A Legfelsőbb Bíróság Gfv.30191/2008/6. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 7. §] Bírók: Gyöngyösiné dr. Gyügyei Klára, Lőrincz Györgyné, Salamonné dr. Solymosi Ibolya

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.21687/2006/20., Fővárosi Ítélőtábla Gf.40394/2007/6., *Kúria Gfv.30191/2008/6.* (BH+ 2010.1.37)

***********

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA

mint felülvizsgálati bíróság

Gfv.IX.30.191/2008/6.szám

A Magyar Köztársaság nevében!

A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság dr. Dávid Aliz ügyvéd által képviselt felperesnek, a dr. Borbás Ágnes ügyvéd által képviselt I. rendű, dr. Grigássy György ügyvéd által képviselt II. rendű, dr. Kiss M. Tibor ügyvéd által képviselt III. rendű alperesek ellen szerződések érvénytelenségének megállapítása iránt a Fővárosi Bíróságnál 43.B.P.21.687/2006. szám alatt indult és a Fővárosi Ítélőtábla 14.Gf.40.394/2007/6. számú ítéletével befejezett perében az említett számú másodfokú határozat ellen a felperes által 28. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán 2008. június 10-én tartott tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a Fővárosi Ítélőtábla 14.Gf.40.394/2007/6. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az I. és a III. r. alpereseknek fejenként 15 nap alatt 5,685.000 - 5,685.000,- (Ötmillióhatszáznyolcvanötezer-ötmillióhatszáznyolcvanötezer forint felülvizsgálati perköltséget.

Ez ellen az ítélet ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k o l á s :

A felülvizsgálati kérelem szempontjából irányadó tényállás szerint az I. r. alperes 2005. augusztus 1-jén nyilvános pályázati felhívást tett közzé a tulajdonában álló ingatlanok együttes értékesítésére. Az első két ingatlanra a II. r. alperest elővásárlási jog illette meg, ezért a pályázat szerint az együttes értékesítés alól csak a II. r. alperes elővásárlási jogának gyakorlása képezhetett kivételt. A kiírás szerint a pályázatnak tartalmaznia kellett a nyilatkozatot a vételár egyösszegű megfizetésének vállalására továbbá, hogy a vételárat közjegyzői letétbe helyezi, illetve ha hitelből vásárol pénzintézet bankgarancia vállalására vonatkozó nyilatkozatát. Az I. r. alperes 2005. augusztus 19-én a pályázati felhívást azzal egészítette ki, hogy banki vagy pénzintézeti igazolást kell csatolni a pályázónak arról, hogy a vételár teljes összege az ajánlattevő elkülönített számláján a szerződéskötésig lekötésre került. A megadott pályázati határidő alatt több pályázat érkezett, köztük volt a felperes és a III. r. alperes pályázata is. Az I. r. alperes 2005. szeptember 8-án arról értesítette a felperest, hogy a pályázatát érvénytelennek nyilvánította, mivel nem tartalmazta a kikötött pénzintézeti igazolást, majd ezt követően a benyújtott pályázatok érvénytelensége miatt a képviselőtestület szeptember 20-án a pályázati eljárást eredménytelennek nyilvánította és döntött az ingatlanok ismételt, - most már ajánlattételi meghívás alapján történő értékesítéséről. Az I. r. alperes az ajánlattételi meghívást a korábban pályázatot benyújtó társaságok közül háromnak köztük a felperesnek és a III. r. alperesnek küldte meg. A pályázat benyújtásának határideje 2005. szeptember 30-a volt. Az ajánlatnak tartalmaznia kellett a vételárat ingatlanonként, csatolni kellett az egyösszegű vételár megfizetésének vállalására vonatkozó kötelező nyilatkozatot és egy olyan pénzintézeti nyilatkozatot, amely igazolja, hogy a vételár a pénzintézetnél elkülönítve egyösszegben az ajánlat benyújtásának időpontjától a szerződéskötésig rendelkezésre áll. Hitelből történő vásárlás esetén pedig megfelelő bankgaranciát. Mindhárom pályázó benyújtotta az újabb pályázatot és az I. r. alperes mindhárom pályázatot érvényesnek tekintette, majd mint a legjobb ajánlatot a III. r. alperes pályázatát fogadta el, és vele 2005. november 17-én megkötötte ingatlanonként külön-külön az adásvételi szerződéseket.

A felperes a módosított elsődleges kereseti kérelmében kérte megállapítani az I. és III. r. alperesek között létrejött adásvételi szerződések semmisségét a Ptk. 200. §-ának (2) bekezdése és a Ptk. 173. §-ának (2) bekezdése alapján. A felperes álláspontja szerint az adásvételi szerződések egyrészt azért semmisek, mert az ingatlanok forgalomképtelenek. Azok zöldövezetbe sorolt területek, ezért - figyelemmel az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 79. §-a (2) bekezdésének a/ pontjára, az I. r. alperes 30/2004.(VI.26.) vagyonrendelete (a továbbiakban: Vagyonrendelet) 2. §-a (1) bekezdésének 1/ és o/ pontjára, az 5. §-a (1) bekezdésének f) pontjára, valamint a Fővárosi Szabályozási Keretterv 10. sz. mellékletére - az átruházásuk semmis.

Semmisek a szerződések azért is, mert jogszabályba ütköznek. Sértik az I. r. alperes 30/2004.(VI.29.) számú a vagyonrendelet 21. §-ának (3) bekezdését, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 108. §-ának (1) bekezdését és a 2004. évi CXXXV. törvény 7. §-át. Ezen ingatlanokat az értékükre tekintettel kizárólag nyilvános pályázat útján lehetett volna értékesíteni, az I. r. alperes azonban zárt pályázaton történő értékesítés mellett döntött.

Jogszabályba ütköznek azért is, mert bár nem a III. r. alperes nyújtotta be a legjobb ajánlatot, az I. r. alperes mégis a III. r. alperes ajánlatát fogadta el. Állította, hogy a III. r. alperes ajánlata a szükséges mellékletek hiányában nem is volt érvényes.

Másodlagos kereseti kérelmében azért kérte a szerződések semmisségének megállapítását, mert állítása szerint azokat a szerződő felek a hivatkozott jogszabályok megkerülésével kötötték.

Harmadlagos kereseti kérelmében valamennyi szerződésnek a jó erkölcsbe ütközésére hivatkozott. Előadta, hogy elsődleges szempont az önkormányzati vagyonnal való rendes gazdálkodás, a verseny tisztasága, továbbá, hogy csak érvényes ajánlatot tevővel kössön a pályázat kiírója szerződést. Az I. r. alperes mindhárom szempont figyelmen kívül hagyásával kötött a jó erkölcsöt sértő szerződéseket a III. r. alperessel. Az érvénytelenség jogkövetkezményeként az eredeti állapot helyreállításának elrendelését kérte. Perbeli legitimációját arra alapította, hogy a szerződések semmisségének megállapítása és az eredeti állapot helyreállítása esetén ismét igényt formálhat - újabb pályázat keretében - a tárgyi ingatlanok megvásárlására.

Negyedleges kereseti kérelmében annak megállapítását kérte, hogy az I. r. alperes a pályáztatás során megsértette a versenyeztetés tisztaságát. A tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpt.) 7. §-ába ütköző alperesi magatartásokat egyrészt a pályázati kiírás, másrészt a pályázatok bontása, végül pedig a nyertes pályázó kiválasztása körében tanúsított jogsértő magatartásokban jelölte meg. A Tpt.7. §-ára hivatkozással a 86. § (2) bekezdés a/ és b/ pontja, illetőleg 87. §-a alapján kérte a jogsértés megállapítását, az eredeti állapot helyreállítását, és a szerződő felekkel szemben pénzbírság kiszabását.