A Nyírbátori Járásbíróság P.20193/2007/17. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 233. §] Bíró: Seres Lívia

Nyírbátori Városi Bíróság

6.P.20.193/2007/17.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Nyírbátori Városi Bíróságon Dr. Somogyi János Nyírbátor, Báthori u. 05. szám alatti székhelyű ügyvéd által képviselt felperes P., D. Gy. u. XX. szám alatti lakos felperesnek - Dr. Küzmös Imre Nyírbátor, Martinovics u. 08. szám alatti székhelyű ügyvéd által képviselt I.rendű alperes I.r. (törv. képv. K. I. D., H. u. XX. szám) és II.rendű alperes II.r. mindketten D., H.út. XX. szám alatti lakos alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A bíróság a felperes keresetét e l u t a s í t j a .

Köteles a felperes megfizetni az alperesnek 15 (tizenöt) napon belül 143.152.- (egyszáznegyvenháromezer-egyszázötvenkettő) forint perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 (tizenöt) napon belül 4 (négy) példányban, írásban a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bírósághoz címezve fellebbezésnek van helye, melyet a Nyírbátori Városi Bíróságnál kell benyújtani, vagy jegyzőkönyvbe mondani.

Tájékoztatja a bíróság a feleket, hogy a peres felek közös kérelmük alapján kérhetik a pernek fellebbezési tárgyaláson kívüli elbírálását.

Amennyiben az ítélet elleni fellebbezésük kamatfizetésre, perköltségre, illetékre, az állam által előlegezett költség megfizetésére, az előzetes végrehajthatóságra, teljesítési határidőre vagy a részletfizetés engedélyezésére és az ítélet indokolására vonatkozik, a megyei bíróság az ítélet elleni fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el.

I n d o k o l á s :

A bíróság a felperes kereseti kérelme, a felperes és II.r. alperes személyes meghallgatása, 1.sz.tanú, 2.sz.tanú, 3.sz.tanú, 4.sz.tanú, 5.sz.tanú, 6.sz.tanú, 7.sz.tanú, 8.sz.tanú, 9.sz.tanú, 10.sz.tanú, 11.sz.tanú és 12. sz.tanúk vallomása, a csatolt és beszerzett iratok tartalma alapján az alábbi tényállást állapította meg:

Néhai K.M. sz.: B. T. a felperes és a II.r. alperes édesanyja, valamint az I.r. alperes nagyanyja.

Néhai K. M. 2002. november 19. napján 2.sz.tanú ügyvéd előtt tartási szerződést kötött I.rendű alperessel, amelyben K.M. tartásra jogosult az I.r. alperes által vállalt tartás ellenében átengedi a tartásra kötelezettnek holtig tartó haszonélvezeti jogának fenntartásával a P.-i XX8 hrsz. alatt nyilvántartott, 2212 m2 területű, P., D. Gy. u. XX. szám alatti házas ingatlanból ½-ed tulajdoni illetőségét, továbbá az ezen ingatlannal összefüggő P.-i XX7 hrsz. alatt nyilvántartott, 5306 m2 belterületi ingatlanból ¼-ed tulajdoni illetőségét, valamint ingó vagyonát és készpénzét.

A tartási kötelezettséget az I.r. alperes oldalán törvényes képviselői a II.r. alperes, illetve 11.sz.tanú vállalták teljesíteni.

A szerződés 5 pontja rögzíti, hogy a jogosult szoros tartásra, gondozásra még nem szorul. Az eddigi gondoskodási kötelezettséget a tartásra kötelezett szülei teljesítették, amint szoros gondozásra szorul a tartásra jogosult úgy azt az I.r. alperes szülei saját költségükön teljesítik. A tartásra jogosult nyugdíjával és egyéb jövedelmével szabadon rendelkezik, azt vagy annak egy részét belátása szerint fordítja saját ellátására.

A tartási szerződésben foglaltak alapján az ingatlanokra I.rendű alperes tulajdonjogát és Id. K.M. holtig tartó haszonélvezeti jogát a Ny.-i Körzeti Földhivatal XXX/2003. számú határozatával bejegyezte.

A szerződés érvényességéhez a 149/1997 (IX.10.) Korm. rendelet 25. § (1) bekezdés h) pontja alapján gyámhivatal jóváhagyása szükséges, amelyet a felek elmulasztottak beszerezni.

Id. K.M. életében szoros tartásra csak egy alkalommal szorult, amikor 2004-ben a lábát eltörte, egyébként magáról élete végéig képes volt gondoskodni, de a II.r. alperes és felesége a tartási szerződésben foglalt kötelezettségüknek eleget tettek és Id. K.M.-t rendszeresen látogatták, részére a nagy bevásárlásokat elvégezték, a lakóházhoz tartozó kert művelésében neki besegítettek.

Id. K.M. másik gyermekével, felperessel - aki a szomszédjában lakott - évekig haragos viszonyban volt, egymással nem is beszéltek. Amikor 2004 júliusában K.M. lába eltört, gondozásába felperes felesége, 1.sz. tanú sz.: V. I. is besegített. Ezt id. K.M. úgy honorálta, hogy részükre 2004. december 20-án kb. 2 ha földet juttatott. Az adásvételi szerződés szerint az ingatlanok vétel címén kerültek felperes és 1.sz.tanú részére bejegyzésre, 40.000.- Ft vételár ellenében, ami a tényleges értéket lényegesen alulmúlja. Felperes 2004. őszén tudomást szerzett arról, hogy a belterületi házas ingatlan 2/4-ed részben I.r. alperes tulajdonába került, mert a Földhivatal kézbesítette számára XXX/2004. számú határozatot, amely 2004. szeptember 09-én kelt.

K.M. sz.: B. T. 2005. március 24. napján elhunyt. Hagyatéki eljárása Kjő.XXX/2005. szám alatt indult meg a Ny.-i közjegyző előtt. A hagyatéki tárgyaláson felperes kijelentette, hogy a tartási szerződést megtámadta a bíróság előtt, ezért a közjegyző a hagyatékot ideiglenes hatállyal adta át a felperesnek és a II.r. alperesnek.