A Legfelsőbb Bíróság Bfv.537/2011/5. számú határozata szerzői jogok megsértésének bűntett tárgyában. Bírók: Belegi József, Horváth Ibolya, Mészár Róza

Kapcsolódó határozatok:

Kaposvári Járásbíróság B.890/2010/5., Kaposvári Törvényszék Bf.744/2010/6., *Kúria Bfv.537/2011/5.* (BH 2012.3.59)

***********

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA

Bfv.I.537/2011/5.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a Budapesten, 2011. évi szeptember hó 13. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő

í t é l e t e t :

A szerzői jogok megsértésének bűntette miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Kaposvári Városi Bíróság 4.B.890/2010/5. számú és a Somogy Megyei Bíróság 1.Bf.744/2010/6. számú határozatait megváltoztatja annyiban, hogy a magánfelek polgári jogi igényét elutasítja, és a terheltet kamatfizetésre, valamint illetékfizetésre kötelező rendelkezéseket mellőzi.

Egyebekben a támadott határozatokat hatályában fenntartja.

A felülvizsgálat során felmerült 3000 (Háromezer) forint bűnügyi költséget az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

A Kaposvári Városi Bíróság a 4.B.890/2010/5. számú ítéletével - amelyet a Somogy Megyei Bíróság az 1.Bf.744/2010/6. számú, 2011. február 28. napján meghozott végzésével helybenhagyott - a terheltet 43 rb, a Btk. 329/A. § (1) bekezdésében meghatározott és a (3) bekezdés b) pontja szerint minősülő, szerzői jogok üzletszerűen elkövetett megsértése bűntette miatt 120 napi tétel, napi tételenként 2500 forint, összesen 300.000 forint pénzbüntetésre ítélte.

Rendelkezett az ítélet a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén annak fogház fokozatú szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról.

Kötelezte a bíróság a terheltet az elsőfokú ítélet rendelkező részében név szerint megjelölt öt magánfél részére a cselekményével okozott kár törvényes kamataival együtt történő megfizetésére és a kártérítési összeg alapján megállapított eljárási illeték megfizetésére, továbbá 175.500 forint bűnügyi költség viselésére, és rendelkezett a bűnjelekről is.

A jogerős történeti tényállás lényege a következő:

A terhelt 2010. január hó 30. napján rendszeres haszonszerzésre törekedve az Interneten egy hirdetést tett közzé, amelyben 1000 db DVD filmet kínált eladásra. Az eladásra kínált filmek különböző televíziós csatornák műsorából asztali DVD íróval rögzített másolatok, amelyeket a kereskedelmi forgalomban kapható DVD tokokban helyezett el, és azokhoz az Internetről letöltött borítókat színes nyomtatóval kinyomtatták.

A terhelt a hirdetésben megjelölt filmeket úgy kínálta eladásra, hogy azok terjesztésére engedéllyel nem rendelkezett és a filmek szerzőjének a terjesztésért jogdíjat sem fizetett.

Ezzel a magatartásával a tényállásban megnevezett 43 kiadónak az ott írt összegű vagyoni hátrányt, - mindösszesen 346.900 forint összegű - vagyoni hátrányt okozhatott volna.

Azonban a terhelt a hirdetés mellékletét képező listában felsorolt filmeket értékesíteni nem tudta, mivel házkutatás során a nála fellelhető filmeket a nyomozó hatóság lefoglalta.

A jogerős ügydöntő határozatok ellen, tartalmilag a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontjára alapozva a terhelt nyújtott b e felülvizsgálati indítványt.

Indokai szerint a cselekmény minősítése anyagi jogszabályt sért, a Btk.329/A. §-a (1) bekezdésének törvényi tényállása ugyanis két, egymástól lényegesen eltérő fordulatot tartalmaz, azonban az eljárt bíróságok nem jelölték meg, hogy a cselekményével melyik fordulatot valósította meg.

Álláspontja szerint a második fordulat kísérlete róható terhére; a kísérlet pedig a büntetés kiszabásánál olyan lényeges enyhítő tényező, ami alapot ad a törvénysértően súlyos büntetésének az enyhítésére.

Jogszabályt sértőnek tartotta a kártérítésre kötelező ítéleti rendelkezéseket is, miután a kártérítés tényleges károkozást feltételez, de ilyen a jelen ügyben nem történt. Kérte ezért a kártérítési kötelezettség alóli mentesítését is.

A Legfőbb Ügyészség írásbeli nyilatkozatában a felülvizsgálati indítványt a minősítést támadó részében nem, hanem csak a polgári jogi igények vonatkozásában tartotta alaposnak.

Erre figyelemmel azt indítványozta: A Legfelsőbb Bíróság állapítsa meg, hogy a megtámadott határozatoknak a polgári jogi igényekkel kapcsolatos rendelkezése törvénysértő; e rendelkezéseket helyezze hatályon kívül, és a magánfelek igényét utasítsa el; egyebekben pedig a határozatokat hatályukban tartsa fenn. (BF.1667/2011.)

A Legfelsőbb Bíróság nyilvános ülésen a védő a felülvizsgálati indítvánnyal egyező határozat meghozatalát, tehát kísérlet megállapítását, a büntetés enyhítését és a kártérítésre kötelezés mellőzését kérte.

A legfőbb ügyész képviselője az írásban kifejtett álláspontjával azonos tartalommal szólalt fel.

A felülvizsgálati indítvány a minősítést támadó részében nem, hanem csak a polgári jogi igényekkel kapcsolatos részében megalapozott.

A terhelt terhére megállapított, a Btk. 329/A. § (1) bekezdésében meghatározott bűncselekményt az követi el, aki másnak a szerzői jogról szóló törvény alapján fennálló, vagy ahhoz kapcsolódó jogát haszonszerzés végett, vagy vagyoni hátrányt okozva megsérti.