A Fővárosi Ítélőtábla Bf.201/2011/7. számú határozata. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 109. §, 348. §, 352. §, 371. §] Bírók: Fatalin Judit, Lassó Gábor, Révész Tamásné

Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság

2.Bf.201/2011/7. szám

A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Budapesten, a 2012. április hó 17. napján megtartott tárgyaláson meghozta és kihirdette az alábbi

v é g z é s t :

A haditechnikai termékkel visszaélés bűntette miatt az I.r. vádlott és társa ellen indított büntetőügyben a Fővárosi Bíróság 2011. április hó 6. napján kelt 10.B. 1491/2010/4. számú ítéletét az I.r. vádlott vonatkozásában helybenhagyja.

A másodfokú eljárásban felmerült 16.000 ( tizenhatezer) forint bűnügyi költséget az állam viseli.

A végzés ellen további fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s :

Az I.r. és a II.r. vádlottal szemben a Fővárosi Főügyészség NF. 18.870/2009/9. számú vádiratával a Btk. 263/B.§ (1) bekezdés c.) pontjába ütköző haditechnikai termékkel visszaélés bűntette miatt emelt vádat - az I.r. vádlottal szemben folytatólagosan elkövetett bűncselekmény miatt - a következő tényállások alapján:

I.

Az I.r. vádlott az interneten keresztül Kínából megrendelt 13 db. MP 9 elnevezésű miniatűr 4 GB tárolókapacitású több funkciós kép- és hangrögzítésre alkalmas rejtő eszközbe - tollba - épített felvevő berendezést és tartozékait.

II.

Az I.r. vádlott az internet Vatera szolgáltatásán keresztül videó- és hangrögzítő eszközzel felszerelt napszemüveget kínált értékesítésre. A hirdetésre a II.r. vádlott jelentkezett és a napszemüveget 25.000 Ft-ért - melyet az I.r. vádlott által megadott számlaszámra átutalt - megvásárolta. Mivel a szemüveg hibás volt, a II.r. vádlott felvette a kapcsolatot I.r. vádlottal, aki javasolta, hogy a terméket küldjék vissza Kínába, helyette új, működőképes terméket küldenek. A II.r. vádlott a szemüveget visszaküldte Hong Kongba, hogy azt cseréljék ki számára. Ezt követően az I.r. vádlott nevére, de II.r. vádlott címére 2009. június 23. napján a Magyar Posta Zrt. forgalmazásában a Ferihegyi Repülőtérre megérkezett a küldemény, amely szintén miniatűr videó- és hangrögzítő eszközzel ellátott napszemüveg volt. A Vám- és Pénzügyőrség 1. sz. repülőtéri Vámhivatala mindkét küldeményt - a tollakat és az utóbb küldött szemüveget - vámfelügyelet alá vonta.

A vád szerint e termékek a 2005. évi CIX. tv. I. mellékletének XXVI. fejezet 3. pontjának a/2. alpontja alapján haditechnikai eszköznek - titkosszolgálati eszköznek, titkos vizuális megfigyelés eszközének - minősülnek.

A vádlottak haditechnikai eszköz és annak behozatalához szükséges, a 16/2004. (II.6.) Kormányrendelet 2.§-ában meghatározott, a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal által kibocsátott engedéllyel nem rendelkeztek.

A Fővárosi Bíróság 2010. július hó 14. napján kelt 15.B. 418/2010/4. számú végzésével a büntetőeljárást a tárgyalás előkészítésének szakaszában mindkét vádlottal szemben megszüntette, mert álláspontja szerint a bizonyítékok értékelése nélkül is megállapítható volt, hogy a vád tárgyává tett cselekmény nem ütközik a Btk. 263/B.§ tényállásába. A vádirat nem tartalmazott utalást arra vonatkozóan, hogy a cselekménnyel érintett eszközök megfelelnének azon speciális feltételeknek, amelyeket a Btk. 263/B.§ kerettényállás tartalmát kitöltő, a haditechnikai termékek gyártásának és a hadiipari szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. tv. (Httv.) 1.§ (1) bekezdés c.) pontjában és a 16/2004. (II.6.) Kormányrendelet 1.§ (1) bekezdése c.) pontjának 6. alpontjában meghatároznak, melyek szerint csak az olyan, a mellékletben felsorolt termék vagy szolgáltatás tekinthető haditechnikai terméknek vagy szolgáltatásnak, amely alapvető biztonsági érdeket érintő, kifejezetten katonai, nemzetbiztonsági, rendvédelmi és rendészeti célokra alkalmas (Httv.), és olyan termék, amely alkalmas kiképzési, oktatási vagy egyéb hasonló célra (rendelet).

A keretjogszabály tartalmaként hivatkozik az elkövetéskor hatályban volt 1334/2000/EK rendelet 2. cikk a.) pontjában, valamint az elbíráláskor hatályos 428/2009/EK rendelet I. számú mellékletében felsorolt kettős felhasználású termékek felsorolására is. Állást foglalt a tekintetben is, hogy e termékek az elkövetéskor hatályos EK rendelet I. számú melléklete - többek között távközlés és információbiztonság elnevezésű - kategóriájába sem tartozhatnak. Ezen túl a melléklet nem nevesít olyan termékcsoportot, amelybe a vádiratban meghatározott eszközök beletartoznának. (ezzel ellentétes állítást a vád sem tartalmazott.)

A végzés a II.r. vádlott vonatkozásában 2010. július hó 30. napján jogerőre emelkedett. Az ügyészi tudomásul vételt tartalmazó nyilatkozat rögzíti, hogy a vádlotti magatartás egyébként haditechnikai terméknek minősülő eszköz megszerzésére irányult, de esetében kereskedésre utaló körülmények nem merültek fel.

A Fővárosi Ítélőtábla 2010. október 22. napján kelt 6.Bf. 298/2010/3. számú végzésével az elsőfokú bíróság végzését az I.r. vádlott tekintetében hatályon kívül helyezte, és a Fővárosi Bíróságot az eljárás folytatására utasította azon indoklással, hogy a bíróság csak tárgyalás tartását követően lesz abban a helyzetben, hogy bizonyítékot mérlegeljen, erre előkészítő szakban nincs mód. A nyomozati szakban kirendelt szakértő kategorikusan megállapította, hogy a termékek haditechnikai terméknek minősülnek, az elsőfokú bíróság a szakvélemény megállapításával szemben foglalt állást, amikor megállapította, hogy a vád tárgyát képező termékek nem minősülnek ilyenként.

A Fővárosi Bíróság a megismételt eljárásban 2011. április hó 6. napján tárgyalást tartott, e napon kihirdetett ítéletében tényként állapította meg, hogy megfelelő minőségi paraméterek teljesülése mellett a tollba és napszemüvegbe épített miniatűr videó- és hangrögzítő eszközök a vádban írt titkosszolgálati eszköznek, ezáltal haditechnikai terméknek minősülhetnek, azonban a tényállásokban írt tárgyak rossz minőségük, nem megfelelő műszaki paramétereik, tényleges rejtő funkciójuk hiánya miatt nem alkalmasak nemzetbiztonsági, titkosszolgálati, katonai, rendészeti célokra, így az országba történő behozataluk, forgalmazásuk a 2005. évi CIX. tv. alapján nem tiltott illetve engedélyköteles. Rögzítette a Fővárosi Bíróság a vád tényállásának megfelelően azt is, hogy az I.r. vádlott a 16/2004. (II.6.) Kormányrendelet 2. §-ában meghatározott, a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal által kibocsátott engedéllyel nem rendelkezett.

E ténymegállapításait az elsőfokú bíróság Horváth Zsolt vámszakértő tárgyaláson adott véleményére alapította, aki kategorikusan kijelentette, hogy e tárgyak silány minőségüknél fogva objektíve nem alkalmasak nemzetbiztonsági, titkosszolgálati, katonai célú használatra, és ugyancsak kivitelük miatt rejtő funkciónak sem felelnek meg. E tárgyak nem esnek behozatali, forgalmazási korlátozás alá.

A jogi indokolás keretében az elsőfokú bíróság azon álláspontját is kifejtette, hogy amennyiben ezen eszközök haditechnikai eszköznek minősültek volna, külföldről történő beszerzésük, megvásárlásuk külkereskedelmi forgalomba hozatalnak minősül akkor is, ha nem exportról, hanem importról van szó. A vád minősítésében szereplő törvényhelybe ütköző bűncselekmény vádja alól a vádlottat a fenti okfejtés alapján bűncselekmény hiányában felmentette.