BH 1984.9.366 Ha az épület hibája a kivitelező részéről fel nem ismerhető tervezési hiba következménye, a tervező a kártérítési felelőssége körében köteles a hibát kijavítani, illetőleg a kijavítás költségeit viselni [Ptk. 305. § (1) bek., 306. § (1) bek., 310., 344. §, 355. § (1) bek., 392. § (2) és (3) bek.].

A II. r. alperes tervezett, az I. r. alperes a III. r. alperes közreműködésével kivitelezett egy társasházat, amelynek egyes lakásaiban keletkezett falpenészesedés és vizesedés miatt terjesztette elő a felperes az alperesekkel szemben a kijavítás iránti keresetét.

Miután az alperesek tagadták a hibás teljesítést és rendeltetésellenes használatra hivatkoztak, az első fokú bíróság a hiba okának tisztázása érdekében szakértői bizonyítást folytatott le. A szakértői véleményt az ítélkezés alapjául elfogadta, és a fellebbezéssel élő II. r. alperest arra kötelezte, hogy a megjelölt lakásokban a hibákat 15 napon belül javítsa ki, illetve fizesse meg a javítás költségét. Az első fokú bíróság a további alperesek elleni kereseteket elutasította.

Az ítélet indokolása részletesen ismerteti a szakértői véleményt, amelynek lényege az, hogy a meghibásodásnak két oka van: egyrészt a vasbeton-koszorú hőhíd hatása, másrészt az, hogy az épületen alkalmazott ún. száraz vakolat a szükségszerűen kialakuló légrés miatt jobban kiélezi a koszorúk alatt előállt hőhíd káros hatásait. Mivel a tervező arra hivatkozott, hogy a vizesedést a blokkfal tömítetlensége okozza, a szakértő a bíróság felhívására helyszíni feltárást végzett, és azzal egészítette ki a véleményét, hogy tömítetlenségi hiba nem áll fenn.

Az első fokú bíróság a szakvéleményből arra a következtetésre jutott, hogy a hiba oka kizárólag tervezési eredetű. Üzemeltetési, illetve kivitelezési hibát nem talált megállapíthatónak.

A II. r. alperes az ítélet elleni fellebbezésében a vele szembeni kereset elutasítását, illetve további, ellenőrző szakértői bizonyítás elrendelését kérte. Előadta, hogy a per eldöntését megelőzően igénybe vett szakértő a kirendelt szakértő véleményében leírtaktól eltérően állapította meg a hiba okát. Hangoztatta az üzemeltetéssel kapcsolatos, valamint a kivitelezési hibákra utaló tömítetlenségre vonatkozó álláspontját. A II. r. alperes szerint tervezési hiba azért sem állapítható meg, mert az ugyanilyen tervek alapján készült más épületeknél, illetve a lakótelep távfűtéses lakásaiban a hiba nem jelentkezett. A tervező szerint ez a körülmény azt igazolja, hogy az egyedi fűtőberendezések nem megfelelő használata okozza a penészesedést. Sérelmezte a természetbeni kijavításra való kötelezését. Arra hivatkozott, hogy amennyiben történt tervezési hiba, akkor a kivitelező elmulasztotta a figyelmeztetési kötelezettségét, ezért a kivitelezőnek kell a javítást elvégeznie. A fellebbezés nem alapos.

A Legfelsőbb Bíróság a fellebbezési eljárás során kiegészített szakértői véleményt elfogadta az ítélkezés alapjául. A szakértői vélemény alátámasztja az első fokú bíróság ítéletét. Az első fokú bíróság helyesen állapította meg azt, hogy az adott esetben a bekövetkezett hiba (penészesség, vizesedés) kizárólag tervezési okokra vezethető vissza. Bebizonyosodott, hogy a tervezett szerkezet a vasbeton koszorúknál hőhidas. Ugyancsak tervezési eredetű hiba az is, hogy belső térben az ún. száraz vakolatot alkalmazták. Ennek kedvezőtlen hatása a hőhídból eredő problémát csak fokozta.