BH 2018.4.108 I. A vádlott megjelenése a tárgyaláson nem csupán kötelezettség, hanem a vádlott elvitathatatlan joga is. Ezzel a jogával azonban nem áll módjában élni, ha az idézése - akár hirdetményi úton - nem történik meg. Ezért a bíróságoknak tárgyalásra a vádlottat a távollétében folyó eljárásban is idéznie kell, az idézést hirdetményi úton kézbesítve.

A Be. csak a szabályszerűen idézett vádlott távollétében teszi lehetővé a tárgyalás megtartását; a nem szabályos idézés nem csupán az általános szabályok alapján folyó, hanem a Be. XXV. Fejezete szerinti külön eljárásban is akadályát képezi a tárgyalás megtartásának.

A tárgyalásnak a nem szabályszerűen idézett vádlott távollétében történő megtartásával a bíróság feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést követ el [Be. 43. § (2) bek. b) pont, 70. § (5) bek., 281. § (5) bek., 373. § (1) bek. II. d) pont].

II. A bíróság az ügydöntő határozatot csak akkor indokolhatja röviden, ha a tárgyaláson kihirdetés útján közölt ügydöntő határozat ellen sem az ügyész, sem a vádlott, sem a védő nem jelentett be fellebbezést; ekkor a határozat indokolása csupán a tényállásból és az alkalmazott jogszabályok megjelöléséből is állhat. Akkor, ha a vádlott a tárgyaláson a határozat kihirdetésekor nincs jelen és a határozatot a bíróság vele - akár hirdetményi - kézbesítés útján közli, a határozatnak tartalmaznia kell a részletes indokolást; rövidített indokolásra nincs mód. Amennyiben a bíróság ítéletét ennek ellenére röviden indokolja, feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést követ el [Be. 373. § (1) bek. III. a) pont].

[1] A járásbíróság a 2016. augusztus 31. napján kihirdetett és 2016. október 10. napján jogerős ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki háromrendbeli hamis tanúzásra felhívás bűntettében [Btk. 276. § (1) bek. I. tétel], ezért egy év tíz hónap - végrehajtásában kettő évi próbaidőre felfüggesztett - szabadságvesztésre ítélte azzal, hogy a végrehajtás elrendelése esetén a szabadságvesztést a terheltnek börtönben kell letöltenie és abból a büntetés kétharmad részének kitöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett a bűnügyi költség viseléséről is.

[2] A jogerős ügydöntő határozat ellen a megyei főügyészség felülvizsgálati indítványt nyújtott be a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott okból.

[3] Az indítványozó szerint a járásbíróság határozatát a Be. 373. § (1) bekezdés II. d) és III. a) pontjában írt, feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértéssel hozta meg, mivel a Be. XXV. Fejezete szerinti - a vádlott távollétében folytatott - eljárásban a vádlott tárgyalásra szóló, hirdetményi úton történő idézése elmaradt, továbbá a bíróság indokolási kötelezettségének oly mértékben nem tett eleget, hogy emiatt az ítélet felülbírálatra alkalmatlan.

[4] Ezért azt indítványozta, hogy a Kúria a járásbíróság ítéletét a Be. 428. § (2) bekezdése alapján helyezze hatályon kívül és az elsőfokú bíróságot utasítsa új eljárásra.

[5] A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt - részben helytálló indokaira figyelemmel - módosítva tartotta fenn.

[6] Álláspontja szerint a Be. 373. § (1) bekezdés II. d) pontja szerinti eljárási szabálysértés nem valósult meg, mert a Be. XXV. Fejezete szerinti külön eljárásnak az a lényege, hogy az érdemi tárgyalás a vádlott távollétében is megtartható, ezért a szabályszerű, hirdetményi úton történő idézés esetleges elmaradása önmagában csak relatív eljárási hiba; a Be. 373. § (1) bekezdés III. a) pontja szerinti feltétlen eljárási szabálysértés azonban megvalósult, mert a Be. 259. § (1) bekezdése alapján rövidített indokolásra e külön eljárásban nem volt lehetőség.

[7] Ezért arra tett indítványt, hogy a Kúria a megtámadott ítéletet helyezze hatályon kívül és az elsőfokú bíróságot utasítsa új eljárásra.

[8] A Kúria a megtámadott határozatokat - a Be. 424. § (1) bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva - a Be. 423. § (4) bekezdésének megfelelően a felülvizsgálati indítványban meghatározott okok alapján, a felülvizsgálati indítványban megtámadott részében bírálta felül.

[9] A Be. 416. § (1) bekezdés c) pontja szerint a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság határozatának meghozatalára a Be. 373. § (1) bekezdés I. b) vagy c) pontjában, illetve II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor.

[10] A Be. 373. § (1) bekezdés II. d) pontja szerint feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés, ha a bíróság a tárgyalást olyan személy távollétében tartotta meg, akinek a részvétele a tárgyaláson kötelező.

[11] Az erre a szabályra alapított felülvizsgálati indítványt - a Legfőbb Ügyészség véleményét nem osztva - a Kúria alaposnak találta.

[12] Mivel a 2016. május 24. napjára kitűzött tárgyaláson a terhelt nem jelent meg, idézése "ismeretlen helyen tartózkodik" jelzéssel érkezett vissza, a járásbíróság az ismeretlen helyen tartózkodó a vádlottal szemben elfogatóparancsot bocsátott ki. Miután az tizenöt napon belül nem vezetett eredményre, az ügyészség 2016. június 22. napján előterjesztett indítványára az eljárást a Be. XXV. Fejezete szerint a vádlott távollétében folytatta.

[13] A Be. 526. §-a szerint a távol lévő terhelttel szembeni eljárásban a törvény rendelkezéseit a XXV. Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

[14] A Be. 279. § (1) bekezdése szerint a tárgyalásra idézni kell a vádlottat, eltérő rendelkezést a XXV. Fejezet nem tartalmaz.

[15] A járásbíróság 2016. augusztus 31. napjára új határnapot tűzött. A fenti szabályoknak megfelelően a tárgyalásra a vádlottat a távollétében folyó eljárásban is idéznie kellett volna, az idézést a Be. 70. § (5) bekezdése szerinti hirdetményi úton kézbesítve, ezt azonban a járásbíróság elmulasztotta.

[16] A Be. 281. § (5) bekezdése csak a szabályszerűen idézett vádlott távollétében teszi lehetővé a tárgyalás megtartását.

[17] Miután a vádlott idézése nem történt meg, az nem is lehetett szabályszerű, így a tárgyalás megtartására nem volt törvényes lehetőség.

[18] A Kúria nem osztotta a Legfőbb Ügyészség azon érvelését, miszerint a hirdetményi idézés elmaradása csak ún. relatív eljárási szabályszegés.

[19] Kétségtelen, hogy a vádlott távollétében folyó külön eljárás lényege az, hogy a vádlott nincs jelen. Azonban a törvény szigorú feltételekhez köti az eljárás ekkénti lefolytatását és a tárgyalás megtartását, ezek az elfogatóparancs eredménytelensége, az ügyészi indítvány megléte, a védő részvétele és ebbe a körbe tartozik a hirdetményi úton történő idézés kívánalma és annak szabályszerűsége is.

[20] A vádlott megjelenése a tárgyaláson nem csupán kötelezettség, hanem a Be. 43. § (2) bekezdés b) pontjára figyelemmel a vádlott elvitathatatlan joga is. Ezzel a jogával azonban nem áll módjában élni, ha az idézése - akár hirdetményi úton is - nem történik meg.

[21] A Be. XXV. Fejezete szerinti külön eljárás során az idézés ellenére a tárgyaláson való meg nem jelenés értelemszerűen nem jár olyan következménnyel, mint az általános szabályok szerint folytatott eljárásban. Azonban a nem szabályos idézés nem csupán az általános szabályok alapján folyó, hanem a Be. XXV. Fejezete szerinti külön eljárásban is akadályát képezi a tárgyalás megtartásának.