A Kúria Kfv.35275/2011/3. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) 27. §] Bírók: Hajnal Péter, Mudráné dr. Láng Erzsébet, Sperka Kálmán

A határozat elvi tartalma:

A közösségi jog alkalmazása a közigazgatási eljárásban. (90/435/EGK Irányelv, Európai Bíróság C-106/77., C-48/71., C-224/97).

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Kfv.I.35.275/2011/3.szám

A Kúria a dr. Várszegi Zoltán ügyvéd által képviselt felperes neve felperesnek a dr. Gallovich Noémi jogtanácsos által képviselt alperes neve alperesi jogutód elleni közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében a Fővárosi Bíróság 2011. január 14. napján kelt 4.K.32.851/2010/4. számú jogerős ítélete ellen az alperes részéről 5. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Kúria a Fővárosi Bíróság 4.K.32.851/2010/4. számú ítéletét hatályában fenntartja.

A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes, mint Ausztriában bejegyzett befektetési alap 2009. december 30. napján a Magyar Köztársaság és az Osztrák Köztársaság között a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem-, a hozadéki és a vagyonadó területén Bécsben, 1975. február 25-én aláírt egyezmény kihirdetéséről szóló 1976. évi 2. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Egyezmény) 10. cikk /2/ bekezdésében meghatározott mértékben levont és megfizetett 7.748.048 forint osztalékadó visszatérítése iránti kérelmet terjesztett elő, hivatkozva arra, hogy részére 2004-2005 évben magyar részvénytársaságok osztalékot fizettek, amely után 10 % mértékű osztalékadót vont le.

Az elsőfokú adóhatóság határozatával a kérelmet elutasította, elsődlegesen arra utalva, hogy az Európai Közösség létrehozásáról szóló szerződés (a továbbiakban: EK szerződés) 220. cikke értelmében a közösségi jog értelmezése és ezzel összefüggésben a tagállami kötelezettségszegés megállapítása az Európai Bíróság kizárólagos hatáskörébe tartozik. A magyar adóhatóság csak a Magyar Köztársaság területén érvényes és hatályos nemzeti jogszabályokat alkalmazhatja, veheti figyelembe feladatai ellátása során. A kifizetők az Egyezmény 10. cikk /2/ bekezdésének megfelelően vonták le az adót, ezért nincs olyan különbözet, amely az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 4. számú mellékletének 5. pontja szerint visszajárna. A jogalkotó az Európai Uniós csatlakozás időpontjától 2004. május 1-től biztosította annak lehetőségét, hogy külföldi osztalékban részesülés mentesülhessen az osztalékadó-fizetési kötelezettség alól. Mindezt azonban összhangban a különböző tagállamok anya- és leányvállalatai esetében alkalmazandó adóztatás közös rendszeréről szóló, a Tanács 1990. július 23-i 90/435/EGK irányelvében (a továbbiakban: Irányelv) foglalt előírással, úgy biztosította, hogy a mentesülést csak a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao.tv.) 27. § /3/ bekezdésében előírt követelmények teljesítők számára tette lehetővé, de e körben a Tao.tv. 29/H. § /2/ bekezdése további engedményt is tartalmaz.

A határozat elleni fellebbezés folytán eljárt alperes 2010. április 6. napján meghozott 5228271106/2010. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Az elsőfokú határozatban kifejtetteken túl rámutatott, hogy a jogalkalmazó szervnek nem feladata és hatásköre sincs arra, hogy egyes esetekben eldöntse az Európai Bíróság döntése az adott ügyre vonatkozó acte clair helyzetet teremtett-e. Megjegyezte, hogy az EK szerződés 58. cikk

/1/ bekezdés a/ pontja szerint a tagállamoknak jogukban áll alkalmazni adójoguk azon irányadó rendelkezéseit, amelyek a lakóhely vagy tőkebefektetés helye szerint az adózók között különbséget tesznek.

A felperes keresetében elsődlegesen az alperesi jogelőd határozatának a hatályon kívül helyezése mellett az alperes új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára kötelezését kérte, másodlagosan a jogerős határozat megváltoztatása mellett a kérelme teljesítésére tett indítványt. Kereseti okfejtése szerint a közösségi jogot az adóhatóság, mint jogalkalmazó szerv az elsőbbség elve alapulvételével akár a magyar jogszabályok ellenében is köteles alkalmazni. Az osztrák illetőségen alapuló osztalék - jövedelem adóztatása diszkriminatív. A Tao.tv. osztalékadó levonására alapot adó 27. § /1/ és /2/ bekezdései ellentétesek voltak a közösség jog rendelkezéseivel, amelynek alátámasztására több európai bírósági ítéletet is felhozott. A megkülönböztetés tilalmára vonatkozóan felhívta az EK szerződés 58. cikk

3/ bekezdésében rögzített szabályozást.

A Fővárosi Bíróság a keresetet alaposnak találta, ezért az alperesi jogelőd határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezte. Jogerős ítéletében a Tao.tv. az ügyben alkalmazandó 27. § /1/-/3/ bekezdését az Art. 4. számú melléklet 5. pontját az Egyezmény 10. cikk