A Székesfehérvári Törvényszék P.20922/2011/37. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. §, 76. §, 78. §, 84. §, 340. §] Bíró: Moróczné dr. Medgyasszay Júlia
Székesfehérvári Törvényszék
27.P.20.922/2011/37. szám
A Székesfehérvári Törvényszék a Dr. Gálfi Tibor ügyvéd által képviselt felperesnek - a Dr. Noske Richárd ügyvéd által képviselt alperes ellen személyhez fűződő jog megsértésének megállapítása és járulékai iránt indult perében meghozta a következő
í t é l e t e t :
a bíróság megállapítja, hogy az alperes megsértette a felperes
- jó hírnevét azzal, hogy 2010. évben másokhoz írt levelében azt állította, hogy a felperes nem vér szerinti gyermeke,
- a testi épséghez való jogát azzal, hogy 2012. szeptember 10. napján járóbottal megütötte;
az alperest eltiltja a további jogsértéstől;
feljogosítja a felperest, hogy az ítéletnek a jogsértést megállapító rendelkezését közölje mindazokkal, akikhez az alperes levelet intézett;
az ezt meghaladó keresetet elutasítja.
Az alperes az államnak - külön felhívásra - 27.000,- Ft kereseti illetéket köteles megfizetni.
Az ítélet ellen a kézhezvételtől számított 15 nap alatt a Fővárosi Ítélőtáblához címzett, de a Székesfehérvári Törvényszéknél írásban, 3 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye.
A bíróság tájékoztatja a feleket arról, hogy másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha ezt a felek közösen kérték, illetőleg ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére vonatkozik; avagy csak az ítélet indokolása ellen irányul.
Ez utóbbi két esetben a felek fellebbezési tárgyalás tartását kérhetik.
I n d o k o l á s
A bíróság a peres felek előadása, személyes meghallgatása, a felek által csatolt iratok, a beszerzett igazságügyi genetikus-szakértői vélemény, az egyéb orvosi és rendőrségi iratok, továbbá az Intézet DNS Laboratóriuma biztonsági kamerájának felvételei, valamint OH., Oné, Tné, Sné és KI tanúk vallomása alapján a következő tényállást állapította meg:
A felperes édesanyja és az alperes 1956. évtől kezdődően házasságban éltek, a felperes 1965. április 26. napján született, és a családjogi szabályoknak megfelelően édesapjaként az alperes került bejegyzésre a születési anyakönyvbe. 1978. évben a korábbi házasfelek lakóhelyén, Ka... településen szóbeszéd tárgya volt, hogy az alperes nem a felperes vér szerinti apja. Az alperes ebbéli gyanúja, az általa a felesége részéről feltételezett párkapcsolat vezetett a házasság megromlásához.
A házasságot a bíróság 1978. november 9-én bontotta fel, a felperest az édesanyjánál helyezték el; a felperes és az alperes között azóta érdemi kapcsolat szinte egyáltalán nem volt.
Az alperes 2010. évben levelet írt a felperesnek, a felperes apai nagynénjének, Onénak, a felperes apai ágú unokatestvérének, OH-nak, valamint a Ka...i Tnénak, aki korábban a felperes édesanyjának barátnője volt, és akit az alperes a település egyik központi alakjaként ismert. A levelekben az alperes azt állította, hogy a felperesnek nem ő, hanem az akkori VB titkár a "biológiai" apja, a felperest házasságon kívüli kapcsolatból származónak tüntette fel.
A felperes az alperessel szemben apaság megállapítása iránt keresettel élt, amelyet a Székesfehérvári Városi Bíróság 14.P.20.272/2011/3. számú ítéletével - mivel a felperesnek van bejegyzett apja - a törvényi vélelemre figyelemmel elutasított, az ítéletet a másodfokú bíróság helybenhagyta.
A felperes a történtek miatt feszültségét alkohollal oldotta, eseti részegségei miatt családtagjai aggódtak, ezért a háziorvoshoz fordultak, aki a pszichiátriai gondozóba irányította. Mivel az ambuláns kezelés eredménytelennek bizonyult, 2011. szeptember 8-tól 15-ig a Hórház Pszichiátriai Osztályán kezelték, absztinenciát támogató gyógyszerre állították be. Egy alkalommal, 2011. október 12-én volt kontrollon, állapota kielégítő volt, többször orvosnál ezzel a problémával nem járt.
A felperes az apasági perben hozott I.fokú ítéletet követően terjesztette elő keresetét jó hírnevének megsértése miatt. Az alperes arra hivatkozott, hogy levelében írtak igazak, ezért indítványára - a valós bizonyításának körében - a bíróság szakértői bizonyítást rendelt el. A vérvételre a peres felek együttes jelenlétében került sor az Intézet DNS Laboratóriumában, .... sz. alatt, 2012. szeptember 10. napján.
Amikor az alperes megérkezett, a felperes már várt rá, és felé provokatív megnyilvánulást tett, amelyet követően az alperes a járóbotját a magasba lendítve a felperes irányába csapott, és kis erővel őt a homlokán eltalálta. A felperes felületi sérülést szenvedett, amelynek gyógytartama 8 napon belüli volt.
.-.-.-.
A felperes módosított keresetében kérte, a bíróság állapítsa meg, az alperes által a származása körében tett állítások megvalósítják a felperes személyiségi jogainak sérelmét, sértik az emberi méltóságát, becsületét, jó hírnevét, valamint a 2012. szeptember 10. napján történtekkel a testi épséghez való jogát is megsértette alperes.
Kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest a jogsértés abbahagyására, a további jogsértéstől tiltsa el, valamint levélben kérjen bocsánatot, és ezt juttassa el a jogsértő levelek címzettjeinek is.
Állította, hogy az alperes leveleinek, valamint az édesanyjára 1978-ben tett becsmérlő kijelentések hatására nála pszichés megbetegedés alakult, romlott az életminősége, így ezzel összefüggésben 3.000.000,- forint, a testi sértés kapcsán további 1.000.000,-forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére is kérte kötelezni az alperest, valamint igényt tartott perköltségre.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. Hivatkozása szerint a leveleiben a valóságot állította, tehát hogy a felperes nem tőle származik. Vitatta, hogy megütötte volna a felperest, állítva ugyanakkor, hogy a felperes becsmérelte őt, sértő megjegyzést tett és le is köpte.
A szakértői véleményt nem vitatta, annak ismeretében akként nyilatkozott, hogy az általa írt levelek egy zárt körben mozogtak, amelyben a felperes származásával kapcsolatos véleményét fejtette ki, nem történt híresztelés, a felperes személyiségi jogai nem sérültek.
A kereset az alábbiak szerint részben alapos!
A Ptk. 75. § (1) bekezdés szerint a személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani, e jogok a törvény védelme alatt állnak.
A Ptk. 76. §-a alapján a személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti különösen az egyenlő bánásmód követelményének megsértése, a lelkiismereti szabadság sérelme és a személyes szabadság jogellenes korlátozása, a testi épség, az egészség, valamint a becsület és az emberi méltóság megsértése.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!