A Budapest Környéki Törvényszék K.26308/2006/12. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 339. §, 340. §, 1957. évi IV. törvény (Áe.) 3. §, 61. §, 1987. évi XI. törvény (Jat.) 10. §, 1989. évi XXXII. törvény (Abtv.) 37. §, 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 98. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 43. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 245/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet 7. §] Bíró: Cséplő Beatrix

A PEST MEGYEI BÍRÓSÁG

5.K.26.308/2006/12. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Pest Megyei Bíróság a dr. Pozsonyi Anikó ügyvéd (Budapest, V. Mérleg u. 7.) által képviselt I.rendű és II.rendű felpereseknek, Érd Önkormányzat (Érd, Alsó u. 1., képviselő: dr. Szűcs Dóra köztisztviselő) alperes ellen,

közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított perében, amely perbe az alperes pernyertessége érdekében a személyesen eljárt alperesi beavatkozó beavatkozó beavatkozott, meghozta a következő

ÍTÉLETET

A megyei bíróság a felperesek keresetét elutasítja.

Kötelezi a felpereseket, hogy az illetékügyben eljáró adóhatóság külön felhívására egyetemlegesen fizessenek meg 16.500,- (azaz Tizenhatezer-ötszáz) forint eljárási illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

Indokolás:

A bíróság a felperesek keresete, az alperes érdemi nyilatkozata, a csatolt és beszerzett közigazgatási iratok, valamint lefolytatott eljárás alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felperesek tulajdonát képezi .... hrsz-ú ingatlan, melyen családi ház, melléképületek, köztük kutya kennel, kifutó található. A felperesek ingatlana 878 m2. A szomszédos ingatlan tulajdonosa az alperesi beavatkozó és házastársa,

ingatlanuk alapterülete 994 m2, szintén családi házzal beépített.

A felperesek állattartási (8 eb) engedély iránti kérelmet nyújtottak be azzal, hogy tulajdonukat képező ingatlanon kennel létesüljön, melyben Amerikai staffordshire terrier és Yorkshire terrier szakszerű tartása valósulna meg kiállítás és továbbtenyésztési célból. A bejelentéskor nyilatkozatuk szerint 8 db 3 hónapos kort meghaladó ebet tartottak.

A benyújtott kérelem alapján a Pest Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás Budai Kerületi Főállatorvosa, az ÁNTSZ Budaőrsi Városi Intézete nyilatkozatai és Érd Város Önkormányzat Képviselő-testülete 16/2001. (V.28) Ök.rendelet 22.§-ára hivatkozva Érd Város Polgármestere határozatával a kérelemnek helyt adott, az eb tartást és tenyésztést engedélyezte. Határozata indokolásában hivatkozott arra, hogy a kérelem 8 db tenyésztett eb tartására, tenyésztésére vonatkozott, az ÁNTSZ, az Állategészségügyi Állomás és az építési hatóság állattartáshoz a hozzájárulásukat megadták. Az állattartással kapcsolatban lakossági bejelentés nem érkezett, így a szakhatósági állásfoglalások alapján úgy ítélte meg, hogy az állattartás jelentős mértékben nem zavarja a környéken lakók nyugalmát, illetve környezetet. Az engedélyt a polgármester nevében dr. Szűcs Dóra osztályvezető kiadmányozó adta ki.

A határozat ellen a szomszéd ingatlan tulajdonosai nyújtottak be fellebbezést, hivatkozva arra, hogy a tenyésztett ebek feltehetőleg az American pitbull terrier fajtához tartoznak, így tenyésztésük tilos, s a határozat nem tartalmazza, történt-e helyszínelés a területen, továbbá hivatkoztak arra, hogy a kutyák tartásával kapcsolatban több ízben probléma merült fel, ezt azonban békés úton lerendezni nem tudták. A kutyák napközben - mikor a kutyatartók nem tartózkodnak otthon - nyüszítenek, vonyítanak, zavarják nyugalmukat. Az oldalhatáros beépítés miatt a kialakított kennelek és ily módon a kutyák tartása lehetetlenné teszik életüket az otthonukban.

Az alperes Érd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Önkormányzati 354/2005. (XII.14.) Önkormányzati határozatával az állattartás-tenyésztés engedélyezésére kiadott határozat ellen benyújtott fellebbezés elbírálásáról hozott döntést, melyben az állattartást engedélyező határozatot megsemmisítette és a többlet állattartást megtiltotta. Határozata indokolásában arra hivatkozott, hogy ha az önkormányzati rendelet értelmében az állatok száma meghaladja a rendelet 15-21. §-ában meghatározott 3 darabszámot, csoportos ebtartásnak minősül, melynek létesítéséhez, tartásához az önkormányzati rendelet értelmében a polgármester külön engedélye szükséges. A (2) bekezdés értelmében pedig az ÁNTSZ és az Állategészségügyi Állomás, valamint építésügyi szakhatóság hozzájárulása alapján bírálják el a kérelmet. A szakhatóságok hozzájárulásukat megadták. A határozatban hivatkozott arra az önkormányzat, hogy a hatályos 35/1997. (II.26.) Korm.rendelet értelmében az Amerikai staffordshire terrier nem minősül veszélyes ebnek, így tenyésztése, tartása nem kizárt.

Ugyanakkor az önkormányzat - figyelemmel a szomszédos lakók törvényes határidőben benyújtott fellebbezésében foglaltakra - a képviselő-testület 2005. december 14-i ülésén a polgármester határozata ellen benyújtott fellebbezést megtárgyalva - olyan álláspontot foglalt el, hogy mivel az állattartás, tenyésztés, csoportos ebtartás a szomszédok nyugalmát sérti, jogaik és jogos érdekeik sérelmet szenvednek a jelentős mértékű hangzavarással, ezért az elsőfokú határozatot megsemmisítette és a többlet állattartás megtiltása mellett döntött a hivatkozott állattartási rendelet 2.§, 4.§ (8) bekezdés és 22. §-a alapján.

A felperesek törvényes határidőben benyújtott keresetükben a támadott határozatok felülvizsgálatát, hatályon kívül helyezését kérték. Elsődlegesen keresetükben arra hivatkoztak, hogy mivel az önkormányzati rendelet 22.§ (1) bekezdésében meghatározott engedélyezési követelményeknek - szakhatóságok a hozzájárulást megadták - a felperesek állattartása megfelelt, az engedély jogszerűen kiadásra került. A jogszabály engedély kiadásához a szomszédok hozzájárulását nem írja elő, így álláspontjuk szerint az 1957. évi IV. tv. alapján a szomszédok nem minősülnek ügyfélnek, nem illette meg őket a fellebbezési jog sem. Ezt alátámasztja, hogy az elsőfokú határozat - a kézbesítendők között - nem sorolta fel a szomszéd ingatlantulajdonosok nevét sem, ezért ügyfélképesség hiánya okán jogsértő volt az elsőfokú határozat ellen benyújtott fellebbezés alapján meghozott önkormányzati határozat. Hivatkoztak továbbá arra, hogy álláspontjuk szerint az elsőfokú határozatot az Áe. 61.§ (1) bekezdése alapján a közigazgatási szerv nem vonhatja vissza abban az esetben sem, ha jogszabályt sért, tekintettel arra, hogy jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat ez sértene, márpedig a felpereseknek nem vitásan jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogait sérti az elsőfokú határozat visszavonása. Nincs semmilyen olyan határozat ami bizonyítaná, hogy a felperesek ebtartása bárki jogát sértené, ezért a visszavonásnak nincs jogalapja. Téves a támadott határozatban, önkormányzati rendelet 4.§ (8) bekezdésére hivatkozás, ez ugyanis megalapozatlan. Ez a jogszabályhely nem az engedélyezés feltételeit, hanem az állattartás általános szabályait tartalmazza. Arra nézve pedig az önkormányzat semmiféle eljárást nem folytatott le, hogy a felperesek ebtartása sérti-e bárki jogait, ugyanis a hivatkozott szomszédok sem birtokháborítási eljárást, sem állattartással kapcsolatos eljárást nem kezdeményeztek. Hivatkoztak az Alkotmánybíróság 505/B/2003. számú határozatára, mely értelmezésük szerint kimondja, hogy az állattartásból eredő jogvitákkal kapcsolatosan a Ptk. 191.§ (1) bekezdése szerint a jegyzőtől lehet kérni a zavarás megszüntetését. Hivatkoztak továbbá a 927/B/2003. Alkotmánybírósági határozatra, amely kimondja, hogy az állattartás megtiltásával, illetve korlátozásával kapcsolatban magasabb szintű jogszabály 245/1998. (XII.31.) Korm.rendelet 7.§ (1) bekezdése kizárólag a jegyzőnek biztosít államigazgatási hatósági jogkört, ha a tartás szabályainak megsértésére kerül sor. Hangsúlyozta, hogy a felperesek állattartásával kapcsolatban sem birtokháborítási perben, sem állattartással kapcsolatos eljárásban nem állapította meg a hatáskörrel rendelkező jegyző, illetve bíróság, hogy állattartás bárki jogait sértené, ennélfogva az önkormányzati rendelet 4.§ (8) bekezdésére való hivatkozás megalapozatlan.