A Győri Ítélőtábla Pf.20124/2012/6. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 164. §, 213. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 1. §, 348. §, 355. §] Bírók: Lezsák József, Szalay Róbert, Vass Mária

A Győri Ítélőtábla

Pf.I.20.124/2012/6.szám

A Győri Ítélőtábla dr.Szűcs Péter ügyvéd által képviselt I.r., II.r. kk. III.r. és kk. IV.r. felpereseknek dr.Paukovits Vilmos ügyvéd által képviselt alperes ellen kártérítés iránt - mely perbe az alperes pernyertességének előmozdítása végett beavatkozott dr.Sarkadi Julianna ügyvéd által képviselt - a Győri Törvényszék előtt folyamatba tett perében Győrött, 2012.évi február hó 27.napján 31.P.20.812/2010/49.szám alatt hozott rész- és közbenső ítélet ellen a felperesek részéről 51.sorszám, az alperes részéről 52.sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő

r é s z - é s k ö z b e n s ő í t é l e t e t :

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság rész- és közbenső ítéletét helybenhagyja.

A rész- és közbenső ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s :

Az I-IV.r. felperesek vagyoni és nem vagyoni kártérítés megfizetésére kérték kötelezni az alperest a Ptk.348.§./1/ bekezdése, a 318.§./1/ bekezdése és a 339.§./1/ bekezdése, valamint az Eü.tv. 77.§./3/ bekezdése az 1992.évi LXXIX.tv.6.§./3/ bekezdésére alapítottan.

Előadták, hogy 2008.augusztus 27.napján született meg kiskorú "A", akinél Down szindrómát diagnosztizáltak. Álláspontjuk szerint az alperes nem az Eü. törvényben meghatározott elvárható gondossággal járt el, mivel az alacsony szérum AFP értékre figyelemmel megfelelő intézetben elvégzendő kockázat elemzésre és célzott UH vizsgálatra kellett volna küldeni az I.r. felperest. Ha az alperes a szakmai szabályok és a Protokoll szerint jár el, úgy a magzat genetikai rendellenességét célzott diagnosztikai vizsgálat megállapította volna és ekkor az I-II.r. felperes önrendelkezési jogát gyakorolva mód lett volna még a terhesség törvényi határidőn belüli megszakítására.

Álláspontjuk szerint az alperesnek észlelni kellett volna, hogy a terhességi kor a labor részéről az általa számítotthoz képest eltérően került feltüntetésre. Emiatt szükséges lett volna a vizsgálat megismétlése. Ha nem észlelte az elírást, vagy a terhességi kor módosítását, emiatt eljárása nem felel meg a szakmai szabályoknak.

Az alperes a felperesek keresetének az elutasítását és a felperesek perköltségben történő marasztalását kérte.

Álláspontja szerint a kártérítési felelősség elemei közül a jogellenesség és a felróhatóság hiányzik. Az ultrahang vizsgálatok, az NT vizsgálat, az AFP vizsgálat és a tripla teszt eredményei összességükben értékelve nem utaltak magzati fejlődési vagy kromoszóma rendellenességre. A tripla teszt elvégzésére nem a labor által az eredménylapon feltüntetett 17+4 napon került sor, hanem 16+3 nap. A magzatvíz szűrővizsgálat eredménye a Down szindróma szempontjából negatív volt.

Az I.r. felperesnél a nagyobb hatásfokú tripla teszt elvégzésre került, amelynek eredménye negatív lett. Az alperes részére a "B" Kórház által megküldött gyűjtőlistán 0,73MoM eredmény szerepel, ami nem tekinthető alacsony értéknek. Ez alapján az I.r. felperes genetikai centrumba történő irányítása nem volt indokolt. A 0,58 MoM érték a tripla tesztnek csak egy része, abból nem ragadható ki.

Az elsőfokú bíróság a Pp.213.§./2/ bekezdése alapján a kereset azon része felől, mely az egészséges gyermek esetében is felmerülő nevelési költségek áthárítására irányult, részítéletet hozott, míg a gyermek genetikai érintettségéből eredő hátrányok tekintetében a Pp.213.§./3/ bekezdése alapján közbenső ítélettel határozott.

Az elsőfokú bíróság rész- és közbenső ítéletében megállapította, hogy az alperest teljes kártérítési felelősség terheli a 2008.augusztus 27.napján született kk."A" születését követően diagnosztizált genetikai károsodás miatt a felpereseket ért hátrányokért. Ezt meghaladóan - önmagában kk."A" létére alapított - kártérítési keresetet elutasította.

Ítéletének tényállása szerint az I-II.felperesek házastársak, a III-IV.r. felperes pedig a gyermekeik. Az I.r. felperes terhességével kapcsolatos vizsgálatára az alperesnél első alkalommal 2008.február 26.napján került sor. Ezt követően 2008.május 8.napján tripla teszt elvégzése történt. E vizsgálat AFP szűrést technikailag integrálja, azonban eredményét önállóan nem értékeli. A magzati szűrővizsgálat eredménye a tripla teszt szerint negatív volt, az annak részét képező AFP vizsgálati érték azonban 0,58 MoM. Az I.r. felperes terhességi kora - az un.naegele féle számítás szerint - a szűrés alapját képező vérvétel időpontjában ténylegesen nem 17 hét 4 nap volt, hanem 16 hét 3 nap. A labor által alperesnek megküldött gyűjtőtáblázaton az I.r. felperesnél szűrt MoM érték nem 0,58, hanem 0,73 MoM-ban került feltüntetésre. A 0,73 MoM érték az átlagtól alacsonyabb, de kórosnak nem tekinthető. A kórosan alacsony 0,58 MoM érték önmagában értékelve indokolta volna az I.r. felperes genetikai kockázatelemzése és a terhes célzott UH vizsgálatának elvégzésére felkészült intézetbe küldését.

A labor által a tripla teszt eredménylapon feltüntetett terhességi kor eltérés oka az utolsó rendes menstruációból számított terhességi korhoz képest nem ismert.

Az alperes a 0,58 MoM értéket tartalmazó tripla teszt eredménylapot, a 0,73 MoM értéket tartalmazó gyűjtőlistát megkapta a labortól, az általa meghatározott és az eredménylapon feltüntetett terhességi kor eltérésnek, a kétféle MoM érték kimutatásának okát nem tisztázta.

A fentieket követően 2008.augusztus 27.napján született meg kk."A", akinél a 2008.szeptember 5.napján elvégzett vizsgálat Down szindrómát állapított meg.

Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az alperes magatartása akkor feleltethető meg az Eü.tv.7.§./2/ és 77.§./3/ bekezdésében felállított elvárhatósági mércének, ha a jogszabályi rendelkezéseknek és szakmai szabályoknak megfelelő az eljárása, azon túlmenően is megfelel a szerződés célja szerint elvárható gondosság követelményének.

A terhesgondozásról szóló 33/1992 /XII.23./NM. rendelet 5.§./3/ bekezdése értelmében a terhesség 16.hetében az AFP vizsgálat elvégzése kötelező és máig is része a Protokollnak.

A vizsgálat elvégzésének elmaradása, illetve a vizsgálat hiányosságai esetén annak kétes értékelhetősége csak akkor nem alapítja meg az alperes helytállási kötelezettségét, ha a perbeli magzati károsodás gyanújának felvetésére eleve alkalmatlan lett volna, más egyéb vizsgálattal az alperes azt teljes körűen kiváltott, illetve a vizsgálat elmaradása, valamint eredményének értékelhetősége alperesen kívül álló okból állt elő.

A Pp.164.§./1/ bekezdése alapján a felpereseket terhelte a bizonyítási kötelezettség a jogellenes alperesi magatartás, a felpereseket ért hátrány ténye és mibenléte és a kettő közötti okozati összefüggés tekintetében.

A felperesek önmagában az orvosi iratok csatolásával igazolták, hogy az alperes téves diagnózist állított fel a magzat állapota tekintetében.

Ezzel szemben az alperes volt köteles igazolni a kimentés körében, hogy eljárása megfelelt az Eü.törvény korábban meghivatkozott rendelkezéseinek és a vonatkozó Protokoll, valamint egyéb szakmai szabályoknak, és az egészségügyi ellátásban részt vevőtől elvárható gondosságnak megfelelően járt el.