BH 1997.4.165 I. A közösség elleni izgatás törvényi tényállását megvalósító "gyűlöletre uszítás" olyan gyűlölet felkeltésére irányul, amely aktív tevékenységbe megy át, azaz aktív, tevékeny gyűlöletre izgatást jelent [Btk. 269. §, 36/1994. (VI. 24.) AB hat.].

II. Az önkényuralmi jelkép használata nem valósul meg, ha az egyébként tiltott jelvény (jelkép) közszemlére tétele a történelem vagy a jelenkor eseményeiről szóló előadással összefüggésben, tájékoztatás céljából történik:

az előadás szakmai színvonala büntetőjogi szempontból közömbös [Btk. 269/B. §].

Az elsőfokú bíróság az I. r. és a II. r. vádlottat az ellene folytatólagosan elkövetett közösség elleni izgatás bűntette és a folytatólagosan elkövetett önkényuralmi jelkép használatának vétsége miatt emelt vád alól; míg

a fk. III. r. vádlottat az ellene közösség elleni izgatás bűntette miatt emelt vád alól felmentette;

a IV. r. és az V. r. vádlottak ellen az önkényuralmi jelkép használatának vétsége miatt indult büntetőeljárást megszüntette, és őket megrovásban részesítette.

A tényállás lényege a következő.

Az I. r. vádlott 1987. június 27-én ment ki Ausztráliába, ahonnan 1993 márciusában tért vissza Magyarországra. 1993. június 21-én megalakította a Világnemzeti Népuralmista Pártot (a továbbiakban: VNP), melyet 1993. október 11-én bejegyeztek a társadalmi szervezetek nyilvántartásába.

A VNP 1993. június 21-ét követően egészen 1994 elejéig különböző helyszíneken rendezett összejöveteleket, részben a párt helyiségében tartott előadásokat. Ezeken az előadásokon vagy az I. r. vádlott vagy az általa felkért személyek voltak az előadók. Az előadásokon általában 20-25 ember volt jelen. Az előadások során a párthelyiségben az ún. kilencszer vágott Árpád-sávos, a nyilaskeresztes mozgalom zászlójára emlékeztető hétszer vágott Árpád-sávos zászlók, a falakon Szálasi Ferenc arcképe és tőle származó idézetek voltak elhelyezve. A megjelentek karlendítéssel, "kitartás" felkiáltással köszöntötték, és "testvérnek" szólították egymást. Alkalmanként a nyilaskeresztes párt indulóját, részben átírt szöveggel énekelték. A párt tagjainak eszmerendszerében jelentős szerepet töltött be Istóczy Győző és Szálasi Ferenc szellemisége. A megjelentek öltözete dzseki, fekete nadrág, fehér vagy zöld ing, fekete nyakkendő és bakancs volt. A rendezvényeken a párttagok hétszer vágott Árpád-sávos karszalagot is viseltek, középen tízágú csillaggal.

A párthelyiségükben történelmi jellegűnek is nevezhető, az 1848-tól napjainkig terjedő időszakot felölelő előadásokat tartottak. Ilyen előadás hangzott el gróf Batthyány Lajosról, az aradi vértanúkról, az 1956-os magyarországi eseményekről.

Ezeken a rendezvényeken az I. r. vádlott a megjelentek számára különböző folyóiratokat helyezett el. Ilyenek voltak a Cserkészújság, a Szittyakürt, a Magyar feltámadás, a Hunnia. Ezek a kiadványok tiltott jelképeket nem hordoztak magukon. Ugyanígy ki voltak helyezve az Út és Cél című folyóirat 10. száma első oldalának fénymásolt példányai is, amelyeken Szálasi Ferenc 1944. október 15-én kiadott hadparancsa szerepelt, eredeti formájában.

A rendezvények hallgatósága koruk szerint vegyes összetételű volt, de azért döntően a fiatalok köréből kerültek ki. 1994. január 18-án is gyűlést tartott a VNP, amelyen több napilap tudósítója is megjelent az ekkor kb. 30-40 fős hallgatóság soraiban. Először az I. r. vádlott tartott egy bevezető beszédet. Ennek során a nyilaskeresztes párttal kapcsolatban kijelentette, hogy "....büszkék lennénk rá, hogy ha legalább olyan szinten tudnánk működni, és olyan szinten tudnánk szolgálni a hazánkat és a fajtánkat....". Elmondta azt is, hogy véleménye szerint "....vannak kulturálisan feltörekvő fajok és népek, ilyen a magyar is, és vannak kulturálisan alacsonyabb rendű fajok, ilyen a negroid típusú, és más, egyéb, alacsony szinten élő, leledző nép....".

Ezt követően nyilatkozott arról, hogy a zsidók

- "....nem szeretik még azt a hazájukat sem, mert ott kellene dolgozni....",

- "....nem mennek haza Izraelbe, hanem itt eszi őket a fene, és a magyar nemzet ellen dolgoznak....".

Utalt Ausztrália példájára, amikor azt mondta, hogy "....Ausztrália is jól megvolt addig, amíg be nem engedte a niggereket, vagy be nem engedte azt a sok nyavalyás népet....".

Kifejtette azt is, hogy

- "....nincs szükségünk ....fertőzött szellemiségű ....emberekre....";

- "....akiknek ez az ország ....nem tetszik ....mehet az édesanyjába vissza, ahonnan jött....";

- "....sajnos a magyarságot ezzel a zsidó szellemiséggel, ami a kereszténységen keresztül bejött, teljesen elaltatták, teljesen elgyávították, de ez a szellemiség újra feltörőben van....";

- "....ez a küldetés ....bennünk van, és ez most felszínre fog törni, akár akarják a zsidó honfitársaink ....akár nem....";

- "....a hungaristák kérem szépen, azok az állítólagos nyilasok nem lőttek a Dunába, nem lehet igazolni. Kitették oda a cipőket....".

- Ezután a III. rendű vádlott - aki 1993 augusztusában lépett be a VNP-be - "Börtönvilág Magyarországon" címmel az ÁVH tevékenységéről tartott előadást. Előadásának alapjául Fehérvári István "Börtönvilág Magyarországon" című könyve szolgált. Nagyrészt az e könyvben foglaltak összefoglalását, kisebbrészt saját kiegészítéseit tartalmazó előadásában elmondta, hogy

- "....ennek a szervezetnek (ÁVH) a munkája az lett volna, hogy kiszolgálja Magyarországon a Szovjetuniót ....és hű katonája legyen a kommunista pártnak, melynek vezetői kivétel nélkül zsidók voltak....";

- "....az ÁVH sunyi rablóként bevonult az Andrássy út 60.-ba, a pártunk elődjének székhelyére....";

- "....az őrség, aki ebből állt, főleg zsidó munkaszolgálatosok voltak....";

- "....1945-től 1947-ig az ÁVO kezdte kifejteni tevékenységét, gyártotta először is a háborús bűnösök perét, aminek áldozatául esett dicső Szálasi Ferenc és a kormánya....".

Az I. r. vádlott a pártot, az erről döntő első fokú, de még nem jogerős bírósági határozatot követően 1995. január 17-én feloszlatta.

1993 áprilisában az I. r. vádlott felvette a kapcsolatot a II. r. vádlottal, valamint 1994. április 12-én megalakították a "Hungarista Mozgalmat", melynek mint nemzeti kulturális, politikai mozgalomnak a bírósági bejegyzését is kezdeményezték. Tevékenységüket a bejegyzéstől függetlenül megkezdték.

1994. április 27. napjára a megalakító három személy mint társelnökök sajtótájékoztatót hívtak össze, amelyre a jelentősebb napilapok és tv-szerkesztőségek részére meghívót is küldtek. A sajtótájékoztatón több fiatal is jelen volt. A sajtótájékoztató célja a "Hungarista Mozgalom" megalakulásának bejelentése volt. A teremben a falakon ez alkalommal is Szálasi Ferenc arcképe és a tőle származó idézetek voltak láthatók.

A mozgalom megalakulását a II. r. vádlott jelentette be, majd utána az I. r. vádlott ismertette a legfőbb céljaikat, feladataikat. Ezt követően a mozgalom társelnökei válaszoltak az újságírók kérdéseire.

A II. r. vádlott egyebek között elmondta, hogy "felvállalunk ....a háború alatti Hungarista Mozgalomnak a célkitűzései közül is nem egyet....". Elmondta továbbá: "....meghatároztuk azt, hogy mi kit tartunk magyarnak, és meghatároztuk azt, hogy az itt élő nem magyaroknak nyilatkozniuk kell magyarságukkal kapcsolatban....".