A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21752/2010/2. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 78. §, 84. §] Bírók: Kincses Attila, Sághy Mária, Varga Edit

Fővárosi Ítélőtábla

7.Pf.21.752/2010/2.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Ítélőtábla dr. Mester Csaba ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - dr. Ligeti György ügyvéd által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen személyhez fűződő jogsértés megállapítása iránt indított perében a Fővárosi Bíróság 2010. június 16. napján kelt 26.P.23.395/2008/12. számú ítélete ellen a felperes részéről 14. sorszám alatt és az alperes részéről 13. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, és megállapítja, hogy az alperes a felperes jóhírnevét megsértette azzal, hogy a felperesre vonatkozóan azt közölte, hogy bűnöző és brutális.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg - 15 napon belül - az alperesnek 20.000 (Húszezer) forint plusz áfa összegű fellebbezési eljárási költséget.

A felperes 168.000 (Egyszázhatvannyolcezer) forint, míg az alperes 72.000 (Hetvenkettőezer) forint fellebbezési eljárási illetéket köteles az államnak - felhívásra - megfizetni.

Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

A soproni születésű felperes a helyi rendészeti szakközépiskolában végezte tanulmányait, majd 2004-től a ... Szolgálatnál (...) teljesített szolgálatot. A felperes édesanyja 1998-ban hunyt el; édesapja újra nősült, ...ban él házastársával és annak gyermekével. A felperessel és négy társával szemben a Központi Nyomozó Főügyészség 2007. május 7-től folytatott nyomozást ... megerőszakolásával kapcsolatban. A nyomozás során a felperest és társait őrizetbe vették, majd előzetes letartóztatásba kerültek. A felperes előzetes letartóztatását a hatóság 2007. június 18-án, míg a nyomozást - bűncselekmény hiányában - 2007. december 10-én szüntette meg, majd ... pótmagánváddal élt. A felperes jelenleg a ... jogutódjaként működő ... ...i alakulatánál teljesít szolgálatot. Az alperes által kiadott "..." című napilap 2007. május 19-én címlapján "Állítsák meg a bűnöző rendőröket! - Ők erőszakolták meg ...et" felirattal jelent meg. A feliratok alatt az újság ... felismerhetetlenné tett fényképét közölte "...et május 4-én erőszakolták meg a zsaruk" képaláírással. A lap 3. oldalán "Példás családapa az egyik brutális rendőr - Ők támadtak ...re" címmel és alcímmel közölt cikket az alperes, a cím mellett ismét szerepelt ... felismerhetetlenné tett képmása, az "a 21 éves lányt május 4-én erőszakolták meg" aláírással. A cikk szerint "... (24), ... (34), ... (24), ... (33) és ... (33), ők azok a ...-es rendőrök, akiket azzal gyanúsít a nyomozó ügyészség, hogy a ... körút környékén megerőszakoltak egy fiatal lányt". Közölte továbbá azt is: "... ...ban élő családja a ...től értesült a hírről, a férfi édesanyja alig tudott megszólalni. Borzasztó szégyen ez nekünk, bár a fiam már két éve nem él velünk - sóhajtott lehajtott fejjel az asszony.". Az alperes a "..." 2007. május 20-án megjelent számában "Fejek hullanak a brutális zsaruk miatt", illetőleg "Eddig csak utcalányokat zaklattak a bűnös zsaruk" címmel, míg a 2007. május 21. napi számban "Nők kísérték, nők védik a brutális zsarukat" címmel közölt írást.

A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes megsértette az emberi méltóságát, valamint jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát. Kérte továbbá, hogy a bíróság kötelezze az alperest megfelelő elégtétel adására, továbbá 4.000.000 forint nem vagyoni kártérítés kamatokkal történő megfizetésére. Hivatkozása szerint a jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát azzal sértette meg az alperes, hogy a cikkekben egyértelműen azonosíthatóvá tette, tényként állította, hogy bűncselekményt követett el, holott a cikkek megjelenése idején az eljárás csak nyomozati szakban volt, az eljárásról való tájékoztatás leple alatt bűnözőként tüntette fel. Álláspontja szerint sérti az emberi méltóságát az, hogy az alperes "brutális" jelzővel illette. Előadta azt is, hogy a cikkek megjelenését követően számos érdeklődő telefonhívást, bántó és gúnyos megjegyzést kapott környezetétől, magyarázkodni volt kénytelen, az ennek következtében reá nehezedő nyomást nem tudta feldolgozni, lelkileg összeomlott, orvosi segítségre volt szüksége, átmenetileg - depressziója miatt - keresőképtelenné vált.

Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Hivatkozása szerint a felperest közvetlenül érintő cikk kizárólag a 2007. május 19. napi írás volt. Előadta azt is, hogy a cikkek megjelenésének idején szinte minden sajtóorgánum foglalkozott az esettel, amelyek ugyancsak kijelentő módban, tényként fogalmaztak a cselekmény kapcsán, az olvasóközönség nyilvánvalóan tudott arról, hogy nyomozati szakban van az eljárás. A felperes azonosíthatóságával kapcsolatban hivatkozott arra is, hogy ebben az időben számos felperesről készült felvétellel lehetett találkozni a médiában, amelyekből a felperes felismerhető lehetett. Érvelt azzal is, hogy a felperes rokonainak, közeli ismerőseinek, kollégáinak nyilván feltűnt, hogy a felperessel az előzetes letartóztatás miatt találkozni és kapcsolatot tartani nem lehet, tehát a felperes érintettségére más tényekből is következtetéseket tudtak levonni. Hivatkozott arra is, hogy riportere - megtalálva a felperes családjának lakhelyét - egy hölggyel beszélt, amelyből okszerűen következtethetett arra, hogy a hölgy a felperes édesanyja volt. Hangsúlyozta: a felperest ismerők nyilvánvalóan értesültek arról, hogy az édesanyja elhunyt, így következtethettek arra is, hogy nem a felperesről van szó a cikkben. Előadása szerint a felperest ért hátrány elsősorban abból fakadt, hogy azzal kellett szembesülnie: esetleg igaztalanul kell büntetést letöltenie, szakmai pályafutása, magánélete zátonyra futhat, a felperessel alapvetően ezért foglalkozott pszichológus, nem pedig a cikkek hatását kompenzálandó.

Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperes megsértette a felperes jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát azzal, hogy az általa kiadott "..." című napilap 2007. május 19. napi számában azt közölte felismerhetővé téve a felperest, hogy a felperes is részese volt ... megerőszakolásának illetve, hogy rátámadt volna ...re, továbbá azzal, hogy azt közölte: a felperes édesanyja szégyenkezett a felperes cselekménye miatt. A bíróság az alperest a további jogsértéstől eltiltotta és kötelezte, hogy 15 napon belül levélben ismerje el a jogsértés tényét és fejezze ki bocsánatkérését, továbbá 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 1.200.000 forintot és ennek 2007. május 19-től a kifizetéséig járó törvényes mértékű késedelmi kamatát. A keresetet ezt meghaladóan elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 125.000 forint perköltséget. A felperest 168.000, míg az alperest 72.000 forint kereseti illeték megfizetésére kötelezte az állam javára.