Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

A Székesfehérvári Törvényszék P.20922/2011/37. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. §, 76. §, 78. §, 84. §, 340. §] Bíró: Moróczné dr. Medgyasszay Júlia

Székesfehérvári Törvényszék

27.P.20.922/2011/37. szám

A Székesfehérvári Törvényszék a Dr. Gálfi Tibor ügyvéd által képviselt felperesnek - a Dr. Noske Richárd ügyvéd által képviselt alperes ellen személyhez fűződő jog megsértésének megállapítása és járulékai iránt indult perében meghozta a következő

í t é l e t e t :

a bíróság megállapítja, hogy az alperes megsértette a felperes

- jó hírnevét azzal, hogy 2010. évben másokhoz írt levelében azt állította, hogy a felperes nem vér szerinti gyermeke,

- a testi épséghez való jogát azzal, hogy 2012. szeptember 10. napján járóbottal megütötte;

az alperest eltiltja a további jogsértéstől;

feljogosítja a felperest, hogy az ítéletnek a jogsértést megállapító rendelkezését közölje mindazokkal, akikhez az alperes levelet intézett;

az ezt meghaladó keresetet elutasítja.

Az alperes az államnak - külön felhívásra - 27.000,- Ft kereseti illetéket köteles megfizetni.

Az ítélet ellen a kézhezvételtől számított 15 nap alatt a Fővárosi Ítélőtáblához címzett, de a Székesfehérvári Törvényszéknél írásban, 3 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye.

A bíróság tájékoztatja a feleket arról, hogy másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha ezt a felek közösen kérték, illetőleg ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére vonatkozik; avagy csak az ítélet indokolása ellen irányul.

Ez utóbbi két esetben a felek fellebbezési tárgyalás tartását kérhetik.

I n d o k o l á s

A bíróság a peres felek előadása, személyes meghallgatása, a felek által csatolt iratok, a beszerzett igazságügyi genetikus-szakértői vélemény, az egyéb orvosi és rendőrségi iratok, továbbá az Intézet DNS Laboratóriuma biztonsági kamerájának felvételei, valamint OH., Oné, Tné, Sné és KI tanúk vallomása alapján a következő tényállást állapította meg:

A felperes édesanyja és az alperes 1956. évtől kezdődően házasságban éltek, a felperes 1965. április 26. napján született, és a családjogi szabályoknak megfelelően édesapjaként az alperes került bejegyzésre a születési anyakönyvbe. 1978. évben a korábbi házasfelek lakóhelyén, Ka... településen szóbeszéd tárgya volt, hogy az alperes nem a felperes vér szerinti apja. Az alperes ebbéli gyanúja, az általa a felesége részéről feltételezett párkapcsolat vezetett a házasság megromlásához.

A házasságot a bíróság 1978. november 9-én bontotta fel, a felperest az édesanyjánál helyezték el; a felperes és az alperes között azóta érdemi kapcsolat szinte egyáltalán nem volt.

Az alperes 2010. évben levelet írt a felperesnek, a felperes apai nagynénjének, Onénak, a felperes apai ágú unokatestvérének, OH-nak, valamint a Ka...i Tnénak, aki korábban a felperes édesanyjának barátnője volt, és akit az alperes a település egyik központi alakjaként ismert. A levelekben az alperes azt állította, hogy a felperesnek nem ő, hanem az akkori VB titkár a "biológiai" apja, a felperest házasságon kívüli kapcsolatból származónak tüntette fel.

A felperes az alperessel szemben apaság megállapítása iránt keresettel élt, amelyet a Székesfehérvári Városi Bíróság 14.P.20.272/2011/3. számú ítéletével - mivel a felperesnek van bejegyzett apja - a törvényi vélelemre figyelemmel elutasított, az ítéletet a másodfokú bíróság helybenhagyta.

A felperes a történtek miatt feszültségét alkohollal oldotta, eseti részegségei miatt családtagjai aggódtak, ezért a háziorvoshoz fordultak, aki a pszichiátriai gondozóba irányította. Mivel az ambuláns kezelés eredménytelennek bizonyult, 2011. szeptember 8-tól 15-ig a Hórház Pszichiátriai Osztályán kezelték, absztinenciát támogató gyógyszerre állították be. Egy alkalommal, 2011. október 12-én volt kontrollon, állapota kielégítő volt, többször orvosnál ezzel a problémával nem járt.

A felperes az apasági perben hozott I.fokú ítéletet követően terjesztette elő keresetét jó hírnevének megsértése miatt. Az alperes arra hivatkozott, hogy levelében írtak igazak, ezért indítványára - a valós bizonyításának körében - a bíróság szakértői bizonyítást rendelt el. A vérvételre a peres felek együttes jelenlétében került sor az Intézet DNS Laboratóriumában, .... sz. alatt, 2012. szeptember 10. napján.

Amikor az alperes megérkezett, a felperes már várt rá, és felé provokatív megnyilvánulást tett, amelyet követően az alperes a járóbotját a magasba lendítve a felperes irányába csapott, és kis erővel őt a homlokán eltalálta. A felperes felületi sérülést szenvedett, amelynek gyógytartama 8 napon belüli volt.

.-.-.-.

A felperes módosított keresetében kérte, a bíróság állapítsa meg, az alperes által a származása körében tett állítások megvalósítják a felperes személyiségi jogainak sérelmét, sértik az emberi méltóságát, becsületét, jó hírnevét, valamint a 2012. szeptember 10. napján történtekkel a testi épséghez való jogát is megsértette alperes.

Kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest a jogsértés abbahagyására, a további jogsértéstől tiltsa el, valamint levélben kérjen bocsánatot, és ezt juttassa el a jogsértő levelek címzettjeinek is.

Állította, hogy az alperes leveleinek, valamint az édesanyjára 1978-ben tett becsmérlő kijelentések hatására nála pszichés megbetegedés alakult, romlott az életminősége, így ezzel összefüggésben 3.000.000,- forint, a testi sértés kapcsán további 1.000.000,-forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére is kérte kötelezni az alperest, valamint igényt tartott perköltségre.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Hivatkozása szerint a leveleiben a valóságot állította, tehát hogy a felperes nem tőle származik. Vitatta, hogy megütötte volna a felperest, állítva ugyanakkor, hogy a felperes becsmérelte őt, sértő megjegyzést tett és le is köpte.

A szakértői véleményt nem vitatta, annak ismeretében akként nyilatkozott, hogy az általa írt levelek egy zárt körben mozogtak, amelyben a felperes származásával kapcsolatos véleményét fejtette ki, nem történt híresztelés, a felperes személyiségi jogai nem sérültek.

A kereset az alábbiak szerint részben alapos!

A Ptk. 75. § (1) bekezdés szerint a személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani, e jogok a törvény védelme alatt állnak.

A Ptk. 76. §-a alapján a személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti különösen az egyenlő bánásmód követelményének megsértése, a lelkiismereti szabadság sérelme és a személyes szabadság jogellenes korlátozása, a testi épség, az egészség, valamint a becsület és az emberi méltóság megsértése.

A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!

Jogkódex ikon

Jogkódex

Az igényeinek megfelelő Jogkódex előfizetés kiválasztása

A legfrissebb szakcikkek eléréséhez a Szakcikk Adatbázis Plusz előfizetés szükséges

Meglévő Jogkódex előfizetés bővítése szükséges.

Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!