A Fővárosi Ítélőtábla Gf.40275/2009/5. számú határozata tag kizárása tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 4. §, 2006. évi IV. törvény (Gt.) 3. §, 9. §, 18. §, 47. §, 2006. évi V. törvény (Ctv.) 51. §] Bírók: Bánki Horváth Mária, Gál Judit, Levek Istvánné

Fővárosi Ítélőtábla

10.Gf.40.275/2009/5.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Ítélőtábla dr. Lékó László ügyvéd által képviselt felperesnek dr. Bistey Zsuzsa ügyvéd által képviselt alperes ellen tagkizárás iránt indított perében a Fővárosi Bíróság 2009. február 6-án kelt 11.G.40.328/2008/12. számú ítélete ellen a felperes részéről 13. és 15. sorszámon benyújtott fellebbezés folytán 2009. április 28-án megtartott tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 10.000 (tízezer) forint másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperesi kft.-t Cg. ... cégjegyzékszámon a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság tartja nyilván. A társaság tagjai eredetileg az alperes, valamint ... (aki egyben a társaság ügyvezetője is) volt. 2008. január 11-től harmadik tagként bejegyzést nyert (2006. július 24-től kezdődő hatállyal) a ... Kft. is, ennek bejegyzése 2006. július 24-ére visszamenőleges hatállyal 2008. január 11-én történt meg. A felperesi társaság 2008. március 4-én keresetet indított az elsőfokú bíróság előtt, melyben a társaság taggyűlésének .... számú határozata értelmében kérte, hogy a bíróság az alperest ítéletével zárja ki a társaságból.

A kizárási kereset indokaként több körülményt is megjelölt az alábbiak szerint:

a) A felperesi társaság 2004. év vége óta likviditási gondokkal küzd az alperes felróható magatartása miatt, mivel a társaság tevékenységéhez semmilyen formában nem járul hozzá, értékelhető tevékenységet nem fejt ki, továbbá 2004. december 31-én a társaság házipénztárából jogtalanul kiutalt saját magának 7.040.000 forintot, mely összeggel nem számolt el.

b) A felperesi társaság 2005. március 31-i taggyűlésén nem szavazta meg a pótbefizetés elrendelését.

c) Az új Gt. rendelkezéseinek megfelelő módosított, egységes szerkezetű társasági szerződés aláírására nem volt hajlandó az alperes, ezzel a magatartásával a felperes álláspontja szerint lehetetlenné tette a társaság működését.

d) Számos alkalommal vett fel készpénzt saját használatra, amit a társaságnak nem fizetett vissza, aláásta a társaság pénzügyi biztonságát.

e) Nem fejt ki tevékenységet a társaság működésének érdekében, ezzel jelentős károkat okoz a társaságnak.

Az alperes kérte a kereset elutasítását, a felperes költségekben marasztalását. Vitatta, hogy a társaság céljának elérését veszélyeztette volna. Hivatkozott arra, hogy a társaság tevékenységében azért nem tud részt venni, mert a társaság ügyvezetője arra nem ad módot.

A keresetlevélben megjelölt összeg jogosulatlan felvételét is tagadta, arra hivatkozással, hogy az csupán a társaságnál szokásos év végi könyveléstechnikai manőver volt, csak "papíron" történt a tranzakció, tényleges pénzfelvételre nem került sor, így nincs mit visszaszolgáltatnia. Hivatkozott ellenkérelmében arra is, hogy állítását alátámasztja az a tény, mely szerint csak másfél évvel később, 2006. júliusában próbálta levonni a társaság az állítólagos pénzfelvétel jogkövetkezményeit, így - ha valós lett volna is - a kizárás oka már akkor elenyészett.

A pótbefizetés tárgyában álláspontja szerint nem hibáztatható eljárása, mivel a társaság anyagi helyzetét nem ismerhette eléggé, így nem volt meggyőződve a pótbefizetés szükségességéről. A társaság szerződésmódosítását azért nem írta alá, mert az számára hátrányos jogkövetkezményeket tartalmazott.

Vitatta az állítólagos további pénzfelvételeket, az ezzel kapcsolatos általános állítások nem alapozhatnak meg tagkizárást az alperesi ellenkérelem szerint. Az alperes arra is hivatkozott, hogy a közte és a társaság másik két tagja között fennálló konfliktus oka, hogy ... tag üzletrészét felosztva, azt részben apportálta a lánya által alapított, a felperesi cég nevéhez hasonló nevű, azzal azonos tevékenységű társaságba, mely véleménye szerint a felperesi társaság piaci lehetőségeit rontja, és éppen ez okozta a felperesi kft. anyagi helyzetének romlását. Előadta, hogy e vonatkozásban törvényességi felügyeleti eljárást is kezdeményezett, de a cégbíróság - vitatása ellenére - 2008. január 11-én bejegyezte a cégjegyzékbe az új - harmadik - tag (a ... Kft.) tagsági viszonyának 2006. július 24-i keletkezését.

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította, egyúttal kötelezte a felperest 21.000 forint perköltségnek alperes részére történő megfizetésére. Az elsőfokú bíróság egyik, a felperes által megjelölt indokot sem találta elégségesnek arra, hogy az az alperes kizárását megalapozza.

A keresetlevélben a) pont alatt megállapított magatartás 2004. évben történt, évekkel a perindítás előtt. Az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy ha a társaság a kizárási okról tudomással bír, és a pert huzamosabb ideig nem indítja meg, a kizárás oka az elsőfokú bíróság álláspontja szerint is elenyészik, továbbá úgy látta, hogy nem lehet évekkel később a tag terhére olyan magatartást betudni, amelyet akkor tanúsított, amikor a társaság még kéttagú volt, és emiatt a kizárási per indításának jogi akadálya volt. Ezen túlmenően úgy látta, a Gt.-ben a kizárási perre előírt rövid perindítási határidő kikerülésére is alkalmas lenne, ha a korábbi magatartást egy újabb taggyűlési határozatba foglalva próbálnák megteremteni a kizárási per alapját.

Nem látta alaposnak a keresetlevélben és az ...-i határozat b) pontjában írt indokot sem, mivel álláspontja szerint a pótbefizetés elrendelése tárgyában csak tagsági jogait gyakorolta az alperes, amikor a pótbefizetés elrendelése ellen szavazott. A c) pontban jelölt, a társasági szerződés módosításának aláírásával kapcsolatban szintén alaptalannak találta az elsőfokú bíróság a keresetet. Az alperes ugyanis a kérdéses időben vitatta a társaság háromtagúvá válását, így nem volt tőle elvárható, hogy az e körülményt is tartalmazó szerződésmódosítást aláírja. A d) és e) pontokban megjelölt magatartásokat pedig a felperes olyan általánosságban fogalmazta meg, hogy azok kizárás alapjául nem voltak elfogadhatóak, a kft. tekintetében - törvényi előírás hiányában - egyébként sem lehet tagi kötelezettséggé tenni a tag személyes közreműködését.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, melyben kérte annak megváltoztatásával a keresetének történő helytadást, és az alperesnek első- és másodfokú perköltségben való marasztalását.

Fellebbezésében kifejtette, hogy a társaság az alperes magatartása miatt évek óta likviditási gondokkal küzd. Hivatkozott arra, hogy 2005. január 31-én, majd ezt követően több alkalommal is felszólította a felperes az alperest a 7.040.000 forint felvételével kapcsolatos elszámolásra, .... számú határozata szerint emiatt már korábban is indított kizárási pert, melyet azonban a bíróság megszüntetett. Hivatkozott arra is, hogy nem róható a felperes terhére a harmadik tag bejegyzésének elhúzódása, mivel a felperest a társaság kéttagú volta objektív tényként akadályozta igénye korábbi érvényesítésében. 2007 májusában .... szám alatt az alperessel szemben kártérítés iránti eljárás megindításáról is döntött a társaság, amelyben a keresetlevél a) és d) pontjában meghatározott kizárási okokra nézve rendelte el az igények érvényesítését. A c) pontban írt kizárási okkal kapcsolatban előadta a felperes, hogy a Fővárosi Cégbíróság Cg. .../57. számú végzésével arra szólította fel a felperesi társaságot, hogy csatolja be az egységes szerkezetű társasági szerződést, melyet azonban az alperes nem volt hajlandó aláírni, ez pedig a társasággal szembeni szankció alkalmazásának veszélyét hordozta magában. Kétségtelen, hogy az alperes a módosított társasági szerződés tartalmát részben vitatta, de jogerős bírósági döntések állapították meg a változások bekövetkeztét, így ez okból jogszerűen nem vitathatta volna tovább a létesítő okiratot. Az e) pont tekintetében előadta, hogy az alperes több ízben a társaság végelszámolással való megszüntetését indítványozta, ez a tény is bizonyítja, hogy nem célja a társaság fennállása, melynek működését lehetetlené teszi, tevékenységében nem vesz részt.