A Kúria Kfv.35631/2017/13. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1990. évi C. törvény (Htv.) 11. §, (1) bek., 13. §, 15. §, 17. §, 19. §, 52. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 102. §, (1) bek., 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 11. §, (4) bek., 12. §, 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 2. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 5:15. §] Bírók: Gyurán Ildikó, Mudráné dr. Láng Erzsébet, Sperka Kálmán

A határozat elvi tartalma:

A helyi adó rendszerében az épület forgalmi értéke mellett az általa lefedett földrészlet forgalmi értéke is az építményadó alapját képezi. Az adóalap meghatározásához akkor kell becslést alkalmazni, ha a forgalmi értéket az ügyfél nem jelentette be, vagy azt az adóhatóság nem fogadja el.

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Kfv.VI.35.631/2017/13.

A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet előadó bíró, Dr. Gyurán Ildikó bíró

A felperes: felperes neve

A felperes képviselője: ... Ügyvédi Iroda

Az alperes: alperes neve

Az alperes képviselője: Dr. ... kamarai jogtanácsos

A per tárgya: adóügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes

A felülvizsgálati kérelem száma: 10.

Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2017. június 26-án kelt 10.K.27.121/2017/9. számú ítélete

Rendelkező rész

A Kúria a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 10.K.27.121/2017/9. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 300.000.- (háromszázezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 3.292.800.- (hárommillió-kétszázkilencvenkétezer-nyolcszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Nyíregyháza Megyei Jogú Város Jegyzője (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a felperes tulajdonát képező nyíregyházi ... és ... hrsz.-on nyilvántartott adóköteles építmények építményadó bevallásainak utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést végzett. Az elsőfokú hatóság megismételt eljárásban 2016. november 8-án meghozott határozatával a felperes terhére 2015. és 2016. évekre a ... hrsz.-ú épület vonatkozásában 15.657.276.- forint részben adóhiánynak is minősülő adókülönbözetet, továbbá adóbírságot, míg a ... hrsz.-ú épület vonatkozásában 17.270.762.- forint részben adóhiánynak is minősülő adókülönbözetet állapított meg, továbbá adóbírságot és késedelmi pótlékot is felszámított.

[2] Rögzítette, hogy a ... és a ... hrsz.-ú, a természetben Nyíregyháza, ... szám alatti ingatlan "kivett KORZÓ üzletház" megjelöléssel, 4843 négyzetméter és 3785 négyzetméter terület feltüntetésével szerepel az ingatlan-nyilvántartásban, és a valósában ekként is hasznosított. Külön helyrajzi számon földterület nincs bejegyezve. Az ingatlan 2014. december 13-tól a felperes 1/1 arányú tulajdona.

[3] A tulajdonszerzést eredményező 2014. december 12-én kelt adásvételi szerződést 2015. január 29-én a felek módosították, melynek 3.2. pontja határozza meg az ingatlan vételárát, és annak alapján a fent jelzett helyrajzi számokon feltüntetett ingatlanok forgalmi értékét euróban. A két ingatlan szerződés szerinti együttes vételára 18.523.270.- euró, amely a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) középárfolyama alapján 5.724.616.600.- forint összeget tesz ki.

[4] A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (továbbiakban: NAV) Illetékosztálya módosított fizetési meghagyásában az ingatlanok forgalmi értékét a felek által meghatározott módosított adásvételi szerződésben kikötött vételár összegével azonos összegben határozta meg. A felperes a 2015. és 2016. évi építményadó bevallásában ugyanakkor a két ingatlan együttes forgalmi értékét 4.444.704.562.- forintban határozta meg. E közölt forgalmi érték megegyezett a ... által készített értékbecslésben megállapított összeggel, amely egyébiránt a 2014. december 12-i szerződéskötés napján érvényes MNB középárfolyam alapulvételével tette ki a 4.444.704.562.- forintot, és amely forgalmi érték nem tartalmazta az épülettel lefedett földterület forgalmi értékét.

[5] Az elsőfokú adóhatóság hangsúlyozta, hogy a felperest építményadó fizetési kötelezettség terheli az épülettel lefedett telek forgalmi értékét illetően is. Az építményadó alapját képező korrigált fogalmi értéket nem becsléssel, hanem a felek által meghatározott, a módosított adásvételi szerződésben kikötött vételár összegének alapulvételével határozta meg. Döntését a helyi adóról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 11. § (1) és (3) bekezdésére, 15. § b) pontjára, 52. § 13) pontjára, Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének az építményadóról szóló 45/1992. (1993. január 1.) számú rendeletének (a továbbiakban: Ör.) 2. § (1) bekezdése, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 126. § (1) bekezdésére, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 102. § e) pontjára, az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 11. § (1) bekezdés a) pontjára, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 5:15. § rendelkezésére alapította.

[6] A fellebbezés nyomán eljárt alperes 2017. január 13. napján hozott Sz/152/00025-2/2017. számú határozatában részben változtatta meg az elsőfokú határozatot annyiban, hogy az adóbírságot és a késedelmi pótlékot leszállította, egyebekben az elsőfokú határozatot hatályában fenntartotta. Rámutatott, hogy az építmény és az építménnyel lefedett telek alkotórészi kapcsolatban áll egymással, ez okból az épülettel lefedett telekhányad rész értékét beszámította az építményadó alapjául szolgáló forgalmi értékbe. Az ingatlanok forgalmi értékét a felek által a módosított adásvételi szerződésben kikötött összegben állapította meg. Becslésre nem volt szükség, a Htv. szabályainak megfelelően az Itv. alkalmazásával megállapított forgalmi érték alapján került meghatározásra az építményadó alapja.

A kereseti kérelem

[7] A felperes a keresetében az alperes határozatának az elsőfokú határozatra is kiterjedő megváltoztatását kérte akként, hogy az adókülönbözetet, adóbírságot a bíróság törölje. Nézete szerint a határozat sérti a Htv. 11. § (1) bekezdését, 15. §-át, 52. § 5) és 13) pontját, valamint az Art. 126. § (1) bekezdését. A Htv. és az Ör. rendelkezései alapján az építményadó tárgya az építmény, melyhez nem tartozik hozzá az alatta lévő földterület.