A Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27672/2015/14. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (IPARŰZÉSI adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 75. §, 217. §, 339. §, 340. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5. §, 2003. évi LX. törvény (Bit.) 33. §, 34. §, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 44. §, 140. §, 143. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 109. §, 115. §, 116. §, 121. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §]

... KÖZIGAZGATÁSI ÉS

MUNKAÜGYI BÍRÓSÁG

10.K.27.672/2015/14.

A ... Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a Csornay-Kovács Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: Dr. Csornay-Kovács Ákos) által képviselt felperesnek - a jogtanácsos által képviselt alperes ellen helyi iparűzési adó tárgyában hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A bíróság az alperes 2015. augusztus 06-án kelt ... ügyiratszámú határozatát - ... Önkormányzat Jegyzője Adóügyi Osztályának ... ügyiratszámú határozatára is kiterjedő hatállyal - hatályon kívül helyezi és az első fokon eljárt hatóságot új eljárásra kötelezi.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg a felperes részére 76.200.- (hetvenhatezer-kettőszáz) Ft perköltséget.

A le nem rótt illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s :

A bíróság a közigazgatási, jelen peres eljárás, továbbá a ... sz. ügyben keletkezett iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg.

... Önkormányzat Jegyzője 2012. december 27. napján hozott ... ügyiratszámú határozatával a felperes terhére iparűzési és kommunális adó vonatkozásában a 2007-2011. évekre lefolytatott adóellenőrzés eredményeként 2009. évi iparűzési adóban 782.500.- Ft, 2010. évi iparűzési adóban 1.804.300.- Ft, 2011. évi iparűzési adóban 1.216.500.- Ft adókülönbözetet - mely teljes egészében adóhiánynak minősült - állapított meg, valamint egyéb rendelkezéseket is tett. A határozat indokolása tartalmazza, hogy a felperes a vizsgált időszakban jellemzően biztosítási ügynöki tevékenységből realizált árbevételt, az elsőfokú adóhatóság a 2009. évi árbevételt 172.158.029.- Ft-ban állapította meg azzal, hogy a felperes közvetített szolgáltatások címén 2009. évben 125.612.829.- Ft, 2010. évben 155.570.093.- Ft, 2011. évben 108.064.548.- Ft összegű ráfordítással csökkentette nettó árbevételét, a ráfordítások elszámolására a 8151. közvetített biztosítási szolgáltatások főkönyvi számlán került sor. A Kft. közvetített szolgáltatásként számolta el a vele megbízási jogviszonyban álló gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók jellemzően biztosításközvetítési szolgáltatásról kiállított számláit.

Az elsőfokú határozat rögzítette, hogy a felperes az A. Zrt.-vel 2010. december 30-án kötött megbízási szerződést, mi volt a megbízás tárgya, illetve a megbízott feladatai, továbbá a felperesnek az egyéni vállalkozókkal kötött szerződéseinek a lényegét. Megállapította, hogy a bejövő számlák egy része számlatömbös, havi rendszerességgel állították ki a bizonylatokat, a szolgáltatás megnevezése: biztosítási ügynöki tevékenység, ..., a mennyiségi egység egy hónap, míg a bejövő számlák másik típusa gépi kiállítású, ezeken a tartalom már konkrétabb. Rögzítette, hogy a kimenő számlákat a megbízó, azaz az A. Zrt. állította ki, a kimenő számlák is két típusúak, az egyik egyszerűbb, a másik bővebb.

Rögzítette, hogy a Htv. 52. § 40. pontja szerint a fogalmi meghatározásból következően az adóalany a szolgáltatást nem a saját teljesítményéhez használja fel, azt a megbízója rendeli meg, a szolgáltatás tényleges igénybe vevője a megrendelő. Ha az adózó a saját teljesítménye mellett vásárolt szolgáltatást is értesít, annak a számlában elkülönítetten kell megjelennie, a bizonylaton szerepelnie kell, hogy a számla közvetített szolgáltatást tartalmaz, megrendelőnként egyértelműen egymáshoz rendelhetőknek kell lennie a felperes által közvetítendő szolgáltatás számlájának sorszáma, a szolgáltatás megnevezése, ellenértéke, a megrendelő számára továbbszámlázott szolgáltatás számlájának sorszáma, a továbbszámlázott szolgáltatás ellenértéke és a közvetítés tényét alátámasztó szerződés hivatkozási száma.

Megállapította, hogy a biztosítótársasággal kötött szerződésben a közvetítés lehetősége nem szerepel. Az adózó a saját teljesítményébe építi be az ügynökök munkáját, illetve ezzel állítja elő a saját teljesítményét, ezek alapján pedig nem különíthető el a saját vásárolt szolgáltatás, így nem teljesül a közvetített szolgáltatással szemben választott azon formai követelmény, hogy a vásárolt szolgáltatást a saját teljesítménytől függetlenül kell közvetíteni. Az elszámolási folyamatot a biztosítótársaság indítja be és a felperes csak azt követően számol el a megbízottaival, hogy elszámolt a biztosítótársasággal, a felperes kimenő számláit a megbízó, azaz az A. Zrt. állítja ki, a biztosítás közvetítéséért kapott jutalék csak ezt követően kerülhet "továbbosztásra", mely folyamat éppen a fordítottja a közvetített szolgáltatások számlázásának, elszámolásának, hiszen a közvetített szolgáltatásnál az elszámoló adózó számlázza tovább annak ellenértékét. Rögzítette, hogy a kimenő és befogadott számlák egyértelmű egymáshoz rendelése nem biztosított, a két oldal összekapcsolását a jutalékelszámolások teremtik, teremthetik meg, így a továbbszámlázás nem követhető nyomon, nem állapítható meg, hogy egy adott bejövő számla melyik kimenő szálában került továbbszámlázásra. Rögzítette, hogy az adózó a vásárolt szolgáltatás felhasználásával állította elő a saját teljesítményét, nincs szó a megrendelő által vásárolt, a felperes teljesítményétől független, önállóan értelmezhető szolgáltatásokról, melyet alátámaszt a szerződésben az a kifejezés, hogy "közreműködik", a közvetített szolgáltatás számlázása során formai követelmény, hogyha a vevő felé kiállított számlán saját teljesítmény és közvetített szolgáltatás is szerepel, akkor azokat külön soron kell feltüntetni, az adózó ugyan néhány esetben feltüntette a bizonylaton a "közvetített szolgáltatást tartalmaz" megjegyzést, de nem különül el a saját és vásárolt szolgáltatás külön soron. A fentiekre tekintettel megállapította, hogy a teljesítések nem felelnek meg a közvetített szolgáltatással szemben támasztott tartalmi és formai követelményeknek. Rögzítette, hogy nem alvállalkozói szerződésekről van szó.

2010. évre az 1.381.907.- Ft anyagköltség-elszámolással szemben 1.379.917. Ft anyagköltséget állapított meg, mivel nem fogadott el egy gitárkábel-vásárlásról szóló számlát. Rögzítette továbbá, hogy a 2009. év kivételével elfogadta a megosztási arányokat, a 2009. évben a D. településre jutó megosztási arányt 27,396361 %-ban állapította meg, mivel a D. településre jutó személyi jellegű ráfordítás kiszámításakor a D. településre jutó gépkocsi költségtérítés kimaradt és csak a B.-né N.E. bére és közterhei lettek ideosztva.

A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes Hatósági Főosztály Hatósági Osztálya 2013. április 29. napján kelt ... sorszámú határozatával a felperes fellebbezését elutasította. A másodfokú hatóság azt állapította meg, hogy a közvetített szolgáltatásnál a törvény feltételül szabja, hogy