A Kúria Kfv.38296/2019/6. számú precedensképes határozata határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 4:122. §, (2) bek., (2) bek., 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 10. §, (1) bek., (2) bek., 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (Gyer.) 7/A. §] Bírók: Dobó Viola, Patyi András, Varga Eszter

A határozat elvi tartalma:

A gyermek örökbefogadhatónak nyilvánítása iránti eljárásban a gyermekvédelmi nevelőszülőt jogszabályon alapuló ügyféli jogállás akkor illeti meg, ha a gyámhatóság gyámi feladatok ellátására is kirendelte. Az eljárásban való közvetlen érintettségét a gyermekhez fűződő érzelmi kötődése önmagában nem alapozza meg, ezértaz Ákr. 10. § (1) bekezdése alapján sem minősül ügyfélnek.

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

í t é l e t e

Az ügy száma: Kfv.IV.38.296/2019/6.

A tanács tagjai: Dr. Patyi András a tanács elnöke, Dr. Dobó Viola előadó bíró, Dr. Varga Eszter bíró

A felperes: felperes neve

(....)

A felperes képviselője: Hári Ügyvédi Iroda

eljáró ügyvéd: Dr. Hári Tibor Tibor

(....)

Az alperes: Zala Megyei Kormányhivatal

(8900 Zalaegerszeg, Kosztolányi D. utca 10.)

Az alperes képviselője: -

A per tárgya: kiskorú örökbe fogadhatónak nyilvánítása tárgyában hozott határozat felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes

A felülvizsgálni kért jogerős kelte és száma határozat: Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2019. szeptember 6-án kelt 11.K.27.309/2019/10. számú ítélete

Rendelkező rész

A Kúria a Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 11.K.27.309/2019/10. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A 2016. augusztus 29-én született kk. ... (a továbbiakban: kiskorú) gyermeket a alperes neve Zalaegerszegi Járási Hivatal (a továbbiakban: gyámhivatal) a 2016. december 27-én jogerőre emelkedett ZA-06C/GYH/406 -13/2016. számú határozatával nevelésbe vette, mellyel egyidejűleg a gyermek részére gyermekvédelmi gyámot rendelt ki, akit vagyonkezelői feladatok ellátásával bízott meg. A gyermek gondozási helyéül a Zala Megyei Gyermekvédelmi Központ és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat nevelőszülői hálózatát, felperes nevelőszülőt jelölte ki. A kijelölés óta a kiskorú gyermeket a felperes gyermekvédelmi nevelőszülőként ellenszolgáltatás ellenében saját háztartásában neveli.

[2] A gyámhivatal 2018. március 8-án a Zala Megyei Gyermekvédelmi Központ és Területi Szakszolgálat javaslata alapján eljárást indított a kiskorú örökbefogadhatónak nyilvánítása iránt, melynek eredményeként a 2018. június 15-én véglegessé vált ZA-05C/GYH/953-19/2018. számú határozattal a kiskorú gyermeket örökbe fogadhatónak nyilvánította. Erről a határozat egy példányának megküldésével értesítette a szülőt (ügygondnok útján), a Család- és Gyermekjóléti Központot, a gyermekvédelmi gyámot és a nevelőszülői hálózat működtetőjét.

[3] A felperes jogi képviselője útján 2018. december 5-én kk. ... örökbefogadhatóvá nyilvánítási ügyében ügyféli jogállása megállapítását, egyidejűleg a ZA-05C/GYH/953-19/2018. számú határozat közlését kérte. Az első fokon eljárt gyámhivatal a 2018. december 14-én kelt ZA-05C/GYH/3736-6-/2018. számú végzésében a felperes ügyféli jogállása megállapítására irányuló kérelmét elutasította. Megállapította, hogy az örökbefogadhatónak nyilvánítás ügyében a nevelőszülő az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 10. § (1) bekezdése alapján nem minősül ügyfélnek, mivel a jogszabály egyik feltételének sem felel meg, a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Gyer.) 7/A. § a) pont ad) alpontja alapján pedig akkor illetné meg az ügyféli jogállás, ha a gyermek vonatkozásában egyes gyámi feladatok ellátására is kirendelték volna. A Gyer. 37. § (1c) bekezdése nem a nevelőszülőt, hanem a gyermek gondozását biztosító intézményt nevesíti azon személyek és szervek között, akik részére az örökbefogadhatónak nyilvánítás iránti eljárás során született döntést közölni kell. A határozat az intézmény részére megküldésre került.

[4] A felperes fellebbezése folytán eljáró alperes a 2019. február 28-án kelt ZAC/100/00095-562019. számú végzésében az elsőfokú végzést helybenhagyta. Indokolása szerint az elsőfokú hatóság döntését a Gyer. 37. § (1c) bekezdésében meghatározottakkal jogszerűen közölte. Hangsúlyozta, hogy a gyermek nevelőszülői gondozása, nevelése elsősorban arra irányul, hogy a gyermek kiegyensúlyozottan fejlődjön és képes legyen integrálódni vérszerinti, vagy beilleszkedni az új, örökbefogadó családjába. Az örökbefogadhatónak nyilvánítás iránti eljárás célja a gyermek örökbefogadásának elősegítése, amennyiben arra reális esély van. A felperesnek nem fűződik közvetlen és nyilvánvaló érdekeltsége a gyermek örökbefogadhatónak nyilvánításához. A nevelőszülő alanya ugyan hatósági nyilvántartásnak és hatósági ellenőrzésnek, de ügyféli minősége csak az engedélyezés iránti, valamint működési engedélyének megfelelő tevékenység gyakorlásának ellenőrzésével kapcsolatosan folytatott eljárásokban áll fenn. Az Ákr-ben foglaltak vizsgálata nélkül akkor minősül ügyfélnek a nevelőszülő, amennyiben egyes gyámi feladatok ellátására gyámként kirendelik. Minderre figyelemmel megállapította az alperes, hogy a felperes a kiskorú örökbefogadhatónak nyilvánítási ügyében nem ügyfél, rá nézve a határozat rendelkezést nem tartalmazott, így a hozott döntést vele közölni nem kellett.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése