A Kúria Pfv.22136/2011/16. számú precedensképes határozata megtérítési igény tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 345. §, 346. §, 190/2004. (VI. 8.) Korm. rendelet 1. §] Bírók: Kollár Márta, Puskás Péter, Tamáné dr. Nagy Erzsébet

A határozat elvi tartalma:

A nyergesvontatóból és félpótkocsiból álló járműszerelvény együttes működtetéséből eredően bekövetkezett kárért - amely a járműszerelvény mindkét tagja üzemeltetése során bekövetkezett rendellenességre vezethető vissza - a vontató és a félpótkocsi üzemeltetőjének, illetve felelősségbiztosítójának az egyetemleges felelőssége áll fenn. 1959. IV. Tv. 345. § (1), 1959. IV. Tv. 346. § (1), 190/2004. Korm. rend. 1. § a)

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Pfv.VI.22.136/2011/16.szám

A Kúria a Gárdos, Füredi, Mosonyi, Tomori Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Kovács Zsolt ügyvéd által képviselt felperesnek a jogtanácsos által képviselt I. r. a jogtanácsos által képviselt II. r. és a Kovács Kázmér Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Kovács Kázmér ügyvéd által képviselt III. r. alperesek ellen megtérítési igény érvényesítése iránt a Pest Megyei Bíróság előtt 21.P.29.229/2009. szám alatt folyamatban volt perében, a Fővárosi Ítélőtábla által 6.Pf.22.038/2010/7. szám alatt meghozott jogerős közbenső ítélet ellen a II. r. alperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

k ö z b e n s ő í t é l e t e t :

A Kúria a jogerős közbenső ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi a II. r. alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 50.000 (Ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

I n d o k o l á s :

A III. r. alperes volt az üzembentartója a nyerges vontatónak és a félpótkocsinak. A két járműből álló járműszerelvény pótkocsijának a billenő rakfelülete 2005. május 20. napján az M5-ös autópályán menet közben felnyílt és az autópálya felett átívelő felüljárónak ütközött, amelynek következtében abban jelentős anyagi kár keletkezett. A baleset bekövetkeztekor a III. r. alperes a nyergesvontatóra az I. r., a félpótkocsira pedig a II. r. alperesnél rendelkezett érvényes kötelező felelősségbiztosítással. Az alperesek az autópálya üzemeltetőjének felhívására a kárt nem térítették meg, ezért azok helyreállítását követően a károsult vagyonbiztosítója a felperes fizetett ki a károsultnak 154.715,570 euró biztosítási összeget.

A felperes törvényi engedményesként kérte, hogy a bíróság kötelezze az I. - II. r. alpereseket egyetemlegesen az általa kifizetett 38.645.700 forint, valamint a károsult által viselt 6.000 euró önrész és ezek 2005. május 20. napjától járó késedelmi kamatainak a megfizetésére. Kérte továbbá, hogy amennyiben az I. - II. r. alperesek a követelését nem vagy csak részben fedezik, akkor a Ptk. 345. §-ának (1) bekezdése alapján kötelezze a bíróság a III. r. alperest a meg nem térült összeg megfizetésére.

Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Az I. r. alperes előadta, hogy a nyergesvontató önálló jármű, a jármű üzembentartójának a felelőssége pedig nem állapítható meg az ügyben. A vontatóra kötött felelősségbiztosítást nem lehet kiterjesztő módon értelmezni az egész összekapcsolt járműszerelvényre. A II. r. alperes arra hivatkozott, hogy a pótkocsi önállóan nem működtethető, a kár a vontató jármű üzemeltetése körében bekövetkezett okból eredt. A III. r. alperes előadta, hogy mindkét jármű érvényes felelősségbiztosítással rendelkezett, ezért helytállási kötelezettsége nem áll fenn.

Az elsőfokú bíróság közbenső és részítéletében megállapította az I. és II. r. alperesek egyetemleges kárfelelősségét, a III. r. alperessel szemben pedig a keresetet elutasította.

A határozat indokolásában kifejtette, hogy a III. r. alperes a baleset bekövetkezésekor érvényes kötelező felelősségbiztosítással rendelkezett mind a két járműre, ezért az alapján - a gépjármű üzembentartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló 190/2004. (VI.8.) Kormányrendelet (Rendelet) 2. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel - a biztosítók kötelesek helytállni a keletkezett károkért.

A félpótkocsi vontatmánynak minősül és az a nyerges vontatóval együtt járműszerelvényt képez. A járműszerelvény, összekapcsolódása révén, műszaki és közlekedésbiztonsági szempontból is egységes egészet képez, a bekövetkezett baleset pedig keletkezhetett a vezérlés hibájából, vagy a gépjárművezető figyelmetlenségéből is. A veszélyes üzemi tevékenységet a perbeli esetben egy személy folytatta, de a felelősségbiztosítás szempontjából egyszerre két járművel. Az elsőfokú bíróság ezért a Ptk. 344. §-ának (1) bekezdése, 346. §-ának (1) bekezdése és a PK 41. számú állásfoglalásra tekintettel a külső és a belső jogviszonyt elkülönítve arra a következtetésre jutott, hogy az I. - II. r. alperesek egyetemlegesen kötelesek a károsult kárát megtéríteni.