A Tatabányai Törvényszék Bf.96/2007/9. számú határozata sikkasztás bűntette (FOLYTATÓLAGOSAN elkövetett sikkasztás bűntette) tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 2. §, 12. §, 37. §, 87. §, 317. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 335. §, 348. §, 352. §, 361. §, 371. §, 372. §] Bírók: Katona Béláné, Korcsok Marianna, Széplaki László

Kapcsolódó határozatok:

Esztergomi Járásbíróság B.231/2005/17., *Tatabányai Törvényszék Bf.96/2007/9.*, Kúria Bfv.750/2007/6. (BH 2010.8.208)

***********

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI BÍRÓSÁG

2.Bf.96/2007/9. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Komárom-Esztergom Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság a Tatabányán, 2007. évi június hó 14. napján tartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő

í t é l e t e t :

A megyei bíróság a folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette és más bűncselekmények miatt vádlott ellen indított büntető ügyben az Esztergomi Városi Bíróság 2006. év november hó 16. napján kihirdetett 4.B.231/2005/17. számú ítéletét annyiban változtatja meg, hogy a sikkasztással megvalósított cselekményeket

2 rb. folytatólagosan, jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntettének minősíti.

Ezért és a terhére még megállapított bűncselekmény miatt - halmazati büntetésül - az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetésre ítéli.

A D-i Önkormányzat polgári jogi igényét egyéb törvényes útra utasítja.

Az eljárás során lefoglalt, és csatolt dokumentumok az iratok részét képezik.

Egyebekben helybenhagyja azzal, hogy az ítéletet 2006. április 26-án is tartott tárgyalás alapján meghozottnak tekinti. A bűnügyi költség összege 237.938,- Ft.

I n d o k o l á s :

A városi bíróság hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárás keretében vádlottat bűnösnek mondta ki 2 rb. folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntettében és 1 rb. hűtlen kezelés bűntettének kísérletében. Ezért - halmazati büntetésül - 500 napi tétel pénzbüntetésre ítélte. Egy napi tétel összegét 600,- Ft-ban állapította meg és rendelkezett az így kiszabott 300.000,- Ft pénzbüntetés meg nem fizetése esetén szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról.

Kötelezte a vádlottat az eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére az állam javára.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a vádlott és védője jelentettek be fellebbezést felmentésért.

A másodfokú eljárásban a védő fellebbezésének indokolásában az általa korábban kifejtetteket adta elő. A tényállás 1. pontja vonatkozásában arra hivatkozott, hogy a vádlott cselekménye nem tényállásszerű, nem adott választ az ítélet arra, hogy átutalás sikeressége esetén ki és milyen kárt szenvedett volna, továbbá az 1994. évi LXIV. törvény alapján a vádlott ekkor már nem volt polgármester, így a hűtlen kezelést nem követhette el. A tényállás 2. pontjában írt cselekmény megvalósításakor a vádlott abban a hiszemben járt el, hogy rendelkezik képviselő testületi felhatalmazással. Aggályos ugyanakkor, hogy nem adott az elsőfokú bíróság választ arra, hogy mikor követte el a vádlott a cselekményt, mert a Legfelsőbb Bíróság 1/2002. jogegységi határozata szerint ingatlant elsikkasztani nem lehet. A szerződésről a vádlott tájékoztatta a képviselő testületet és senki részéről nem merült fel annak taglalása, hogy felhatalmazás alapján járt-e el a vádlott.

A tényállás 3. pontja vonatkozásában a bíróság arra mutatott rá ítéletében, hogy az önkormányzatot nem érte kár, az alapítvány nem rendelkezett arról, hogy a számlájára beérkező pénzeket milyen célra kell felhasználni, megkérdőjelezhető, hogy az ismeretlen befizető által adott juttatást lehet-e konkrét felhasználási célhoz kötni. A befizetőt senki nem kereste meg és nem nyilatkoztatta, hogy mire szánta az adományt. A büntetőeljárás során nem volt megállapítható, sem cáfolható, hogy az alapítvány nem döntött a vádlott részére átadott pénzek átadására, felhasználásáról, így kétséget kizárható módon nem állapítható meg, hogy bármilyen részére meghatározott céltól eltérően használta volna fel.

A tényállás 4. pontja tekintetében, ha az alapítvány utalványozásra jogosult tagjai a pénzt kuratóriumi döntés nélkül adták át, úgy tekinthető-e a pénzátadás jogilag rábízásnak és elszámolási kérdés-e annak felhasználása. Mi bizonyítja, hogy a vádlottnak nem volt felhatalmazása. Ebből következően a sikkasztásra vonatkozó megközelítés abszurd.

Az 5. tényállási pontban írt bűncselekmény álláspontja szerint kétséget kizáróan nincs felderítve, így a vádlott vétkességét nem alapozhatja meg.

Az ítéleti tényállás 6. pontjában írt pénzösszegek felhasználásához a vádlottnak nem volt szükséges képviselő testületi felhatalmazásra, az átvett összegekért munkálatokat rendelt meg, amelyre joga volt. A polgármester jogszerűen járt el, hogy felhasználta a rábízott összeget. Kár nem keletkezett. Az elszámolás megtörténte vagy elmaradása nem feltétele a bűnösség megállapításának. Hivatkozott továbbá, hogy az elsőfokú ítélet az összegeket sem pontosan tartalmazza, matematikailag sem egyeznek.

A 7. tényállási pont vonatkozásában továbbra is fenntartotta az elévülésre vonatkozó indítványát.

A Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség Bf. 1311/2003. átiratában az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását indítványozta a cselekmény törvényi minősítésének megváltoztatása, a tényállás és az indokolás kiegészítése mellett. Álláspontja szerint a bíróság a hatályon kívül helyező végzésben foglaltaknak megfelelően folytatta le az eljárást, a beszerzett bizonyítékokat megfelelően értékelte. Nemcsak az önkormányzat és a D-ért Alapítvány, valamint az "Iskola"-ként megjelölt alszámlára érkező pénzek, hanem a ........ Önkormányzati Beruházó Kft-vel kötött szerződés alapján közműfejlesztési hozzájárulásként befizetett összegek is egybemosódtak. Indokoltnak tartotta részletezni, hogy a vádlott mely magatartását minősítette a bíróság az ítélet rendelkező részében írtak szerint. A törvény minősítés megváltoztatását szükségesnek tartotta, mert a rendelkező rész ellentmondásos az ítélet 7. oldalának 6. bekezdésében foglaltakkal. A bíróság a büntetés nemét, mértékét helyesen határozta meg a súlyosító és enyhítő körülményekre, ezért enyhítése annak nem indokolt.

A fellebbezések alaptalanok, a főügyészségi indítvány megalapozott.

A megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Be.348. §. /1/ bekezdése alapján az azt megelőző bírósági eljárással együtt bírálta felül és azt állapította meg, hogy a városi bíróság a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 3.Bf.86/2004/7. számú hatályon kívül helyező végzésében foglaltaknak, valamint a büntető eljárási szabályoknak megfelelően folytatta le a bizonyítási eljárást.

Az elsőfokú bíróság perrendi szabályokat nem sértett, kihallgatta a vádlottat, szükséges tanúkat, ismertette a szakvéleményeket, a releváns okiratokat, így az ügy ténybeli és jogi megítélését megalapozó bizonyítékokat feltárta. Az általa megállapított tényállást a Be.352. §. /1/ bekezdés a/pontjára figyelemmel az iratok tartalma alapján a megyei bíróság annyiban pontosítja, hogy