BH 1995.5.283 A jogellenesen elvitt gyermek visszaadására irányuló eljárásban a bíróság nem a gyermek elhelyezéséről dönt, hanem azt vizsgálja, hogy történt-e jogellenes elvitel, és a visszavitel elrendelésének nincs-e akadálya [1986. évi 14. tvr.-tel kihirdetett a Gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló hágai egyezmény l., 3., 12-13., 16. cikkei, Csjt. 76 §].

A II. r. kérelmező és az ellenérdekű fél 1990-ben kötöttek házasságot, és az Amerikai Egyesült Államokban, Los Angelesben éltek. 1991. július 19-én született Cz. F. nevű gyermekük kettős - amerikai és magyar - állampolgár. A II. r. kérelmező 1993. január 6-án a házasság felbontása iránt keresetet indított a Kaliforniai Felső Bíróságon. A bíróság a felek és képviselőik jelenlétében 1993. február 5-én elrendelte, hogy mindaddig, amíg az ügyben a tárgyalás folyamatban van, a szülői felügyeleti jog - az ellenérdekű fél kapcsolattartási joga mellett - a II. r. kérelmezőt illeti meg. A bíróság mindkét házastárs részére megtiltotta, hogy a kiskorú gyermeket bármilyen okból Kalifornia államból, Los Angeles, Orange és Ventura tartományokból elvigyék, számára útlevelet kérjenek, vagy őt a magyar nagykövetségre vigyék. Az ellenérdekű fél útlevelét a bíróság bevonta. Az 1993. március 10-i tárgyaláson a bíróság az említett intézkedésének hatályát fenntartotta, és a tárgyalást 1993. június 8-ra halasztotta.

1993 áprilisában az ellenérdekű fél a magyar nagykövetségtől a maga és a gyermek számára útlevelet kért, és a kisfiút Magyarországra hozta.

Az Amerikai Egyesült Államok Külügyminisztériumának megkeresésére az I. r. kérelmező mint központi hatóság az 1986. évi 14. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a Gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, Hágában az 1980. évi október 25. napján kelt szerződés (a továbbiakban: Egyezmény) 12. cikke alapján a gyermek haladéktalan visszavitelének elrendelését kérte. A szülői felügyeleti jog gyakorlására feljogosított II. r. kérelmező az I. r. kérelmezőhöz csatlakozott. Az elsőfokú bíróság végzésével kötelezte az ellenérdekű felet, hogy a gyermeket a végzésben megjelölt időpontban az I. r. kérelmező képviseletét ellátó ügyvédi irodában a II. r. kérelmezőnek vagy meghatalmazottjának adja át. Elrendelte a határozat előzetes végrehajthatóságát. A másodfokú bíróság végzésével az elsőfokú végzést helybenhagyta.

A jogerős végzés indokolása szerint a gyermek Magyarországra hozatala - az elhozatalt kifejezetten megtiltó bírói intézkedés ellenére - és ezzel a szülői felügyeleti joggal felruházott II. r. kérelmezőtől való elszakítása megvalósította az Egyezmény 3. cikkében meghatározott jogellenes elvitelt. Az ellenérdekű fél alaptalanul hivatkozott arra, hogy a gyermeket a visszavitele testi vagy lelki károsodásnak tenné ki, vagy bármi más módon elviselhetetlen helyzetet teremtene számára [Egyezmény 13. cikk b) pont], mert a kisfiú Kaliforniában született, ott élt, és az elvitelt megelőzően is a II. r. kérelmező gondozásában volt. Annak pedig, hogy az ellenérdekű fél a gyermekelhelyezés megváltoztatása iránti pert indított Magyarországon, a kérelem elbírálása szempontjából az Egyezmény 16. cikke értelmében nincs jelentősége.

A jogerős végzés ellen az ellenérdekű fél felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. Álláspontja szerint a végzés sérti az Egyezmény 13. cikkét, és meglapozatlan is, mert a bíróság nem vizsgálta, hogy ő, a II. r. kérelmező és családja magatartása miatt volt kénytelen a gyermekkel együtt Magyarországra jönni, az amerikai bíróság előtt pedig nem folytattak le olyan bizonyítást, amely "a gyermekelhelyezés szempontjából" a szülők alkalmasságára vonatkozott volna.

A kérelmezők ellenkérelme jogerős végzés hatályban tartására irányult.