A Kúria Mfv.10319/2014/11. számú precedensképes határozata társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 206. §] Bírók: Farkas Katalin, Magyarfalvi Katalin, Zanathy János

A határozat elvi tartalma:

Három egybehangzó és aggálytalan szakvélemény esetén nincs mód arra, hogy a bíróság a "negyedik", a felperesre kedvezőbb szakvéleményt vegye ítélethozatala alapjául. 1952. III. Tv. 183. § (2), 1952. III. Tv. 206. § (1)

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Mfv.III.10.319/2014/11.szám

A Kúria a Lendvai Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Lendvai Anita pártfogó ügyvéd) által képviselt felperesnek a közigazgatási tanácsadó által képviselt Megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatósága alperes ellen társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon 1.M.763/2011. szám alatt indított - mely perbe az alperes pernyertessége érdekében a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal beavatkozott - és a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2014. február 27-én kelt 1.M.763/2011/58. számú ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen a felperes részéről előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Kúria a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 1.M.763/2011/58. számú ítéletét hatályában fenntartja.

A teljes egészében pervesztes felperest képviselő pártfogó ügyvéd díját és a felülvizsgálati eljárás illetékét a magyar állam viseli.

I n d o k o l á s

A másodfokon eljárt közigazgatási szerv az alperes elsőfokú határozatát, amelyben a felperes rokkantsági nyugdíj felemelése iránti kérelmét elutasította, helybenhagyta, mert a felperes össz-szervezeti egészségkárosodásának mértéke alapján (59%) III. rokkantsági csoportba tartozik.

A felperes kereseti kérelmében kérte a társadalombiztosítási szervek határozatainak megváltoztatását és annak megállapítását, hogy magasabb összegű ellátásra jogosult. A felperes kereseti kérelmében arra hivatkozott, hogy az első- és másodfokon eljárt orvosi bizottságok nem értékelték megfelelően az egészségkárosodását. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte arra figyelemmel, hogy a felperes össz-szervezeti egészségkárosodása 50-79% között van, így III. csoportba tartozó rokkant.

A Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elutasította a felperes keresetét. A bíróság a közigazgatási eljárásban beszerzett, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) által kiadott szakhatósági állásfoglalások alapjául szolgáló szakvélemények és a perben kirendelt dr. S. G. és dr. S. F. igazságügyi szakértők által előterjesztett, utóbb kiegészített szakvélemények alapján - melyből ítélethozatala alapjául dr. S. F. szakvéleményét fogadta el - megállapította, hogy a felperes esetében a magasabb fokozat szerinti, azaz a 79%-ot meghaladó össz-szervezeti egészségkárosodás nem véleményezhető, ezért a felülvizsgálni kért határozatok nem jogszabálysértőek.

A jogerős ítélet ellen a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel, amelyben a keresetének megfelelő döntés meghozatalát kérte a Pp. 206. § (1) bekezdés megsértésére hivatkozva. Álláspontja szerint a bíróság nem tárta fel a tényállást, a bizonyítékokat okszerűtlenül értékelte, ezért téves következtetésre jutott. Hivatkozott arra, hogy a bíróság nem oldotta fel a szakvélemények közötti ellentmondásokat, a szakvélemények helytelenül állapították meg, hogy mások gondozására nem szorul, mivel önálló életvitelre képtelen. Érvelése szerint tévedett a bíróság, amikor dr. S. G. igazságügyi szakvéleményével szemben az NRSZH és dr. S. F. igazságügyi szakértő szakvéleményét fogadta el.