BH 2019.10.279 A minősített többség megszerzésére vonatkozó adatváltozás bejegyzését a befolyást szerzőnek kell kezdeményeznie. Amennyiben a befolyásszerző e kötelezettségét nem, vagy késedelmesen teljesíti, nem vele, hanem a befolyás alá került céggel szemben indítandó törvényességi felügyeleti eljárásban hozható a mulasztóval szemben intézkedés [2013. évi V. tv. (Ptk.) 3:324. §; 2006. évi V. tv. (Ctv.) 1. § (1) bek., 72. § (1) bek., 74. § (1) bek., 77. § (1) bek., 81. § (1) és (5) bek.].

A kérelem és a kérelmezett védekezése

[1] A kérelmezők a 2017. december 15-én benyújtott törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása iránti kérelmükben a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 74. § (1) bekezdése alapján kérték, a bíróság kötelezze a kérelmezettet arra, hogy az I. Zrt.-ben (a továbbiakban: Zrt.) fennálló tényleges (közvetlen és közvetett) befolyásának mértékét bejegyzés és közzététel végett jelentse be tizenöt napon belül a cégbíróságnak. Előadták, hogy a kérelmünkhöz csatolt okiratok tanúsága szerint a kérelmezett közvetlenül és közvetetten 2016. december 31-én a szavazatok összesen 76,41 százalékával, 2017. július 1-jén 91,84 százalékával rendelkezett.

[2] A kérelmezők az eljárás lefolytatását megalapozó jogi érdekeltségüket azzal indokolták, hogy mint a Zrt. kisebbségi részvényeseinek jelen eljárás eredményeképpen megnyílna részvényeik eladásának joga a kérelmezett részére a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:324. § (2) bekezdése alapján.

[3] A kérelmezett észrevételében a kérelem elutasítását kérte. Megítélése szerint a kérelmezők a Ptk. 8:2. § (4) bekezdésével ellentétesen, tévesen számították ki a kérelmezettnek a Zrt.-ben fennálló közvetett szavazati jogának mértékét. A helyes számítás alapján az nem érte el a kérelmezők által állított arányt. A Zrt. 2017. december 31-i részvénykönyv-kivonatából az is megállapítható, hogy a kérelmezett összes, közvetlen és közvetett befolyása a Zrt.-ben 48,2 százalék.

Az első- és másodfokú határozat

[4] Az elsőfokú bíróság végzésével a törvényességi felügyeleti kérelmet elutasította. A Ctv. 77. § (1) bekezdés c) pontjára utalással megállapította, hogy a kérelmezők jogi érdekének fennállását nem látta valószínűsítettnek, mivel a kérelmezők a kérelmezett cégben nem részvényesek, a befolyás bejelentési kötelezettség, illetve a Ptk. 3:324. § (2) bekezdésében írt eljárás is a Zrt. tekintetében állna fenn.

[5] A kérelmezők fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. Felhívta a Ptk. 3:324. § (1) és (2) bekezdését, a Ctv. 72. § (1) bekezdését, 74. § (1) bekezdés d) pontját, 77. § (1) bekezdés c) pontját, valamint 81. § (1) és (5) bekezdését, és kifejtette, ezen jogszabályi rendelkezések értelmében törvényességi felügyeleti eljárás kizárólag a törvénysértően működő céggel szemben indítható. Jogszabályi felhatalmazás hiányában nem indítható annak tagjával szemben, abban az esetben sem, ha a tag maga is cégjegyzékbe bejegyzett cég, és vele szemben mint minősített többséget biztosító befolyást megszerző taggal szemben a Ctv. 81. § (5) bekezdése alapján a cégbíróság intézkedésként pénzbírságot szabhat ki.

[6] A fentiekből következik, hogy a törvényességi felügyeleti eljárás megindítása iránti kérelmet a kérelmezők nem azzal a céggel szemben terjesztették elő, amely cég cégjegyzékének tartalmaznia kell a tag minősített többségi befolyására vonatkozó adatot, ezért a kérelem elutasításának van helye.

A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem

[7] A kérelmezők felülvizsgálati kérelmükben a jogerős végzés elsőfokú végzésre is kiterjedő hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérték azzal, hogy annak lefolytatására másik cégbíróságot jelöljön ki a Kúria. Állították a jogerős végzésében az ítélőtábla figyelmen kívül hagyta a Ctv. 1. § (1) bekezdés e) pontját, 36. § (5) bekezdését és 79. § (3) bekezdését, továbbá tévesen értelmezte és alkalmazta a Ptk. 3:324. § (1) és (2) bekezdését, a Ctv. 27. § (4) bekezdés bc) pontját, 72. § (1) bekezdését, 74. § (1) bekezdés d) pontját, 77. § (1) bekezdés c) pontját, valamint a 81. § (1) bekezdés b) pontját és (5) bekezdését. Az első- és a másodfokú bíróság eltérő okból utasította el a kérelmet, azonban mindkét bíróság álláspontja téves és jogszabálysértő.

[8] A kérelmezők előadták, a cégbíróság egyik alapvető feladata a Ptk.-ban meghatározott kisebbségi jogok gyakorlását biztosító kérelmek elbírálása. Ezen jogok egyike a Ptk. 3:324. § (2) bekezdésében meghatározott jog. Ahhoz, hogy ez a szabály érvényesülhessen, minimálisan annak az előfeltételnek kell megvalósulnia, hogy a minősített többséggel rendelkező részvényes bejelentse befolyásszerzését a nyilvántartó bíróságnak.

[9] Az eljárt bíróságok tévesen helyezkedtek arra az álláspontra, hogy a Zrt.-t terheli a bejelentési kötelezettség. Ez az értelmezés azért is értelmetlen és megvalósíthatatlan, mert a közvetett befolyás fennállásának tényéről nyilvánvalóan csak a befolyásszerzőnek van és lehet tudomása. A Ptk. éppen ezért teszi a befolyásszerzés cégbíróság felé történő bejelentését a részvényes (tag) kötelességévé.

[10] Téves a jogerős végzés azon indokolása is, hogy azért nincs helye törvényességi felügyeleti eljárásnak, mert a befolyás ténye nem a befolyásszerző cégjegyzékében, hanem a befolyás alá került cég cégjegyzékébe kerül bejegyzésre. A Ctv. 27. § (4) bekezdés bc) pontja egy technikai szabály, nem érinti az anyagi jogban előírt, a minősített befolyásszerző tagot terhelő bejelentési kötelezettséget. Ezt az érvelést támasztja alá a Ctv. 36. § (5) bekezdésében írt, a Ptk. hatálybalépésével azonos időben beiktatott rendelkezés is.

[11] Tévedett a másodfokú bíróság akkor is, amikor úgy ítélte meg, hogy jogszabályi felhatalmazás hiányában nem kezdeményezhető törvényességi felügyeleti eljárás a minősített befolyásszerzővel szemben. Az előzőekben hivatkozott jogszabályi rendelkezésekből egyértelműen az következik, hogy amennyiben a minősített többséggel rendelkező tag megszegi a törvényben előírt bejelentési kötelezettségét, a kisebbségi tag a mulasztóval szemben kezdeményezhet törvényességi felügyeleti eljárást. Ha ez nem így lenne, akkor a bejelentési kötelezettség elmulasztásának nem lenne jogkövetkezménye, a kisebbség számára nem létezne jogvédelem, bírósági út arra nézve, hogy a joga gyakorlását biztosító kérelmet terjesszen elő a cégbíróság előtt. Ezt támasztja alá a Ctv. 81. § (5) bekezdése is.

[12] A kérelmezők jogi érdekét a Ptk.-ban rögzített jogaik gyakorlásának biztosítása alapozza meg. Amennyiben ugyanis a cégbíróság jogerős határozatával kötelezi a kérelmezettet arra, hogy a minősített többségi részesedése tényét jelentse be bejegyzés és közzététel végett a cégbíróságnak, úgy a bejegyzés közzétételétől számított 60 napos határidőn belül a kérelmezők jogosulttá válnak arra, hogy eladják részvényeiket a kérelmezett részére, azaz jogszerzés lehetősége nyílik meg a számukra.