A Debreceni Törvényszék K.702463/2021/9. számú határozata nem- és névváltozás anyakönyvi bejegyzése tárgyában hozott határozat jogszerűsége tárgyában. Bírók: Andorkó Imre, Elek László, Tóth Szilvia

Debreceni Törvényszék

102.K.702.463/2021/9.

felperes: felperes

címe: Cím2

A felperes képviselője: hozzátartozó meghatalmazott hozzátartozó

címe: Cím2

Az I. rendű alperes: alperes1

címe: Cím1

Az I. rendű alperes képviselője: jogi képviselő kamarai jogtanácsos

címe: Cím3

A II. rendű alperes: alperes2

címe: cím4

A per tárgya: nem- és névváltozás anyakönyvi bejegyzése tárgyában hozott határozat jogszerűsége

Í T É L E T

A bíróság az I. rendű alperes ügyiratszámú1 határozatát megsemmisíti - a II. rendű alperes ügyiratszámú végzésére is kiterjedő hatállyal - és a közigazgatási szerveket új eljárásra kötelezi.

A 30.000 (harmincezer) forint kereseti illeték az állam terhén marad.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

A per alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes 2019. július 04-én kérelmet terjesztett elő a II. rendű alpereshez, mint névváltoztatásért felelős anyakönyvi szervhez, amelyben kérte nemének megváltozását és ezzel összefüggésben utónevének módosítását névre. Kérelméhez csatolt egy pszichiáter szakorvos támogató szakvéleményt, egy klinikai szakpszichológus támogató szakvéleményt, egy urológus támogató szakvéleményt, mellékelte továbbá a születési anyakönyvi kivonatának eredeti példányát, a családi állapotra vonatkozó nyilatkozatát, valamint a személyes és különleges adatainak kezelésére, tárolására vonatkozó hozzájáruló nyilatkozatát.

[2] A felperes kérelme benyújtása időpontjában a II. rendű alperes honlapján a transzszexuális személyek nem és utónév módosítására vonatozóan az a tájékoztatás állt az ügyfelek rendelkezésére, mely szerint a II. rendű alperes névváltoztatási és anyakönyvi osztály kizárólag koordinációs feladatot lát el az ilyen kérelmek ügyében, és amennyiben a kérelmező ilyen tárgyú kérelemmel fordul hozzájuk, úgy a kérelméhez mellékelt orvosi igazolásokat megküldik az Emberi Erőforrások Minisztériumának (továbbiakban: EMMI), a támogató egészségügyi szakvélemény hitelesített másolatát pedig a jogszabályban meghatározott határidőn belül továbbítják a kérelmező születési helye szerinti illetékes anyakönyvvezetőnek.

[3] A II. rendű alperes a 2019. augusztus 01-jén kelt ügyiratszámú2 levélben arról tájékoztatta a felperest a nem megváltoztatása iránti kérelmével összefüggésben, hogy a GDPR (Európai Parlament és Tanács 2016/679. számú rendelete) hatályba lépése miatt "szükségessé vált nemváltoztatási ügyekben az új eljárásrend kialakítása". A tájékoztatás szerint nem létezik olyan hatóság, amely a nemváltoztatási kérelmekhez csatolt orvosi dokumentációk elfogadhatósága ügyében jogosult lenne egészségügyi szempontok alapján dönteni, illetve jogszabály azt sem határozza meg, hogy mi minősül támogató egészségügyi szakvéleménynek. A tájékoztató levél két lehetőséget vázolt a felperes előtt: vagy az új eljárásrend kialakításáig türelemmel vár, vagy kérheti azt, hogy a születést nyilvántartó anyakönyv részére továbbításra kerüljenek a dokumentációk, ez esetben az érdemi döntést az anyakönyvvezető hozza meg. A felperes kérte a kérelmének alpereshez, mint a születést nyilvántartó anyakönyvvezetőhöz történő továbbítását.

[4] Ezt követően a II. rendű alperes 2019. augusztus 21-én hozta meg a ügyiratszámú végzését (a továbbiakban: áttételt elrendelő végzés), amelyben a felperes nemváltoztatásra és utónév módosításra irányuló kérelmét az adatváltozás bejegyzése ügyében hatáskörrel és illetékességgel rendelkező anyakönyvvezetőnek, tehát az I. rendű alperesnek tette át. Az áttételt elrendelő végzés indokolása azt tartalmazta, hogy a nemváltoztatási kérelem ügyében a II. rendű alperes nem jogosult dönteni, azonban a bejegyzés teljesítésére az I. rendű alperes rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, azaz az I. rendű alperes jogosult dönteni, hogy a csatolt iratok alapján bejegyzi-e a nemváltoztatást és ezzel összefüggésben az utónév módosításának a tényét. A végzést jogorvoslattal senki nem támadta.

[5] Az I. rendű alperes 2019. szeptember 06-án hozta meg az ügyiratszámú1 határozatát (a továbbiakban: I. rendű alperesi határozat), amely a felperes nemváltoztatásának és utónév módosításának anyakönyvbe történő bejegyzésére irányuló kérelmet elutasította. Az I. rendű alperesi határozat indokolásában ismertetésre kerül az áttételt elrendelő végzés, annak indokolása, és az a II. rendű alperes részéről adott tájékoztatás, mely szerint az EMMI támogató egészségügyi szakvéleményt nem állít ki, ezért a 429/2017. (XII.20.) Kormányrendelet 7. §-a alapján a névváltoztatásért felelős anyakönyvi szerv alapiratnak minősülő értesítése és az egészségügyi szakvélemény hiteles fénymásolata hiányában nem jegyezhető be a nem- és névváltoztatás. Az I. rendű alperesi határozat indokolása szerint a 429/2017. (XII.20.) Kormányrendeletben meghatározott iratok rendelkezésre állásának hiányában nincs jogi alapja az anyakönyvbe történő bejegyzésnek.

A kereset, a védirat

[6] A felperes keresetet terjesztett elő az alperes ellen, amelyben elsődlegesen az I. rendű alperesi határozat megváltoztatását kérte oly módon, hogy a bíróság az anyakönyvben nemét férfiról nőre, utónevét változtassa meg. Másodlagos és harmadlagos kereseti kérelme az I. rendű alperesi határozat megsemmisítésére és az I. rendű alperes új eljárásra kötelezésére irányult. Kifejtette, hogy az I. rendű alperes helytelenül értelmezte és alkalmazta a 429/2017. (XII. 20.) Korm. rendelet 7. §-át. Döntését egy jogszabályi alappal nem rendelkező, helytelen és visszás gyakorlatra, eljárási rendre alapította, ami súlyosan sérti az Alaptörvényben rögzített tisztességes eljáráshoz való jogot, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényben (a továbbiakban: Ákr.) rögzített jogszerűség elvét, továbbá a felperes önrendelkezéshez és névváltoztatáshoz való jogát. Az anyakönyvvezető előtt folyó eljárás egy olyan kötött bizonyítási rendben folyó eljárás, ahol az anyakönyvvezető hatásköre kizárólag arra terjed ki, hogy vizsgálja: az anyakönyvi bejegyzés módosításának jogszabályi alapja fennáll-e. A II. rendű alperes a 429/2017. (XII. 20.) Korm. rendeletben foglalt értesítés megküldésére vonatkozó kötelezettségének azzal tett eleget, hogy kérelmét és iratait áttette az I. rendű alpereshez. Sérelmezte, hogy az I. rendű alperes nem tájékoztatta arról, hogy pontosan milyen szakorvostól, milyen tartalmú orvosi igazolásokat vár tőle és mit ért támogató szakvélemény alatt. Álláspontja szerint a jogszabályban hivatkozott támogató egészségügyi szakvélemény kitételnek mindenben megfelelnek az általa a kérelemhez csatolt orvosi támogató szakvélemények. Hivatkozott az EMMI államtitkárának, iktatószámú levelére, amely szerint a nem és/vagy névváltoztatás olyan jogi kérdés, amellyel kapcsolatban mind a jogalkotónak, mind a jogalkalmazónak az ügyfél önrendelkezési és névváltoztatáshoz való jogát szem előtt tartva kell eljárnia, az anyakönyvi szervek feladata ezekkel az ügyekkel kapcsolatban kizárólagosan a nem és/vagy névváltoztatás tudomásulvétele. Vitatta, hogy az I. rendű alperes jogszerűen alkalmazta a GDPR-t, ugyanis álláspontja szerint az alperesek jogosultak és kötelesek is voltak megismerni a felperes személyes adatait. Sérelmezte, hogy az I. rendű alperesi határozat úgy hivatkozott a GDPR-ra, hogy annak egyetlen konkrét rendelkezését sem hívta fel.