A Fővárosi Ítélőtábla Bf.322/2011/12. számú határozata kábítószerrel visszaélés bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 282. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 372. §] Bírók: Fatalin Judit, Lassó Gábor, Németh Nándor

Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság

2.Bf.322/2011/12. szám

A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Budapesten, a 2012. év október hó 4. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő

ítéletet:

A kábítószerrel visszaélés bűntette miatt I.r. vádlott és társa ellen indult büntetőügyben a Fővárosi Bíróság 2011. év május hó 5. napján kelt 8.B.1285/2008/21. számú ítéletét megváltoztatja.

Az I.r. és a II.r. vádlottak helyesen 2006. augusztus hó 31. napjáig voltak őrizetben, majd 2007. június hó 1. napjáig előzetes letartóztatásban.

A bűncselekmények megnevezése helyesen visszaélés kábítószerrel bűntette, a rendbeliségre utalást mellőzi.

Az I.r. vádlott forgalmazási típusú cselekményét a Btk.282/A.§ (1) bekezdés IV. fordulatába ütköző és a (3) bekezdés szerint minősülő visszaélés kábítószerrel bűntettének minősíti. A II. fordulatra utalást mellőzi.

A vádlottakat fejenként 116.250 (Egyszáztizenhatezer-kettőszázötven) Ft vagyonelkobzásra is ítéli.

A II.r. vádlott utónevét, anyja utónevét, személyazonosító igazolványának számát helyesbíti. Lakcíme megszűnt, tartózkodási helyét helyesbíti. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s :

A Fővárosi Bíróság a 2011. május hó 5. napján kihirdetett 8.B.1285/2008/21. számú ítéletével az I.r. vádlottat bűnösnek mondta ki 1 rb. kábítószerrel visszaélés bűntettében (Btk.282/A.§ (1) bekezdés II. és IV. fordulata, (3) bekezdés) és 1 rb. kábítószerrel visszaélés bűntettében (Btk.282.§ (1) bekezdés III. fordulata, (2) bekezdés b.) pontja), a II.r. vádlottat 1 rb. kábítószerrel visszaélés bűntettében (Btk.282/A.§ (1) bekezdés IV. fordulata és (3) bekezdés) és 1 rb. kábítószerrel visszaélés bűntettében (Btk.282.§ (1) bekezdés III. fordulat és (2) bekezdés b.) pontja), ezért az I.r. vádlottat halmazati büntetésül 3 év börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra, a II.r. vádlottat 2 év 4 hónap börtönbüntetésre, mellékbüntetésül 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. A kiszabott szabadságvesztésbe mindkettejük vonatkozásában beszámítani rendelte az előzetes fogvatartásban töltött időt, rendelkezett a lefoglalt bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről.

Az ítélet ellen az ügyész mindkét vádlott terhére súlyosítás érdekében, I.r. vádlott és védője részben felmentésért, részben enyhítésért, II.r. vádlott és védője részben felmentésért, a fogyasztás tekintetében téves minősítés miatt, valamint enyhítésért fellebbezett.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség BF.592/2011/1. számú átiratában az ügyészi fellebbezést fenntartotta, a védelmi perorvoslatokat nem tartotta megalapozottnak. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a perrendi szabályokat megtartotta, ügyfelderítési kötelezettségének eleget tett. Figyelmet fordított a bizonyítékok beszerzésének törvényességére, a vádlottak kábítószer-függőségének kérdését is körültekintően tisztázta. Az ítélet személyi része kiegészítendő azzal, hogy I.r. vádlott többszörösen büntetett, az ítéletben hivatkozott elítélésre 6 rb. közokirat-hamisítás bűntette miatt került sor, és 60.000 forint pénzmellékbüntetést is alkalmaztak vele szemben. Ezt követően a PKKB. 2002. augusztus hó 2. napján jogerős 4.B.X.34534/2002/2. számú ítéletével ittas járművezetés vétsége miatt 132.000 forint pénzbüntetésre és 2 év 8 hónap járművezetéstől eltiltásra is ítélte. I.r. vádlott egy kiskorú gyermek eltartásához járul hozzá, havonta 15.000 forint gyermektartásdíjat fizet. A rendelkezésre álló bizonyítékokat az elsőfokú bíróság megfelelően értékelte, vetette össze, melynek alapján megalapozott tényállást állapított meg. Indokolási kötelezettségének is eleget tett. A vádlottak bűnösségére levont következtetés okszerű, a minősítés helyes. A büntetés kiszabása körében irányadó körülményeket teljes körűen számba vette, az az I.r. vádlott esetében a kiskorú gyermekről történő gondoskodással egészítendő ki. Ennek ellenére egyik vádlott esetében sincs olyan különös méltánylást érdemlő ok, amely az enyhébb végrehajtási fokozat és enyhítő szakasz alkalmazását indokolná. A vádlottak huzamos ideig végezték kiemelkedő tárgyi súlyú cselekményüket, ezért az első fokon eljárt ügyész fellebbezésének megfelelően a büntetésük lényeges súlyosítása indokolt. A járulékos rendelkezések törvényesek. Indítványozta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Bíróság ítéletét büntetés kiszabási részében változtassa meg, egyebekben azt helyes indokainál fogva hagyja helyben.

A nyilvános ülésen a fellebbviteli főügyészség képviselője az írásbeli indítványt fenntartotta, azt csupán annyiban egészítette ki, hogy a törvény kötelező rendelkezése folytán a vádlottakkal szemben vagyonelkobzás alkalmazása is indokolt. E körben hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság 1/2008. Büntető jogegységi határozatának tartalmára is.

I.r. vádlott védője elsődlegesen az I.r. vádlott felmentésére tett indítványt a Btk.282/A.§ (1) bekezdés II. és IV. fordulatába ütköző és a (3) bekezdés szerint minősülő kábítószerrel visszaélés bűntette vádja alól, másodlagosan a büntetés enyhítését, harmadlagosan az ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását kérte. Rámutatott arra, hogy az ítéleti tényállás részben hiányos, részben iratellenes, mely ugyan a másodfokú eljárásban kiküszöbölhető lenne, de felülmérlegelésnek minősülne, másrészt a bizonyítás terjedelme miatt sem célszerű.

A tényállásban az elsőfokú bíróság nem jelölte meg, mekkora volt az a mennyiség, amelyet a vádlottak maguk fogyasztottak, csupán utalt arra, hogy az a jelentős mennyiség alsó határát meghaladta. Az ítélet indokolása sem tartalmaz ebben a körben megállapításokat. A vádlottak élettársak voltak, közösen gazdálkodtak, közös bevételük volt, a kábítószert közös elhatározással szerezték meg saját fogyasztásra, ezért téves az az elsőbírói következtetés, mely szerint az I.r. vádlott a saját fogyasztáshoz szükséges kábítószereket II.r. vádlottnak folyamatosan, ellenszolgáltatás nélkül átadta, mely a minősítésre is kiható tévedés. A tényállás iratellenes atekintetben is, hogy a vádlottak a lakásban tárolt, eladásra szánt mennyiségtől külön tároltak saját fogyasztásra szánt marihuánát és kokaint, amit a nyomozóhatóság lefoglalt. A lefoglalási jegyzőkönyvből erre nem vonható következtetés.

A bizonyítékok értékelése és felhasználhatósága körében az alábbi észrevételei voltak:

- Hivatkozott arra, hogy az elfogás napján a terheltek kábítószert fogyasztottak, ezért vallomásuk ennek tükrében vizsgálandó, az ítélet e körülménnyel egyáltalán nem foglalkozott.

- Abban egyetértett az elsőfokú bíróság álláspontjával, hogy I.r. vádlott első nyomozati vallomása törvényes bizonyítékként nem értékelhető, de azzal nem, hogy ennek ellenére e vallomást értékelte a bizonyítékok között.

- Vitatta, hogy II.r. vádlott első nyomozati vallomása törvényes bizonyítékként felhasználható, mert az eljárási törvény céljával a nyomozóhatóság eljárása nem összeegyeztethető. A védő faxon történő értesítése a gyanúsítotti kihallgatásról ugyan a kihallgatás megkezdése előtt megtörtént, de az éjszakai órán az ügyvédi irodába elküldött fax nem teszi lehetővé, hogy a védő eljárási jogait gyakorolhassa. Ezzel a nyomozóhatóság kijátszotta, hogy a védő jelen lehessen a kihallgatáson, bár kötelezettségét formálisan teljesítette.