A Fővárosi Törvényszék K.34625/2006/6. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (KEZESSÉGI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 78. §] Bíró: Albert Zoltán

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék K.34625/2006/5., *Fővárosi Törvényszék K.34625/2006/6.*, Kúria Kfv.35299/2007/9. (BH 2009.2.63)

***********

Fővárosi Bíróság

4.K.34.625/2006/6.

A Magyar Köztársaság Nevében!

A Fővárosi Bíróság a Kovács Kázmér Ügyvédi Iroda (cím) helyett eljárt dr. Gyovai Tamás Ügyvédi Iroda - ügyintéző: dr. Gyovai Tamás ügyvéd - (cím) által képviselt felperes(cím) a dr. Szabó Szilvia jogtanácsos által képviselt Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Központi Hivatal Hatósági Főosztálya (cím) alperes ellen állami kezesség beváltása tárgyában hozott 8429894064 számú közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében, nyilvánosan megtartott tárgyaláson meghozta és kihirdette a következő

Í t é l e t e t:

A bíróság az alperes 2006. július 26. napján kelt 8429894064 számú határozatát - az elsőfokú határozatra kiterjedően - hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú adóhatóságot új eljárásra kötelezi.

A peres felek felmerült költségeiket maguk viselik.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal külön felhívására - az abban megjelölt módon és időben fizessen meg 300.000 (háromszázezer) forint feljegyzett kereseti illetéket az Állam javára.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s:

A bíróság az ügyben a közigazgatási és peres iratok alapján a következőket állapította meg.

A felperes a 2001. január 17.-én kelt és 2001. október 3.-án módosított B-GH-010/2001. számú kölcsönszerződés alapján személy1 mezőgazdasági vállalkozó (cím) részére 50 millió forint összegű, 80%-os mértékű állami készfizető kezességvállalással biztosított gazdahitelt folyósított. Az adós tőketörlesztési kötelezettségének első két részletét - összesen 10 millió forintot - késedelmesen teljesítette, ezt meghaladóan azonban a kölcsönszerződésből eredő fizetési kötelezettségeinek nem tett eleget, ezért a felperes a kölcsönszerződést 2004. szeptember 13. napján azonnali hatállyal felmondta, majd a 2005. augusztus 4.-én kelt igénylőlappal kezdeményezte az általa nyilvántartott, a kölcsön lejártát követő 61 napon fennálló 40 millió forint tőketartozás 12.621.152 forinttal csökkentett összegének, (27.378.848 forintnak) 80%-os mértékű kezességbeváltását 21.903.078 forint összegben az állami adóhatóságnál.

Az első fokú adóhatóság az állami garancia beváltásához kapcsolódó ellenőrzést folytatott le a felperesnél, továbbá kapcsolódó vizsgálatot rendelt el az illetékes adóhatóság útján az adósnál.

Az ellenőrzés eredményeként 2006. június 2. napján meghozott 1241567105 számú határozatával az első fokú adóhatóság elutasította a felperes kezességvállalás beváltására irányuló kérelmét. Az első fokú hatóság döntését a mezőgazsági termelők kibontakozási hitelkonstrukciójáról és a gazdahitel programról szóló 30/2000. (III.10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 8.§ (5) bekezdésére, 5.§-ára, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 117.§ (1) és (3) bekezdésére, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 78.§ (1) és (4) bekezdésére, továbbá a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 276.§ (1) és (2) bekezdésére, 4.§ (1) és (4) bekezdésére, valamint az 5.§ (2) bekezdésére alapította.

Határozatát a következőkkel indokolta. A kölcsönszerződés elválaszthatatlan mellékletét képezte a felperes és az adós között 2001. január 17.-én kötött ... külterület, ... hrsz.-on nyilvántartott ingatlanra vonatkozó jelzálogszerződés. A jelzálogfedezet elfogadásának feltétele az értékbecslés elkészítése volt, amelyet 2000. január 11.-én elvégzett értékbecslésében az azzal megbízott vállalkozó 31.500.000 forint nettó kerekített likvidációs értéken állapított meg. A jelzálogszerződés 7. pontja szerint az adós köteles volt a jelzáloggal terhelt ingatlanra vagyonbiztosítási szerződést is kötni, abban kedvezményezettként a felperest megjelölve. A kölcsönszerződés 2.2.1., illetve a módosítás utáni 4.2.1. pontja értelmében az adós köteles volt az ingatlan teljes értékét fedező vagyonbiztosítási szerződést kötni, és annak biztosítási kötvényét a kölcsönszerződés aláírásától számított 10 naptári napon belül a felperesnek átadni, ennek hiányában a felperes a kölcsön folyósítását megtagadhatta a kötvény átadásáig. Az első fokú adóhatóság álláspontja szerint a kölcsönszerződés alapján egyértelműen megállapítható, hogy a biztosítási szerződések és kötvények megléte a kölcsönnyújtás feltételeként és nem lehetőségként került kikötésre, a kölcsönösszeg teljes folyósítására azonban ezen feltétele megvalósulásának hiányában került sor.

A felperes hitelezés során azonos képviselőkkel eljárt ugyanazon szervezeti egysége az adós ügyvezető elnökségével eljáró I. Szövetkezet "fa" és az adós ügyvezetése mellett eljáró I. Kft. részére 2001. május 25.-én és 2001. február 1.-jén szintén a R. hatálya alatt és állami kezességvállalás mellett 30 millió és 50 millió forint kölcsönt nyújtott. Az adósnak és a kft.-nek nyújtott hitelek biztosítékaként egyaránt a 31.500.000 forintra értékelt ... ... hrsz.-ú ingatlanra 2001. január 17.-én és 2001. február 2.-án alapított jelzálogjog szolgált, összesen így 100 millió forint kölcsön és járulékai erejéig. A felperes hozzájárult ahhoz, hogy a 100 millió forintos kölcsönét biztosító 31.500.000 forintra értékelt ... ... hrsz.-ú ingatlan helyett 2003. június 3.-ától a ... ... hrsz.-ú ingatlan szolgáljon fedezetül úgy, hogy az új jelzálogszerződés megkötésekor az új fedezetül szolgáló ingatlant a korábban eljárt értékbecslő 21.000.000 forintra értékelte és az ingatlanon már fennáll a szövetkezetnek nyújtott kölcsön biztosítékául 30 millió forint és járulékai erejéig bejegyzett jelzálogjog. A rendelkezésre álló tulajdoni lap szerint a ... hrsz.-ú ingatlanon a 130 millió forintos összkövetelésre bejegyzett jelzálogon kívül további 14.791.154 forint egyéb különféle jogcímeken fennálló követelés teherként szerepel. A felperes a ... hrsz.-ú ingatlanra alapított jelzálogjogot tartalmazó szerződés 6. pontjában foglalt igényérvényesítési lehetőséggel sem élt, a kielégítési jog megnyílásától számított 449. napig az ingatlant bírósági végrehajtás mellőzésével nem értékesítette.

A kölcsönszerződés és annak módosítása sem tartalmazza azt, hogy a felperes és az adós a kölcsönszerződés megkötésével egyidejűleg óvadéki megállapodást is létesítettek, az óvadéki szerződés ugyanakkor rögzíti, hogy az a kölcsönszerződés elválaszthatatlan melléklete. Az óvadéki szerződésben az adós vállalta, hogy a kölcsönszerződésből származó fizetési kötelezettségek fedezetéül a felperesnél betétszámlán elhelyez a kölcsönösszeg 20%-ának és fél éves bankkamatának megfelelő összeget, összesen 13.750.000 forintot óvadékként folyamatosan lekötve a kölcsön lehívásával egyidejűleg. A lekötött betét csak akkor szabadítható fel, ha az adós valamennyi kölcsönszerződésből származó fizetési kötelezettségét maradéktalanul teljesíti. Az óvadékot a felperes ténylegesen a kölcsönösszegből tartotta vissza, amit egyrészt bizonyít az óvadéki betét részleteinek elhelyezése és a kölcsön folyósításának azonos értéknapjai, másrészt az FVM által 2003. december 9.-én kelt jegyzőkönyv, amelyben az adós a beruházás részleges késedelmének indokaként azt jelölte meg, hogy a gazdahitel összegéből 22.000.000 forintot kellett az óvadéki betéti számlára elhelyeznie.