32013R0231[1]

A Bizottság 231/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete ( 2012. december 19. ) a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a mentességek, az általános működési feltételek, a letétkezelők, a tőkeáttétel, az átláthatóság és a felügyelet tekintetében történő kiegészítéséről

A BIZOTTSÁG 231/2013/EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2012. december 19.)

a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a mentességek, az általános működési feltételek, a letétkezelők, a tőkeáttétel, az átláthatóság és a felügyelet tekintetében történő kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

I. FEJEZET

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Fogalommeghatározások

A 2011/61/EU irányelv 2. cikkében található fogalommeghatározásokon túlmenően e rendelet alkalmazásában:

"tőkekötelezettség" : a befektető szerződéses kötelezettségvállalása, hogy az ABAK kérésére az alternatív befektetési alap (ABA) rendelkezésre bocsátja a befektetés megállapodás szerinti összegét;

"releváns személy" :

az ABAK-kal kapcsolatban a következők bármelyike: a)

az ABAK igazgatója, tulajdonosa vagy ezzel egyenértékű személy, illetve vezetője; b)

az ABAK alkalmazottja vagy bármely más olyan természetes személy, akinek a szolgáltatásai az ABAK rendelkezésére vagy annak ellenőrzése alatt állnak, és aki részt vesz kollektívportfólió-kezelési szolgáltatás ABAK általi nyújtásában; c)

olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely közvetlenül részt vesz az ABAK részére történő szolgáltatásnyújtásban, az ABAK által nyújtandó kollektívportfólió-kezelési szolgáltatásra vonatkozó, harmadik fél részére szóló hatáskör-átruházási megállapodás alapján;

"felső vezetés" : az ABAK tényleges üzleti irányítását végző, a 2011/61/EU irányelv 8. cikke (1) bekezdése c) pontjának megfelelő személy vagy személyek, és adott esetben az irányító testület vezető tagja vagy tagjai;

"irányító testület" : az ABAK végső döntéshozatali hatáskörrel rendelkező testülete, amely ellátja a felügyeleti és a vezetői funkciót, vagy csak a vezetői funkciót, ha e két funkció elkülönül egymástól;

"különös rendelkezés" : közvetlenül az ABA eszközeinek illikvid jellegéből eredő rendelkezés, amely befolyásolja az egy bizonyos típusú befektetési jegyekbe vagy részvényekbe befektetők meghatározott visszaváltási jogát, és amely személyre szabott vagy a befektetők általános visszaváltási jogától elkülönülő rendelkezés;

"fenntarthatósági kockázat" : az (EU) 2019/2088 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 1 ) 2. cikkének 22. pontjában meghatározott fenntarthatósági kockázat;

"fenntarthatósági tényezők" : az (EU) 2019/2088 rendelet 2. cikkének 24. pontjában meghatározott fenntarthatósági tényezők.

II. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. SZAKASZ

A kezelt eszközök kiszámítása

[a 2011/61/EU irányelv 3. cikkének (2) bekezdése]

2. cikk

A kezelt eszközök összértékének kiszámítása

(1) A 2011/61/EU irányelv 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott mentességre való jogosultság megszerzése érdekében az ABAK:

a) a 2011/61/EU irányelv 5. cikkével összhangban azonosítja azokat az ABA-kat, amelyekkel kapcsolatban külső ABAK-ként jelölték ki, illetve azt az ABA-t, amellyel kapcsolatban maga az ABA az ABAK, amennyiben az ABA jogi formája lehetővé teszi a belső kezelést;

b) a kezelt ABA-k mindegyikére vonatkozóan azonosítja az eszközportfóliót és az ABA székhelye szerinti ország joga, illetve adott esetben az ABA alapszabálya vagy létesítő okirata szerinti értékelési szabályokkal összhangban meghatározza a kezelt eszközök, köztük a tőkeáttétel alkalmazásával szerzett eszközök értékét;

c) összesíti a kezelt ABA-kra vonatkozóan meghatározott eszközértéket, és összehasonlítja a kezelt eszközök így meghatározott összértékét a 2011/61/EU irányelv 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott vonatkozó küszöbértékkel.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások (ÁÉKBV), amelyek esetében az ABAK a 2009/65/EK irányelv alapján kijelölt alapkezelő társaságként jár el, nem szerepelnek a számításban.

Az (1) bekezdés alkalmazásában az ABAK által kezelt olyan ABA-kat, amelyek tekintetében az ABAK a 2011/61/EU irányelv 20. cikkével összhangban funkciókat ruházott át, szerepeltetni kell a számításban. Az ABAK által átruházás keretében kezelt ABA-portfóliókat azonban ki kell venni a számításból.

(3) A kezelt eszközök összértékének kiszámítása céljából minden származtatott termék pozíciót, köztük az átruházható értékpapírokba beágyazott származtatott terméket a 10. cikkben meghatározott átváltási módszerek alkalmazásával az adott származtatott termék egyenértékű mögöttes eszközpozíciójává kell alakítani. A kezelt eszközök összértékének kiszámításához azután ezen egyenértékű pozíció abszolút értékét kell használni.

(4) Amennyiben az ABA egy másik ABA-ba fektet be, amelyet ugyanaz a kijelölt külső ABAK kezel, az adott befektetés kizárható az ABAK által kezelt eszközök számításából.

(5) Amennyiben egy belső vagy külső kezelésben lévő ABA-n belüli részalap az adott ABA egy másik részalapjába fektet be, az adott befektetés kizárható az ABAK által kezelt eszközök számításából.

(6) A kezelt eszközök összértékét az (1)-(4) bekezdéssel összhangban legalább évente egyszer, a legutóbbi rendelkezésre álló eszközérték felhasználásával kell kiszámítani. Az egyes ABA-k legutóbbi rendelkezésre álló eszközértékét e bekezdés első mondatával összhangban a küszöbérték kiszámításának napját megelőző tizenkét hónap során kell rögzíteni. Az ABAK meghatározza a küszöbérték kiszámításának napját, és azt következetesen alkalmazza. A meghatározott időpont bármely későbbi módosítását meg kell indokolni a hatáskörrel rendelkező hatóságok felé. A küszöbérték-számítás napjának meghatározásánál az ABAK figyelembe veszi a kezelt eszközök értékelésének idejét és gyakoriságát.

3. cikk

A kezelt eszközök folyamatos nyomon követése

Az ABAK meghatározza, végrehajtja és alkalmazza a kezelt eszközök összértékének folyamatos nyomon követésére szolgáló eljárásokat. A nyomon követés a kezelt eszközök naprakész áttekintésén alapul, és kiterjed a jegyzési és visszaváltási tevékenység, illetve adott esetben a tőkelehívások, a tőkekifizetések és az egyes ABA-kba befektetett eszközök értékének vizsgálatára.

Annak értékelése során, hogy szükség van-e a kezelt eszközök összértékének gyakoribb kiszámítására, figyelembe kell venni, hogy a kezelt eszközök összértéke mennyire áll közel a 2011/61/EU irányelv 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott küszöbértékhez, valamint a várható jegyzési és visszaváltási tevékenységet.

4. cikk

A küszöbérték eseti átlépése

(1) Az ABAK annak megállapítása érdekében, hogy ideiglenes jellegűek-e, megvizsgálja azokat az eseteket, amikor a kezelt eszközök összértéke meghaladja a vonatkozó küszöbértéket.

(2) Amennyiben a kezelt eszközök értéke meghaladja a vonatkozó küszöbértéket, és az ABAK úgy ítéli meg, hogy a helyzet nem ideiglenes jellegű, az ABAK haladéktalanul értesíti a hatáskörrel rendelkező hatóságot, és jelzi, hogy a helyzet nem tekinthető ideiglenes jellegűnek, valamint a 2011/61/EU irányelv 7. cikkével összhangban 30 napon belül engedély iránti kérelmet nyújt be.

(3) Amennyiben a kezelt eszközök összértéke meghaladja a vonatkozó küszöbértéket és az ABAK úgy ítéli meg, hogy a helyzet ideiglenes jellegű, az ABAK haladéktalanul értesíti a hatáskörrel rendelkező hatóságot, és jelzi, hogy a helyzet ideiglenes jellegűnek tekinthető. Az értesítésnek annak alátámasztását szolgáló információkat kell tartalmaznia, hogy az ABAK miért értékeli ideiglenes jellegűnek a helyzetet, beleértve a helyzet leírását és magyarázatot azokról az indokokról, amelyek alapján azt ideiglenesnek ítélik.

(4) Nem tekinthető ideiglenes jellegűnek a helyzet, ha az valószínűleg több mint három hónapon át fennáll.

(5) Három hónappal azt követően, hogy a kezelt eszközök összértéke meghaladta a vonatkozó küszöbértéket, az ABAK ismét kiszámítja a kezelt eszközök összértékét annak igazolására, hogy az a vonatkozó küszöbérték alatt van, vagy azt igazolandó a hatáskörrel rendelkező hatóság felé, hogy megoldódott a helyzet, amely azt eredményezte, hogy a kezelt eszközök meghaladták a küszöbértéket, így nincs szükség az ABAK engedélyezése iránt kérelem benyújtására.

5. cikk

A bejegyzés részeként szolgáltatandó információk

(1) A 2011/61/EU irányelv 3. cikke (3) bekezdésének b) pontjában előírt követelmények részeként az ABAK közli a hatáskörrel rendelkező hatóságokkal a 2. cikkben meghatározott eljárással összhangban kiszámított teljes eszközértéket.

(2) A 2011/61/EU irányelv 3. cikke (3) bekezdésének c) pontjában előírt követelmények részeként az ABAK-ok minden egyes ABA-ra vonatkozóan rendelkezésre bocsátják az ajánlattételi dokumentumot vagy az ajánlattételi dokumentum vonatkozó részletét vagy a befektetési stratégia általános leírását. Az ajánlattételi dokumentum vonatkozó kivonata és a befektetési stratégia leírása legalább a következő információkat tartalmazza:

a) azon fő eszközkategóriák, amelyekbe az ABA befektethet;

b) a befektetési stratégia középpontjában álló ipari, földrajzi vagy más piaci szektorok vagy konkrét eszközosztályok;

c) az ABA hitelfelvételre, illetve tőkeáttételre vonatkozó politikájának leírása.

(3) Az ABAK által a 2011/61/EU irányelv 3. cikke (3) bekezdésének d) pontja szerint szolgáltatandó információkat e rendelet 110. cikkének (1) bekezdése sorolja fel. Ezeket az információkat a IV. melléklet szerinti pro forma jelentéstételi mintával összhangban kell rendelkezésre bocsátani.

(4) A 2011/61/EU irányelv 3. cikke (3) bekezdésének d) pontjával összhangban összegyűjtött információkat meg kell osztani az Unió hatáskörrel rendelkező hatóságai, valamint az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (EÉPH) és az Európai Rendszerkockázati Testület (ERKT) között, amennyiben ez feladataik teljesítése érdekében szükséges.

(5) A bejegyzéshez szükséges információkat évente napra késszé kell tenni és rendelkezésre kell bocsátani. A hatáskörrel rendelkező hatóságok a 2011/61/EU irányelv 46. cikke szerinti hatáskörük gyakorlásával kapcsolatos okokból előírhatják valamely ABAK számára, hogy gyakrabban bocsássa rendelkezésre a 2011/61/EU irányelv 3. cikkében említett információkat.

2. SZAKASZ

A tőkeáttétel kiszámítása

[a 2011/61/EU irányelv 4. cikkének (3) bekezdése]

6. cikk

A tőkeáttétel kiszámítására vonatkozó általános rendelkezések

(1) Az ABA tőkeáttételét az ABA kitettsége és nettó eszközértéke közötti aránnyal kell kifejezni.

(2) Az ABAK a kezelt ABA-k kitettségét a 7. cikkben meghatározott bruttó módszerrel és a 8. cikkben meghatározott kötelezettség-módszerrel számítja ki.

A Bizottság a piaci fejleményekre figyelemmel és legkésőbb 2015. július 21-ig felülvizsgálja az első albekezdésben említett számítási módszereket annak eldöntésére, hogy ezek a módszerek az ABA-k valamennyi típusa számára elégségesek és megfelelőek-e, vagy a tőkeáttétel kiszámítására további, opcionális módszereket kell-e kidolgozni.

(3) A vonatkozó ABA által ellenőrzött harmadik feleket bevonó pénzügyi vagy jogi struktúrákban rejlő kitettséget bele kell számítani a kitettségbe, ha az említett struktúrákat kifejezetten annak érdekében hozták létre, hogy az ABA szintjén közvetlenül vagy közvetve növeljék a kitettséget. Azon ABA-k tekintetében, amelyeknek alapvető befektetési politikája arra irányul, hogy tőzsdén nem jegyzett társaságok vagy kibocsátók felett szerezze meg az ellenőrzést, az ABAK nem számítja a tőkeáttételbe bele az említett tőzsdén nem jegyzett társaságok és kibocsátók szintjén fennálló kitettséget, feltéve, hogy az ABA-nak vagy az ABA nevében eljáró ABAK-nak nem kell az adott társaságban vagy kibocsátóban fennálló befektetésén túlmenő esetleges veszteségeket viselnie.

(4) Az ABAK hitelfelvételi megállapodásait kizárja a számításból, ha azok ideiglenes jellegűek, valamint ha azokat az ABA befektetőinek szerződéses tőkekötelezettségei teljes egészében fedezik.

(5) Az ABAK megfelelően dokumentált eljárásokkal rendelkezik a kezelésében lévő minden egyes ABA kitettségének a bruttó módszer és a kötelezettség-módszer szerinti kiszámítására vonatkozóan. A számítás időben következetesen alkalmazandó.

7. cikk

Az ABA kitettségének kiszámítására szolgáló bruttó módszer

Az ABA bruttó módszer szerint számított kitettsége a 2011/61/EU irányelv 19. cikkével és az annak alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal összhangban értékelt valamennyi pozíció abszolút értékének összege.

Az ABA kitettségének a bruttó módszer szerinti kiszámításánál az ABAK:

a) kizárja azon pénzeszközök és a pénzeszköz-egyenértékesek értékét, amelyek magas likviditású, az ABA bázisdevizájában tartott befektetések, amelyek könnyen ismert összegű pénzeszközre válthatók, amelyeknél elhanyagolható az értékváltozás kockázata, és hozamuk legfeljebb a három hónapos magas besorolású államkötvények hozamát éri el;

b) a származtatott termékeket a 10. cikkben meghatározott átváltási módszerek, valamint az I. melléklet 4-9. és 14. pontjában rögzített módszerek alkalmazásával az adott származtatott termék egyenértékű mögöttes eszközpozíciójává alakítja;

c) kizárja a készpénzkölcsönöket, amelyek az a) pontban említettek szerint pénzeszközökben vagy pénzeszköz-egyenértékesekben maradtak, és amennyiben az említett fizetendő összegek ismertek;

d) figyelembe veszi a készpénzkölcsönök újrabefektetéséből eredő, a realizált befektetés piaci értéke vagy az I. melléklet 1. és 2. pontjában említett kölcsönzött készpénz teljes összege közül a magasabb értéken kifejezett kitettséget;

e) figyelembe veszi az I. melléklet 3. és 10-13. pontjával összhangban álló visszavásárlási vagy a fordított visszavásárlási megállapodásokon és értékpapírok kölcsönbe adásán vagy kölcsönbe vételén vagy egyéb megállapodásokon belüli pozíciókat.

8. cikk

Az ABA kitettségének kiszámítására szolgáló kötelezettség-módszer

(1) Az ABA kötelezettség-módszer szerint számított kitettsége a 2011/61/EU irányelv 19. cikkével és az ahhoz kapcsolódó felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal összhangban értékelt valamennyi pozíció abszolút értékének összege, amelynél figyelembe kell venni a (2)-(9) bekezdésben meghatározott kritériumokat.

(2) Az ABA kitettségének a kötelezettség-módszer szerinti kiszámításához az ABAK:

a) minden származtatott termékre szóló pozíciót a 10. cikkben és a II. melléklet 4-9. és 14. pontjában meghatározott átváltási módszerek alkalmazásával az adott származtatott termék egyenértékű mögöttes eszközpozíciójává alakít;

b) nettósítási és fedezeti megállapodásokat alkalmaz;

c) kiszámítja a kölcsönök újrabefektetésén keresztül létrejött kitettséget, amennyiben az ilyen újrabefektetés az I. melléklet 1. és 2. pontja szerint növeli az ABA kitettségét;

d) a számításban figyelembe vesz az I. melléklet 3. és 10-13. pontjával összhangban álló egyéb megállapodásokat;

(3) Az ABA kitettségének a kötelezettség-módszer szerinti kiszámítása céljából:

a) a nettósítási megállapodások származtatott termékeket vagy értékpapír-pozíciókat érintő azon ügyletek kombinációira terjednek ki, amelyek ugyanarra a mögöttes eszközre vonatkoznak, a származtatott termékek esetében függetlenül a származtatott termékek lejárati napjától, és amelyek esetében e származtatott termékekre vagy értékpapír-pozíciókra vonatkozó ügyleteket azzal a kizárólagos céllal kötik, hogy kiküszöböljék a más származtatott termékek vagy értékpapír-pozíciók révén szerzett pozíciókhoz kapcsolódó kockázatokat;

b) a fedezeti megállapodások származtatott termékeket vagy értékpapír-pozíciókat érintő azon ügyletek kombinációira terjednek ki, amelyek nem feltétlenül vonatkoznak ugyanarra a mögöttes eszközre, és amelyek esetében ezeket a származtatott termékekre vagy értékpapír-pozíciókra vonatkozó ügyleteket azzal a kizárólagos céllal kötik, hogy ellensúlyozzák a más származtatott termékek vagy értékpapír-pozíciók révén szerzett pozíciókhoz kapcsolódó kockázatokat.

(4) A (2) bekezdéstől eltérve a származtatott terméket nem kell átalakítani egyenértékű mögöttes eszközpozícióvá, amennyiben a következő jellemzők mindegyikével rendelkezik:

a) az ABA portfóliójában tartott pénzügyi eszközök teljesítményét elcseréli egy másik referencia pénzügyi eszköz teljesítményére;

b) az ABA portfóliójában tartott lecserélt eszközök kockázatát teljes egészében ellensúlyozza, ezáltal az ABA teljesítménye nem függ a lecserélt eszközök teljesítményétől;

c) a referencia pénzügyi eszközök közvetlen birtoklásával összehasonlítva nem tartalmaz sem további opcionális jellemzőket, sem tőkeáttételi záradékokat, sem további egyéb kockázatokat.

(5) A (2) bekezdéstől eltérve a kitettség kötelezettség-módszer szerinti számításánál a származtatott terméket nem kell átalakítani egyenértékű mögöttes eszközpozícióvá, amennyiben az megfelel mindkét következő feltételnek:

a) amennyiben az ABA kombináltan pénzügyi eszközhöz kapcsolódó származtatott termékkel és a 7. cikk a) pontja szerinti pénzeszköz-egyenértékesbe fektetett pénzeszközzel is rendelkezik, az egyenértékű azzal, mintha egy adott pénzügyi eszközben fennálló hosszú távú pozícióval rendelkezne;

b) a származtatott termék nem hoz létre magasabb kitettséget és tőkeáttételt vagy kockázatot.

(6) A fedezeti megállapodásokat az ABA kitettségének kiszámításakor csak abban az esetben kell figyelembe venni, ha azok megfelelnek a következő feltételeknek:

a) a fedezeti kapcsolaton belüli pozíciók nem hozam elérésére irányulnak, és ellensúlyozzák az általános és különös kockázatokat;

b) az ABA szintjén ténylegesen csökken a piaci kockázat;

c) ellensúlyozzák a származtatott termékekhez kapcsolódó általános és adott esetben a különös kockázatokat;

d) a fedezeti megállapodások ugyanahhoz az eszközosztályhoz kapcsolódnak;

e) stresszhelyzeti piaci feltételek esetén hatékonyak.

(7) A (6) bekezdésre is figyelemmel a devizafedezeti célokra használt származtatott termékek, valamint a kitettséget, a tőkeáttételt, illetve az egyéb kockázatokat nem növelő származtatott termékek nem kerülnek figyelembevételre a számításnál.

(8) Az ABAK a következő esetekben nettósít pozíciókat:

a) származtatott termékek között, feltéve, hogy azok ugyanarra a mögöttes eszközre vonatkoznak, még abban az esetben is, ha a származtatott termékek lejárata eltérő;

b) egy olyan származtatott termék, amelynek mögöttes eszköze a 2004/39/EK irányelv I. melléklete C. szakaszának 1-3. pontjában említett átruházható értékpapír, pénzpiaci eszköz vagy kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyei, és ugyanazon megfelelő mögöttes eszköz között.

(9) Az alapvető befektetési politikájukkal összhangban elsősorban származtatott kamatügyletekbe befektető ABA-kat kezelő ABAK-ok a 11. cikkben meghatározott különös átlagidő-nettósítási szabályokat alkalmazzák a kamatlábgörbe lejárati sávjai közötti korreláció figyelembevétele érdekében.

9. cikk

Az ABA kitettségének növelésére szolgáló módszerek

A kitettség kiszámításához az ABAK az I. mellékletben meghatározott helyzetekben az említett mellékletben meghatározott módszereket alkalmazza.

10. cikk

A származtatott termékekre vonatkozó átváltási módszerek

Az ABAK a II. mellékletben említett származtatott termékekre vonatkozóan az ugyanott meghatározott átváltási módszereket alkalmazza.

11. cikk

Átlagidő-nettósítási szabályok

(1) Az ABA-k kitettségének a 8. cikk (9) bekezdése szerinti kiszámítása során az ABAK átlagidő-nettósítási szabályokat alkalmaz.

(2) Az átlagidő-nettósítási szabályok nem alkalmazhatók, ha az az ABA kockázati profiljának hamis beállítását eredményezné. Az e nettósítási szabályok alkalmazásával élő ABAK-ok kamatstratégiájuknál nem vesznek figyelembe más kockázati forrásokat, például a volatilitást. Következésképpen a kamatarbitrázs-stratégiákra nem alkalmazhatók az említett nettósítási szabályok.

(3) Ezen átlagidő-nettósítási szabályok alkalmazása nem eredményezhet rövid távú pozíciókba történő befektetés révén indokolatlan tőkeáttétel-szintet. Az átlagidő-nettósítási szabályokat alkalmazó, közép lejáratú ABA teljesítményének nem a rövid lejáratú származtatott kamatügyletek a fő forrásai.

(4) A származtatott kamatügyleteket át kell váltani egyenértékű mögöttes eszközpozícióra és a III. melléklettel összhangban nettósítani kell azokat.

(5) Az átlagidő-nettósítási szabályokat alkalmazó ABA a fedezeti keretrendszert is alkalmazhatja. Az átlagidő-nettósítási szabályok csak azokra a származtatott kamatügyletekre alkalmazhatók, amelyek nem szerepelnek a fedezeti megállapodásokban.

3. SZAKASZ

További szavatolótőke és szakmai felelősségbiztosítás

[a 2011/61/EU irányelv 9. cikkének (7) bekezdése és 15. cikke]

12. cikk

Szakmai felelősséggel kapcsolatos kockázatok

(1) A 2011/61/EU irányelv 9. cikkének (7) bekezdése értelmében fedezendő, szakmai felelősséggel kapcsolatos kockázatok az ABAK jogi felelősségi körébe tartozó tevékenységek gondatlan ellátása révén valamely releváns személy által okozott veszteség vagy kár kockázatai.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott, szakmai felelősséggel kapcsolatos kockázatok nem kizárólagos jelleggel a következők kockázatai:

a) az ABA eszközeinek tulajdonjogát igazoló okiratok elvesztése;

b) az ABA vagy befektetői előtt a tények hamis beállítása vagy nekik tett félrevezető nyilatkozatok;

c) cselekmények, hibák vagy mulasztások, amelyek a következők megsértését eredményezik:

i. jogszabályi vagy hatósági aktusból eredő kötelezettségek;

ii. az ABA-val és befektetőivel szembeni szakértelemmel és körültekintéssel kapcsolatos kötelezettség;

iii. vagyonkezelői kötelezettségek;

iv. titoktartási kötelezettségek;

v. az ABA alapszabálya vagy létesítő okirata;

vi. az ABAK ABA által történő kijelölésének feltételei;

d) a tisztességtelen, csalárd vagy rosszhiszemű cselekmények megelőzésére irányuló megfelelő eljárások meghatározásának, végrehajtásának és fenntartásának elmulasztása;

e) az eszközök helytelen értékelése vagy a befektetési jegyekre/részvényekre vonatkozó árak nem megfelelő meghatározása;

f) az üzletmenet fennakadásából, rendszerhibából, az ügyletek feldolgozásával vagy a folyamatkezeléssel kapcsolatos mulasztásból adódó veszteségek.

(3) A szakmai felelősséggel kapcsolatos kockázatokat minden esetben a 14. cikkel összhangban meghatározott, megfelelő további szavatolótőkével vagy a 15. cikkel összhangban meghatározott, megfelelő szakmai felelősségbiztosítással kell fedezni.

13. cikk

A szakmai felelősséggel kapcsolatos kockázatok kezelésére vonatkozó minőségi előírások

(1) Az ABAK eredményes belső működésikockázat-kezelési politikákat és eljárásokat működtet az ABAK-kal kapcsolatban ténylegesen vagy esetlegesen felmerülő működési kockázatok, köztük a szakmai felelősséggel kapcsolatos kockázatok azonosítása, mérése, kezelése és megfelelő nyomon követése érdekében A működési kockázat kezelésével kapcsolatos tevékenységeket a kockázatkezelési politika részeként, függetlenül kell végezni.

(2) Az ABAK a múltbeli veszteségeket tartalmazó adatbázist hoz létre, amelyben minden működési hibát, veszteséget és kárt rögzít. Ezen adatbázisban kell rögzíteni többek között minden, a 12. cikk (2) bekezdésében említett, szakmai felelősséggel kapcsolatos kockázatot, amely bekövetkezett.

(3) A kockázatkezelés keretén belül az ABAK a múltbeli veszteségekre vonatkozó belső adatokat, és adott esetben megfelelő külső adatokat, forgatókönyv-elemzést, valamint az üzleti környezetet tükröző tényezőket és belső ellenőrzési rendszereket használ.

(4) A működési kockázatnak való kitettségeket és a bekövetkező veszteségeket folyamatosan nyomon kell követni, és azokról rendszeres belső jelentésekben kell beszámolni.

(5) Az ABAK működésikockázat-kezelési politikáit és eljárásait megfelelően dokumentálni kell. Az ABAK rendelkezéseket vezet be a működésikockázat-kezelési politikáiknak való megfelelés biztosítására, valamint hatékony intézkedéseket hoz az e politikák be nem tartásának kezelésére. Az ABAK rendelkezik a megfelelő korrekciós intézkedések meghozatalához szükséges eljárásokkal.

(6) A működésikockázat-kezelési politikákat és eljárásokat, valamint a kockázat mérésére szolgáló rendszereket rendszeresen, legalább évente felül kell vizsgálni.

(7) Az ABAK kockázatiprofil-értékelésének megfelelő pénzügyi forrásokat tart fenn.

14. cikk

További szavatolótőke

(1) Ez a cikk azokra az ABAK-okra vonatkozik, amelyek a szakmai felelősséggel kapcsolatos kockázatokat további szavatolótőkével kívánják fedezni.

(2) Az ABAK a szakmai gondatlanságból eredő, felelősséggel kapcsolatos kockázatok fedezésére az általa kezelt ABA-k portfóliói által képviselt érték legalább 0,01 %-ának megfelelő további szavatolótőkét biztosít.

A kezelt ABA-k portfólióinak értéke megegyezik az ABAK által kezelt ABA-k összes eszköze, köztük a tőkeáttétel útján szerzett eszközök által képviselt abszolút érték összegével, amelynek kiszámítása során a származtatott termékeket piaci értékükön értékelik.

(3) A további szavatolótőkére vonatkozó, a (2) bekezdésben említett előírt összeget minden pénzügyi év végén újra meg kell határozni, és a további szavatolótőke összegét annak megfelelően ki kell igazítani.

Az ABAK a kezelt ABA-k portfóliói által képviselt, a (2) bekezdés második albekezdésével összhangban számított érték folyamatos nyomon követésére eljárásokat határoz meg, hajt végre és alkalmaz. Abban az esetben, ha az első albekezdésben említett éves újbóli meghatározás előtt a kezelt ABA-k portfóliónak értéke jelentősen emelkedik, az ABAK haladéktalanul újraszámítja a további szavatolótőke előírt összegét, és annak megfelelően kiigazítja a további szavatolótőkét.

(4) Az ABAK székhelye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága csak abban az esetben engedélyezheti, hogy az ABAK a (2) bekezdésben említett összegnél alacsonyabb összegű további szavatolótőkét bocsásson rendelkezésre, ha - az értékelést megelőző legalább hároméves megfigyelési időszak alatt rögzített, a múltbeli veszteségekre vonatkozó adatok alapján - meggyőződött arról, hogy az ABAK a szakmai felelősséggel kapcsolatos kockázatok megfelelő fedezésére elegendő további szavatolótőkét biztosít. A további szavatolótőkére vonatkozóan engedélyezett alacsonyabb összeg nem lehet kevesebb, mint az ABAK által kezelt ABA-k portfóliói által képviselt érték 0,008 %-a.

(5) Az ABAK székhelye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága, amennyiben nincs meggyőződve arról, hogy az ABAK a szakmai felelősséggel kapcsolatos kockázatok megfelelő fedezésére elegendő további szavatolótőkével rendelkezik, kérheti, hogy az ABAK a (2) bekezdésben említett összegnél magasabb összegű további szavatolótőkét biztosítson. A hatáskörrel rendelkező hatóság megindokolja, miért ítéli meg úgy, hogy az ABAK további szavatolótőkéje nem elegendő.

15. cikk

Szakmai felelősségbiztosítás

(1) Ez a cikk azokra az ABAK-okra vonatkozik, amelyek a szakmai felelősséggel kapcsolatos kockázatokat szakmai felelősségbiztosítással kívánják fedezni.

(2) Az ABAK olyan szakmai felelősségbiztosítást köt és tart fenn folyamatosan,:

a) amelynek kezdeti időtartama legalább egy év;

b) amely legalább 90 napos felmondási időt köt ki;

c) amely fedezi a 12. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott, szakmai felelősséggel kapcsolatos kockázatokat;

d) amelyet az uniós joggal vagy a nemzeti joggal összhangban szakmai felelősségbiztosítás nyújtására engedéllyel rendelkező, uniós vagy nem uniós biztosítótársaságnál kötnek;

e) amelyet harmadik fél bocsát rendelkezésre.

A megállapodás szerint meghatározott önrészt a 2011/61/EU irányelv 9. cikkének (1) és (3) bekezdésével összhangban rendelkezésre bocsátandó szavatolótőkén felüli szavatolótőkének teljes mértékben fedeznie kell.

(3) Az egyedi kártérítési igényre vonatkozó biztosítási fedezetnek el kell érnie az ABAK által kezelt ABA portfóliói által képviselt, a 14. cikk (2) bekezdésének második albekezdése szerint meghatározott érték legalább 0,7 %-át.

(4) Az éves összes követelésre vonatkozó biztosítási fedezetnek el kell érnie az ABAK által kezelt ABA portfóliói által képviselt, a 14. cikk (2) bekezdésének második albekezdése szerint meghatározott érték legalább 0,9 %-át.

(5) Az ABAK a szakmai felelősségbiztosítási politikát és annak az e cikkben meghatározott követelménynek való megfelelését legalább évente egyszer, valamint az említett politika e cikk követelményeinek való megfelelését érintő változás esetén felülvizsgálja.

III. FEJEZET

AZ ABAK-OK MŰKÖDÉSI FELTÉTELEI

1. SZAKASZ

Általános elvek

[a 2011/61/EU irányelv 12. cikkének (1) bekezdése]

16. cikk

A hatáskörrel rendelkező hatóságok általános kötelezettségei

Az ABAK 2011/61/EU irányelv 12. cikkének (1) bekezdése szerinti megfelelésének értékelésekor a hatáskörrel rendelkező hatóságok legalább az e szakaszban meghatározott kritériumokat figyelembe veszik.

17. cikk

Az ABA vagy befektetőinek érdekeit, valamint a piac integritását legjobban szolgáló eljárásra vonatkozó kötelezettség

(1) Az ABAK megfelelő politikákat és eljárásokat alkalmaz a jogellenes gyakorlatok megelőzése érdekében, beleértve azokat a gyakorlatokat, amelyekről indokoltan feltételezhető, hogy hátrányosan érintik a piac stabilitását és integritását.

(2) Az ABAK biztosítja, hogy az általa kezelt ABA-k vagy azok befektetői számára nem számolnak fel indokolatlan költségeket.

18. cikk

Átvilágítás

(1) Az ABAK a befektetések kiválasztása és folyamatos ellenőrzése során a legnagyobb gondossággal jár el.

(2) Az ABAK biztosítja, hogy megfelelő ismeretekkel és tudással rendelkezzen azokról az eszközökről, amelyekbe az ABA-t befektették.

(3) Az ABAK írásbeli átvilágítási politikákat és eljárásokat határoz meg, hajt végre és alkalmaz, és hatékony intézkedéseket hoz annak biztosítása érdekében, hogy az ABA-k nevében hozott befektetési döntéseit az ABA céljaival, befektetési politikájával, és adott esetben kockázati korlátaival összhangban hajtsa végre.

(4) A (3) bekezdésben említett átvilágítási politikákat és eljárásokat rendszeresen felül kell vizsgálni, és naprakésszé kell tenni.

(5) Az ABAK az (1)-(3) bekezdésben meghatározott követelményeknek való megfelelés során figyelembe veszi a fenntarthatósági kockázatokat.

(6) Amikor az ABAK az (EU) 2019/2088 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában leírtaknak vagy az említett rendelet 4. cikkének (3) vagy (4) bekezdésében előírtaknak megfelelően figyelembe veszi a befektetési döntéseknek a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásait, akkor a szóban forgó ABAK-nak figyelembe kell vennie ezeket a főbb káros hatásokat az e cikk (1)-(3) bekezdésében meghatározott követelményeknek való megfelelés során.

19. cikk

Átvilágítás korlátozott likviditású eszközökbe történő befektetés esetén

(1) Abban az esetben, ha az ABAK korlátozott likviditású eszközökbe fektet be, és ezt a befektetést tárgyalási szakasz előzi meg, a 18. cikkben meghatározott követelményeken felül az ABAK a tárgyalási szakasz tekintetében:

a) az ABA átlagidejével és a piaci feltételekkel összhangban lévő üzleti tervet dolgoz ki, és azt rendszeresen aktualizálja;

b) az a) pontban említett üzleti tervvel összhangban lévő lehetséges ügyleteket keres és választ ki;

c) adott esetben a lehetőségek, az általános kapcsolódó kockázatok, a vonatkozó jogi, adózási, pénzügyi vagy egyéb, értéket befolyásoló tényezők, a humán- és anyagi erőforrások, valamint a stratégiák, köztük a kilépési stratégia figyelembevételével értékeli a kiválasztott ügyleteket;

d) a végrehajtást megelőzően elvégzi az ügyletekhez kapcsolódó átvilágítási tevékenységeket;

e) az a) pontban említett üzleti terv tekintetében nyomon követi az ABA teljesítményét.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tevékenységekre vonatkozó nyilvántartásokat az ABAK legalább öt évig megőrzi.

20. cikk

Átvilágítás az üzletfelek és a prime brókerek kiválasztása és kijelölése során

(1) Az ABAK az üzletfelek és a prime brókerek kiválasztása és kijelölése során a megállapodás megkötése előtt, és azt követően folyamatosan szakértelemmel, körültekintéssel és gondossággal jár el, figyelembe véve e személyek szolgáltatásainak teljes skáláját és minőségét.

(2) Abban az esetben, amikor a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekben, az értékpapír-kölcsönügyletekben vagy a visszavásárlási megállapodásokban az ABAK kiválasztja az ABAK vagy az ABA prime brókereit vagy üzletfeleit, biztosítja, hogy ezek a prime brókerek és üzletfelek megfeleljenek a következő feltételek mindegyikének:

a) valamely hatóság folyamatos felügyelete alatt állnak;

b) pénzügyi helyzetük stabil;

c) rendelkeznek az ABAK vagy az ABA számára biztosítandó szolgáltatások nyújtásához szükséges szervezeti felépítéssel és forrásokkal.

(3) A (2) bekezdés b) pontjában említett pénzügyi stabilitás értékelésekor az ABAK figyelembe veszi, hogy a prime brókerre vagy az üzletfélre vonatkozik-e prudenciális szabályozás, ideértve a megfelelő tőkekövetelményeket, és tényleges felügyelet.

(4) A kiválasztott prime brókerek listáját az ABAK felső vezetése hagyja jóvá. Kivételes esetekben a listában nem szereplő prime brókerek is kijelölhetők, feltéve, hogy megfelelnek a (2) bekezdésben meghatározott követelményeknek, és a felső vezetés jóváhagyja a kijelölést. Az ABAK-nak igazolnia kell e választás indokait, valamint a listán nem szereplő prime bróker kiválasztása és ellenőrzése során végzett átvilágítást.

21. cikk

Becsületes, tisztességes és kellő szaktudással való eljárás

Annak megállapítására, hogy az ABAK tevékenységeit becsületesen, tisztességesen és a kellő szaktudás jegyében végzi-e, a hatáskörrel rendelkező hatóságok értékelik legalább a következő feltételek teljesülését:

a) az ABAK irányító testülete megfelelő kollektív ismeretekkel, készséggel és tapasztalattal rendelkezik az ABAK tevékenységeinek, különösen az ezekkel a tevékenységekkel összefüggő kockázatoknak és azoknak az eszközöknek a megértéséhez, amelyekbe az ABA-t befektették;

b) az irányító testület tagjai elegendő időt fordítanak az ABAK-nál vállalt funkcióik megfelelő ellátására;

c) az irányító testület minden tagja becsületesen, feddhetetlenül és független gondolkodással jár el;

d) az ABAK megfelelő forrásokat fordít az irányító testület tagjainak hivatalba helyezésére és képzésére.

22. cikk

Erőforrások

(1) Az ABAK elegendő munkatársat alkalmaz, akik rendelkeznek a számukra kijelölt felelősségi körök ellátásához szükséges képzettséggel, tudással és szakértelemmel.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában az ABAK figyelembe veszi üzleti tevékenységének jellegét, nagyságrendjét és összetettségét, továbbá az ilyen üzleti tevékenység során végzett szolgáltatások és tevékenységek jellegét és körét.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában az ABAK-nak rendelkeznie kell a fenntarthatósági kockázatok hatékony integrálásához szükséges erőforrásokkal és szakértelemmel.

23. cikk

Tisztességes bánásmód az ABA befektetőivel szemben

(1) Az ABAK gondoskodik arról, hogy az 57. cikkben említett döntéshozatali eljárásai és szervezeti felépítése biztosítsa a befektetőkkel szembeni tisztességes bánásmódot.

(2) Amennyiben az ABAK egy vagy több befektetőt kedvezményes elbánásban részesít, az nem eredményezhet lényeges általános hátrányt a többi befektető számára.

24. cikk

Ösztönzők

(1) Nem tekinthető úgy, hogy az ABAK becsületesen, tisztességesen és az általa kezelt ABA-k vagy ezen ABA-k befektetőinek érdekeit legjobban szolgálva működik, ha a 2011/61/EU irányelv I. mellékletében említett funkciók betöltése során kifejtett tevékenységekkel kapcsolatban bármilyen díjat vagy jutalékot fizet vagy kap, illetve bármilyen nem pénzbeli juttatást ad vagy kap, az alábbiak kivételével:

a) az ABA vagy az ABA nevében eljáró személy által vagy neki fizetett díj, jutalék vagy nyújtott nem pénzbeli juttatás;

b) harmadik fél, illetve a harmadik fél nevében eljáró személy által vagy neki fizetett díj, jutalék vagy nyújtott nem pénzbeli juttatás, amennyiben az ABAK igazolni tudja, hogy teljesülnek a következő feltételek:

i. a díj, jutalék vagy juttatás létét, jellegét és összegét, illetve ha az összeg nem állapítható meg, akkor az összeg kiszámításának a módját az érintett szolgáltatás nyújtása előtt világosan az ABA befektetőinek tudomására hozzák olyan módon, hogy az átfogó, pontos és érthető legyen;

ii. a díj vagy jutalék kifizetését vagy a nem pénzbeli juttatás biztosítását úgy alakították ki, hogy az növelje a vonatkozó szolgáltatás minőségét, és ne akadályozza az ABAK azon kötelezettségének teljesítését, hogy az általa kezelt ABA vagy az ABA befektetőinek érdekét legjobban szolgálva járjon el;

c) olyan megfelelő díjak, amelyek a releváns szolgáltatás nyújtását lehetővé teszik vagy ahhoz szükségesek - mint például letétkezelési költségek, elszámolási és átváltási költségek, szabályozói díjak vagy jogi költségek -, és amelyek jellegüknél fogva nem összeférhetetlenek az ABAK azon kötelezettségével, hogy becsületesen, tisztességesen és az általa kezelt ABA vagy az ABA befektetőinek érdekeit legjobban szolgálva járjon el.

(2) A díjjal, jutalékkal, vagy nem pénzbeli juttatásokkal kapcsolatos megállapodások lényeges pontjainak összefoglalóként történő nyilvánosságra hozatala az (1) bekezdés b) pontjának i. alpontja alkalmazásában megfelelőnek tekinthető, feltéve, hogy az ABAK kötelezettséget vállal arra, hogy az általa kezelt ABA befektetőjének kérésére ezen túlmenő részletes tájékoztatást nyújt, és feltéve, hogy teljesíti ezt a kötelezettségvállalást.

25. cikk

Az erőforrások és az eljárások eredményes alkalmazása - a megbízások kezelése

(1) Az ABAK olyan eljárásokat és intézkedéseket határoz meg, hajt végre és alkalmaz, amelyek biztosítják az ABA nevében teljesített megbízások azonnali, tisztességes és gyors végrehajtását.

(2) Az (1) bekezdésben említett eljárások és intézkedések megfelelnek a következő követelményeknek:

a) biztosítják, hogy az ABA-k nevében végrehajtott megbízásokat azonnal és gondosan rögzítsék és allokálják;

b) az egyébként összehasonlítható ABA-megbízásokat egymás után és haladéktalanul végrehajtják, kivéve, ha a megbízás jellemzői vagy a fennálló piaci feltételek ezt kivitelezhetetlenné teszik, illetve, ha az ABA vagy az ABA befektetőinek érdekei mást kívánnak.

(3) A végrehajtott megbízás elszámolásaként kapott bármely pénzügyi eszközt, pénzösszeget vagy más eszközt haladéktalanul és pontosan át kell vezetni az érintett ABA számlájára, vagy ott regisztrálni kell.

(4) Az ABAK nem élhet vissza a függő ABA-megbízásokra vonatkozó információkkal, és minden ésszerű lépést megtesz annak megakadályozása érdekében, hogy bármely releváns személy visszaéljen az ilyen információkkal.

26. cikk

A jegyzési és visszaváltási megbízások végrehajtásával kapcsolatos jelentési kötelezettségek

(1) Abban az esetben, ha az ABAK végrehajtotta a befektető jegyzési, vagy adott esetben visszaváltási megbízását, tartós adathordozó útján haladéktalanul tájékoztatja a befektetőt a szóban forgó megbízás végrehajtását, vagy adott esetben a jegyzési ajánlat elfogadását érintő alapvető információkról.

(2) Az (1) bekezdést nem kell alkalmazni, amennyiben harmadik személyt kérnek fel arra, hogy a megbízás végrehajtását igazolja vissza a befektető számára, és amennyiben ez a visszaigazolás tartalmazza az alapvető információkat.

Az ABAK-nak biztosítania kell, hogy a harmadik személy teljesítse kötelezettségeit.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett alapvető információk a következő adatokat tartalmazzák:

a) az ABAK azonosító adatai;

b) a befektető azonosító adatai;

c) a megbízás kézhezvételének napja és időpontja;

d) a végrehajtás időpontja;

e) az ABA azonosító adatai;

f) a megbízás jegyzési díjakat is tartalmazó bruttó értéke vagy a visszaváltási díjakkal csökkentett nettó összeg.

(4) Az ABAK a befektetőt - annak kérésére - tájékoztatja a megbízás státusáról vagy a jegyzési ajánlat elfogadásáról, vagy adott esetben mindkettőről.

27. cikk

A kezelt ABA nevében történő üzletkötésre vonatkozó döntések végrehajtása

(1) Az ABAK az ABA-k portfólióinak kezelésével összefüggésben az ABA-k, illetve az ABA befektetőinek érdekeit legjobban szolgálva jár el a kezelt ABA-k nevében történő üzletkötési döntések végrehajtása során.

(2) Abban az esetben, ha az ABAK olyan pénzügyi eszközöket vagy más eszközöket vesz vagy ad el, amelyek szempontjából lényeges a legjobb végrehajtás, valamint az (1) bekezdés alkalmazásában megtesznek minden ésszerű lépést, hogy a legjobb eredményt érje el az általa kezelt ABA-k vagy ezen ABA-k befektetői számára, figyelemmel az árra, a költségekre, a gyorsaságra, a végrehajtás és az elszámolás valószínűségére, a megbízás nagyságrendjére és jellegére vagy bármely más olyan szempontra, amely a megbízás végrehajtása tekintetében szóba jöhet. E tényezők viszonylagos fontosságát a következő szempontokra figyelemmel kell meghatározni:

a) az ABA-ra jellemző célkitűzések, befektetési politika és kockázatok, az ABA alapszabályában vagy létesítő okiratában, tájékoztatójában vagy az ajánlattételi dokumentumokban foglaltak szerint;

b) a megbízás jellemzői;

c) a megbízás tárgyát képező pénzügyi eszközök vagy más eszközök jellemzői;

d) azon végrehajtási helyszínek jellemzői, ahová a megbízás továbbítható.

(3) Az ABAK az (1) és (2) bekezdésben említett kötelezettségnek való megfelelés érdekében hatékony intézkedéseket határoz meg és hajt végre. Az ABAK különösen olyan írásbeli végrehajtási politikát alakít ki és valósít meg, amely lehetővé teszi az ABA-k és befektetőik számára, hogy az ABA-megbízások tekintetében a (2) bekezdéssel összhangban a lehető legjobb eredményt érjék el.

(4) Az ABAK rendszeresen ellenőrzi az intézkedések és a megbízások végrehajtását szolgáló politika eredményességét annak érdekében, hogy azonosítsa, és szükség esetén kijavítsa az esetleges hiányosságokat.

(5) Az ABAK évente felülvizsgálja végrehajtási politikáját. Felülvizsgálatot végeznek abban az esetben is, ha olyan lényeges változás merül fel, amely hátrányosan érinti az ABAK azon képességét, hogy a kezelt ABA-k számára továbbra is a lehető legjobb eredményt érje el.

(6) Az ABAK-nak képesnek kell lennie annak igazolására, hogy az ABA nevében végrehajtott megbízások kapcsán a végrehajtási politikájával összhangban járt el.

(7) Amennyiben nem lehet különböző végrehajtási helyszínek közül választani, a (2)-(5) bekezdést nem kell alkalmazni. Az ABAK-nak azonban képesnek kell lennie arra, hogy igazolja, hogy nem lehet különböző végrehajtási helyszínek között választani.

28. cikk

Az ABA nevében történő üzletkötésre vonatkozó megbízás más jogalany részére történő, végrehajtási célú továbbítása

(1) Abban az esetben, ha az ABAK olyan pénzügyi eszközöket vagy más eszközöket vesz vagy ad el, amelyek szempontjából lényeges a legjobb végrehajtás, az ABA-k portfólióinak kezelésével összefüggésben az ABAK az általa kezelt ABA-k vagy ezen ABA-k befektetőinek érdekeit legjobban szolgálva jár el a kezelt ABA nevében történő üzletkötésre vonatkozó megbízás más jogalany részére történő, végrehajtási célú továbbítása során.

(2) Az ABAK megtesz minden ésszerű lépést, hogy a lehető legjobb eredményt érje el az ABA vagy az ABA befektetői számára, figyelemmel az árra, a költségekre, a gyorsaságra, a végrehajtás és az elszámolás valószínűségére, a megbízás nagyságrendjére és jellegére vagy bármely más olyan szempontra, amely a megbízás végrehajtása tekintetében szóba jöhet. E tényezők viszonylagos fontosságát a 27. cikk (2) bekezdésében meghatározott kritériumok alapján kell meghatározni.

Az ABAK olyan politikát határoz meg, hajt végre és alkalmaz, amelynek révén képes megfelelni az első albekezdésben említett kötelezettségének. A politika minden egyes eszközosztály tekintetében meghatározza azokat a jogalanyokat, amelyekhez a megbízások továbbíthatók. Az ABAK csak akkor köthet ilyen végrehajtási célú megállapodást, ha az megfelel az e cikkben megállapított kötelezettségeknek. Az ABAK az általa kezelt ABA befektetőit megfelelően tájékoztatja az e bekezdéssel összhangban elfogadott politikáról és annak bármely lényeges módosításáról.

(3) Az ABAK rendszeresen ellenőrzi a (2) bekezdéssel összhangban kialakított politika eredményességét, különös tekintettel az adott politikában meghatározott jogalanyok általi végrehajtás minőségére, és amennyiben lehetséges, orvosolják a hiányosságokat.

Ezen túlmenően az ABAK évente felülvizsgálja e politikát. Ilyen felülvizsgálatot kell tartani akkor is, ha olyan lényeges változás merül fel, amely hátrányosan érinti az ABAK azon képességét, hogy a kezelt ABA-k számára továbbra is a lehető legjobb eredményt érje el.

(4) Az ABAK-nak képesnek kell lennie annak igazolására, hogy az ABA nevében továbbított megbízások kapcsán a (2) bekezdésben meghatározott politikával összhangban járt el.

(5) Amennyiben nem lehet különböző végrehajtási helyszínek közül választani, a (2)-(5) bekezdést nem kell alkalmazni. Az ABAK-nak azonban képesnek kell lennie arra, hogy igazolja, hogy nem lehet különböző végrehajtási helyszínek között választani.

29. cikk

Kereskedési megbízások összevonása és allokációja

(1) Az ABAK egy adott ABA-megbízást csak abban az esetben vonhat össze egy másik ABA, egy ÁÉKBV vagy egy ügyfél megbízásával vagy a saját tőkéjük befektetése során adott megbízással, ha:

a) valószínűsíthető, hogy a megbízások összevonása végül nem lesz azon ABA-k, ÁÉKBV-k vagy ügyfelek hátrányára, amelyeknek vagy akiknek a megbízásait össze kívánja vonni;

b) olyan megbízásallokációs politikát alakított ki és hajtott végre, amely kellően pontos feltételeket ír elő az összevont megbízások tisztességes allokációjára, ideértve annak megadását is, hogy a megbízások volumene és ára hogyan határozza meg az allokációkat és a részleges végrehajtások kezelését.

(2) Ha az ABAK összevon egy ABA-megbízást más ABA-k, ÁÉKBV-k vagy ügyfelek egy vagy több megbízásával, és az összevont megbízás csak részben teljesül, az érintett kereskedéseket megbízás-allokációs politikájával összhangban allokálja.

(3) Ha egy ABAK sajátszámlás ügyleteit ABA-k, ÁÉKBV-k vagy ügyfelek egy vagy több megbízásával vonja össze, akkor a kapcsolódó kereskedéseket nem allokálhatja oly módon, hogy az az ABA, az ÁÉKBV vagy valamely ügyfél számára hátrányos legyen.

(4) Ha egy ABAK egy ABA, egy ÁÉKBV vagy egy másik ügyfél megbízását összevonja egy sajátszámlás megbízással, és az összevont megbízás csak részben teljesül, akkor a kapcsolódó kereskedések allokációja során az ABA, az ÁÉKBV vagy a másik ügyfél prioritást élvez a sajátszámlás megbízással szemben.

Ha azonban egy ABAK képes ésszerű alapon igazolni az ABA vagy az ügyfél előtt, hogy az összevonás nélkül nem lett volna képes ilyen előnyös feltételekkel - vagy egyáltalán - végrehajtani a megbízást, akkor az (1) bekezdés b) pontjában említett politikának megfelelő arányban a saját számlás ügyletet is bevonhatja az allokációba.

2. SZAKASZ

Összeférhetetlenségek

[a 2011/61/EU irányelv 14. cikke]

30. cikk

Az összeférhetetlenségek típusai

Az ABA kezelése során felmerülő összeférhetetlenségi esetek azonosítása érdekében az ABAK különösen figyelembe veszi, hogy az ABAK, egy releváns személy vagy az ABAK-hoz ellenőrzés révén közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó személy:

a) valószínűleg pénzügyi nyereséghez jut vagy pénzügyi veszteséget kerül el az ABA vagy az ABA befektetőinek kárára;

b) érdekelt az ABA vagy befektetői vagy egy ügyfél részére nyújtott szolgáltatás vagy tevékenység, illetve az ABA vagy egy ügyfél nevében végrehajtott ügylet eredményében, és ez az érdek eltér az ABA-nak az adott eredményhez fűződő érdekétől;

c) pénzügyi vagy más szempontból ösztönzött arra, hogy előnyben részesítse:

- egy ÁÉKBV, egy ügyfél vagy egy ügyfélcsoport vagy egy másik ABA érdekeit az ABA érdekeivel szemben,

- egy befektető érdekeit az ugyanazon ABA-ba befektető más befektető vagy befektetői csoport érdekeivel szemben;

d) azonos tevékenységeket végez az ABA számára és egy másik ABA, egy ÁÉKBV vagy ügyfél számára; vagy

e) az ABA-tól vagy befektetőitől eltérő személytől pénz, áru vagy szolgáltatás formájában olyan ösztönzőt kapott vagy fog kapni az ABA részére nyújtott kollektívportfólió-kezelési tevékenységekkel kapcsolatban, amely eltér az adott szolgáltatás szokásos jutalékától vagy díjától.

Az ABAK gondoskodik arról, hogy amikor azonosítja azokat az összeférhetetlenség-típusokat, amelyek fennállása sértheti az ABA érdekeit, figyelembe vegye azokat az összeférhetetlenség-típusokat is, amelyek a fenntarthatósági kockázatok eljárásaikba, rendszereikbe és belső kontrolljaikba történő integrálása következtében merülhetnek fel.

31. cikk

Összeférhetetlenségi politika

(1) Az ABAK hatékony összeférhetetlenségi politikát határoz meg, hajt végre és alkalmaz. E politikát írásban kell rögzíteni, és annak arányban kell állnia az ABAK méretével és szervezetével, valamint az általa folytatott üzleti tevékenység jellegével, nagyságrendjével és összetettségével.

Ha az ABAK egy csoport tagja, akkor a politikának figyelembe kell vennie továbbá minden olyan körülményt, amelyről az ABAK tud vagy tudnia kellene, és amely összeférhetetlenséget eredményezhet a csoport más tagjainak felépítéséből vagy üzleti tevékenységéből fakadóan.

(2) Az (1) bekezdéssel összhangban meghatározott összeférhetetlenségi politika a következőket tartalmazza:

a) az ABAK által vagy az ABAK nevében, többek között a megbízott, a továbbruházásban feladatot teljesítő felek, külső értékbecslő vagy üzletfél által végzett tevékenységek tekintetében azoknak a körülményeknek az azonosítása, amelyek az ABA vagy befektetői érdeksérelmével járó lényeges kockázatot jelentő összeférhetetlenséggel járnak vagy járhatnak;

b) az összeférhetetlenségek megelőzése, kezelése és ellenőrzése érdekében követendő eljárások és elfogadandó intézkedések.

32. cikk

A befektetések visszaváltásával kapcsolatos összeférhetetlenségek

A 2011/61/EU irányelv 14. cikkének (1) bekezdése szerinti kötelezettségeivel összhangban a nyílt végű ABA-t kezelő ABAK azonosítja, kezeli és nyomon követi a befektetéseiket visszaváltani kívánó befektetők és a befektetéseiket az ABA-ban megtartani kívánó befektetők között felmerülő összeférhetetlenségeket, valamint az ABAK illikvid eszközökbe történő befektetésre vonatkozó ösztönzöttsége és az ABA visszaváltási politikája közötti konfliktusokat.

33. cikk

Az összeférhetetlenségek megelőzésére vagy kezelésére vonatkozó eljárások és intézkedések

(1) Az összeférhetetlenségek megelőzése és kezelése érdekében meghatározott eljárásokat és intézkedéseket úgy kell kialakítani, hogy biztosítsák, hogy az összeférhetetlenség kockázatával járó különböző üzleti tevékenységeket folytató releváns személyek e tevékenységeket olyan mértékű függetlenséggel végezzék, amely arányban áll az ABAK és csoportja méretével és tevékenységeivel, illetve az ABA vagy befektetői érdeksérelmével kapcsolatos kockázat súlyával.

(2) Amennyiben a kellő mértékű függetlenség biztosítása érdekében szükséges és célszerű, az ABAK által a 31. cikk (2) bekezdésének b) pontja szerint követendő eljárások és elfogadandó intézkedések tartalmazzák a következőket:

a) hatékony eljárások az olyan kollektívportfólió-kezelési tevékenységekben vagy a 2011/61/EU irányelv 6. cikkének (2) és (4) bekezdése szerinti egyéb tevékenységekben részt vevő releváns személyek közötti információcsere megelőzése vagy ellenőrzése érdekében, amely tevékenységek összeférhetetlenség kockázatával járnak, ha az információcsere egy vagy több ABA vagy azok befektetőinek érdekeit sértheti;

b) olyan releváns személyek elkülönített felügyelete, akiknek a fő feladata az azon ügyfelek vagy befektetők nevében végzett vagy részükre szolgáltatott kollektívportfólió-kezelési tevékenység, akiknek érdekei ellentétesek lehetnek, vagy az akik által más módon képviselt különböző érdekek, ideértve az ABAK érdekeit is, egymással ellentétesek lehetnek;

c) minden közvetlen kapcsolat megszüntetése a főként egy adott tevékenységet végző releváns személyek díjazása és más olyan releváns személyek díjazása vagy az általuk generált bevételek között, akik főként egy másik tevékenységet folytatnak, amennyiben e tevékenységek között összeférhetetlenség merülhet fel;

d) annak megakadályozása vagy korlátozása, hogy bármely személy nem helyénvaló befolyást gyakoroljon arra, ahogy egy releváns személy végzi a kollektívportfólió-kezelési tevékenységeket;

e) intézkedések annak megelőzésére vagy ellenőrzésére, hogy egy releváns személy egy időben vagy egymás után vegyen részt kollektívportfólió-kezelési tevékenységekben vagy a 2011/61/EU irányelv 6. cikkének (2) és (4) bekezdése szerinti egyéb tevékenységekben, amennyiben ez a részvétel akadályozhatja az összeférhetetlenségek megfelelő kezelését.

Ha egy vagy több fenti intézkedés és eljárás elfogadása vagy gyakorlása nem biztosítja a megfelelő szintű függetlenséget, a tagállamok előírják az ABAK számára, hogy olyan alternatív vagy kiegészítő intézkedéseket és eljárásokat fogadjon el, amelyek e célok elérése érdekében szükségesek és célszerűek.

34. cikk

Az összeférhetetlenségek kezelése

Amennyiben az ABAK által hozott szervezeti vagy igazgatási intézkedések nem elegendőek annak megfelelő megbízhatósággal történő biztosítására, hogy az ABA vagy az ABA befektetői érdeksérelmének kockázatát megelőzzék, az ABAK felső vezetését vagy más hatáskörrel rendelkező belső testületét haladéktalanul tájékoztatják annak érdekében, hogy meghozhassák az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy az ABAK az ABA vagy az ABA befektetőinek érdekeit legjobban szolgálva járjon el.

35. cikk

Az összeférhetetlenségek nyomon követése

(1) Az ABAK nyilvántartást vezet - és azt rendszeresen frissíti - az ABAK által vagy nevében végzett tevékenységtípusokról, amelyekben felmerült - vagy folyamatban lévő tevékenység esetén felmerülhet - egy vagy több ABA vagy annak befektetői érdeksérelmével járó, súlyos kockázatot jelentő összeférhetetlenség.

(2) A felső vezetés gyakori rendszerességgel, de legalább évente egyszer írásbeli jelentések kap az (1) bekezdésben említett tevékenységekről.

36. cikk

Az összeférhetetlenségek feltárása

(1) A 2011/61/EU irányelv 14. cikkének (1) és (2) bekezdésével összhangban a befektetők rendelkezésére bocsátandó információkat tartós adathordozón vagy egy honlapon keresztül kell biztosítani.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben említett tájékoztatás honlapon keresztül történik, és nem személyesen a befektetőnek szól, a következő feltételeknek kell teljesülniük:

a) a befektető értesítést kapott a honlap címéről, és arról a helyről, ahol a honlapon a tájékoztatás hozzáférhető, és a befektető hozzájárult az információk ilyen módon való átadásához;

b) a tájékoztatásnak naprakésznek kell lennie;

c) a tájékoztatásnak folyamatosan hozzáférhetőnek kell lennie a honlapon mindaddig, amíg a befektetőnek indokolt igénye lehet a megtekintésre.

37. cikk

Szavazati jogok gyakorlásának stratégiái

(1) Az ABAK megfelelő és hatékony stratégiákat alakít ki annak meghatározására, hogy az általa kezelt ABA-portfóliókhoz kapcsolódó szavazati jogokat mikor és hogyan kell úgy gyakorolni, hogy az kizárólag az érintett ABA és befektetői érdekeit szolgálja.

(2) Az (1) bekezdésben említett stratégia meghatározza a következőkhöz szükséges intézkedéseket és eljárásokat:

a) a releváns vállalati intézkedések nyomon követése;

b) annak biztosítása, hogy a szavazati jogok gyakorlása összhangban álljon az adott ABA befektetési céljaival és politikájával;

c) a szavazati jogok gyakorlásából eredő bármely összeférhetetlenség megelőzése vagy kezelése.

(3) A stratégiák leírásának összefoglalóját és az e stratégiák alapján hozott intézkedések részleteit a befektetők kérésére a rendelkezésükre kell bocsátani.

3. SZAKASZ

Kockázatkezelés

[a 2011/61/EU irányelv 15. cikke]

38. cikk

Kockázatkezelési rendszerek

E szakasz alkalmazásában kockázatkezelési rendszerek alatt az ABAK szervezeti felépítésének azon megfelelő elemeiből álló rendszereket kell érteni, amelyekben központi szerepet kap az állandó kockázatkezelési funkció, az egyes ABA-k befektetési stratégiájára vonatkozó kockázatkezeléssel összefüggő politikák és eljárások, valamint az ABAK által a kezelt ABA-k vonatkozásában alkalmazott kockázatméréssel és -kezeléssel összefüggő intézkedések, folyamatok és technikák.

39. cikk

Állandó kockázatkezelési funkció

(1) Az ABAK állandó kockázatkezelési funkciót hoz létre és tart fenn, amely:

a) eredményes kockázatkezelési politikákat és eljárásokat működtet az egyes ABA-k befektetési stratégiája szempontjából releváns, az egyes ABA-kkal kapcsolatban ténylegesen vagy potenciálisan fennálló minden kockázat azonosítása, mérése, kezelése és folyamatos nyomon követése érdekében;

b) biztosítja, hogy a 2011/61/EU irányelv 23. cikke (4) bekezdésének c) pontjával összhangban a befektetők tudomására hozott kockázati profil összhangban legyen az e rendelet 44. cikkének megfelelően meghatározott kockázati korlátokkal;

c) ellenőrzi a 44. cikkel összhangban meghatározott kockázati korlátoknak való megfelelést, valamint időben értesíti az ABAK irányító testületét és - amennyiben létezik - az ABAK felügyeleti funkcióját, amennyiben úgy ítéli meg, hogy az ABA kockázati profilja nincs összhangban ezekkel a korlátokkal, vagy ha úgy látja, hogy jelentős a kockázata annak, hogy a kockázati profil e korlátokkal összeegyeztethetetlen lesz;

d) az ABA vagy az ABAK tevékenységei jellegének, nagyságrendjének és összetettségének megfelelő gyakorisággal gondoskodik a következő naprakész információk rendszeres továbbításáról az ABAK irányító testülete és - amennyiben létezik - az ABAK felügyeleti funkciója felé:

i. a 44. cikkel összhangban meghatározott kockázati korlátok és a 2011/61/EU irányelv 23. cikke (4) bekezdésének c) pontjával összhangban a befektetők tudomására hozott, az ABA-ra vonatkozó kockázati profil közötti összhang, és a kockázati korlátoknak való megfelelés;

ii. a kockázatkezelési folyamat megfelelősége és eredményessége, megjelölve különösen azt, hogy tényleges vagy előre látható hiányosságok esetén megfelelő korrekciós intézkedéseket hoztak-e vagy fognak-e hozni;

e) rendszeresen naprakész tájékoztatást nyújt a felső vezetésnek, megjelölve az egyes kezelt ABA-k esetében felmerülő aktuális kockázati szintet, valamint a 44. cikkel összhangban meghatározott kockázati korlátok tényleges vagy előre látható megsértését, annak érdekében, hogy azonnali és megfelelő lépéseket lehessen tenni.

(2) A kockázatkezelési funkció rendelkezik a szükséges felhatalmazással és hozzáféréssel minden releváns információhoz, amely ahhoz szükséges, hogy megvalósítsa az (1) bekezdésben megjelölt feladatokat.

40. cikk

Kockázatkezelési politika

(1) Az ABAK megfelelő és dokumentált kockázatkezelési politikát határoz meg, hajt végre és tart fenn, amely azonosítja mindazokat a releváns kockázatokat, amelyeknek az általa kezelt ABA-k ki vannak vagy ki lehetnek téve.

(2) A kockázatkezelési politika tartalmazza azokat az eljárásokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az ABAK képes legyen az általa kezelt valamennyi ABA tekintetében felmérni az adott ABA piaci, likviditási, fenntarthatósági és partnerkockázatnak való kitettségét, továbbá az ABA kitettségét minden olyan egyéb releváns kockázatnak, ideértve a működési kockázatokat is, amelyek az általa kezelt valamennyi ABA tekintetében jelentősek lehetnek.

(3) Az ABAK a kockázatkezelési politikában legalább a következő elemeket szabályozza:

a) azok a technikák, eszközök és intézkedések, amelyek lehetővé teszik számára, hogy megfeleljen a 45. cikknek;

b) azok a technikák, eszközök és intézkedések, amelyek lehetővé teszik az ABA rendes és rendkívüli likviditási feltételek esetén fennálló likviditási kockázatának értékelését és nyomon követését, többek között a 48. cikkel összhangban rendszeresen végzett stressztesztek alkalmazásával;

c) a kockázatkezelésre vonatkozó felelősségeknek az ABAK-on belüli megosztása;

d) az e rendelet 44. cikkével összhangban meghatározott kockázati korlátok és annak igazolása, hogy ezeket hogyan hangolták össze a 2011/61/EU irányelv 23. cikke (4) bekezdése c) pontjának megfelelően a befektetők tudomására hozott, az ABA-ra vonatkozó kockázati profillal;

e) a 39. cikkben említett állandó kockázatkezelési funkció által teljesítendő jelentéstétel feltételei, tartalma, gyakorisága és címzettjei.

(4) A kockázatkezelési politika tartalmazza a 43. cikkben említett védintézkedések leírását, különösen a következőket:

a) a lehetséges összeférhetetlenség jellege;

b) a hozott korrekciós intézkedések;

c) azok az okok, amelyek indokolják, hogy ésszerűen miért várható, hogy ezek az intézkedések biztosítják a kockázatkezelési funkció független gyakorlását;

d) az ABAK várhatóan hogyan biztosítja a védintézkedések következetes eredményességét.

(5) Az (1) bekezdésben említett kockázatkezelési politika megfelelő az ABAK üzletmenete és az általa kezelt ABA jellegének, nagyságrendjének és összetettségének szempontjából.

41. cikk

A kockázatkezelési rendszerek értékelése, nyomon követése és felülvizsgálata

(1) Az ABAK értékeli, nyomon követi és rendszeresen, legalább évente egyszer felülvizsgálja a következőket:

a) a kockázatkezelési politika, valamint a 45. cikkben említett intézkedések, folyamatok és technikák megfelelősége és eredményessége;

b) az ABAK milyen mértékben felel meg a kockázatkezelési politikának, valamint a 45. cikkben említett intézkedéseknek, folyamatoknak és technikáknak;

c) a kockázatkezelési folyamat megvalósítása során tapasztalt hiányosságok megoldása érdekében tett intézkedések megfelelősége és eredményessége;

d) a kockázatkezelési funkció ellátása;

e) a 42. cikkel összhangban a kockázatkezelési funkció funkcionális és hierarchikus elkülönítésének biztosítására irányuló intézkedések megfelelősége és eredményessége.

Az első albekezdésben említett rendszeres felülvizsgálat gyakoriságáról a felső vezetés az ABAK üzletmenetét és az általa kezelt ABA jellegét, nagyságrendjét és összetettségét figyelembe véve, az arányosság elvével összhangban dönt.

(2) Az (1) bekezdésben említett rendszeres felülvizsgálat mellett a kockázatkezelési rendszereket abban az esetben kell felülvizsgálni, ha:

a) jelentős változások történtek a kockázatkezelési politikákban és eljárásokban, valamint a 45. cikkben említett intézkedésekben, folyamatokban és technikákban;

b) belső vagy külső események jelzik, hogy további felülvizsgálatra van szükség;

c) jelentős változások történtek az ABAK által kezelt ABA befektetési stratégiájában és célkitűzéseiben.

(3) Az ABAK az (1) és (2) bekezdésben említett felülvizsgálat eredménye alapján naprakésszé teszi a kockázatkezelési rendszereket.

(4) Az ABAK értesíti a székhelye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságát a kockázatkezelési politika, valamint a 45. cikkben említett intézkedések, folyamatok és technikák lényeges változásairól.

42. cikk

A kockázatkezelési funkció funkcionális és hierarchikus elkülönítése

(1) A kockázatkezelési funkció csak abban az esetben tekinthető a működési egységektől, köztük a portfóliókezelési funkciótól funkcionálisan és hierarchikusan elkülönítettnek, ha a következő feltételek mindegyike teljesül:

a) a kockázatkezelési funkció ellátásában részt vevő személyek nem tartoznak az ABAK működési egységeinek teljesítményéért, köztük a portfóliókezelési funkció ellátásáért felelős személyek felügyelete alá;

b) a kockázatkezelési funkció ellátásában részt vevő személyek nem vesznek részt a működési egységek tevékenységeinek, köztük a portfóliókezelési funkciónak a gyakorlásában;

c) a kockázatkezelési funkció ellátásában részt vevő személyeket az adott funkcióhoz kapcsolódó célkitűzések elérésével összhangban, a működési egységek, köztük a portfóliókezelési funkció teljesítményétől függetlenül javadalmazzák;

d) a kockázatkezeléssel foglalkozó vezető tisztviselők javadalmazását közvetlenül a javadalmazási bizottság felügyeli, amennyiben létrehoztak ilyen bizottságot.

(2) Az (1) bekezdéssel összhangban a kockázatkezelési funkció funkcionális és hierarchikus elkülönítését az ABAK teljes hierarchikus struktúrájában, egészen annak irányító testületéig biztosítani kell. Ennek felülvizsgálata az ABAK irányító testületének és - amennyiben létezik - a felügyeleti funkciónak a feladata.

(3) Az ABAK székhelye szerinti hatáskörrel rendelkező hatóságok a 2011/61/EU irányelv 15. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében meghatározott kritériumok alapján felülvizsgálják, hogy az ABAK hogyan alkalmazta az (1) és a (2) bekezdést.

43. cikk

Védintézkedések az összeférhetetlenségek elkerülésére

(1) Az összeférhetetlenségek elkerülésére szolgáló, a 2011/61/EU irányelv 15. cikkének (1) bekezdésében említett védintézkedések biztosítják legalább, hogy:

a) a kockázatkezelési funkció által hozott döntések megbízható adatokon alapuljanak, amelyeket a kockázatkezelési funkció megfelelő mértékű ellenőrzésnek vet alá;

b) a kockázatkezelési funkció ellátásában részt vevő személyek javadalmazása tükrözze a kockázatkezelési funkcióhoz kapcsolódó célkitűzések elérését, függetlenül annak a tevékenységi területnek a teljesítményétől, amellyel foglalkoznak;

c) a kockázatkezelési funkciót megfelelő független felülvizsgálatnak vessék alá annak érdekében, hogy a döntések meghozatala függetlenül történjen;

d) a kockázatkezelési funkció képviselete az irányító testületben vagy amennyiben létrehozták, a felügyeleti funkcióban legalább a portfóliókezelési funkció hatáskörével megegyezően biztosított legyen;

e) az összeférhetetlenséget jelentő feladatok megfelelően elkülönüljenek egymástól.

(2) Amennyiben az ABAK jellegére, nagyságrendjére és összetettségére figyelemmel ez arányos, az (1) bekezdésben említett védintézkedések biztosítják továbbá, hogy:

a) a belső ellenőrzési funkció, vagy ha ez nem jött létre, az irányító testület által kijelölt külső fél rendszeresen elvégezze a kockázatkezelési funkció teljesítményének felülvizsgálatát;

b) amennyiben létrejött a kockázati bizottság, forrásokkal megfelelően ellátott legyen, és nem független tagjai ne rendelkezzenek a kockázatkezelési funkció feletti túlzott befolyással.

(3) Az ABAK irányító testülete és - amennyiben létezik - a felügyeleti funkció létrehozza az (1) és (2) bekezdésben meghatározott, az összeférhetetlenségek elkerülésére szolgáló védintézkedéseket, rendszeresen felülvizsgálja azok eredményességét, és időben korrekciós intézkedéseket hoz a hiányosságok kezelésére.

44. cikk

Kockázati korlátok

(1) Az ABAK a releváns kockázatok figyelembevételével az általa kezelt ABA-k mindegyikére vonatkozóan mennyiségi vagy minőségi kockázati korlátokat hoz létre és alkalmaz, vagy mindkettőt létrehozza és alkalmazza. Amennyiben csak mennyiségi korlátokat határoznak meg, az ABAK-nak képesnek kell lennie arra, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóság számára megindokolja ezt a megközelítést.

(2) Az egyes ABA-kra vonatkozó minőségi és mennyiségi kockázati korlátok legalább a következő kockázatokra vonatkoznak:

a) piaci kockázatok;

b) hitelkockázatok;

c) likviditási kockázatok;

d) partnerkockázatok;

e) működési kockázatok.

(3) A kockázati korlátok megállapításánál az ABAK figyelembe veszi az általa kezelt egyes ABA-k tekintetében alkalmazott stratégiákat és eszközöket, valamint az azokra az ABA-kra vonatkozó nemzeti szabályokat. Az említett kockázati korlátokat össze kell hangolni a 2011/61/EU irányelv 23. cikke (4) bekezdése c) pontjának megfelelően a befektetők tudomására hozott, az ABA-ra vonatkozó kockázati profillal; a korlátokat az irányító testületnek jóvá kell hagynia.

45. cikk

Kockázatmérés és -kezelés

(1) Az ABAK megfelelő és hatékony intézkedéseket, folyamatokat és technikákat fogad el az alábbiak érdekében:

a) az általa kezelt ABA-kat érintő valós vagy lehetséges kockázatok mindenkori azonosítása, mérése, kezelése és nyomon követése;

b) a 44. cikk szerint meghatározott korlátokkal való összhang biztosítása.

(2) Az (1) bekezdésben említett intézkedések, folyamatok és technikák arányosak az ABAK üzletmenetének és az általa kezelt ABA-knak a jellegével, nagyságrendjével és összetettségével, valamint összhangban vannak az ABA kockázati profiljával, amelyet a 2011/61/EU irányelv 23. cikke (4) bekezdése c) pontjának megfelelően a befektetők tudomására hoztak.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában az ABAK az általa kezelt minden egyes ABA tekintetében megteszi a következő intézkedéseket:

a) olyan kockázatmérési intézkedések, folyamatok és technikák bevezetése, amelyek szükségesek annak biztosításához, hogy megalapozott és megbízható adatok alapján pontosan felmérjék a foglalt pozíciók kockázatát és ezek hozzájárulását az átfogó kockázati profilhoz, és hogy a kockázatmérési intézkedések, folyamatok és technikák megfelelően dokumentáltak legyenek;

b) időszakos visszamenőleges vizsgálatok végzése a - modellalapú előrejelzéseket és becsléseket is tartalmazó - kockázatmérési intézkedések validitásának felülvizsgálata céljából;

c) időszakos megfelelő stressztesztek és forgatókönyv-elemzések végzése a piaci feltételek lehetséges változásaiból fakadó olyan kockázatok kezelése érdekében, amelyek hátrányosan érinthetik az ABA-t;

d) annak biztosítása, hogy a jelenlegi kockázati szint megfeleljen a 44. cikkel összhangban meghatározott kockázati korlátoknak;

e) olyan megfelelő eljárások kialakítása, megvalósítása és fenntartása, amelyek az ABA kockázati korlátainak tényleges vagy várható megsértése esetén időben meghozott, a befektetők érdekeit legjobban szolgáló korrekciós intézkedéseket eredményeznek;

f) a 46. cikkben meghatározott követelményekkel összhangban minden egyes ABA-ra vonatkozóan megfelelő likviditáskezelési rendszerek és eljárások biztosítása.

4. SZAKASZ

Likviditáskezelés

[a 2011/61/EU irányelv 16. cikke]

46. cikk

Likviditáskezelési rendszer és eljárások

Az ABAK-nak képesnek kell lennie arra, hogy a székhelye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságainak bizonyítsa, hogy - figyelembe véve az egyes ABA-k befektetési stratégiáját, likviditási profilját és visszaváltási politikáját - a 2011/61/EU irányelv 16. cikkének (1) bekezdésében említett megfelelő likviditáskezelési rendszerrel és eredményes eljárásokkal rendelkezik.

47. cikk

A likviditási kockázat nyomon követése és kezelése

(1) A 46. cikkben említett likviditáskezelési rendszer és eljárások biztosítják legalább, hogy:

a) az ABAK az ABA-ban az alapkötelezettségeinek megfelelő likviditási szintet tart fenn, amely az ABA eszközeinek a piacon fennálló relatív likviditására vonatkozó értékelésen alapul, figyelembe véve a lezáráshoz szükséges időt és azt az árat vagy értéket, amelyen az említett eszközök lezárhatók, valamint az egyéb piaci kockázatokkal vagy tényezőkkel szembeni érzékenységüket;

b) az ABAK nyomon követi az ABA eszközportfóliójának likviditási profilját, tekintettel az egyes eszközök fedezeti hozzájárulására, amely jelentős hatást gyakorolhat a likviditásra, valamint tekintettel a lényeges kötelezettségekre, valamint a feltételes vagy másmilyen kötelezettségvállalásokra, amelyekkel az ABA alapkötelezettségeivel kapcsolatosan rendelkezhet. E célból az ABAK figyelembe veszi az ABA befektetői bázisának profilját, beleértve a befektetőtípusokat, a befektetések relatív méretét és az ezekre a befektetésekre vonatkozó visszaváltási határidőket;

c) amennyiben az ABA más kollektív befektetési vállalkozásokba fektet be, az ABAK nyomon követi az ezen más kollektív befektetési vállalkozások kezelői által elfogadott likviditáskezelési megközelítést, többek között időszakos felülvizsgálatok lefolytatásával, amelyek célja az azon alapul szolgáló kollektív befektetési vállalkozások visszaváltási politikájában bekövetkezett változások nyomon követése, amelyekbe az ABA befektet. Figyelemmel a 2011/61/EU irányelv 16. cikkének (1) bekezdésére, ez a kötelezettség nem vonatkozik arra az esetre, ha a másik kollektív befektetési vállalkozások, amelyekbe az ABA befektet, a 2004/39/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 14. pontja szerinti szabályozott piacon vagy azzal egyenértékű, harmadik országbeli piacon aktívan kereskednek;

d) az ABAK megfelelő likviditásmérési rendszereket és eljárásokat vezet be és tart fenn a pozíciók, valamint az ABA eszközportfóliójának likviditási profiljára jelentős hatást gyakorló, tervezett befektetések mennyiségi és minőségi kockázatainak értékelésére annak érdekében, hogy megfelelően mérni lehessen azok általános likviditási profilra gyakorolt hatását. Az alkalmazott eljárások biztosítják, hogy az ABAK megfelelően ismeri és érti azoknak az eszközöknek a likviditását, amelyekbe az ABA befektetett, vagy befektetni kíván, beleértve adott esetben a kereskedési mennyiséget és az árérzékenységet, illetve adott esetben az egyes eszközök felárait rendes és rendkívüli likviditási feltételek esetén;

e) az ABAK mérlegeli és bevezeti az általa kezelt ABA-k likviditási kockázatának kezeléséhez szükséges eszközöket és rendelkezéseket, beleértve a különös rendelkezéseket is. Az ABAK azonosítja azoknak a körülményeknek a típusait, amelyekben ezek az eszközök és rendelkezések mind rendes, mind pedig rendkívüli körülmények között alkalmazhatók, valamennyi kezelt ABA-val kapcsolatban figyelembe véve az ABA befektetőinek tisztességes bánásmódban való részesítését. Az ABAK ezeket az eszközöket és rendelkezéseket csak ilyen körülmények esetén, valamint akkor alkalmazhatja, ha a 108. cikkel összhangban megtörtént a megfelelő tájékoztatás.

(2) Az ABAK dokumentálja az (1) bekezdésben említettek szerinti likviditáskezelési politikáikat és eljárásaikat, évente legalább egyszer felülvizsgálja, és minden változás vagy új intézkedés esetén naprakésszé teszi azokat.

(3) Az ABAK a várható vagy fennálló likviditási hiány vagy az ABA más nehézségeket jelentő helyzetének kezelésére az (1) bekezdésben említett likviditáskezelési rendszerékbe és eljárásaiba megfelelő eszkalációs intézkedéseket épít be.

(4) Amennyiben az ABAK tőkeáttétellel finanszírozott zárt végű ABA-t kezel, e cikk (1) bekezdésének e) pontja nem alkalmazandó.

48. cikk

Likviditáskezelési korlátok és stressztesztek

(1) Az ABAK adott esetben - figyelembe véve az általa kezelt minden egyes ABA jellegét, nagyságrendjét és összetettségét - az ABA alapkötelezettségeinek és visszaváltási politikájának megfelelő, az ABA likviditására vagy illikviditására vonatkozó korlátokat alkalmaz és tart fenn, a mennyiségi és minőségi kockázati korlátokkal kapcsolatosan a 44. cikkben meghatározott követelményekkel összhangban.

Az ABAK ellenőrzi az ezeknek a korlátoknak való megfelelést, és amennyiben a korlátokat átlépik vagy valószínűleg át fogják lépni, meghatározza a kívánt (vagy szükséges) intézkedéseket. A megfelelő intézkedés meghatározása során az ABAK mérlegeli a likviditáskezelési politikák és eljárások megfelelőségét, az ABA tulajdonában lévő eszközök likviditási profiljának megfelelőségét és a szokásostól eltérő szintű visszaváltási kérelmek hatását.

(2) Az ABAK rendszeresen stresszteszteket végez mind rendes, mind rendkívüli likviditási feltételek mellett, amelyek lehetővé teszik számára, hogy értékelje az általa kezelt minden egyes ABA likviditási kockázatát. A stresszteszttel szemben támasztott követelmények a következők:

a) mennyiségi szempontból, vagy ha ez nem megfelelő, minőségi szempontból megbízható és naprakész információk alapján kell elvégezni;

b) adott esetben szimulálja az ABA tulajdonában lévő eszközök likviditásának hiányát, valamint a szokásostól eltérő visszaváltási kérelmeket;

c) kiterjed a piaci kockázatokra és annak hatásaira, beleértve a letéti felhívásokat, a biztosítékra vonatkozó követelményeket vagy a hitelkereteket;

d) figyelembe veszi az értékelés stresszhelyzetekben fennálló érzékenységét;

e) az ABA jellegének megfelelő gyakorisággal, de legalább évente egyszer kell elvégezni, az ABA befektetési stratégiájának, likviditási profiljának, a befektető típusának és az ABA visszaváltási politikájának figyelembevételével.

(3) A stressztesztek eredményeivel kapcsolatban az ABAK a befektetők érdekeit legjobban szolgálva jár el.

49. cikk

A befektetési stratégia, a likviditási profil és a visszaváltási politika összehangolása

(1) A 2011/61/EU irányelv 16. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában úgy tekinthető, hogy összhang van az ABAK által kezelt egyes ABA-k befektetési stratégiája, likviditási profilja és visszaváltási politikája között, ha a befektetők befektetéseiket az ABA minden befektetőjével szembeni tisztességes bánásmódnak megfelelően, valamint az ABA visszaváltási politikájával és kötelezettségeivel összhangban vissza tudják váltani.

(2) A befektetési stratégia, a likviditási profil és a visszaváltási politika összhangjának értékelése során az ABAK figyelembe veszi a visszaváltások által az ABA egyedi eszközeinek alapárára vagy felárára gyakorolt hatást is.

5. SZAKASZ

Értékpapírosítási pozíciókba történő befektetés

[a 2011/61/EU irányelv 17. cikke]

50. cikk

Fogalommeghatározások

E szakasz alkalmazásában:

"értékpapírosítás" : a 2006/48/EK irányelv 4. cikkének 36. pontja szerinti értékpapírosítás;

"értékpapírosítási pozíció" : a 2006/48/EK irányelv 4. cikkének 40. pontja szerinti értékpapírosítási pozíció;

"szponzor" : a 2006/48/EK irányelv 4. cikkének 42. pontja szerinti szponzor;

"tranche" : a 2006/48/EK irányelv 4. cikkének 39. pontja szerinti tranche.

51. cikk

A megtartott részesedéssel szembeni követelmények

(1) Az általa kezelt egy vagy több ABA nevében az ABAK csak abban az esetben viseli az értékpapírosítás hitelkockázatának való kitettséget, ha az értékpapírosítást kezdeményező, a szponzor vagy az eredeti hitelező kifejezetten közölte az ABAK-kal, hogy folyamatosan lényeges, 5 %-nál semmiképp sem kisebb nettó gazdasági érdekeltséget tart meg.

Kizárólag az alábbiak minősülnek legalább 5 %-os, lényeges nettó gazdasági érdekeltség megtartásának:

a) a befektetőknek eladott vagy a befektetőkre átruházott minden egyes tranche névértéke legalább 5 %-ának megtartása;

b) rulírozó kitettségek értékpapírosítása esetén az értékpapírosított kitettségek névértékének legalább 5 %-a mértékéig az értékpapírosítást kezdeményező érdekeltségének megtartása;

c) véletlenszerűen kiválasztott - legalább az értékpapírosított kitettségek névértékének 5 %-ával egyenértékű - kitettségek megtartása, amennyiben ezeket az értékpapírosítás során egyébként értékpapírosították volna, feltéve, hogy a lehetséges értékpapírosítható kitettségek száma a kezdeményezéskor legalább 100;

d) az első veszteségviselő kategóriába tartozó tranche és szükség esetén a befektetőkre átruházott vagy a befektetőknek eladott tranche-okkal azonos vagy magasabb kockázati profilú, és a befektetőkre átruházott vagy a befektetőknek eladott tranche-oknál nem korábbi lejáratú tranche-ok megtartása úgy, hogy a megtartott rész összesen legalább az értékpapírosított kitettségek névértékének 5 %-ával egyenlő;

e) első veszteségviselő kategóriába tartozó kitettség megtartása, amely eléri az értékpapírosításban minden egyes értékpapírosított kitettség legalább 5 %-át.

A nettó gazdasági érdekeltséget az értékpapírosítás kezdeményezésekor mérik, és azt folyamatosan fenn kell tartani. A nettó gazdasági érdekeltség, ide értve a megtartott pozíciókat, érdekeltségeket és kitettségeket is, nem képezheti hitelkockázat-mérséklés, rövid pozíció vagy bármely más fedezeti ügylet tárgyát, és nem adható el. A nettó gazdasági érdekeltséget a mérlegen kívüli tételek elvi főösszege alapján határozzák meg.

A megtartásra vonatkozó követelmények semmilyen adott értékpapírosítás esetében nem alkalmazhatók többszörösen.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazandó, amennyiben az értékpapírosított kitettségek a 2006/48/EK irányelv 122a. cikkének (3) bekezdésében felsorolt intézetekkel szembeni követelések vagy függő követelések, vagy azokat teljes egészében, feltétel nélkül és visszavonhatatlanul az ott felsorolt intézetek garantálják, valamint nem alkalmazandó a 2006/48/EK irányelv 122a. cikke (3) bekezdésének második albekezdésében felsorolt ügyletekre.

52. cikk

A szponzorokkal és az értékpapírosítást kezdeményezőkkel szembeni minőségi követelmények

Mielőtt az ABAK egy vagy több ABA nevében viselné az értékpapírosítás hitelkockázatának való kitettséget, biztosítja, hogy a szponzor és az értékpapírosítást kezdeményező:

a) megbízható és jól meghatározott kritériumok alapján nyújtson hitelt, valamint egyértelműen állapítsa meg az értékpapírosításra váró kitettségekre nyújtott hitelek jóváhagyási, módosítási, megújítási és refinanszírozási folyamatát, amely folyamatok megfelelnek az általuk viselt kitettségekre alkalmazandó ilyen folyamatoknak;

b) hatékony rendszereket hozzon létre és működtessen a hitelkockázatot hordozó portfóliók és kitettségek folyamatos nyomon követésének és ellenőrzésének kezelésére, beleértve a problémás hitelek azonosítását és kezelését, illetve a megfelelő értékeléshelyesbítés végrehajtását és céltartalékok képzését;

c) a célpiac és az átfogó hitelstratégia alapján megfelelő módon diverzifikálja az egyes hitelportfóliókat;

d) rendelkezzen a hitelkockázatra vonatkozó írásbeli politikával, amely tartalmazza a kockázati toleranciára vonatkozó korlátokat és a tartalékképzési politikát, valamint leírja, hogy hogyan méri, követi nyomon és ellenőrzi ezt a kockázatot;

e) biztosítson könnyen elérhető hozzáférést az alapul szolgáló egyedi kitettségek hitelminőségére és teljesítményére, a cash flow-kra, valamint az értékpapírosítási kitettség biztosítékára vonatkozó lényeges adatokhoz, továbbá minden olyan információhoz, amely a cash flow-kra és az alapul szolgáló kitettségek biztosítékának értékére vonatkozó, átfogó és megalapozott stresszteszt elvégzéséhez szükséges; E célból az értékpapírosítás időpontjában és amennyiben az értékpapírosítás jellege szerint ez szükséges, a továbbiakban is meg kell határozni a "lényeges adatok" fogalomkörét;

f) biztosítson könnyen elérhető hozzáférést minden egyéb olyan adathoz, amely szükséges ahhoz, hogy az ABAK megfeleljen az 53. cikkben meghatározott követelményeknek;

g) tegye közzé az 51. cikk szerinti, megtartott nettó gazdasági érdekeltség szintjét, valamint minden olyan kérdést, amely alááshatja az említett cikk szerint előírt minimális nettó gazdasági érdekeltség megtartását.

53. cikk

Az értékpapírosításoknak kitett ABAK-okra vonatkozó minőségi követelmények

(1) Az ABAK-nak az értékpapírosítással járó kockázat vállalása előtt - illetve adott esetben azt követően - minden egyes értékpapírosítási pozíciója tekintetében képesnek kell lennie annak bizonyítására a hatáskörrel rendelkező hatóságok felé, hogy átfogó és mélyreható ismeretekkel rendelkezik e pozíciókra vonatkozóan, valamint hogy az érintett ABA értékpapírosított pozíciókba történő befektetései kockázati profiljának megfelelő formális szabályzatokat és eljárásokat dolgoztak ki a következők elemzésére és nyilvántartására:

a) a kezdeményezők vagy a szponzorok által az 51. cikk alapján közölt információk, az általuk az értékpapírosításban folyamatosan fenntartott nettó gazdasági érdekeltség pontosítására vonatkozóan;

b) az egyedi értékpapírosítási pozíciók kockázati jellemzői;

c) az értékpapírosítási pozíció alapját képező kitettségek kockázati jellemzői;

d) a kezdeményezők vagy szponzorok korábbi értékpapírosítások során szerzett hírneve és elszenvedett veszteségei az értékpapírosítási pozíció alapjául szolgáló kitettségi osztályok tekintetében;

e) a kezdeményező vagy szponzor, vagy annak ügynöke vagy tanácsadója által tett nyilatkozatok és közzétételek az értékpapírosított kitettségekkel kapcsolatos átvilágításukról, és adott esetben az értékpapírosított kitettségek biztosítékainak minőségéről;

f) adott esetben azok a módszertanok és fogalmak, amelyek segítségével az értékpapírosított kitettségek hitelbiztosítékait értékelik, valamint a kezdeményező vagy szponzor által az értékbecslő függetlenségének biztosítására elfogadott szabályzatok;

g) az értékpapírosítás strukturális jellemzői, amelyek jelentősen befolyásolhatják az ABAK értékpapírosítási pozíciójának teljesítményét, például a szerződéses részvénykibocsátást és az ahhoz kapcsolódó kiváltó tényezőket, a hitelminőség-javítást, a likviditásjavítást, a piaci érték ösztönző tényezőit, valamint a nemteljesítés ügyletspecifikus meghatározását.

(2) Amennyiben az ABAK egy vagy több ABA nevében az értékpapírosításból eredően jelentős értékű hitelkockázatnak való kitettséget visel, a 2011/61/EU irányelv 15. cikke (3) bekezdésének b) pontjával összhangban az ilyen értékpapírosítási pozícióknak megfelelő rendszeres stresszteszteket végez. A stressztesztek összhangban vannak az értékpapírosítási pozíciókkal összefüggő kockázatok jellegével, nagyságrendjével és összetettségével.

Az ABAK az értékpapírosítási pozíció hitelkockázatával kapcsolatosan az érintett ABA kockázati profiljához igazodó, a 2011/61/EU irányelv 15. cikkében meghatározott elvekkel összhangban lévő formális nyomonkövetési eljárásokat hoz létre annak érdekében, hogy az ezen értékpapírosítási pozíciók alapját képező kitettségekkel kapcsolatos teljesítményre vonatkozó információkat folyamatosan és időben nyomon követhesse. Ezek az információk (amennyiben az adott értékpapírosítási típus esetében relevánsak és nem korlátozódnak az alábbiakban leírt információtípusokra) tartalmazzák a kitettségek típusát, a 30, 60 és 90 napnál régebben lejárt kölcsönök arányát, a nemteljesítési rátákat, az előtörlesztési rátákat, a végrehajtás alatti hiteleket, a hitelbiztosítékok típusait és az ingatlanhasználat mértékét, a hitelbírálati minősítéseknek vagy a hitelképesség más mérőszámainak gyakorisági eloszlását az alapul szolgáló kitettségek között, az ágazati és földrajzi diverzifikációt, valamint a megfelelő érzékenységi vizsgálatot lehetővé tevő sávszélességű hitelfedezeti ráták gyakorisági eloszlását. Amennyiben az alapul szolgáló kitettségek maguk is értékpapírosított pozíciók, úgy az ABAK-nak az ezen albekezdésben meghatározott információkkal nemcsak az alapul szolgáló értékpapírosítási tranche-ok tekintetében kell rendelkeznie - mint például a kibocsátó neve és hitelminősége -, hanem az értékpapírosítási tranche-ok alapjául szolgáló poolok jellemzői és teljesítménye tekintetében is.

Az ABAK ugyanezen elemzési normákat alkalmazza az értékpapírosítási műveletekben harmadik felek útján szerzett részesedésekre vagy jegyzésekre.

(3) A megfelelő kockázat- és likviditáskezelés céljából azon ABAK, amely egy vagy több ABA nevében viseli az értékpapírosítás hitelkockázatának való kitettséget, megfelelően azonosítja, méri, nyomon követi, ellenőrzi és jelenti a vonatkozó ABA eszközei és forrásai közötti eltérésekből eredő kockázatokat, az ezekből az eszközökből eredő koncentrációs kockázatot vagy befektetési kockázatot. Az ABAK biztosítja, hogy az ilyen értékpapírosítási pozíciók kockázati profilja megfeleljen az érintett ABA méretének, általános portfóliószerkezetének, befektetési stratégiáinak és célkitűzéseinek, az ABA alapszabályában, létesítő okiratában, tájékoztatójában és az ajánlattételi dokumentumokban foglaltak szerint.

(4) A 2011/61/EU irányelv 18. cikkében meghatározott követelményekkel összhangban az ABAK biztosítja, hogy megfelelő szintű belső jelentéstételi rendszer működik, amely úgy tájékoztatja a felső vezetést hogy az teljes mértékben tisztában legyen azzal, ha értékpapírosításoknak való jelentős kitettséget viselnek, és azzal, hogy az ezekből a kitettségekből eredő kockázatokat megfelelően kezelik.

(5) Az ABAK az értékpapírosítás hitelkockázatának való kitettségeikre és az e területtel kapcsolatos kockázatkezelési eljárásaikra vonatkozó megfelelő információkat belefoglalja a 2011/61/EU irányelv 22., 23. és 24. cikkével összhangban benyújtandó jelentésekbe és tájékoztatásokba.

54. cikk

Korrekciós intézkedés

(1) Az ABAK az érintett ABA befektetőinek érdekeit legjobban szolgáló korrekciós intézkedést hoz, amennyiben az értékpapírosításnak való kitettség vállalását követően úgy találja, hogy a megtartott érdekeltség meghatározása és közzététele nem felelt meg az e rendeletben előírt követelményeknek.

(2) Az ABAK az érintett ABA befektetőinek érdekeit legjobban szolgáló korrekciós intézkedést hoz, amennyiben az értékpapírosításnak való kitettség vállalását követően egy adott időpontban a megtartott érdekeltség 5 % alá csökken, és ez nem az ügylet természetes fizetési mechanizmusának eredménye.

55. cikk

Szerzett jogi záradék

Az 51-54. cikk a 2011. január 1-je után végrehajtott új értékpapírosításokra alkalmazandó. Az 51-54. cikket 2014. december 31-től kell alkalmazni a már létező értékpapírosításokra, ha e dátumot követően új alapul szolgáló kitettségeket adnak hozzájuk vagy kitettségeket cserélnek ki bennük.

56. cikk

Értelmezés

Az EÉPH vagy az európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottsága külön értelmezésének hiányában e szakasz rendelkezéseit a 2006/48/EK irányelv vonatkozó rendelkezéseinek, valamint az Európai Bankfelügyeleti Bizottság által 2010. december 31-én kiadott, a tőkekövetelményekről szóló irányelv 122a. cikkére vonatkozó iránymutatásoknak ( 2 ) és azok későbbi módosításainak megfelelően kell értelmezni.

6. SZAKASZ

Szervezeti követelmények - Általános elvek

[a 2011/61/EU irányelv 12. és 18. cikke]

57. cikk

Általános követelmények

(1) Az ABAK:

a) döntéshozatali eljárásokat és olyan szervezeti felépítést határoz meg, valósít meg és tart fenn, amely egyértelműen és dokumentált módon meghatározza a jelentéstételi kötelezettségeket, és kiosztja a funkciókat és a feladatokat;

b) biztosítja, hogy a releváns személyek ismerjék a feladataik megfelelő ellátása érdekében követendő eljárásokat;

c) megfelelő belső ellenőrzési mechanizmust határoz meg, hajt végre és tart fenn annak érdekében, hogy az ABAK minden szintjén biztosítsák a döntéseknek és az eljárásoknak való megfelelést;

d) hatékony belső jelentéstételi és tájékoztatási rendszert határoz meg, valósít meg és tart fenn az ABAK minden érintett szintjén, illetve hatékony információáramlást teremt minden érintett harmadik féllel;

e) megfelelő és rendszerezett nyilvántartást vezet üzleti tevékenységéről és belső szervezetéről.

Az ABAK figyelembe veszi üzleti tevékenységük jellegét, nagyságrendjét és összetettségét, továbbá az ilyen üzleti tevékenység során végzett szolgáltatások és tevékenységek jellegét és körét.

Az ABAK az első albekezdésben meghatározott követelményeknek való megfelelés során figyelembe veszi a fenntarthatósági kockázatokat.

(2) Az ABAK olyan rendszereket és eljárásokat határoz meg, hajt végre és tart fenn, amelyek megfelelőek az információk biztonságának, integritásának és bizalmas jellegének megőrzésére, figyelemmel a szóban forgó információ jellegére.

(3) Az ABAK megfelelő üzletmenet-folytonossági politikát határoz meg, hajt végre és tart fenn, amelynek célja, hogy a rendszerek és eljárások működésének megszakadása esetén biztosítsa a létfontosságú adatok és funkciók megőrzését és a szolgáltatások és tevékenységek fenntartását, vagy amennyiben ez nem lehetséges, biztosítsa az adatok és funkciók mielőbbi helyreállítását, illetve a szolgáltatások és tevékenységek mielőbbi újraindítását.

(4) Az ABAK olyan számviteli politikákat és eljárásokat határoz meg, hajt végre és tart fenn, amelyek képessé teszik arra, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóságok kérésére időben benyújtsa a hatáskörrel rendelkező hatóságok részére azokat a pénzügyi jelentéseket, amelyek megbízható és valós képet adnak pénzügyi helyzetéről, és amelyek megfelelnek az alkalmazandó számviteli standardoknak és szabályoknak.

(5) Az ABAK megfelelő politikákat és eljárásokat hajt végre annak érdekében, hogy a befektetőket az ABA-ba történő befektetéseik megtétele előtt és jelentős változásokat megelőzően kellő részletességgel tájékoztassa az ABA visszaváltási politikáiról.

(6) Az ABAK nyomon követi és rendszeresen értékeli az (1)-(5) bekezdéssel összhangban létrehozott rendszerei, belső ellenőrzési mechanizmusai és intézkedései megfelelőségét és eredményességét, és megfelelő intézkedéseket hoz a hiányosságok kezelésére.

58. cikk

Elektronikus adatfeldolgozás

(1) Az ABAK megfelelő és kielégítő intézkedéseket hoz a megfelelő elektronikus rendszerek alkalmazására, amelyek lehetővé teszik az egyes portfólióügyletek, valamint a jegyzési, vagy adott esetben a visszaváltási megbízások időben történő megfelelő rögzítését.

(2) Az ABAK biztosítja az elektronikus adatfeldolgozás magas szintű biztonságát, valamint adott esetben a rögzített információk integritását és bizalmas kezelését.

59. cikk

Számviteli eljárások

(1) A befektetők védelme érdekében az ABAK az 57. cikk (4) bekezdésében említett számviteli politikákat és eljárásokat alkalmazza. A számviteli nyilvántartásokat oly módon kell vezetni, hogy az ABA eszközei és forrásai mindenkor közvetlenül azonosíthatók legyenek. Ha az ABA különböző befektetési részalapokkal rendelkezik, akkor e befektetési részalapok tekintetében elkülönített számlákat kell fenntartani.

(2) Az ABAK-ok olyan számviteli és értékelési politikákat és eljárásokat fogadnak el, hajtanak végre és tartanak fenn, amelyek biztosítják, hogy az egyes ABA-k nettó eszközértéke pontosan kiszámítható legyen az alkalmazandó számviteli szabályok és standardok alapján.

60. cikk

Az irányító testület, a felső vezetés és a felügyeleti funkció általi ellenőrzés

(1) A funkciók belső kiosztásakor az ABAK biztosítja, hogy az irányító testület, a felső vezetés - és amennyiben létezik - a felügyeleti funkció felelős legyen annak biztosításáért, hogy az ABAK megfeleljen a 2011/61/EU irányelv szerinti kötelezettségeinek.

(2) Az ABAK biztosítja, hogy felső vezetése:

a) legyen felelős az egyes kezelt ABA-k általános befektetési politikájának végrehajtásáért, adott esetben az alap alapszabályában, létesítő okiratában, a tájékoztatóban vagy az ajánlattételi dokumentumokban foglaltak szerint;

b) felügyelje az egyes kezelt ABA-k befektetési stratégiáinak jóváhagyását;

c) legyen felelős az értékelési politikáknak és eljárásoknak a 2011/61/EU irányelv 19. cikkével összhangban történő kidolgozásáért és végrehajtásáért;

d) legyen felelős annak biztosításáért, hogy az ABAK állandó és hatékony megfelelési funkcióval rendelkezzen, még akkor is, ha ezt a funkciót harmadik fél látja el;

e) rendszeresen gondoskodjon arról és ellenőrizze, hogy minden egyes kezelt ABA általános befektetési politikáját, befektetési stratégiáit és kockázati korlátait megfelelően és eredményesen végrehajtják, és azoknak megfelelnek, még akkor is, ha a kockázatkezelési funkciót harmadik felek látják el;

f) rendszeresen jóváhagyja és felülvizsgálja az egyes kezelt ABA-k befektetési döntéseire vonatkozó belső eljárások megfelelőségét annak biztosítása érdekében, hogy ezek a döntések összhangban álljanak a jóváhagyott befektetési stratégiákkal;

g) rendszeresen jóváhagyja és felülvizsgálja a kockázatkezelési politikát és az e politika végrehajtását szolgáló intézkedéseket, folyamatokat és technikákat, ideértve az általa kezelt ABA-k kockázati korlátainak rendszereit is;

h) legyen felelős a javadalmazási politikának a 2011/61/EU irányelv II. mellékletével összhangban történő kidolgozásáért és alkalmazásáért;

i) legyen felelős a fenntarthatósági kockázatoknak az a)-h) pontban említett tevékenységekbe történő integrálásáért.

(3) Az ABAK gondoskodik továbbá arról, hogy felső vezetése és - adott esetben - irányító testülete vagy felügyeleti funkciója:

a) értékelje és rendszeresen vizsgálja felül azon politikák, intézkedések és eljárások hatékonyságát, amelyeket a 2011/61/EU irányelvben foglalt kötelezettségeknek való megfelelés érdekében fogadtak el;

b) tegye meg a megfelelő intézkedéseket a hiányosságok kezelése érdekében.

(4) Az ABAK gondoskodik arról, hogy felső vezetése gyakori rendszerességgel, de legalább évente egyszer írásbeli jelentéseket kapjon a megfelelőség, a belső ellenőrzés és a kockázatkezelés kérdéseiről, amely jelentések különösen kitérnek arra, hogy hiányosságok esetén hoztak-e megfelelő korrekciós intézkedéseket.

(5) Az ABAK biztosítja, hogy felső vezetése rendszeresen jelentéseket kapjon a befektetési stratégiák végrehajtásáról és a (2) bekezdés b)-e) pontjában említett befektetési döntések meghozatalára vonatkozó belső eljárásokról.

(6) Az ABAK gondoskodik arról, hogy az irányító testület vagy - ha működik ilyen - a felügyeleti funkció rendszeresen írásbeli jelentéseket kapjon a (4) bekezdésben említett kérdésekről.

61. cikk

Állandó megfelelési funkció

(1) Az ABAK megfelelő politikákat és eljárásokat határoz meg, hajt végre és tart fenn annak érdekében, hogy észlelje annak kockázatát, hogy az ABAK nem teljesíti a 2011/61/EU irányelv szerinti kötelezettségeit, valamint észlelje a kapcsolódó kockázatokat, illetve megfelelő intézkedésekkel és eljárásokkal minimalizálja e kockázatokat, és lehetővé tegye a hatáskörrel rendelkező hatóságok számára az említett irányelv szerinti hatásköreik eredményes gyakorlását.

Az ABAK figyelembe veszi üzleti tevékenysége jellegét, nagyságrendjét és összetettségét, továbbá az ilyen üzleti tevékenység során végzett szolgáltatások és tevékenységek jellegét és körét.

(2) Az ABAK állandó és hatékony megfelelési funkciót hoz létre és tart fenn, amely függetlenül működik, és a következő felelősségekkel rendelkezik:

a) az (1) bekezdéssel összhangban hozott intézkedések, politikák és eljárások, valamint az ABAK kötelezettségeinek való megfelelés hiányosságainak kiküszöbölését célzó cselekvések megfelelőségének és eredményességének nyomon követése és rendszeres értékelése;

b) tanácsadás a szolgáltatások nyújtásáért és tevékenységek végzéséért felelős releváns személyek részére, valamint támogatásuk a 2011/61/EU irányelv szerinti kötelezettségeknek való megfelelésük érdekében.

(3) Annak érdekében, hogy a (2) bekezdésben említett megfelelési funkció a feladatait megfelelően és függetlenül láthassa el, az ABAK gondoskodik arról, hogy:

a) a megfelelési funkció rendelkezzen a szükséges felhatalmazással, erőforrásokkal és szakértelemmel, valamint a vonatkozó információkhoz való hozzáféréssel;

b) megfelelési tisztviselőt nevezzenek ki, aki felelős a megfelelési funkcióért, továbbá azért, hogy gyakori rendszerességgel, de legalább évente egyszer jelentés készüljön a felső vezetés részére a megfeleléssel kapcsolatos kérdésekről, amely jelentés kitér különösen arra, hogy hiányosságok esetén hoztak-e megfelelő korrekciós intézkedéseket;

c) a megfelelési funkciót ellátó személyek ne vegyenek részt az általuk nyomon követett szolgáltatások nyújtásában vagy tevékenységek végzésében;

d) a megfelelési tisztviselő és a megfelelési funkciót ellátó más személyek javadalmazását meghatározó módszer se most, se később ne veszélyeztesse az elfogulatlanságukat.

Az ABAK azonban nem köteles megfelelni az első albekezdés c) vagy d) pontjának, ha igazolni tudja, hogy tekintettel üzleti tevékenysége jellegére, nagyságrendjére és összetettségére, továbbá figyelemmel szolgáltatásai és tevékenységei jellegére és körére, az érintett előírás aránytalan, és a megfelelési funkciója továbbra is eredményes.

62. cikk

Állandó belső ellenőrzési funkció

(1) Amennyiben üzleti tevékenysége jellegére, nagyságrendjére és összetettségére, továbbá az ilyen üzleti tevékenység során végzett kollektívportfólió-kezelési tevékenységei jellegére és körére figyelemmel megfelelő és arányos, az ABAK olyan belső ellenőrzési funkciót alakít ki és tart fenn, amely az ABAK többi funkciójától és tevékenységétől elkülönül és független.

(2) Az (1) bekezdésben említett belső ellenőrzési funkció:

a) ellenőrzési tervet dolgoz ki, hajt végre és tart fenn az ABAK rendszerei, belső ellenőrzési mechanizmusai és intézkedései megfelelőségének és eredményességének vizsgálata és értékelése céljából;

b) ajánlásokat bocsát ki az a) ponttal összhangban végzett munka eredményére alapozva;

c) ellenőrzi a b) pontban említett ajánlások betartását;

d) jelentést tesz a belső ellenőrzéssel kapcsolatos kérdésekről.

63. cikk

Személyes ügyletek

(1) Az esetleg összeférhetetlenséghez vezető tevékenységekben részt vevő, vagy a bennfentes kereskedelemről és a piaci manipulációról (piaci visszaélés) szóló, 2003. január 28-i 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 3 ) 1. cikkének (1) bekezdése szerinti bennfentes információhoz vagy más, az ABA-kkal kapcsolatos, illetve az ABA-kkal vagy az ABA-k nevében kötött ügyletekkel kapcsolatos bizalmas információhoz hozzáférő releváns személyek tekintetében az ABAK megfelelő intézkedéseket hoz, hajt végre és tart fenn, amelyek célja, hogy az ilyen releváns személyeket megakadályozzák a következőkben:

a) olyan, pénzügyi eszközökkel vagy más eszközökkel kapcsolatos személyes ügyletben való részvétel, amely az alábbi feltételek egyikét kimeríti:

i. az ügyletre a 2003/6/EK irányelv 2. cikkének (1) bekezdése vonatkozik;

ii. az ügylet bizalmas információval való visszaéléssel vagy annak helytelen közzétételével jár;

iii. az ügylet összeférhetetlen vagy összeférhetetlen lehet a 2011/61/EU ABAK-irányelvből eredő kötelezettségeivel;

b) munkakörének vagy szolgáltatási szerződésének szokásos keretein túllépve bármely más személynek ad tanácsot vagy felkérést arra, hogy az a) pont i. és ii. alpontjában említett személyes ügyletet vagy olyan személyes ügyletet végezzen, amely egyébként a folyamatban lévő megbízásokkal kapcsolatos információval való visszaélésnek minősül;

c) munkakörének vagy szolgáltatási szerződésének szokásos keretein túllépve és a 2003/6/EK irányelv 3. cikke a) pontjának sérelme nélkül bármilyen információt vagy véleményt közöl más személyekkel, amennyiben a releváns személy tudja vagy az ésszerűséget figyelembe véve tudnia kellene, hogy e közlés eredményeként a másik személy biztosan vagy valószínűsíthetően a következő lépések valamelyikét teszi:

i. az a) pont i. és ii. alpontjában említett, pénzügyi eszközökkel vagy más eszközökkel kapcsolatos személyes ügyletet vagy olyan személyes ügyletet végez, amely egyébként a folyamatban lévő megbízásokkal kapcsolatos információval való visszaélésnek minősül;

ii. más személynek ad tanácsot vagy felkérést arra, hogy ilyen személyes ügyletet végezzen.

(2) Az (1) bekezdésben előírt intézkedések célja különösen a következők biztosítása:

a) minden releváns személy legyen tudatában az (1) bekezdésben említett személyes ügyletekre vonatkozó korlátozásoknak és annak, hogy az ABAK milyen intézkedéseket hozott a személyes ügyletekkel és a tájékoztatással kapcsolatban, az (1) bekezdés alapján;

b) az ABAK-ot haladéktalanul tájékoztassák az (1) bekezdés hatálya alá tartozó releváns személy által végzett bármely személyes ügyletről, akár az ügyletre vonatkozó értesítés, akár más eljárás útján, amely lehetővé teszi az ABAK számára az ilyen ügyletek azonosítását;

c) vezessenek nyilvántartást azokról a személyes ügyletekről, amelyekről az ABAK értesítést kapott vagy amelyeket maga azonosított, beleértve az ilyen ügylettel összefüggő működési engedélyt vagy tiltást.

Az első albekezdés b) pontjának alkalmazásában, ha bizonyos tevékenységeket harmadik felek látnak el, az ABAK gondoskodik arról, hogy a tevékenységet végző jogalany nyilvántartást vezessen az (1) bekezdés hatálya alá tartozó releváns személyek által végzett személyes ügyletekről, és erről kérésre haladéktalanul tájékoztassa az ABAK-ot.

(3) Az (1) és a (2) bekezdés nem vonatkozik a következő személyes ügyletekre:

a) diszkrecionális portfóliókezelési szolgáltatás keretében végrehajtott személyes ügyletek, amennyiben a portfólió kezelője és a releváns személy - vagy bármely más személy, akinek a számlájára az ügyletet végrehajtják - között nincs előzetes kommunikáció az ügyletről;

b) olyan, ÁÉKBV-re vagy ABA-kra vonatkozó személyes ügyletek, amelyek a tagállam joga szerint olyan felügyelet alatt állnak, amely az eszközeik tekintetében egyenértékű szintű kockázatmegosztást ír elő, ha a releváns személy és bármely más személy, akinek a számlájára az ügyletet végzik, nem vesz részt az adott vállalkozás kezelésében.

(4) Az (1) bekezdés alkalmazásában személyes ügylet a következők nevében vagy számlájára végrehajtott, pénzügyi eszközzel vagy más eszközzel kapcsolatos ügylet is:

a) valamely releváns személy;

b) olyan személy, akivel a releváns személy családi vagy egyéb szoros kapcsolatban van;

c) olyan személy, akinek a releváns személlyel való kapcsolata folytán a releváns személynek közvetlen vagy közvetett anyagi érdeke fűződik az ügylethez (az ügylet végrehajtásáért kapott díjon vagy kezelési költségen kívül).

64. cikk

A portfólióügyletek rögzítése

(1) Az ABAK az általa kezelt ABA-kra vonatkozó valamennyi portfólióügylet tekintetében haladéktalanul nyilvántartásba veszi az információt oly módon, hogy az lehetővé tegye a megbízás és a végrehajtott ügylet vagy megállapodás részleteinek visszakeresését.

(2) A végrehajtás helyén bonyolított portfólióügyletek tekintetében az (1) bekezdésben említett nyilvántartás a következő információkat tartalmazza:

a) az ABA és az ABA számlájára eljáró személy neve vagy más megjelölése;

b) az eszköz;

c) adott esetben a mennyiség;

d) a megbízás vagy az ügylet típusa;

e) az ár;

f) megbízások esetében a megbízás továbbításának a napja és pontos időpontja, továbbá annak a személynek a neve vagy más megjelölése, akinek a részére a megbízást továbbították, ügyletek esetében pedig az ügylet megkötésére vonatkozó döntés és az ügylet végrehajtásának a napja és pontos időpontja;

g) adott esetben a megbízást továbbító vagy az ügyletet végrehajtó személy neve;

h) adott esetben a megbízás visszavonásának indokai;

i) végrehajtott ügyletek esetében a másik fél és a végrehajtás helyének azonosítása.

(3) Az ABA által a végrehajtás helyén kívül bonyolított portfólióügyletek tekintetében az (1) bekezdésben említett nyilvántartás a következő információkat tartalmazza:

a) az ABA neve vagy egyéb megjelölése;

b) a portfólióügylet alapját képező jogi vagy más dokumentáció, beleértve különösen a teljesített megállapodást;

c) az ár.

(4) A (2) és (3) bekezdés alkalmazásában a végrehajtás helye a 2004/39/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 7. pontja szerinti rendszeres internalizáló, az ugyanezen irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 14. pontja szerinti szabályozott piac, az ugyanezen irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 15. pontja szerinti multilaterális kereskedési rendszer, az ugyanezen irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 8. pontja szerinti árjegyző, illetve más likviditásszolgáltató vagy olyan jogalany, amely a fentiek bármelyike által ellátott funkciókhoz hasonló feladatot tölt be egy harmadik országban.

65. cikk

A jegyzési és visszaváltási megbízások rögzítése

(1) Az ABAK minden ésszerű lépést megtesz annak biztosítására, hogy az ABA-ra vonatkozó, kapott jegyzési, és adott esetben visszaváltási megbízásokat az ilyen megbízások kézhezvételét követően haladéktalanul rögzítsék.

(2) A rögzített adatok a következőkről adnak információt:

a) az érintett ABA;

b) a megbízást adó vagy továbbító személy;

c) a megbízást fogadó személy;

d) a megbízás napja és időpontja;

e) a fizetés feltételei és módja;

f) a megbízás típusa;

g) a megbízás végrehajtásának napja;

h) a jegyzett vagy visszaváltott befektetési jegyek vagy részvények száma, illetve az azok által képviselt összeg;

i) az egyes befektetési jegyek vagy részvények jegyzési vagy visszaváltási ára, illetve adott esetben a vállalt és kifizetett tőke összege;

j) a befektetési jegyek vagy részvények teljes jegyzési vagy visszaváltási értéke;

k) a megbízás jegyzési díjakat is tartalmazó bruttó értéke, vagy a visszaváltási díjakkal csökkentett nettó összeg.

Az i), j) és k) pont szerinti információkat haladéktalanul rögzíteni kell, mihelyt rendelkezésre állnak.

66. cikk

Nyilvántartással kapcsolatos előírások

(1) Az ABAK biztosítja a 64. és 65. cikkben említett nyilvántartások legalább öt évig tartó megőrzését.

A hatáskörrel rendelkező hatóságok azonban előírhatják az ABAK számára, hogy e nyilvántartások egészét vagy egy részét az eszköz vagy a portfólióügylet jellegének megfelelően hosszabb ideig őrizze meg, ha ez szükséges ahhoz, hogy a hatóság gyakorolhassa a 2011/61/EU irányelv szerinti felügyeleti funkcióit.

(2) Az ABAK engedélyének megszűnését követően a nyilvántartásokat legalább az (1) bekezdésben említett, ötéves időszakból hátralévő időszakban meg kell őrizni. A hatáskörrel rendelkező hatóságok hosszabb idejű megőrzést is előírhatnak.

Ha az ABAK az ABA-ra vonatkozó felelősségét átruházza egy másik ABAK-ra, biztosítja, hogy az (1) bekezdésben említett nyilvántartások e másik ABAK számára hozzáférhetők legyenek.

(3) A nyilvántartásokat olyan adathordozón kell megőrizni, amely olyan módon biztosítja az információk tárolását, hogy azokat később a hatáskörrel rendelkező hatóságok használni tudják, továbbá olyan formában és módon, amely biztosítja a következő feltételek teljesülését:

a) a hatáskörrel rendelkező hatóságok közvetlen hozzáféréssel rendelkeznek az adatokhoz, és minden egyes portfólióügylet-feldolgozás legfontosabb szakaszát vissza tudják keresni;

b) a javítás vagy más módosítás, valamint az adatok e javítás vagy módosítás előtti tartalma könnyen megállapítható;

c) egyéb beavatkozás vagy változtatás nem lehetséges.

7. SZAKASZ

Értékelés

[a 2011/61/EU irányelv 19. cikke]

67. cikk

Az ABA eszközeinek értékelésére vonatkozó politikák és eljárások

(1) Az ABAK az általa kezelt minden egyes ABA-ra vonatkozóan olyan írásbeli politikákat és eljárásokat határoz meg, tart fenn, hajt végre és vizsgál felül, amelyek stabil, átlátható, átfogó és megfelelően dokumentált értékelési folyamatot biztosítanak. Az értékelési politika és eljárások a vonatkozó ABA tekintetében kiterjednek az értékelési folyamat, valamint az értékelési eljárások és ellenőrzések minden lényeges szempontjára.

A nemzeti jog, valamint az ABA alapszabálya és létesítő okirata előírásainak sérelme nélkül az ABAK biztosítja, hogy az általa kezelt ABA-kra vonatkozóan tisztességes, megfelelő és átlátható értékelési módszereket alkalmazzanak. Az értékelési politikák azonosítják, az eljárások pedig végrehajtják az azokra az egyes eszköztípusokra alkalmazott értékelési módszereket, amelyekbe az ABA az alkalmazandó nemzeti joggal, az ABA alapszabályával és létesítő okiratával összhangban befektethet. Az ABAK egy meghatározott eszköztípusba csak az adott eszköztípusra vonatkozó, megfelelő értékelési módszer vagy módszerek azonosítását követően fektethet be.

Az értékelési módszerek megállapítására szolgáló politikák és eljárások magukban foglalják az inputokat, a modelleket, valamint az árképzési és a piaci adatok forrásaira vonatkozó kiválasztási kritériumokat. Biztosítják, hogy amennyiben lehetséges és megfelelő, az árakat független forrásokból szerzik be. Egy adott módszer kiválasztási folyamata magában foglalja a rendelkezésre álló vonatkozó módszerek értékelését, figyelembe véve azok érzékenységét a változókban bekövetkező változásokra, valamint azt, hogy adott stratégiák hogyan határozzák meg a portfólió eszközeinek relatív értékét.

(2) Az értékelési politikák meghatározzák az értékelésben részt vevő valamennyi fél, köztük az ABAK felső vezetésének kötelezettségeit, feladatait és felelősségeit. Az eljárások tükrözik az értékelési politikákban meghatározott szervezeti felépítést.

Az értékelési politikák és eljárások legalább a következőkkel foglalkoznak:

a) az eszközök értékelését ténylegesen végző személyzet szakértelme és függetlensége;

b) az ABA meghatározott befektetési stratégiái és azok az eszközök, amelyekbe az ABA befektethet;

c) az értékelési inputok, források és módszerek kiválasztásának ellenőrzései;

d) eszkalációs csatornák az eszközök értékében fennálló eltérések feloldására;

e) a pozíciók méretével és likviditásával, vagy adott esetben a piaci feltételek változásaival kapcsolatos kiigazítások értékelése;

f) az értékelés céljából történő mérlegkészítés megfelelő időpontja;

g) az eszközértékelés megfelelő gyakorisága.

(3) Amennyiben külső értékbecslőt jelöltek ki, az értékelési politikák és eljárások meghatározzák az ABAK és a külső értékbecslő közötti információcsere folyamatát annak érdekében, hogy az értékelési feladat elvégzéséhez szükséges minden információ rendelkezésre álljon.

Az értékelési politikák és eljárások biztosítják, hogy az ABAK elvégezze az értékelési szolgáltatások nyújtására kijelölt harmadik felek kezdeti, majd rendszeres időközönkénti átvilágítását.

(4) Amennyiben az értékelést maga az ABAK végzi, a politikák magukban foglalják az értékelési feladatnak a 2011/61/EU irányelv 19. cikke (4) bekezdésének b) pontjával összhangban funkcionálisan független lefolytatására vonatkozó védintézkedések leírását. Ezek a védintézkedések intézkedéseket tartalmaznak annak megakadályozására vagy korlátozására, hogy bármely személy nem helyénvaló befolyást gyakoroljon arra, ahogy egy releváns személy az értékelési tevékenységeket végzi.

68. cikk

Modellek alkalmazása az eszközök értékeléséhez

(1) Amennyiben egy ABA eszközeinek értékeléséhez modellt alkalmaznak, az értékelési eljárásokban és politikákban kifejtik és indokolják a modellt és annak fő jellemzőit. Megfelelően dokumentálni kell a modellválasztás indokait, az alapadatokat, a modellben alkalmazott feltevéseket és azok alkalmazásának magyarázatát, valamint a modellalapú értékelés korlátait.

(2) Az értékelési politikáknak és eljárásoknak biztosítaniuk kell, hogy a modell alkalmazása előtt azt egy olyan, kellő szakértelemmel rendelkező személy validálja, aki nem vett részt az adott modell kidolgozásában. A validálási folyamatot megfelelően dokumentálni kell.

(3) A modellt az ABAK felső vezetésének előzetesen jóvá kell hagynia. Amennyiben a modellt olyan ABAK alkalmazza, amely az értékelési funkciót maga látja el, a felső vezetés jóváhagyása nem érinti a hatáskörrel rendelkező hatóság arra vonatkozó jogát, hogy a 2011/61/EU irányelv 19. cikkének (9) bekezdése szerint előírja a modell külső értékbecslő vagy könyvvizsgáló általi ellenőrzését.

69. cikk

Az értékelési politikák és eljárások következetes alkalmazása

(1) Az ABAK biztosítja az értékelési politikák és eljárások, valamint a kijelölt értékelési módszerek következetes alkalmazását.

(2) Az értékelési politikákat és eljárásokat, valamint a kijelölt módszereket az ABA minden eszközére alkalmazzák, figyelembe véve a befektetési stratégiát, az eszköz típusát, és adott esetben azt, hogy vannak-e különböző külső értékbecslők.

(3) Amennyiben nincs szükség aktualizálásra, a politikákat és eljárásokat hosszú távon következetesen kell alkalmazni, valamint az értékelés forrásainak és szabályainak hosszú távon következetesnek kell maradniuk.

(4) Az értékelési eljárásokat, valamint a kijelölt módszereket az ugyanazon ABAK által kezelt minden ABA-ra következetesen kell alkalmazni, figyelembe véve az ABA-k befektetési stratégiáit és eszközeinek típusát, és adott esetben azt, hogy vannak-e különböző külső értékbecslők.

70. cikk

Az értékelési politikák és eljárások időszakos felülvizsgálata

(1) Az értékelési politikák rendelkeznek a politikák és eljárások, köztük az értékelési módszerek időszakos felülvizsgálatáról. A felülvizsgálatot legalább évente egyszer, valamint azt megelőzően kell elvégezni, hogy az ABA az érvényben lévő értékelési politikában nem szereplő új befektetési stratégia vagy új típusú eszköz mellett kötelezné el magát.

(2) Az értékelési politikák és eljárások meghatározzák, hogy az értékelési politika, benne a módszertan is, hogyan változtatható meg, és ez milyen körülmények között lenne megfelelő. A politikák és eljárások megváltoztatására vonatkozó javaslatokat a felső vezetés elé kell terjeszteni, amely felülvizsgálja és jóváhagyja a változásokat.

(3) A 38. cikkben említett kockázatkezelési funkció felülvizsgálja az eszközök értékelésére elfogadott politikákat és eljárásokat, és adott esetben megfelelő támogatást nyújt hozzájuk.

71. cikk

Az egyedi eszközértékek felülvizsgálata

(1) Az ABAK biztosítja az ABA valamennyi eszközének tisztességes és megfelelő értékelését. Az ABAK eszköztípusonként dokumentálja, hogy hogyan értékelik az egyedi értékek megfelelőségét és tisztességes jellegét. Az ABAK-nak mindenkor képesnek kell lennie annak bizonyítására, hogy az általa kezelt ABA-k portfólióinak értékelése megfelelő.

(2) Az értékelési politikák és eljárások meghatározzák az egyedi eszközértékekre vonatkozó felülvizsgálati folyamatot, amennyiben jelentős a kockázata annak, hogy az értékelés nem megfelelő, például a következő esetekben:

a) az értékelés kizárólag egyetlen üzletfél vagy bróker által biztosított forrásból rendelkezésre álló árakon alapul;

b) az értékelés illikvid tőzsdei árakon alapul;

c) az értékelést az ABAK-hoz kapcsolódó felek befolyásolják;

d) az értékelést más jogalanyok befolyásolják, akiknek pénzügyi érdekeltségük lehet az ABA teljesítményében;

e) az értékelés azon üzletfél által rendelkezésre bocsátott árakon alapul, aki létrehozott egy eszközt, különösen akkor, ha ez a személy az ABA ezen eszközben fennálló pozícióját is finanszírozza;

f) az értékelést az ABAK-on belüli egy vagy több személy befolyásolja.

(3) Az értékelési politikák és eljárások leírják a felülvizsgálati folyamatot, beleértve az egyedi értékek ésszerűségére vonatkozó elegendő és megfelelő vizsgálatokat és ellenőrzéseket. Az ésszerűséget a megfelelő szintű objektivitás fennállása szempontjából kell értékelni. Ezek a vizsgálatok és ellenőrzések kiterjednek legalább a következőkre:

a) az értékek ellenőrzése az üzletfelektől beszerzett árak egymással történő és különböző időszakok közötti összehasonlításával;

b) az értékek validálása a realizált árak és a legutóbbi könyv szerinti értékek összehasonlításával;

c) az értékelési forrás hírnevének, következetességének és minőségének figyelembevétele;

d) összehasonlítás harmadik féltől származó értékekkel;

e) kivételek vizsgálata és dokumentációja;

f) azoknak az eltéréseknek a kiemelése és tanulmányozása, amelyek szokatlannak tűnnek, vagy amelyek az eszköztípusra meghatározott értékelési referencia szerint változnak;

g) elavult árak és azokkal kapcsolatos paraméterek keresése;

h) összehasonlítás a kapcsolódó eszközök vagy az azokkal összefüggő fedezeti ügyletek árával;

i) a modellalapú árképzésben alkalmazott inputok felülvizsgálata, különösen azoké, amelyekkel kapcsolatban a modellben szereplő ár jelentős érzékenységet mutat.

(4) Az értékelési politikák és eljárások az eltérések és az eszközök értékelése során felmerülő egyéb problémák kezelésére megfelelő eszkalációs intézkedéseket foglalnak magukban.

72. cikk

A befektetési jegyenkénti vagy részvényenkénti nettó eszközérték kiszámítása

(1) Az ABAK biztosítja, hogy az általa kezelt ABA-k tekintetében a befektetési jegyek vagy részvények kibocsátásakor vagy jegyzésekor, illetve törlésekor, de legalább évente egyszer kiszámítják a befektetési jegyenkénti vagy részvényenkénti nettó eszközértéket.

(2) Az ABAK-ok biztosítják a befektetési jegyenkénti vagy részvényenkénti nettó eszközérték kiszámítására vonatkozó eljárások és módszertan teljes körű dokumentálását. A számítási eljárásokat és módszereket, valamint azok alkalmazását az ABAK rendszeresen ellenőrzi, és a dokumentációt megfelelően módosítja.

(3) Az ABAK biztosítja, hogy a nettó eszközérték helytelen megállapítása esetén korrekciós eljárások álljanak rendelkezésre.

(4) Az ABAK biztosítja a kibocsátás alatt lévő befektetési jegyek és részvények számának rendszeres ellenőrzését, legalább a befektetési jegyek és részvények ármegállapításának megfelelő gyakorisággal.

73. cikk

Szakmai garanciák

(1) A külső értékbecslők kérésre szakmai garanciákat nyújtanak annak igazolására, hogy képesek az értékelési funkció ellátására. A külső értékbecslők által nyújtandó szakmai garanciákat írásos formában kell rendelkezésre bocsátani.

(2) A szakmai garanciák tartalmazzák a külső értékbecslő képesítésének, valamint annak igazolását, hogy a külső értékbecslő képes megfelelő és független értékelés elvégzésére, beleértve legalább a következők meglétének igazolását:

a) megfelelő személyi és technikai erőforrások;

b) megfelelő és független értékelést biztosító, kielégítő eljárások;

c) az ABA befektetési stratégiájának és azoknak az eszközöknek a megfelelő ismerete és megértése, amelyeknek az értékelésére a külső értékbecslőt kijelölték;

d) kellően jó hírnév és elegendő tapasztalat az értékelés terén.

(3) Amennyiben a külső értékbecslőt a székhelye szerinti állam hatáskörrel rendelkező hatóságánál vagy más jogalanynál kötelező szakmai nyilvántartásba venni, a szakmai garanciának tartalmaznia kell e hatóság vagy jogalany megnevezését, beleértve a vonatkozó kapcsolattartási adatokat is. A szakmai garanciának egyértelműen meg kell jelölnie a külső értékbecslőre vonatkozó jogszabályi vagy hatósági rendelkezéseket, illetve szakmai magatartási szabályokat.

74. cikk

A nyílt végű ABA-k eszközeire vonatkozó értékelés gyakorisága

(1) A nyílt végű ABA-k pénzügyi eszközeire vonatkozó értékelést minden esetben el kell végezni, amikor a 72. cikk (1) bekezdése szerint kiszámítják a befektetési jegyenkénti vagy részvényenkénti nettó eszközértéket.

(2) A nyílt végű ABA egyéb eszközeire vonatkozó értékelést évente legalább egyszer, valamint minden alkalommal el kell végezni, amikor bizonyíték van arra, hogy a legutóbb meghatározott érték már nem valós vagy nem megfelelő.

8. SZAKASZ

Az ABAK funkcióinak átruházása

[a 2011/61/EU irányelv 20. cikkének (1), (2), (4) és (5) bekezdése]

75. cikk

Általános elvek

Amikor egy vagy több funkciójának a nevében történő ellátására ad megbízást, az ABAK-nak különösen a következő általános elveknek kell megfelelnie:

a) az átruházási szerkezet nem teszi lehetővé az ABAK kötelezettségeinek vagy felelősségének megkerülését;

b) az átruházás nem érinti az ABAK ABA-val és annak befektetőivel szembeni kötelezettségeit;

c) az átruházás nem ássa alá azokat a feltételeket, amelyeknek az ABAK-nak meg kell felelnie annak érdekében, hogy a 2011/61/EU irányelvvel összhangban engedélyt kapjon és tevékenykedhessen;

d) az átruházásra vonatkozó megállapodás az ABAK és a megbízott közötti írásbeli szerződés formájában jön létre;

e) az ABAK biztosítja, hogy a megbízott az átruházott funkciókat eredményesen, valamint az alkalmazandó jogszabályokkal és hatósági rendelkezésekkel összhangban lássa el, valamint módszereket és eljárásokat hoz létre a megbízott által nyújtott szolgáltatások folyamatos felülvizsgálatára. Az ABAK megfelelő intézkedések hoz, amennyiben kiderül, hogy a megbízott nem tudja eredményesen vagy az alkalmazandó jogszabályoknak és hatósági rendelkezéseknek megfelelően ellátni a funkciókat;

f) az ABAK eredményesen felülvizsgálja az átruházott funkciókat, és kezeli az átruházással összefüggő kockázatokat. E célból az ABAK-nak mindenkor rendelkeznie kell az átruházott funkciók felügyeletéhez szükséges tapasztalattal és erőforrásokkal. Az ABAK a megállapodásban kiköti a tájékoztatáshoz, az ellenőrzéshez, továbbá a belépéshez és a hozzáféréshez való jogát, valamint a megbízottal szembeni utasítási és nyomonkövetési jogát. Az ABAK biztosítja továbbá, hogy a megbízott megfelelően felügyelje az átruházott funkciók ellátását, valamint megfelelően kezelje az átruházással kapcsolatos kockázatokat;

g) az ABAK biztosítja, hogy az átruházott funkciók vagy a funkciók ellátására vonatkozó átruházott feladat folyamatossága és minősége abban az esetben is fennmaradjon, ha az átruházás az átruházott funkcióknak vagy a funkciók ellátására vonatkozó átruházott feladatnak további harmadik fél részére történő átadásával, vagy azáltal szűnik meg, hogy azokat maga látja el;

h) az ABAK és a megbízott jogait és kötelezettségeit a megállapodás világosan meghatározza és rögzíti. Az ABAK a szerződésben különösen biztosítja utasítási és felmondási jogait, a tájékoztatáshoz való jogát, továbbá az ellenőrzésekhez, valamint a könyveléshez való hozzáférési és a helyiségekbe való belépési jogát. A megállapodásban rögzíteni kell, hogy továbbruházás csak az ABAK beleegyezésével történhet;

i) az átruházás, amennyiben portfóliókezelésre vonatkozik, összhangban van az ABA befektetési politikájával. Az ABAK utasítja a megbízottat, hogy az hogyan hajtsa végre a befektetési politikát, majd nyomon követi, hogy a megbízott folyamatosan megfelel-e ennek;

j) az ABAK gondoskodik arról, hogy a megbízott minden olyan fejleményről tájékoztassa az ABAK-ot, amely lényeges hatással lehet az átruházott funkciók eredményes és az alkalmazandó jogszabályoknak és hatósági rendelkezéseknek megfelelő ellátására;

k) az ABAK biztosítja, hogy a megbízott védje az ABAK-kal, az átruházással érintett ABA-val és az ABA befektetőivel kapcsolatos valamennyi bizalmas információt;

l) az ABAK biztosítja, hogy a megbízott készenléti tervet dolgozzon ki, hajtson végre és tartson fenn a vészhelyzetek orvoslására és a biztonsági eszközök időszakos tesztelésére, az átruházott funkciók típusának figyelembevételével.

76. cikk

Az átruházás objektív indokai

(1) Az ABAK a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak részletesen leírja, megmagyarázza és igazolja az átruházás objektív indokait. Annak vizsgálatakor, hogy az átruházás szerkezetének egésze a 2011/61/EU irányelv 20. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti objektív indokokon alapul-e, a következő kritériumokat kell figyelembe venni:

a) az üzleti tevékenység funkcióinak és folyamatainak optimalizálása;

b) költségmegtakarítás;

c) a megbízott szakértelme az ügyvitel, illetve meghatározott piacok vagy befektetések terén;

d) a megbízott hozzáférése globális kereskedési lehetőségekhez.

(2) A hatáskörrel rendelkező hatóságok kérésére az ABAK további magyarázatokkal szolgál, valamint dokumentumokat bocsát rendelkezésre annak igazolására, hogy az átruházás szerkezetének egésze objektív indokokon alapul

77. cikk

A megbízott jellemzői

(1) A megbízott elegendő erőforrásokkal rendelkezik és kellő létszámú személyzetet alkalmaz, amelynek tagjai rendelkeznek a megbízottra átruházott feladatok megfelelő ellátásához szükséges képzettséggel, tudással és szakértelemmel, valamint az átruházott feladatok ellátását támogató, megfelelő szervezeti struktúrát tart fenn.

(2) Az ABAK által átruházott tevékenységeket ténylegesen végző személyek az érintett funkciók terén kellő tapasztalattal, megfelelő elméleti ismeretekkel és megfelelő gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek. Szakképzettségük és a múltban betöltött funkcióik jellege illeszkedik az üzletmenethez.

(3) A megbízott üzleti tevékenységét ténylegesen végző személyek nem tekinthetők kellően jó hírnévvel rendelkezőnek, ha mind a jó hírnév értékelése, mind pedig az átruházott feladatok megfelelő teljesítése terén negatív bejegyzés készült róluk, vagy ha jó hírnevüket hátrányosan érintő egyéb információk állnak rendelkezésre. Ilyen negatív bejegyzésként értékelhetők többek között, de nem kizárólag az átruházott tevékenységek teljesítésével összefüggő bűncselekmények, bírósági eljárások vagy közigazgatási szankciók. Külön figyelmet kell fordítani a pénzügyi tevékenységekkel összefüggő bűncselekményekre, többek között a pénzmosás, a tisztességtelen magatartás, a csalás vagy pénzügyi bűncselekmény, a csőd vagy a fizetésképtelenség megelőzésével kapcsolatos kötelezettségekre. Az egyéb vonatkozó információk körébe tartoznak például az azt jelző információk, hogy az adott személy nem megbízható vagy nem tisztességes.

Amennyiben a megbízott az Unión belüli szakmai szolgáltatások tekintetében szabályozás hatálya alatt áll, az első albekezdésben említett tényezők az ellenkező bizonyításáig kielégítőnek tekinthetők, ha az illetékes felügyeleti hatóság az engedélyezési eljárás keretében felülvizsgálta a "jó hírnévre" vonatkozó kritériumot.

78. cikk

A portfólió- vagy kockázatkezelés átruházása

(1) Ez a cikk a portfóliókezelés, illetve a kockázatkezelés átruházására vonatkozik.

(2) A 2011/61/EU irányelv 20. cikke (1) bekezdése c) pontjának megfelelően a következő jogalanyok tekinthetők vagyonkezelés céljából engedélyezett vagy bejegyzett, továbbá felügyelet alá tartozó vállalkozásnak:

a) a 2009/65/EK irányelv alapján engedélyezett alapkezelő társaságok;

b) a 2004/39/EK irányelv alapján portfóliókezelési tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező befektetési vállalkozások;

c) a 2006/48/EK irányelv alapján engedélyezett hitelintézetek, amelyek a 2004/39/EK irányelv alapján engedéllyel rendelkeznek portfóliókezelési tevékenység végzésére;

d) a 2011/61/EU irányelv alapján engedélyezett külső ABAK-ok;

e) vagyonkezelés céljából engedélyezett vagy bejegyzett, harmadik országbeli jogalanyok, amelyek tényleges felügyeletét e harmadik országok hatáskörrel rendelkező hatóságai látják el.

(3) Amennyiben az átruházás harmadik országbeli vállalkozásra történik, a 2011/61/EU irányelv 20. cikke (1) bekezdése d) pontjának megfelelően a következő feltételeknek kell teljesülniük:

a) az ABAK székhelye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai és a megbízott vállalkozás felett felügyeletet gyakorló hatóság között írásbeli megállapodás van érvényben;

b) a megbízott vállalkozás tekintetében az a) pontban említett megállapodás lehetővé teszi a hatáskörrel rendelkező hatóságok számára, hogy:

i. kérésre megkapják a 2011/61/EU irányelvben előírt felügyeleti feladataik elvégzéséhez szükséges vonatkozó információkat;

ii. hozzáférést nyerjenek a felügyeleti feladataik ellátása tekintetében releváns, harmadik országban tartott dokumentumokhoz;

iii. a funkciókkal megbízott vállalkozás helyiségeiben helyszíni vizsgálatokat végezzenek. A helyszíni vizsgálatokra vonatkozó gyakorlati eljárások részleteit írásbeli megállapodásban kell rögzíteni;

iv. a 2011/61/EU irányelvben és annak végrehajtási intézkedéseiben előírt követelmények lehetséges megsértésének vizsgálata céljából a harmadik ország felügyeleti hatóságától a lehető legrövidebb időn belül információkat kapjanak;

v. a harmadik ország felügyeleti hatóságára és a hatáskörrel rendelkező uniós hatóságra alkalmazandó nemzeti és nemzetközi jognak megfelelően együttműködjenek a végrehajtásban a 2011/61/EU irányelvben és annak végrehajtási intézkedéseiben előírt követelmények, valamint a vonatkozó nemzeti jog megsértése esetén.

79. cikk

Eredményes felügyelet

Az átruházás abban az esetben tekinthető az ABAK eredményes felügyeletét akadályozó átruházásnak, ha:

a) az ABAK, annak könyvvizsgálói és a hatáskörrel rendelkező hatóságok ténylegesen nem férnek hozzá az átruházott funkciókhoz kapcsolódó adatokhoz és nem léphetnek be a megbízott üzlethelyiségeibe, vagy a hatáskörrel rendelkező hatóságok nem gyakorolhatják e hozzáférési jogokat;

b) a megbízott az átruházott funkciókkal összefüggésben nem működik együtt az ABAK hatáskörrel rendelkező hatóságaival;

c) az ABAK a hatáskörrel rendelkező hatóság kérésére nem bocsátja rendelkezésre az ahhoz szükséges információkat, hogy a hatóságok felügyelhessék az átruházott funkciók ellátásának a 2011/61/EU irányelvben és annak végrehajtási intézkedéseiben előírt követelményeknek való megfelelését.

80. cikk

Összeférhetetlenségek

(1) A 2011/61/EU irányelv 20. cikke (2) bekezdése b) pontjának megfelelően az annak értékelésére szolgáló kritériumok, hogy az átruházás sérti-e az ABAK vagy az ABA befektetőinek érdekeit, legalább a következőkre terjednek ki:

a) amennyiben az ABAK és a megbízott ugyanazon csoport tagja, vagy más szerződéses kapcsolatban állnak egymással, a megbízott milyen mértékben ellenőrzi az ABAK-ot vagy képes befolyásolni annak tevékenységeit;

b) amennyiben a megbízott és az érintett ABA befektetője ugyanazon csoport tagja, vagy más szerződéses kapcsolatban állnak egymással, ez a befektető milyen mértékben ellenőrzi a megbízottat vagy képes befolyásolni annak tevékenységeit;

c) annak valószínűsége, hogy a megbízott pénzügyi nyereséghez jut vagy pénzügyi veszteséget kerül el az ABA vagy az ABA befektetői kárára;

d) annak valószínűsége, hogy a megbízott érdekelt az ABAK-nak vagy az ABA-nak nyújtott szolgáltatás vagy tevékenység eredményében;

e) annak valószínűsége, hogy a megbízott pénzügyi vagy más szempontból ösztönzött arra, hogy egy másik ügyfél érdekeit részesítse előnyben az ABA vagy az ABA befektetőinek érdekeivel szemben;

f) annak valószínűsége, hogy a megbízott az ABAK-tól eltérő személytől pénz, áru vagy szolgáltatás formájában olyan ösztönzőt kapott vagy fog kapni az ABAK és az általa kezelt ABA részére nyújtott kollektívportfólió-kezelési tevékenységekkel kapcsolatban, amely eltér az adott szolgáltatás szokásos jutalékától vagy díjától.

(2) A portfólió- vagy kockázatkezelési funkció csak abban az esetben tekinthető az esetlegesen összeférhetetlenséget jelentő feladatoktól funkcionálisan és hierarchikusan elkülönítettnek, ha a következő feltételek teljesülnek:

a) a portfóliókezelési funkció ellátásában részt vevő személyek nem vesznek részt az esetlegesen összeférhetetlenséget jelentő feladatok, például az ellenőrzési feladatok ellátásában;

b) a kockázatkezelési funkció ellátásában részt vevő személyek nem vesznek részt az esetlegesen összeférhetetlenséget jelentő feladatok, például a működtetési feladatok ellátásában;

c) a kockázatkezelési funkciók ellátásában részt vevő személyek nem tartoznak a működtetési feladatok teljesítéséért felelős személyek felügyelete alá;

d) az elkülönítés a megbízott teljes hierarchikus struktúrájában, egészen annak irányító testületéig biztosított, és azt a megbízott irányító testülete és - amennyiben létezik - felügyeleti funkciója vizsgálja felül.

(3) Az esetleges összeférhetetlenségek azonosítása, kezelése, nyomon követése és az ABA befektetői előtti nyilvánosságra hozatala csak abban az esetben tekinthető megfelelőnek, ha:

a) az ABAK biztosítja, hogy a megbízott minden ésszerű lépést megtegyen a közte, valamint az ABAK, az ABA és az ABA befektetői között felmerülő esetleges összeférhetetlenségek azonosítása, kezelése és nyomon követése érdekében. Az ABAK biztosítja, hogy a megbízott rendelkezzen a 31-34. cikkben előírt eljárásokkal;

b) az ABAK biztosítja, hogy a megbízott tájékoztassa az esetleges összeférhetetlenségekről, valamint az ezen összeférhetetlenségek kezelését célzó, általa elfogadandó eljárásokról és intézkedésekről az ABAK-ot, amely a 36. cikkel összhangban tájékoztatja ezekről az ABA-t és az ABA befektetőit.

81. cikk

A továbbruházáshoz való hozzájárulás és a továbbruházás bejelentése

(1) A továbbruházás az ABAK írásbeli hozzájárulásával válik hatályossá.

Az ABAK előzetesen adott általános hozzájárulása nem tekinthető a 2011/61/EU irányelv 20. cikke (4) bekezdése a) pontjának megfelelő hozzájárulásnak.

(2) A 2011/61/EU irányelv 20. cikke (4) bekezdésének b) pontja szerint az értesítés tartalmazza a megbízott adatait, a továbbruházásban feladatot teljesítő fél engedélyezésének vagy bejegyzésének helye szerinti, hatáskörrel rendelkező hatóság nevét, az átruházott funkciókat, a továbbruházással érintett ABA-kat, az ABAK írásbeli hozzájárulásának másolatát és a továbbruházás hatálybalépésének tervezett napját.

82. cikk

Az ABA kezelőjének már nem tekinthető postafiókcég és ABAK

(1) Az ABAK postafiókcégnek minősül, és már nem tekinthető az ABA kezelőjének, ha legalább a következő helyzetek valamelyike fennáll:

a) az ABAK már nem rendelkezik az átruházott feladatok eredményes felügyeletéhez és az átruházással összefüggő kockázatok kezeléséhez szükséges szakértelemmel és forrásokkal;

b) az ABAK már nem rendelkezik a felső vezetés felelősségi körébe tartozó kulcsterületeket érintő döntéshozatali hatáskörrel vagy már nem rendelkezik a felső vezetési funkciók ellátására vonatkozó hatáskörrel, különösen az általános befektetési politika és a befektetési stratégiák végrehajtása terén;

c) az ABAK elveszíti szerződéses jogát arra, hogy megbízottjainál vizsgálatot folytasson, azokat ellenőrizze, tekintetükben hozzáféréssel rendelkezzen vagy utasításokat adjon nekik, vagy e jogok gyakorlása a gyakorlatban lehetetlenné válik;

d) az ABAK befektetéskezelési funkcióinak ellátását olyan mértékben ruházza át, hogy az jelentősen meghaladja a maga az ABAK által ellátott befektetéskezelési funkciók arányát. Az átruházás mértékének értékelésekor a hatáskörrel rendelkező hatóságok az átruházás szerkezetének egészét értékelik, figyelembe véve nemcsak az átruházás alapján kezelt eszközöket, hanem a következő kvalitatív kritériumokat is:

i. azoknak az eszközöknek a típusa, amelyekbe az ABA-t vagy az ABA nevében eljáró ABAK-ot befektették, valamint az átruházás alapján kezelt eszközök jelentősége az ABA kockázati és hozamprofilja szempontjából;

ii. az átruházás alapján kezelt eszközök jelentősége az ABA befektetési céljainak elérése szempontjából;

iii. az ABA-k befektetéseinek földrajzi és ágazati megoszlása;

iv. az ABA kockázati profilja;

v. az ABA vagy az ABA nevében eljáró ABAK által követett befektetési stratégiák típusa;

vi. az átruházott feladatok típusa a megtartott feladatokhoz képest; és

vii. a megbízottak és az általuk megbízottak összetétele, működési területük földrajzi helye és vállalati struktúrájuk, feltüntetve, hogy a megbízott jogalany az ABAK-éval azonos vállalatcsoporthoz tartozik-e.

(2) E cikk alkalmazását a Bizottság a piaci fejlemények tükrében nyomon követi. Két év elteltével a Bizottság helyzetértékelést készít, és amennyiben szükségesnek bizonyul, megteszi az azon feltételek további pontosítására irányuló intézkedéseket, amelyek alapján az ABAK-ról megállapítható, hogy tevékenységét olyan mértékben átruházta, hogy postafiókcéggé vált, és a továbbiakban nem tekinthető az ABA kezelőjének.

(3) Az EÉPH iránymutatásokat bocsáthat ki az átruházási szerkezetek uniószerte egységes értékelésének biztosítása érdekében.

IV. FEJEZET

LETÉTKEZELŐ

1. SZAKASZ

Az írásbeli szerződés elemei

[a 2011/61/EU irányelv 21. cikkének (2) bekezdése]

83. cikk

A szerződés elemei

(1) A 2011/61/EU irányelv 21. cikke (2) bekezdésének megfelelően a letétkezelő kijelöléséről szóló szerződés egyrészt a letétkezelő, másrészt az ABAK, illetve adott esetben az ABA között jön létre, és legalább a következő elemeket tartalmazza:

a) a letétkezelő által nyújtandó szolgáltatásoknak és azoknak az eljárásoknak a leírása, amelyeket azon eszköztípusok tekintetében kell elfogadni, amelyekbe az ABA befektethet, és amelyeket azután a letétkezelőre bíznak;

b) a letétkezelési és a felügyeleti funkció ellátási módjának leírása, amely mód azoknak az eszközöknek a típusától és azoktól a földrajzi régióktól függ, amelyekbe az ABA be kíván fektetni. A letétkezelési feladatok tekintetében ez a leírás országlistákat foglal magában, valamint tartalmazza az országok e listára való felkerülésére, illetve adott esetben az onnan történő törlésére vonatkozó eljárásokat. Ennek azon eszközök tekintetében, amelyekbe az ABA befektethet, összhangban kell lennie az ABA alapszabályában, létesítő okiratában és ajánlattételi dokumentumában szereplő információkkal.

c) nyilatkozat arról, hogy a letétkezelő felelősségét letétkezelési funkcióinak átruházása nem érinti, kivéve, ha a letétkezelő a 2011/61/EU irányelv 21. cikkének (13) és (14) bekezdésével összhangban kizárta a felelősségét;

d) a szerződés érvényességi ideje, valamint módosításának és megszűnésének feltételei, beleértve azokat a helyzeteket is, amelyek a szerződés megszűnéséhez vezethetnek, valamint a szerződés felmondására vonatkozó eljárásra, és adott esetben azokra az eljárásokra vonatkozó részletek, amelyekkel a letétkezelőnek továbbítania kell a vonatkozó információkat jogutódjának;

e) az alkalmazandó jogszabályokkal és hatósági rendelkezésekkel összhangban a felekre vonatkozó titoktartási kötelezettségek. Ezek a kötelezettségek nem akadályozhatják a hatáskörrel rendelkező hatóságokat abban, hogy hozzáférjenek a releváns dokumentumokhoz és információkhoz;

f) azon eszközök és eljárások, amelyek útján a letétkezelő az ABAK vagy az ABA részére továbbítja azokat a vonatkozó információkat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az teljesíthesse feladatait, ideértve az eszközökhöz kapcsolódó jogok gyakorlását, valamint annak érdekében, hogy az ABAK és az ABA kellő időben és pontossággal áttekintést kapjon az ABA számláiról;

g) azon eszközök és eljárások, amelyek útján az ABAK vagy az ABA továbbít minden vonatkozó információt, vagy biztosítja, hogy a letétkezelő hozzáférjen azokhoz az információkhoz, amelyek szükségesek ahhoz, hogy teljesíthesse feladatait, beleértve azokat az eljárásokat, amelyek biztosítják, hogy a letétkezelő tájékoztatást kap az ABA vagy az ABAK által kijelölt egyéb felektől;

h) arra vonatkozó információk, hogy a letétkezelő vagy a 2011/61/EU irányelv 21. cikkének (11) bekezdésével összhangban letétkezelési funkciókkal megbízott harmadik fél a rá bízott eszközöket újból felhasználhatja-e, és adott esetben az ilyen újbóli felhasználásra vonatkozó feltételek;

i) a követendő eljárások arra az esetre, ha az ABA alapszabályának, létesítő okiratának vagy ajánlattételi dokumentumainak módosítását mérlegelik, azoknak a helyzeteknek a részletezésével, amelyekben a letétkezelőt tájékoztatni kell, vagy ha a módosítás véghezviteléhez a letétkezelő előzetes beleegyezése szükséges;

j) minden olyan információ, amelyet az ABA befektetési jegyeinek vagy részvényeinek eladásával, jegyzésével, visszaváltásával, kibocsátásával, törlésével vagy visszavásárlásával kapcsolatban ki kell cserélni egyrészről az ABA, az ABAK, az ABA vagy az ABAK nevében eljáró harmadik fél, másrészről a letétkezelő között;

k) minden olyan információ, amelyet a letétkezelő felügyeleti és ellenőrzési funkciójának ellátásával kapcsolatban ki kell cserélni az ABA, az ABAK, az ABA vagy az ABAK nevében eljáró harmadik fél és a letétkezelő között;

l) amennyiben a szerződő felek harmadik feleket kívánnak kijelölni a rájuk háruló feladatok egy részének elvégzésére, kötelezettségvállalás, amely szerint rendszeresen rendelkezésre bocsátják a kijelölt harmadik fél adatait, valamint kérésre tájékoztatást nyújtanak a harmadik fél kiválasztására szolgáló szempontokról és a kiválasztott harmadik fél által végzett tevékenység ellenőrzése érdekében tett lépésekről;

m) a szerződő felek feladataira és felelősségére vonatkozó információk a pénzmosás megelőzésével és adott esetben a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemmel kapcsolatos kötelezettségek terén;

n) tájékoztatás az ABA nevében, illetve az ABA nevében eljáró ABAK nevében nyitott folyószámlákról és azokról az eljárásokról, amelyek biztosítják, hogy a letétkezelőt tájékoztatják, ha az ABA nevében vagy az ABA nevében eljáró ABAK nevében új számlát nyitnak;

o) a letétkezelő eszkalációs eljárásainak részletes leírása, beleértve azoknak a személyeknek az adatait, akikkel a letétkezelőnek az ABA-n, illetve adott esetben az ABAK-on belül fel kell vennie a kapcsolatot, ha elindít egy ilyen eljárást;

p) a letétkezelő kötelezettségvállalása arra, hogy értesíti az ABAK-ot, ha megállapítja, hogy az eszközök elkülönítése nem, vagy már nem elegendő a 2011/61/EU irányelv 21. cikkének (11) bekezdésével összhangban, meghatározott joghatósági területen letétkezelési funkciókkal megbízott harmadik fél fizetésképtelensége elleni védelem biztosítására;

q) azok az eljárások, amelyek biztosítják, hogy a letétkezelő feladatai tekintetében felvilágosítást kérhet az ABAK, illetve adott esetben az ABA magatartásáról, valamint értékelheti a kapott információk minőségét, akár az ABA, és adott esetben az ABAK könyvelésébe való betekintés vagy helyszíni látogatások útján is;

r) azok az eljárások, amelyek biztosítják, hogy az ABAK, illetve adott esetben az ABA a letétkezelő szerződéses kötelezettségei tekintetében felülvizsgálhatja a letétkezelő teljesítményét.

(2) Az a)-r) pontban meghatározott eszközök és eljárások részletes leírását a letétkezelő kijelöléséről szóló szerződés, illetve a szerződés későbbi módosításai tartalmazzák.

(3) A (2) bekezdésben említett, a letétkezelő kijelöléséről szóló szerződést, illetve a szerződés későbbi módosításait írásba kell foglalni.

(4) A felek megállapodhatnak abban, hogy a közöttük áramló információk összességét vagy egy részét elektronikusan továbbítják, feltéve, hogy biztosított ezen információk megfelelő rögzítése.

(5) A nemzeti jog eltérő rendelkezése hiányában nem kötelező minden egyes ABA-ra külön írásbeli szerződést kötni; az ABAK és a letétkezelő keretmegállapodást köthet, amely felsorolja az adott ABAK által kezelt azon ABA-kat, amelyekre a megállapodás vonatkozik.

(6) A letétkezelő kijelöléséről szóló szerződésre és a későbbi megállapodásokra alkalmazandó nemzeti jogot meg kell határozni.

2. SZAKASZ

A harmadik országbeli letétkezelőkre vonatkozó prudenciális szabályozás és felügyelet értékelésének általános kritériumai

[a 2011/61/EU irányelv 21. cikke (6) bekezdésének b) pontja]

84. cikk

A harmadik országbeli letétkezelőre vonatkozó prudenciális szabályozás és felügyelet értékelésének kritériumai

A 2011/61/EU irányelv 21. cikke (6) bekezdése b) pontjának alkalmazásában a harmadik országbeli letétkezelőre vonatkozó prudenciális szabályozás és felügyelet eredményességét, azt, hogy annak hatálya megegyezik-e az uniós jog szerinti szabályozás hatályával, és annak tényleges végrehajtását a következő kritériumok alapján értékelik:

a) a letétkezelőt olyan hatáskörrel rendelkező hatóság engedélyezi és felügyeli folyamatosan, amely megfelelő forrásokkal rendelkezik feladatai ellátásához;

b) a harmadik ország joga meghatározza a letétkezelőként történő engedélyezés kritériumait, amelyek hatálya megegyezik az Unión belül a hitelintézeti vagy befektetési vállalkozási tevékenység folytatására vonatkozó kritériumok hatályával;

c) a harmadik országbeli letétkezelőre vonatkozó tőkekövetelmények hatálya megegyezik az Unióban attól függően alkalmazandó tőkekövetelmények hatályával, hogy a letétkezelő ugyanolyan jellegű-e, mint egy uniós hitelintézet vagy befektetési vállalkozás;

d) a harmadik országbeli letétkezelőre vonatkozó működési feltételek hatálya megegyezik a letétkezelő jellegétől függően az Unión belüli hitelintézetekre vagy befektetési vállalkozásokra vonatkozó működési feltételek hatályával;

e) az ABA letétkezelője által végzett, meghatározott feladatok teljesítésére vonatkozó, a harmadik ország joga szerinti követelmények hatálya megegyezik a 2011/61/EU irányelv 21. cikkének (7)-(15) bekezdésében és végrehajtási intézkedéseiben, valamint a vonatkozó nemzeti jogban előírt követelmények hatályával;

f) a harmadik ország joga kellően visszatartó erejű végrehajtási intézkedések alkalmazását írja elő arra az esetre, ha a letétkezelő megsérti az a)-e) pontban említett követelményeket és feltételeket.

3. SZAKASZ

Letétkezelői funkciók, átvilágítási feladatok és elkülönítési kötelezettség

[a 2011/61/EU irányelv 21. cikkének (7)-(9) bekezdése és 21. cikke (11) bekezdése c) pontja és d) pontjának iii. alpontja]

85. cikk

A pénzmozgások nyomon követése - általános követelmények

(1) Amennyiben a 2011/61/EU irányelv 21. cikkének (7) bekezdésében említett jogalanynál az ABA nevében, az ABA nevében eljáró ABAK nevében vagy az ABA nevében eljáró letétkezelő nevében folyószámlát tartanak fenn vagy nyitottak, az ABAK biztosítja, hogy a letétkezelő feladatai teljesítésének kezdetétől folyamatosan megkapja a kötelezettségei teljesítéséhez szükséges minden vonatkozó információt.

(2) Annak érdekében, hogy biztosított legyen az ABA folyószámlájára vonatkozó információkhoz való hozzáférés, valamint az ABA pénzmozgásaira való világos rálátás, a letétkezelőt legalább:

a) kijelölésekor tájékoztatni kell az ABA nevében vagy az ABA nevében eljáró ABAK nevében nyitott valamennyi meglévő folyószámláról;

b) tájékoztatni kell az ABA által vagy az ABA nevében eljáró ABAK által nyitott új folyószámlákról;

c) tájékoztatni kell a harmadik fél jogalanynál nyitott folyószámlákkal kapcsolatos információkról, amely tájékoztatást közvetlenül e harmadik felektől kell kapnia.

86. cikk

Az ABA pénzmozgásainak nyomon követése

A letétkezelő biztosítja az ABA pénzmozgásainak eredményes és megfelelő nyomon követését és különösen legalább:

a) biztosítja, hogy az ABA pénzeszközeit az ABA műveletei céljából folyószámlanyitást előíró érintett piacokon a 2006/73/EK irányelv 18. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett jogalanyoknál nyitott számlákon tartsák nyilván, amely jogalanyokra olyan prudenciális szabályok és felügyelet vonatkozik, amelynek hatálya megegyezik az uniós jog hatályával, amelyet ténylegesen végrehajtanak és amely összhangban van a 2006/73/EK irányelv 16. cikkében meghatározott elvekkel;

b) a pénzmozgások egyeztetésére vonatkozóan eredményes és megfelelő eljárásokat alkalmaz, és ezeket az egyeztetéseket naponta, vagy ritka pénzmozgások esetén a pénzmozgások bekövetkezésekor végzi;

c) megfelelő eljárásokat alkalmaz a jelentős pénzmozgásoknak és különösen azon pénzmozgásoknak a munkanap végén történő azonosítására, amelyek esetleg nem egyeztethetők össze az ABA műveleteivel;

d) rendszeresen felülvizsgálja ezeknek az eljárásoknak a megfelelőségét, beleértve az egyeztetési folyamat legalább évente egyszeri teljes felülvizsgálatát, és biztosítja, hogy az egyeztetési folyamat kiterjedjen az ABA nevében, az ABA nevében eljáró ABAK nevében vagy az ABA nevében eljáró letétkezelő nevében nyitott folyószámlákra;

e) folyamatosan nyomon követi az egyeztetések eredményeit és az egyeztetési eljárások során azonosított eltérések nyomán hozott intézkedéseket, és haladéktalanul értesíti az ABAK-ot, ha valamely szabálytalanságot nem orvosoltak, továbbá a hatáskörrel rendelkező hatóságokat is, ha a helyzet nem tisztázható, illetve adott esetben nem korrigálható;

f) ellenőrzi, hogy a likviditási pozíciókra vonatkozó saját nyilvántartása összhangban áll-e az ABAK nyilvántartásával. Az ABAK biztosítja, hogy a letétkezelő a harmadik félnél nyitott folyószámlával kapcsolatos minden utasítást és információt megkapjon, hogy ezáltal a letétkezelő lefolytathassa saját egyeztetési eljárását.

87. cikk

A jegyzésekkel kapcsolatos feladatok

Az ABAK biztosítja, hogy az ABA befektetési jegyeinek vagy részvényeinek jegyzése során a befektetők által vagy a nevükben teljesített befizetésekről a letétkezelőt minden munkanap végén tájékoztassák, ha az ABAK, az ABA vagy az ABA nevében eljáró fél, például egy transzferügynök ilyen befizetést vagy megbízást kap a befektetőtől. Az ABAK biztosítja, hogy a letétkezelő minden vonatkozó információt megkapjon, amelyre szüksége van annak biztosításához, hogy a 2011/61/EU irányelv 21. cikke (7) bekezdésében előírt rendelkezésekkel összhangban a befizetéseket a letétkezelő az ABA nevében vagy az ABA nevében eljáró ABAK nevében vagy az ABA nevében eljáró letétkezelő nevében nyitott folyószámlákon jóváírják.

88. cikk

A letétben őrizendő pénzügyi eszközök

(1) A letétkezelő letétkezelési feladatai a következő követelmények teljesülése esetén terjednek ki az ABA vagy az ABA nevében eljáró ABAK tulajdonában lévő azon pénzügyi eszközökre, amelyek fizikailag nem szállíthatók le a letétkezelőnek:

a) ezek a pénzügyi eszközök átruházható értékpapírok, beleértve a 2009/65/EK irányelv 51. cikke (3) bekezdésének utolsó albekezdésében és a 2007/16/EK bizottsági irányelv ( 4 ) 10. cikkében említettek szerinti, származtatott termékeket tartalmazó átruházható értékpapírokat is, pénzpiaci eszközök vagy kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyei;

b) ezeket a pénzügyi eszközöket a letétkezelő nevében közvetlenül vagy közvetve nyilván lehet tartani vagy számlán lehet tartani.

(2) Azokat a pénzügyi eszközöket, amelyeket az alkalmazandó nemzeti joggal összhangban az ABA nevében csak közvetlenül maga a kibocsátó vagy megbízottja, például egy könyvvezető vagy egy transzferügynök tart nyilván, nem kell letétben őrizni.

(3) A letétkezelő letétkezelési feladatai mindenkor kiterjednek az ABA vagy az ABA nevében eljáró ABAK tulajdonában lévő azon pénzügyi eszközökre, amelyek fizikailag leszállíthatók a letétkezelőnek.

89. cikk

A letétben őrzött eszközökkel kapcsolatos letétkezelési feladatok

(1) A letétben őrizendő pénzügyi eszközök tekintetében a 2011/61/EU irányelv 21. cikke (8) bekezdésének a) pontjában meghatározott kötelezettségeknek való megfelelés érdekében a letétkezelő legalább a következőket biztosítja:

a) a 2011/61/EU irányelv 21. cikke (8) bekezdése a) pontjának ii. alpontjával összhangban a pénzügyi eszközök megfelelő nyilvántartása;

b) a nyilvántartások és az elkülönített számlák vezetésének módja biztosítja azok pontosságát, és e nyilvántartások különösen rögzítik az ABA pénzügyi eszközeinek és pénzeszközeinek való megfelelést;

c) szükség szerinti gyakorisággal egyeztetéseket végez a letétkezelő belső számlái és nyilvántartásai, valamint a 2011/61/EU irányelv 21. cikkének (11) bekezdésével összhangban a letétkezelési funkciókkal megbízott valamely harmadik fél belső számlái és nyilvántartásai között;

d) a befektetők magas szintű védelmének biztosítása érdekében a letétben őrzött pénzügyi eszközökkel kapcsolatosan kellő gondossággal jár el;

e) a letétkezelési lánc egészében értékeli és nyomon követi a letétkezelési kockázatokat, és az ABAK-ot tájékoztatja az azonosított jelentős kockázatokról;

f) megfelelő szervezeti megoldások bevezetésével minimalizálja a pénzügyi eszközöknek vagy e pénzügyi eszközökkel kapcsolatos jogoknak a csalásból, nem megfelelő ügyvitelből, nem megfelelő nyilvántartás-vezetésből vagy gondatlanságból eredő elvesztésének vagy csökkenésének kockázatát;

g) ellenőrzi az ABA eszközök feletti tulajdonjogát, illetve az ABA nevében eljáró ABAK eszközök feletti tulajdonjogát.

Az első albekezdés c) pontjával összefüggésben az egyeztetések gyakoriságát a következők alapján kell meghatározni:

a) az ABA szokásos kereskedési tevékenysége;

b) a szokásos kereskedési tevékenységen kívül eső kereskedési ügyletek;

c) bármely más olyan ügyfél nevében zajló kereskedési ügylet, akinek az eszközeit a harmadik fél ugyanazon a pénzügyieszköz-számlán tartja, mint az ABA eszközeit.

(2) Amennyiben a letétkezelő a 2011/61/EU irányelv 21. cikkének (11) bekezdésével összhangban harmadik felet bízott meg a letétkezelési funkciókkal, továbbra is vonatkoznak rá az e cikk (1) bekezdésének a)-e) pontjában meghatározott követelmények. Biztosítania kell továbbá, hogy a harmadik fél megfeleljen az (1) bekezdés b)-g) pontjában meghatározott követelményeknek és a 99. cikkben előírt elkülönítési kötelezettségeknek.

(3) A letétkezelőnek az (1) és (2) bekezdésben említett letétkezeléssel kapcsolatos feladatai az áttekintés szintjén vonatkoznak az ABA vagy az ABA nevében eljáró ABAK által közvetlenül vagy közvetve ellenőrzött pénzügyi struktúrák, illetve adott esetben jogi struktúrák mögöttes eszközeire.

Az első albekezdésben említett követelmény nem vonatkozik az alapok alapjainak struktúráira vagy a master-feeder struktúrákra, amennyiben az alapul szolgáló alapok rendelkeznek az ezen alapok eszközeit letétben őrző letétkezelővel.

90. cikk

A tulajdonjog-ellenőrzéssel és a nyilvántartás-vezetéssel kapcsolatos letétkezelési feladatok

(1) Az ABAK a letétkezelő feladatai teljesítésének kezdetétől folyamatosan a letétkezelő rendelkezésére bocsát minden vonatkozó információt, amely a 2011/61/EU irányelv 21. cikke (8) bekezdésének b) pontja szerinti kötelezettségei teljesítéséhez szükséges, valamint biztosítja, hogy harmadik felek a letétkezelő rendelkezésére bocsássanak minden vonatkozó információt.

(2) A 2011/61/EU irányelv 21. cikke (8) bekezdésének b) pontjában meghatározott kötelezettségeknek való megfelelés érdekében a letétkezelő legalább:

a) haladéktalanul hozzáfér a tulajdonjog-ellenőrzési és nyilvántartás-vezetési feladatainak ellátásához szükséges vonatkozó információkhoz, beleértve a letétkezelő részére harmadik felek által nyújtandó információkat;

b) elegendő és megbízható információval rendelkezik ahhoz, hogy meggyőződjön az ABA eszközök feletti tulajdonjogáról vagy az ABA nevében eljáró ABAK eszközök feletti tulajdonjogáról;

c) nyilvántartást vezet azokról az eszközökről, amelyek megállapítása szerint az ABA vagy az ABA nevében eljáró ABAK tulajdonát képezik. E kötelezettség teljesítése érdekében a letétkezelő:

i. az ABA nevében nyilvántartásában szerepelteti azokat az eszközöket, amelyek megállapítása szerint az ABA vagy az ABA nevében eljáró ABAK tulajdonát képezik, beleértve azok névleges összegét;

ii. bármikor átfogó és naprakész leltárt tud rendelkezésre bocsátani az ABA eszközeiről, beleértve azok névleges összegét.

A (2) bekezdés c) pontja ii. alpontjának alkalmazásában a letétkezelő gondoskodik arról, hogy olyan eljárások álljanak rendelkezésre, amelyek biztosítják, hogy a nyilvántartott eszközöket ne lehessen átengedni, átruházni, kicserélni vagy leszállítani a letétkezelő vagy megbízottja ezen ügyletekről történő tájékoztatása nélkül, valamint, hogy az értett harmadik fél azonnali hozzáférést biztosítson a letétkezelő számára az egyes ügyletek és pozíciók igazoló okirataihoz. Az ABAK biztosítja, hogy eszközértékesítés vagy eszközök megszerzése esetén, illetve pénzügyi eszközök kibocsátását eredményező vállalati intézkedés esetén az érintett harmadik fél minden esetben haladéktalanul, de legalább évente egyszer a letétkezelő rendelkezésére bocsássa az igazolásokat vagy más igazoló okiratot.

(3) A letétkezelő minden esetben biztosítja, hogy az ABAK megfelelő eljárásokkal rendelkezzen, és azokat alkalmazza annak ellenőrzésére, hogy az általa kezelt ABA által megszerzett eszközöket az ABA nevében vagy az ABA nevében eljáró ABAK nevében megfelelően nyilvántartják, továbbá annak ellenőrzésére, hogy fennáll-e az összhang az ABAK-ok nyilvántartásában szereplő pozíciók és azon eszközök között, amelyekről a letétkezelő megállapította, hogy az ABA vagy az ABA nevében eljáró ABAK tulajdonát képezik. Az ABAK biztosítja, hogy a letétkezelő az ABA eszközeivel kapcsolatos minden utasítást és vonatkozó információt megkapjon, hogy ezáltal a letétkezelő lefolytathassa saját ellenőrzési és egyeztetési eljárását.

(4) A letétkezelő eszkalációs eljárást dolgoz ki és alkalmaz azokra a helyzetekre, amelyekben eltérést állapítanak meg, beleértve az ABAK és a hatáskörrel rendelkező hatóság értesítését, ha a helyzet nem tisztázható, illetve adott esetben nem korrigálható.

(5) A letétkezelőnek az (1)-(4) bekezdésben említett letétkezelési feladatai az áttekintés szintjén vonatkoznak az ABA vagy az ABA nevében eljáró ABAK által a mögöttes eszközökbe történő befektetés céljából létrehozott pénzügyi struktúrák, illetve adott esetben jogi struktúrák mögöttes eszközeire, amelyeket közvetlenül vagy közvetve az ABA vagy az ABA nevében eljáró ABAK ellenőriz.

Az első albekezdésben említett követelmény nem vonatkozik az alapok alapjainak struktúráira és a master-feeder struktúrákra, amennyiben az alapul szolgáló alapok olyan letétkezelővel rendelkeznek, amely az említett alapok eszközeire vonatkozóan tulajdonjog-ellenőrzési és nyilvántartás-vezetési funkciókat lát el.

91. cikk

A prime brókerek jelentési kötelezettségei

(1) Amennyiben prime brókert jelöltek ki, az ABAK gondoskodik arról, hogy a kijelölés napjától megállapodás biztosítsa, hogy a prime bróker tartós adathordozón köteles a letétkezelő rendelkezésére bocsátani különösen egy kimutatást, amely a következő információkat tartalmazza:

a) a (3) bekezdésben felsorolt tételek értéke minden munkanap végén;

b) minden más kérdésre vonatkozó részletek, amelyek szükségesek annak biztosításához, hogy az ABA letétkezelője naprakész és pontos adatokkal rendelkezzen azoknak az eszközöknek az értékéről, amelyeknek letéti őrzését a 2011/61/EU irányelv 21. cikke (11) bekezdésének megfelelően átruházták.

(2) Az (1) bekezdésben említett kimutatást legkésőbb az azt követő munkanap végén kell az ABA letétkezelőjének rendelkezésére bocsátani, amely napra vonatkozik.

(3) Az (1) bekezdés a) pontjában említett tételek a következőket tartalmazzák:

a) az ABA-ra vonatkozóan a prime brókernél lévő eszközök összértéke, amennyiben a 2011/61/EU irányelv 21. cikkének (11) bekezdésével összhangban a letétkezelési funkciókat átruházták, a következők mindegyikének értéke:

i. az ABA-nak nyújtott készpénzkölcsönök és a felhalmozódott kamat;

ii. az ABA nevében kötött nyitott rövid pozíció alapján az ABA által visszaszolgáltatandó értékpapírok;

iii. a határidős ügyletek alapján az ABA által fizetendő aktuális elszámolási összegek;

iv. az ABA nevében kötött rövid pozíciók tekintetében a short ügyletek prime brókernél lévő készpénzbevételei;

v. az ABA nevében kötött nyitott határidős ügyletek tekintetében a prime brókernél lévő készpénzletétek. Ez a kötelezettség a 87. és 88. cikk szerinti kötelezettségeken felül merül fel;

vi. az ABA nevében kötött, tőzsdén kívüli ügyletek nyitott pozícióinak lezárását követően az aktuális piaci átértékelés szerinti kitettségek;

vii. az ABA prime brókerrel szembeni összes biztosított kötelezettsége; és

viii. az ABA-val kapcsolatos minden egyéb eszköz;

b) a 2011/61/EU irányelv 21. cikke (8) bekezdésének b) pontjában említett egyéb eszközök értéke, amelyeket a prime bróker a prime bróker kijelöléséről szóló megállapodás alapján kötött, biztosított ügyletek tekintetében biztosítékként tart;

c) az eszközök értéke, amennyiben a prime bróker az ABA eszközei tekintetében használati jogot gyakorolt;

d) azoknak az intézményeknek a felsorolása, amelyeknél a prime bróker az ABA nevében vagy az ABA nevében eljáró ABAK nevében nyitott számlán az ABA pénzeszközeit tartja vagy tarthatja a 2011/61/EU irányelv 21. cikkének (7) bekezdése alapján.

92. cikk

Felügyeleti feladatok - általános követelmények

(1) Kijelölésekor a letétkezelő értékeli az ABA stratégiájának és az ABAK szervezetének jellegével, nagyságrendjével és összetettségével kapcsolatos kockázatokat annak érdekében, hogy az ABA-nak és azoknak az eszközöknek megfelelő felügyeleti eljárásokat dolgozzon ki, majd hajtson végre és alkalmazzon, amelyekbe az ABA befektet. Ezeket az eljárásokat rendszeresen aktualizálni kell.

(2) A 2011/61/EU irányelv 21. cikkének (9) bekezdése szerinti felügyeleti feladatainak ellátása során a letétkezelő utólagos ellenőrzésnek és vizsgálatnak veti alá az ABAK, az ABA vagy a kijelölt harmadik fél felelősségi körébe tartozó folyamatokat és eljárásokat. A letétkezelő minden körülmények között biztosítja, hogy megfelelő ellenőrzési és egyeztetési eljárások álljanak rendelkezésre, amelyeket végre kell hajtani, alkalmazni kell és gyakori rendszerességgel felül kell vizsgálni. Az ABAK biztosítja, hogy a letétkezelő az ABA eszközeivel és műveleteivel kapcsolatos minden utasítást és vonatkozó információt megkapjon, hogy ezáltal a letétkezelő lefolytathassa saját ellenőrzési és egyeztetési eljárását.

(3) A letétkezelő világos és átfogó eszkalációs eljárást hoz létre azoknak a helyzeteknek a kezelésére, amelyek esetében felügyeleti feladatai végrehajtása során lehetséges szabálytalanságokat tár fel; ezen eljárás részletes leírását kérésre az ABAK hatáskörrel rendelkező hatóságainak rendelkezésére bocsátja.

(4) Az ABAK a letétkezelő feladatai teljesítésének kezdetétől folyamatosan a letétkezelő rendelkezésére bocsát minden vonatkozó információt, amely a 2011/61/EU irányelv 21. cikke (9) bekezdése szerinti kötelezettségei teljesítéséhez szükséges, beleértve azokat az információkat is, amelyeket harmadik feleknek kell a letétkezelő rendelkezésére bocsátaniuk. Az ABAK a meglévő eljárások megfelelőségének és alkalmazhatóságának garantálása érdekében biztosítja különösen, hogy a letétkezelő hozzáféréssel rendelkezzen a könyveléshez, és helyszíni látogatásokat tehessen az ABAK, valamint az ABA vagy az ABAK által kijelölt bármely szolgáltató, például ügykezelők vagy külső értékbecslők helyiségeiben, illetve adott esetben felülvizsgálhassa a bejegyzett független könyvvizsgálók vagy más szakértők által elismert külső tanúsításokról szóló jelentéseket és nyilatkozatokat.

93. cikk

A jegyzésekkel és visszaváltásokkal kapcsolatos feladatok

A 2011/61/EU irányelv 21. cikke (9) bekezdése a) pontjának való megfelelés érdekében a letétkezelő a következő követelményeket teljesíti:

1. A letétkezelő biztosítja, hogy az ABA, az ABAK vagy a kijelölt jogalany megfelelő és következetes eljárást hozott létre, hajt végre és alkalmaz annak érdekében, hogy:

i. egyeztesse a jegyzési megbízásokat a jegyzésből befolyt bevételekkel, valamint a befektetési jegyek vagy részvények számát az ABA által beszedett, a jegyzésből befolyt bevételekkel;

ii. egyeztesse a visszaváltási megbízásokat a kifizetett visszaváltásokkal, valamint a törölt befektetési jegyek vagy részvények számát az ABA által kifizetett visszaváltásokkal;

iii. rendszeresen ellenőrizze az egyeztetési eljárás megfelelőségét.

Az i., ii. és iii. pont alkalmazásában a letétkezelő különösen rendszeresen ellenőrzi az ABA számláján lévő összes befektetési jegy vagy részvény számának összhangját az ABA nyilvántartásában szereplő összes kibocsátott részvény vagy befektetési jegy számával.

2. A letétkezelő biztosítja és ellenőrzi, hogy az ABA befektetési jegyeinek vagy részvényeinek eladására, kibocsátására, visszavásárlására, visszaváltására és törlésére vonatkozó eljárások megfeleljenek az alkalmazandó nemzeti jognak és az ABA alapszabályának vagy létesítő okiratának, valamint ellenőrzi ezen eljárások tényleges végrehajtását.

3. A letétkezelő által végzett ellenőrzések gyakoriságának összhangban kell lennie a jegyzések és visszaváltások gyakoriságával.

94. cikk

A befektetési jegyek/részvények értékelésével kapcsolatos feladatok

(1) A 2011/61/EU irányelv 21. cikke (9) bekezdése b) pontjának való megfelelés érdekében a letétkezelő:

a) folyamatosan ellenőrzi, hogy a 2011/61/EU irányelv 19. cikkével és annak végrehajtási intézkedéseivel, valamint az ABA alapszabályával és létesítő okiratával összhangban az eszközök értékelésére vonatkozóan megfelelő és következetes eljárásokat hoztak létre és alkalmaznak; és

b) biztosítja az értékelési politikák és eljárások tényleges végrehajtását és rendszeres felülvizsgálatát.

(2) A letétkezelő eljárásait az ABA 2011/61/EU irányelv 19. cikkében és annak végrehajtási intézkedéseiben előírtak szerinti értékelési politikájában meghatározott gyakorisággal összhangban lévő gyakorisággal kell lefolytatni.

(3) Amennyiben a letétkezelő úgy ítéli meg, hogy az ABA részvényei vagy befektetési jegyei értékének kiszámítása nem az alkalmazandó jognak vagy az ABA alapszabályának vagy a 2011/61/EU irányelv 19. cikkének megfelelően történt, értesíti az ABAK-ot, illetve adott esetben az ABA-t, és biztosítja, hogy időben meghozzák az ABA befektetői érdekét legjobban szolgáló korrekciós intézkedéseket.

(4) Külső értékbecslő kijelölése esetén a letétkezelő ellenőrzi, hogy a külső értékbecslő kijelölése összhangban van-e a 2011/61/EU irányelv 19. cikkével és végrehajtási intézkedéseivel.

95. cikk

Az ABAK utasításainak végrehajtásával kapcsolatos feladatok

A 2011/61/EU irányelv 21. cikke (9) bekezdése c) pontjának való megfelelés érdekében a letétkezelő legalább:

a) megfelelő eljárásokat hoz létre és hajt végre annak ellenőrzésére, hogy az ABA és az ABAK megfelel-e az alkalmazandó jogszabályoknak és hatósági rendelkezéseknek, valamint az ABA alapszabályának és létesítő okiratának. A letétkezelő különösen nyomon követi az ABA megfelelését az ABA ajánlattételi dokumentumaiban meghatározott befektetési korlátozásoknak és tőkeáttételi korlátoknak. Ezeknek az eljárásoknak az ABA jellegével, nagyságrendjével és összetettségével arányosaknak kell lenniük;

b) eszkalációs eljárást hoz létre és hajt végre abban az esetben, ha az ABA megsértette az a) pontban említett korlátok vagy korlátozások valamelyikét.

96. cikk

Az ügyletek időben történő elszámolásával kapcsolatos feladatok

(1) A 2011/61/EU irányelv 21. cikke (9) bekezdése d) pontjának való megfelelés érdekében a letétkezelő eljárást hoz létre azoknak a helyzeteknek a feltárására, amelyekben az ABA vagy az ABA nevében eljáró ABAK eszközeit érintő műveletekkel kapcsolatos díjazást a szokásos időn belül nem fizetik meg az ABA-nak, az ABA értesíti az ABAK-ot, és abban az esetben, ha a helyzetet nem orvosolták, amennyiben lehetséges, kéri az üzletféltől a pénzügyi eszköz visszatérítését.

(2) Amennyiben az ügyletekre nem szabályozott piacon kerül sor, a szokásos határidőket az ügylethez (tőzsdén kívüli származtatott ügylet vagy ingatlanokba, illetve magántulajdonban lévő vállalkozásokba történő befektetések) kapcsolódó feltételek figyelembevételével kell értékelni.

97. cikk

Az ABA bevételeinek felosztásával kapcsolatos feladatok

(1) A 2011/61/EU irányelv 21. cikke (9) bekezdése e) pontjának való megfelelés érdekében a letétkezelő:

a) biztosítja, hogy az ABAK általi bejelentést követően a nettó bevétel kiszámítása az ABA alapszabályával, létesítő okiratával és az alkalmazandó nemzeti joggal összhangban történjen;

b) biztosítja, hogy megfelelő intézkedéseket hozzanak, ha az ABA könyvvizsgálói fenntartásokkal fogadták el az éves pénzügyi kimutatásokat. Az ABA vagy az ABA nevében eljáró ABAK a letétkezelő rendelkezésére bocsátja a pénzügyi kimutatásokkal kapcsolatos fenntartásokat; és

c) az ABAK általi bejelentést követően ellenőrzi az osztalékkifizetések, és adott esetben a nyereségrészesedések teljességét és pontosságát.

(2) Amennyiben a letétkezelő úgy ítéli meg, hogy a bevételszámítás nem az alkalmazandó jognak vagy az ABA alapszabályának vagy létesítő okiratának megfelelően történt, értesíti az ABAK-ot, illetve adott esetben az ABA-t, és biztosítja, hogy időben meghozzák az ABA befektetői érdekét legjobban szolgáló korrekciós intézkedéseket.

98. cikk

Átvilágítás

(1) A 2011/61/EU irányelv 21. cikke (11) bekezdésének c) pontjában meghatározott kötelezettségek teljesítése érdekében a letétkezelő megfelelően dokumentált átvilágítási eljárást hajt végre és alkalmaz a megbízott kiválasztására és folyamatos nyomon követésére. Ezt az eljárást rendszeresen, de legalább évente egyszer felül kell vizsgálni, és a hatáskörrel rendelkező hatóságok rendelkezésére kell bocsátani.

(2) A 2011/61/EU irányelv 21. cikkének (11) bekezdésével összhangban a letétkezelési funkciókkal megbízott harmadik fél kiválasztásánál és kijelölésénél a letétkezelő kellő szakértelemmel, körültekintéssel és gondossággal jár el annak érdekében, hogy e harmadik fél e pénzügyi eszközökkel való megbízása megfelelő szintű védelmet biztosítson. A letétkezelő legalább:

a) értékeli a szabályozási és jogi keretrendszert, beleértve az országkockázatot, a letétkezelési kockázatot és a harmadik felek szerződéseinek végrehajthatóságát. Ez az értékelés különösen lehetővé teszi, hogy a letétkezelő meg tudja határozni a harmadik fél fizetésképtelenségének az ABA eszközeire és jogaira gyakorolt esetleges hatását. Amennyiben a letétkezelő megállapítja, hogy az eszközök elkülönítése a harmadik fél székhelye szerinti ország joga miatt nem elegendő a fizetésképtelenség elleni védelem biztosításához, haladéktalanul értesíti az ABAK-ot;

b) értékeli, hogy a harmadik fél gyakorlata, eljárásai és belső ellenőrzései megfelelőek-e annak biztosításához, hogy az ABA vagy az ABA nevében eljáró ABAK pénzügyi eszközei magas szintű gondoskodásban és védelemben részesüljenek;

c) értékeli, hogy a harmadik fél pénzügyi ereje és hírneve összhangban áll-e az átruházott feladatokkal. Az értékelés a lehetséges harmadik fél által szolgáltatott információkon, valamint adott esetben más adatokon és információkon alapul;

d) biztosítja, hogy a harmadik fél rendelkezzen az átruházott letétkezelési feladatok megfelelő szintű védelmet és biztonságot nyújtó teljesítéséhez szükséges működési és technológiai lehetőségekkel.

(2a) A szerződés, amelynek révén a letétkezelő harmadik felet jelöl ki a letétkezelő ABA-ügyfelei eszközeinek letéti kezelésére, legalább a következő rendelkezéseket tartalmazza:

a) a letétkezelő tájékoztatáshoz, ellenőrzéshez való jogának, valamint az eszközöket tartó harmadik fél nyilvántartásaihoz és számláihoz való hozzáférésének a garanciája, amely biztosítja, hogy a letétkezelő teljesíthesse felügyeleti és átvilágítási kötelezettségeit és különösen azt, hogy a letétkezelő:

i. a letétkezelői lánc valamennyi tagját azonosíthassa;

ii. ellenőrizhesse, hogy a letétkezelő könyveiben az ABA nevében vagy az ABA nevében eljáró ABAK nevében nyitott pénzügyieszköz-számlán nyilvántartott, azonosított pénzügyi eszközök mennyisége megfelel-e az adott ABA tekintetében a harmadik fél könyveiben nyitott pénzügyieszköz-számlán nyilvántartott, a harmadik fél által letétben kezelt azonosított pénzügyi instrumentumok mennyiségének;

iii. ellenőrizhesse, hogy a kibocsátó központi értéktáránál vagy annak ügynökénél a harmadik fél nevében a harmadik fél ügyfelei javára nyitott pénzügyieszköz-számlán nyilvántartott, azonosított pénzügyi eszközök mennyisége megfelel-e a letétkezelő könyveiben az egyes ABA-ügyfelek vagy az ABA nevében eljáró ABAK nevében nyitott pénzügyieszköz-számlákon nyilvántartott, azonosított pénzügyi eszközök mennyiségének;

b) a harmadik fél és egy további harmadik fél közötti, a letétkezelési funkciók további átruházása esetén megállapított egyenértékű jogok és kötelezettségek részletei.

(3) A letétkezelő a rendszeres felülvizsgálat és a folyamatos nyomon követés során kellő szakértelemmel, körültekintéssel és gondossággal jár el annak érdekében, hogy a harmadik fél továbbra is megfeleljen az e cikk (1) bekezdésében meghatározott kritériumoknak és a 2011/61/EU irányelv 21. cikke (11) bekezdésének d) pontjában előírt feltételeknek. Ennek érdekében a letétkezelő legalább:

a) nyomon követi a harmadik fél teljesítményét és a letétkezelő által előírt normáknak való megfelelését;

b) biztosítja, hogy a harmadik fél magas szintű gondossággal, óvatossággal és körültekintéssel járjon el letétkezelési feladatai teljesítése során, és hogy különösen a 99. cikkel összhangban ténylegesen különítse el a pénzügyi eszközöket;

c) felülvizsgálja az azzal a döntéssel kapcsolatos letétkezelési kockázatokat, hogy az eszközöket harmadik félre bízzák, és az ABA-t vagy az ABAK-ot haladéktalanul értesíti az ezekben a kockázatokban bekövetkezett változásokról. Az értékelés a harmadik fél által szolgáltatott információkon, valamint adott esetben más adatokon és információkon alapul. Piaci zavar vagy kockázat azonosítása esetén a felülvizsgálat gyakoriságát növelni és hatályát bővíteni kell. Amennyiben a letétkezelő megállapítja, hogy az eszközök elkülönítése a harmadik fél székhelye szerinti ország joga miatt már nem elegendő a fizetésképtelenség elleni védelem biztosításához, haladéktalanul értesíti az ABAK-ot.

(4) Amennyiben a harmadik fél továbbruházza a rá ruházott feladatok bármelyikét, az (1), (2) és (3) bekezdésben meghatározott feltételeket és kritériumokat értelemszerűen kell alkalmazni.

(5) A letétkezelő nyomon követi a 2011/61/EU irányelv 21. cikke (4) bekezdésének való megfelelést.

(6) A letétkezelő készenléti tervet dolgoz ki minden egyes piacra, ahol a 2011/61/EU irányelv 21. cikke (11) bekezdésének megfelelően harmadik felet jelöl ki a letétkezelési feladatok ellátására. Ez a készenléti terv tartalmazza az alternatív szolgáltató adatait, ha van ilyen.

(7) Amennyiben a megbízott már nem felel meg a követelményeknek, a letétkezelő az ABA és annak befektetői érdekeit legjobban szolgáló intézkedéseket hoz, beleértve a szerződés felmondását.

99. cikk

Elkülönítési kötelezettség

(1) Amennyiben a letétkezelési funkciókat részben vagy egészben harmadik félre ruházták át, a letétkezelő annak érdekében, hogy a letétkezelési funkciók ellátásával a 2011/61/EU irányelv 21. cikke (11) bekezdésével összhangban megbízott harmadik fél az említett irányelv 21. cikke (11) bekezdése d) pontjának iii. alpontjában meghatározott elkülönítési kötelezettségnek megfelelően járjon el, biztosítja és ellenőrzi, hogy a harmadik fél:

a) a harmadik fél könyveiben a letétkezelő ügyfelei pénzügyi eszközeinek letéti kezelése céljából nyitott, a letétkezelő, a harmadik fél és a harmadik fél egyéb ügyfeleinek saját pénzügyi eszközeit nem tartalmazó pénzügyieszköz-számlán megfelelően nyilvántartja az azonosított pénzügyi eszközöket, hogy lehetővé tegye a letétkezelő számára annak ellenőrzését, hogy ezek mennyisége összhangban van-e a letétkezelő könyveiben az ABA-ügyfelei vagy az ABA nevében eljáró ABAK nevében nyitott számlán nyilvántartott, azonosított pénzügyi eszközök mennyiségével;

b) a szükséges nyilvántartásokat és a pénzügyieszköz-számlákat úgy vezeti, hogy a letétkezelő bármikor és késedelem nélkül megkülönböztethesse a letétkezelő ügyfeleinek eszközeit a harmadik fél saját eszközeitől, a harmadik fél egyéb ügyfeleinek eszközeitől és a letétkezelő saját számlájára tartott eszközeitől;

c) a nyilvántartásokat és a pénzügyieszköz-számlákat úgy vezeti, hogy biztosítsa azok pontosságát és különösen azok összhangját a letétkezelő ABA-ügyfelei számára letétben kezelt eszközökkel, továbbá azt, hogy azok alapján a letétkezelő bármikor meghatározhassa ezen eszközök pontos jellegét, hollétét és tulajdonosi státuszát;

d) a letétkezelő ABA-ügyfeleinek eszközeiről rendszeresen és minden esetben, amikor változás következik be a feltételekben, részletes kimutatást bocsát a letétkezelő rendelkezésére;

e) szükség szerinti gyakorisággal egyeztetéseket végez pénzügyieszköz-számlái és belső nyilvántartásai, valamint a 2011/61/EU irányelv 21. cikkének (11) bekezdésével összhangban a letétkezelési funkciókkal megbízott valamely harmadik fél pénzügyieszköz-számlái és belső nyilvántartásai között.

Az egyeztetés gyakoriságát a 89. cikk (1) bekezdésének megfelelően kell meghatározni;

f) megfelelő szervezeti megoldásokat vezet-e be a pénzügyi eszközöknek vagy e pénzügyi eszközökkel kapcsolatos jogoknak a pénzügyi eszközökkel való visszaélésből, csalásból, nem megfelelő ügyvitelből, nem megfelelő nyilvántartás-vezetésből vagy gondatlanságból eredő elvesztése vagy csökkenése kockázatának minimalizálása érdekében;

g) amennyiben a harmadik fél a 2006/73/EK irányelv 18. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett jogalanyok körébe tartozik, amely jogalanyok az uniós jog hatályával megegyező hatályú hatékony prudenciális szabályok és felügyelet alatt állnak, amelyeket ténylegesen végre is hajtanak, a letétkezelő megteszi a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy az ABA pénzeszközeit a 2011/61/EU irányelv 21. cikke (7) bekezdésének megfelelő számlán vagy számlákon tartsák.

(2) Amennyiben a letétkezelő letétkezelési funkcióit a 2011/61/EU irányelv 21. cikke (11) bekezdésének megfelelően harmadik félre ruházta át, annak nyomon követése, hogy a harmadik fél teljesíti-e elkülönítési kötelezettségét, biztosítja, hogy a letétkezelő ügyfeleinek pénzügyi eszközei védelmet élvezzenek az említett harmadik fél fizetésképtelensége esetén. Amennyiben az alkalmazandó jognak, különösen a tulajdonjogra vagy a fizetésképtelenségre vonatkozó jogszabályoknak megfelelően az (1) bekezdésben meghatározott követelmények nem elegendőek e célkitűzés eléréséhez, a letétkezelő értékeli, hogy milyen további intézkedéseket kell tenni a veszteség kockázatának minimalizálása és a megfelelő szintű védelem fenntartása érdekében.

(2a) Amennyiben a letétkezelő letétkezelői funkcióit harmadik országban található harmadik félre ruházza át a 2011/61/EU irányelv 21. cikkének (11) bekezdésével összhangban, e cikk (1) bekezdésének követelményein túlmenően a letétkezelő biztosítja a következőket:

a) a letétkezelő jogi tanácsot szerez be egy független természetes vagy jogi személytől, amely megerősíti, hogy az alkalmazandó fizetésképtelenségi jog elismeri a következőket:

i. a letétkezelő ügyfelei eszközeinek elkülönítése a harmadik fél saját eszközeitől, a harmadik fél egyéb ügyfeleinek eszközeitől és a letétkezelő saját számlájára tartott eszközeitől;

ii. a letétkezelő ABA-ügyfeleinek eszközei fizetésképtelenség esetén nem képezik a harmadik fél vagyonának részét;

iii. a letétkezelő ABA-ügyfeleinek eszközei nem állnak rendelkezésre a 2011/61/EU irányelv 21. cikke (11) bekezdésének megfelelően letétkezelési funkciókkal megbízott harmadik fél hitelezői közötti felosztáshoz vagy azok javára történő értékesítéshez;

b) a harmadik fél a következő lépéseket teszi:

i. biztosítja, hogy az a) pontban meghatározott feltételek teljesüljenek a letétkezelővel kötött hatáskör-átruházási megállapodás megkötésekor és folyamatosan a felhatalmazás teljes időtartamára;

ii. azonnal tájékoztatja a letétkezelőt, ha az i. alpontban említett feltételek bármelyike többé nem teljesül;

iii. tájékoztatja a letétkezelőt az alkalmazandó fizetésképtelenségi jog változásairól és tényleges alkalmazásáról.

(3) Az (1), (2) és (2a) bekezdésben foglalt rendelkezéseket értelemszerűen alkalmazni kell, amikor a harmadik fél, amelyre a 2011/61/EU irányelv 21. cikkének (11) bekezdésével összhangban letétkezelési funkciókat ruháztak át, úgy dönt, hogy letétkezelési funkcióinak egy részét vagy egészét másik harmadik félre ruházza át a 2011/61/EU irányelv 21. cikke (11) bekezdésének harmadik albekezdésével összhangban.

4. SZAKASZ

A pénzügyi eszközök elvesztése, mentesülés a felelősség alól és objektív indokok

[a 2011/61/EU irányelv 21. cikkének (12) és (13) bekezdése]

100. cikk

A letétben őrzött pénzügyi eszköz elvesztése

(1) A 2011/61/EU irányelv 21. cikkének (12) bekezdése értelmében a letétben őrzött pénzügyi eszköz elvesztése abban az esetben következik be a letétkezelő vagy a letétben őrzött pénzügyi eszköz letéti őrzésével megbízott harmadik fél által letétben őrzött pénzügyi eszköz tekintetében, ha a következő feltételek valamelyike teljesül:

a) az ABA meghatározott tulajdonjogáról bebizonyosodik, hogy érvénytelen, mert megszűnt vagy soha nem létezett;

b) az ABA-t véglegesen megfosztották a pénzügyi eszköz feletti tulajdonjogától;

c) az ABA véglegesen képtelen közvetlenül vagy közvetve rendelkezni a pénzügyi eszköz felett.

(2) Az ABAK a pénzügyi eszköz elvesztésének megállapítása során a hatáskörrel rendelkező hatóságok számára könnyen hozzáférhető, dokumentált folyamatot követ. A veszteség megállapítását követően a befektetőket tartós adathordozón haladéktalanul értesíteni kell.

(3) A 2011/61/EU irányelv 21. cikke (12) bekezdésének értelmében a letétben őrzött pénzügyi eszköz nem tekinthető elveszettnek, ha az ABA-t egy adott eszköz tekintetében véglegesen megfosztják tulajdonjogától, de ezt az eszközt egy másik pénzügyi eszközzel vagy eszközökkel helyettesítik, illetve azzá vagy azokká alakítják.

(4) A letétben őrzött pénzügyi eszközök letéti őrzésével megbízott harmadik fél fizetésképtelensége esetén az ABAK a letétben őrzött pénzügyi eszköz elvesztését akkor állapítja meg, amint az (1) bekezdésben felsorolt feltételek valamelyike bizonyossággal bekövetkezik.

Legkésőbb a fizetésképtelenségi eljárások végén bizonyossá válik, hogy az (1) bekezdésben meghatározott feltételek valamelyike bekövetkezett-e. Az ABAK és a letétkezelő szorosan nyomon követi a fizetésképtelenségi eljárásokat annak megállapítására, hogy a pénzügyi eszközök letéti őrzésével megbízott harmadik felekre bízott pénzügyi eszközök összessége vagy egy része ténylegesen elveszett-e.

(5) A letétben őrzött pénzügyi eszköz elvesztését attól függetlenül kell megállapítani, hogy az (1) bekezdésben felsorolt feltételek csalás, gondatlanság vagy más szándékos vagy nem szándékos magatartás eredményeként következtek-e be.

101. cikk

Mentesülés a felelősség alól a 2011/61/EU irányelv 21. cikkének (12) bekezdése alapján

(1) A letétkezelőnek a 2011/61/EU irányelv 21. cikke (12) bekezdésének második albekezdése szerinti felelősséget nem kell viselnie, ha bizonyítani tudja, hogy a következő feltételek mindegyike teljesül:

a) a veszteséget okozó esemény nem a letétkezelő vagy a letétben őrzött pénzügyi eszköz letéti őrzésével a 2011/61/EU irányelv 21. cikke (8) bekezdésének a) pontjával összhangban megbízott harmadik fél cselekményének vagy mulasztásának eredménye;

b) a letétkezelő a veszteséget eredményező esemény bekövetkezését ésszerűen nem tudta volna megakadályozni, annak ellenére, hogy az általános ágazati gyakorlat szerint a körültekintő letétkezelőre háruló minden óvintézkedést megtett;

c) szigorú és átfogó átvilágítás ellenére a letétkezelő nem tudta megakadályozni a veszteséget.

Ez a feltétel abban az esetben tekinthető teljesítettnek, ha a letétkezelő biztosította, hogy a letétkezelő vagy a letétben őrzött pénzügyi eszköz letéti őrzésével a 2011/61/EU irányelv 21. cikke (8) bekezdésének a) pontjával összhangban megbízott harmadik fél a következő intézkedések mindegyikét meghozta:

i. a letétben őrzött pénzügyi eszköz esetleges elvesztését eredményező külső események időben történő azonosítása és folyamatos nyomon követése érdekében az ABA eszközei jellegének és összetettségének megfelelő és azzal arányos struktúrák és eljárások létrehozása, végrehajtása, alkalmazása és fenntartása, valamint szakértelem biztosítása;

ii. folyamatos értékelés arra vonatkozóan, hogy az i. alpontban azonosított események valamelyike jelent-e a letétben őrzött pénzügyi eszköz elvesztésével járó jelentős kockázatot;

iii. az ABAK tájékoztatása az azonosított jelentős kockázatokról, és adott esetben megfelelő intézkedések meghozatala a letétben őrzött pénzügyi eszköz elvesztésének megelőzése vagy a veszteség enyhítése érdekében abban az esetben, ha olyan tényleges vagy lehetséges külső eseményeket azonosítottak, amelyekről úgy vélik, hogy a letétben őrzött pénzügyi eszköz elvesztésével járó jelentős kockázatot jelentenek.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett követelmények a következő esetekben minősülhetnek teljesítettnek:

a) emberi ellenőrzésen vagy befolyáson kívül eső természeti események;

b) a letétben őrzött pénzügyi eszközöket érintő, valamely kormány vagy kormányzati szerv, többek között bíróság vagy törvényszék által hozott törvény, törvényerejű vagy közigazgatási rendelet, határozat vagy végzés;

c) háború, felkelés vagy más nagyobb zavargás.

(3) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett követelmények nem tekinthetők teljesítettnek olyan esetekben, mint például a letétkezelő vagy a letétben őrzött pénzügyi eszköz letéti őrzésével a 2011/61/EU irányelv 21. cikke (8) bekezdésének a) pontjával összhangban megbízott harmadik fél szintjén bekövetkező számviteli hiba, működési mulasztás, csalás, az elkülönítési követelmények alkalmazásának elmulasztása.

(4) Ezt a cikket értelemszerűen kell alkalmazni a megbízottra, ha a letétkezelő a 2011/61/EU irányelv 21. cikke (13) és (14) bekezdésével összhangban szerződésben átruházta felelősségét.

102. cikk

A felelősség alóli mentesülés szerződésben való rögzítésének objektív indokai a letétkezelő szempontjából

(1) A mentesülés 2011/61/EU irányelv 21. cikkének (13) bekezdése alapján történő, szerződésben való rögzítésére vonatkozó objektív indokoknak meg kell felelniük a következő feltételeknek:

a) az adott tevékenységre jellemző pontos és konkrét körülményekre korlátozódnak;

b) összhangban vannak a letétkezelő politikáival és döntéseivel.

(2) Az objektív indokokat minden esetben meg kell határozni, amikor a letétkezelő mentesülni akar a felelősség alól.

(3) Abban az esetben tekinthető úgy, hogy a letétkezelő objektív indokokkal rendelkezik a felelősség alóli mentesülésnek a 2011/61/EU irányelv 21. cikke (13) bekezdésének megfelelően történő, szerződésben való rögzítéséhez, ha bizonyítani tudja, hogy nem volt más választása, mint hogy harmadik félre ruházza át letétkezelési feladatait. Különösen ez a helyzet, ha:

a) harmadik ország joga azt írja elő, hogy bizonyos pénzügyi eszközöket helyi jogalanynál helyezzenek letétbe, és vannak olyan helyi jogalanyok, amelyek megfelelnek a 2011/61/EU irányelv 21. cikke (11) bekezdésében meghatározott átruházási kritériumoknak; vagy

b) az ABAK ragaszkodik ahhoz, hogy valamely befektetést egy adott joghatósági területen tart fenn, annak ellenére, hogy a letétkezelő figyelmeztette arra, hogy ez fokozott kockázattal jár.

V. FEJEZET

ÁTLÁTHATÓSÁGI KÖVETELMÉNYEK, TŐKEÁTTÉTEL, HARMADIK ORSZÁGOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK ÉS AZ ABAK TEVÉKENYSÉGEINEK LEHETSÉGES KÖVETKEZMÉNYEIVEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK CSERÉJE

1. SZAKASZ

Éves jelentés, a befektetők tájékoztatása és jelentéstétel a hatáskörrel rendelkező hatóságok felé

[a 2011/61/EU irányelv 22. cikke (2) bekezdésének a)-e) pontja, 23. cikkének (4) bekezdése és 24. cikkének (1) bekezdése]

103. cikk

Az éves jelentésre vonatkozó általános elvek

Az éves jelentésben szereplő minden információt, beleértve az e szakaszban meghatározott információkat is, olyan módon kell közölni, amely lényeges, megbízható, összehasonlítható és egyértelmű tájékoztatást nyújt. Az éves jelentés azokat az információkat tartalmazza, amelyekre a befektetőknek egy adott ABA struktúrájával kapcsolatban szükségük van.

104. cikk

A mérleg vagy a vagyonkimutatás, valamint a bevételi és kiadási kimutatás tartalma és formátuma

(1) A mérleg, illetve a vagyonkimutatás a 2011/61/EU irányelv 22. cikke (2) bekezdésének a) pontjával összhangban legalább a következő elemeket és alaptételsorokat tartalmazza:

"eszközök" :

múltbeli események eredményeképpen az ABA ellenőrzése alatt álló erőforrás, amelyből az ABA-nak várhatóan jövőbeli gazdasági haszna származik. Az eszközök a következő tételsorok szerint bonthatók tovább:

"befektetések" : többek között, de nem kizárólag hitelviszonyt és tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok, ingatlan és vagyon, valamint származtatott termékek;

ii.

"pénzeszköz és pénzeszköz-egyenértékesek" : többek között, de nem kizárólag készpénzállomány, látra szóló betétek és minősített rövid távú likvid befektetések;

iii.

"követelések" : többek között, de nem kizárólag osztalékokkal és kamattal kapcsolatos követelések, értékesített befektetések, brókerekkel szembeni követelések és aktív időbeli elhatárolások, többek között, de nem kizárólag az ABA kiadásaival összefüggésben előre fizetett összegek;

"kötelezettségek" :

az ABA múltbeli eseményekből származó olyan meglévő kötelme, amelynek a teljesítése várhatóan gazdasági hasznokat megtestesítő erőforrásoknak az ABA-ból történő kiáramlását eredményezi. A kötelezettségek a következő tételsorok szerint bonthatók tovább:

"tartozások" : többek között, de nem kizárólag befektetések vételével vagy az ABA befektetési jegyeinek vagy részvényeinek visszaváltásával kapcsolatos tartozások és brókereknek fizetendő összegek, valamint "elhatárolt kiadások", többek között, de nem kizárólag kezelési díjakkal, tanácsadói díjakkal, teljesítménydíjakkal, kamatokkal és az ABA működése során felmerült egyéb kiadásokkal kapcsolatos kiadások;

ii.

"kölcsöntartozások" : többek között, de nem kizárólag a bankokkal és más üzletfelekkel szemben fennálló tartozások;

iii.

"egyéb kötelezettségek" : többek között, de nem kizárólag a kölcsönzött értékpapírok visszaadásakor a biztosítékkal kapcsolatosan az üzletfelekkel szembeni tartozások, bevétlek passzív időbeli elhatárolása, valamint fizetendő osztalékok és nyereségrészesedések;

"nettó eszközök" : valamennyi kötelezettség levonása után az ABA eszközeiben maradó érdekeltség.

(2) A bevételi és kiadási kimutatás legalább a következő elemeket és alaptételsorokat tartalmazza:

"bevétel" : a gazdasági hasznokban a beszámolási időszakban eszközök beáramlása vagy növekedése vagy kötelezettségek csökkenése formájában bekövetkezett növekedések, amelyek azt eredményezik, hogy a nettó eszközök a befektetők hozzájárulásától eltérő okból nőnek. A bevétel a következő tételsorok szerint bontható tovább: i. "befektetési jövedelem" : amely a következőképpen bontható tovább: - "osztalékbevétel" : tőkebefektetések után fizetett osztalék, amelyre az ABA jogosult, - "kamatbevétel" : kötvények és pénzeszközök után fizetett kamat, amelyre az ABA jogosult, - "bérleti bevétel" : ingatlanbefektetésből származó bérleti bevétel, amelyre az ABA jogosult; ii. "befektetések realizált nyeresége" : befektetések elidegenítésén elért nyereség; iii. "befektetések nem realizált nyeresége" : befektetések átértékelésén elért nyereség; és iv. "egyéb bevételek" : többek között, de nem kizárólag kölcsönzött értékpapírokból és különböző forrásokból származó díjbevétel;

"kiadások" :

a gazdasági hasznokban a beszámolási időszakban eszközök kiáramlása vagy csökkenése vagy kötelezettségek felmerülése formájában bekövetkezett csökkenések, amelyek azt eredményezik, hogy a nettó eszközök a befektetőknek történő juttatásoktól eltérő okból csökkennek. A kiadások a következő tételsorok szerint bonthatók tovább:

"befektetési tanácsadási vagy kezelési díjak" : a tanácsadóval vagy ABAK-kal szemben felmerülő, szerződés alapján fizetendő díjak,

"egyéb kiadások" : többek között, de nem kizárólag eljárási díjak, szakértői díjak, letéti díjak és kamat. Az egyedi tételeket, amennyiben lényegesek, külön kell közzétenni,

"befektetések realizált vesztesége" : befektetések elidegenítésén elért veszteség,

"befektetések nem realizált vesztesége" : befektetések átértékelésén elért veszteség;

"nettó bevétel vagy kiadás" : a kiadást meghaladó bevétel vagy adott esetben a bevételt meghaladó kiadás.

(3) A tételsorok tagolása, nómenklatúrája és terminológiája összhangban van az ABA-ra vonatkozó számviteli standardokkal vagy az ABA által elfogadott szabályokkal, és megfelel az ABA székhelye szerint alkalmazandó jogszabályoknak. A fentieknek való megfelelés érdekében ezek a tételsorok módosíthatók vagy kibővíthetők.

(4) További tételsorokat, rovatokat és részösszegeket kell szerepeltetni a mérlegben vagy a vagyonkimutatásban, ha ez az ABA pénzügyi helyzetének megértéséhez szükséges, vagy azokat tartalmilag és formailag a bevételi és kiadási kimutatásban kell szerepeltetni, ha ez az ABA pénzügyi teljesítményének megértéséhez szükséges. Adott esetben további információkat kell szerepeltetni a pénzügyi kimutatásokhoz fűzött megjegyzésekben. A megjegyzések célja, hogy megadják az elsődleges kimutatásokban szereplő tételek magyarázó leírását vagy bontását, valamint információkat szolgáltassanak azokról a tételekről, amelyek nem felelnek meg e kimutatások feltételeinek.

(5) A hasonló tételek lényeges osztályait külön kell kimutatni. Az egyedi tételeket, amennyiben lényegesek, közzé kell tenni. A lényeges jelleget az elfogadott számviteli keret követelményei alapján kell értékelni.

(6) A mérlegben vagy a vagyonkimutatásban a tételek kimutatását és osztályozását az egyik beszámolási vagy számviteli időszaktól a másikig meg kell tartani, kivéve, ha nyilvánvaló, hogy egy másik kimutatás vagy osztályozás megfelelőbb lenne, például, ha a befektetési stratégiában bekövetkezett változás eltérő kereskedelmi folyamatokat eredményez, vagy mert valamely számviteli standard változtatást ír elő a kimutatásban.

(7) Ami a IV. mellékletben meghatározott bevételi és kiadási kimutatás tartalmát és formátumát illeti, egy adott időszak valamennyi bevételi és kiadási tételét fel kell tüntetni a bevételi és kiadási kimutatásban, kivéve, ha az ABA által elfogadott számviteli standard mást ír elő.

105. cikk

A pénzügyi évben folytatott tevékenységekről szóló beszámoló

(1) A pénzügyi évben folytatott tevékenységekről szóló beszámoló legalább a következőket tartalmazza:

a) az adott évben vagy időszakban végzett befektetési tevékenységek áttekintése és az adott év vagy időszak végén az ABA tulajdonában lévő portfóliók áttekintése;

b) az adott évre vagy időszakra vonatkozóan az ABA teljesítményének áttekintése;

c) a 2011/61/EU irányelv 23. cikkében felsorolt információkban bekövetkezett, az alábbiakban meghatározott lényeges változások, amelyek még nem szerepelnek a pénzügyi kimutatásokban.

(2) A beszámoló valós és kiegyensúlyozott áttekintést ad az ABA tevékenységeiről és teljesítményéről, azon főbb kockázatok és befektetések, illetve gazdasági bizonytalanságok leírásával együtt, amelyekkel az ABA szembesülhet.

(3) Az elemzés az ABA befektetési tevékenységeinek vagy teljesítményének megértéséhez szükséges mértékben tartalmazza az adott ABA szempontjából releváns, kulcsfontosságú pénzügyi és nem pénzügyi teljesítménymutatókat. A beszámolóban szereplő információknak összhangban kell lenniük az ABA székhelye szerinti nemzeti szabályokkal.

(4) A pénzügyi év tevékenységeiről szóló beszámolóban szereplő információk az igazgatók vagy vagyonkezelők jelentésének részét képezik, amennyiben ezt általában az ABA pénzügyi kimutatásaival együtt ismertetik.

106. cikk

Lényeges változások

(1) Az információkban bekövetkezett változások a 2011/61/EU irányelv 22. cikke (2) bekezdésének d) pontja értelmében lényegesnek tekinthetők, ha nagy a valószínűsége, hogy az ésszerű befektető, amennyiben ilyen információ kerül a birtokába, átgondolná az ABA-ba történő befektetését, többek között azért is, mert az ilyen információk hatással lehetnek a befektető azon képességére, hogy gyakorolhassa befektetésével kapcsolatos jogait, vagy egyébként sértik az ABA egy vagy több befektetőjének érdekeit.

(2) A 2011/61/EU irányelv 22. cikke (2) bekezdése d) pontjának való megfelelés érdekében az ABAK e cikk (1) bekezdésével összhangban a pénzügyi év során értékeli a 2011/61/EU irányelv 23. cikkében említett információkban bekövetkezett változásokat.

(3) Az információkat a számviteli standardokkal és az ABA által elfogadott számviteli szabályokkal összhangban kell közzétenni, az ABA-ra, illetve adott esetben az ABA befektetőire esetlegesen vagy várhatóan gyakorolt hatások leírásával együtt. További tájékoztatást kell nyújtani abban az esetben, ha a számviteli standardok és számviteli szabályok meghatározott követelményei esetlegesen nem elegendőek ahhoz, hogy lehetővé tegyék a befektetők számára a változás hatásának megértését.

(4) Amennyiben az (1) bekezdéssel összhangban közzéteendő információkra nem terjednek ki az ABA-ra vonatkozó számviteli standardok vagy az ABA számviteli szabályai, rendelkezésre kell bocsátani a lényeges változás leírását az ABA-ra, illetve adott esetben az ABA befektetőire gyakorolt lehetséges vagy várható hatásokkal együtt.

107. cikk

A javadalmazás közzététele

(1) A 2011/61/EU irányelv 22. cikke (2) bekezdésének e) pontjában előírt információk közlésekor meg kell határozni, hogy a teljes javadalmazás vonatkozik-e a következőkre:

a) az ABAK valamennyi alkalmazottjának teljes javadalmazása, a kedvezményezettek számának megjelölésével;

b) az ABAK azon alkalmazottainak teljes javadalmazása, akik teljes mértékben vagy részben vesznek részt az ABA tevékenységeiben, a kedvezményezettek számának megjelölésével;

c) az ABA-nak betudható, az ABAK alkalmazottainak járó teljes javadalmazás aránya, a kedvezményezettek számának megjelölésével.

(2) Adott esetben a pénzügyi évre vonatkozó teljes javadalmazás tartalmazza az ABA által kifizetett nyereségrészesedéseket is.

(3) Amennyiben az információkat az ABAK szintjén teszik közzé, az egyes ABA-k tekintetében történő felosztást, illetve bontást is közölni kell, amennyiben vannak ilyen információk, vagy ezek könnyen hozzáférhetők. E közzététel részeként rendelkezésre kell bocsátani a felosztás, illetve bontás módjának leírását.

(4) Az ABAK-ok az érintett alkalmazotti kategóriákra vonatkozó javadalmazási politikák és gyakorlatok pénzügyi és nem pénzügyi kritériumaival kapcsolatos általános információkat nyújtanak annak érdekében, hogy a befektetők értékelni tudják a létrehozott ösztönzőket. A 2011/61/EU irányelv II. mellékletében meghatározott elvekkel összhangban az ABAK legalább az ABA kockázati profiljának és az ABA által az összeférhetetlenségek elkerülése és kezelése érdekében elfogadott intézkedéseknek a megértéséhez szükséges információkat közzéteszi.

108. cikk

A befektetők időszakos tájékoztatása

(1) A 2011/61/EU irányelv 23. cikkének (4) bekezdésében említett információkat világos és érthető módon kell közzétenni.

(2) Az ABA azon eszközei által képviselt arány közzététele során, amelyekre a 2011/61/EU irányelv 23. cikke (4) bekezdése a) pontjával összhangban illikvid jellegükből eredően különös rendelkezések vonatkoznak, az ABAK:

a) áttekintést nyújt valamennyi különös rendelkezésről, többek között arról, hogy azok side pocket számlákra, visszaváltási korlátokra vagy egyéb hasonló rendelkezésekre vonatkoznak-e, az ilyen rendelkezések hatálya alá tartozó eszközökre vonatkozó értékelési módszerről és arról, hogy a kezelési díjak és teljesítménydíjak hogyan vonatkoznak ezekre az eszközökre;

b) ezeket az információkat az ABA alapszabályában vagy létesítő okiratában előírt, az ABA befektetőknek szóló időszakos jelentésének részeként vagy a tájékoztatóval és az ajánlattételi dokumentummal egy időben és - legalább - az éves jelentésnek a 2011/61/EU irányelv 22. cikke (1) bekezdése szerinti rendelkezésre bocsátásával egy időben teszi közzé.

Az ABA 1. cikk (5) bekezdésében meghatározott különös rendelkezések hatálya alá tartozó eszközeinek arányát a különös rendelkezések hatálya alá tartozó ezen eszközök nettó értékének és az érintett ABA nettó eszközértékének hányadosaként kell kiszámítani.

(3) A 2011/61/EU irányelv 23. cikke (4) bekezdésének b) pontjával összhangban az ABA likviditásának kezelésével kapcsolatos új megállapodások tekintetében az ABAK:

a) minden egyes általuk kezelt, nem tőkeáttétellel finanszírozott, zárt végű ABA-ra vonatkozóan értesíti a befektetőket, ha változtatásokat vezet be a 2011/61/EU irányelv 16. cikkének (1) bekezdésében említett likviditáskezelési rendszerekben és eljárásokban, amennyiben e változtatások a 106. cikk (1) bekezdésének megfelelően lényegesek;

b) azonnal értesíti a befektetőket, ha visszaváltási korlátokat, side pocket számlákat vagy hasonló különös rendelkezéseket vezet be, vagy ha úgy dönt, hogy felfüggeszti a visszaváltásokat;

c) áttekintést nyújtanak a likviditással kapcsolatos rendelkezésekben bekövetkezett változásokról, függetlenül attól, hogy ezek különös rendelkezések-e. Adott esetben ki kell térni azokra a feltételekre, amelyek alapján megengedett a visszaváltás, valamint azokra a körülményekre, amelyek meghatározzák, hogy mikor alkalmazandó a teljes körű kezelési jog. Ki kell térni továbbá a gyakorolható szavazati vagy más korlátozásokra, a lekötés hosszára vagy a visszaváltási korlátokra és felfüggesztésekre az "első a sorban" vagy "az arányos elosztás" tekintetében alkalmazott rendelkezésekre.

(4) A 2011/61/EU irányelv 23. cikke (4) bekezdésének c) pontjával összhangban az ABA kockázati profiljának közzététele a következőket tartalmazza:

a) azok az intézkedések, amelyek célja az ABA portfólióinak azokra a leginkább releváns kockázatokra való érzékenységének a mérése, amelyeknek az ABA ki van vagy ki lehet téve;

b) amennyiben az ABAK által meghatározott kockázati korlátokat túllépték vagy valószínűleg túllépik, a körülmények és a hozott korrekciós intézkedések leírása.

Az információkat az ABA alapszabályában vagy létesítő okiratában előírt, az ABA befektetőknek szóló időszakos jelentésének részeként vagy a tájékoztatóval és az ajánlattételi dokumentummal egy időben és - legalább - az éves jelentésnek a 2011/61/EU irányelv 22. cikke (1) bekezdése szerinti rendelkezésre bocsátásával egy időben kell közzétenni.

(5) Az ABAK által a 2011/61/EU irányelv 23. cikke (4) bekezdésének c) pontjával összhangban alkalmazott kockázatkezelési rendszerek kitérnek az ABAK által azon kockázatok kezelésére alkalmazott kockázatkezelési rendszerek főbb jellemzőire, amelyeknek az általa kezelt egyes ABA-k ki vannak vagy ki lehetnek téve. Változás esetén a tájékoztatás tartalmazza a változásra vonatkozó információt és annak az ABA-ra és befektetőire gyakorolt várható hatását.

109. cikk

A befektetők rendszeres tájékoztatása

(1) A 2011/61/EU irányelv 23. cikkének (5) bekezdésében említett információkat világos és érthető módon kell közzétenni.

(2) A bruttó módszer és a kötelezettség-módszer alapján számított tőkeáttétel legnagyobb mértékében bekövetkező változásokra és a biztosítékok vagy a tőkeáttételi megállapodások értelmében nyújtott garanciák újbóli felhasználási jogára vonatkozó információkat haladéktalanul rendelkezésre kell bocsátani, és azoknak ki kell térniük a következőkre:

a) a tőkeáttétel 7. és 8. cikkel összhangban számított eredeti és felülvizsgált legnagyobb mértéke, ahol a tőkeáttétel mértékét a vonatkozó kitettség és az ABA nettó eszközértékének hányadosaként kell kiszámítani;

b) a biztosíték újbóli felhasználását garantáló jogok jellege;

c) a nyújtott garanciák jellege, és

d) a szolgáltatók tekintetében bekövetkező, a fenti tételek valamelyikére vonatkozó változások részletei.

(3) Az ABA által alkalmazott bruttó módszer és kötelezettség-módszer alapján számított tőkeáttétel teljes összegére vonatkozó információkat az ABA alapszabályában vagy létesítő okiratában előírt, az ABA befektetőknek szóló időszakos jelentésének részeként vagy a tájékoztatóval és az ajánlattételi dokumentummal egy időben és - legalább - az éves jelentésnek a 2011/61/EU irányelv 22. cikke (1) bekezdése szerinti rendelkezésre bocsátásával egy időben kell közzétenni.

110. cikk

Jelentéstétel a hatáskörrel rendelkező hatóság felé

(1) A 2011/61/EU irányelv 24. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében és 3. cikke (3) bekezdésének d) pontjában előírt követelményeknek való megfelelés érdekében az ABAK a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak szóló jelentésében a következő információkat nyújtja:

a) azok a fő eszközök, amelyekkel kereskedik, beleértve a pénzügyi eszközök és más eszközök lebontását, valamint az ABA befektetési stratégiáit és azok földrajzi és ágazati befektetési súlypontjait;

b) azok a piacok, amelyeknek tagja vagy ahol aktívan kereskedik;

c) az ABA portfóliójának diverzifikációja, beleértve többek között, de nem kizárólag főbb kitettségeit és legfontosabb koncentrációit.

Az információkat a lehető leghamarabb, de legkésőbb a (3) bekezdésben említett időszak végét követő egy hónapon belül rendelkezésre kell bocsátani. Amennyiben az ABA alapok alapja, ezt az időszakot az ABAK 15 nappal meghosszabbíthatja.

(2) A 2011/61/EU irányelv 24. cikkének (2) bekezdésével összhangban az ABAK az általa kezelt uniós ABA-król és az általa az Unióban forgalmazott ABA-król a következő információkat bocsátja a székhelye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságainak rendelkezésére:

a) az ABA azon, a 2011/61/EU irányelv 23. cikke (4) bekezdésének a) pontjában említett eszközeinek aránya, amelyekre illikvid jellegükből eredően e rendelet 1. cikkének (5) bekezdésében meghatározott különös rendelkezések vonatkoznak;

b) az ABA likviditásának kezelésével kapcsolatos minden új megállapodás;

c) az ABAK által a piaci kockázat, a likviditási kockázat, a partnerkockázat, és egyéb, többek között a működési kockázat kezelése érdekében alkalmazott kockázatkezelési rendszerek;

d) az ABA aktuális kockázati profilja, beleértve a következőket:

i. az ABA befektetéseinek piaci kockázati profilja, beleértve az ABA szokásos piaci feltételek szerinti várható hozamát és volatilitását;

ii. az ABA befektetéseinek likviditási profilja, beleértve az ABA eszközeinek likviditási profilját, a visszaváltási határidők profilját és az ABA-nak az üzletfelek által biztosított finanszírozási feltételeket;

e) információ azon fő eszközkategóriákról, amelyekbe az ABA befektetett, beleértve a hosszú és rövid pozíciók piaci értékét, a jelentéstételi időszak alatti forgalmat és teljesítményt; és

f) a 2011/61/EU irányelv 15. cikke (3) bekezdésének b) pontja és 16. cikke (1) bekezdésének második albekezdése értelmében, a szokásos és rendkívüli körülmények esetén végzett időszakos stressztesztek eredményei.

(3) Az (1) és a (2) bekezdésben említett információkról a következők szerint kell jelentést tenni:

a) az ABAK-ok által kezelt valamennyi uniós ABA és az általuk az Unióban forgalmazott valamennyi ABA tekintetében félévente azok az ABAK-ok, amelyek olyan ABA-k portfólióit kezelik, amelyek kezelt eszközeinek a 2. cikkel összhangban számított értéke összesen meghaladja a 2011/61/EU irányelv 3. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott 100 millió EUR vagy 500 millió EUR küszöbértéket, de nem haladja meg az 1 milliárd EUR-t;

b) az ABAK-ok által kezelt valamennyi uniós ABA és az általuk az Unióban forgalmazott valamennyi ABA tekintetében negyedévente azok az ABAK-ok, amelyek olyan ABA-k portfólióit kezelik, amelyek kezelt eszközeinek a 2. cikkel összhangban számított értéke összesen meghaladja az 1 milliárd EUR-t;

c) negyedévente azok az ABAK-ok, amelyekre e bekezdés a) pontjában említett követelmények vonatkoznak, minden olyan ABA tekintetében, amelyek kezelt eszközeinek összértéke, beleértve a tőkeáttétel alkalmazásával megszerzett eszközöket is, meghaladja az 500 millió EUR-t, ABA-nként;

d) az ABAK-ok évente az általuk kezelt, nem tőkeáttétellel finanszírozott minden egyes olyan ABA tekintetében, amelyek alapvető befektetési politikájukkal összhangban tőzsdén nem jegyzett vállalkozásokba és kibocsátókba fektetnek be, hogy megszerezzék felettük az ellenőrzést.

(4) A (3) bekezdéstől eltérve az ABAK székhelye szerinti hatáskörrel rendelkező hatóság funkciója ellátása érdekében megfelelőnek és szükségesnek ítélheti, hogy az információk egészének vagy egy részének kapcsán gyakoribb jelentéstételt írjon elő.

(5) Az egy vagy több olyan ABA-t kezelő ABAK-ok, amelyeket úgy értékeltek, hogy e rendelet 111. cikke értelmében jelentős mértékben alkalmaznak tőkeáttételt, a 2011/61/EU irányelv 24. cikkének (4) bekezdése alapján előírt információkat az e cikk (2) bekezdése alapján előírtakkal egyidejűleg biztosítják.

(6) Az ABAK-ok az (1), (2) és (5) bekezdésben meghatározott információkat a IV. melléklet szerinti pro forma jelentéstételi mintával összhangban bocsátják rendelkezésre.

(7) A 2011/61/EU irányelv 42. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban a nem uniós ABAK-ok esetében a székhely szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságaira való hivatkozás a referencia-tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságát jelenti.

111. cikk

"Jelentős mértékű" tőkeáttétel alkalmazása

(1) A 2011/61/EU irányelv 24. cikke (4) bekezdésének alkalmazásában a tőkeáttétel alkalmazása jelentős mértékűnek tekinthető, ha az ABA e rendelet 8. cikke szerinti kötelezettség-módszerrel számított kitettsége meghaladja nettó eszközértéke háromszorosát.

(2) Az e cikk (1) bekezdésében említett követelmények teljesülése esetén az ABAK a 2011/61/EU irányelv 24. cikke (4) bekezdésével összhangban, az e rendelet 110. cikke (3) bekezdésében meghatározott elveknek megfelelően tájékoztatja a székhelye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságait.

2. SZAKASZ

Tőkeáttétellel finanszírozott ABA-kat kezelő ABAK-ok

[a 2011/61/EU irányelv 25. cikkének (3) bekezdése]

112. cikk

Az ABA-k kezelésére vonatkozó korlátozások

(1) Az e cikkben meghatározott elveket kell alkalmazni azoknak a körülményeknek a meghatározása érdekében, amelyekben a hatáskörrel rendelkező hatóságok gyakorolják azon hatáskörüket, hogy az ABAK-okra vonatkozóan tőkeáttételi korlátokat és egyéb korlátozásokat írnak elő.

(2) A 2011/61/EU irányelv 7. cikkének (3) bekezdése, 15. cikkének (4) bekezdése, 24. cikkének (4) bekezdése vagy 24. cikkének (5) bekezdése alapján kapott információk értékelésekor a hatáskörrel rendelkező hatóság figyelembe veszi, hogy az ABAK által alkalmazott tőkeáttétel vagy az ABAK-nak az ABAK-ok egy csoportjával vagy más pénzügyi vállalkozásokkal való kölcsönhatása milyen mértékben járulhat hozzá a pénzügyi rendszert fenyegető rendszerkockázat vagy a rendellenes piaci működéssel kapcsolatos kockázat előidézéséhez.

(3) A hatáskörrel rendelkező hatóságok értékelésükben legalább a következő szempontokat figyelembe veszik:

a) azok a körülmények, amelyekben az ABA vagy több ABA kitettsége, beleértve a finanszírozásból vagy az ABAK által saját számlájára vagy az ABA nevében kötött befektetési pozíciókból eredő kitettségeket, jelentős piaci, likviditási vagy partnerkockázatot jelenthet a pénzügyi vállalkozásnak;

b) azok a körülmények, amelyekben az ABAK tevékenységei vagy annak például az ABAK-ok egy csoportjával vagy más pénzügyi vállalkozásokkal való kölcsönhatása, különösen azon eszközöknek a típusa tekintetében, amelyekbe az ABA befektet, valamint az ABAK által a tőkeáttétel alkalmazásán keresztül használt technikák tekintetében, hozzájárulnak vagy hozzájárulhatnak a pénzügyi eszközök vagy más eszközök árainak olyan mértékű csökkenő tendenciájához, amely veszélyezteti ezeknek a pénzügyi eszközöknek vagy más eszközöknek az életképességét;

c) olyan kritériumok, mint például az ABA típusa, az ABAK érintett ABA-kra vonatkozó befektetési stratégiája, az ABAK és az ABA működésének keretét adó piaci feltételek és azok az esetleges prociklikus hatások, amelyek abból erednek, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóságok az érintett ABAK által alkalmazott tőkeáttételre vonatkozóan korlátokat vagy más korlátozásokat vezetnek be;

d) olyan kritériumok, mint például az ABA vagy több ABA mérete és egy adott piaci szektorban a kapcsolódó hatások; a kockázatok koncentrációja meghatározott piacokon, ahol az ABA vagy több ABA befektet; kockázatok átterjedése egy másik piacra olyan piacról, ahol kockázatokat azonosítottak; likviditási kérdések meghatározott piacokon, egy adott időpontban; az eszközök és források közötti eltérések nagyságrendje egy meghatározott ABAK befektetési stratégiájában, vagy szabálytalan mozgások azoknak az eszközöknek az árában, amelybe az ABA befektethet.

3. SZAKASZ

Harmadik országokra vonatkozó különös szabályok

[a 2011/61/EU irányelv 34. cikkének (1) bekezdése, 35. cikkének (2) bekezdése, 36. cikkének (1) bekezdése, 37. cikke (7) bekezdésének d) pontja, 40. cikke (2) bekezdésének a) pontja és 42. cikkének (1) bekezdése]

113. cikk

Általános követelmények

(1) Az együttműködési megállapodások a 2011/61/EU irányelv VII. fejezetében meghatározott minden lehetséges helyzetre és szereplőre kiterjednek, figyelembe véve az ABAK székhelyét, az ABA székhelyét és az ABAK tevékenységét.

(2) Az együttműködési megállapodást írásban kell rögzíteni.

(3) Az együttműködési megállapodások felügyeleti és végrehajtási célból konzultációs, együttműködési és információcserét lehetővé tévő meghatározott keretrendszert hoznak létre az EU hatáskörrel rendelkező hatóságai és a harmadik ország hatáskörrel rendelkező hatóságai között.

(4) Az együttműködési megállapodások a 2011/61/EU irányelv előírása szerint külön záradékot tartalmaznak a hatáskörrel rendelkező uniós hatóság által harmadik országbeli felügyeleti hatóságtól kapott információknak másik hatáskörrel rendelkező uniós hatóságok, az EÉPH vagy az ERKT részére történő átadásáról.

114. cikk

Mechanizmusok, eszközök és eljárások

(1) Az együttműködési megállapodások létrehozzák a szükséges mechanizmusokat, eszközöket és eljárásokat, amelyek lehetővé teszik a hatáskörrel rendelkező uniós hatóságok számára, hogy a 2011/61/EU irányelv szerinti feladataik teljesítéséhez szükséges valamennyi információhoz hozzáférjenek.

(2) Az együttműködési megállapodások létrehozzák a szükséges mechanizmusokat, eszközöket és eljárásokat, amelyek lehetővé teszik, hogy amennyiben a hatáskörrel rendelkező uniós hatóságok 2011/61/EU irányelv szerinti feladatainak ellátásához szükséges, helyszíni vizsgálatokat végezzenek. A helyszíni vizsgálatokat közvetlenül a hatáskörrel rendelkező uniós hatóság, vagy a harmadik ország hatáskörrel rendelkező hatósága végzi a hatáskörrel rendelkező uniós hatóság segítségével.

(3) Az együttműködési megállapodások létrehozzák a szükséges mechanizmusokat, eszközöket és eljárásokat, amelyek lehetővé teszik harmadik ország hatáskörrel rendelkező hatósága számára, hogy szükség esetén segítse a hatáskörrel rendelkező uniós hatóságokat a harmadik országban székhellyel rendelkező jogalany által megsértett uniós jogszabályok és nemzeti végrehajtási jogszabályok végrehajtásában, az említett hatóságra vonatkozó nemzeti és nemzetközi joggal összhangban.

115. cikk

Adatvédelem

Az együttműködési megállapodások biztosítják, hogy az adatok harmadik országoknak való továbbítása és az adatok elemzése kizárólag a 2011/61/EU irányelv 52. cikkének megfelelően történjen.

4. SZAKASZ

Az ABAK-ok tevékenységének lehetséges rendszerszintű következményeivel kapcsolatos információcsere

[a 2011/61/EU irányelv 53. cikkének (1) bekezdése]

116. cikk

Az ABAK-ok tevékenységének lehetséges rendszerszintű következményeivel kapcsolatos információcsere

A 2011/61/EU irányelv 53. cikkének alkalmazásában az említett irányelv alapján az ABAK-ok engedélyezéséért vagy felügyeletéért felelős, hatáskörrel rendelkező tagállami hatóságok a többi tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságaival, az EÉPH-val és az ERKT-val legalább a következő információkat kicserélik:

a) a 110. cikk szerint kapott információk, amennyiben ezek lényegesek lehetnek az egyes ABAK-oknak vagy ABAK-ok összességének tevékenysége következtében a rendszerszintű fontossággal bíró pénzügyi intézmények stabilitását, illetve az adott ABAK-ok tevékenységével érintett piacok megfelelő működését befolyásoló esetleges hatások nyomon követése és kezelése szempontjából;

b) a harmadik ország hatóságaitól kapott információk, amennyiben ezek a rendszerkockázatok nyomon követéséhez szükségesek;

c) az a) és b) pontban említett információk elemzése, és azoknak a helyzeteknek az értékelése, amelyekben egy vagy több felügyelt ABAK vagy az általuk kezelt egy vagy több ABA tevékenységét úgy ítélik meg, hogy az hozzájárul a pénzügyi rendszert fenyegető rendszerkockázat, a rendellenes piaci működéssel kapcsolatos kockázat vagy a gazdaság hosszú távú növekedését fenyegető kockázatok kialakulásához;

d) a meghozott intézkedések, amikor egy vagy több felügyelt ABAK vagy az általuk kezelt egy vagy több ABA tevékenysége rendszerkockázatot jelent vagy veszélyezteti azoknak a piacoknak a megfelelő működését, amelyeken tevékenységüket folytatják.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

117. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2013. július 22-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

Az ABA kitettségének növelésére irányuló módszerek

1. Fedezetlen készpénzkölcsön: Készpénzkölcsönök befektetése esetén az ABA kitettsége általában a felvett kölcsön teljes összegével növekszik. Ezért a minimális kitettség mindig a felvett kölcsön összege. A kitettség magasabb lehet, ha a kölcsönnel realizált befektetés értéke nagyobb, mint a felvett összeg. A kétszeri beszámítás elkerülése érdekében a kitettség finanszírozására használt készpénzkölcsönöket nem kell bevonni a számításba. Amennyiben a készpénzkölcsönök nem kerülnek befektetésre, hanem pénzeszközben vagy készpénz-egyenértékesben maradnak a 7. cikk a) pontjában meghatározottak szerint, nem növelik az ABA kitettségét.

2. Fedezett készpénzkölcsön: A fedezett készpénzkölcsön hasonló a fedezetlen készpénzkölcsönhöz, de a kölcsönre eszközportfólió vagy egyetlen eszköz révén fedezet nyújtható. Amennyiben a készpénzkölcsönök nem kerülnek befektetésre, hanem pénzeszközben vagy készpénz-egyenértékesben maradnak a 7. cikk a) pontjában meghatározottak szerint, nem növelik az ABA kitettségét.

3. Átváltható kölcsönök: Az átváltható kölcsön megvásárolt adósság, amely bizonyos körülmények között lehetővé teszi a tulajdonos vagy a kibocsátó számára, hogy a szóban forgó adósságot másik eszközre váltsa át. Az ABA kitettsége a szóban forgó felvett kölcsön piaci értéke.

4. Kamatcsereügyletek (interest rate swaps): A kamatcsereügylet olyan megállapodás, amely valamely névleges tőkeösszeg alapján számított kamatáramlások meghatározott időközönként (kifizetési időpontok) történő cseréjére irányul a megállapodás időtartama alatt. A felek fizetési kötelezettsége a névleges kitettségeken alapuló különböző kamatlábak használatával kerül kiszámításra.

5. Különbözeti szerződések: A különbözeti szerződés (contract for differences - CFD) két fél - a befektető és a CFD-szolgáltató - között létrejött megállapodás, amely a mögöttes eszköz árában bekövetkezett változás kifizetésére vonatkozik. Az ármozgás irányától függően az egyik fél kifizeti a másiknak a szerződés megkötésének időpontja és annak lezárulása között kialakult különbözetet. A kitettség a mögöttes eszköz piaci értéke. Ugyanilyen módon kell eljárni financial spread bet (pénzügyi árfolyam-különbségre tett fogadás) esetén.

6. Határidős ügyletek (futures): A határidős ügylet valamely értékpapír, deviza, áru, index vagy egyéb eszköz meghatározott mennyiségének megállapodás szerinti áron, konkrét jövőbeni időpontban történő vételére vagy eladására vonatkozó megállapodás. A kitettség a megfelelő mögöttes eszköz piaci értéke.

7. Teljeshozam-csereügyletek (total return swaps): A teljeshozam-csereügylet olyan megállapodás, amely alapján az egyik fél (total return payer - a teljes hozam kifizetője) valamely referenciakötelezettség teljes gazdasági eredményét a másik félre (total return receiver - a teljes hozamban részesülő befektető) ruházza át. A teljes hozam magában foglalja a kamatokból és díjakból befolyó jövedelmet, a piaci mozgásokból eredő nyereséget vagy veszteséget és a hitelveszteséget. Az ABA kitettsége a csereügylet hozamára hatással levő megfelelő referenciaeszközök piaci értékének felel meg.

8. Forward megállapodások (tőzsdén kívüli határidős ügyletek): A forward megállapodás egyedi igényre szabott kétoldalú megállapodás, amely valamely eszköz vagy pénzáramlás meghatározott jövőbeli elszámolási időpontban, a kereskedés napján megállapított áron (kötési [határidős] árfolyam) történő cseréjére irányul. A forwardügylet egyik fele a vásárló (long), aki vállalja, hogy az elszámolás napján kifizeti a határidős árat; a másik fél az eladó (short), aki vállalja, hogy elfogadja a határidős árat. Forwardszerződés megkötése általában nem teszi szükségessé díj fizetését. Az ABA kitettsége a megfelelő mögöttes eszköz piaci értéke. Ez felváltható a szerződés névértékével, amennyiben az óvatosabb értékelést ad.

9. Opciós szerződések: Az opció olyan megállapodás, amely keretében a vásárlónak díjfizetés ellenében joga, de nem kötelezettsége, hogy a szerződés lejártakor (lejárat) vagy annak időpontjáig megállapodás szerinti áron (kötési árfolyam) meghatározott mennyiségű mögöttes eszközt vásároljon vagy értékesítsen. A vételi jog vásárlásra vonatkozó opciót, az eladási jog pedig eladásra vonatkozó opciót jelent. Az alap kitettségének keretét egyik oldalról a potenciális korlátlan kitettség, másik oldalról az a kitettség adja, amely a fizetett díj vagy a szóban forgó opció piaci értéke közül a magasabbra korlátozódik. Az e két határérték közötti kitettség a mögöttes pozíció deltával (az opciós delta fejezi ki az opciós ár kizárólag a mögöttes eszköz árváltozásával összefüggő érzékenységét) módosított megfelelője. Ugyanezt a módszert kell követni a beágyazott származtatott termékek, például a strukturált termékek esetében. A strukturált terméket összetevőire kell bontani és a derivatívakitettségek rétegeinek hatását megfelelően figyelembe kell venni.

10. Visszavásárlási (repó-) megállapodások: Repómegállapodásra általában akkor kerül sor, ha az ABA értékpapírokat "értékesít" egy fordított repóügyletbeli partnernek és vállalja, hogy azokat megállapodás szerinti áron a jövőben visszavásárolja. Ahhoz, hogy fedezze az ügyletben való részvételből eredő finanszírozási költségeket, az ABA-nak újra be kell fektetnie a készpénzbevételt (készpénzfedezet) annak érdekében, hogy a keletkezett finanszírozási költségnél nagyobb hozamot generáljon. A "készpénzfedezet" újbóli befektetése azt jelenti, hogy a járulékos piaci kockázatot az ABA viseli, következésképp azt figyelembe kell venni az átfogó kitettség kiszámítása során. Az "eladott" értékpapírok gazdasági kockázata és nyeresége az ABA-nál marad. Emellett a repóügylet szinte mindig tőkeáttételt jelent, mivel a készpénzfedezet újra befektetésre kerül. Amennyiben az ügylet részeként nem pénzbeli fedezet átadására kerül sor és ezt a fedezetet egy másik repóügylet vagy értékpapír-fedezetre adott kölcsön részeként is felhasználják, az átfogó kitettség összegébe a fedezet teljes piaci értékét bele kell foglalni. Az ABA kitettsége a készpénzfedezet újból befektetett részével növekszik.

11. Fordított visszavásárlási megállapodások (fordított repóügyletek): Ilyen ügyletre akkor kerül sor, ha az ABA értékpapírokat "vásárol" egy repópartnertől, és vállalja, hogy azokat a partner tőle megállapodás szerinti áron visszavásárolhatja. Az ABA-k általában azért végeznek ilyen ügyleteket, hogy kis kockázatú, pénzpiaci típusú hozamot generáljanak; a "megvásárolt" értékpapír fedezetként szolgál. Így nem jön létre átfogó kitettség; és az ABA nem viseli a "megvásárolt" részvények kockázatát és nyereségét, vagyis nincs járulékos piaci kockázat. Előfordulhat azonban, hogy a "megvásárolt" részvényeket repóügylet vagy értékpapírkölcsön-ügylet részeként is felhasználják a fent leírtaknak megfelelően, ebben az esetben az átfogó kitettség összegébe az értékpapírok teljes piaci értékét bele kell foglalni. A megvásárolt értékpapírok gazdasági kockázata és nyeresége a partnernél marad, így ez nem növeli az ABA kitettségét.

12. Értékpapír-kölcsönzési ügyletek: Az értékpapír-kölcsönzési ügyletben részt vevő ABA megállapodás szerinti díj ellenében értékpapírt ad kölcsön az értékpapírt kölcsönbe vevő partnernek (aki általában azért vesz kölcsön részvényt, hogy fedezzen egy fizikai shortügyletet). Az értékpapír kölcsönbe vevője készpénzfedezetet vagy nem pénzbeli fedezetet nyújt az ABA-nak. Átfogó kitettség csak akkor keletkezik, ha a készpénzfedezetet a 7. cikk a) pontjában meghatározottaktól eltérő eszközökbe újból befektetik. Amennyiben a nem pénzbeli fedezetet repóügylet vagy egy másik értékpapír-kölcsönzési ügylet részeként is felhasználják, az átfogó kitettség összegébe az értékpapírok teljes piaci értékét bele kell foglalni a fent leírtaknak megfelelően. Kitettség a készpénzfedezet újbóli befektetésének mértékéig keletkezik.

13. Értékpapír-kölcsönvételi megállapodások: Az értékpapír-kölcsönvételi ügyletben részt vevő ABA megállapodás szerinti díj ellenében értékpapírt vesz kölcsön az értékpapírt kölcsönbe adó partnertől. Ezután az ABA értékesíti az értékpapírt a piacon, és így short pozícióba kerül. Az értékesítés készpénzbevétele - újbóli befektetésének mértékéig - szintén növeli az ABA kitettségét. A kitettség a shortolt értékpapírok piaci értéke; további kitettség a kapott készpénz újbóli befektetésének mértékéig keletkezik.

14. Hitel-nemteljesítési csereügyletek: A hitel-nemteljesítési csereügylet (credit default swap - CDS) hitelderivatíva-megállapodás, amely védelmet, általában teljes visszatérítést biztosít a vevőnek abban az esetben, ha a referenciaadós nem teljesít vagy valamilyen hitelesemény következik be. Ennek fejében a CDS eladója rendszeres díjat kap a vevőtől, ez a hitelkockázati felár. A kockázatot átvevő szempontjából a kitettség a mögöttes referenciaeszközök piaci értéke és a CDS névleges értéke közül a magasabb. A kockázatot átadó számára a kitettség a mögöttes referenciaeszköz piaci értéke.

II. MELLÉKLET

Származtatott termékekre alkalmazandó átváltási módszerek

1. A szabványos származtatott ügyletek alábbi, nem teljes körű jegyzéke tekintetében a következő átváltási módszerek alkalmazandók:

a) Határidős tőzsdei ügyletek

Határidős kötvényügylet : szerződések száma * szerződési érték * a legolcsóbban szállítható (cheapest-to-deliver - CTD) referenciakötvény piaci ára

Határidős kamatcsereügylet : szerződések száma * szerződési érték

Határidős devizaügylet : szerződések száma * szerződési érték

Határidős részvényügylet : szerződések száma * szerződési érték * a mögöttes törzsrészvény piaci ára

Határidős indexügylet : szerződések száma * szerződési érték * index szintje

b) Hagyományos (plain vanilla) opciós ügyletek (megvásárolt/eladott eladási és vételi opciók)

Hagyományos kötvényopció : szerződési érték * a mögöttes referenciakötvény piaci értéke * delta

Hagyományos részvényopció : szerződések száma * szerződési érték * a mögöttes törzsrészvény piaci értéke * delta

Hagyományos kamatopció : szerződési érték * delta

Hagyományos devizaopció : a devizaláb(ak) szerződési értéke * delta

Hagyományos indexopció : szerződések száma * szerződési érték * index szintje * delta

Határidős ügyletre vonatkozó hagyományos opció : szerződések száma * szerződési érték * mögöttes eszköz piaci értéke * delta

Csereügyletre szóló hagyományos opció (swaption) : a referencia-csereügylet kötelezettség-módszerrel számított értéke * delta

Opciós utalványok és jogok : részvények/kötvények száma * a mögöttes referenciaeszköz piaci értéke * delta

c) Csereügyletek

Hagyományos rögzített/lebegő árfolyamú kamat- és inflációs csereügyletek : szerződési érték

Deviza-csereügyletek : devizaláb(ak) névértéke

Keresztdevizás kamatcsereügyletek : a devizaláb(ak) névértéke

Alapvető teljeshozam-csereügyletek : a referenciaeszköz(ök) mögöttes piaci értéke

Nem alapvető teljeshozam-csereügyletek : a teljeshozam-csereügylet két lábának kumulatív mögöttes piaci értéke

- Egy alaptermékes hitel-nemteljesítési csereügyletek :

kockázatot átvevő - a mögöttes referenciaeszköz piaci értéke és a hitel-nemteljesítési csereügylet névértéke közül a magasabb

kockázatot átadó - a mögöttes referenciaeszköz piaci értéke

Különbözeti szerződések : részvények/kötvények száma * a mögöttes referenciaeszköz piaci értéke

d) Forward ügyletek:

Forward devizaügylet : devizaláb(ak) névértéke

Határidős kamatláb-megállapodás : névérték

e) Mögöttes kitettségű indexen alapuló áttételes kitettség

A mögöttes index számára áttételes kitettséget eredményező származtatott termék esetén, vagy az olyan indexek vonatkozásában, amelyek áttételes kitettséget ágyaznak be portfóliójukba, a szóban forgó eszközökre a szokásos kötelezettség-módszert kell használni.

2. A beágyazott derivatívákat tartalmazó pénzügyi eszközök alábbi, nem teljes körű listájára vonatkozóan a következő átváltási módszereket kell alkalmazni:

Átváltható kötvények : referenciarészvények száma * a mögöttes referencia-részvények piaci értéke * delta

Hitelkockázati eseményhez kapcsolt értékpapírok : a mögöttes referenciaeszköz(ök) piaci értéke

Részben kifizetett értékpapírok : részvények/kötvények száma * a mögöttes referenciaeszközök piaci értéke

Opciós utalványok és jogok : részvények/kötvények száma * a mögöttes referenciaeszköz piaci értéke * delta

3. Nem standard származtatott termékek jegyzéke a használandó kötelezettség-módszerrel:

- Variancia-csereügyletek: A variancia-csereügylet olyan szerződés, amely lehetővé teszi a befektető számára, hogy egy alaptermék varianciájával (a volatilitás négyzete) összefüggő kitettséget szerezzen és különösen, hogy kereskedjen a jövőbeli realizált (vagy korábbi) volatilitással a jelenlegi implicit volatilitással szemben. A piaci gyakorlat szerint a kötési árfolyam és a variancia névértéke volatilitásban fejeződik ki. A variancia névértéke esetében ez:

?KÉP?

A vega a volatilitás 1 %-os változásából eredő nyereség vagy veszteség elméleti mértéke.

Mivel a realizált volatilitás nem lehet nullánál kevesebb, a hosszú swap-pozíciónak van ismert maximális vesztesége. A rövid swap maximális veszteségét gyakran korlátozzák a volatilitásra alkalmazott korlát révén. E korlát nélkül azonban a rövid swap potenciális vesztesége korlátlan lehet.

Egy adott szerződésre t időpontban alkalmazandó átváltási módszer a következő:

Variancia névértéke * (aktuális) varianciat (volatilitási korlát nélkül)

Variancia névértéke * min [(aktuális) varianciat; volatilitási korlát2] (volatilitási korláttal)

ahol: az (aktuális) varianciat a realizált és az implicit volatilitás négyzetének függvénye, pontosabban:

?KÉP?

- Volatilitás-csereügyletek

A variancia-csereügylethez hasonlóan a volatilitás-csereügyletre a következő átváltási képletet kell használni:

- Vega * (aktuális) volatilitást (volatilitási korlát nélkül)

- Vega * min [(aktuális) volatilitást; volatilitási korlát] (volatilitási korláttal)

ahol az (aktuális) volatilitást a realizált és az implicit volatilitás függvénye.

4. Limitáras (knock-in knock-out) opciók:

szerződések száma * szerződési érték * mögöttes törzsrészvény piaci értéke * delta

III. MELLÉKLET

Átlagidő nettósítására vonatkozó szabályok

1. Származtatott kamatügyletet a következő módszer szerint kell átváltani egyenértékű mögöttes eszközpozícióvá:

Az egyes származtatott kamatügyletek egyenértékű mögöttes eszközpozíciójának kiszámítása úgy történik, hogy a származtatott ügylet átlagidejét el kell osztani az ABA tervezett átlagidejével és meg kell szorozni az egyenértékű mögöttes eszközpozícióval:

?KÉP?

ahol:

- átlagidő FDI: a kamatderivatíva átlagideje [a származtatott pénzügyi eszköz (financial derivative instrument - FDI) piaci értékének érzékenysége a kamatlábak változására],

- az átlagidőtervezett összhangban van a befektetési stratégiával, az iránykereskedéssel elért pozíciókkal, valamint a mindenkori várt kockázati szinttel, és szabályozása más módon történik. Összhangban van továbbá a portfólió szokásos piaci feltételek melletti átlagidejével,

- CVderivatíva: a derivatívapozíció átváltott értéke (converted value) a II. mellékletnek megfelelően.

2. Az (1) bekezdés szerint számított egyenértékű mögöttes eszközpozíciókat a következők szerint kell nettósítani:

a) Minden egyes származtatott kamatügyletet be kell sorolni az alábbi táblázat megfelelő lejárati sávjába:

Lejárati sávok

1. 0-2 év

2. 2-7 év

3. 7-15 év

4. 15 éven túli

b) Minden egyes lejárati sávon belül nettósítani kell az egyenértékű mögöttes hosszú és rövid eszközpozíciókat. A hosszú pozíciónak a rövid pozícióval való kiegyenlítése adja a szóban forgó lejárati sáv nettósított összegét.

c) A legrövidebb lejárati sávval kezdve, a két szomszédos lejárati sáv közötti nettósított összeget úgy kell kiszámítani, hogy nettósítani kell az i. lejárati sávban fennmaradó nem nettósított hosszú (vagy rövid) pozíció összegét az (i + 1). lejárati sávban fennmaradó nem nettósított rövid (hosszú) pozíció összegével.

d) A legrövidebb lejárati sávval kezdve, két távoli - egy másik sáv által elválasztott - lejárati sáv közötti nettósított összegeket úgy kell kiszámítani, hogy nettósítani kell az i. lejárati sávban fennmaradó nem nettósított hosszú (vagy rövid) pozíció összegét az (i + 2). lejárati sávban fennmaradó nem nettósított rövid (hosszú) pozíció összegével.

e) A nettósított összeget az egymástól legtávolabb eső két lejárati sáv fennmaradó nem nettósított hosszú és rövid pozíciói között kell kiszámítani.

3. Az ABA abszolút értékek összegeként számítja ki kitettségeit:

- a nettósított összeg 0 %-a minden egyes lejárati sávban,

- a két szomszédos lejárati sáv [(i. és (i + 1).] közötti nettósított összegek 40 %-a,

- két távoli - egy másik sáv által elválasztott - lejárati sáv [(i. és (i + 2).] közötti nettósított összegek 75 %-a,

- az egymástól legtávolabb eső két lejárati sáv közötti nettósított összegek 100 %-a, valamint

- a fennmaradó nem nettósított pozíciók 100 %-a.

IV. MELLÉKLET

Jelentéstételi minták: ABAK

(a 2011/61/EU irányelv 3. cikke (3) bekezdésének d) pontja és 24. cikke)

Az ABAK-ra vonatkozóan szolgáltatandó információk

(a 2011/61/EU irányelv 3. cikke (3) bekezdésének d) pontja és 24. cikkének (1) bekezdése)

		A legfőbb piac/eszköz	A második legfőbb piac/eszköz	A harmadik legfőbb piac/eszköz		A negyedik legfőbb piac/eszköz	Az ötödik legfőbb piac/eszköz
1	Azok a legfőbb piacok, amelyeken az általa kezelt ABA-k nevében kereskedik
2	Azok a legfőbb eszközök, amelyekkel az általa kezelt ABA-k nevében kereskedik
3	A kezelt eszközök 2. cikk szerint számított értéke valamennyi kezelt ABA tekintetében	Bázisdevizában (amennyiben valamennyi ABA esetében azonos)			EUR-ban
	Kérjük, adja meg a piacok hivatalos megnevezését, helyét és joghatóságát.

Az ABAK által kezelt valamennyi ABA részletes jegyzéke

minden negyedév végén - kérésre - szolgáltatandó adat

(a 2011/61/EU irányelv 24. cikkének (3) bekezdése)

Az ABA megnevezése	Az alap azonosító kódja	Létrehozás dátuma	Az ABA típusa (fedezeti alap, magántőkealap, ingatlanalap, alapok alapja, egyéb (*1))	Nettó eszközérték	Uniós ABA: Igen/Nem





(*1) Egyéb alap esetén kérjük, jelölje meg az ABA típusát leginkább jellemző stratégiát.

A monetáris értékeket az ABA bázisdevizájában kell megadni.

Jelentéstételi minták: ABA

(a 2011/61/EU irányelv 3. cikke (3) bekezdésének d) pontja és 24. cikke)

Az ABA-ra vonatkozóan szolgáltatandó információk

(a 2011/61/EU irányelv 3. cikke (3) bekezdésének d) pontja és 24. cikkének (1) bekezdése)

Adattípus

Szolgáltatott adat

Az ABA azonosítása

Az ABA megnevezése

Uniós ABA: igen/nem

Alapkezelő
(amennyiben rendelkezésre áll: bejegyzett név és standard kód)

Uniós ABAK: igen/nem

Az alap azonosító kódjai
(értelemszerűen)

Az ABA létrehozásának dátuma

Az ABA székhelye

Az ABA prime brókereinek azonosítása
(amennyiben rendelkezésre áll: bejegyzett név és standard kód)

Az ABA ISO 4217 szerinti bázisdevizája és a kezelt eszközök 2. cikk szerint számított értéke

Pénznem

Kezelt eszközök összértéke

A három fő finanszírozási forrás joghatósága (az ABA befektetők által vásárolt befektetési jegyeinek vagy részvényeinek kivételével)

Elsődleges ABA-típus (kérjük, csak egyet jelöljön meg)

fedezeti alap
magántőkealap
ingatlanalap
alapok alapja
egyéb
nincs

Befektetési stratégiák megoszlása
(Adja meg az ABA befektetési stratégiáinak megoszlását az 1. pontban megjelölt elsődleges ABA-típustól függően. E kérdés megválaszolásához további tájékoztatásul szolgálnak az iránymutatásban található megjegyzések.)

Jelölje meg azt a stratégiát, amelyik a leginkább jellemző az ABA-ra

Aránya a nettó eszközértéken belül
(%)

a) Fedezetialap-stratégiák
(Erre a kérdésre akkor adjon választ, ha az 1. pontban elsődleges ABA-típusként a fedezeti alapot választotta.)

Jelölje meg azokat a fedezetialap-stratégiákat, amelyek a leginkább jellemzőek az ABA-ra.
Részvény: long bias
Részvény: hosszú/rövid
Részvény: piacsemleges
Részvény: short bias
Relatív érték: fix kamatozású arbitrázs
Relatív érték: átválthatókötvény-arbitrázs
Relatív érték: volatilitás arbitrázs
Eseményvezérelt: értékvesztett/átalakítás
Eseményvezérelt: kockázati arbitrázs/egyesülési arbitrázs
Eseményvezérelt: részvényspecifikus helyzetek
Hitel (hosszú/rövid)
Eszközalapú hitel
Makro
Managed Futures/CTA (kezelt határidős ügylet/határidős bróker): alapvető
Managed Futures/CTA: kvantitatív
Több stratégiát kombináló fedezeti alap
Egyéb fedezetialap-stratégia

b) Magántőke-stratégiák
(Erre a kérdésre akkor adjon választ, ha az 1. pontban elsődleges ABA-típusként a magántőkealapot választotta.)

Jelölje meg azokat a magántőke-stratégiákat, amelyek a leginkább jellemzőek az ABA-ra.
Kockázati tőke
Növekedési tőke
Mezzanine tőke
Több stratégiát kombináló magántőkealap
Egyéb magántőkealap-stratégia

c) Ingatlanstratégiák
(Erre a kérdésre akkor adjon választ, ha az 1. pontban elsődleges ABA-típusként az ingatlanalapot választotta.)

Jelölje meg azokat az ingatlanstratégiákat, amelyek a leginkább jellemzőek az ABA-ra.
Lakóingatlan
Üzleti célú ingatlan
Ipari ingatlan
Több stratégiát kombináló ingatlanalap
Egyéb ingatlanstratégia

d) Alapok alapja stratégiák
(Erre a kérdésre akkor adjon választ, ha az 1. pontban elsődleges ABA-típusként az alapok alapját választotta.)

Jelölje meg azokat az alapok alapja stratégiákat, amelyek a leginkább jellemzőek az ABA-ra.
Fedezeti alapok alapja
Magántőkealapok alapja
Egyéb alapok alapja

e) Egyéb stratégiák
(Erre a kérdésre akkor adjon választ, ha az 1. pontban elsődleges ABA-típusként az egyéb alapot választotta.)

Jelölje meg azokat az egyéb stratégiákat, amelyek a leginkább jellemzőek az ABA-ra.
Árualap
Részvényalap
Fix hozamú alap
Infrastruktúra-alap
Egyéb alap

A legfőbb kitettségek és a legfontosabb koncentrációk

A fő eszközök, amelyekkel az ABA kereskedik

Az eszköz típusa/eszközkód

Érték (az ABAK-irányelv 3. cikke szerint számítva)

Hosszú/rövid pozíció

A legfőbb eszköz

A 2. legfőbb eszköz

A 3. legfőbb eszköz

A 4. legfőbb eszköz

Az 5. legfőbb eszköz

Földrajzi koncentráció

Adja meg az ABA által birtokolt befektetések földrajzi megoszlását az ABA teljes nettó eszközértékének arányában.

A nettó eszközérték arányában

Afrika

Ázsia és a csendes-óceáni térség (a Közel-Kelet kivételével)

Európa (Európai Gazdasági Térség)

Európa (az Európai Gazdasági Térségen kívül)

Közel-Kelet

Észak-Amerika

Dél-Amerika

Szupranacionális/összetett régió

Az ABA 10 legfőbb kitettsége a jelentéstétel időpontjában (abszolút értelemben a legértékesebb):

Eszköz/kötelezettség típusa

Az eszköz/kötelezettség megnevezése/leírása

Érték (a 3. cikk szerint számítva)

A bruttó piaci érték arányában

Hosszú/rövid pozíció

Partner (amennyiben releváns)

10.

Az 5 legfontosabb portfólió-koncentráció:

Eszköz/kötelezettség típusa

A piac megnevezése/leírása

Az aggregált kitettség értéke (a 3. cikk szerint számítva)

A bruttó piaci érték arányában

Hosszú/rövid pozíció

Partner (amennyiben releváns)

Ügylet/pozíció jellemző mérete
(Erre a kérdésre akkor adjon választ, ha az 1. pontban elsődleges ABA-típusként a magántőkealapot adta meg.)

[Kérjük, csak egyet jelöljön meg.]
nagyon kicsi
kicsi
középpiac alsó szegmense
középpiac felső szegmense
large cap (nagy piaci tőkeértékű)
mega cap (a legnagyobb piaci tőkeértékű)

Az ABA legfőbb piacai

Kérjük, adja meg a legnagyobb kitettségű piac nevét és – amennyiben rendelkezésre áll – azonosítóját (pl. MIC-kódot).

Kérjük, adja meg a második legnagyobb kitettségű piac nevét és – amennyiben rendelkezésre áll – azonosítóját (pl. MIC-kódot).

Kérjük, adja meg a harmadik legnagyobb kitettségű piac nevét és – amennyiben rendelkezésre áll – azonosítóját (pl. MIC-kódot).

Befektetőkoncentráció

Adja meg, hogy az ABA saját tőkéjének körülbelül mekkora hányada van az ABA-ban a legnagyobb tőkerészesedéssel rendelkező öt tényleges tulajdonos tényleges tulajdonában (az ABA kintlévő befektetési jegyeinek/részvényeinek arányában; amennyiben ismert vagy lehetséges, a tényleges tulajdonosok átláthatósága).

A befektetőkoncentráció megoszlása a befektetők státusa alapján (ha nem áll rendelkezésre pontos adat, becsülje meg):

— Szakmai ügyfelek (a 2004/39/EK irányelv (MiFID) meghatározásának megfelelően)
— Lakossági befektetők:

A monetáris értékeket az ABA bázisdevizájában kell megadni.

Az ABA-ra vonatkozóan az illetékes hatóságoknak szolgáltatandó információk

(A 2011/61/EU irányelv 24. cikkének (2) bekezdése)

	Adattípus							Szolgáltatott adat
Az ABA azonosítása
1	Az ABA megnevezése							Uniós ABA: igen/nem
2	Alapkezelő							Uniós ABAK: igen/nem
1	Az ABA megnevezése
2	Alapkezelő
3	Az alap azonosító kódjai (adott esetben)
4	Az ABA létrehozásának dátuma
5	Az ABA ISO 4217 szerinti bázisdevizája és a kezelt eszközök 2. cikk szerint számított értéke							Pénznem	Kezelt eszközök összesen
6	Az ABA prime brókerének/brókereinek megnevezése
7	A három fő finanszírozási forrás joghatósága
Forgalmazott eszközök és egyedi kitettségek
8	Az ABA által forgalmazott egyedi kitettségek és azon fő eszközosztályok, amelyekbe az ABA befektetett, a jelentéstétel időpontjában:
	a) Értékpapírok							Hosszú pozíciók értéke	Rövid pozíciók értéke
	Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek
	amelyekből:				letéti jegyek
					kereskedelmi értékpapírok
					egyéb betétek
					egyéb pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek (állami értékpapírok kivételével)
	Tőzsdén jegyzett értékpapírok
	amelyekből:				pénzügyi intézmény által kibocsátott
					tőzsdén jegyzett egyéb értékpapír
	Tőzsdén nem jegyzett értékpapírok
	Nem pénzügyi intézmény által kibocsátott vállalati kötvények
	amelyekből:				befektetésre ajánlott
					befektetésre nem ajánlott
	Pénzügyi intézmény által kibocsátott vállalati kötvények
	amelyekből:				befektetésre ajánlott
					befektetésre nem ajánlott
	Államkötvények:
	amelyekből:				0–1 éves futamidejű uniós kötvények
					1 évnél hosszabb futamidejű uniós kötvények
					0–1 éves futamidejű, nem G-10 kötvények
					1 évnél hosszabb futamidejű, nem G-10 kötvények
	Nem pénzügyi intézmény által kibocsátott átváltható kötvények
	amelyekből:				befektetésre ajánlott
					befektetésre nem ajánlott
	Pénzügyi intézmény által kibocsátott átváltható kötvények
	amelyekből:				befektetésre ajánlott
					befektetésre nem ajánlott
	Hitelek
	amelyekből:				tőkeáttételes hitelek
					egyéb hitelek
	Strukturált/értékpapírosított termékek
	amelyekből:				eszközfedezetű értékpapír
					lakóingatlannal fedezett értékpapír
					üzleti ingatlannal fedezett értékpapír
					ügynökség által kibocsátott jelzálog-fedezetű értékpapír
					eszközfedezetű kereskedelmi értékpapír
					fedezett adósságkötelezvény/hitellel fedezett kötelezvény
					strukturált betét
					ETP (tőzsdén kereskedett termékek)
					egyéb
	b) Származtatott ügyletek							Hosszú pozíciók értéke	Rövid pozíciók értéke
	Származtatott részvényügyletek
	amelyekből:				pénzügyi intézményhez kapcsolódóak
					egyéb származtatott részvényügyletek
	Fix hozamú származtatott termékek
	Hitel-nemteljesítési csereügyletek (CDS)
	amelyekből:				egy alaptermékes pénzügyi CDS
					egy alaptermékes állami CDS
					egy alaptermékes egyéb CDS
					Index CDS
					Egzotikus (beleértve a hitel-nemteljesítési tranche-ot)
								Bruttó érték
	Devizaügyletek (befektetési célú)
	Származtatott kamatügylet
								Hosszú pozíciók értéke	Rövid pozíciók értéke
	Származtatott áruügyletek
	amelyekből:				energia
					amelyből:
					— nyersolaj
					— földgáz
					— villamos energia
					nemesfém
					amelyből: arany
					egyéb áruk
					amelyből:
					— ipari fémek
					— állatállomány
					— mezőgazdasági termékek
	Egyéb származtatott termékek
	c) Fizikai eszközök (ingatlan/tárgyi eszköz)							Hosszú pozíciók értéke
	Fizikai eszköz: ingatlan
	amelyből:				lakóingatlan
					üzleti célú ingatlan
	Fizikai: árucikkek
	Fizikai: faanyag
	Fizikai: művészeti alkotások és gyűjthető eszközök
	Fizikai: szállítóeszközök
	Fizikai: egyéb
	d) Kollektív befektetési vállalkozások							Hosszú pozíciók értéke
	ABAK által működtetett/kezelt kbv-be eszközölt befektetések
	amelyekből:				pénzpiaci alapok és készpénzkezelő kbv-k
					ETF
					egyéb kbv-k
	nem ABAK által működtetett/kezelt kbv-be eszközölt befektetések
	amelyekből:				pénzpiaci alapok és készpénzkezelő kbv-k
					ETF
					egyéb kbv-k
	e) Befektetések egyéb eszközosztályokba							Hosszú pozíciók értéke	Rövid pozíciók értéke
	Egyéb összesen
9	Forgalom értéke az egyes eszközosztályokban a jelentéstételi időszakban
	a) Értékpapírok							Piaci érték
	pénzeszközök és készpénz-egyenértékesek
	tőzsdén jegyzett részvények
	tőzsdén nem jegyzett részvények
	nem pénzügyi intézmény által kibocsátott vállalati kötvények
	amelyekből:				befektetésre ajánlott
					befektetésre nem ajánlott
	Pénzügyi intézmény által kibocsátott vállalati kötvények
	Államkötvények
	amelyekből:				uniós tagállam által kibocsátott kötvény
					Unión kívüli tagállam által kibocsátott kötvény
	Átváltható kötvények
	Kölcsönök
	Strukturált/értékpapírosított termékek
	b) Származtatott ügyletek							Névérték	Piaci érték
	származtatott részvényügyletek
	fix hozamú származtatott termékek
	hitel-nemteljesítési csereügyletek
	deviza (befektetési célú)
	származtatott kamatügylet
	származtatott áruügyletek
	egyéb származtatott ügyletek
	c) Fizikai eszközök (ingatlan/tárgyi eszköz)							Piaci érték
	Fizikai: árucikkek
	Fizikai: ingatlan
	Fizikai: faanyag
	Fizikai: művészeti alkotások és gyűjthető eszközök
	Fizikai: szállítóeszközök
	Fizikai: egyéb
	d) Kollektív befektetési vállalkozások
	e) Egyéb eszközosztályok
	Kitettség pénzneme
10	Kitettségek teljes hosszú és rövid pozícióinak értéke (árfolyamfedezet előtt) a következő devizacsoportonként:							Hosszú pozíciók értéke	Rövid pozíciók értéke
	AUD
	CAD
	CHF
	EUR
	GBP
	HKD
	JPY
	USD
	Egyéb
11	Ügylet/pozíció jellemző mérete (Erre a kérdésre akkor adjon választ, ha feljebb elsődleges ABA-típusként a sajáttőkealapot adta meg.)							[Kérjük, csak egyet jelöljön meg.] nagyon kicsi (< 5millió EUR) kicsi (5–25 millió EUR közötti) alsó/középső piaci szegmens (25–150 millió EUR közötti) középpiac felső szegmense (150–500 millió EUR közötti) large cap (nagy piaci tőkeértékű) (500 millió EUR és 1 milliárd EUR közötti) mega cap (a legnagyobb piaci tőkeértékű) (1 milliárd EUR vagy azt meghaladó)
12	Meghatározó befolyás (lásd a 83/349/EGK tanácsi irányelv 1. cikkét [HL L 193., 1983.7.18., 1. o.]) (Erre a kérdésre akkor adjon választ, ha feljebb elsődleges ABA-típusként a sajáttőkealapot adta meg; kérjük, töltse ki valamennyi olyan társaságra vonatkozóan, amely esetében az ABA a 83/349/EGK irányelv 1. cikke szerinti meghatározó befolyást gyakorol (amennyiben nincs ilyen társaság, nem kell kitölteni).				Megnevezés			Szavazati jog aránya	Ügylet típusa


Az ABA kockázati profilja
1. Piaci kockázati profil
13	Befektetés várt éves hozama/belső megtérülési ráta (IRR) szokásos piaci feltételek között (%-ban)
	Nettó részvénydelta
	Nettó DV01:
	Nettó CS01:
2. Partnerkockázati profil
14	Kereskedési és klíringmechanizmusok
	a) forgalmazott értékpapírok becsült aránya (a piaci érték %-ában) (nem kell kitölteni, ha nincsenek forgalmazott értékpapírok)							%
	szabályozott piacon
	tőzsdén kívül
	b) forgalmazott származtatott termékek becsült aránya (a kereskedelmi volumen %-ában): (nem kell kitölteni, ha nincsenek forgalmazott származtatott termékek)							%
	szabályozott piacon
	tőzsdén kívül
	c) elszámolt származtatott ügyletek becsült aránya (a kereskedelmi volumen %-ában): (nem kell kitölteni, ha nincsenek forgalmazott származtatott termékek)							%
	központi szerződő fél által elszámolt
	kétoldalúan elszámolt
	d) elszámolt repóügyletek becsült aránya (a piaci érték %-ában): (nem kell kitölteni, ha nincs repóügylet)							%
	központi szerződő fél által elszámolt
	kétoldalúan elszámolt
	háromoldalúan elszámolt
15	Az ABA által a partnereknek nyújtott biztosíték és egyéb hiteltámogatás értéke összesen
	a) készpénz vagy készpénz-egyenértékes formájában nyújtott biztosíték értéke
	b) egyéb értékpapírok formájában nyújtott biztosíték értéke (készpénz vagy készpénz-egyenértékesek kivételével)
	c) egyéb nyújtott biztosíték vagy hiteltámogatás értéke (beleértve az akkreditívek és hasonló, harmadik félnek nyújtott hiteltámogatások névértékét)
16	A jelentés tárgyát képező alap által a partnereknek nyújtott biztosíték vagy egyéb hiteltámogatás összegének hány százalékát zálogosították el újra a partnerek?
17	Az öt legfőbb partnerkitettség (központi szerződő felek kivételével)
	a) Azonosítsa azt az öt legfőbb partnert, amellyel szemben az ABA-nak a legnagyobb nettó valós értékű hitelkitettsége van (az ABA nettó eszközértékének %-os arányában).							Megnevezés	Teljes kitettség
	1. partner
	2. partner
	3. partner
	4. partner
	5. partner
	b) Azonosítsa azt az öt legfőbb partnert, amely az ABA-val szemben a legnagyobb nettó valós értékű hitelkitettséggel rendelkezik (az ABA nettó eszközértékének arányában).							Megnevezés	Teljes kitettség
	1. partner
	2. partner
	3. partner
	4. partner
	5. partner
18	Központi szerződő fél (CCP) általi közvetlen elszámolás
	a) A jelentéstételi időszakban számolt el az ABA ügyletet közvetlenül CCP-n keresztül?							Igen Nem (ebben az esetben hagyja ki a kérdés többi részét és folytassa a 21. kérdéstől)
	b) Amennyiben a 18. pont a) kérdésére adott válasz „igen”, nevezze meg a három legfőbb CCP-t (nettó hitelkitettség szempontjából).							Megnevezés	Birtokolt érték
	1. központi szerződő fél (ha nem releváns, nem kell kitölteni)
	2. központi szerződő fél (ha nem releváns, nem kell kitölteni)
	3. központi szerződő fél (ha nem releváns, nem kell kitölteni)
3. Likviditási profil
Portfólió likviditási profilja
19	Befektető likviditási profilja az alábbi időtartamon belül likviddé tehető portfólió aránya:
	1 nap vagy 1 napon belül	2–7 nap	8–30 nap	31–90 nap		91–180 nap	181–365 nap	365 napon túl

20	Szabadon felhasználható pénzeszköz értéke
Befektető likviditási profilja
21	Befektető likviditási profilja az alábbi időtartamon belül visszaváltható befektetői részvény aránya (az ABA nettó eszközértékének arányában)
	1 nap vagy 1 napon belül	2–7nap	8–30 nap	31–90 nap		91–180 nap	181–365 nap	365 napnál több

22	Befektető általi visszaváltás
	a) Biztosít az ABA visszavonási/visszaváltási jogot a befektetőknek a szokványos feltételek között?							Igen	Nem

	b) Milyen gyakoriságú a befektetői visszaváltás (több részvény- vagy befektetésijegy-osztály esetén a nettó eszközérték szempontjából legnagyobb részvényosztályra vonatkozóan kell megadni)?							[Kérjük, csak egyet jelöljön meg.] Napi Heti Kétheti Havi Negyedéves Féléves Éves Egyéb Nem alkalmazható
	c) A visszaváltásra vonatkozóan előírt felmondási idő befektetőnként, napokban kifejezve (több részvény- vagy befektetésijegy-osztály esetén az eszközzel súlyozott felmondási időt adja meg)
	d) A befektető lekötési időszaka (lock up period) napokban kifejezve (több részvény- vagy befektetésijegy-osztály esetén az eszközzel súlyozott felmondási időt adja meg)
23	Különös rendelkezések és kedvezményes elbánás
	a) A jelentéstétel időpontjában az ABA nettó eszközértékének hány százalékára vonatkoznak a következő rendelkezések:							A nettó eszközérték arányában
	side pocket számlák
	visszaváltási korlátok
	kereskedés felfüggesztése
	Illikvid eszközök kezelésére vonatkozó egyéb rendelkezések (kérjük, részletezze)							[típus]	[%]


	b) Adja meg, hogy az ABA nettó eszközértékének mekkora hányadát teszik ki azok az eszközök, amelyekre jelenleg különös rendelkezések vonatkoznak annak következtében, hogy azok az ABAK-irányelv 23. cikke (4) bekezdésének a) pontja szerint illikvid jellegűek, beleértve a 25. kérdés a) pontjában foglalt eszközöket.
	Különös rendelkezések a nettó eszközérték százalékában
	c) Vannak olyan befektetők, amelyek kedvezményes elbánásban részesülnek vagy joguk van a kedvezményes elbánáshoz (például kiegészítő megállapodás révén) és ezért az ABAK-irányelv 23. cikke (1) bekezdése j) pontjának megfelelően az ABA befektetőire vonatkozó tájékoztatás hatálya alá tartoznak?							(igen vagy nem)
	d) Amennyiben az előző kérdésre a válasz „igen”, kérjük, adja meg az összes releváns kedvezményes bánásmódot:
	a befektetőknek szóló eltérő tájékoztatás/jelentéstétel
	a befektetőkre vonatkozó eltérő likviditási feltételek
	a befektetőkre vonatkozó eltérő díjak
	a fent meghatározottaktól eltérő kedvezményes elbánás
24	Adja meg a befektetési jegyek ABA-n belüli tulajdonának befektetői csoportok szerinti megoszlását (az ABA-eszközök nettó eszközértékének %-ában; amennyiben ismert vagy lehetséges, a tényleges tulajdonosok átláthatósága)
25	Finanszírozási likviditás
	a) Adja meg az ABA általi kölcsönfelvétel és az ABA számára finanszírozásra rendelkezésre álló készpénz aggregált összegét (ideértve valamennyi lehívott és le nem hívott, megítélt és visszavont hitelkeretet, valamint határidős finanszírozást).
	b) Az a) pontban megadott összeget bontsa fel az alább meghatározott időszakok szerint, amelyek azt a leghosszabb időszakot jelölik, amelyre vonatkozóan a hitelező szerződésben vállalta az említett finanszírozás biztosítását:
	1 nap vagy 1 napon belül	2–7 nap	8–30 nap	31–90 nap		91–180 nap	181–365 nap	365 napnál több

4. Hitelfelvétel és kitettségi kockázat
26	Készpénz-, illetve részvénykölcsön értéke az alábbiak szerint:
	fedezetlen készpénzkölcsön:
	biztosítékkal ellátott/fedezett készpénzkölcsön – prime brókeren keresztül:
	biztosítékkal ellátott/fedezett készpénzkölcsön – (fordított) repón keresztül:
	biztosítékkal ellátott/fedezett készpénzkölcsön – egyéb módon:
27	Pénzügyi eszközbe ágyazott kölcsönfelvétel értéke
	Tőzsdén forgalmazott származtatott termékek: az átadott fedezettel csökkentett bruttó kitettség
	Tőzsdén kívüli származtatott termékek: az átadott fedezettel csökkentett bruttó kitettség
28	Rövid pozíciókhoz kölcsönvett értékpapírok értéke
29	Az ABA által az ABAK-irányelv (78) preambulumbekezdésében meghatározottaknak megfelelően ellenőrzött pénzügyi vagy adott esetben jogi struktúrák bruttó kitettsége
	pénzügyi vagy adott esetben jogi struktúra
	pénzügyi vagy adott esetben jogi struktúra
	pénzügyi vagy adott esetben jogi struktúra
	…
30	Az ABA tőkeáttétele
	a) a bruttó módszer szerint számítva
	b) a kötelezettség-módszer szerint számítva
5. Működési és egyéb kockázatok szempontjai
31	Nyitott pozíciók száma összesen
32	Korábbi kockázati profil
	a) Az ABA befektetéseinek bruttó hozama vagy belső megtérülési rátája (IRR) a jelentéstételi időszakban (%-ban, a kezelési és teljesítménydíjakkal együtt)
	A jelentéstételi időszak 1. hónapja
	A jelentéstételi időszak 2. hónapja
	…
	…
	A jelentéstételi időszak utolsó hónapja
	b) Az ABA befektetéseinek nettó hozama vagy belső megtérülési rátája (IRR) a jelentéstételi időszakban (%-ban, a kezelési és teljesítménydíjak nélkül)
	A jelentéstételi időszak 1. hónapja
	A jelentéstételi időszak 2. hónapja
	…
	…
	A jelentéstételi időszak utolsó hónapja
	c) Az ABA nettó eszközértékében bekövetkezett változás a jelentéstételi időszakban (%-ban, ideértve a jegyzések és visszaváltások hatását)
	A jelentéstételi időszak 1. hónapja
	A jelentéstételi időszak 2. hónapja
	…
	…
	A jelentéstételi időszak utolsó hónapja
	d) Jegyzések a jelentéstételi időszakban
	A jelentéstételi időszak 1. hónapja
	A jelentéstételi időszak 2. hónapja
	…
	…
	A jelentéstételi időszak utolsó hónapja
	e) Visszaváltások a jelentéstételi időszakban
	A jelentéstételi időszak 1. hónapja
	A jelentéstételi időszak 2. hónapja
	…
	…
	A jelentéstételi időszak utolsó hónapja

A monetáris értékeket az ABA bázisdevizájában kell megadni.

Stressztesztek eredményei

Kérjük, ismertesse a 2011/61/EU irányelv 15. cikke (3) bekezdésének b) pontja szerint elvégzett stressztesztek eredményeit [az ABA minden egyes befektetési pozíciójával, valamint az e pozíciók által az ABA portfóliójára gyakorolt átfogó hatással összefüggő kockázatok - például megfelelő stressztesztelési eljárásokkal - megfelelően meghatározhatók, mérhetők, kezelhetők és folyamatosan nyomon követhetők] (szabad szöveg)

A monetáris értékeket az ABA bázisdevizájában kell megadni.

Kérjük, ismertesse a 2011/61/EU irányelv 16. cikke (1) bekezdésének második albekezdése szerint elvégzett stressztesztek eredményeit. [Az ABAK-ok rendszeresen stresszteszteket végeznek mind rendes, mind rendkívüli likviditási feltételek mellett, ami lehetővé teszi számukra, hogy értékeljék és nyomon kövessék az ABA-k likviditási kockázatát.] (szabad szöveg)

A monetáris értékeket az ABA bázisdevizájában kell megadni.

Az ABA-ra vonatkozóan az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátandó információk

(a 2011/61/EU irányelv 24. cikkének (4) bekezdése)

	Adattípus	Szolgáltatott adat
1	A jelentést tevő ABA által a partnereknek nyújtott biztosíték vagy egyéb hiteltámogatás összegének hány százalékát zálogosították el újra a partnerek?
Kölcsönfelvételi és kitettségi kockázat
2	Készpénz-, illetve értékpapírkölcsönök értéke az alábbiak szerint:
	Fedezetlen készpénzkölcsön:
	Biztosítékkal ellátott/fedezett készpénzkölcsön – prime brókeren keresztül:
	Biztosítékkal ellátott/fedezett készpénzkölcsön – (fordított) repóügyleten keresztül:
	Biztosítékkal ellátott/fedezett készpénzkölcsön – egyéb módon:
3	Pénzügyi eszközbe ágyazott kölcsönfelvétel értéke
	Tőzsdén forgalmazott származtatott termékek: az átadott fedezettel csökkentett bruttó kitettség
	Tőzsdén kívüli származtatott termékek: az átadott fedezettel csökkentett bruttó kitettség
4	A felvett készpénz-, illetve értékpapírkölcsön öt legnagyobb forrása (rövid pozíciók):
	Legnagyobb:
	2. legnagyobb:
	3. legnagyobb:
	4. legnagyobb:
	5. legnagyobb:
5	Rövid pozíciókhoz kölcsönvett értékpapírok értéke
6	Az ABA által az ABAK-irányelv (78) preambulumbekezdésében meghatározottaknak megfelelően ellenőrzött pénzügyi vagy adott esetben jogi struktúrák bruttó kitettsége
	Pénzügyi vagy adott esetben jogi struktúra
	Pénzügyi vagy adott esetben jogi struktúra
	Pénzügyi vagy adott esetben jogi struktúra
	…
7	Az ABA tőkeáttétele:
	a) bruttó módszer
	b) kötelezettség-módszer

A monetáris értékeket az ABA bázisdevizájában kell megadni.

( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2088 rendelete (2019. november 27.) a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről (HL L 317., 2019.12.9., 1. o.).

( 2 ) Európai Bankfelügyeleti Bizottság, A tőkekövetelményekről szóló irányelv 122a. cikkére vonatkozó iránymutatások, 2010. december 31., http://www.eba.europa.eu/cebs/media/Publications/Standards%20and%20Guidelines/2010/Application%20of%20Art.%20122a%20of%20the%20CRD/Guidelines.pdf

( 3 ) HL L 96., 2003.4.12., 16. o.

( 4 ) HL L 79., 2007.3.20., 11. o.

Lábjegyzetek:

[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 32013R0231 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:32013R0231&locale=hu Utolsó elérhető, magyar nyelvű konszolidált változat CELEX: 02013R0231-20240212 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:02013R0231-20240212&locale=hu

Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bíró, ügytárgy keresése

Közhiteles cégkivonat

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

Keresés "elvi tartalomban"

Mínuszjel keresésben

Link jogszabályhelyre

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

Egy bíró ítéletei

Jogszabály paragrafusára ugrás

Önnek 2 Jogkódexe van!

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Változásfigyelési funkció

Módosult §-ok megtekintése

Iratminták a Pp. szövegéből

32013R0231[1]

I. FEJEZET

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

II. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. SZAKASZ

2. SZAKASZ

3. SZAKASZ

III. FEJEZET

AZ ABAK-OK MŰKÖDÉSI FELTÉTELEI

1. SZAKASZ

2. SZAKASZ

3. SZAKASZ

4. SZAKASZ

5. SZAKASZ

6. SZAKASZ

7. SZAKASZ

8. SZAKASZ

IV. FEJEZET

LETÉTKEZELŐ

1. SZAKASZ

2. SZAKASZ

3. SZAKASZ

4. SZAKASZ

V. FEJEZET

ÁTLÁTHATÓSÁGI KÖVETELMÉNYEK, TŐKEÁTTÉTEL, HARMADIK ORSZÁGOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK ÉS AZ ABAK TEVÉKENYSÉGEINEK LEHETSÉGES KÖVETKEZMÉNYEIVEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK CSERÉJE

1. SZAKASZ

2. SZAKASZ

3. SZAKASZ

4. SZAKASZ

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

I. MELLÉKLET

II. MELLÉKLET

III. MELLÉKLET

IV. MELLÉKLET

Tartalomjegyzék