A Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27284/2016/15. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [2004. évi CXL. törvény (Ket.) 36. §, (2) bek., 2013. évi CXXII. törvény (Földforgalmi törvény) 18. §, (1) bek. e) pont, 21. §, (3) bek., (4) bek., (5) bek., (6) bek., (7) bek., (9) bek., 23. §, (4) bek. b) pont, (5) bek., (6) bek.] Bíró: Dancsné dr. Simon Mária

Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

15.K.27.284/2016/15.

A bíróság a dr. Takács Zoltán ügyvéd által képviselt ...felperes I. r. és - egyesítés folytán - a Dr. Sas Ügyvédi Iroda által képviselt ...II. r. felpereseknek - a Dezsényi Ügyvédi Iroda által képviselt beavatkozó által támogatott Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal (Képvisel: Bakody Attila főosztályvezető, 9022 Győr, Czuczor G. u. 18-24., 9002 Győr, Pf.: 22.) alperes ellen közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti perben meghozta a következő

í t é l e t e t :

A bíróság az alperes 571.366/3/2016. számú határozatát hatályon kívül helyezi, és alperest új eljárás lefolytatására és új határozat meghozatalára kötelezi.

Köteles az alperes 15 napon belül az I. r. és II. r. felperes részére egyenként 20.000,-(húszezer)- 20.000,-(húszezer) forint összegű perköltség megfizetésére.

A bíróság megállapítja, hogy a feljegyzett kereseti illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye a Győri Törvényszékhez, melyet a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon lehet benyújtani négy példányban.

I n d o k o l á s :

A bíróság a keresetlevél, az alperes ellenkérelme, a becsatolt közigazgatási iratok és a felek nyilatkozatai alapján a következő tényállást állapította meg:

FJ, mint eladó és I.r. felperes, mint vevő 2016. január 9. napján adásvételi szerződést kötöttek a ... 0384/16. hrsz. alatt felvett, szántó művelési ágban nyilvántartott ingatlanra. A szerződés 2016. január 14. és 2016. március 17. között kifüggesztésre került a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára, melyre 2 db elfogadó nyilatkozat érkezett, egyrészt alperesi beavatkozó, másrészt II.r. felperes részéről.

A szerződés szerinti vevő - ... aki jelen per I. rendű felperese - elővásárlási jogosultságának jogcímeként a szerződés 5. pontjában a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi törvény) 18. § (1) bekezdésének e) pontját jelölte meg, mely szerint a föld eladása esetén elővásárlási jog illeti meg az olyan földművest, akinek a lakóhelye, vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az adásvétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton, vagy közforgalom elől el nem zárt magnúton, legfeljebb 20 km távolságra van. Első rendű felperes hivatkozott szakaszon belül elővásárlási jogát a mezőgazdasági üzemközpontjára alapította.

alperesi beavatkozó az elfogadó nyilatkozatában szintén arra hivatkozott, hogy elővásárlási joga a Földforgalmi törvény 18. § (1) bekezdés e) pontja alapján áll fenn. Ezen belül is az elővásárlási jogát a lakcímére alapozta, mivel lakóhelye legalább három éve ... községben van, amely ...község közigazgatási határától 20 km-en belül fekszik.

A II. r. felperes az elfogadó nyilatkozata szerint elővásárlási jogát a Földforgalmi törvény 18. § (1) bekezdés e) pontja, a (4) bekezdés a) pontja, illetve a (2) bekezdés a) pontja alapján kívánta gyakorolni. Nyilatkozatához csatolta az élelmiszerlánc-felügyeleti hatósági hatáskörben eljáró kormányhivatal által kiadott hatósági bizonyítványt, mely szerint a II.r. felperes ... községben 2014. január 1. napja óta üzemeltet állattartó telepet. Az igazolásban szereplő nyilvántartott állatlétszám négy darab szarvasmarha.

A mezőgazdasági igazgatási szerv a 2016. március 30. napján kelt 571.048/2016. iktatószámú végzésében csak alperesi beavatkozó vonatkozásában kért állásfoglalást a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Győr-Moson-Sopron Megyei Igazgatóságától (továbbiakban: NAK).

I. rendű felperes vonatkozásában ugyanis a hatóság megállapította, hogy a mezőgazdasági üzemközpont, mint fogalom csak a Földforgalmi törvény hatálybalépése óta létezik, így a vevő esetében a három éves időtartam még nem telt el. I.rendű felperes lakóhelye pedig legalább három éve ... községben van, amely ... község közigazgatási határáról 20 km-nél távolabb fekszik, ezért az általa megjelölt elővásárlási jogcím feltételei nem állnak fenn.

II.rendű felperes vonatkozásában pedig a hatóság azt állapította meg, hogy az átlagos állatsűrűség megállapításának szabályairól szóló 57/2014. (IV.30.) VM rendelet 2. §-a szerinti 0,5 mértékű állatsűrűség, mint feltétel nem teljesül, ezáltal pedig a megjelölt elővásárlási jogcím jogszabályi feltételei nem állnak fenn, ezért az elfogadó jognyilatkozatot a Földforgalmi törvény 21. § (9) bekezdése értelmében az elővásárlási jog gyakorlása szempontjából nem lehet figyelembe venni. Eszerint tehát csak alperesi beavatkozó elővásárlásra jogosult vonatkozásában állnak fenn az általa megjelölt elővásárlási jogcím jogszabályi feltételei.

A NAK 2016. május 10. napján kelt állásfoglalásában alperesi beavatkozó tulajdonszerzését nem támogatta. A nem támogatás indokaként a NAK azt jelölte meg, hogy a szerződés értékelt féllel való létrejötte nem járul hozzá a Földforgalmi törvény azon céljának érvényesüléséhez, hogy a falvak népességmegtartó képessége megújuljon, a lakosság városba áramlása mérséklődjön és ezáltal a helyi népesség kor-összetétele javuljon. A NAK az állásfoglalás indokolásában kitért arra is, hogy II.rendű felperes elfogadó nyilatkozatát nem látta, azonban esetében jobban megvalósulna a Földtörvény, valamint a helyi földbizottságként eljáró szerv azon célkitűzése, ami mindenképpen igyekszik elősegíteni a generációváltást a mezőgazdaságban, és elsősorban a fiatalokat segíteni a földszerzésben. Ez alapján II.rendű felperes jogorvoslatának lezárásáig a NAK alperesi beavatkozó tulajdonszerzését nem támogatta.

Az állásfoglalással szemben alperesi beavatkozó kifogást terjesztett elő, mely alapján ... Község Önkormányzat Képviselő-testülete a 39/2016. (V.26.) számú határozatával a NAK állásfoglalását megváltoztatta és alperesi beavatkozó tulajdonszerzését támogatta.

Mindezen előzmények után az alperes az 571.366/3/2016. számú, 2016. június 23. napján kelt határozatában az adásvételi szerződést alperesi beavatkozó elővásárlásra jogosulttal, mint vevővel hagyta jóvá és megállapította, hogy az adásvételi szerződésben alperesi beavatkozó elővásárlásra jogosult I.rendű felperes vevő helyébe lép. A határozatát az alperesi hatóság azzal indokolta, hogy az előzőekben már hivatkozott, 571.048/2016. iktatószámú végzésében foglaltak szerint sem I.rendű felperes, sem II.rendű felperes vonatkozásában az általuk megjelölt elővásárlási jogcím feltételei nem állnak fenn, ezért alperesi beavatkozó elővásárlásra jogosulttal hagyta jóvá a hatóság az adásvételi szerződést. Utóbbi személy vonatkozásában ugyanis a megjelölt elővásárlási jogcím jogszabályi feltételi fennállnak, az elfogadó nyilatkozata tartalmilag és alakilag megfelelt a Földforgalmi törvény és a 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) előírásainak, érvénytelenségi ok nem állt fenn és a képviselő-testület által megváltoztatott NAK állásfoglalás szerint az ő tulajdonszerzése támogatott.