A Legfelsőbb Bíróság Kfv.37278/2007/8. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 44/A. § (2) bek., (2) bek., 70/A. § (1) bek., (1) bek., (3) bek., (3) bek.] Bírók: Kárpáti Zoltán, Kovács Ákos, Kozma György

Kapcsolódó határozatok:

Budapest Környéki Törvényszék K.26308/2006/12., *Kúria Kfv.37278/2007/8.*

***********

Kfv.III.37.278/2007/8.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr.Pozsonyi Anikó ügyvéd által képviselt I.r. és II.r. felpereseknek Érd Város Önkormányzata alperes ellen közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében - amely perbe az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében beavatkozó beavatkozott - a Pest Megyei Bíróság 2007. március 19. napján meghozott 5.K.26.308/2006/12. számú jogerős ítélete ellen a felperesek részéről 13. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott helyen és napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t

A Legfelsőbb Bíróság a Pest Megyei Bíróság 5.K.26.308/2006/12. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg a Magyar Államnak - felhívásra - 36.000 (harminchatezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s :

Érd Város Polgármestere a felperesek, mint állattartók részére a tulajdonukban lévő szám alatti ingatlanon lévő 8 db eb tartását kérelmük alapján a 16/2001.(V.28.) ÖK. számú önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Ökr.) 22. §-ának /1/ bekezdése alapján kérelmükre feltételekkel engedélyezte.

A beavatkozó és fellebbezése folytán az alperesi önkormányzat képviselő-testülete a 2005. december 14. napján meghozott 354/2005.(XII.14.) ÖK. számú határozatával a fellebbezésnek helyt adott és az állattartást engedélyező határozatot megsemmisítette, az állattartást megtiltotta. Határozata indokolásában rögzítette, hogy az Ökr. 22. § /1/ bekezdése értelmében - amennyiben az állatok száma meghaladja a rendelet 15. és 21. §-ában meghatározott 3 darabszámot - csoportos ebtartásnak minősül, melynek létesítéséhez, tartásához a polgármester külön engedélye szükséges és a /2/ bekezdés értelmében az ÁNTSZ és az Állomás, valamint az elsőfokú építésügyi hatóság szakhatósági hozzájárulása alapján bírálja el a kérelmet. Az érintett szakhatóságok hozzájárulásukat az ebek tartásához megadták.

A képviselő-testület a fellebbezés eredményeként, mivel az állattartás - csoportos ebtartás - a szomszédos lakók nyugalmát sérti, jogaik és jogos érdekeik sérelmet szenvednek a jelentős mértékű hangzavarással, az elsőfokú határozatot megsemmisítette és az állattartást megtiltotta az Őkr. 2. §-a, 4. § /8/ bekezdése és a 22. §-a alapján.

A felperesek keresetükben kérték a képviselő-testület határozatának hatályon kívül helyezését arra alapítottan, hogy az Ökr. 22. §-ának /1/ bekezdésében foglaltaknak az állattartásuk megfelel, a szakhatóságok a hozzájárulásukat megadták.

A megyei bíróság ítéletével a felperesek keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában rögzítette, hogy a szomszédos ingatlan tulajdonosai az ügyben az 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) 3. §-ának /4/ bekezdése értelmében ügyfélnek minősülnek. Az Ökr. jogszabály, a bíróság nem minősítheti, hogy mely jogszabályt kívánja alkalmazni vagy sem. Az önkormányzatoknak jogában áll a köz érdekében a szükséges mértékben a tulajdonhoz való jogot korlátozni, az állattartás feltételeit meghatározni, korlátozni is.

Az Ökr. 22. §-ára hivatkozással megállapította továbbá a megyei bíróság, hogy az önkormányzat a szomszédok beadványaira figyelemmel úgy foglalt állást, hogy mivel a csoportos ebtartás, ebtenyésztés a szomszédok érdekeit sérti, nyugalmát zavarja, az elsőfokú határozatot megsemmisíti és a csoportos ebtartást megtiltja. Ezen ebtartási tiltás nem vonatkozik az Ökr. 15. §-ában meghatározott családi házas ingatlanon tartható 3 darab ebre. Az alperes képviselő-testülete az Ökr. 4. § /8/ bekezdésére alapozva hozta meg döntését testületi ülésén a lefolytatott eljárást követően. A döntés előtti eljárás során az egyik képviselő-testületi tag járt a helyszínen, hivatkozott arra, hogy a kennelek a beavatkozó ingatlana felé nyílnak, így az ebek tartása a szomszédok érdekeit hátrányosan befolyásolja. A határozat jogszerűségét nem érintette az, hogy a lakókörnyezetben vannak olyanok is, akiket a nagy létszámú ebtartás nem zavar. Tekintettel arra, hogy a beavatkozó és családja tulajdona felé nyílnak a kennelek, így részükről a zavaró hatás érzékelése lényegesen erősebb a többieknél. Ezt támasztotta alá a beavatkozón kívül házastársa tanúvallomása is. A felperesek másik oldalon lakó szomszédai tanúkénti nyilatkozatukban már arra hivatkoztak, hogy feléjük a felperesi ingatlanon és a melléképületen nincs nyílászáró, a kutya kennelek a szomszédos ingatlan felé vannak, a kutyák ugatása nem jelentős mértékű, nem zavaróbb, mint a környékbeli bármely másik kutya ugatása.

A bíróság nem vitatta, hogy az állattartás, ebtenyészet jó színvonalon valósulhat meg, az állatok ellátása megfelelő, a kialakított épületek biztosítják az állatok egészségét és az állatvédelmet, azonban kiemelte azt, hogy a lakóterületen elsődlegesen az ott élők nyugalmát kell biztosítani. Tekintettel arra, hogy a kennelek a beavatkozók ingatlana felé nyílnak, a zavaró hatás számukra a legerősebb. A zavaró hatás lehet szubjektív is, ez azonban nem jelenti azt, hogy a mérlegelési jogkörben döntő önkormányzat a szomszédos lakók érdekeit ne vegye figyelembe.

A megyei bíróság rögzítette ítélete indokolásában, hogy jelen ügyben az eljárás nem a 245/1998.(XII.31.) Korm. rendeleten alapul (a továbbiakban: Korm.rendelet).

Kiemelte a megyei bíróság, hogy az Alkotmánybíróság egyetlen vonatkozó határozatában sem mondta ki, hogy az önkormányzat nem határozhatja meg területén az állattartás, állattenyésztés szabályait. Nem mondta ki azt, hogy az ilyen korlátozó rendelkezések általánosságban alkotmánysértőek. Az alkotmánybírósági határozatok azt sem mondták ki, hogy a engedélyezési eljárások kizárólag a jegyző hatáskörébe tartoznak.

A jogerős ítélet ellen a felperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérték annak hatályon kívül helyezését. Előadták, hogy az Alkotmánybíróság 927/B/2003. számú határozata pontosan rendezi a hatásköröket, másrészt a Korm.rendelet (a továbbiakban: Korm.rendelet) rendelet 7. §-ának /1/ bekezdése szerint az állatvédelemre és állattartásra vonatkozó szabályok megsértése esetén a jegyző jogosult az állattartást korlátozni, illetve megtiltani. Az ügyben eljárt szervek a jegyző hatáskörét elvonták, hivatkoztak a felperesek az 1/2003. KPJE számú jogegységi határozatra is.

Jogszabálysértő az ítélet azért is, mert az Ökr. 22. §-ának, /1/ és /6/ §-ának /2/ bekezdése alapján a fellebbezőknek nem volt ügyfélképességük, ennélfogva a képviselő-testületnek nem volt hatásköre az eljárásra. A megyei bíróság figyelmen kívül hagyta, hogy az Ökr. 8. §-ának /1/ és /2/ bekezdései, 10. §-ának /1/ bekezdése szerint az állattartást megtiltani, illetve korlátozni csak előzetes felhívást követően lehet és az állattartónak meg kell adni a lehetőséget, hogy az esetleges zavaró körülményeket megszüntesse. Ilyen felhívásra jelen eljárásban a korlátozást megelőzően nem került sor.