A Győri Ítélőtábla Bf.60/2009/3. számú határozata emberölés bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 99. §, 166. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 155. §, 258. §, 348. §, 352. §, 371. §, 372. §, 381. §] Bírók: Csák Csilla, Nagy Zoltán, Takácsné dr. Helyes Klára

Kapcsolódó határozatok:

Győri Törvényszék B.338/2008/24., *Győri Ítélőtábla Bf.60/2009/3.*, Kúria Bfv.906/2011/5. (BH 2012.6.140)

***********

Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság

Bf.60/2009/3. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN

A Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a Győrött, 2009. november 12. napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő

í t é l e t e t :

Az emberölés bűntette miatt vádlott ellen indított büntetőügyben a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság 2009. április 23. napján kihirdetett B.338/2008/24. számú ítéletét az alábbiak szerint változtatja meg:

A szabadságvesztés tartamát 9 (kilenc) évre, a közügyektől eltiltás tartamát pedig 10 (tíz) évre felemeli.

Egyebekben az első fokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

A börtönbüntetésbe beszámítja a vádlott által az első fokú bíróság ítéletének kihirdetésétől a mai napig előzetes fogvatartásban töltött időt.

A másodfokú eljárásban 6.000 (hatezer) Ft bűnügyi költség merült fel, amelyet a vádlott visel.

I n d o k o l á s :

A Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság a 2009. április 23. napján kelt B.338/2008/24. szám alatti ítéletével vádlottat bűnösnek mondta ki emberölés bűntettében (Btk. 166.§ (1) bekezdés). Ezért 7 év börtönre és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte, elrendelve kényszergyógyítását. A szabadságvesztés tartamába beszámította a vádlott által előzetes fogvatartásban töltött időt. Az eljárás során lefoglalt bűnjelek közül a vérgyanús szennyeződés, körömkaparék, balta és vérminta lefoglalását megszüntette és megsemmisítését rendelte el, míg a vádlottól lefoglalt ruhanemű lefoglalását megszüntette és kiadni rendelte a vádlott részére. Kötelezte a vádlottat az eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére.

Az ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére súlyosítás, hosszabb tartamú fő- és mellékbüntetés kiszabása, valamint a Bj.I.364/2008. tételszám alatt 1., 4. és 6. sorszámon kezelt bűnjelek megsemmisítésére vonatkozó rendelkezés mellőzésére és iratokhoz csatolásuk végett jelentett be fellebbezést. Az ügyészség a fellebbezés írásbeli indoklásában rámutatott, hogy az első fokú bíróság a fő- és mellékbüntetés mértékének megállapításakor nem vette kellő súllyal figyelembe a vádlott terhére értékelendő súlyosító körülményeket, ugyanakkor túlzott jelentőséget tulajdonított a javára szóló enyhítő körülményeknek. Hivatkozott arra, hogy a vádlott többszörösen büntetett, számos alkalommal volt már testi sértés miatt is büntetve. A jelen ügyben elbírált cselekmény elkövetésekor egy másik ellene folyó büntetőeljárás hatálya alatt állt. Ittas állapotban követte el cselekményét, amely súrolja a sértett kitartó, durva bántalmazása miatt a különös kegyetlenség megállapításához szükséges szintet. Utalt arra is, hogy a sértettnek a vádlott által okozott sérülésekre figyelemmel az életben maradásra esélye nem volt. Az eshetőleges szándékkal való elkövetés az enyhítő körülmények között nem vehető figyelembe, így vádlott javára csupán az értékelhető, hogy a cselekmény elkövetését elismerte és megbánta. Mindezek alapján mind az egyéni, mind az általános büntetési célok jóval hosszabb tartamú börtönbüntetés és közügyektől eltiltás kiszabását indokolják. Másodlagos indítványával kapcsolatosan az ügyészség képviselője kifejtette, hogy a megsemmisíteni rendelt bűnjelek bizonyítási eszközök, ezért megsemmisítésükre nem kerülhet sor, mivel az egy esetleges későbbi rendkívüli jogorvoslat kapcsán megismételt bizonyítási eljárás sikerét veszélyeztethetné, ezért azokat a büntetőügy iratainak mellékleteként kell kezelni. E vonatkozásban hivatkozott a 2008/11/296. számú Bírósági Határozatban foglaltakra.

Az ítélet ellen fellebbezést jelentett be a védő is a kiszabott büntetés enyhítése érdekében.

A Győri Fellebbviteli Főügyészség átiratában és képviselője a másodfokú nyilvános ülésen az ügyészi fellebbezést változatlan tartalommal fenntartotta azzal, hogy az ítéleti rendelkezést az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításának pontosításával szükséges kiegészíteni.

A másodfokú nyilvános ülésen a védő a fellebbezést változatlan tartalommal fenntartotta. Az első fokú bíróság által értékelt enyhítő körülmények körét indítványozta azzal kiegészíteni, hogy a vádlott az eredmény elhárítására törekedett, megpróbált segítséget kérni a sértett fiától, továbbá hivatkozott a sértett felróható magatartására is.

A vádlott felszólalásában ugyancsak a sértetti közrehatásra hivatkozott és hangsúlyozta, hogy szándéka nem a sértett megölésére irányult. Mindezek alapján maga is a büntetés enyhítését kérte.

A fellebbezések közül az ítélőtábla az ügyész súlyosításra irányuló fellebbezését találta alaposnak.

A másodfokú bíróság a fellebbezésekre tekintettel az első fokú bíróság ítéletét és az azt megelőző eljárását teljes terjedelmében felülbírálta a Be. 348.§ (1) bekezdése értelmében. Ennek eredményeként megállapította, hogy az első fokú bíróság az eljárási szabályok megtartásával megfelelő körben folytatta le a bizonyítási eljárást. Valamennyi rendelkezésre álló bizonyítékot a tárgyalás anyagává tett és megfelelően értékelt, ezáltal lényegében megfelelő tényállást állapított meg. Ítéletében a súlyosító körülmények közt értékelte, hogy a vádlott korábban többször volt már büntetve és ezen belül több esetben testi sértés miatt történt elítélése. Ennek ellenére az ítélet személyi részében 7 elítélése közül csak hármat sorolt fel, amelyek közül egyben került sor súlyos testi sértés miatti felelősségre vonására. Ezért az ítélőtábla a Be. 352.§ (1) bekezdés a/ pontja alapján az ítélet személyi részét szükségesnek látta kiegészíteni az iratok közt található erkölcsi bizonyítvány további adataival is az alábbiak szerint: