A Kúria Kvk.37191/2015/3. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [2013. évi XXXVI. törvény (Ve.) 2. §, 212. §, 225. §, Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) IX. cikk (1) bek.] Bírók: Hajnal Péter, Heinemann Csilla, Huszárné dr. Oláh Éva

A határozat elvi tartalma:

A tényállítás nem áll az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésében megfogalmazott véleménynyilvánítás szabadságának védelme alatt.

***********

KÚRIA

Kvk.I.37.191/2015/3.szám

A Kúria kérelmezőnek a Nemzeti Választási Bizottság által 2015.február 12-én meghozott 17/2015. számú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelme folytán megindult nemperes eljárásban -- tárgyaláson kívül -- meghozta az alábbi

v é g z é s t :

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 17/2015. számú határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 7.500 (hétezer-ötszáz) forint le nem rótt illetéket.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

I n d o k o l á s

A Magyar Munkáspárt a Veszprém Megye 01.számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (továbbiakban: OEVB) kifogást nyújtott be a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjában foglalt alapelvek megsértése miatt. Kifogásában előadta, hogy felperes neve független jelölt 2015. február 1-jén Budapesten, a Kossuth téren tartott politikai demonstráción magát egyedüli baloldali jelöltnek minősítette, és a többi jelöltet, köztük a kifogástevőét is hamis színben tüntette fel. Az elhangzott állítások bizonyítására egy linket jelölt meg, melyet azonban az első fokú eljárásban nem sikerült megnyitni, és a videót lejátszani. Emiatt az OEVB a kifogást alaki hibásnak minősítette és a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasította a Ve. 212. § (2) bekezdés b) pontjára hivatkozással.

A fellebbezés folytán eljárt Nemzeti Választási Bizottság (továbbiakban NVB) 2015. február 12-én meghozott 17/2015. számú határozatával a kifogásnak helyt adott és megállapította, hogy felperes neve független jelölt a kifogás bizonyításaként megjelölt felvételen elhangzott: "A FIDESZ-nek van tizenegy jelöltje tizenegy különböző mezben. Kamujelöltekkel és az ellenzéki szavazók megosztására készülő kalandor(ok)kal állt fel a FIDESZ-es csapat." kijelentése valótlan ténymegállapítást tartalmaz, ezért megsértette a Ve. 2. § a) és e) pontjában foglalt, a választás tisztaságának megóvása, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás választási eljárási alapelveket. A jogsértőt eltiltotta a további jogsértéstől.

Döntésében kifejtette, hogy a kifogás tartalmazott minden, a Ve. 212. § (2) bekezdése szerinti kötelező tartalmi elemet, az érdemben vizsgálható volt, annál is inkább, mert a hivatkozott linken a rendezvényről készült videó megtekinthető és értékelhető volt. Ami a kifogás érdemi részét illeti, rögzítette, hogy a határozat rendelkező részében szereplő idézet alkalmas a már hivatkozott alapelvek megsértésére. Kifejtette, hogy a következetesen alkalmazott joggyakorlat szerint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás, valamint a választás tisztaságának megóvása alapelvek sérelme akkor állapítható meg, ha a választásban résztvevők a választással kapcsolatos jogaikat, így a kampányhoz való jogukat oly módon gyakorolják, hogy valótlan tények állításával vagy egyes tények elferdítésével megkísérlik a választókat megtéveszteni és ezáltal ellenfeleik választási esélyeit csökkenteni.

A Ve. alapelveinek megfelelő joggyakorlás akkor valósul meg, ha a választópolgárokat őket érintő minden társadalmi kérdésben a valóságnak megfelelően tájékoztatják. A vélemény önmagában nem vezet az alapelvek sérelmére, de a valótlan tartalmú tényállítások már alkalmasak arra, hogy megtévesszék az állampolgárokat. A kérelmező azáltal, hogy saját magán kívül az összes nyilvántartásba vett jelöltet a FIDESZ - Magyar Polgári Szövetség jelöltjeként nevezett meg politikai és választójogi értelemben azonosította e jelölő szervezettel. A kérelmező kijelentései a véleménynyilvánításon túl olyan ténymegállapítást tartalmaznak, amely eltér a valóságtól.

A Nemzeti Választási Bizottság döntése ellen a Ve. 228. § (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül kérelmező felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a határozat megváltoztatása és a kifogás elutasítása érdekében. A kérelmező szerint a kérelmezett túlterjeszkedett a kifogáson, mert annak helyes értelmezése esetén kizárólag a Magyar Munkáspárt és jelöltje vonatkozásában lehetett volna dönteni a jogsértésről. Meghatározta azokat a pontokat amelyekben szerinte a kifogástevő állásfoglalást kért. A kifogásból a "fideszes csapat" megjelölés sérelmezése nem olvasható ki, a Magyar Munkáspárt nem kifogásolta a FIDESZ - Magyar Polgári Szövetséggel történő azonosítást, illetve helytelenül került idézésre beszéde és az leírva sem került becsatolásra.

Azáltal, hogy a kérelmezett a fellebbezési eljárásban csatolt DVD felvétel alapján érdemben döntött a kifogásról, megsértette a Ve. 225. §-ban írtakat. Az OEVB indokolása helytálló e tekintetben, a kifogás érdemi elbírálására a megfelelő bizonyíték előterjesztésének hiánya okán nem kerülhetett sor, az a fellebbezési eljárásban nem volt pótolható.

A kérelmező szerint a tényeknek nem felel meg, hogy egyedüli baloldali jelöltnek minősítette magát, illetve a "FIDESZ-es jelöltek" legyőzéséről beszélt volna. A "fideszes kalandor" és "kamujelölt" kifejezések véleménynyilvánítás körébe tartozó megnyilvánulás és nem tényközlés. A kérelmezőnek joga van értékítélet megfogalmazására és az elmúlt idők történései, a jelölés körülményei alapján a kérelmező joggal jutott erre a szubjektív következtetésre a Magyar Munkáspárt jelöltje tekintetében. Olyat pedig nem állított, hogy a Magyar Munkáspárt jelöltje etikátlan, jogszerűtlen módon indulna a választáson. Okszerűtlen az az értelmezés is, hogy kérelmező valamennyi jelölt esetében a FIDESZ jelöltséget állítaná. Csupán azt a politikai véleményét fogalmazta meg, hogy az ellenzéki szavazatok megosztása a FIDESZ politikai érdekét szolgálja. Kúriai döntésre hivatkozva tiltakozott a vitatott közlés ténymegállapításként történő kezelése ellen. Hangsúlyozta azt is, hogy nem a választások által érintett polgárok előtt, hanem Budapesten került sor beszéde elmondására, így ez nem eredményezhette a választópolgárok befolyásolását, ezáltal a választási alapelvek sérelmét. Megítélése szerint a ténymegállapítás fogalmát kiterjesztően értelmezte a kérelmezett, ez sérti az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésében rögzített véleménynyilvánítási alapjogot.

Dr. Bősze Ferenc független országgyűlési képviselőjelölt Kvk.I.37.911/2015. számon iktatott beadványában - már a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelme benyújtása előtt - az NVB határozatának helybenhagyását kérte.

A felülvizsgálati kérelem alaptalan.

A Kúria rögzíti, hogy az eljárásban előtárt adatok és bizonyítékok alapján a felülvizsgálati kérelemben foglalt okokból az NVB határozata nem jogszabálysértő, illetve nem állapítható meg helytelen mérlegelés sem.