BH 2023.7.185 A cselekvőképességi szabályok megsértése miatti érvénytelenségre öröklési szerződés esetében nemcsak a kiskorú érdekében lehet hivatkozni, hanem valamennyi megtámadásra jogosult élhet a megtámadás jogával. A kiskorú és az ügyben vele szemben álló fél közötti érdekellentét fennállásáról a gyámhatóság dönt. A gyámhatóság döntése polgári perben nem vizsgálható felül [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:12. § (1) bek., 2:15. § (1) bek. b) pont, 2:17. §, 4:163. § (1)-(2) bek., 7:37. § (2) bek., 7:49. § (1) bek.; 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 130/A. § (1) bek. b) pont].

Pertörténet:

Budapest Környéki Törvényszék P.20352/2021/6., Fővárosi Ítélőtábla Pf.20055/2022/3., Kúria Pfv.20989/2022/4. (*BH 2023.7.185*)

***********

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes és a II. rendű alperes testvérek, az örökhagyó gyermekei, míg az I. rendű alperes a II. rendű alperes 2001. január 5-én született gyermeke. Az örökhagyó és az akkor még kiskorú I. rendű alperes mint szerződéses örökös között közjegyző által 2018. május 3-án közjegyzői okiratba foglalt öröklési szerződés jött létre, amelyet a II. rendű alperes a szerződéses örökös törvényes képviselőjeként és teljesítési segédként írt alá. Az öröklési szerződésben az örökhagyó úgy rendelkezett, hogy minden ingóságát és a g.-i ingatlanát - a II. rendű alperes holtig tartó haszonélvezeti jogával terhelten - az I. rendű alperes örökölje. Az I. rendű alperes a juttatás fejében kötelezte magát, hogy a szerződésben foglaltaknak megfelelően, saját költségén gondoskodik az örökhagyó gondozásáról, tartásáról, továbbá halála esetén illő eltemettetéséről. A II. rendű alperes vállalta, hogy a kiskorú szerződéses örökös helyett teljesítési segédként nyújtja a tartást, mindaddig segíti a szerződéses örököst, amíg a szerződés teljesítésére önállóan nem képes. A II. rendű alperes joglemondás hatályával kijelentette, hogy az I. rendű alperestől nagykorúságát követően sem fogja követelni az általa nyújtott tartás, gondozás ellenértékét. A szerződéses örökös törvényes képviselőjeként kötelezettséget vállalt az öröklési szerződést jóváhagyó gyámhatósági határozat beszerzésére.

[2] A gyámhatóság a 2018. június 19-én meghozott határozatával jóváhagyta a II. rendű alperes öröklési szerződésben tett törvényes képviselői jognyilatkozatát. A határozat indokolása - egyebek mellett - tartalmazza, hogy nem tartotta szükségesnek eseti gyám rendelését a jognyilatkozat jóváhagyására, mivel nem áll fenn érdekellentét.

[3] Az örökhagyó 2018. október 31-én elhunyt. A közjegyző a 2019. május 29-én kelt végzésével a hagyatékát - az ingatlant a II. rendű alperes holtig tartó haszonélvezeti jogával terhelten - a szerződéses örökös I. rendű alperesnek adta át ideiglenes hatállyal.

[4] A felperes keresetet terjesztett elő az I-II. rendű alperesek ellen elsődlegesen az öröklési szerződés létre nem jöttének, másodlagosan érvénytelenségének megállapítása iránt. Az elsőfokú bíróság a 2021. február 18-i tárgyaláson meghozott ítéletével megállapította az öröklési szerződés érvénytelenségét.

[5] A gyámhatóság a 2021. szeptember 28-án kelt határozatával jóváhagyta az I. rendű alperes képviseletében eljáró dr. I. M. ügyvéd, eseti gyám öröklési szerződésre vonatkozóan tett jognyilatkozatát. Megállapította, hogy határozata alapján a kiskorú törvényes képviseletére dr. I. M. ügyvéd, eseti gyám jogosult. A döntés indokolásában utalt arra, hogy a gyámhivatal a korábbiakban nem tartotta szükségesnek eseti gyám rendelését a jognyilatkozat jóváhagyására, azonban a bíróság ítéletével megállapította az öröklési szerződés érvénytelenségét és azt, hogy kötelező lett volna az eseti gyám részvétele az eljárásban.

[6] Az I. rendű alperes 2021. október 11-én nyilatkozatot (a továbbiakban: Nyilatkozat) tett, amelyben kijelentette, hogy jóváhagyja a szerződéskötéskor eljárt törvényes képviselője nyilatkozatát, írásban megerősíti a korábbi ráutaló magatartásával kifejezett jóváhagyó magatartását.

A kereseti kérelem és az alperesek védekezése

[7] A folytatódó eljárásban a felperes a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 4:163. § (1)-(2) bekezdésére, 6:63. § (1) bekezdésére, 7:55. § (1)-(2) bekezdésére alapított elsődleges keresetében az öröklési szerződés létre nem jöttének megállapítását kérte. A Ptk. 4:163. § (2) bekezdésére, 6:88. § (1) bekezdésére, 6:95. §-ára, 6:108. § (1) bekezdésére és az 1/2010. (VI. 28.) PK vélemény 2. pontjára alapított másodlagos keresete pedig annak megállapítására irányult, hogy az öröklési szerződés jogszabályba ütközés miatt érvénytelen.

[8] A felperes előadta, hogy az öröklési szerződés megkötésekor a még kiskorú I. rendű alperest a szülei képviselték. Az öröklési szerződés természetéből következően három irányban is érdekellentét állt fenn: az örökhagyó érdeke az volt, hogy minél tovább élvezhesse a szerződés előnyeit; a kötelezetté az, hogy mielőbb szabaduljon a kötelemből; a teljesítési segédé pedig az, hogy minél rövidebb ideig kelljen a kötelezett helyett teljesítenie. Érdekellentétet eredményezett továbbá a haszonélvezeti jog alapítása is. A II. rendű alperes a Ptk. 4:163. § (1) bekezdése értelmében nem járhatott volna el törvényes képviselőként, mert a másik szerződő fél az egyenesági rokona volt. Az I. rendű alperes a Ptk. 4:163. § (2) bekezdése szerint csak eseti gyám közreműködésével tehetett volna szerződéses jognyilatkozatot. Érvényes jognyilatkozata hiányában az öröklési szerződés a Ptk. 6:63. § (1) bekezdésére tekintettel nem jött létre. A Ptk. 4:163. §-át és a Kúria Kfv.37.657/2016/5. számú döntését egybevetve az öröklési szerződés érvényes megkötéséhez eseti gyám kirendelése volt szükséges. Az öröklési szerződés jogszabályba ütközik, mivel eseti gyám nem vizsgálta meg, nem ellenjegyezte.

[9] Az alperesek ellenkérelmükben a kereset elutasítását kérték. Arra hivatkoztak, hogy a gyámhatóság jóváhagyta az öröklési szerződésben tett jognyilatkozatot, és megállapította, hogy a felek között nem állt fenn érdekellentét. Az örökhagyó csak rájuk számíthatott. A II. rendű alperes a szerződéskötésnél az I. rendű alperes érdekei elsődlegessége alapján látta el a törvényes képviseletet, amikor kötelezettséget vállalt helyette a tartásra. A gyámhatóság az eseti gyám öröklési szerződésre vonatkozó jognyilatkozatát is jóváhagyta, és az I. rendű alperes is döntött a függő jognyilatkozata érvényességéről [Ptk. 2:12. § (1) bekezdés]. A jóváhagyás megtörténtével a jognyilatkozat visszamenőleg hatályossá vált [Ptk. 6:118. § (1) bekezdés].

Az első- és a másodfokú ítélet

[10] Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az öröklési szerződés érvénytelen.

[11] Indokolása szerint az elsődleges keresetet alaptalan, mert nem volt tényelőadás és jogszabályi alap, amely alátámasztotta volna, hogy nem jött létre az örökhagyó és az alperesek között az öröklési szerződés.

[12] A másodlagos keresetet vonatkozásában rámutatott arra, hogy az érdekellentétet nem az alperesek között, hanem az örökhagyó és az alperesek között kellett vizsgálni. Az utóbbiak között fennálló érdekellentétre figyelemmel a Ptk. 4:163. § (2) bekezdése és a keresetben hivatkozott kúriai döntés alapján a perbeli esetben kötelező lett volna eseti gyám kirendelése. A Ptk. 2:15. § (1) bekezdés b) pontja alapján pedig a törvényes képviselő jognyilatkozata csak a gyámhatóság jóváhagyásával érvényes. Az öröklési szerződés az eseti gyám kötelező részvételének hiányában, a jelentését jóváhagyó gyámhatósági határozat, valamint az I. rendű alperes Nyilatkozata mellett is érvénytelen. A szerződés a Ptk. 6:94. § (1) bekezdése értelmében a teljesítéssel sem vált érvényessé.