BH 2006.5.158 I. A rendhagyó letét szabályait kell alkalmazni, ha a letéteményes arra vállal kötelezettséget, hogy a nála elhelyezett, el nem különített, fajlagos árut megőrzi és ugyanolyan mennyiségű és minőségű terményt szolgáltat ki [Ptk. 471. §].

II. Ha a felek a letett termény minőségét közös mintavétellel határozták meg és a minta megfelel az étkezési búza minőségének, a letéteményesnek kell bizonyítani, hogy a teljes mennyiség minősége nem felelt meg a mintának [Ptk. 305. § (1) bek.; Pp. 3. § (3) bek., 164. §].

Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapított tényállás szerint a felperes mint termelő és az alperes mint vállalkozó 1997. július 28-án, valamint augusztus 1-jén a felperes által termelt búza bérszárítására és tárolására, valamint az alperesnél történő elhelyezésére bérszárítási és tárolási szerződést kötöttek. Megállapodtak abban, hogy a mérlegelést követően a közösen vett minta alapján az alperes a nyers terményt "laborban" minősíti, tisztítja, szárítja, saját raktárában tárolja, a jó gazda gondosságával kezeli, megfelelő minőségben tartja és hiánytalanul átadja a felperesnek. Amennyiben a felperes 1998. március 31-éig a terményt nem szállítja el, úgy azt az alperes értékesítheti és az értékesítésből befolyt vételárral kell elszámolnia. A felperes 225 581 kg őszi búzát szállított az alpereshez, amelyből a közös mintavétel megtörtént. A felperes 1998 januárjában értékesíteni kívánta az alperesnél tárolt búzát, arra azonban a vevők adásvételi szerződést nem kötöttek. Az alperes a gabona ellenértékével el kívánt számolni, a költségei levonása után a felperes javára 2 435 310 Ft búza ellenértéket helyezett letétbe.

A felperes a keresetében az alperesnek átadott étkezési búza és az alperes által részére elszámolt takarmánybúza ára közötti különbözetet igényelte, e címen további 3 123 004 Ft tőke és ennek 1998. szeptember 10. napjától járó kamatai megfizetésére kérte az alperest kötelezni.

Az elsőfokú bíróság ítéletében a keresetet elutasította. A másodfokú bíróság a felperes fellebbezése folytán hozott közbenső ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és megállapította, hogy az alperes kártérítési felelőssége fennáll, az összegszerűség tekintetében az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és e körben az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. Megállapította, hogy a jogvita eldöntésénél a felek között létrejött szerződéseket kell alapul venni, amelyek szabályozták, hogy a felperes által átadott búza minősítését a felek által közösen vett minta felhasználásával az alperesnek kell elvégeznie. Az alperes a közös mintavétel során hozzá került gabonamintát - a szerződésben vállalt kötelezettsége ellenére - nem vizsgálta és nem minősítette. Rendelkezésre álltak viszont a felperes által elvégeztetett minőségi vizsgálatokról készült okiratok - közöttük: a Concordia Közraktár Rt. "Gabona Control" akkreditált Központi Laboratóriumának vizsgálati jegyzőkönyve. E laboratóriumi vizsgálat a peres felek által közösen szerződésszerűen vett mintából történt, a vizsgálati jegyzőkönyvben szereplő megállapítások a felperes által átadott búzából közösen vett mintára vonatkoztak. A vizsgálat eredményei bizonyították, hogy a felperes étkezési búzát adott át az alperesnek. Alaposnak találta ezért a felperes szerződésszegésre alapított kártérítési igényét. A másodfokú bíróság a döntése meghozatalánál mellőzte az elsőfokú eljárásban részt vett szakértőnek arra vonatkozó megállapításait, hogy a felperes igazolta-e miszerint a vizsgálati eredmények az általa szolgáltatott búzából vett mintára vonatkoznak, tehát bizonyította-e a mintának megfelelő minőséget. Ezek olyan jogkérdések, amelyeket a bíróságnak magának kellett megválaszolnia, másrészt a perben nincs jogi jelentősége azoknak a megállapításoknak, amelyeket a szakértő a szakvéleményében a mintavétel hiányosságaival kapcsolatban megfogalmazott, tekintve, hogy a mintavételnek a szerződésben írtaknak kellett megfelelnie. A mintavétel a felek részéről szerződésszerűen történt, az azok felhasználásával készült laboratóriumi vizsgálati anyag viszont a felperes keresetét támasztotta alá.

A jogerős közbenső ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. A másodfokú bíróság által elkövettet jogszabálysértést a Pp. 177. §-ának (1) bekezdésében, a Pp. 206. §-ában, a szakértői vélemény mellőzése miatt és az indokolási kötelezettség elmulasztása miatt a Pp. 221. §-ának (1) bekezdésében írt rendelkezések megsértésében jelölte meg. Előadta, hogy mindkét fokú bíróság egyetértett abban, miszerint a felperest terhelte a bizonyítási kötelezettség arra vonatkozóan, hogy jó minőségű étkezési búzát szállított az alpereshez, illetőleg, hogy az alperesnek ugyanilyen minőségű és mennyiségű búzát kellett volna kiadnia, avagy annak árával elszámolnia. Ehhez képest tévedett a másodfokú bíróság, amikor jogkérdésnek minősítette az abban történő állásfoglalást, hogy a felperes által csatolt vizsgálati eredmények valóban a perbeli búzára vonatkoztak; hogy megállapítható-e miszerint a mintavétel alapjául szolgáló teljes búzamennyiség milyen minőségnek felel meg, továbbá, hogy a minőséget befolyásolta-e az aratás időpontja, illetőleg az akkori időjárási viszonyok. A felperes által csatolt vizsgálati eredmények hiányosak, ugyanis a Magyar Szabvány előírásai szerint 21 paramétert vizsgálva lehet eldönteni egy-egy mintáról, hogy az megfelel-e avagy sem a malmi búza minőségi követelményeinek. Az O.-M. Kft. igazolása, a Gabonatermesztési Kutató Kht. vizsgálati anyaga csak a szükséges paraméterek tört részét tartalmazza, egyben olyan minta vizsgálatáról szól, amelynek eredete ismeretlen, így a szakértő kirendelése e kérdésben nem volt mellőzhető. A másodfokú bíróság az ítéletét a Gabona Control Központi Laboratóriumának vizsgálati eredményére alapozta. Ez nem vehető figyelembe, mert a minta nem felelt meg a felperes által beszállított teljes mennyiség összesített mintájának, az kizárólag az adott napon beszállított búzából vett minta volt. Másrészt a vizsgálati jegyzőkönyv 19 vizsgált paraméter adatait tartalmazta, a szabvány szerint szükséges 21 helyett. Hiányzik a "nedves sikér terülése mutató" ami a szegedi vizsgálatnál igen alacsony, szabvány alatti értéket mutatott, és a másik paraméter vonatkozásában sem érte el malmi búza minőséget. Az alperes nem vállalta, hogy a laboratóriumi minősítés során beltartalmat vizsgál, ezért nincs jogi jelentősége, hogy az alperes további vizsgálatokat nem végzett.

Álláspontja szerint a felperes nem bizonyította, hogy malmi búzát szállított az alpereshez, az időjárási viszonyok pedig éppen azt az alperesi állítást igazolták, hogy ilyen minőségű búzát nem is szállíthatott. Jelezte, hogy bizonyítékként csatolja a Gabona Control által írt levél másolatát, amelyben a vizsgálatot végző intézmény jelentette ki, hogy a vizsgált búza nem malmi minőségű, ez azonban az iratokhoz csatolásra nem került.