BH 2021.1.11 I. A kötelmi jogviszonyként szabályozott élettársi kapcsolat családjogi hatásaira, az élettársi tartásra és az élettársak lakáshasználatára kiterjednek a családjog önálló alapelvei, így alapvető rendező elvként az, hogy a családi jogviszonyokat méltányosan és az érdekei érvényesítésében gyengébb fél védelmét figyelembe véve kell rendezni.

II. Az alapelvbe ütközne, ha 28 évi együttélés és három gyermek felnevelése után az együttélés alatt szerzett közös lakásban az alperes önkénye miatt a gazdálkodásból kizárt felperest még használati jog sem illetné meg [2013. évi V. tv. (Ptk.) 4:4. §, 4:94. § (1)-(3) bek., 6:514. § (1)-(2) bek.]

Pertörténet:

Budaörsi Járásbíróság P.20500/2018/14., Budapest Környéki Törvényszék Pf.20357/2019/3., Kúria Pfv.20197/2020/3. (*BH 2021.1.11*)

***********

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes és az alperes (a továbbiakban: a felek) 1983-ban ismerkedtek meg, 1988. januárban együtt költöztek bérelt lakásba.1988 szeptemberében házasságkötést terveztek, ami az alperes hűtlensége miatt elmaradt, de kapcsolatukat nem szakították meg. Első gyermekük 1989-ben született. A felperes fodrászként dolgozott, az alperes 1985 óta rokkantnyugdíjas; 2019-ben rokkantnyugdíja 76 000 forint, baleseti járadéka 105 000 forint volt.

[2] A felek az alperes édesapja halála után együtt költöztek az alperes édesanyjához, fél évig ott laktak. 1993-ban került az alperes tulajdonába a felújításra szoruló B., Szabadság utcai ingatlan (a továbbiakban: Szabadság utcai ingatlan). Az épületet a felperes édesapja, édesapjának testvérei és más hozzátartozói segítségével felújították: kicserélték a tetőszerkezetet, falakat javítottak, bevezették az udvarról a vizet, bebútorozták a konyhát. Később a melléképületben lévő nyári konyhából a felperes részére fodrász üzlethelyiséget alakítottak ki.

[3] Első gyermekük 1994-ben meghalt, 1995. augusztus 19-én, 1997. október 10-én, 2007. augusztus 3-án gyermekeik születtek. Családként éltek együtt, de anyagi problémák miatt gyakran veszekedtek, mert a felek és a gyermekek megélhetésének anyagi feltételeit a felperes biztosította, ehhez az alperes a villanyszámla fizetésén túl nem járult hozzá.

[4] Az alperest a bíróság 2008-ban önbíráskodás bűntette, magánlaksértés bűntette és maradandó fogyatékosságot okozó testi sértés bűntette miatt egy év börtönbüntetésre ítélte, amelynek végrehajtását két évre felfüggesztette. A felperes a gyermekekkel az alperes bántalmazásai miatt többször édesanyjához vagy bérelt lakásba költözött. A felperes 2013. decemberben a rendőrségen bejelentette, hogy az alperes kizárta a lakásból a gyerekekkel együtt. A gyermekjóléti szolgálathoz először 2014. januárban érkezett jelzés arról, hogy az alperes nem engedte be az ingatlanba a felperest és a gyermekeket, majd a rendőri intézkedéskor is agresszívan lépett fel. A gyermekjóléti szolgálat megállapítása szerint a gyermekek egészséges testi, lelki fejlődésének biztosításához az alperes pszichiátriai kezelésére lett volna szükség agresszív, kiszámíthatatlan viselkedése miatt, de ezt az alperes elutasította. A bíróság a 2018. április 17-én jogerős ítéletével az alperest a középső gyermek ellen 2015. áprilisban és 2016. szeptemberben elkövetett kétrendbeli könnyű testi sértés vétsége miatt három évre próbára bocsátotta.

[5] A felperes és a gyermekek 2016. szeptember 19-én a felperes és édesanyja 1/2-1/2 arányú közös tulajdonában álló, a felperes édesanyja özvegyi jogával terhelt ingatlanba költöztek, mert az alperes egy vita után nem engedte vissza őket a Szabadság utcai volt közös lakásba. Az ingatlanban azóta az alperes lakik.

[6] A Szabadság utcai ingatlanon kívül az alperes tulajdonában áll két házas ingatlan; egy harmadik ingatlan 1/2 tulajdoni hányada és több mezőgazdasági rendeltetésű ingatlan. A tulajdonában álló házas ingatlanokat az alperes édesanyjának haszonélvezeti joga, illetve az özvegyi joga terheli. A felperesnek és a gyermekeknek az N. utcai ingatlanban van a bejelentett állandó lakóhelye. Az ingatlanokat az együttélés tartama alatt az alperes vásárolta.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[7] A felperes a felülvizsgálattal érintett keresetében azt kérte, hogy a bíróság jogosítsa fel a Szabadság utcai ingatlan kizárólagos használatára. Keresetének ténybeli alapjául arra hivatkozott, hogy az alperessel 1988. január és 2016. szeptember 16. közötti időtartamban élettársi kapcsolatban éltek; az alperesnek más beköltözhető lakása van és az alperes felróható magatartása miatt a közös használat a felperes és a kiskorú gyermek érdekeinek súlyos sérelmével járna.

[8] Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a közös gazdálkodás hiánya miatt nem éltek élettársi kapcsolatban. Az élettársi kapcsolat megállapítása esetén vitatta a felperes lakáshasználatra feljogosítása feltételeinek fennállását.

Az első- és másodfokú ítélet

[9] Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy a felek 1988. januártól 2016. szeptember 16-ig élettársi kapcsolatban éltek. A Szabadság utcai ingatlan kizárólagos használatára a felperest jogosította fel és kötelezte az alperest arra, hogy az ingatlant harminc napon belül hagyja el, ingóságait szállítsa el és bocsássa a felperes birtokába. Döntését a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:514. § (1), (2) bekezdésére és a 4:94. § (1)-(3) bekezdésére alapította.

[10] A felperes édesanyjának és a nagykorú gyermekeknek a tanúvallomása, továbbá a rendőrségi intézkedésekről készült jegyzőkönyvek és a családsegítő szolgálat iratai alapján megállapította, hogy a felek közös háztartásban éltek: egy ingatlanban laktak, a felperes mosott, főzött, takarított, közösen étkeztek. Létrejött közöttük az érzelmi összetartozás is, mert négy közös gyermekük született, az alperes a felperest barátai előtt feleségeként, élettársaként mutatta be. Fennállt a gazdasági közösségük is, mert közös céljuk érdekében együttműködtek, szándékuk közös vagyon szerzésére irányult és ennek érdekében egymást támogatva, együttesen jártak el. Gazdasági tevékenységüket meghatározó célkitűzéseik közösek voltak, ennek eléréséhez teljeskörűen együttműködtek, jövedelmeiket közös céljaik elérése érdekében együttesen használták fel. Gazdasági együttműködésüknek a közös vagyon gyarapítása volt a célja. Jó életszínvonalon éltek, a gyerekek semmiben nem szenvedtek hiányt.

[11] A lakáshasználat szabályozásakor nyomatékkal vette figyelembe, hogy a kiskorú gyermek érdekét is az szolgálja, ha az ingatlanban biztosított a lakhatása. Az alperes érdekei pedig nem sérülnek, mert több ingatlantulajdonnal rendelkezik, lakhatása a jövőben megoldható.

[12] Az alperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a keresetet elutasította. Az élettársi kapcsolat fennállásának feltételeit a Ptk. hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény (a továbbiakban: Ptké.) 50. § (1) bekezdésének megfelelően a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.) 578/G. §-a alapján; míg az élettársi lakáshasználat feltételeit a Ptké. 29. §-ának megfelelően a Ptk. 4:94. § (1) bekezdése alapján bírálta el.