A Szolnoki Törvényszék P.20151/2012/14. számú határozata adatok kiadása tárgyában. [2005. évi XLVII. törvény (Szaktv.) 1. §, 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 15. §] Bíró: Rakonczai Ilona

Szolnoki Törvényszék

8.P.20.151/2012/14. szám

A Szolnoki Törvényszék Grád és Regász Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: dr. Grád András ügyvéd) által képviselt I. rendű felperes neve, II. rendű felperes neve és III. rendű felperes neve felpereseknek - dr. Pintér István ügyvéd által képviselt alperes neve alperes ellen - adatok kiadása iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t :

A bíróság a felperesek keresetét elutasítja.

A bíróság kötelezi a felpereseket, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül fizessenek meg egyetemlegesen az alperesnek 30.000.- /Harmincezer/ Ft perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, amelyet írásban 5 példányban a Debreceni Ítélőtáblához címezve a Szolnoki Törvényszéken kell benyújtani.

A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy az ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. A jogi képviselő nélkül eljáró fél perbeli cselekménye hatálytalan, kivéve ha a fél pártfogó ügyvéd engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő, vagy a törvényszék egyéb okból köteles elutasítani a kérelmet, vagy ha a törvény az adott perbeli cselekményre nézve a meghatalmazott útján történő eljárást kizárja.

Pártfogó ügyvéd kirendelése iránti kérelmet a fél lakóhelye, tartózkodási helye vagy munkahelye szerint illetékes Megyei Kormányhivatal Jogi Segítségnyújtó Szolgálatánál lehet előterjeszteni.

A bíróság tájékoztatja a feleket, ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére vonatkozik, csak a teljesítési határidővel kapcsolatos, ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, a felek azonban a fentebb felsorolt esetekben tárgyalás tartását kérhetik, illetve a fellebbezési határidő lejárata előtt előterjesztett közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása kérhető.

I n d o k o l á s :

A bíróság a felperesek keresete és nyilatkozatai, az I. és II. rendű felperes személyes előadása, az alperes ellenkérelme és személyes előadása, a csatolt iratok és a tárgyalások alapján az alábbi tényállást állapította meg.

A Debreceni Városi Bíróság előtt 24.P.25.136/2009. számon per volt folyamatban név 1 felperes és III. rendű felperes neve alperes között házasság felbontása iránt.

Ebben a perben a Debreceni Városi Bíróság 24.P.25.136/2009/34. számú végzésével a Pp. 177. §-a alapján pszichológus szakértői bizonyítást rendelt el.

A szakvélemény elkészítésével alperes neve (a továbbiakban alperes) igazságügyi pszichológus szakértőt bízta meg, aki a szakértő intézet neve alkalmazásában áll.

Az alperes a szakvéleményt elkészítette, és 2011. június 8. napján a bírósághoz benyújtotta.

A szakvélemény szerint az alperes a vizsgált felnőtteknél anamnesist, exploratiot, MMPI, RORSCHACH és kétprofilos SZONDI tesztet vett fel, kivéve II. rendű felperest, akinél az alperes a SZONDI tesztet csak megkísérelte felvenni.

A szakvélemény nem tartalmazza a tesztvizsgálat nyers adatait, pontértékek, számszerű mutatók, stb., a továbbiakban tesztadatokat.

A Debreceni Városi Bíróság 24.P.25.136/2009/122. számú végzésével III. rendű felperesnek alperes neve igazságügyi szakértő által előterjesztett pszichológus szakértői véleménye alapjául szolgáló teljes vizsgálati anyag kiadása iránti kérelmét elutasította.

A végzés indokolásából kitűnően a bíróság hivatkozott az Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 20. számú módszertani levelének IV. pontjára, amely rögzíti, hogy a szakértői véleményben nem szükségszerű a személyiség értékelésének alapjául szolgáló pszicho diagnosztikai adatok közzététele. A szakértő viszont köteles a teljes vizsgálat jegyzőkönyvi anyagát a számszerűen kötelező formában kiértékelt pszicho diagnosztikai adatokkal együtt megőrizni és másik az ügyben eljáró igazságügyi pszichológus szakértőnek betekintésre átengedni.

A bíróság álláspontja szerint a bírósági eljárásban a bíró rendeli ki a szakértőt és a bíróság mérlegelésétől függ, hogy szükségesnek tartja-e a másik szakértő kirendelését, mely esetben a korábban eljárt szakértő a fent hivatkozott módszertani levélben foglaltaknak megfelelően köteles a bíróság által kirendelt másik szakértő számára a vizsgálat anyagát átadni.

Az Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 20. számú módszertani levelében rögzített másik, az ügyben eljáró igazságügyi pszichológus szakértő a bíróság által kirendelt szakértőre és nem egyik vagy másik peres fél által magánfelkérésre eljáró szakértőre vonatkozik. A bíróság álláspontjából az is következik, hogy a szakértő a vizsgálati anyagát - amely munkaanyag - kizárólag az adott ügyben a bíróság által kirendelt másik szakértő rendelkezésére köteles bocsátani, más személy, így a peres felek részére, nem.

A Debreceni Városi Bíróság 24.P.25.136/2009/119. számú végzésével III. rendű felperesnek az szakértői intézet neve igazgatója név 2 és alperes neve szakértő kizárása iránti kérelmét elutasította.

I. rendű felperes neve, II. rendű felperes neve és III. rendű felperes neve felperesek a módosított kereseti kérelmükben kérték, hogy a bíróság kötelezze az alperest az általa készített szakértői vélemény alapjául szolgáló RORSCHACH és SZONDI teszt jegyzőkönyveinek, ezeknek a lejelölésének, az MMPI tesztre adott válaszoknak és kitöltött kérdőíveknek másoldatban történő kiadását és az exploratioról készült jegyzőkönyv fénymásolatát.

A felperesek a kereseti kérelmük jogcímeként az 1993. évi XXXI. tv. 6. cikkét, a 2011. évi CXII. tv. 15. § /1/ és /4/ bekezdését, az 1997. évi XLVII. tv. 3. § a./ pontját, 7. § /3/ bekezdését és az 1997. évi CLIV. tv. 3. § d./, k./, p./ pontját és 24. § /1/, /2/ és /3/ bekezdését jelölték meg.

A felperesek beadványában írt Ptk. 4. § /1/ bekezdés, 5. §, 75. § /1/ bekezdés és 84. § d./ pont alapján nem kérték, hogy a bíróság vizsgálja meg a felperesek keresetét, ezeket a jogcímeket nem tartották fenn. (8.P.20.151/2012/13. jegyzőkönyv 10. és 11. oldal)

A felperesek a kereseti kérelmüket azzal indokolták, hogy alperes neve nem rögzíti, hogy milyen adatokból, teszteredményekből, kitöltetett dokumentumokból, pszicho diagnosztikai adatokból állította össze amit a szakvéleményben közölt, szakvéleménye csupán egy végkövetkeztetés, de azt igazolni nem hajlandó. A feltáró beszélgetések valótlan, el nem mondott mondatokat tartalmaz, illetve amit elmondtak, abból sok mindent az alperes nem írt le.

Hivatkoztak arra, hogy az alperes tevékenysége pszichológia, az egészségügyről szóló törvény értelmében egészségügyi tevékenységnek minősül, így a felperesek jogosultak az egészségügyi dokumentációba betekinteni, arról másolatot kapni. (a Szolnoki Városi Bíróságon P.21.653/2011. számon iktatott kereseti kérelem)

A felperesek az 1993. évi XXXI. tv. 6. cikkével kapcsolatban hivatkoztak arra, hogy a felperesek tisztességes eljáráshoz való jogát nem alperes neve sértette meg, hanem a jelen ügyben eljáró bíróság fogja megsérteni ha nem nyújt a felpereseknek jogvédelmet, ha nem nyújt segítséget a kért iratok kiadásához. (8.P.20.151/2012/13. számú jegyzőkönyv)