A Fővárosi Ítélőtábla Gf.40512/2009/3. számú határozata tartozás megfizetése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 200. §, 237. §] Bírók: Botka Lászlóné, Csányi Terézia Katalin, Volein Anna

Kapcsolódó határozatok:

Székesfehérvári Törvényszék G.40031/2008/45., *Fővárosi Ítélőtábla Gf.40512/2009/3.*, Kúria Gfv.30173/2010/5. (BH 2011.7.200)

***********

Fővárosi Ítélőtábla

11.Gf. 40.512/2009/3.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Müllner Ügyvédi Iroda (felperesi képviselő címe.; ügyintéző: dr. Juhászné dr. Müllner Marianna ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperes által a dr. Hoványi Kristóf ügyvéd (1055 alperesi képviselő címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen 18.508.401 Ft és járulékai megfizetése iránt indított perében a Fejér Megyei Bíróság 2009. június 2. napján kelt, 14.G. 40.031/2008/45. számú ítélete ellen a felperes fellebbezése folytán 2010. január 7. napján megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletétét megváltoztatja és az alperes által a felperes részére fizetendő összeg mértékét 7.929.646 Ft-ra (Hétmillió-kilencszázhuszonkilencezer-hatszáznegyvenhat forintra) szállítja le.

Az alperes által a felperes részére fizetendő ügyvédi munkadíj mértékét 400.000 Ft-ra (Négyszázezer forintra) szállítja le.

Az alperes által az állam javára fizetendő eljárási illeték mértékét 1.101.180 Ft-ra (Egymillió-egyszázegyezer-száznyolcvan forintra) emeli fel, és a felperes által az állam javára fizetendő illeték mértékét 698.810 Ft-ra (Hatszázkilencvennyolcezer-nyolcszáztíz forintra) emeli fel.

A fentieken túl kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 501.180 Ft-ot (Ötszázegyezer-száznyolcvan forintot), kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 250.590 Ft-ot (Kettőszázötvenezer-ötszázkilencven forintot) jelen másodfokú eljárás fellebbezési illetékeként.

Ezt meghaladóan a felek a költségeiket maguk viselik.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás:

A felperes fellebbezése alapján lefolytatott eljárásban Fővárosi Ítélőtábla által hozott 11.Gf. 40.464/2007/4. sorszámú végzése alapján megismételt elsőfokú eljárásban a felperes leszállított kereseti kérelmében 4.600.000 Ft, valamint 7.929.646 Ft megfizetésére kérte kötelezni az alperest, mert a felek között 2005. november 30-án létrejött ingó adásvételi szerződés állítása szerint semmis a Ptk. 200.§ (2) bekezdése alapján, mivel az nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütközik. Az alperes, aki a felperesi társaság ügyvezetője és egyben tagja is, olyan időpontban szerezte meg az eszközök tulajdonjogát - nem bizonyított tagi kölcsön beszámításával -, amikor a felperesi társaság már fizetésképtelen helyzetben volt, a társasági vagyonból a társaság termelőeszközeit kivonta, ily módon a társaság működése lehetetlenné vált. Előadta, hogy az eszközök továbbértékesítésére került sor, ezért az eredeti állapot helyreállítását nem kérheti, erre tekintettel kéri az értékesített eszközök értékének és a felvett pénz megfizetésére kötelezni az alperest.

Az alperes a kereset elutasítását kérve előadta, hogy 2005. év végén a társaság anyagi helyzete lehetővé tette a tagi kölcsönök visszafizetését. Amikor a taggyűlés határozatot hozott a tagi kölcsön visszafizetéséről 2005. november 30-án, a felperes még nem állt felszámolás alatt. A tagi kölcsön visszafizetése nem képez ok-okozati összefüggést a felperesi társaság fizetésképtelenségével.

Az elsőfokú bíróság 12.529.646 Ft megfizetésére kötelezte az alperest. Ezen túlmenően kötelezte az alperest 500.000 Ft + áfa összegű ügyvédi munkadíj megfizetésére, valamint az állam javára 751.780 Ft eljárási illeték megfizetésére. Kötelezte a felperest 148.220 Ft eljárási illeték megfizetésére.

A bíróság ítéletének indokolásában tényként állapította meg, hogy az alperesi hivatkozás szerint több alkalommal tagi kölcsönt nyújtott a felperes részére, melynek összege 2005. év végén 22.546.172 Ft volt. A felperesi társaság taggyűlése 3/2005. (XI. 30.) taggyűlési határozatával döntött arról, hogy a tagi kölcsönt nyújtó alperes részére a társaság eszközeit 20.785.000 Ft összegben kiadják. E taggyűlési határozat alapján 13.838.401 Ft értékű tárgyi eszköz került az alperes részére átadásra, valamint 4.670.000 Ft készpénz kifizetésre. Az alperes az általa kapott tárgyi eszközök ellenértékét oly módon fizette meg, hogy a felperessel szemben fennálló tagi kölcsönkövetelésébe számította be. Az alperes a vásárolt ingóságokat továbbértékesítette.

A bíróság igazságügyi könyvszakértőt rendelt ki, aki szakvéleményében megállapította, hogy a tagi kölcsön nyújtására vonatkozó dokumentumok hiányosak, a számviteli törvény előírásainak nem felelnek meg, így kétséget kizáró módon - a könyvelési iratok alapján - nem bizonyítható, hogy a tagi kölcsönök nyújtására sor került.

A felperes - a szakértői véleményre figyelemmel - az eljárás során a tagi kölcsönökkel kapcsolatos álláspontját módosította, nem ismerte el, hogy az alperes tagi kölcsönt nyújtott a felperes részére, és tagi kölcsön hiányában a beszámítás jogtalan volt.

Az alperes a tagi kölcsönök nyújtására vonatkozóan további bizonyítás lefolytatását indítványozta, azonban a bíróság ezt nem tartotta szükségesnek, mert a felperes kereseti kérelme annak megállapítására irányult, hogy a tagi kölcsön visszafizetése az a magatartás, amely a Ptk. 200.§ (2) bekezdésébe ütközik, így a jóerkölcsbe ütköző magatartást megvalósítja, és e körben tényként lehetett megállapítani, hogy a 2005. november 30-án meghozott taggyűlési határozat alapján az alperes részére a tagi kölcsön visszafizetése jogcímén 4.600.000 Ft kifizetése, valamint 13.838.401 Ft értékű tárgyi eszköz átadása megtörtént.

A bíróság megállapította, hogy az alperes által nyújtott tagi kölcsön a gazdasági társaság többségi tulajdonosa és képviselője által nyújtott kölcsön volt. A tagi kölcsön nyújtásakor csak a bevételi pénztárbizonylat igazolta a kölcsön nyújtását, nem állt rendelkezésre olyan irat, amelyből megállapítható lett volna a kölcsön futamideje, a visszafizetési határidő.

A bíróság az igazságügyi könyvszakértő szakvéleményére támaszkodva megállapította, hogy 2005. év végére már kialakult a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet a felperesi társaságnál. Önmagában a tagi kölcsön visszafizetése keretében történt eszközátadás és készpénzkifizetés csak azért nincs ok-okozati összefüggésbe a fizetésképtelenséget előidéző helyzettel, mert addigra, amikorra ezen jogügyletek megtörténtek, fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben volt a felperes. 2005. év végén a felperesi társaság anyagi helyzete nem tette lehetővé a tagi kölcsönök visszafizetését.

A bíróság megállapította, hogy az alperes a felperesi társaságnak többségi tulajdonosa és képviselője és mint hitelező előnyben részesült a többi hitelezővel szemben, követelése nagyobb hányadának kielégítése megtörtént, szemben a többi hitelező követelésének kielégítésével, akik a Cstv. 57.§ (1) bekezdésében megállapított rangsorban nála előrébb helyezkedtek el. Minderre tekintettel a tárgyi eszközök vonatkozásában megkötött adásvételi szerződés, a tagi kölcsön visszafizetésének semmissége megállapítható volt. A felperesi kereset-leszállításra figyelemmel kötelezte az elsőfokú bíróság a felperest a részbeni eljárási illeték megfizetésére.