A Fővárosi Törvényszék Bf.6042/2017/9. számú határozata rágalmazás vétsége tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 226. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 6. §, 74. §, 339. §, 351. §, 352. §, 360. §, 367/A. §, 372. §, 373. §, 375. §, 376. §, 386. §, 513. §, 514. §] Bírók: Bíró Emese, Csekéné dr. Szegedi Mónika, Vasvári Csaba

Fővárosi Törvényszék

mint másodfokú bíróság

20.Bf.6042/2017/9.

A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság Budapesten, a 2017. évi november hó 2. napján megtartott fellebbezési tanácsülésen meghozta a következő

í t é l e t e t :

A rágalmazás vétsége miatt I.rendű vádlott neve és társa ellen indult büntető ügyben a Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság 2017. január hó 31. napján kihirdetett 8.B.XX.408/2016/12. számú ítéletét megváltoztatja.

A vádlottat az ellene a Btk. 226. § (1) bekezdésében meghatározott rágalmazás vétsége miatt emelt vád alól felmenti.

Az eljárás során felmerült 10.000 (tízezer) forint bűnügyi költséget a magánvádló viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 8 (nyolc) napon belül a magánvádló, a vádlott és a védő fellebbezést jelenthet be.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította I.rendű vádlott neve vádlott bűnösségét a 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 226. § (1) bekezdésébe ütköző rágalmazás vétségében, ezért őt megrovásban részesítette, valamint kötelezte, hogy fizessen meg 10.000 forint bűnügyi költséget a magánvádlónak.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a vádlott és védője jelentett be fellebbezést felmentés végett.

A védő fellebbezésének írásbeli indokolásában kifejtette, hogy álláspontja szerint az elsőfokú ítélet megalapozatlan. Okfejtése szerint II.rendű vádlott neve kijelentése már 2015. évben is komolynak volt tekinthető, hiszen a későbbiek során, 2017. október 27. napján attól sem riadt vissza, hogy - a Budapesti .... Kerületi Ügyészséghez eljuttatott feljelentése szerint - szándékos bűncselekményt kövessen el az cégnév1. másik tulajdonosa, illetve törvényes képviselői ellen. Meglátása szerint az elsőfokú bíróság megalapozatlanul jutott arra a következtetésre, hogy I.rendű vádlott neve vád tárgyát képező kijelentése valótlan.

Kifogásolta bizonyítási indítványai elutasítása indokolásának hiányát. Ezen túlmenően álláspontja szerint az elsőfokú bíróság indokolási kötelezettségének sem tett eleget, figyelmen kívül és értékelés hagyta a védelem által becsatolt okirati bizonyítékokat.

Mindezek alapján - megváltoztatva korábban bejelentett fellebbezésének irányát - az elsőfokú bíróság ítéletének a Be. 373. § (1) bekezdés III/a) pontjában írt okból, illetve annak megalapozatlansága miatt - hivatkozása szerint a Be. 375. § (1) bekezdése, helyesen a Be. 376. § (1) bekezdése alapján - történő hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását indítványozta.

A vádlott és védője felmentést célzó fellebbezése - eltérő indoklással - alapos.

Az elsőfokú bíróság az eljárási szabályokat betartva folytatta le a tárgyalást.

A tényállást az általa feltárt és értékelése körébe vont bizonyítékok alapján, azok okszerű mérlegelésével, nagyrészt megalapozottan állapította meg.

E tényállást a Be. 352. § (1) bekezdés a) pontja alapján a másodfokú bíróság az alábbiak szerint pontosítja, illetve egészíti ki:

· A történeti tényállás második bekezdésének utolsó mondatából mellőzi az "és nyilvánosságra került" kitételt. Ezen megállapítás ugyanis bizonyítható módon nem hozható okozati összefüggésbe a vádlott cselekvőségével, így a tényállásban sincs helye.

· A másodfokú bíróság a történeti tényállás utolsó két bekezdését (elsőfokú ítélet 3. oldal 1. és 2. bekezdése) - mint irreleváns kitételeket - mellőzi.

E kiegészítésekkel és pontosításokkal a tényállás már mentes a Be. 351.§ (2) bekezdésében felsorolt hibáktól és hiányosságoktól, ezért az a felülbírálat során is irányadó volt.