A Miskolci Törvényszék Bf.494/2016/7. számú határozata kapcsolattartás tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 258. §, 348. §, 371. §, 372. §, 2012. évi C. törvény (Btk.) 46. §, 80. §, 210. §] Bíró: Csőváry Gáborné

A Miskolci Törvényszék, mint másodfokú bíróság Miskolcon, a 2016. évi november hó 16. napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő

í t é l e t e t :

A kiskorúval való kapcsolattartás akadályoztatásának vétsége miatt vádlott neve ellen indított büntető ügyben a Sátoraljaújhelyi Járásbíróság 2016. április hó 25. napján kihirdetett B.382/2015/18/1. számú ítéletét m e g v á l t o z t a t j a.

A vádlott büntetését a mellékbüntetés és a felfüggesztett szabadságvesztések végrehajtására vonatkozó rendelkezések egyidejű mellőzésével 45 (negyvenöt) nap elzárásra enyhíti.

Az elzárást büntetés-végrehajtási intézetben kell végrehajtani.

Egyebekben helybenhagyja az elsőfokú bíróság ítéletét.

I n d o k o l á s:

Az elsőfokú bíróság ítéletében vádlott neve vádlott bűnösségét kiskorúval való kapcsolattartás akadályoztatásának vétségében (Btk. 210. § (1) bekezdés) állapította meg, ezért 1 év szabadságvesztésre, mellékbüntetésül 1 év közügyektől eltiltásra ítélte.

A szabadságvesztést fogházban rendelte végrehajtani, megállapítva, hogy 2/3 részének kitöltését követően a vádlott feltételes szabadságra bocsátható.

Az elsőfokú bíróság elrendelte a Sátoraljaújhelyi Járásbíróság B.170/2014/6. számú ítéletében kiszabott 8 hónapi, valamint a B. 19/2015/6/1. számú ítéletében kiszabott 1 év szabadságvesztés végrehajtását.

Kötelezte a vádlottat 620 forint bűnügyi költség állam javára történő megfizetésére.

Az elsőfokú ítélet ellen a vádlott elsődlegesen felmentés, másodlagosan enyhítés érdekében jelentett be fellebbezést.

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészség Bf. 954/2016/1. számú átiratában az elsőfokú határozat helybenhagyására tett indítványt.

A másodfokú bíróság nyilvános ülésén a vádlott nem jelent meg, perorvoslatát írásban részletesen nem indokolta.

&&&&&

A bejelentett védelmi fellebbezés alapján a Be. 348. § (1) bekezdése értelmében a törvényszék teljes terjedelmében felülbírálta a járásbíróság ítéletlét és az azt megelőző eljárást. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a büntetőeljárás szabályainak megtartásával folytatta le a bizonyítási eljárást, ügyfelderítési kötelezettségének eleget tett, a rendelkezésre álló bizonyítékokat számbavette, körültekintően mérlegelte és ítéletének tényállását helyesen, megalapozottan állapította meg, így az a másodfokú eljárásban is irányadó volt.

Az elsőfokú bíróság a Be. 258. § (3) bekezdés d) pontjában írt indokolási kötelezettségét körültekintően és meggyőzően teljesítette. Részletesen ismertette és értékelte a gyermekelhelyezést megállapító polgári bírósági határozatot a gyámhatósági iratokat, a szakértői és az egyéb okirati bizonyítás anyagát. Ezeknek tükrében helytállóan vont arra következtetést, hogy az elmaradt kapcsolattartások minden esetben a vádlottnak voltak felróhatók, a vádlott ismerte a kapcsolattartást szabályozó határozatok tartalmát, tisztában volt a szülői kötelezettségeivel. Nevelési kötelezettségét megszegte, nem készítette fel fizikailag, érzelmileg a gyermeket az apával való kapcsolattartásra, azt folyamatosan meghiúsította, ekként a gyermeket a másik szülőtől indokolatlanul elzárta.

Az irányadóul elfogadott tényállás alapján az elsőfokú bíróság törvénysértés nélkül vont le következtetést a vádlott bűnösségére és az általa elkövetett bűncselekményt is helyesen, a büntető anyagi jogi szabályoknak megfelelően minősítette.

Az elsőfokú bíróság igen körültekintően és részletesen ismertette azokat a nemzetközi és a hazai jogban is bevezetett jogi előírásokat, melyek a gyermeki jogok érvényesülését célozzák, a gyermek személyiségének harmonikus kibontakoztatásához szükséges jogi környezetet megteremtik. A kapcsolattartás jogát a családjogi törvény 2014. március 15. napjáig ezen időponttól a 2013. évi V. törvény (Polgári törvénykönyv) azonosan szabályozza, kiemeli, hogy a gyermeknek joga, hogy külön élő szülőjével személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn. A gyermeket nevelő szülő és más személy köteles a zavartalan kapcsolattartást biztosítani.