BH 1995.4.199 Az iskolai tanulói viszony igazolására szolgáló és a tanintézet igazgatója által kiállított, körpecséttel ellátott diákigazolvány: közokirat, minthogy azt az iskolaigazgató hivatalos személyi minőségben állítja ki, ezért annak a meghamisítása (materiális) közokirat-hamisítás bűntettének minősül [Btk. 274. § (1) bek. a) pont, 137. § 1. pont j) alpont, 25/1989. (VII. 24.) MM-HM-KeM-Köhém r. 2. § (1) bek., (3) bek., 3. § (2) bek.].

A fk. I. r. terheltet a kerületi bíróság mint fiatalkorúak bírósága ítéletével 3 rb. társtettesként elkövetett lopás bűntette; 3 rb. lopás vétsége; társtettesként elkövetett rongálás vétsége és közokirat-hamisítás bűntette miatt, mint különös visszaesőt, 1 év 2 hónapi, a fiatalkorúak börtönében végrehajtandó szabadságvesztésre és 2 évre a közügyektől eltiltásra ítélte.

Az okirat-hamisítással kapcsolatban megállapított tényállás szerint a fk. I. r. terhelt 1993 februárjában egy intézeti társától R. S. nevére kiállított fénykép nélküli és lejárt bérletszelvényt tartalmazó diákigazolványt kapott, amelybe a saját fényképét ragasztotta be. Az így meghamisított diákigazolványt aztán - felhasználás céljából - rendszeresen magával hordta.

A másodfokú bíróság az 1994. február 16. napján kelt jogerős ítéletével az elsőfokú ítéletet a fk. I. r. terheltet illetően annyiban változtatta meg, hogy a közokirat-hamisítás bűntette miatt emelt vád alól felmentette, a szabadságvesztés tartamát pedig a fiatalkorúak fogházában végrehajtandó 10 hónapra enyhítette.

A másodfokú bíróság ítéletében kifejtettek szerint: "Tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a diákigazolványt köziratnak értékelte. A diákigazolványt az iskola állítja ki a tanulói jogviszony igazolására. A közokiratot valamely hatóság az ügykörében eljárva állítja ki. Az iskola nem hatóság, a munkáltatói igazolványok és az utazási bérletek sem közokiratok, így a diákigazolványok és az utazási bérletek sem közokiratok, így a diákigazolvány sem az, hanem magánokirat. Miután a hamisított diákigazolványt a vádlott magánál hordta, azt fel nem használta, így terhére nem állapítható meg a magánokirat-hamisítás vétsége sem." A másodfokú határozat felmentő rendelkezése ellen a főügyész terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, amellyel a legfőbb ügyész is egyetértett.

A felülvizsgálati indítvány alapos.

A kerületi bíróság az ügyben 1993. október 26. napján hirdetett ítéletet. A bűncselekmények elkövetési ideje 1993. február-március hónap.

Helyesen döntött az elsőfokú bíróság, amikor az ítélet meghozatalakor hatályos jogszabályi rendelkezéseket alkalmazta, miután ez a vagyon elleni bűncselekményeket illetően enyhébb elbírálást tesz lehetővé (Btk. 2. §). A közokirat-hamisítás bűntettére nézve sem a törvényi tényállásban, sem a büntetési tételben nem következett be változás.

Változott azonban a hivatalos személy fogalma az 1993. évi XVII. tv. 34. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés folytán. A korábbi Btk. 137. §-ának 1/c) pontja szerint: "hivatalos személy az államigazgatási feladatot ellátó egyéb személy". A jelenleg hatályos törvény 137. §-ának 1/j. pontja értelmében pedig: "hivatalos személy a jogszabály alapján közhatalmi, államigazgatási feladatokkal megbízott szervnél, testületnél az a személy, aki közhatalmi, államigazgatási feladatot lát el".