A Győri Ítélőtábla Pf.20426/2007/9. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 239. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 97. §, 137. §, 155. §, 173. §, 200. §, 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 12. §] Bírók: Farkas Attila, Hammer Sándor, Szalai György

Győri Ítélőtábla

Pf.II.20.426/2007/9.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Győri Ítélőtábla a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Bártfai Beatrix ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a dr. Kicska Gabriella Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Kicska Gabriella ügyvéd) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében, melybe az alperes pernyertességének előmozdítása végett beavatkozott a Szalma & Partnerei Ügyvédi Iroda ( ügyintéző: dr. Szalma Miklós ügyvéd) által képviselt Alperesi beavatkozó a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság 2007. október 15. napján kelt P.20.088/2007/31. számú ítélete ellen a felperes által 32. és 37., valamint az alperes által 33. és 38. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta az alábbi

Í T É L E T E T:

Az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 1.500.000. (Egymillió - ötszázezer) Ft, a beavatkozónak pedig 1.000.000. (Egymillió) Ft másodfokú perköltséget.

Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S :

A felperesi önkormányzat a belváros parkolási gondjainak enyhítése érdekében mélygarázs létesítését látta szükségesnek. Ezért a képviselőtestület a 83/2005. (III.31.) Kgy.számú határozatával hozzájárult ahhoz, hogy az akkor a helység 1-i ...hrsz. alatt nyilvántartott, kizárólagos tulajdonát képező közterület (... tér) alatt a perben nem szereplő "A" Rt. a mélygarázst saját költségviselése mellett, saját beruházásában megvalósítsa. Ezután a 148/2005. (V.26.) Kgy.számú határozatával felhatalmazta a polgármestert, hogy a mélygarázs létesítése érdekében a szükséges, a határozati javaslat mellékletét képező szerződést az "A" Rt-vel megkösse.

A szerződéskötésre azonban nem került sor. Ezért a képviselőtestület a 301/2005. (IX.29.) Kgy.számú határozatával a 148/2005. (V.26.) Kgy.számú határozatát akként módosította, hogy a megállapodást - az előterjesztés mellékletét képező tartalommal - a perben szintén nem szereplő "B" Rt. részvételével létrejövő projekttársasággal kössék meg.

Ennek alapján a felperes polgármestere 2005. november 30-án a mélygarázs megvalósítása céljából szerződést kötött az alperessel. A szerződés alapján a felperes hozzájárult ahhoz, hogy az alperes a helység 1-i 1... hrsz-ú közterület alatt kizárólagosan saját forrásból, illetve bankhitel igénybevételével üzleti alapon működő, nyilvános parkolást biztosító többszintes mélygarázst létesítsen. A felek a Ptk.137-138.§-ainak alkalmazását kizárták, és megállapodtak abban, hogy a megvalósult mélygarázs a használatbavételi engedély beszerzését követően az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 12.§. a/ pontjának megfelelően önálló ingatlanként az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzéssel az alperes kizárólagos tulajdonába kerül, vagyis így a föld és az alépítmény tulajdonjoga egymástól elválik.

2005. december 14-én a felperes kezdeményezte, hogy a helység 1-i ... hrsz-ú ingatlanra az illetékes földhivatal az alperes javára ráépítési jogot jegyezzen be. A ... Körzeti Földhivatal azonban a kérelmet a 2005. december 21-én kelt 47.546/2005.12.20. számú határozatával - ilyen bejegyezhető jog hiányában - elutasította. Ezután a felek 2006. január 19-én korábbi, 2005. november 30-án megkötött szerződésüket hatályon kívül helyezték, és a mélygarázs megvalósítása érdekében újabb, a korábbival nagyrészt azonos tartalmú megállapodást kötöttek egymással. Rögzítették, hogy a helység 1-i ... hrsz-ú ingatlan megosztása folyamatban van, a telekalakítás eredményeként a ... m2 területű, helység 1-i 1 és a ... m2 területű 2 hrsz-ú ingatlan jön létre. A felperes hozzájárult ahhoz, hogy az alperes az ingatlanok alatt a mélygarázst megvalósítsa, és ennek érdekében - új elemként - a megvalósítandó helység 1-i 1 hrsz-ú ingatlanból .. m2 nagyságú részre, valamint a 2 hrsz-ú ingatlan egészére az alperes javára földhasználati jogot biztosított. A Ptk.137-138.§-ainak alkalmazását a felek - korábbi megállapodásukkal egyezően - kizárták, és megállapodtak abban, hogy a megvalósult mélygarázs a használatbavételi engedély beszerzését követően az Inytv.12.§. a/ pontja alapján önálló ingatlanként az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzéssel az alperes kizárólagos tulajdonába kerül, vagyis a föld és az alépítmény tulajdonjoga egymástól elválik.

A földhivatal a szerződés alapján a földhasználati jogot az alperes javára az érintett ingatlanokra az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezte. Ezt követően az alperes beszerezte a szükséges építési engedélyt, majd 2006. őszén megkezdte a mélygarázs kivitelezési munkáit.

A felperes módosított keresetében annak megállapítását kérte, hogy a felek között 2006. január 19-én létrejött szerződés, valamint - érvénytelenségének megállapíthatósága esetében - az általa hatályon kívül helyezett 2005. november 30-án megkötött szerződés érvénytelenek. Kérte az alperes javára bejegyzett földhasználati jogok törlését. Emellett feltételesen arra az esetre, ha az alperes a jogerős használatbavételi engedélyt időközben a per alatt megszerezné, kérte annak megállapítását, hogy a mélygarázs a tulajdonát képezi, ugyanakkor nem ellenezte, hogy őt a bíróság gazdagodása megtérítésére kötelezze. Arra hivatkozott, hogy a szerződések a Ptk.97.§. (2) bekezdésének megfelelően osztott tulajdon létesítésére irányulnak, melynek szükségképpeni eleme, hogy az épület tulajdonosát az érintett földrészleteken földhasználati és elővásárlási jog illesse meg. A perbeli ingatlanok azonban köztér rendeltetésű forgalomképtelen közterületek, így velük kapcsolatban a Ptk.97.§. (2) bekezdése szerinti megállapodás megkötésére, illetve földhasználati jog alapítására jogszerűen nem kerülhet sor. A felek közötti szerződések ezért jogszabályba ütköznek, illetve jogszabály kikerülésére vagy lehetetlen szolgáltatásra irányulnak. Utalt arra is, hogy a 2006. január 19-én kelt szerződést az önkormányzat képviselőtestületének előzetes felhatalmazása, illetve jóváhagyása nélkül kötötték meg, így az ebből az okból is érvénytelennek minősül. Megjegyezte, hogy e megállapodás érvénytelensége egyébként a szolgáltatások feltűnő értékaránytalansága folytán is megállapítható, a földhasználati jogot ugyanis az alperes javára ellenérték nélkül biztosította.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Azzal érvelt, hogy a perbeli szerződések érvénytelensége nem állapítható meg, ugyanis nem eredményezték a felperesi ingatlanok elidegenítését, és nem korlátozták azok rendeltetését, használhatóságát sem. A Ptk.201.§. (2) bekezdésére alapított igény esetében utalt a megtámadási határidő túllépésére is azzal, hogy a szolgáltatások feltűnő értékaránytalansága egyébként sem állapítható meg, a szerződésben ugyanis a felperes számára a mélygarázs megépítését követően a földfelszín megfelelő rendezését, növényi kazetták elhelyezését, vízmedence építését, park kialakítását és díszvilágítás megvalósítását is vállalta.