A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20984/2019/8. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 76. §, 78. §, 84. §] Bírók: Hercsik Zita, Kovács Éva, Virág Csaba

Fővárosi Ítélőtábla

2.Pf.20.984/2019/8/I.

A Fővárosi Ítélőtábla a Kussinszky és Juhász Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. Juhász Zoltán pártfogó ügyvéd) által képviselt I.rendű felperes neve (I.rendű felperes címe) I. rendű, a dr. Frisch Ügyvédi Iroda (címe ; ügyintéző: dr. Frisch Gábor pártfogó ügyvéd) által képviselt II.rendű felperes neve (II.rendű felperes címe) II. rendű és III.rendű felperes neve (III. rendű felperes címe) III. rendű felpereseknek, az Országos Bírósági Hivatal (címe; ügyintéző: dr. Ilovszky Zoltán beosztott bíró) által képviselt I.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe) I. rendű, a ... által képviselt II.rendű alperes neve (II. rendű alperes címe) II. rendű, és a ... jogtanácsos által képviselt III.rendű alperes neve (III.rendű alperes címe) III. rendű alperesek ellen személyiségi jog megsértése miatt indult perében Fővárosi Törvényszék 2018. december 7. napján kelt 23.P.22.081/2013/220. számú ítélete ellen az I. rendű felperes részéről 221. és 228. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezéseit helybenhagyja.

Megállapítja, hogy a le nem rótt 2.500.000 (Kettőmillió-ötszázezer) forint fellebbezési illetéket a Magyar Állam viseli.

A pártfogó ügyvéd másodfokú eljárásban felmerült díja a teljes egészében pervesztes I. rendű felperest terheli.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

[1] Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperesek keresetét elutasította.

[2] Megállapította, hogy a le nem rótt 1.500.000 forint eljárási illetéket a Magyar Állam viseli, míg a pártfogó ügyvédi díj viselésére a felperesek kötelesek.

[3] Ítéletének indokolásában idézte a Ptk. 76. §-ában, 78. § (1) és (2) bekezdésében, 84. § (1) bekezdésében, a Pp. 121. § (1) bekezdésében foglaltakat.

[4] Rámutatott arra, hogy a kereseti kérelem elbírálásánál mindenekelőtt annak volt jelentősége, hogy sem a keresetlevél, sem pedig a keresetpontosításként benyújtott felperesi beadványok nem tartalmaztak a Pp. 121. § (1) bekezdés c) pontjának megfelelően a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet. A felperesek továbbá az általuk a kereseti kérelmük jogcímenként megjelölt jogszabályhelyek szerinti törvényi tényállási elemekkel összhangban álló tényelőadást sem tettek, annak ellenére, hogy az ügy átszignálását megelőzően eljárt bírók mindegyike intézett részletes felhívást hozzájuk annak érdekében, hogy a kereset a Pp. 121. § (1) bekezdés c) és e) pontjaiban foglaltaknak megfeleljen.

[5] A felperesek képviselője még a 2016. január 7-ei tárgyaláson is úgy nyilatkozott, hogy a keresetet a 92. számú előkészítő iratban foglalt pontosítás szerint tartja fenn. Ez a beadvány azonban a Ptk. 84. § (1) bekezdés a), b), c) és d) pontjaihoz kapcsolódóan nem tartalmaz kereseti kérelmet, az alperesi felelősség mibenlétét illetően azt fogalmazza meg csupán, hogy "káraink okozásáért elsősorban a III. rendű alperes felelőssége állapítható meg. A kifogásolt eljárások tekintetében a II. és III. rendű alperes saját hatáskörében előtte folyó és lentebb részletezett eljárásokért felelős, részben a hatáskör gyakorlásának elmulasztása miatt, mert nem, vagy hibásan merítették ki hatáskörüket, részben jogaik és személyük megvédésének elmulasztása miatt".

Az I. rendű alperesre nézve az idézett rész utalást nem tartalmaz, rá vonatkozóan a 92. számú beadvány csak azt rögzíti, hogy "az I., II. és III. rendű alperesek felelőssége a hatáskörük szerint és a lefolytatott eljárások alapján valamennyi bekövetkezett és felsorolt kárra kiterjed, azzal összefüggő. Felelősségük körét a tevékenységük gyakorlására vonatkozó jogszabályok alapítják meg, azok saját feladatkörükben helytelen, nem a valóságnak és a kérelmeiknek megfelelő eljárást folytattak". Ez azonban nem tekinthető az I. rendű alperessel szembeni határozott keresetnek.

[6] A keresetlevél hiányosságai miatt a per megszüntetésére a Pp. 157. § a) pontja alapján nem volt lehetőség, azonban a Pp. 121. § (1) bekezdés c) és e) pontjainak megszegését, a kereset hiányait az érdemi döntés meghozatalánál kellett értékelni.

[7] A 74. sorszámú felperesi beadvány első oldala tartalmaz ugyan a régi Ptk. 81. § (1) bekezdés a), b), c) és d) pontokkal összefüggésbe hozható kérelmeket, ezek azonban egyrészt pontatlanok, nem felelnek meg azoknak a felhívásoknak, amiket a bíróság a kereset pontosítása érdekében a felperesekhez intézett, másrészt nyilvánvalóan teljesíthetetlen követelést is magukban foglalnak.

A felperesek a 74. sorszámú beadványukban nem jelölték meg, hogy a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértéseket megelőző állapot helyreállítását miként kívánják, mint ahogyan azt sem, hogy az elégtételadásra irányuló követelésük alperesek általi teljesítését miként igénylik.

[8] A III. rendű alperessel szembeni kereseti kérelem vonatkozásában a Pp. 121. § (1) bekezdés előírásának mindenben megfelelő keresetlevél esetén vizsgálni kellett volna a perbeli legitimáció kérdését. Annak eldöntése, hogy adott felperes adott alperessel szemben jogosult-e a tárgybeli követelést érvényesíteni, az ügy érdemére tartozik, erről a bíróságnak ítélettel kell rendelkeznie.

[9] A felperesek által kifogásolt eljárások egyikét sem a III. rendű alperes folytatta le, hanem valamelyik megyei, vagy városi rendőrkapitányság. Azok a személyek pedig, akiknek a jogellenes tevékenységére a felperesek hivatkoztak, szintén nem a III. rendű alperes alkalmazottai, hanem megyei, vagy városi rendőrkapitányságok kötelékében, vagy a ... tagjaként végezték és végzik a munkájukat.

A megyei rendőrkapitányságok és a ... perbeli jogképességgel rendelkeznek, önállóan perelhetők, tehát a felperesek velük szemben kísérelhették volna meg követelésük érvényesítését.

[10] A felperesek szomszédjában lakó ... a megjelölt magatartásokat nem a III. rendű alperes alkalmazottjaként, nem a ... rendőrjeként tanúsította, így ezen magatartások valóságuk esetén sem alapozhatják meg a ... felelősségét. Vonatkozik ez a személyiségi jogsértésre, illetve az államigazgatási jogkörben okozott kár megtérítésére is.

[11] A felperesek az igényüket - felhívást követően - személyiségi jogsértésre hivatkozással kívánták érvényesíteni, a BDT2012.2679. számú döntésben foglaltak szerint ugyanakkor a személyiségi jogi per a jogrendszerben elfoglalt helyénél, szerepénél fogva alkalmatlan más jogterületre tartozó jogvita eldöntésére, nem szolgálhat általános, vagy különleges jogorvoslati fórumként. A személyiségi jogi per bíróságának nincs jogszabályi lehetősége más eljárásra tartozó jogvita szakmai véleményezésére. Utalt e körben a BDT2008.1929 és a BDT2011/10/165. számú eseti döntésekre.

[12] A tisztességes eljáráshoz való jog, a védelemhez való jog, valamint a büntetőeljárás során gyakorolható egyéb jogosultságok alperesek általi megsértése személyiségi jogsértés keretében nem vizsgálható, ezek ugyanis nem minősülnek személyiségi jognak.