A Fővárosi Törvényszék Pf.637149/2017/8. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 4. §, 78. §, 164. §, 166. §, 177. §, 206. §, 254. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 339. §, 346. §, 355. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 39. §, 2009. évi LXII. törvény (Gfbt.) 27. §, 28. §, 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) 3. §, 24. §, 33. §] Bírók: Béres Balázs, Fodor Judit, Szabó Gábor

Kapcsolódó határozatok:

Pesti Központi Kerületi Bíróság P.102753/2014/65., *Fővárosi Törvényszék Pf.637149/2017/8.*, Kúria Pfv.21319/2018/5. (BH 2020.5.150)

***********

Fővárosi Törvényszék

mint másodfokú bíróság

41.Pf..../2017/8.

A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság a Dr. Telek Zoltán Ügyvédi Iroda (fél címe ügyintéző: dr. Telek Zoltán ügyvéd) által képviselt felperes neve(felperes címe) felperesnek

a dr. Simoray Krisztina ügyvéd (fél címe2) által képviselt alperes neve(alperes címe) alperes ellen

kártérítés iránt indított perében a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt folyamatban tett perében a 2017. évi július hó 14. napján 30.P..../2014/65. szám alatt hozott ítélet ellen a felperes által 66., Pf./7. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta az alábbi

Í T É L E T E T

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 7.500 (hétezer-ötszáz) forint fellebbezési költséget, az államnak pedig - külön felhívásra - 24.000 (huszonnégyezer) forint fellebbezési illetéket.

A részítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S

A felperes a tulajdonát képező ... forgalmi rendszámú Suzuki GSX-R típusú motorkerékpárral 2011. március 12-én település lakott területén kívül a 4-es számú főúton elszenvedett közúti közlekedésből eredő igényét érvényesítette az alperessel szemben. Keresetében vagyoni és neem vagyoni kára megtérítésére kérte kötelezni az alperest és járadék igénye is volt.

Az elsőfokú bíróság ítéletében a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 1.165.240 forint perköltséget, az államnak pedig külön felhívásra 1.365.338 forint eljárási illetéket.

A tényállást a felek nyilatkozatai, felperes személyes meghallgatása, a tanúk vallomása, a becsatolt és beszerzett iratok, a beszerzett igazságügyi orvosszakértői vélemény és az igazságügyi műszaki szakértők kiegészítő véleménye alapján állapította meg.

Felhívta a Ptk. 339. § (1) bekezdésében, 346. § (1) bekezdésében, 355. § (1) (3) és (4) bekezdésében, a 2009. évi LXII. törvény 27. §-ában és 28. § (1) bekezdésében, a Pp. 164. § (1) bekezdésében, 206. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakat.

A per anyagává tette a ... Rendőrkapitányságtól beszerzésre megkapott .../2011. bü. számú iratokat. Rögzítette a büntető eljárásban kirendelt fél1 és fél2 igazságügyi műszaki szakértők által készített szakvélemények megállapításait. A per anyagává tette a büntetőügyben ezen szakértők által készített együttes szakvéleményt, majd az alperes indítványára elrendelte ezen műszaki szakérértői vélemények írásbeli kiegészítését, ismételt összevetését.

Rögzítette a perben tett együttes szakértői megállapítások lényegi elemeit. Kiemelte, hogy a felek a büntető eljárás során kirendelt műszaki szakértők baleset elemzésre vonatkozó módosított együttes véleményét elfogadták, új szakértő kirendelését e körben jelen perben nem kérték, az alperes által indítványozott kiegészítést követően az abban foglaltakat nem vitatva fenntartották korábbi jogi álláspontjukat. Ugyancsak elfogadták a balesetben részes felek és a tanúk által a büntetőeljárásban tett nyilatkozatokat, és a perben nem indítványozták a felperes személyes meghallgatásán kívül ismételt meghallgatásukat. Utalt arra, hogy a büntetőeljárás során beszerzett igazságügyi műszaki szakértői véleményeket a perbéli kiegészítéssel együtt mint aggálytalant ítélete alapjaként elfogadta.

Rámutatott, miszerint a peres felek részéről sem volt vitatott, hogy a baleset helyszínén az adott főúton közlekedő felperesi motorkerékpárt elsőbbség illette meg a tolatási manővert elhatározó, majd azt végre is hajtó Renault Thalia gépkocsival szemben, és azt sem vitatták, hogy a megengedett legnagyobb sebesség a főúton 90 km/h volt. Ennek fényében az elsőfokú bíróság azt vizsgálta, hogy kinek róható fel a baleset bekövetkezése, a Renault személygépkocsi vezetőjétől milyen magatartás volt elvárható az adott közlekedési helyzetben.

Felhívta a KRESZ 24. § (1) és (2) bekezdésében, az 1. számú függelék III/b. pontjában foglaltakat. Utalt arra, hogy ezen jogszabályi rendelkezésekből az következik, hogy a tolatási manőver megkezdése előtt kell a vezetőnek meggyőződnie arról, hogy ezt figyelembe véve biztonságosan végrehajtható-e hátramenetben a kikanyarodás a főútra.

Kiemelte, hogy a büntetőeljárás során a gépkocsivezető úgy nyilatkozott, hogy az elindulás előtt körülnézett, akkor település2 felől észlelt egy közlekedő furgont, kb. 300 méterre (Ford Transit), majd megkezdte a tolatást, és ezután már csak a csattanásra emlékszik. Az úttest felezővonalánál ismételten már nem nézett balra hátra, így nem ellenőrizte a sáv forgalmát közvetlenül a behaladása előtt.

Megállapította, hogy a rendelkezésre álló szakvélemény szerint a személygépkocsi védett útra történő behaladásakor a motorkerékpár 215-225 méterre volt még, a döntés meghozatala és a tényleges elindulás között 0,7-1 másodperc telt el, a motor ezalatt 30-40 métert tett meg. A személygépkocsi vezetője, fél3 tehát a tolatás megkezdése előtt eleget tett meggyőződési kötelezettségének, körülnézett. A szakértők által is megállapítottan nem volt hibás döntés a részéről a tolatás megkezdése, ugyanis a járművek közötti távolság miatt alappal számíthatott arra, hogy a tolatási manővert biztonságosan végre tudja hajtani más jármű akadályozása és az elsőbbségadás kötelezettségének megsértése nélkül.

Úgy foglalt állást, hogy a veszélyhelyzet akkor alakult ki, amikor a személygépkocsi behaladt a motoros által használt forgalmi sávba. Hangsúlyozta, hogy a szakértők szerint amikor a személygépkocsi elérte a felezővonalat, a motoros 125-135 méterre volt. Ahhoz, hogy a személygépkocsit a felezővonal előtt meg lehessen állítani, a fékezést minimum 2,5 méterrel el kell határozni, az indulást követően 0,9 másodperccel, s akkor a motor 175-185 méterre lehetett. Ha a gépkocsi vezetője közvetlenül a motor forgalmi sávjába törtnő behaladása előtt ismét meggyőződött volna a sáv forgalmáról, akkor láthatta volna a gyorsan közlekedő motorkerékpárt és az autót megállítva elkerülhette volna a balesetet. Erre figyelemmel azt vizsgálta, hogy ezen magatartás mennyiben volt elvárható a gépkocsi vezetőjétől.

Utalt arra, hogy a beszerzett szakértői vélemények számításai szerint a rendelkezésre álló tanúvallomások alapján az is megállapítást nyert, hogy a felperes a motorkerékpárjával jelentős sebességtúllépéssel és az útszakasz egy részén pár másodpercig "egykerekezett". A motor sebessége a fékezés elhatározásakor 150-155 km/h volt, míg az ütközéskor 130-135 km/h volt, a gépkocsi sebessége 6-10 km/h, míg az ütközéskor 0-3 km/h volt.