A Legfelsőbb Bíróság Pfv.20245/2009/8. számú határozata tulajdonjog bejegyzésének törlése tárgyában. Bírók: Harter Mária, Kazay László, Pilishegyi Mária

Pfv.I.20.245/2009/8.

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a Lendvai és Társai Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Horváth Gergely Géza ügyvéd) által képviselt felperes a dr. Kerékgyártó István ügyvéd ügygondnok által képviselt ismeretlen helyen tartózkodó I. rendű és a Mezei Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Mezei Julianna ügyvéd) által képviselt II. rendű alperesek ellen tulajdonjog törlése iránt a Fővárosi Bíróságnál PP.V.8/24.562/2007. számon folytatott és másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla 5.Pf.20.091/2008/9. számú ítéletével befejezett perében, az említett számú jogerős ítélet ellen a II. rendű alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - a 2009. június 17. napján megtartott nyilvános tárgyaláson - meghozta a következő

ítéletet:

A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi a II. rendű alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 100.000 (Százezer) forint felülvizsgálati költséget.

Az I. rendű alperest képviselő ügygondnok díját 30.000 (Harmincezer) forintban állapítja meg.

Az I. rendű alperes ügygondnoka részére megállapított ügygondnoki díjat valamint a felülvizsgálati illetéket az állam viseli.

Indokolás:

A felülvizsgálati kérelem elbírálása szempontjából irányadó tényállás szerint a felperes az 1997. február 6-án aláírt adásvételi szerződéssel 5 millió forintért eladta az I. rendű alperesnek a perbeli lakást. Az aznap aláírt kiegészítő megállapodásban a vevő a vételár kifizetését 1997. február 10-ig vállalta azzal, hogy elmaradása esetén a szerződés hatályát veszti. Az I. rendű alperes a megfelelő alakiságokkal nem rendelkező okiratot - a felperes tudta és hozzájárulása nélkül - ügyvéddel ellenjegyeztette és 1997. március 25. napján benyújtotta az ingatlanügyi hatósághoz, amely aznap széljegyezte a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmét. Ugyanezen a napon az I. rendű alperes - közjegyző előtt megkötött adásvételi szerződéssel - eladta az ingatlant a II. rendű alperesnek 3,8 millió forintért. A II. rendű alperes a vételárat kifizette és benyújtotta a tulajdonjog bejegyzés iránti kérelmét, amelyet a földhivatal 1997. március 26-án széljegyzett. A felperes és az I. rendű alperes 1997. június 25-én - mivel az I. rendű alperes nem fizette meg a vételárat - visszaható hatállyal felbontották az 1997. február 6-án megkötött adásvételi szerződésüket, az I. rendű alperes pedig visszavonta a tulajdonjog bejegyezése iránti kérelmét. E kérelmet a soron következő ranghelyen széljegyezték.

A földhivatal 1998. november 9-én bejegyezte az I. rendű alperes tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba, a bejegyző határozat azonban csupán a 2006. június 19-i másodfokú határozat meghozatalával emelkedett jogerőre. A II. rendű alperes tulajdonjogának bejegyzése 2006. július 27-én történt meg.

A Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 2.B.II.13.64/2002/3. számú, jogerőre emelkedett ítéletével a felperes sérelmére elkövetett csalás és magánokirat-hamisítás vétségében megállapította az I. rendű alperes bűnösségét és büntetést szabott ki. A felperes 1999. január 4-én benyújtott keresetében az I. rendű alperessel kötött, valamint az alperesek közti adásvételi szerződések érvénytelenségének megállapítását és az eredeti ingatlan-nyilvántartási állapot visszaállítását kérte. A Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 15.P.III.23.220/2004. számú ítéletével a keresetet elutasította, az ítélet fellebbezett részét a Fővárosi Bíróság 52.Pf.631.742/2005/4. számú határozatával helybenhagyta, és indokolásában leszögezte, hogy a felperes és az I. rendű alperes között a szerződés érvényesen létrejött.

A felperes megkísérelte igényének rendezését a földhivatali eljárásban is, azonban nem járt eredménnyel: a Legfelsőbb Bíróság Kfv.III.37.364/2007/7. számú ítéletében fenntartotta hatályában az e keresetét elutasító határozatot és ítéletének indokolásában - a Legfelsőbb Bíróság határozatainak hivatalos gyűjteményében EBH 2006.1486.számon közzétett elvi határozatban kifejtetteknek megfelelően - rámutatott: a bejegyzési kérelmet visszavonó és az adásvételi szerződést felbontó nyilatkozatot az eredeti bejegyzés rangsorában kell elintézni. Ennek ellenére a felperes tulajdonjogának visszajegyzésére nem volt lehetősége, mert időközben a jelen per II. r. alperesének tulajdonjoga bejegyzésre került.

A felperes 2006. április 21. napján indította meg a jelen pert. Az I. rendű alperessel szemben az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 62.§ (1) bekezdésének b) pontja valamint a Ptk.319.§ (3) bekezdése alapján törlési és tulajdonjogának visszajegyzése iránti keresetet terjesztett elő; a Ptk.117.§ (1) bekezdése, a 200.§ (2) bekezdése és a 319.§ (3) bekezdése alapján pedig keresete teljesítésének tűrésére kérte a II. rendű alperes kötelezését.

Az ismeretlen helyre távozott I. rendű alperes ügygondnokának valamint a II. rendű alperesnek az érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.

A II. rendű alperes azzal érvelt, hogy az ügyre az 1972. évi 31. tvr. (a továbbiakban: Tvr.) irányadó, a földhivatal ennek megfelelően járt el; a felperes és az I. rendű alperes felbonthatták szerződésüket, azonban a megelőző állapot nem állítható helyre.

Az elsőfokú bíróság ítéletével mindkét alperessel szemben elutasította a keresetet. Döntését azzal indokolta, hogy a földhivatal nem szegte meg az Inytv. szabályait: a beadványokat érkezésük sorrendjében iktatta és bírálta el. Megjegyezte azt is, hogy az 1997. február 6-i adásvételi szerződés teljesítését követően a szerződő felek már nem gyakorolhatták az elállás jogát.

A másodfokú bíróságként eljárt ítélőtábla megváltoztatta az ítéletet és az I-II. rendű alpereseket annak tűrésére kötelezte, hogy - az I. rendű alperes korábbi jogszerzésére kiterjedően - a II. rendű alperes tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásból töröljék. Intézkedett a felperes tulajdonjogának visszajegyzéséről és a perköltség megfizetésére az alpereseket kötelezte. Ítéletének indokolása szerint arra a jogi az álláspontra helyezkedett, hogy a kereset - tartalma szerint - nem törlési per, hanem az adásvételi szerződést felbontó jogügylet teljesítésére irányul, amelynek kötelmi jogi következményeként a már teljesített szolgáltatások visszajárnak [Ptk.319.§ (3) bekezdés] és e kötelmi igény az alapja az alperesek ingatlan-nyilvántartásba utóbb bejegyzett tulajdonjogának törlésnek. Érvelése szerint, ha per mégis ingatlan-nyilvántartási pernek minősülne, egyértelműen megállapítható, hogy a felperes perindítása az Inytv.63.§-ába foglalt határidők megtartása mellett történt, mert a 4/2003. számú jogegységi határozat értelmében ezek a határidők - jogszabály erre vonatkozó kifejezett rendelkezése hiányában - nem jogvesztők, így a keresetindítási határidő a Ptk.327.§ (1) bekezdése nyugodott. Az I. rendű alperes tulajdonjoga bejegyzésének hiányában továbbá a II. r. alperes alappal nem bízhatott abban, hogy a jogszerzése tulajdonostól történik.