereplő családi és utónevét, születési helyét és születési idejét.

(10a)[483] A személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok nyilvántartása a személyazonosító igazolvány esetén a (10) bekezdéstől eltérően az Nytv. 29. § (3) bekezdése szerinti gépi olvasásra alkalmas adatsor alapján is megadja a tájékoztatást.

(11)[484] A (8)-(10a) bekezdés szerinti adatigénylés alapján az okmánynyilvántartó szerv az adatigénylőnek arról ad tájékoztatást, hogy a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány a megadott adatokkal érvényes vagy a megadott adatokkal nincs érvényes személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány.

(12) A (8) bekezdés szerinti adatigénylésről és az ahhoz kapcsolódó tájékoztatásról az okmánynyilvántartó szerv nyilvántartást nem vezet.

[485]

29/K. §[486]

VI. fejezet

Adatvédelem

30. § (1)[487] A jegyző, a járási hivatal, a fővárosi és vármegyei kormányhivatal, valamint a nyilvántartást kezelő szerv vezetője a polgárok személyes adatai védelméért való felelősségének körében köteles olyan technikai, szervezési intézkedéseket tenni, ellenőrzési rendszert kialakítani és belső adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzatot kiadni, amely biztosítja az adatvédelmi követelmények teljesülését.

(2)[488] Az adatkezelés törvényességének ellenőrzésére

a) a nyilvántartást kezelő szervnél a szerv vezetője,

b)[489] a fővárosi és vármegyei kormányhivatalnál a főispán

adatvédelmi tisztviselőt nevez ki.[490]

31. §[491] (1) A nyilvántartás szervei a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglaltak szerinti adatkezelési tevékenységek nyilvántartása részeként adatszolgáltatási nyilvántartást vezetnek.

(2) Az adatszolgáltatási nyilvántartás adatkezelési műveletenkénti bontásban az alábbi adatokat tartalmazza:

a) az adatszolgáltatás időpontját,

b) az adatszolgáltatás célját és jogalapját,

c) az adatszolgáltatást igénylő polgár, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, illetve megbízottja vagy képviselője nevét,

d) a szolgáltatott adatok körének megnevezését, és

e) az adatszolgáltatás alanyának természetes személyazonosító adatait.

(3) A polgár az adatszolgáltatási nyilvántartásból jogosult megismerni, hogy mely adatszolgáltatások alanya volt.

(4) A nyilvántartást kezelő szerv a polgár személyes adataihoz való hozzáférési jogának gyakorlása esetén, ha az a 24/F. § (2) bekezdése alapján történő adattovábbításra vonatkozik, az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvénynek a polgár tájékoztatására vonatkozó szabályai szerint jár el azzal, hogy a nyilvántartást kezelő szerv fogalma alatt e törvény szerinti nyilvántartást kezelő szervet kell érteni.

(5) A 24. §-ban meghatározott szerveknek nyújtott adatszolgáltatásról a kérelmező polgárnak az e szervekre vonatkozó törvényben foglaltak szerint adható tájékoztatás. A tájékoztatás teljesítése előtt - kivéve, ha törvény eltérően rendelkezik, valamint a nyilvántartást kezelő szerv által megbízott megszemélyesítést végző szervezet és a 24. § (2) bekezdése esetében - meg kell keresni az érintett szervet és az általa közöltek szerint kell megadni a tájékoztatást.

(6) Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatási nyilvántartásban kezelt adatok kizárólag az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése, az adatbiztonsági követelmények érvényesítése, büntetőeljárás lefolytatása céljából, törvényben meghatározott felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési célból ismerhetőek meg és használhatóak fel.

(7) A (3) bekezdésben foglaltakon túl az adatszolgáltatási nyilvántartásból a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, továbbá a (6) bekezdésben meghatározott célból jogszabályban meghatározott tevékenységet folytató személy és szervezet részére - azok erre irányuló kérelmére - a nyilvántartást kezelő szerv adatot továbbít.

(8) A nyilvántartás területi és helyi szervének adatvédelmi tisztviselője részére - az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 25/M. § (1) bekezdésében foglalt feladatai ellátása érdekében - a nyilvántartás területi és helyi szerve által vezetett (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatási nyilvántartásokból szolgáltatható adat.

(9) Az adatszolgáltatási nyilvántartást öt évig meg kell őrizni.

(10) A járási hivatal, valamint a kijelölt kormányhivatal nyilvántartást vezet azokról a kormánytisztviselőkről, akik az eljárás során jogosultak az egyes okmánynyilvántartások adataihoz hozzáférni.

(11) A (10) bekezdésben meghatározott nyilvántartás tartalmazza

a) az érintett kormánytisztviselő természetes személyazonosító adatait;

b) okmánynyilvántartásonként elkülönítve a hozzáférési jogosultságot, a hozzáférési jogosultság kezdő időpontját és időtartamát, valamint a hozzáférési jogosultság módosításának, visszavonásának okát és időpontját.

(12) A járási hivatal, valamint a kijelölt kormányhivatal az érintett kormánytisztviselő 33/B. § (5) bekezdése szerinti adatait legkésőbb a jogosultság kezdő időpontját megelőző munkanapon a közvetlen hozzáférési jogosultság iránti kérelem megküldésével közli a nyilvántartást kezelő szervvel.

(13) A (10) bekezdés szerinti nyilvántartás adatait a hozzáférési jogosultság megszűnésétől számított 5 évig kell megőrizni.

31/A. §[492] (1) A személyes adatokkal elektronikus úton végzett adatkezelési műveletek jogszerűségének ellenőrizhetősége, valamint a személyes adatok integritásának és biztonságának biztosítása céljából a nyilvántartást kezelő szerv automatizált adatkezelési rendszerben (a továbbiakban: naplórendszer) rögzíti a nyilvántartásban végzett adatkezelési művelettel összefüggő információkat.

(2) A naplórendszerben történik a nyilvántartásban, illetve a nyilvántartás szolgáltatásait támogató informatikai alkalmazásokban végzett adatkezelési műveletre vonatkozó eseményt leíró információk (a továbbiakban: naplóbejegyzés) gyűjtése.

(3) A naplóbejegyzés tartalmazza

a) az adatkezelési művelettel érintett személyes adatok körének meghatározását,

b) az adatkezelési művelet jogalapját, célját és indokát,

c) az adatkezelési művelet elvégzésének pontos dátumát és időpontját,

d) az adatkezelési műveletet végrehajtó hatóság és személy vagy elektronikus információs rendszer nevét és felhasználói azonosító adatát és a tevékenységét leíró adatokat,

e) a megőrzési időre vonatkozó adatokat,

f) az egyéb, az adatkezelési művelettel összefüggő leíró és technikai adatokat.

(4) Naplóbejegyzést a személyes adatokkal végzett valamennyi műveletről, az adatkezelési esemény megtörténtével egyidejűleg kell képezni. A naplóbejegyzést pontos és megmásíthatatlan időadattal kell ellátni.

(5) A naplórendszerben rögzített adatok kizárólag az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése, az adatbiztonsági követelmények érvényesítése, büntetőeljárás lefolytatása céljából, törvényben meghatározott felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési célból ismerhetőek meg és használhatóak fel.

(6) A naplórendszerből a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, továbbá az (5) bekezdésben meghatározott célból jogszabályban meghatározott tevékenységet folytató személy és szervezet részére - azok erre irányuló kérelmére - a nyilvántartást kezelő szerv adatot továbbít. A naplórendszerből történő adatszolgáltatást is naplózza a nyilvántartást kezelő szerv.

(7) A naplórendszert a jogosulatlan hozzáféréstől védeni kell.

(8) A nyilvántartási rendszer, valamint a nyilvántartás szolgáltatásait támogató alkalmazások alkalmazásüzemeltetési, illetve a hálózati- és rendszer-üzemeltetési működési eseményeire vonatkozó információk gyűjtése nem a naplórendszerben történik.

(9) A naplórendszerben a naplóbejegyzések megőrzési ideje annak keletkezésétől számított tíz év. A megőrzési idő leteltét követően a naplóbejegyzést haladéktalanul törölni kell, kivéve, ha már megkezdett ellenőrzési eljáráshoz van szükség a naplóbejegyzésre. Ebben az esetben az eljárás lezárultát követően kell a törlést végrehajtani.

32. §[493] A nyilvántartás szerve külföldre rendszeres vagy csoportos adatszolgáltatást csak a miniszter engedélyével végezhet.

33. § (1) A nyilvántartás más nyilvántartásokkal - ha törvény az adatkezelés céljának és az adatok körének pontos meghatározásával másképp nem rendelkezik - nem kapcsolható össze.

(2)[494] Önkormányzati rendelet alapján a helyi nyilvántartás csak a 17. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott adatokat adhatja át a képviselő-testület, a polgármester vagy a jegyző hatáskörébe utalt hatósági ügyekhez, illetve hatósági nyilvántartás vezetéséhez.

33/A. §[495] A személyes adatoknak a tároló elemben történő tárolását olyan technikai módszer alkalmazásával kell megvalósítani, amely az elérhető legmagasabb szinten biztosítja azt, hogy a tároló elem tartalmához illetéktelen személy ne férhessen hozzá.

33/B. §[496] (1) A nyilvántartást kezelő szerv a nyilvántartásban kezelt adatokhoz való jogosulatlan hozzáférés, azok jogosulatlan megváltoztatása, nyilvánosságra hozatala, törlése, sérülése vagy megsemmisülése elleni védelem, illetve az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése céljából az elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével a nyilvántartás számára adatközlésre kötelezett szervekről, a nyilvántartásban adatkezelést végző szervekről, illetve közvetlen adatátvételre vagy adatigénylésre jogosult szervekről és a közvetlen adatátvételre vagy adatigénylésre jogosult szervek nevében hozzáférésre felhatalmazott felhasználókról jogosultsági nyilvántartást vezet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza az ott meghatározott szervek

a) megnevezését

b) székhelyét, levelezési címét,

c) elektronikus levélcímét, telefonszámát,

d) nevében hozzáférésre felhatalmazott személy

da) családi és utónevét,

db) születési családi nevét és utónevét,

dc) anyja nevét,

dd) születési helyét, idejét,

de) szervezeti egységét,

df) hozzáférési jogosultságának típusát, terjedelmét és jogalapját,

dg) hozzáférési jogosultsága keletkezésének és törlésének tényét, időpontját,

dh) felhasználónevét,

di) hivatali kapcsolattartásra használható elektronikus levélcímét.

(2a)[497] Az elhalálozásról szóló értesítési szolgáltatáshoz csatlakozott szervek esetében az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás a (2) bekezdés a)-c) pontjában, valamint a d) pont da)-dd), dg) és di) alpontjában foglalt adatokat tartalmazza. Jelen bekezdés alkalmazásában a nyilvántartás tartalmazza a csatlakozott szerv elektronikus kapcsolattartásra szolgáló hivatalos elérhetőségét is.

(2b)[498] Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás hatálya kiterjed a digitális állampolgárság előregisztráció feladatait ellátó felhasználókra is. A Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatás nyújtására kormányrendeletben kijelölt szolgáltató a digitális állampolgárság előregisztrációs feladatának ellátásához az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban kezelt adatokhoz hozzáféréssel rendelkezik.

(3) Az adatközlésre kötelezett, a nyilvántartásban adatkezelést végző, illetve abból közvetlen adatátvételre vagy adatigénylésre jogosult személy hozzáférési jogosultsága határozott idejű, amelynek időtartama két év. A hozzáférési jogosultság - a meghatározott időtartam lejártával - a jogosultságot kérő szerv kérelme alapján kerül megújításra.

(4) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban kezelt személyes adatokat a felhasználó utolsó jogosultságának törlésétől számított tíz évig kell megőrizni.

(5) A közvetlen hozzáférési jogosultsággal rendelkező szervek a felhasználóiknak az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba történő felvételét a nyilvántartást kezelő szervnél közvetlen hozzáférési jogosultság iránti kérelem benyújtásával kezdeményezik. A közvetlen hozzáférési jogosultság iránti kérelem tartalmazza a (2) bekezdés a)-c) pontjában, valamint d) pont da)-df) és di) alpontjában meghatározott adatokat, valamint a szerv nevében hozzáférésre felhatalmazott személyi azonosítóját. A nyilvántartást kezelő szerv a kérelem alapján a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban történő azonosítás céljából az adatszolgáltatás igénybevételéhez, e cél megvalósulásához szükséges ideig kezeli az érintett kérelemben megadott személyi azonosítóját. A (2) bekezdésben meghatározott adatokban bekövetkezett változásokról a közvetlen hozzáférési jogosultsággal rendelkező szervek az adatváltozást követő három munkanapon belül elektronikus úton értesítik a nyilvántartást kezelő szervet.

(6) Az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése céljából az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban kezelt adatok teljes körét a nyilvántartást kezelő szervtől a szakmai felügyeletet ellátó miniszter, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, valamint a hozzáférési jogosultságot kérő szerv jogosult igényelni.

VII. fejezet

Egyéb rendelkezések

34. §[499] (1)[500] Az érintett az elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás keretében is gyakorolhatja a személyes adataihoz való hozzáférési jogát és igényelheti tájékoztatását arról, hogy milyen adatszolgáltatások alanya volt, igényelheti továbbá a személyi azonosítóról és lakcímről szóló hatósági igazolvány kiadását, valamint a birtokából kikerült személyi azonosítóról és lakcímről szóló hatósági igazolványa pótlását. A polgár a személyi azonosítóról és lakcímről szóló hatósági igazolvány pótlását akkor igényelheti, ha adataiban nem következett be változás. A személyi azonosítóról és lakcímről szóló hatósági igazolványt pótlás esetén az okmányazonosító kivételével a korábbi hatósági igazolvánnyal megegyező adattartalommal kell kiadni azzal, hogy a hatósági igazolvány pótlás esetén a telefonszámot nem tartalmazza.

(2) A 4. § (2a) bekezdés a) pontja szerinti magyar állampolgár külföldön élő magyar állampolgárként történő nyilvántartásba vételére irányuló kérelmét - elektronikus azonosítási szolgáltatás használata nélkül - elektronikus úton is bejelentheti.

(3) A külföldön élő magyar állampolgár - elektronikus azonosítási szolgáltatás használata nélkül - elektronikus úton is bejelentheti külföldi lakóhelyének változását.

(3a)[501] A családi állapot igazolására szolgáló hatósági bizonyítvány kiadása iránti kérelem elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján is előterjeszthető.

(4)[502] A Kormány rendeletében meghatározott esetekben és feltételekkel a nyilvántartás szerve az eljárást a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvény szerinti automatikus döntéshozatal útján folytatja le.

(5)[503] Törvényes képviselő a cselekvőképtelen kiskorú kérelmező személyazonosító igazolványa kiadásához szükséges hozzájáruló nyilatkozatot elektronikus azonosítást követően, elektronikus kapcsolattartás útján is tehet.

(6)[504] A polgár kérelme személyesen, ügyintézői közreműködés nélkül történő benyújtására elektronikus ügyintézési pontot vehet igénybe. A nyilvántartást kezelő szerv ebben az esetben írásban tart kapcsolatot a polgárral.

(7)[505] A kérelem benyújtásakor a polgár személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványával azonosítja magát.

(8)[506] A nyilvántartást kezelő szerv az elektronikus ügyintézési ponton történő személyazonosítás, valamint a kérelem kitöltése céljából a polgár természetes személyazonosító adatait és lakcímét, valamint - ha az ügyben eljáró szerv annak kezelésére jogosult - személyi azonosítóját szolgáltatja.

(9)[507] Az elektronikus azonosítási szolgáltatást végző szerv - a (6) bekezdés szerinti esetben - a polgár személyazonosságának ellenőrzése céljából az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 12/B. §-ában meghatározott szolgáltatást igénybe veheti.

(9a)[508] Az elektronikus ügyintézési ponton állandó személyazonosító igazolvány kiadása céljából előterjesztett kérelem esetén a (9) bekezdésben meghatározott szolgáltatás igénybevétele során felvételezett arcképmás az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 12/D. §-a szerinti automatizált arcképmás összehasonlítási, valamint az egységes arcképmás- és aláírás-felvételezési eljárás során is felhasználásra kerül.

(10)[509] A nyilvántartást kezelő szerv a (6) bekezdésben foglaltak tekintetében elektronikus azonosítási szolgáltatást végző szervnek minősül.

34/A. §[510] Elektronikus ügyintézési ponton végzett ügyintézés során az e törvényben foglaltakat a Kormány rendeletében meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

35. § (1) A nyilvántartásban és annak alapján kiadott iratokban a családi név megelőzi az utónevet.

(2) A nyilvántartásban az idegen írásmódú neveket - az érintett nyilatkozatának figyelembevételével - a magyar ábécé betűinek felhasználásával kell szerepeltetni.

(3)[511] A nyilvántartás működőképességét hadiállapot, szükségállapot és veszélyhelyzet esetén is biztosítani kell.

36. § (1) A nyilvántartás a nemzeti vagyon része, kialakítása, működtetése és fejlesztése állami feladat, az ellátásához szükséges pénzügyi fedezetet az állami költségvetésből kell biztosítani.

(2)[512] A nyilvántartás működésének költségeit az e-közigazgatásért felelős miniszter által vezetett központi államigazgatási szerv, illetve a helyi önkormányzatok költségvetése tartalmazza.

(3)[513] [514]

(4)[515] Az adatszolgáltatásért, valamint a 18. § (4) bekezdése szerinti kapcsolatfelvétel céljából való megkeresésért, értesítésért, a 27/B. § (1) bekezdése szerinti értesítésért, valamint a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány kiadási eljáráshoz nem kapcsolódó egységes arcképmás- és aláírás-felvételezésért - ha jogszabály másként nem rendelkezik - igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(5)[516] Az adatszolgáltatásért, valamint a 18. § (4) bekezdése szerinti kapcsolatfelvétel céljából való megkeresésért, értesítésért fizetendő igazgatási díj megfizetése alól - ide nem értve a hatóságnak az eljárás során felmerült igazolt költségét - mentesség illeti meg a helyi önkormányzatot, a költségvetési szervet, a közjegyzőt, az önálló bírósági végrehajtót, valamint a Kormány által a Program megvalósítására kijelölt jogi személyt, a Magyar Országos Horgász Szövetséget, továbbá törvényben, kormányrendeletben vagy önkormányzati rendeletben meghatározott ügyfajtákban az ügyfelet.

(6)[517] Az állandó személyazonosító igazolvány kiállításáról, valamint a 7. § (3) bekezdésében meghatározott újszülött és a születési vagy a házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevétől eltérő házassági nevet felvevő, Magyarországon házasságot kötő magyar állampolgárok részére hivatalból kiadásra kerülő személyi azonosítóról és lakcímről szóló hatósági igazolvány kiállításáról a nyilvántartást kezelő szerv a megszemélyesítést végző szervezet útján gondoskodik.

VIII. fejezet

Átmeneti rendelkezések

37. § (1)[518] A személyazonosító jel 1996. december 31-ig alkalmazható, az ennek helyébe lépő azonosítási módot és annak használatát külön törvény állapítja meg.

(2)[519] Az 1996. december 31-ig keletkezett kötelezettségek tekintetében a 17. § (2) bekezdésének c) pontjában foglalt adatok igénylésére jogosult az állami és az önkormányzati adóhatóság és a vámhatóság (együttesen: az adóigazgatás szervei), az adó beszedéséhez, a mentességek és kedvezmények megállapításához, ellenőrzéséhez (ideértve az adó jellegű befizetési kötelezettséget, az illetéket, a vámot és a központi költségvetés terhére folyósított támogatást is).

(3) Az adóigazgatás szervei a (2) bekezdésben meghatározott határidő után, a korábbi kötelezettségek tekintetében az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott elévülési idő elteltéig az egyes adóalanyok konkrét ügyeiben jogosultak a személyazonosító jel használatával a nyilvántartás adatait igényelni, az ezen időpont után keletkezett kötelezettségek vonatkozásában pedig a 17. § (2) bekezdésének b) pontjában foglalt adatok igénylésére jogosultak.

(4)[520] 1996. december 31-ig a 17. § (2) bekezdésének c) pontjában, ezen időpont után pedig a 17. § (2) bekezdésének b) pontjában foglalt adatok igénylésére jogosult:[521]

a)[522] a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény szerinti társadalombiztosítási feladatokat ellátó szervek - a családi állapottal kiegészítve - a járulékfizetéssel, a nyilvántartással, az adatszolgáltatással kapcsolatos, jogszabályban előírt kötelezettségük teljesítése, továbbá e szervek hatáskörébe tartozó ellátásoknak (szolgáltatásoknak) a jogosultak részére történő megállapítása és folyósítása (szolgáltatása), valamint ezeknek ellenőrzése céljából;

b)[523] az egészségügyi államigazgatási szerv, valamint az egészségügyi igazgatás szervei az egészségügyi alap- és szakellátással, a gondozóhálózati ellátással, a vérellátással, a közegészségügyi-járványügyi nyilvántartásokkal kapcsolatos feladatai ellátásához; valamint

c) a munkaügyi igazgatás szervei.

(5) A polgár a (2) és (4) bekezdésben meghatározott időpontig, az ott felsorolt szerveknek, valamint a munkáltatónak és a kifizetőnek a személyi jövedelemadóval, illetőleg a társadalombiztosítással kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítéséhez a személyazonosító jelét köteles átadni.

(6)[524] Az 1996. évi jövedelmek bevallásához az adóigazgatás szervei a bevallás teljesítéséig kérhetik a polgártól a korábbi személyazonosító jelet, valamint az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.) szerint adatszolgáltatásra kötelezett szervek az 1996. évi jövedelmekre vonatkozó, az Art.-ban előírt határidőig teljesítendő adatszolgáltatáshoz használhatják azt.

38. § (1) Az e törvény hatálybalépése előtt vezetett népesség-, lakcím- és személyi igazolvány nyilvántartásokból személyi adatokat szolgáltatni csak az e törvényben meghatározott adattartalommal lehet.

(2) Az e törvény hatálybalépése előtt a népesség-nyilvántartásba felvett, de időközben Magyarország területéről véglegesen eltávozott polgároknak a 11. § (4) bekezdésének c) pontjában, illetve a 12. § (1) bekezdésében meghatározott határidő eltelte után tárolt adatait - az alapiratok kivételével - e törvény hatálybalépésétől számított három hónapon belül törölni kell.

(3) A személyi szám a törvény hatálybalépésével egyidejűleg megszűnik. Ahol más jogszabály "személyi számot" említ azon "személyazonosító jelet", "népesség-nyilvántartást" azon "személyi adat- és lakcímnyilvántartást", "állandó bejelentett lakást" azon "lakóhelyet", "ideiglenes lakáscímet" azon "tartózkodási helyet" és ahol "személyi igazolványt" azon "személyazonosító igazolványt" kell érteni.

(4) A Hivatal vagyonjogi és munkajogi ügyek tekintetében az Állami Népességnyilvántartó Hivatal jogutódja.

39. §[525] (1)[526] A jegyző - a központi címregiszter létrehozásának előkészítése céljából - ellenőrzi az illetékességi területén lévő települési címeket.

(2) Az ellenőrzés a 28/A. § (2) bekezdés a)-e) pontjaiban meghatározott adatok teljes körűségére, pontosságára és valóságtartalmának ellenőrzésére terjed ki.

(3)[527] Az ellenőrzés végrehajtásához szükséges elektronikus adatállományt a nyilvántartást kezelő szerv bocsátja a jegyző rendelkezésére.

(4)[528] Az ellenőrzött adatállományt a jegyző legkésőbb 2014. november 15-ig visszajuttatja a nyilvántartást kezelő szervnek.

39/A. §[529] (1) A személyiadat- és lakcímnyilvántartásba bejegyzett értesítési cím 2021. július 1-jével érvénytelenítésre kerül.

(2) Ahol jogszabály

a) e törvény szerinti értesítési címet említ, ott - jogszabály kifejezett eltérő rendelkezése hiányában - lakcímet,

b) személyi, lakcím és értesítési cím adatot tartalmazó nyilvántartást említ, ott személyi és lakcím adatot tartalmazó nyilvántartást

kell érteni.

IX. fejezet

Záró és hatálybaléptető rendelkezések

40. §[530]

41. §[531]

42. §[532]

43. §[533]

44. §[534]

45. §[535]

46. § (1)[536] E törvény - a (2)-(5) bekezdésben foglaltak kivételével - a kihirdetése napján lép hatályba.

(2) A törvény 31. §-ában szabályozott nyilvántartási kötelezettség a törvény hatálybalépését követő 9. hónap első napján, valamint a 12. §-ban szabályozott archiválási rend a törvény hatálybalépését követő 13. hónap első napján lép hatályba.

(3) A törvény 8. §-ának (2) bekezdése és a 26-28. §-ai 1993. június 1-jén lépnek hatályba.

(4) A törvény 4. §-ának (2) bekezdése és a 9. § (2) bekezdésének f) pontja 1993. november 1-jén lép hatályba.

(5)[537]

47. § (1) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg

a)[538] a személyiadat- és lakcímnyilvántartási, lakcím-megállapítási és lakcímbejelentési eljárásnak, a nyilvántartás vezetésének és az adatszolgáltatásnak részletes szabályait, a személyazonosító igazolvány adattartalma megjelenítésének, kiadásának, bevonásának, elvételének, birtokban tartásának, nyilvántartásának és a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadásának és nyilvántartásának szabályait, az elektronikus ügyintézési ponton történő ügyintézés eltérő szabályait, továbbá az egységes arcképmás- és aláírás-felvételezés szabályait;

b)[539] a 8/A. § szerinti kijelölt kormányhivatalt.

c) a nyilvántartásból kiadott okiratok, valamint a nyilvántartás adatforrásául szolgáló alapiratok kezelésének szabályait;

d)[540] a nyilvántartást kezelő szerv kijelölését.

e)[541] a 29/B. § (4) bekezdése szerinti hatóságot,

f)[542] a 29/D. § alapján az állandó személyazonosító igazolványhoz rendelhető másodlagos kártyák körét,

g)[543] a 29/C. § (2) bekezdés a) pontja szerinti szervet, a 29/C. § (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti szolgáltatót, valamint az e-aláírás funkcióra és az ahhoz kapcsolódó bizalmi szolgáltatásokra vonatkozó részletes szabályokat,

h)[544] a 29/J. § (1) bekezdése szerinti, a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok nyilvántartását vezető szervet.

i)[545] azon eljárásokat és feltételeket, amelyek esetén a nyilvántartás szerve az eljárást a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvény szerinti automatikus döntéshozatal útján folytatja le;

(1a)[546] Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben a nyilvántartás vezetésével összefüggésben feladat- és hatáskört telepítsen a települési önkormányzat jegyzőjére, valamint meghatározza a feladat- és hatáskör ellátásához szükséges, azzal összefüggő szabályokat.

(1b)[547] Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a települési címek 39. §-ban meghatározott jegyzői ellenőrzési eljárásának részletes szabályait.

(1c)[548]

(2) A miniszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben szabályozza[549]

a) a nyilvántartás üzemeltetésével és működésével, továbbá a személyazonosító igazolvány kiadásával és nyilvántartásával, valamint a lakcímnyilvántartással kapcsolatos technikai szabályokat;

b) a nyilvántartási eljárás során használandó iratmintákat;

c)[550] az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben az adatszolgáltatásért, valamint a kapcsolatfelvétel céljából való megkeresésért, illetve értesítésért, a lakcímbejelentésről történő értesítésért, továbbá a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány kiadási eljáráshoz nem kapcsolódó egységes arcképmás- és aláírás-felvételezésért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj összegét és megfizetésének részletes szabályait;

d)[551]

e)[552] a személyazonosítás célját szolgáló és a jogosultságot igazoló kitöltetlen biztonsági okmányok nyilvántartásának, azok kezelésének és tárolásának szabályait.

f)[553] az állandó személyazonosító igazolvány tároló elemén elhelyezett szolgáltatás-azonosító kezelését, felhasználását és annak műszaki követelményeit.

(3)[554]

(4)[555]

(5)[556]

48. §[557] (1)[558] A nyilvántartás szervei a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező polgárok adatainak egyeztetése céljából a központi idegenrendészeti nyilvántartást kezelő szervtől jogosultak igényelni az érintettek[559]

a) természetes személyazonosító és állampolgársági adatait,

b) magyarországi tartózkodási helyének címét,

c) tartózkodási jogosultságát igazoló okmány számát és érvényességi idejét.

(2)[560]

(3)[561] A nyilvántartás szervei a bevándorolt polgárok adatainak egyeztetése céljából a központi idegenrendészeti nyilvántartást kezelő szervtől jogosultak igényelni az érintettek állampolgársági adatait.

49. §[562] A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4. § (3) bekezdése vagy 5. §-a alapján - 2011. január 1-je és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény, a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény és az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosításáról szóló 2011. évi XIV. törvény (a továbbiakban: 1. módosító törvény) hatálybalépése között - honosított vagy visszahonosított külföldön élő polgárok adatairól a nyilvántartásba vétel érdekében az állampolgársági ügyekben eljáró szerv az 1. módosító törvény hatálybalépését követő harminc napon belül értesíti a központi szervet.

49/A. §[563] Az egyesült királysági állampolgár, valamint egyesült királysági állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja szabad mozgás és tartózkodás joga a nyilvántartásban 2021. december 31. napjával megszüntetésre kerül.

50. §[564] Ez a törvény

a) a határforgalom-ellenőrzés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény módosításáról, valamint az 1987/2006/EK rendelet módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. november 28-i (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

b) a rendőrségi együttműködés és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a 2007/533/IB tanácsi határozat módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1986/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2010/261/EU bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. november 28-i (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet

végrehajtását szolgálja.

51. §[565] E törvénynek az e-kártya megvalósításához szükséges egyes törvények, valamint az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény módosításáról szóló 2015. évi CXXX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv1.) megállapított 4. § (1) bekezdés a) pontját a folyamatban lévő eljárások során is alkalmazni kell.

52. §[566] (1) E törvénynek a Módtv1.-ben megállapított 29. § (1) bekezdésében foglalt, az elektronikus úton történő közhiteles azonosításra, a minősített elektronikus aláírás létrehozására vonatkozó rendelkezéseket, a 29. § (2)-(11) bekezdését és a 29/A-29/E. §-t a 2016. január 1-jét megelőzően kiadott személyazonosító igazolványokra nem kell alkalmazni. A 2016. január 1-jét megelőzően kiadott személyazonosító igazolványok érvényességi idejére és tartalmára vonatkozóan a 2015. december 31-én hatályos szabályokat kell alkalmazni.

(2)[567]

(3) Érvényes személyazonosító igazolvánnyal rendelkező polgár az állandó személyazonosító igazolvány kiadását adatváltozás hiányában is igényelheti, ha az állandó személyazonosító igazolványát 2016. január 1-jét megelőzően állították ki.

(4)[568] A 2016. január 1-jén kezelt ideiglenes személyazonosító igazolvány adatlapokat a nyilvántartást kezelő szerv a 2016. január 1-je előtt hatályos szabályok szerint kezeli.

(5)[569] A 2016. január 1-jén nyilvántartás adattartalmát képező, a személyazonosító igazolvány bevonásának indokaként magyar állampolgár által Magyarország területének külföldi letelepedés szándékával történő elhagyására vonatkozó adatot a nyilvántartást kezelő szerv a 2016. január 1-je előtt hatályos szabályok szerint kezeli.

(6) 2016. január 1-jén folyamatban lévő jogorvoslati eljárásokat követően kiállított állandó személyazonosító igazolványra a Módtv1. szabályait kell alkalmazni.

(7) Érvénytelen a könyv formátumú állandó személyazonosító igazolvány a 29/F. §-ban meghatározott eseteken túl akkor is, ha a könyv formátumú állandó személyazonosító igazolványba bejegyzett lakcímadat érvénytelen, ezért a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban érvénytelen vagy fiktív jelzéssel szerepel.

(8)[570]

52/A. §[571]

52/B. §[572]

52/C. §[573] E törvénynek az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXI. törvénnyel megállapított 29/E. § (1) és (3a) bekezdését a 2017. január 1-jétől igényelt személyazonosító igazolványokra kell alkalmazni.

52/D. §[574] E törvénynek az egyes belügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2017. évi XXXIII. törvénnyel megállapított 29. § (11) bekezdését a 2017. június 1-jétől kiadott ideiglenes személyazonosító igazolványokra kell alkalmazni. A 2017. június 1-jét megelőzően kiadott ideiglenes személyazonosító igazolványok tartalmára vonatkozóan e törvénynek a 2017. május 31-én hatályban volt szabályait kell alkalmazni.

52/E. §[575] E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

52/F. §[576] E törvénynek az egyes ügyintézési folyamatok egyszerűsítéséről szóló 2019. évi LV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított rendelkezéseit a hatálybalépésüket követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

52/G. §[577] 2019. szeptember 30-át követően a tároló elemmel ellátott állandó személyazonosító igazolvány esetében a járási hivatal, a kijelölt kormányhivatal, a nyilvántartást kezelő szerv, illetve a konzuli tisztviselő a polgár erre irányuló kérelmére az állandó személyazonosító igazolvány tároló elemén rögzíti a polgár személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerinti lakcímadatát és személyi azonosítóját.

52/H. §[578] A magyar állampolgársággal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi XCVII. törvénnyel megállapított 4. § (3) bekezdés b) pontját, 14. § m) pont mj) és mk) alpontját, 29/A. § (3) és (5) bekezdését, valamint 29/E. § (3) bekezdését a Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező honosított személyek vonatkozásában az e rendelkezések hatálybalépését követően benyújtott honosítási vagy visszahonosítási kérelem esetén kell alkalmazni.

52/I. §[579] (1) A 2016. január 1. napját követően kiállított, érvényes tároló elemet nem tartalmazó állandó személyazonosító igazolvánnyal rendelkező polgár a 29/E. § (1) vagy (2) bekezdése szerinti állandó személyazonosító igazolvány kiadását igényelheti.

(2) A 2021. augusztus 2. napját megelőzően kiállított állandó személyazonosító igazolványok esetén kizárólag a tároló elemmel ellátott és ujjnyomat adatot tartalmazó állandó személyazonosító igazolvány pótolható.

52/J. §[580] (1) 2026. augusztus 3. napján érvényét veszti a 2000. január 1. napja előtt kiállított személyazonosító igazolvány.

(2) 2031. augusztus 3. napján érvényét veszti az a 2016. január 1. napját követően kiállított határidő nélküli érvényességi idejű személyazonosító igazolvány, amely esetén a polgár 2021. augusztus 2. napjáig nem töltötte be 70. életévét.

52/K. §[581] (1) A nyilvántartásban szereplő érvényes értesítési címeket 2021. július 1. napjával a nyilvántartást kezelő szerv hivatalból érvényteleníti, valamint érvényét veszti a címjogosult és a postafiók bérlőjének 27/D. § (1) és (2) bekezdése szerinti nyilatkozata.

(2) A járási hivatal 2021. június 15-ig az értesítési címmel rendelkező személyeket az (1) bekezdés szerinti változásról - a lakcímükön - értesíti.

52/L. §[582] A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő szerv részére haladéktalanul átadja a nyilvántartás hatálya alá tartozó polgárok tekintetében az útiokmány-nyilvántartó szerv az útiokmány-nyilvántartásban szereplő útlevelek okmányazonosítója, érvényessége, illetve érvénytelensége ténye és oka adatokat, valamint a közúti közlekedési nyilvántartás engedély-nyilvántartását vezető közúti közlekedési nyilvántartó szerve a közúti közlekedési nyilvántartás engedély-nyilvántartásában szereplő kártyaformátumú vezetői engedélyek okmányazonosítója, érvényessége, illetve érvénytelensége ténye és oka, 2021. szeptember 11-én fennálló adatokat.

52/M. §[583] A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő szerv adategyeztetés céljából egyszeri, eseti módon átadja az ingatlanügyi hatóság részére az ingatlan-nyilvántartásban és a földhasználati nyilvántartásban szereplő polgárok természetes személyazonosító adatait, továbbá az állampolgárságra, személyi azonosítóra, családi állapotra, valamint elhalálozás tényére, helyére és idejére vonatkozó adatokat.

53. §[584] (1) Ez a törvény a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) E törvény tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

54. §[585] Ez a törvény az uniós polgárok személyazonosító igazolványai és a szabad mozgás jogával élő uniós polgárok és azok családtagjai részére kiállított tartózkodási okmányok biztonságának megerősítéséről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1157 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

Melléklet az 1992. évi LXVI. törvény 13. §-ához

A személyazonosító jel képzésének szabályai

1. A személyazonosító jel tizenegy jegyű.

2. A személyazonosító jelet az alábbiak szerint kell képezni:

a) az 1. számjegy az állampolgár állampolgárságát, születésének évszázadát és nemét jelöli a következők szerint:

b) a 2-7 számjegyek az állampolgár születési évének utolsó két számjegyét, a születés hónapját és napját tartalmazzák;

c) a 8-10. számjegyek az azonos napon születettek születési sorszáma;

d) a 11. számjegy az 1-10. számjegyek felhasználásával matematikai módszerekkel képzett ellenőrző szám.

3. A személyazonosító jel 11. számjegyét úgy kell képezni, hogy a 2. a)-c) pontok szerint képzett tíz számjegy mindegyikét szorozni kell azzal a sorszámmal, ahányadik helyet foglalja el a személyazonosító jelen belül. (Első számjegy szorozva eggyel, a 2. számjegy szorozva kettővel és így tovább.) Az így kapott szorzatokat össze kell adni és az összeget tizeneggyel osztani. Az osztás maradéka a 11. számjeggyel lesz egyenlő. A c) pont szerinti születési sorszámot nem szabad kiadni, ha a tizeneggyel való osztásnál a maradék egyenlő tízzel.