32001R1282[1]

A Bizottság 1282/2001/EK rendelete (2001. június 28.) a bortermékek azonosításához szükséges információgyűjtés és a borpiac felügyelete tekintetében az 1493/1999/EK tanácsi rendelet részletes végrehajtási szabályainak megállapításáról, valamint az 1623/2000/EK rendelet módosításáról

A Bizottság 1282/2001/EK rendelete

(2001. június 28.)

a bortermékek azonosításához szükséges információgyűjtés és a borpiac felügyelete tekintetében az 1493/1999/EK tanácsi rendelet részletes végrehajtási szabályainak megállapításáról, valamint az 1623/2000/EK rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a legutóbb a 2826/2000/EK rendelettel [1] módosított, a borpiac közös szervezéséről szóló, 1999. május 17-i 1493/1999/EK tanácsi rendeletre [2] és különösen annak 23., 33. és 73. cikkére,

mivel:

(1) Az 1493/1999/EK rendelet 18. cikke megállapítja, hogy a borkészítésre szánt szőlő termelőinek, valamint a must- és a bortermelőknek szüreti jelentést kell tenniük a legutóbbi szüretről, és a bor- és a musttermelőknek, valamint a piaci szereplőknek - a kiskereskedőkön kívül - évente be kell jelenteniük készleteik nagyságát.

(2) Az említett cikknek megfelelően a tagállamok a szőlőkereskedőknek is előírhatják, hogy közöljék a forgalmazott szőlő mennyiségét.

(3) A piacszervezési műveletek elősegítése érdekében a jelentések megtételére határidőt kell meghatározni. Mivel a szüret a különböző tagállamokban eltérő időben történik, a termelői bejelentések határidőit lépcsőzetesen kell megállapítani. Rendelkezni kell arról is, hogy a nyilatkozatok határideje előtti borászati termékeket értékesítő termelők is jelentést tegyenek.

(4) Azoknak a termelőknek azonban, akik a bortermelésre vonatkozó minden előírt információt egyetlen jelentésben tudják szolgáltatni, nem szükséges két jelentést készíteniük. A nagyon kis termelők felmentést kaphatnak a jelentések megtétele alól, mivel össztermelésük a közösségi termelésnek igen csekély hányadát teszi ki.

(5) E rendelet alkalmazásának elősegítése érdekében a jelentésekben közlendő információk itt táblázatos formában szerepelnek, de a tagállamok dönthetnek a formáról, amelyben a gazdasági szereplőknek nyilatkozniuk kell. Azokat a határidőket, ameddig a tagállamoknak az adatokat össze kell gyűjteniük, és továbbítaniuk kell a Bizottsághoz, valamint az adatok továbbításának formáját ugyancsak meg kell határozni.

(6) Az "egyéb borok" kategóriáját a Közösségben művelhető szőlőfajták osztályozása alapján kell meghatározni, amint a tagállamok az 1493/1999/EK rendelet 19. cikkével összhangban meghatározták.

(7) A területekre vonatkozó információ pontatlan lehet, ha nem álltak megfelelő ellenőrzési eszközök a bejelentők rendelkezésére. Gondoskodni kell arról, hogy a benyújtott jelentésekben lévő pontatlanságokat súlyosságuk arányában szankcionálják.

(8) A szankciókra vonatkozó rendelkezéseknek megfelelő arányosságot kell tartalmazniuk a szőlőtermelők által benyújtott hiányos vagy hibás jelentések tekintetében. A szankcióknak ezért függeniük kell a jelentés helyesbítéseitől.

(9) A különböző érintettek által benyújtott szüreti és készletjelentések jelenleg a megtermelt bormennyiség és a borkészletek megfelelő ismeretének egyetlen eszközei. Ezért megfelelő intézkedéseket kell tenni annak biztosítására, hogy az érintett felek által benyújtott jelentések teljesek és pontosak legyenek, oly módon, hogy a hiányzó jelentéseket, illetve a hibás vagy hiányos jelentéseket szankcionálni kell. A jelentésekben szereplő adatok feldolgozásának elősegítésére minden megfelelő közigazgatási egységhez benyújtott jelentést külön kell vizsgálni azon más jelentéstől, amelyeket ugyanaz a termelő a tagállam más közigazgatási egységeihez beterjesztett.

(10) A legutóbb az 1631/98/EK rendelettel [3] módosított 2392/86/EGK tanácsi rendelet [4] elrendeli a közösségi szőlőkataszter létrehozását. A teljes körű nyilvántartással rendelkező tagállamok számára meg kell engedni, hogy ebből felhasználhassanak bizonyos adatokat, ha a jelentések azokat nem tartalmazzák.

(11) Bizonyos információt rendelkezésre kell bocsátani a borpiacról, hogy az figyelemmel kísérhető legyen. A különböző jelentések összefoglalóiban szereplő adatokon, a borkészletekről szóló információkon kívül a felhasználás és az árak lényegesek. A tagállamok számára ezért elő kell írni, hogy ezt az információt összegyűjtsék és meghatározott időpontokban megküldjék a Bizottság részére.

(12) Ebben az összefüggésben emlékeztetni kell arra, hogy a piac hatékony figyelemmel kísérése érdekében és a megbízható költségvetési előrejelzések megfelelő időben való elkészítéséhez az információk megküldésére kikötött határidőknek meg kell felelni.

(13) Az e rendeletben előírt szankciók, valamint a legutóbb az 545/2001/EK rendelettel [5] módosított 1623/2000/EK bizottsági rendeletben [6] azonos céllal elrendelt szankciók szükséges összhangjának biztosítása érdekében ez utóbbi rendeletet módosítani kell és a szankciókat ennek megfelelően kell meghatározni.

(14) Ezen rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Borpiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1493/1999/EK rendelet részletes végrehajtási szabályait a borászati termékek azonosításához szolgáló információk összegyűjtésére és a borpiac figyelemmel kísérésére vonatkozóan ezen rendelet állapítja meg.

I. FEJEZET Szüreti jelentések

2. cikk

(1) A szőlőtermelő természetes és jogi személyek, vagy ilyen személyek csoportjai, a továbbiakban: "termelők", minden évben megküldik a tagállamok illetékes hatóságainak a szüreti jelentést a meghatározott közigazgatási egységre, amely legalább az ezen rendelet mellékletének A. táblázatában meghatározott információt, és ahol lehetséges, a B. táblázatban meghatározott információt tartalmazza.

A tagállamok engedélyezhetik gazdaságonként egy jelentés megküldését.

(2) Nem kell szüreti jelentést benyújtaniuk:

a) azon termelőknek, akik teljes szőlőtermelésüket feldolgozatlan fogyasztásra, szárításra vagy pedig közvetlenül szőlőlévé való feldolgozásra szánják;

b) azon termelőknek, akiknek a gazdasága 100 m2-nél kevesebb szőlőültetvényt tartalmaz és a termésnek semmilyen részét semmilyen formában nem hozták vagy hozzák forgalomba;

c) azon termelőknek, akiknek a gazdasága 100 m2-nél kevesebb szőlőültetvényt tartalmaz, és akik teljes leszüretelt termelésüket pinceszövetkezetnek, borászati szövetkezetnek vagy annak a termelői egyesülésnek szállítják le, amelyhez tartoznak, vagy amelyhez társultak. Ebben az esetben a termelőknek a szövetkezet vagy az egyesülés számára jelentést kell tenniük a következő adatokkal:

i. a szőlőtermelő családneve, utóneve és címe;

ii. a leszállított szőlő mennyisége;

iii. a szőlővel beültetett terület nagysága és helye.

A szövetkezet vagy termelői egyesülés feladata, hogy saját információi alapján ellenőrizze az ilyen jelentésben szereplő adatokat.

(3) Az (1) bekezdés első albekezdésétől eltérően, és a 4. cikkből eredő kötelezettségek sérelme nélkül a tagállamok mentesíthetik a szüreti jelentés benyújtási kötelezettsége alól:

a) azokat a termelőket, akik teljes szőlőtermésüket maguk dolgozzák fel borrá, vagy saját nevükben dolgoztatják fel;

b) azokat a termelőket, akik szövetkezethez vagy termelői egyesüléshez tartoznak vagy ilyenhez társultak, és teljes termésüket szőlő és/vagy must formájában a szövetkezet vagy a termelői egyesülés részére juttatják el, beleértve a 4. cikk (4) bekezdésben említett termelőket.

3. cikk

A 2. cikkben említett jelentésben megadandó terület a tagállam által igazgatási egységben meghatározott, szőlővel beültetett terület.

II. FEJEZET Termelési, feldolgozási és/vagy forgalmazási jelentések

4. cikk

(1) Azok a természetes vagy jogi személyek, vagy e személyek csoportjai, beleértve a szövetkezeteket is, amelyek a folyó évi termésből bort állítanak elő és/vagy a 11. cikk (1) bekezdésben meghatározott időpontokban a bortól eltérő termékeket tartanak, minden évben legalább a melléklet C. táblázatában meghatározott információkat tartalmazó termelési jelentést kötelesek benyújtani a tagállamok által kijelölt illetékes hatóságoknak.

(2) A tagállamok kiköthetik, hogy a természetes vagy jogi személyek, vagy ilyen személyek csoportjai, beleértve a szövetkezeteket is, amelyek a 11. cikk (1) bekezdésben meghatározott időpontok előtt borkészítéshez a folyó borászati évből származó termékeket dolgoztak fel és/vagy hoztak forgalomba, legalább a C. táblázatban meghatározott információt tartalmazó kezelési és/vagy forgalombahozatali jelentést kötelesek benyújtani az illetékes hatóságokhoz.

(3) A 2. cikk (2) bekezdésében említett szőlőtermelők és azon bortermelők, akik a vásárolt termékeknek a saját üzemeikben történő feldolgozásával 10 hektoliter bornál kevesebbet állítanak elő, amelyet semmilyen formában nem hoztak, vagy hoznak forgalomba, nem kötelesek termelési jelentést, vagy amennyiben alkalmazható, feldolgozási vagy forgalombahozatali jelentést tenni.

(4) A termelési jelentés benyújtásának kötelezettsége alól ugyancsak mentességet kapnak azok a szőlőtermelők, akik olyan szövetkezethez tartoznak, vagy olyannal társultak, amely köteles jelentést benyújtani, és akik szőlőtermelésüket ennek a szövetkezetnek leszállítják, de fenntartják a jogukat, hogy családi fogyasztásuk céljára legfeljebb 10 hektoliteres bormennyiséget megkapjanak.

(5) Azon természetes vagy jogi személyek, vagy ilyen személyek csoportjai esetében, akik a bor feldolgozásával készült termékeket forgalmaznak, a tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a jelentés benyújtására kötelezett ezen termelők megkapják azokat a különféle adatokat, amelyek a jelentésük elkészítéséhez szükségesek.

5. cikk

A 4. cikktől eltérően, a 2392/86/EGK rendeletnek megfelelően évente aktualizált szőlőkataszterrel vagy más hasonló közigazgatási ellenőrző eszközzel rendelkező tagállamok mentesíthetik az ezen cikkben említett természetes vagy jogi személyeket, csoportokat vagy e személyek csoportjait vagy termelőket a területbejelentési kötelezettség alól.

Ezekben az esetekben a tagállamok illetékes hatóságai maguk töltik ki az említett cikkben említett jelentéseket, szőlőkataszterben szereplő adatok alapján jelölve meg a területeket.

3. FEJEZET Készletjelentések

6. cikk

(1) Minden évben a természetes vagy jogi személyek, vagy e személyek csoportjai, a magánfogyasztókon és kiskereskedőkön kívül, kötelesek bejelenteni a tagállamok illetékes hatóságainak a július 31-én birtokukban lévő szőlőmust-, szőlőmustsűrítmény-, finomított szőlőmustsűrítmény- és borkészleteket. Ami a közösségi borászati termékeket illeti, a jelentéseknek nem kell tartalmazniuk az ugyanabban a naptári évben szüretelt szőlőből előállított bor mennyiségét.

Azok a tagállamok azonban, amelyekben az éves bortermelés nem éri el a 25000 hektolitert, mentesíthetik a bejelentési kötelezettség alól a kiskereskedőkön kívül a jelentéktelen mennyiségű készletet tartó kereskedőket, amennyiben az illetékes hatóságok olyan helyzetben vannak, hogy a Bizottság részére statisztikailag fel tudják becsülni a tagállamban lévő ilyen készleteket.

(2) A "kiskereskedő" az (1) bekezdés értelmében bármely olyan természetes vagy jogi személy vagy ilyen személyek csoportja, amelynek üzleti tevékenysége bor kis mennyiségben, közvetlenül a fogyasztó részére való eladására irányul, azok kivételével, akik nagy mennyiségű bor tárolására és palackozására berendezett pincészettel rendelkeznek.

Az első albekezdésben említett mennyiségeket minden tagállam maga határozza meg, különös tekintettel a kereskedelem és a forgalmazás speciális jellemzőire.

(3) Az (1) bekezdésben előírt jelentésnek legalább a melléklet D. táblázatában előírt információkat kell tartalmaznia.

IV. FEJEZET Közös rendelkezések

7. cikk

(1) A különböző jelentések minta-formanyomtatványait a tagállamok dolgozzák ki, és biztosítják, hogy ezek a formanyomtatványok legalább a melléklet A., B., C. és D. táblázatában előírt tételeket tartalmazzák.

Az említett formanyomtatványoknak nem kell külön hivatkozniuk a területre, ha a tagállam ezt a jelentésben szereplő egyéb információkból, mint például a termőterületből, az üzem össztermeléséből vagy a szőlőkataszteri nyilvántartásból nagy bizonyossággal meg tudja állapítani.

Az első albekezdésben említett nyilatkozatokban lévő információt országos szinten központosítani kell.

A tagállamok megteszik a szükséges ellenőrző intézkedéseket a jelentések pontosságának biztosítására.

A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot ezekről az intézkedésekről, és megküldik az első albekezdésnek megfelelően kidolgozott minta-formanyomtatványokat.

(2) Azok a tagállamok, amelyek szőlőültetvény-területei nem haladják meg a 100 hektárt, és:

- az I. és II. fejezetekben említett jelentésekben feltüntetendő információ egy része más közigazgatási nyilvántartásokban szerepel, a jelentés ezen részeit üresen hagyhatják;

- minden olyan információ, amelyet fel kell tüntetni a I. és II. fejezetekben megnevezett jelentésekben, más közigazgatási nyilvántartásban szerepel, mentesíthetik a termelőket ezen jelentések benyújtásának kötelezettsége alól.

Azok a tagállamok, amelyekben az 1493/1999/EK rendelet II. címének I. és II. fejezetei nem alkalmazandók az említett rendelet 21. cikke szerint, és akik belátásuk szerint:

- mivel a III. fejezetben említett jelentésekben feltüntetendő információ egy része más közigazgatási nyilvántartásban szerepel, a jelentés ezen részeit üresen hagyhatják;

- mivel minden olyan információ, amelyet fel kell tüntetni a III. fejezetben megnevezett jelentésekben, más közigazgatási nyilvántartásban szerepel, mentesíthetik a termelőket ezen jelentések beterjesztésének kötelezettsége alól.

8. cikk

A 2. és 4. cikkben említett nyilatkozatok kitöltésének céljaira az "egyéb borok" olyan szőlőfajtákból készült borokat jelentenek, amelyek a tagállamok az 1493/1999/EK rendelet 19. cikkének megfelelően a szőlőfajtákról készített osztályozásában szerepelnek, ugyanarra a közigazgatási egységre nézve, mint mind a borszőlőfajták, mind pedig adott esetben a csemegeszőlő-fajták, a szárított szőlők előállítására szolgáló fajták és a borpárlat előállítására szolgáló fajták.

A 4. cikkben említett nyilatkozat céljaira azonban az "egyéb borok" az első bekezdés értelmében csak a borpárlat előállítására szolgáló borokat jelöli védett eredetmegjelöléssel, vagy a kötelezően lepárlandó borokat, amint az 1493/1999/EK rendelet 28. cikke meghatározza.

9. cikk

A 2., 4. és 6. cikkben előírt jelentésekben a termékek mennyiségeit a bor hektoliterjében kell kifejezni. A szőlőmustsűrítmény és a finomított szőlőmustsűrítmény mennyiségeit a 4. cikkben említett jelentésben kell megnevezni és e termékek hektoliterjében kell kifejezni.

A tagállamok előírhatják, hogy a 2. cikkben szereplő jelentésekben a mennyiségeket hektoliter helyett mázsában fejezzék ki.

A bortól eltérő termékek mennyiségeinek a bor hektoliterjévé való átszámításához a tagállamok együtthatókat határozhatnak meg, amelyek az objektív kritériumoktól függően változhatnak, befolyásolva az átváltást. A tagállamok az együtthatókat a 14. cikkben előírt összefoglalóval együtt juttatják el a Bizottsághoz.

A 4. cikkben előírt termelési jelentésekben megnevezendő bor mennyisége az elsődleges alkoholos erjedés befejeztével nyert teljes mennyiség, beleértve a seprőt is.

10. cikk

Ez a rendelet nem érinti a tagállamok termesztésre, termelésre, feldolgozásra és/vagy forgalomba hozatalra, vagy készletjelentésre vonatkozó azon rendelkezéseit, amelyek teljesebb információ nyújtásáról rendelkeznek, különösen, ha a személyek szélesebb körére terjednek ki, mint amit a 2., 4. és 6. cikk tartalmazott.

11. cikk

(1) A 2. és 4. cikkben említett nyilatkozatokat legkésőbb december 10-ig kell benyújtani. A tagállamok azonban ennél korábbi időpontot, vagy időpontokat is meghatározhatnak. Meghatározhatnak ezenkívül olyan időpontot, amelyben a készletmennyiséget veszik számba a jelentések elkészítésénél.

(2) A 6. cikkben említett jelentéseket a július 31-én a készletmennyiségek vonatkozásában legkésőbb szeptember 10-ig kell elkészíteni. A tagállamok azonban ennél korábbi időpontot vagy időpontokat is meghatározhatnak.

V. FEJEZET Szankciók

12. cikk

Azon személyek, akiknek szüreti, termelési, forgalombahozatali és/vagy feldolgozási vagy készletjelentéseket kell beterjeszteniük és ezeket a 14. cikkben meghatározott időpontokig nem nyújtják be, a vis maior esetei kivételével nem jogosultak az 1493/1999/EK rendelet 24., 29., 30., 34. és 35. cikkében előírt intézkedésekre a szóban forgó vagy a következő borászati évre vonatkozóan.

Az első bekezdésben megnevezett határidőknek legfeljebb öt munkanappal való túllépése azonban csak 15 %-os csökkentést eredményez a szóban forgó borászati évre fizetendő összegekben, a határidők legfeljebb tíz munkanappal való túllépése pedig 30 %-os csökkentést.

13. cikk

(1) Azon személyek, akiknek szüreti, termelési, forgalombahozatali és/vagy feldolgozási és készletjelentést kell benyújtaniuk, és az általuk benyújtott jelentéseket a tagállamok illetékes hatóságai hiányosnak vagy pontatlannak ítélik meg, az 1493/1999/EK rendelet 24., 29., 30., 34. és 35. cikkében megnevezett intézkedésekre csak akkor jogosultak, ha a hiányzó vagy pontatlan részletek az említett intézkedések megfelelő alkalmazása szempontjából nem lényegesek.

(2) A vis maior esetek kivételével, ahol az ezen rendeletben említett jelentéseket a tagállamok illetékes hatóságai hiányosnak vagy pontatlannak ítélik, és ahol a hiányzó vagy pontatlan információ a szóban forgó intézkedések megfelelő alkalmazásához lényeges, a tagállamnak az alábbi szankciókat kell alkalmaznia, függetlenül az alkalmazott esetleges nemzeti szankcióktól:

a) az 1493/1999/EK rendelet 24., 34. és 35. cikkében említett intézkedések esetében a támogatást csökkentik:

- ugyanolyan mértékben, mint a bejelentett mennyiség százalékos kiigazítása, ha a kiigazítás 5 % vagy kevesebb,

- a kiigazítás mértékének kétszeresével, ha a kiigazítás 5 %-nál nagyobb, de nem éri el a 20 %-ot.

Sem a folyó, sem a következő borászati évre szóló támogatás nem adható meg, ha a bejelentett mennyiségre vonatkozó kiigazítás meghaladja a 20 %-ot.

Ha a jelentésben megállapított hiba más olyan termelőktől és/vagy kapcsolt társulásoktól származó információból ered, amelyek nevét az igényelt dokumentumokban megadják, és amely információt a bejelentő előzetesen nem tud ellenőrizni, a támogatást csak a kiigazítás mértékében kell csökkenteni;

b) az 1493/1999/EK rendelet 29. és 30. cikkében említett intézkedések esetében, ahol a lepárlásra szállított bort még nem fizették ki, a lepárlóüzem által a bejelentést tevő termelő részére fizetendő ár a következőképpen csökken:

- ugyanolyan mértékben, mint a bejelentett mennyiség százalékos kiigazítása, ha a kiigazítás 5 % vagy kevesebb,

- a kiigazítás mértékének kétszeresével, ha a kiigazítás 5 %-nál nagyobb, de nem éri el a 20 %-ot.

Sem a folyó, sem a következő borászati évre szóló támogatás nem adható meg, ha a bejelentett mennyiségre vonatkozó kiigazítás meghaladja a 20 %-ot.

Ha a nyilatkozatban felfedett hiba más olyan termelőktől és/vagy társulásoktól származó információból ered, amelyek nevét az igényelt dokumentumokban megadják, és amely információt a bejelentő előzetesen nem tud ellenőrizni, a támogatást csak a kiigazítás mértékében kell csökkenteni.

Az illetékes hatóságok a lepárlóüzemnek fizetendő támogatást a termelő részére fizetendő ár arányában igazítják ki.

(3) Ahol a (2) bekezdés a) pontjában említett támogatást már kifizették, az illetékes hatóságok beszedik a többletet a támogatás kifizetésének időpontjától annak visszafizetéséig számított, az érintett tagállamban szokásos kamattal együtt. A támogatás előlegeként juttatott, többletként kifizetett összegeket vissza kell téríteni az illetékes hatóság részére, megnövelve a tagállamban szokásos kamatokkal az előleg kifizetésétől annak visszatérítéséig szóló időszakra.

VI. FEJEZET A tagállamok kötelező közleményei

14. cikk

A 16. cikkben a közleményekre előírt időpontokig a tagállamok elkészítik:

a) a 4. cikkben előírt termelési jelentések országos összegzését, és ahol alkalmazható, a termékek mennyiségének átszámítá- sára szolgáló együtthatókat, kivéve a bor mázsáról hektoliterre történő átszámítását a különböző termelői régiókban;

b) a 6. cikkben előírt készletjelentés országos összegzéseit;

c) a területükön előállított bortermékek valószínű mennyiségének a folyó borászati évre vonatkozó becsléseit;

d) a folyó borászati évre azoknak az adatoknak az értékelését, amelyek lehetővé teszik a rendelkezésre álló és területükön felhasznált borászati termékek mennyiségeinek becslését;

e) az előzetes jelentést az előző borászati évre és a végleges jelentést az azt megelőző borászati évre.

15. cikk

(1) Az árak nyilvántartásba vételének céljából a tagállamok, kivéve azokat, amelyekre az 1493/1999/EK rendelet II. címének I. és II. fejezetei nem érvényesek az említett rendelet 21. cikke értelmében, azonosítják a borvidéket magában foglaló termesztési területeket, ahol a termelés megfelelően egységes jellegű.

(2) A tagállamok megállapítják a piacokat minden olyan területen, ahol az árakat nyilvántartásba kell venni.

(3) 14 naponta nyilvántartásba veszik a vörös és fehér asztali borok árát a földrajzi árujelző és a forgalomba hozott mennyiség nélkül az adott piacokon megfelelő eszközzel.

(4) A fenti árak a csomagolatlan termékekre vonatkoznak, amelyek a termelő üzemét elhagyták.

16. cikk

(1) A tagállamok közlik a Bizottsággal:

a) a folyó borászati évben legkésőbb szeptember 15-ig és november 30-ig a 14. cikk c) pontjában említett becsléseket a területükön megtermelt bortermékek valószínű mennyiségéről;

b) legkésőbb november 30-ig a 14. cikk b) pontjában említett készletjelentések összegzését;

c) legkésőbb november 30-ig a 14. cikk d) pontjában említett értékeléseket, amelyek lehetővé teszik a területükön felhasznált szőlőtermékek és mennyiségek megbecslését;

d) legkésőbb november 15-ig előzetes jelentést a előző borászati évről és legkésőbb március 15-ig az előző borászati évre vonatkozó végleges jelentést a 14. cikk e) pontjában említetteknek megfelelően. Ezeket a jelentéseket meg kell küldeni az Eurostat, az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére;

e) legkésőbb február 15-ig a 14. cikk a) pontjában említett termelésjelentéseket, vagy ezen összegzésének a becslését. Ha becslést küldtek, a végleges eredményt legkésőbb április 15-ig kell megküldeni.

Az e-mailben küldött értesítéseket postai kézbesítés útján kell megerősíteni a fenti időpontokig, amit a postai bélyegző igazol.

(2) A tagállamok megküldik a Bizottság részére:

a) 2001. augusztus 1-jéig:

- a kialakított termesztési területek határait,

- a termesztési területen található régiók becsült termelését az előző öt borászati évben,

- minden területen a kiválasztott piacok megnevezését, amelyekben az árakat nyilvántartásba kell venni,

- az árak nyilvántartásba vételére elfogadott intézkedéseket;

b) 2001. augusztus 1-jétől minden második kedden az árakat és a forgalomba hozott mennyiségeket, melyek a termesztési területeken a piaci fejlemények értékelésének szempontjából egyéb információkkal együtt hasznosak;

c) az a) pont első és harmadik francia bekezdésében megnevezett adatok változásait.

VII. FEJEZET Általános és záró rendelkezések

17. cikk

A tagállamok értesítik a Bizottságot minden olyan fontos új tényről, amely jelentősen megváltoztathatja a rendelkezésre álló mennyiségek értékelését, és az előző évek végleges információin alapuló mennyiségeket.

18. cikk

A statisztikai célokra való alkalmazásukon kívül a nyilatkozatokban szereplő adatokat az 1493/1999/EK rendelet alkalmazása során kell figyelembe venni. Különösen a termésnek asztali borokra, m.t. minőségi borokra és egyéb borokra való felosztása határozza meg a termelők jogait és kötelezettségeit a nevezett rendelet alapján.

19. cikk

A Bizottság gondoskodik arról, hogy ezen rendelet alapján kapott információkat megfelelően terjessze.

20. cikk

Az 1623/2000/EK rendelet 74. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

"(4) Az intervenciós ügynökség a termelőtől a lepárló részére kifizetett támogatás egy részét vagy egészét visszavonja, amennyiben a termelő nem tesz eleget a szóban forgó lepárlóüzemre vonatkozó közösségi jogszabályokban előírt követelményeknek, az alábbiak közül valamelyik okból:

a) a termelő az előírt határidőn belül nem nyújtotta be a szüreti, termelési vagy készletjelentést.

A visszatérítendő összeget a Bizottság 1282/2001/EK rendeletének [7] 12. cikkével összhangban határozzák meg;

b) az a) pontban említett valamely jelentést a tagállam illetékes hatósága hiányosnak vagy pontatlannak ítélte, ahol a hiányzó vagy pontatlan adatok lényegesek a vonatkozó intézkedés alkalmazása szempontjából.

A visszatérítendő összeget az 1282/2001/EK rendelet 13. cikkében meghatározott szabályoknak megfelelően határozzák meg;

c) az 1493/1999/EK rendelet 37. cikkében előírt kötelezettségek nem teljesítése esetén, ahol a minimális árnak az előző jelentések alapján történt kifizetését követően fedezik fel vagy közlik a lepárlóval a nem teljesítés tényét.

A lepárló részére fizetett valamennyi támogatást vissza kell fizetni."

21. cikk

Hatály

A 2396/84/EGK [8] és az 1294/96/EK [9] bizottsági rendelet hatályát veszti.

22. cikk

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2001. június 28-án.

a Bizottság részéről

Franz Fischler

a Bizottság tagja

[1] HL L 328., 2000.12.23., 4. o.

[2] HL L 179., 1999.7.14., 1. o.

[3] HL L 210., 1998.7.28., 14. o.

[4] HL L 208., 1986.7.31., 1. o.

[5] HL L 81., 2001.3.21., 21. o.

[6] HL L 194., 2000.7.31., 45. o.

[7] HL L 176., 2001.6.29., 14. o.

[8] HL L 224., 1984.8.21., 14. o.

[9] HL L 166., 1996.7.5., 14. o.

--------------------------------------------------

MELLÉKLET

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

--------------------------------------------------