32013R0231[1]

A Bizottság 231/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete ( 2012. december 19. ) a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a mentességek, az általános működési feltételek, a letétkezelők, a tőkeáttétel, az átláthatóság és a felügyelet tekintetében történő kiegészítéséről EGT-vonatkozású szöveg

A BIZOTTSÁG 231/2013/EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2012. december 19.)

a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a mentességek, az általános működési feltételek, a letétkezelők, a tőkeáttétel, az átláthatóság és a felügyelet tekintetében történő kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

I. FEJEZET

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Fogalommeghatározások

A 2011/61/EU irányelv 2. cikkében található fogalommeghatározásokon túlmenően e rendelet alkalmazásában:

1.

"tőkekötelezettség" : a befektető szerződéses kötelezettségvállalása, hogy az ABAK kérésére az alternatív befektetési alap (ABA) rendelkezésre bocsátja a befektetés megállapodás szerinti összegét;

2.

"releváns személy" :

az ABAK-kal kapcsolatban a következők bármelyike: a)

az ABAK igazgatója, tulajdonosa vagy ezzel egyenértékű személy, illetve vezetője; b)

az ABAK alkalmazottja vagy bármely más olyan természetes személy, akinek a szolgáltatásai az ABAK rendelkezésére vagy annak ellenőrzése alatt állnak, és aki részt vesz kollektívportfólió-kezelési szolgáltatás ABAK általi nyújtásában; c)

olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely közvetlenül részt vesz az ABAK részére történő szolgáltatásnyújtásban, az ABAK által nyújtandó kollektívportfólió-kezelési szolgáltatásra vonatkozó, harmadik fél részére szóló hatáskör-átruházási megállapodás alapján;

3.

"felső vezetés" : az ABAK tényleges üzleti irányítását végző, a 2011/61/EU irányelv 8. cikke (1) bekezdése c) pontjának megfelelő személy vagy személyek, és adott esetben az irányító testület vezető tagja vagy tagjai;

4.

"irányító testület" : az ABAK végső döntéshozatali hatáskörrel rendelkező testülete, amely ellátja a felügyeleti és a vezetői funkciót, vagy csak a vezetői funkciót, ha e két funkció elkülönül egymástól;

5.

"különös rendelkezés" : közvetlenül az ABA eszközeinek illikvid jellegéből eredő rendelkezés, amely befolyásolja az egy bizonyos típusú befektetési jegyekbe vagy részvényekbe befektetők meghatározott visszaváltási jogát, és amely személyre szabott vagy a befektetők általános visszaváltási jogától elkülönülő rendelkezés;

6.

"fenntarthatósági kockázat" : az (EU) 2019/2088 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 1 ) 2. cikkének 22. pontjában meghatározott fenntarthatósági kockázat;

7.

"fenntarthatósági tényezők" : az (EU) 2019/2088 rendelet 2. cikkének 24. pontjában meghatározott fenntarthatósági tényezők.

II. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. SZAKASZ

A kezelt eszközök kiszámítása

[a 2011/61/EU irányelv 3. cikkének (2) bekezdése]

2. cikk

A kezelt eszközök összértékének kiszámítása

A 2011/61/EU irányelv 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott mentességre való jogosultság megszerzése érdekében az ABAK:

a) a 2011/61/EU irányelv 5. cikkével összhangban azonosítja azokat az ABA-kat, amelyekkel kapcsolatban külső ABAK-ként jelölték ki, illetve azt az ABA-t, amellyel kapcsolatban maga az ABA az ABAK, amennyiben az ABA jogi formája lehetővé teszi a belső kezelést;

b) a kezelt ABA-k mindegyikére vonatkozóan azonosítja az eszközportfóliót és az ABA székhelye szerinti ország joga, illetve adott esetben az ABA alapszabálya vagy létesítő okirata szerinti értékelési szabályokkal összhangban meghatározza a kezelt eszközök, köztük a tőkeáttétel alkalmazásával szerzett eszközök értékét;

c) összesíti a kezelt ABA-kra vonatkozóan meghatározott eszközértéket, és összehasonlítja a kezelt eszközök így meghatározott összértékét a 2011/61/EU irányelv 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott vonatkozó küszöbértékkel.

Az (1) bekezdés alkalmazásában az ABAK által kezelt olyan ABA-kat, amelyek tekintetében az ABAK a 2011/61/EU irányelv 20. cikkével összhangban funkciókat ruházott át, szerepeltetni kell a számításban. Az ABAK által átruházás keretében kezelt ABA-portfóliókat azonban ki kell venni a számításból.

3. cikk

A kezelt eszközök folyamatos nyomon követése

Az ABAK meghatározza, végrehajtja és alkalmazza a kezelt eszközök összértékének folyamatos nyomon követésére szolgáló eljárásokat. A nyomon követés a kezelt eszközök naprakész áttekintésén alapul, és kiterjed a jegyzési és visszaváltási tevékenység, illetve adott esetben a tőkelehívások, a tőkekifizetések és az egyes ABA-kba befektetett eszközök értékének vizsgálatára.

Annak értékelése során, hogy szükség van-e a kezelt eszközök összértékének gyakoribb kiszámítására, figyelembe kell venni, hogy a kezelt eszközök összértéke mennyire áll közel a 2011/61/EU irányelv 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott küszöbértékhez, valamint a várható jegyzési és visszaváltási tevékenységet.

4. cikk

A küszöbérték eseti átlépése

5. cikk

A bejegyzés részeként szolgáltatandó információk

A 2011/61/EU irányelv 3. cikke (3) bekezdésének c) pontjában előírt követelmények részeként az ABAK-ok minden egyes ABA-ra vonatkozóan rendelkezésre bocsátják az ajánlattételi dokumentumot vagy az ajánlattételi dokumentum vonatkozó részletét vagy a befektetési stratégia általános leírását. Az ajánlattételi dokumentum vonatkozó kivonata és a befektetési stratégia leírása legalább a következő információkat tartalmazza:

a) azon fő eszközkategóriák, amelyekbe az ABA befektethet;

b) a befektetési stratégia középpontjában álló ipari, földrajzi vagy más piaci szektorok vagy konkrét eszközosztályok;

c) az ABA hitelfelvételre, illetve tőkeáttételre vonatkozó politikájának leírása.

2. SZAKASZ

A tőkeáttétel kiszámítása

[a 2011/61/EU irányelv 4. cikkének (3) bekezdése]

6. cikk

A tőkeáttétel kiszámítására vonatkozó általános rendelkezések

A Bizottság a piaci fejleményekre figyelemmel és legkésőbb 2015. július 21-ig felülvizsgálja az első albekezdésben említett számítási módszereket annak eldöntésére, hogy ezek a módszerek az ABA-k valamennyi típusa számára elégségesek és megfelelőek-e, vagy a tőkeáttétel kiszámítására további, opcionális módszereket kell-e kidolgozni.

7. cikk

Az ABA kitettségének kiszámítására szolgáló bruttó módszer

Az ABA bruttó módszer szerint számított kitettsége a 2011/61/EU irányelv 19. cikkével és az annak alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal összhangban értékelt valamennyi pozíció abszolút értékének összege.

Az ABA kitettségének a bruttó módszer szerinti kiszámításánál az ABAK:

a) kizárja azon pénzeszközök és a pénzeszköz-egyenértékesek értékét, amelyek magas likviditású, az ABA bázisdevizájában tartott befektetések, amelyek könnyen ismert összegű pénzeszközre válthatók, amelyeknél elhanyagolható az értékváltozás kockázata, és hozamuk legfeljebb a három hónapos magas besorolású államkötvények hozamát éri el;

b) a származtatott termékeket a 10. cikkben meghatározott átváltási módszerek, valamint az I. melléklet 4-9. és 14. pontjában rögzített módszerek alkalmazásával az adott származtatott termék egyenértékű mögöttes eszközpozíciójává alakítja;

c) kizárja a készpénzkölcsönöket, amelyek az a) pontban említettek szerint pénzeszközökben vagy pénzeszköz-egyenértékesekben maradtak, és amennyiben az említett fizetendő összegek ismertek;

d) figyelembe veszi a készpénzkölcsönök újrabefektetéséből eredő, a realizált befektetés piaci értéke vagy az I. melléklet 1. és 2. pontjában említett kölcsönzött készpénz teljes összege közül a magasabb értéken kifejezett kitettséget;

e) figyelembe veszi az I. melléklet 3. és 10-13. pontjával összhangban álló visszavásárlási vagy a fordított visszavásárlási megállapodásokon és értékpapírok kölcsönbe adásán vagy kölcsönbe vételén vagy egyéb megállapodásokon belüli pozíciókat.

8. cikk

Az ABA kitettségének kiszámítására szolgáló kötelezettség-módszer

Az ABA kitettségének a kötelezettség-módszer szerinti kiszámításához az ABAK:

a) minden származtatott termékre szóló pozíciót a 10. cikkben és a II. melléklet 4-9. és 14. pontjában meghatározott átváltási módszerek alkalmazásával az adott származtatott termék egyenértékű mögöttes eszközpozíciójává alakít;

b) nettósítási és fedezeti megállapodásokat alkalmaz;

c) kiszámítja a kölcsönök újrabefektetésén keresztül létrejött kitettséget, amennyiben az ilyen újrabefektetés az I. melléklet 1. és 2. pontja szerint növeli az ABA kitettségét;

d) a számításban figyelembe vesz az I. melléklet 3. és 10-13. pontjával összhangban álló egyéb megállapodásokat;

Az ABA kitettségének a kötelezettség-módszer szerinti kiszámítása céljából:

a) a nettósítási megállapodások származtatott termékeket vagy értékpapír-pozíciókat érintő azon ügyletek kombinációira terjednek ki, amelyek ugyanarra a mögöttes eszközre vonatkoznak, a származtatott termékek esetében függetlenül a származtatott termékek lejárati napjától, és amelyek esetében e származtatott termékekre vagy értékpapír-pozíciókra vonatkozó ügyleteket azzal a kizárólagos céllal kötik, hogy kiküszöböljék a más származtatott termékek vagy értékpapír-pozíciók révén szerzett pozíciókhoz kapcsolódó kockázatokat;

b) a fedezeti megállapodások származtatott termékeket vagy értékpapír-pozíciókat érintő azon ügyletek kombinációira terjednek ki, amelyek nem feltétlenül vonatkoznak ugyanarra a mögöttes eszközre, és amelyek esetében ezeket a származtatott termékekre vagy értékpapír-pozíciókra vonatkozó ügyleteket azzal a kizárólagos céllal kötik, hogy ellensúlyozzák a más származtatott termékek vagy értékpapír-pozíciók révén szerzett pozíciókhoz kapcsolódó kockázatokat.

A (2) bekezdéstől eltérve a származtatott terméket nem kell átalakítani egyenértékű mögöttes eszközpozícióvá, amennyiben a következő jellemzők mindegyikével rendelkezik:

a) az ABA portfóliójában tartott pénzügyi eszközök teljesítményét elcseréli egy másik referencia pénzügyi eszköz teljesítményére;

b) az ABA portfóliójában tartott lecserélt eszközök kockázatát teljes egészében ellensúlyozza, ezáltal az ABA teljesítménye nem függ a lecserélt eszközök teljesítményétől;

c) a referencia pénzügyi eszközök közvetlen birtoklásával összehasonlítva nem tartalmaz sem további opcionális jellemzőket, sem tőkeáttételi záradékokat, sem további egyéb kockázatokat.

A (2) bekezdéstől eltérve a kitettség kötelezettség-módszer szerinti számításánál a származtatott terméket nem kell átalakítani egyenértékű mögöttes eszközpozícióvá, amennyiben az megfelel mindkét következő feltételnek:

a) amennyiben az ABA kombináltan pénzügyi eszközhöz kapcsolódó származtatott termékkel és a 7. cikk a) pontja szerinti pénzeszköz-egyenértékesbe fektetett pénzeszközzel is rendelkezik, az egyenértékű azzal, mintha egy adott pénzügyi eszközben fennálló hosszú távú pozícióval rendelkezne;

b) a származtatott termék nem hoz létre magasabb kitettséget és tőkeáttételt vagy kockázatot.

A fedezeti megállapodásokat az ABA kitettségének kiszámításakor csak abban az esetben kell figyelembe venni, ha azok megfelelnek a következő feltételeknek:

a) a fedezeti kapcsolaton belüli pozíciók nem hozam elérésére irányulnak, és ellensúlyozzák az általános és különös kockázatokat;

b) az ABA szintjén ténylegesen csökken a piaci kockázat;

c) ellensúlyozzák a származtatott termékekhez kapcsolódó általános és adott esetben a különös kockázatokat;

d) a fedezeti megállapodások ugyanahhoz az eszközosztályhoz kapcsolódnak;

e) stresszhelyzeti piaci feltételek esetén hatékonyak.

Az ABAK a következő esetekben nettósít pozíciókat:

a) származtatott termékek között, feltéve, hogy azok ugyanarra a mögöttes eszközre vonatkoznak, még abban az esetben is, ha a származtatott termékek lejárata eltérő;

b) egy olyan származtatott termék, amelynek mögöttes eszköze a 2004/39/EK irányelv I. melléklete C. szakaszának 1-3. pontjában említett átruházható értékpapír, pénzpiaci eszköz vagy kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyei, és ugyanazon megfelelő mögöttes eszköz között.

9. cikk

Az ABA kitettségének növelésére szolgáló módszerek

A kitettség kiszámításához az ABAK az I. mellékletben meghatározott helyzetekben az említett mellékletben meghatározott módszereket alkalmazza.

10. cikk

A származtatott termékekre vonatkozó átváltási módszerek

Az ABAK a II. mellékletben említett származtatott termékekre vonatkozóan az ugyanott meghatározott átváltási módszereket alkalmazza.

11. cikk

Átlagidő-nettósítási szabályok

3. SZAKASZ

További szavatolótőke és szakmai felelősségbiztosítás

[a 2011/61/EU irányelv 9. cikkének (7) bekezdése és 15. cikke]

12. cikk

Szakmai felelősséggel kapcsolatos kockázatok

Az (1) bekezdésben meghatározott, szakmai felelősséggel kapcsolatos kockázatok nem kizárólagos jelleggel a következők kockázatai:

a) az ABA eszközeinek tulajdonjogát igazoló okiratok elvesztése;

b) az ABA vagy befektetői előtt a tények hamis beállítása vagy nekik tett félrevezető nyilatkozatok;

c) cselekmények, hibák vagy mulasztások, amelyek a következők megsértését eredményezik: i. jogszabályi vagy hatósági aktusból eredő kötelezettségek; ii. az ABA-val és befektetőivel szembeni szakértelemmel és körültekintéssel kapcsolatos kötelezettség; iii. vagyonkezelői kötelezettségek; iv. titoktartási kötelezettségek; v. az ABA alapszabálya vagy létesítő okirata; vi. az ABAK ABA által történő kijelölésének feltételei;

d) a tisztességtelen, csalárd vagy rosszhiszemű cselekmények megelőzésére irányuló megfelelő eljárások meghatározásának, végrehajtásának és fenntartásának elmulasztása;

e) az eszközök helytelen értékelése vagy a befektetési jegyekre/részvényekre vonatkozó árak nem megfelelő meghatározása;

f) az üzletmenet fennakadásából, rendszerhibából, az ügyletek feldolgozásával vagy a folyamatkezeléssel kapcsolatos mulasztásból adódó veszteségek.

13. cikk

A szakmai felelősséggel kapcsolatos kockázatok kezelésére vonatkozó minőségi előírások

14. cikk

További szavatolótőke

A kezelt ABA-k portfólióinak értéke megegyezik az ABAK által kezelt ABA-k összes eszköze, köztük a tőkeáttétel útján szerzett eszközök által képviselt abszolút érték összegével, amelynek kiszámítása során a származtatott termékeket piaci értékükön értékelik.

Az ABAK a kezelt ABA-k portfóliói által képviselt, a (2) bekezdés második albekezdésével összhangban számított érték folyamatos nyomon követésére eljárásokat határoz meg, hajt végre és alkalmaz. Abban az esetben, ha az első albekezdésben említett éves újbóli meghatározás előtt a kezelt ABA-k portfóliónak értéke jelentősen emelkedik, az ABAK haladéktalanul újraszámítja a további szavatolótőke előírt összegét, és annak megfelelően kiigazítja a további szavatolótőkét.

15. cikk

Szakmai felelősségbiztosítás

Az ABAK olyan szakmai felelősségbiztosítást köt és tart fenn folyamatosan,:

a) amelynek kezdeti időtartama legalább egy év;

b) amely legalább 90 napos felmondási időt köt ki;

c) amely fedezi a 12. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott, szakmai felelősséggel kapcsolatos kockázatokat;

d) amelyet az uniós joggal vagy a nemzeti joggal összhangban szakmai felelősségbiztosítás nyújtására engedéllyel rendelkező, uniós vagy nem uniós biztosítótársaságnál kötnek;

e) amelyet harmadik fél bocsát rendelkezésre.

A megállapodás szerint meghatározott önrészt a 2011/61/EU irányelv 9. cikkének (1) és (3) bekezdésével összhangban rendelkezésre bocsátandó szavatolótőkén felüli szavatolótőkének teljes mértékben fedeznie kell.

III. FEJEZET

AZ ABAK-OK MŰKÖDÉSI FELTÉTELEI

1. SZAKASZ

Általános elvek

[a 2011/61/EU irányelv 12. cikkének (1) bekezdése]

16. cikk

A hatáskörrel rendelkező hatóságok általános kötelezettségei

Az ABAK 2011/61/EU irányelv 12. cikkének (1) bekezdése szerinti megfelelésének értékelésekor a hatáskörrel rendelkező hatóságok legalább az e szakaszban meghatározott kritériumokat figyelembe veszik.

17. cikk

Az ABA vagy befektetőinek érdekeit, valamint a piac integritását legjobban szolgáló eljárásra vonatkozó kötelezettség

18. cikk

Átvilágítás

19. cikk

Átvilágítás korlátozott likviditású eszközökbe történő befektetés esetén

Abban az esetben, ha az ABAK korlátozott likviditású eszközökbe fektet be, és ezt a befektetést tárgyalási szakasz előzi meg, a 18. cikkben meghatározott követelményeken felül az ABAK a tárgyalási szakasz tekintetében:

a) az ABA átlagidejével és a piaci feltételekkel összhangban lévő üzleti tervet dolgoz ki, és azt rendszeresen aktualizálja;

b) az a) pontban említett üzleti tervvel összhangban lévő lehetséges ügyleteket keres és választ ki;

c) adott esetben a lehetőségek, az általános kapcsolódó kockázatok, a vonatkozó jogi, adózási, pénzügyi vagy egyéb, értéket befolyásoló tényezők, a humán- és anyagi erőforrások, valamint a stratégiák, köztük a kilépési stratégia figyelembevételével értékeli a kiválasztott ügyleteket;

d) a végrehajtást megelőzően elvégzi az ügyletekhez kapcsolódó átvilágítási tevékenységeket;

e) az a) pontban említett üzleti terv tekintetében nyomon követi az ABA teljesítményét.

20. cikk

Átvilágítás az üzletfelek és a prime brókerek kiválasztása és kijelölése során

Abban az esetben, amikor a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekben, az értékpapír-kölcsönügyletekben vagy a visszavásárlási megállapodásokban az ABAK kiválasztja az ABAK vagy az ABA prime brókereit vagy üzletfeleit, biztosítja, hogy ezek a prime brókerek és üzletfelek megfeleljenek a következő feltételek mindegyikének:

a) valamely hatóság folyamatos felügyelete alatt állnak;

b) pénzügyi helyzetük stabil;

c) rendelkeznek az ABAK vagy az ABA számára biztosítandó szolgáltatások nyújtásához szükséges szervezeti felépítéssel és forrásokkal.

21. cikk

Becsületes, tisztességes és kellő szaktudással való eljárás

Annak megállapítására, hogy az ABAK tevékenységeit becsületesen, tisztességesen és a kellő szaktudás jegyében végzi-e, a hatáskörrel rendelkező hatóságok értékelik legalább a következő feltételek teljesülését:

a) az ABAK irányító testülete megfelelő kollektív ismeretekkel, készséggel és tapasztalattal rendelkezik az ABAK tevékenységeinek, különösen az ezekkel a tevékenységekkel összefüggő kockázatoknak és azoknak az eszközöknek a megértéséhez, amelyekbe az ABA-t befektették;

b) az irányító testület tagjai elegendő időt fordítanak az ABAK-nál vállalt funkcióik megfelelő ellátására;

c) az irányító testület minden tagja becsületesen, feddhetetlenül és független gondolkodással jár el;

d) az ABAK megfelelő forrásokat fordít az irányító testület tagjainak hivatalba helyezésére és képzésére.

22. cikk

Erőforrások

23. cikk

Tisztességes bánásmód az ABA befektetőivel szemben

24. cikk

Ösztönzők

Nem tekinthető úgy, hogy az ABAK becsületesen, tisztességesen és az általa kezelt ABA-k vagy ezen ABA-k befektetőinek érdekeit legjobban szolgálva működik, ha a 2011/61/EU irányelv I. mellékletében említett funkciók betöltése során kifejtett tevékenységekkel kapcsolatban bármilyen díjat vagy jutalékot fizet vagy kap, illetve bármilyen nem pénzbeli juttatást ad vagy kap, az alábbiak kivételével:

a) az ABA vagy az ABA nevében eljáró személy által vagy neki fizetett díj, jutalék vagy nyújtott nem pénzbeli juttatás;

b) harmadik fél, illetve a harmadik fél nevében eljáró személy által vagy neki fizetett díj, jutalék vagy nyújtott nem pénzbeli juttatás, amennyiben az ABAK igazolni tudja, hogy teljesülnek a következő feltételek: i. a díj, jutalék vagy juttatás létét, jellegét és összegét, illetve ha az összeg nem állapítható meg, akkor az összeg kiszámításának a módját az érintett szolgáltatás nyújtása előtt világosan az ABA befektetőinek tudomására hozzák olyan módon, hogy az átfogó, pontos és érthető legyen; ii. a díj vagy jutalék kifizetését vagy a nem pénzbeli juttatás biztosítását úgy alakították ki, hogy az növelje a vonatkozó szolgáltatás minőségét, és ne akadályozza az ABAK azon kötelezettségének teljesítését, hogy az általa kezelt ABA vagy az ABA befektetőinek érdekét legjobban szolgálva járjon el;

c) olyan megfelelő díjak, amelyek a releváns szolgáltatás nyújtását lehetővé teszik vagy ahhoz szükségesek - mint például letétkezelési költségek, elszámolási és átváltási költségek, szabályozói díjak vagy jogi költségek -, és amelyek jellegüknél fogva nem összeférhetetlenek az ABAK azon kötelezettségével, hogy becsületesen, tisztességesen és az általa kezelt ABA vagy az ABA befektetőinek érdekeit legjobban szolgálva járjon el.

25. cikk

Az erőforrások és az eljárások eredményes alkalmazása - a megbízások kezelése

Az (1) bekezdésben említett eljárások és intézkedések megfelelnek a következő követelményeknek:

a) biztosítják, hogy az ABA-k nevében végrehajtott megbízásokat azonnal és gondosan rögzítsék és allokálják;

b) az egyébként összehasonlítható ABA-megbízásokat egymás után és haladéktalanul végrehajtják, kivéve, ha a megbízás jellemzői vagy a fennálló piaci feltételek ezt kivitelezhetetlenné teszik, illetve, ha az ABA vagy az ABA befektetőinek érdekei mást kívánnak.

26. cikk

A jegyzési és visszaváltási megbízások végrehajtásával kapcsolatos jelentési kötelezettségek

Az ABAK-nak biztosítania kell, hogy a harmadik személy teljesítse kötelezettségeit.

Az (1) és (2) bekezdésben említett alapvető információk a következő adatokat tartalmazzák:

a) az ABAK azonosító adatai;

b) a befektető azonosító adatai;

c) a megbízás kézhezvételének napja és időpontja;

d) a végrehajtás időpontja;

e) az ABA azonosító adatai;

f) a megbízás jegyzési díjakat is tartalmazó bruttó értéke vagy a visszaváltási díjakkal csökkentett nettó összeg.

27. cikk

A kezelt ABA nevében történő üzletkötésre vonatkozó döntések végrehajtása

Abban az esetben, ha az ABAK olyan pénzügyi eszközöket vagy más eszközöket vesz vagy ad el, amelyek szempontjából lényeges a legjobb végrehajtás, valamint az (1) bekezdés alkalmazásában megtesznek minden ésszerű lépést, hogy a legjobb eredményt érje el az általa kezelt ABA-k vagy ezen ABA-k befektetői számára, figyelemmel az árra, a költségekre, a gyorsaságra, a végrehajtás és az elszámolás valószínűségére, a megbízás nagyságrendjére és jellegére vagy bármely más olyan szempontra, amely a megbízás végrehajtása tekintetében szóba jöhet. E tényezők viszonylagos fontosságát a következő szempontokra figyelemmel kell meghatározni:

a) az ABA-ra jellemző célkitűzések, befektetési politika és kockázatok, az ABA alapszabályában vagy létesítő okiratában, tájékoztatójában vagy az ajánlattételi dokumentumokban foglaltak szerint;

b) a megbízás jellemzői;

c) a megbízás tárgyát képező pénzügyi eszközök vagy más eszközök jellemzői;

d) azon végrehajtási helyszínek jellemzői, ahová a megbízás továbbítható.

28. cikk

Az ABA nevében történő üzletkötésre vonatkozó megbízás más jogalany részére történő, végrehajtási célú továbbítása

Az ABAK olyan politikát határoz meg, hajt végre és alkalmaz, amelynek révén képes megfelelni az első albekezdésben említett kötelezettségének. A politika minden egyes eszközosztály tekintetében meghatározza azokat a jogalanyokat, amelyekhez a megbízások továbbíthatók. Az ABAK csak akkor köthet ilyen végrehajtási célú megállapodást, ha az megfelel az e cikkben megállapított kötelezettségeknek. Az ABAK az általa kezelt ABA befektetőit megfelelően tájékoztatja az e bekezdéssel összhangban elfogadott politikáról és annak bármely lényeges módosításáról.

Ezen túlmenően az ABAK évente felülvizsgálja e politikát. Ilyen felülvizsgálatot kell tartani akkor is, ha olyan lényeges változás merül fel, amely hátrányosan érinti az ABAK azon képességét, hogy a kezelt ABA-k számára továbbra is a lehető legjobb eredményt érje el.

29. cikk

Kereskedési megbízások összevonása és allokációja

Az ABAK egy adott ABA-megbízást csak abban az esetben vonhat össze egy másik ABA, egy ÁÉKBV vagy egy ügyfél megbízásával vagy a saját tőkéjük befektetése során adott megbízással, ha:

a) valószínűsíthető, hogy a megbízások összevonása végül nem lesz azon ABA-k, ÁÉKBV-k vagy ügyfelek hátrányára, amelyeknek vagy akiknek a megbízásait össze kívánja vonni;

b) olyan megbízásallokációs politikát alakított ki és hajtott végre, amely kellően pontos feltételeket ír elő az összevont megbízások tisztességes allokációjára, ideértve annak megadását is, hogy a megbízások volumene és ára hogyan határozza meg az allokációkat és a részleges végrehajtások kezelését.

Ha azonban egy ABAK képes ésszerű alapon igazolni az ABA vagy az ügyfél előtt, hogy az összevonás nélkül nem lett volna képes ilyen előnyös feltételekkel - vagy egyáltalán - végrehajtani a megbízást, akkor az (1) bekezdés b) pontjában említett politikának megfelelő arányban a saját számlás ügyletet is bevonhatja az allokációba.

2. SZAKASZ

Összeférhetetlenségek

[a 2011/61/EU irányelv 14. cikke]

30. cikk

Az összeférhetetlenségek típusai

Az ABA kezelése során felmerülő összeférhetetlenségi esetek azonosítása érdekében az ABAK különösen figyelembe veszi, hogy az ABAK, egy releváns személy vagy az ABAK-hoz ellenőrzés révén közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó személy:

a) valószínűleg pénzügyi nyereséghez jut vagy pénzügyi veszteséget kerül el az ABA vagy az ABA befektetőinek kárára;

b) érdekelt az ABA vagy befektetői vagy egy ügyfél részére nyújtott szolgáltatás vagy tevékenység, illetve az ABA vagy egy ügyfél nevében végrehajtott ügylet eredményében, és ez az érdek eltér az ABA-nak az adott eredményhez fűződő érdekétől;

c) pénzügyi vagy más szempontból ösztönzött arra, hogy előnyben részesítse: - egy ÁÉKBV, egy ügyfél vagy egy ügyfélcsoport vagy egy másik ABA érdekeit az ABA érdekeivel szemben, - egy befektető érdekeit az ugyanazon ABA-ba befektető más befektető vagy befektetői csoport érdekeivel szemben;

d) azonos tevékenységeket végez az ABA számára és egy másik ABA, egy ÁÉKBV vagy ügyfél számára; vagy

e) az ABA-tól vagy befektetőitől eltérő személytől pénz, áru vagy szolgáltatás formájában olyan ösztönzőt kapott vagy fog kapni az ABA részére nyújtott kollektívportfólió-kezelési tevékenységekkel kapcsolatban, amely eltér az adott szolgáltatás szokásos jutalékától vagy díjától.

Az ABAK gondoskodik arról, hogy amikor azonosítja azokat az összeférhetetlenség-típusokat, amelyek fennállása sértheti az ABA érdekeit, figyelembe vegye azokat az összeférhetetlenség-típusokat is, amelyek a fenntarthatósági kockázatok eljárásaikba, rendszereikbe és belső kontrolljaikba történő integrálása következtében merülhetnek fel.

31. cikk

Összeférhetetlenségi politika

Ha az ABAK egy csoport tagja, akkor a politikának figyelembe kell vennie továbbá minden olyan körülményt, amelyről az ABAK tud vagy tudnia kellene, és amely összeférhetetlenséget eredményezhet a csoport más tagjainak felépítéséből vagy üzleti tevékenységéből fakadóan.

Az (1) bekezdéssel összhangban meghatározott összeférhetetlenségi politika a következőket tartalmazza:

a) az ABAK által vagy az ABAK nevében, többek között a megbízott, a továbbruházásban feladatot teljesítő felek, külső értékbecslő vagy üzletfél által végzett tevékenységek tekintetében azoknak a körülményeknek az azonosítása, amelyek az ABA vagy befektetői érdeksérelmével járó lényeges kockázatot jelentő összeférhetetlenséggel járnak vagy járhatnak;

b) az összeférhetetlenségek megelőzése, kezelése és ellenőrzése érdekében követendő eljárások és elfogadandó intézkedések.

32. cikk

A befektetések visszaváltásával kapcsolatos összeférhetetlenségek

A 2011/61/EU irányelv 14. cikkének (1) bekezdése szerinti kötelezettségeivel összhangban a nyílt végű ABA-t kezelő ABAK azonosítja, kezeli és nyomon követi a befektetéseiket visszaváltani kívánó befektetők és a befektetéseiket az ABA-ban megtartani kívánó befektetők között felmerülő összeférhetetlenségeket, valamint az ABAK illikvid eszközökbe történő befektetésre vonatkozó ösztönzöttsége és az ABA visszaváltási politikája közötti konfliktusokat.

33. cikk

Az összeférhetetlenségek megelőzésére vagy kezelésére vonatkozó eljárások és intézkedések

Amennyiben a kellő mértékű függetlenség biztosítása érdekében szükséges és célszerű, az ABAK által a 31. cikk (2) bekezdésének b) pontja szerint követendő eljárások és elfogadandó intézkedések tartalmazzák a következőket:

a) hatékony eljárások az olyan kollektívportfólió-kezelési tevékenységekben vagy a 2011/61/EU irányelv 6. cikkének (2) és (4) bekezdése szerinti egyéb tevékenységekben részt vevő releváns személyek közötti információcsere megelőzése vagy ellenőrzése érdekében, amely tevékenységek összeférhetetlenség kockázatával járnak, ha az információcsere egy vagy több ABA vagy azok befektetőinek érdekeit sértheti;

b) olyan releváns személyek elkülönített felügyelete, akiknek a fő feladata az azon ügyfelek vagy befektetők nevében végzett vagy részükre szolgáltatott kollektívportfólió-kezelési tevékenység, akiknek érdekei ellentétesek lehetnek, vagy az akik által más módon képviselt különböző érdekek, ideértve az ABAK érdekeit is, egymással ellentétesek lehetnek;

c) minden közvetlen kapcsolat megszüntetése a főként egy adott tevékenységet végző releváns személyek díjazása és más olyan releváns személyek díjazása vagy az általuk generált bevételek között, akik főként egy másik tevékenységet folytatnak, amennyiben e tevékenységek között összeférhetetlenség merülhet fel;

d) annak megakadályozása vagy korlátozása, hogy bármely személy nem helyénvaló befolyást gyakoroljon arra, ahogy egy releváns személy végzi a kollektívportfólió-kezelési tevékenységeket;

e) intézkedések annak megelőzésére vagy ellenőrzésére, hogy egy releváns személy egy időben vagy egymás után vegyen részt kollektívportfólió-kezelési tevékenységekben vagy a 2011/61/EU irányelv 6. cikkének (2) és (4) bekezdése szerinti egyéb tevékenységekben, amennyiben ez a részvétel akadályozhatja az összeférhetetlenségek megfelelő kezelését.

Ha egy vagy több fenti intézkedés és eljárás elfogadása vagy gyakorlása nem biztosítja a megfelelő szintű függetlenséget, a tagállamok előírják az ABAK számára, hogy olyan alternatív vagy kiegészítő intézkedéseket és eljárásokat fogadjon el, amelyek e célok elérése érdekében szükségesek és célszerűek.

34. cikk

Az összeférhetetlenségek kezelése

Amennyiben az ABAK által hozott szervezeti vagy igazgatási intézkedések nem elegendőek annak megfelelő megbízhatósággal történő biztosítására, hogy az ABA vagy az ABA befektetői érdeksérelmének kockázatát megelőzzék, az ABAK felső vezetését vagy más hatáskörrel rendelkező belső testületét haladéktalanul tájékoztatják annak érdekében, hogy meghozhassák az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy az ABAK az ABA vagy az ABA befektetőinek érdekeit legjobban szolgálva járjon el.

35. cikk

Az összeférhetetlenségek nyomon követése

36. cikk

Az összeférhetetlenségek feltárása

Amennyiben az (1) bekezdésben említett tájékoztatás honlapon keresztül történik, és nem személyesen a befektetőnek szól, a következő feltételeknek kell teljesülniük:

a) a befektető értesítést kapott a honlap címéről, és arról a helyről, ahol a honlapon a tájékoztatás hozzáférhető, és a befektető hozzájárult az információk ilyen módon való átadásához;

b) a tájékoztatásnak naprakésznek kell lennie;

c) a tájékoztatásnak folyamatosan hozzáférhetőnek kell lennie a honlapon mindaddig, amíg a befektetőnek indokolt igénye lehet a megtekintésre.

37. cikk

Szavazati jogok gyakorlásának stratégiái

Az (1) bekezdésben említett stratégia meghatározza a következőkhöz szükséges intézkedéseket és eljárásokat:

a) a releváns vállalati intézkedések nyomon követése;

b) annak biztosítása, hogy a szavazati jogok gyakorlása összhangban álljon az adott ABA befektetési céljaival és politikájával;

c) a szavazati jogok gyakorlásából eredő bármely összeférhetetlenség megelőzése vagy kezelése.

3. SZAKASZ

Kockázatkezelés

[a 2011/61/EU irányelv 15. cikke]

38. cikk

Kockázatkezelési rendszerek

E szakasz alkalmazásában kockázatkezelési rendszerek alatt az ABAK szervezeti felépítésének azon megfelelő elemeiből álló rendszereket kell érteni, amelyekben központi szerepet kap az állandó kockázatkezelési funkció, az egyes ABA-k befektetési stratégiájára vonatkozó kockázatkezeléssel összefüggő politikák és eljárások, valamint az ABAK által a kezelt ABA-k vonatkozásában alkalmazott kockázatméréssel és -kezeléssel összefüggő intézkedések, folyamatok és technikák.

39. cikk

Állandó kockázatkezelési funkció

Az ABAK állandó kockázatkezelési funkciót hoz létre és tart fenn, amely:

a) eredményes kockázatkezelési politikákat és eljárásokat működtet az egyes ABA-k befektetési stratégiája szempontjából releváns, az egyes ABA-kkal kapcsolatban ténylegesen vagy potenciálisan fennálló minden kockázat azonosítása, mérése, kezelése és folyamatos nyomon követése érdekében;

b) biztosítja, hogy a 2011/61/EU irányelv 23. cikke (4) bekezdésének c) pontjával összhangban a befektetők tudomására hozott kockázati profil összhangban legyen az e rendelet 44. cikkének megfelelően meghatározott kockázati korlátokkal;

c) ellenőrzi a 44. cikkel összhangban meghatározott kockázati korlátoknak való megfelelést, valamint időben értesíti az ABAK irányító testületét és - amennyiben létezik - az ABAK felügyeleti funkcióját, amennyiben úgy ítéli meg, hogy az ABA kockázati profilja nincs összhangban ezekkel a korlátokkal, vagy ha úgy látja, hogy jelentős a kockázata annak, hogy a kockázati profil e korlátokkal összeegyeztethetetlen lesz;

d) az ABA vagy az ABAK tevékenységei jellegének, nagyságrendjének és összetettségének megfelelő gyakorisággal gondoskodik a következő naprakész információk rendszeres továbbításáról az ABAK irányító testülete és - amennyiben létezik - az ABAK felügyeleti funkciója felé: i. a 44. cikkel összhangban meghatározott kockázati korlátok és a 2011/61/EU irányelv 23. cikke (4) bekezdésének c) pontjával összhangban a befektetők tudomására hozott, az ABA-ra vonatkozó kockázati profil közötti összhang, és a kockázati korlátoknak való megfelelés; ii. a kockázatkezelési folyamat megfelelősége és eredményessége, megjelölve különösen azt, hogy tényleges vagy előre látható hiányosságok esetén megfelelő korrekciós intézkedéseket hoztak-e vagy fognak-e hozni;

e) rendszeresen naprakész tájékoztatást nyújt a felső vezetésnek, megjelölve az egyes kezelt ABA-k esetében felmerülő aktuális kockázati szintet, valamint a 44. cikkel összhangban meghatározott kockázati korlátok tényleges vagy előre látható megsértését, annak érdekében, hogy azonnali és megfelelő lépéseket lehessen tenni.

40. cikk

Kockázatkezelési politika

Az ABAK a kockázatkezelési politikában legalább a következő elemeket szabályozza:

a) azok a technikák, eszközök és intézkedések, amelyek lehetővé teszik számára, hogy megfeleljen a 45. cikknek;

b) azok a technikák, eszközök és intézkedések, amelyek lehetővé teszik az ABA rendes és rendkívüli likviditási feltételek esetén fennálló likviditási kockázatának értékelését és nyomon követését, többek között a 48. cikkel összhangban rendszeresen végzett stressztesztek alkalmazásával;

c) a kockázatkezelésre vonatkozó felelősségeknek az ABAK-on belüli megosztása;

d) az e rendelet 44. cikkével összhangban meghatározott kockázati korlátok és annak igazolása, hogy ezeket hogyan hangolták össze a 2011/61/EU irányelv 23. cikke (4) bekezdése c) pontjának megfelelően a befektetők tudomására hozott, az ABA-ra vonatkozó kockázati profillal;

e) a 39. cikkben említett állandó kockázatkezelési funkció által teljesítendő jelentéstétel feltételei, tartalma, gyakorisága és címzettjei.

A kockázatkezelési politika tartalmazza a 43. cikkben említett védintézkedések leírását, különösen a következőket:

a) a lehetséges összeférhetetlenség jellege;

b) a hozott korrekciós intézkedések;

c) azok az okok, amelyek indokolják, hogy ésszerűen miért várható, hogy ezek az intézkedések biztosítják a kockázatkezelési funkció független gyakorlását;

d) az ABAK várhatóan hogyan biztosítja a védintézkedések következetes eredményességét.

41. cikk

A kockázatkezelési rendszerek értékelése, nyomon követése és felülvizsgálata

Az ABAK értékeli, nyomon követi és rendszeresen, legalább évente egyszer felülvizsgálja a következőket:

a) a kockázatkezelési politika, valamint a 45. cikkben említett intézkedések, folyamatok és technikák megfelelősége és eredményessége;

b) az ABAK milyen mértékben felel meg a kockázatkezelési politikának, valamint a 45. cikkben említett intézkedéseknek, folyamatoknak és technikáknak;

c) a kockázatkezelési folyamat megvalósítása során tapasztalt hiányosságok megoldása érdekében tett intézkedések megfelelősége és eredményessége;

d) a kockázatkezelési funkció ellátása;

e) a 42. cikkel összhangban a kockázatkezelési funkció funkcionális és hierarchikus elkülönítésének biztosítására irányuló intézkedések megfelelősége és eredményessége.

Az első albekezdésben említett rendszeres felülvizsgálat gyakoriságáról a felső vezetés az ABAK üzletmenetét és az általa kezelt ABA jellegét, nagyságrendjét és összetettségét figyelembe véve, az arányosság elvével összhangban dönt.

Az (1) bekezdésben említett rendszeres felülvizsgálat mellett a kockázatkezelési rendszereket abban az esetben kell felülvizsgálni, ha:

a) jelentős változások történtek a kockázatkezelési politikákban és eljárásokban, valamint a 45. cikkben említett intézkedésekben, folyamatokban és technikákban;

b) belső vagy külső események jelzik, hogy további felülvizsgálatra van szükség;

c) jelentős változások történtek az ABAK által kezelt ABA befektetési stratégiájában és célkitűzéseiben.

42. cikk

A kockázatkezelési funkció funkcionális és hierarchikus elkülönítése

A kockázatkezelési funkció csak abban az esetben tekinthető a működési egységektől, köztük a portfóliókezelési funkciótól funkcionálisan és hierarchikusan elkülönítettnek, ha a következő feltételek mindegyike teljesül:

a) a kockázatkezelési funkció ellátásában részt vevő személyek nem tartoznak az ABAK működési egységeinek teljesítményéért, köztük a portfóliókezelési funkció ellátásáért felelős személyek felügyelete alá;

b) a kockázatkezelési funkció ellátásában részt vevő személyek nem vesznek részt a működési egységek tevékenységeinek, köztük a portfóliókezelési funkciónak a gyakorlásában;

c) a kockázatkezelési funkció ellátásában részt vevő személyeket az adott funkcióhoz kapcsolódó célkitűzések elérésével összhangban, a működési egységek, köztük a portfóliókezelési funkció teljesítményétől függetlenül javadalmazzák;

d) a kockázatkezeléssel foglalkozó vezető tisztviselők javadalmazását közvetlenül a javadalmazási bizottság felügyeli, amennyiben létrehoztak ilyen bizottságot.

43. cikk

Védintézkedések az összeférhetetlenségek elkerülésére

Az összeférhetetlenségek elkerülésére szolgáló, a 2011/61/EU irányelv 15. cikkének (1) bekezdésében említett védintézkedések biztosítják legalább, hogy:

a) a kockázatkezelési funkció által hozott döntések megbízható adatokon alapuljanak, amelyeket a kockázatkezelési funkció megfelelő mértékű ellenőrzésnek vet alá;

b) a kockázatkezelési funkció ellátásában részt vevő személyek javadalmazása tükrözze a kockázatkezelési funkcióhoz kapcsolódó célkitűzések elérését, függetlenül annak a tevékenységi területnek a teljesítményétől, amellyel foglalkoznak;

c) a kockázatkezelési funkciót megfelelő független felülvizsgálatnak vessék alá annak érdekében, hogy a döntések meghozatala függetlenül történjen;

d) a kockázatkezelési funkció képviselete az irányító testületben vagy amennyiben létrehozták, a felügyeleti funkcióban legalább a portfóliókezelési funkció hatáskörével megegyezően biztosított legyen;

e) az összeférhetetlenséget jelentő feladatok megfelelően elkülönüljenek egymástól.

Amennyiben az ABAK jellegére, nagyságrendjére és összetettségére figyelemmel ez arányos, az (1) bekezdésben említett védintézkedések biztosítják továbbá, hogy:

a) a belső ellenőrzési funkció, vagy ha ez nem jött létre, az irányító testület által kijelölt külső fél rendszeresen elvégezze a kockázatkezelési funkció teljesítményének felülvizsgálatát;

b) amennyiben létrejött a kockázati bizottság, forrásokkal megfelelően ellátott legyen, és nem független tagjai ne rendelkezzenek a kockázatkezelési funkció feletti túlzott befolyással.

44. cikk

Kockázati korlátok

Az egyes ABA-kra vonatkozó minőségi és mennyiségi kockázati korlátok legalább a következő kockázatokra vonatkoznak:

a) piaci kockázatok;

b) hitelkockázatok;

c) likviditási kockázatok;

d) partnerkockázatok;

e) működési kockázatok.

45. cikk

Kockázatmérés és -kezelés

Az ABAK megfelelő és hatékony intézkedéseket, folyamatokat és technikákat fogad el az alábbiak érdekében:

a) az általa kezelt ABA-kat érintő valós vagy lehetséges kockázatok mindenkori azonosítása, mérése, kezelése és nyomon követése;

b) a 44. cikk szerint meghatározott korlátokkal való összhang biztosítása.

Az (1) bekezdés alkalmazásában az ABAK az általa kezelt minden egyes ABA tekintetében megteszi a következő intézkedéseket:

a) olyan kockázatmérési intézkedések, folyamatok és technikák bevezetése, amelyek szükségesek annak biztosításához, hogy megalapozott és megbízható adatok alapján pontosan felmérjék a foglalt pozíciók kockázatát és ezek hozzájárulását az átfogó kockázati profilhoz, és hogy a kockázatmérési intézkedések, folyamatok és technikák megfelelően dokumentáltak legyenek;

b) időszakos visszamenőleges vizsgálatok végzése a - modellalapú előrejelzéseket és becsléseket is tartalmazó - kockázatmérési intézkedések validitásának felülvizsgálata céljából;

c) időszakos megfelelő stressztesztek és forgatókönyv-elemzések végzése a piaci feltételek lehetséges változásaiból fakadó olyan kockázatok kezelése érdekében, amelyek hátrányosan érinthetik az ABA-t;

d) annak biztosítása, hogy a jelenlegi kockázati szint megfeleljen a 44. cikkel összhangban meghatározott kockázati korlátoknak;

e) olyan megfelelő eljárások kialakítása, megvalósítása és fenntartása, amelyek az ABA kockázati korlátainak tényleges vagy várható megsértése esetén időben meghozott, a befektetők érdekeit legjobban szolgáló korrekciós intézkedéseket eredményeznek;

f) a 46. cikkben meghatározott követelményekkel összhangban minden egyes ABA-ra vonatkozóan megfelelő likviditáskezelési rendszerek és eljárások biztosítása.

4. SZAKASZ

Likviditáskezelés

[a 2011/61/EU irányelv 16. cikke]

46. cikk

Likviditáskezelési rendszer és eljárások

Az ABAK-nak képesnek kell lennie arra, hogy a székhelye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságainak bizonyítsa, hogy - figyelembe véve az egyes ABA-k befektetési stratégiáját, likviditási profilját és visszaváltási politikáját - a 2011/61/EU irányelv 16. cikkének (1) bekezdésében említett megfelelő likviditáskezelési rendszerrel és eredményes eljárásokkal rendelkezik.

47. cikk

A likviditási kockázat nyomon követése és kezelése

A 46. cikkben említett likviditáskezelési rendszer és eljárások biztosítják legalább, hogy:

a) az ABAK az ABA-ban az alapkötelezettségeinek megfelelő likviditási szintet tart fenn, amely az ABA eszközeinek a piacon fennálló relatív likviditására vonatkozó értékelésen alapul, figyelembe véve a lezáráshoz szükséges időt és azt az árat vagy értéket, amelyen az említett eszközök lezárhatók, valamint az egyéb piaci kockázatokkal vagy tényezőkkel szembeni érzékenységüket;

b) az ABAK nyomon követi az ABA eszközportfóliójának likviditási profilját, tekintettel az egyes eszközök fedezeti hozzájárulására, amely jelentős hatást gyakorolhat a likviditásra, valamint tekintettel a lényeges kötelezettségekre, valamint a feltételes vagy másmilyen kötelezettségvállalásokra, amelyekkel az ABA alapkötelezettségeivel kapcsolatosan rendelkezhet. E célból az ABAK figyelembe veszi az ABA befektetői bázisának profilját, beleértve a befektetőtípusokat, a befektetések relatív méretét és az ezekre a befektetésekre vonatkozó visszaváltási határidőket;

c) amennyiben az ABA más kollektív befektetési vállalkozásokba fektet be, az ABAK nyomon követi az ezen más kollektív befektetési vállalkozások kezelői által elfogadott likviditáskezelési megközelítést, többek között időszakos felülvizsgálatok lefolytatásával, amelyek célja az azon alapul szolgáló kollektív befektetési vállalkozások visszaváltási politikájában bekövetkezett változások nyomon követése, amelyekbe az ABA befektet. Figyelemmel a 2011/61/EU irányelv 16. cikkének (1) bekezdésére, ez a kötelezettség nem vonatkozik arra az esetre, ha a másik kollektív befektetési vállalkozások, amelyekbe az ABA befektet, a 2004/39/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 14. pontja szerinti szabályozott piacon vagy azzal egyenértékű, harmadik országbeli piacon aktívan kereskednek;

d) az ABAK megfelelő likviditásmérési rendszereket és eljárásokat vezet be és tart fenn a pozíciók, valamint az ABA eszközportfóliójának likviditási profiljára jelentős hatást gyakorló, tervezett befektetések mennyiségi és minőségi kockázatainak értékelésére annak érdekében, hogy megfelelően mérni lehessen azok általános likviditási profilra gyakorolt hatását. Az alkalmazott eljárások biztosítják, hogy az ABAK megfelelően ismeri és érti azoknak az eszközöknek a likviditását, amelyekbe az ABA befektetett, vagy befektetni kíván, beleértve adott esetben a kereskedési mennyiséget és az árérzékenységet, illetve adott esetben az egyes eszközök felárait rendes és rendkívüli likviditási feltételek esetén;

e) az ABAK mérlegeli és bevezeti az általa kezelt ABA-k likviditási kockázatának kezeléséhez szükséges eszközöket és rendelkezéseket, beleértve a különös rendelkezéseket is. Az ABAK azonosítja azoknak a körülményeknek a típusait, amelyekben ezek az eszközök és rendelkezések mind rendes, mind pedig rendkívüli körülmények között alkalmazhatók, valamennyi kezelt ABA-val kapcsolatban figyelembe véve az ABA befektetőinek tisztességes bánásmódban való részesítését. Az ABAK ezeket az eszközöket és rendelkezéseket csak ilyen körülmények esetén, valamint akkor alkalmazhatja, ha a 108. cikkel összhangban megtörtént a megfelelő tájékoztatás.

48. cikk

Likviditáskezelési korlátok és stressztesztek

Az ABAK ellenőrzi az ezeknek a korlátoknak való megfelelést, és amennyiben a korlátokat átlépik vagy valószínűleg át fogják lépni, meghatározza a kívánt (vagy szükséges) intézkedéseket. A megfelelő intézkedés meghatározása során az ABAK mérlegeli a likviditáskezelési politikák és eljárások megfelelőségét, az ABA tulajdonában lévő eszközök likviditási profiljának megfelelőségét és a szokásostól eltérő szintű visszaváltási kérelmek hatását.

Az ABAK rendszeresen stresszteszteket végez mind rendes, mind rendkívüli likviditási feltételek mellett, amelyek lehetővé teszik számára, hogy értékelje az általa kezelt minden egyes ABA likviditási kockázatát. A stresszteszttel szemben támasztott követelmények a következők:

a) mennyiségi szempontból, vagy ha ez nem megfelelő, minőségi szempontból megbízható és naprakész információk alapján kell elvégezni;

b) adott esetben szimulálja az ABA tulajdonában lévő eszközök likviditásának hiányát, valamint a szokásostól eltérő visszaváltási kérelmeket;

c) kiterjed a piaci kockázatokra és annak hatásaira, beleértve a letéti felhívásokat, a biztosítékra vonatkozó követelményeket vagy a hitelkereteket;

d) figyelembe veszi az értékelés stresszhelyzetekben fennálló érzékenységét;

e) az ABA jellegének megfelelő gyakorisággal, de legalább évente egyszer kell elvégezni, az ABA befektetési stratégiájának, likviditási profiljának, a befektető típusának és az ABA visszaváltási politikájának figyelembevételével.

49. cikk

A befektetési stratégia, a likviditási profil és a visszaváltási politika összehangolása

5. SZAKASZ

Értékpapírosítási pozíciókba történő befektetés

[a 2011/61/EU irányelv 17. cikke]

50. cikk

Fogalommeghatározások

E szakasz alkalmazásában:

a)

"értékpapírosítás" : a 2006/48/EK irányelv 4. cikkének 36. pontja szerinti értékpapírosítás;

b)

"értékpapírosítási pozíció" : a 2006/48/EK irányelv 4. cikkének 40. pontja szerinti értékpapírosítási pozíció;

c)

"szponzor" : a 2006/48/EK irányelv 4. cikkének 42. pontja szerinti szponzor;

d)

"tranche" : a 2006/48/EK irányelv 4. cikkének 39. pontja szerinti tranche.

51. cikk

A megtartott részesedéssel szembeni követelmények

Kizárólag az alábbiak minősülnek legalább 5 %-os, lényeges nettó gazdasági érdekeltség megtartásának:

a) a befektetőknek eladott vagy a befektetőkre átruházott minden egyes tranche névértéke legalább 5 %-ának megtartása;

b) rulírozó kitettségek értékpapírosítása esetén az értékpapírosított kitettségek névértékének legalább 5 %-a mértékéig az értékpapírosítást kezdeményező érdekeltségének megtartása;

c) véletlenszerűen kiválasztott - legalább az értékpapírosított kitettségek névértékének 5 %-ával egyenértékű - kitettségek megtartása, amennyiben ezeket az értékpapírosítás során egyébként értékpapírosították volna, feltéve, hogy a lehetséges értékpapírosítható kitettségek száma a kezdeményezéskor legalább 100;

d) az első veszteségviselő kategóriába tartozó tranche és szükség esetén a befektetőkre átruházott vagy a befektetőknek eladott tranche-okkal azonos vagy magasabb kockázati profilú, és a befektetőkre átruházott vagy a befektetőknek eladott tranche-oknál nem korábbi lejáratú tranche-ok megtartása úgy, hogy a megtartott rész összesen legalább az értékpapírosított kitettségek névértékének 5 %-ával egyenlő;

e) első veszteségviselő kategóriába tartozó kitettség megtartása, amely eléri az értékpapírosításban minden egyes értékpapírosított kitettség legalább 5 %-át.

A nettó gazdasági érdekeltséget az értékpapírosítás kezdeményezésekor mérik, és azt folyamatosan fenn kell tartani. A nettó gazdasági érdekeltség, ide értve a megtartott pozíciókat, érdekeltségeket és kitettségeket is, nem képezheti hitelkockázat-mérséklés, rövid pozíció vagy bármely más fedezeti ügylet tárgyát, és nem adható el. A nettó gazdasági érdekeltséget a mérlegen kívüli tételek elvi főösszege alapján határozzák meg.

A megtartásra vonatkozó követelmények semmilyen adott értékpapírosítás esetében nem alkalmazhatók többszörösen.

52. cikk

A szponzorokkal és az értékpapírosítást kezdeményezőkkel szembeni minőségi követelmények

Mielőtt az ABAK egy vagy több ABA nevében viselné az értékpapírosítás hitelkockázatának való kitettséget, biztosítja, hogy a szponzor és az értékpapírosítást kezdeményező:

a) megbízható és jól meghatározott kritériumok alapján nyújtson hitelt, valamint egyértelműen állapítsa meg az értékpapírosításra váró kitettségekre nyújtott hitelek jóváhagyási, módosítási, megújítási és refinanszírozási folyamatát, amely folyamatok megfelelnek az általuk viselt kitettségekre alkalmazandó ilyen folyamatoknak;

b) hatékony rendszereket hozzon létre és működtessen a hitelkockázatot hordozó portfóliók és kitettségek folyamatos nyomon követésének és ellenőrzésének kezelésére, beleértve a problémás hitelek azonosítását és kezelését, illetve a megfelelő értékeléshelyesbítés végrehajtását és céltartalékok képzését;

c) a célpiac és az átfogó hitelstratégia alapján megfelelő módon diverzifikálja az egyes hitelportfóliókat;

d) rendelkezzen a hitelkockázatra vonatkozó írásbeli politikával, amely tartalmazza a kockázati toleranciára vonatkozó korlátokat és a tartalékképzési politikát, valamint leírja, hogy hogyan méri, követi nyomon és ellenőrzi ezt a kockázatot;

e) biztosítson könnyen elérhető hozzáférést az alapul szolgáló egyedi kitettségek hitelminőségére és teljesítményére, a cash flow-kra, valamint az értékpapírosítási kitettség biztosítékára vonatkozó lényeges adatokhoz, továbbá minden olyan információhoz, amely a cash flow-kra és az alapul szolgáló kitettségek biztosítékának értékére vonatkozó, átfogó és megalapozott stresszteszt elvégzéséhez szükséges; E célból az értékpapírosítás időpontjában és amennyiben az értékpapírosítás jellege szerint ez szükséges, a továbbiakban is meg kell határozni a "lényeges adatok" fogalomkörét;

f) biztosítson könnyen elérhető hozzáférést minden egyéb olyan adathoz, amely szükséges ahhoz, hogy az ABAK megfeleljen az 53. cikkben meghatározott követelményeknek;

g) tegye közzé az 51. cikk szerinti, megtartott nettó gazdasági érdekeltség szintjét, valamint minden olyan kérdést, amely alááshatja az említett cikk szerint előírt minimális nettó gazdasági érdekeltség megtartását.

53. cikk

Az értékpapírosításoknak kitett ABAK-okra vonatkozó minőségi követelmények

Az ABAK-nak az értékpapírosítással járó kockázat vállalása előtt - illetve adott esetben azt követően - minden egyes értékpapírosítási pozíciója tekintetében képesnek kell lennie annak bizonyítására a hatáskörrel rendelkező hatóságok felé, hogy átfogó és mélyreható ismeretekkel rendelkezik e pozíciókra vonatkozóan, valamint hogy az érintett ABA értékpapírosított pozíciókba történő befektetései kockázati profiljának megfelelő formális szabályzatokat és eljárásokat dolgoztak ki a következők elemzésére és nyilvántartására:

a) a kezdeményezők vagy a szponzorok által az 51. cikk alapján közölt információk, az általuk az értékpapírosításban folyamatosan fenntartott nettó gazdasági érdekeltség pontosítására vonatkozóan;

b) az egyedi értékpapírosítási pozíciók kockázati jellemzői;

c) az értékpapírosítási pozíció alapját képező kitettségek kockázati jellemzői;

d) a kezdeményezők vagy szponzorok korábbi értékpapírosítások során szerzett hírneve és elszenvedett veszteségei az értékpapírosítási pozíció alapjául szolgáló kitettségi osztályok tekintetében;

e) a kezdeményező vagy szponzor, vagy annak ügynöke vagy tanácsadója által tett nyilatkozatok és közzétételek az értékpapírosított kitettségekkel kapcsolatos átvilágításukról, és adott esetben az értékpapírosított kitettségek biztosítékainak minőségéről;

f) adott esetben azok a módszertanok és fogalmak, amelyek segítségével az értékpapírosított kitettségek hitelbiztosítékait értékelik, valamint a kezdeményező vagy szponzor által az értékbecslő függetlenségének biztosítására elfogadott szabályzatok;

g) az értékpapírosítás strukturális jellemzői, amelyek jelentősen befolyásolhatják az ABAK értékpapírosítási pozíciójának teljesítményét, például a szerződéses részvénykibocsátást és az ahhoz kapcsolódó kiváltó tényezőket, a hitelminőség-javítást, a likviditásjavítást, a piaci érték ösztönző tényezőit, valamint a nemteljesítés ügyletspecifikus meghatározását.

Az ABAK az értékpapírosítási pozíció hitelkockázatával kapcsolatosan az érintett ABA kockázati profiljához igazodó, a 2011/61/EU irányelv 15. cikkében meghatározott elvekkel összhangban lévő formális nyomonkövetési eljárásokat hoz létre annak érdekében, hogy az ezen értékpapírosítási pozíciók alapját képező kitettségekkel kapcsolatos teljesítményre vonatkozó információkat folyamatosan és időben nyomon követhesse. Ezek az információk (amennyiben az adott értékpapírosítási típus esetében relevánsak és nem korlátozódnak az alábbiakban leírt információtípusokra) tartalmazzák a kitettségek típusát, a 30, 60 és 90 napnál régebben lejárt kölcsönök arányát, a nemteljesítési rátákat, az előtörlesztési rátákat, a végrehajtás alatti hiteleket, a hitelbiztosítékok típusait és az ingatlanhasználat mértékét, a hitelbírálati minősítéseknek vagy a hitelképesség más mérőszámainak gyakorisági eloszlását az alapul szolgáló kitettségek között, az ágazati és földrajzi diverzifikációt, valamint a megfelelő érzékenységi vizsgálatot lehetővé tevő sávszélességű hitelfedezeti ráták gyakorisági eloszlását. Amennyiben az alapul szolgáló kitettségek maguk is értékpapírosított pozíciók, úgy az ABAK-nak az ezen albekezdésben meghatározott információkkal nemcsak az alapul szolgáló értékpapírosítási tranche-ok tekintetében kell rendelkeznie - mint például a kibocsátó neve és hitelminősége -, hanem az értékpapírosítási tranche-ok alapjául szolgáló poolok jellemzői és teljesítménye tekintetében is.

Az ABAK ugyanezen elemzési normákat alkalmazza az értékpapírosítási műveletekben harmadik felek útján szerzett részesedésekre vagy jegyzésekre.

54. cikk

Korrekciós intézkedés

55. cikk

Szerzett jogi záradék

Az 51-54. cikk a 2011. január 1-je után végrehajtott új értékpapírosításokra alkalmazandó. Az 51-54. cikket 2014. december 31-től kell alkalmazni a már létező értékpapírosításokra, ha e dátumot követően új alapul szolgáló kitettségeket adnak hozzájuk vagy kitettségeket cserélnek ki bennük.

56. cikk

Értelmezés

Az EÉPH vagy az európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottsága külön értelmezésének hiányában e szakasz rendelkezéseit a 2006/48/EK irányelv vonatkozó rendelkezéseinek, valamint az Európai Bankfelügyeleti Bizottság által 2010. december 31-én kiadott, a tőkekövetelményekről szóló irányelv 122a. cikkére vonatkozó iránymutatásoknak ( 2 ) és azok későbbi módosításainak megfelelően kell értelmezni.

6. SZAKASZ

Szervezeti követelmények - Általános elvek

[a 2011/61/EU irányelv 12. és 18. cikke]

57. cikk

Általános követelmények

Az ABAK:

a) döntéshozatali eljárásokat és olyan szervezeti felépítést határoz meg, valósít meg és tart fenn, amely egyértelműen és dokumentált módon meghatározza a jelentéstételi kötelezettségeket, és kiosztja a funkciókat és a feladatokat;

b) biztosítja, hogy a releváns személyek ismerjék a feladataik megfelelő ellátása érdekében követendő eljárásokat;

c) megfelelő belső ellenőrzési mechanizmust határoz meg, hajt végre és tart fenn annak érdekében, hogy az ABAK minden szintjén biztosítsák a döntéseknek és az eljárásoknak való megfelelést;

d) hatékony belső jelentéstételi és tájékoztatási rendszert határoz meg, valósít meg és tart fenn az ABAK minden érintett szintjén, illetve hatékony információáramlást teremt minden érintett harmadik féllel;

e) megfelelő és rendszerezett nyilvántartást vezet üzleti tevékenységéről és belső szervezetéről.

Az ABAK figyelembe veszi üzleti tevékenységük jellegét, nagyságrendjét és összetettségét, továbbá az ilyen üzleti tevékenység során végzett szolgáltatások és tevékenységek jellegét és körét.

Az ABAK az első albekezdésben meghatározott követelményeknek való megfelelés során figyelembe veszi a fenntarthatósági kockázatokat.

58. cikk

Elektronikus adatfeldolgozás

59. cikk

Számviteli eljárások

60. cikk

Az irányító testület, a felső vezetés és a felügyeleti funkció általi ellenőrzés

Az ABAK biztosítja, hogy felső vezetése:

a) legyen felelős az egyes kezelt ABA-k általános befektetési politikájának végrehajtásáért, adott esetben az alap alapszabályában, létesítő okiratában, a tájékoztatóban vagy az ajánlattételi dokumentumokban foglaltak szerint;

b) felügyelje az egyes kezelt ABA-k befektetési stratégiáinak jóváhagyását;

c) legyen felelős az értékelési politikáknak és eljárásoknak a 2011/61/EU irányelv 19. cikkével összhangban történő kidolgozásáért és végrehajtásáért;

d) legyen felelős annak biztosításáért, hogy az ABAK állandó és hatékony megfelelési funkcióval rendelkezzen, még akkor is, ha ezt a funkciót harmadik fél látja el;

e) rendszeresen gondoskodjon arról és ellenőrizze, hogy minden egyes kezelt ABA általános befektetési politikáját, befektetési stratégiáit és kockázati korlátait megfelelően és eredményesen végrehajtják, és azoknak megfelelnek, még akkor is, ha a kockázatkezelési funkciót harmadik felek látják el;

f) rendszeresen jóváhagyja és felülvizsgálja az egyes kezelt ABA-k befektetési döntéseire vonatkozó belső eljárások megfelelőségét annak biztosítása érdekében, hogy ezek a döntések összhangban álljanak a jóváhagyott befektetési stratégiákkal;

g) rendszeresen jóváhagyja és felülvizsgálja a kockázatkezelési politikát és az e politika végrehajtását szolgáló intézkedéseket, folyamatokat és technikákat, ideértve az általa kezelt ABA-k kockázati korlátainak rendszereit is;

h) legyen felelős a javadalmazási politikának a 2011/61/EU irányelv II. mellékletével összhangban történő kidolgozásáért és alkalmazásáért;

i) legyen felelős a fenntarthatósági kockázatoknak az a)-h) pontban említett tevékenységekbe történő integrálásáért.

Az ABAK gondoskodik továbbá arról, hogy felső vezetése és - adott esetben - irányító testülete vagy felügyeleti funkciója:

a) értékelje és rendszeresen vizsgálja felül azon politikák, intézkedések és eljárások hatékonyságát, amelyeket a 2011/61/EU irányelvben foglalt kötelezettségeknek való megfelelés érdekében fogadtak el;

b) tegye meg a megfelelő intézkedéseket a hiányosságok kezelése érdekében.

61. cikk

Állandó megfelelési funkció

Az ABAK figyelembe veszi üzleti tevékenysége jellegét, nagyságrendjét és összetettségét, továbbá az ilyen üzleti tevékenység során végzett szolgáltatások és tevékenységek jellegét és körét.

Az ABAK állandó és hatékony megfelelési funkciót hoz létre és tart fenn, amely függetlenül működik, és a következő felelősségekkel rendelkezik:

a) az (1) bekezdéssel összhangban hozott intézkedések, politikák és eljárások, valamint az ABAK kötelezettségeinek való megfelelés hiányosságainak kiküszöbölését célzó cselekvések megfelelőségének és eredményességének nyomon követése és rendszeres értékelése;

b) tanácsadás a szolgáltatások nyújtásáért és tevékenységek végzéséért felelős releváns személyek részére, valamint támogatásuk a 2011/61/EU irányelv szerinti kötelezettségeknek való megfelelésük érdekében.

Annak érdekében, hogy a (2) bekezdésben említett megfelelési funkció a feladatait megfelelően és függetlenül láthassa el, az ABAK gondoskodik arról, hogy:

a) a megfelelési funkció rendelkezzen a szükséges felhatalmazással, erőforrásokkal és szakértelemmel, valamint a vonatkozó információkhoz való hozzáféréssel;

b) megfelelési tisztviselőt nevezzenek ki, aki felelős a megfelelési funkcióért, továbbá azért, hogy gyakori rendszerességgel, de legalább évente egyszer jelentés készüljön a felső vezetés részére a megfeleléssel kapcsolatos kérdésekről, amely jelentés kitér különösen arra, hogy hiányosságok esetén hoztak-e megfelelő korrekciós intézkedéseket;

c) a megfelelési funkciót ellátó személyek ne vegyenek részt az általuk nyomon követett szolgáltatások nyújtásában vagy tevékenységek végzésében;

d) a megfelelési tisztviselő és a megfelelési funkciót ellátó más személyek javadalmazását meghatározó módszer se most, se később ne veszélyeztesse az elfogulatlanságukat.

Az ABAK azonban nem köteles megfelelni az első albekezdés c) vagy d) pontjának, ha igazolni tudja, hogy tekintettel üzleti tevékenysége jellegére, nagyságrendjére és összetettségére, továbbá figyelemmel szolgáltatásai és tevékenységei jellegére és körére, az érintett előírás aránytalan, és a megfelelési funkciója továbbra is eredményes.

62. cikk

Állandó belső ellenőrzési funkció

Az (1) bekezdésben említett belső ellenőrzési funkció:

a) ellenőrzési tervet dolgoz ki, hajt végre és tart fenn az ABAK rendszerei, belső ellenőrzési mechanizmusai és intézkedései megfelelőségének és eredményességének vizsgálata és értékelése céljából;

b) ajánlásokat bocsát ki az a) ponttal összhangban végzett munka eredményére alapozva;

c) ellenőrzi a b) pontban említett ajánlások betartását;

d) jelentést tesz a belső ellenőrzéssel kapcsolatos kérdésekről.

63. cikk

Személyes ügyletek

Az esetleg összeférhetetlenséghez vezető tevékenységekben részt vevő, vagy a bennfentes kereskedelemről és a piaci manipulációról (piaci visszaélés) szóló, 2003. január 28-i 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 3 ) 1. cikkének (1) bekezdése szerinti bennfentes információhoz vagy más, az ABA-kkal kapcsolatos, illetve az ABA-kkal vagy az ABA-k nevében kötött ügyletekkel kapcsolatos bizalmas információhoz hozzáférő releváns személyek tekintetében az ABAK megfelelő intézkedéseket hoz, hajt végre és tart fenn, amelyek célja, hogy az ilyen releváns személyeket megakadályozzák a következőkben:

a) olyan, pénzügyi eszközökkel vagy más eszközökkel kapcsolatos személyes ügyletben való részvétel, amely az alábbi feltételek egyikét kimeríti: i. az ügyletre a 2003/6/EK irányelv 2. cikkének (1) bekezdése vonatkozik; ii. az ügylet bizalmas információval való visszaéléssel vagy annak helytelen közzétételével jár; iii. az ügylet összeférhetetlen vagy összeférhetetlen lehet a 2011/61/EU ABAK-irányelvből eredő kötelezettségeivel;

b) munkakörének vagy szolgáltatási szerződésének szokásos keretein túllépve bármely más személynek ad tanácsot vagy felkérést arra, hogy az a) pont i. és ii. alpontjában említett személyes ügyletet vagy olyan személyes ügyletet végezzen, amely egyébként a folyamatban lévő megbízásokkal kapcsolatos információval való visszaélésnek minősül;

c) munkakörének vagy szolgáltatási szerződésének szokásos keretein túllépve és a 2003/6/EK irányelv 3. cikke a) pontjának sérelme nélkül bármilyen információt vagy véleményt közöl más személyekkel, amennyiben a releváns személy tudja vagy az ésszerűséget figyelembe véve tudnia kellene, hogy e közlés eredményeként a másik személy biztosan vagy valószínűsíthetően a következő lépések valamelyikét teszi: i. az a) pont i. és ii. alpontjában említett, pénzügyi eszközökkel vagy más eszközökkel kapcsolatos személyes ügyletet vagy olyan személyes ügyletet végez, amely egyébként a folyamatban lévő megbízásokkal kapcsolatos információval való visszaélésnek minősül; ii. más személynek ad tanácsot vagy felkérést arra, hogy ilyen személyes ügyletet végezzen.

Az (1) bekezdésben előírt intézkedések célja különösen a következők biztosítása:

a) minden releváns személy legyen tudatában az (1) bekezdésben említett személyes ügyletekre vonatkozó korlátozásoknak és annak, hogy az ABAK milyen intézkedéseket hozott a személyes ügyletekkel és a tájékoztatással kapcsolatban, az (1) bekezdés alapján;

b) az ABAK-ot haladéktalanul tájékoztassák az (1) bekezdés hatálya alá tartozó releváns személy által végzett bármely személyes ügyletről, akár az ügyletre vonatkozó értesítés, akár más eljárás útján, amely lehetővé teszi az ABAK számára az ilyen ügyletek azonosítását;

c) vezessenek nyilvántartást azokról a személyes ügyletekről, amelyekről az ABAK értesítést kapott vagy amelyeket maga azonosított, beleértve az ilyen ügylettel összefüggő működési engedélyt vagy tiltást.

Az első albekezdés b) pontjának alkalmazásában, ha bizonyos tevékenységeket harmadik felek látnak el, az ABAK gondoskodik arról, hogy a tevékenységet végző jogalany nyilvántartást vezessen az (1) bekezdés hatálya alá tartozó releváns személyek által végzett személyes ügyletekről, és erről kérésre haladéktalanul tájékoztassa az ABAK-ot.

Az (1) és a (2) bekezdés nem vonatkozik a következő személyes ügyletekre:

a) diszkrecionális portfóliókezelési szolgáltatás keretében végrehajtott személyes ügyletek, amennyiben a portfólió kezelője és a releváns személy - vagy bármely más személy, akinek a számlájára az ügyletet végrehajtják - között nincs előzetes kommunikáció az ügyletről;

b) olyan, ÁÉKBV-re vagy ABA-kra vonatkozó személyes ügyletek, amelyek a tagállam joga szerint olyan felügyelet alatt állnak, amely az eszközeik tekintetében egyenértékű szintű kockázatmegosztást ír elő, ha a releváns személy és bármely más személy, akinek a számlájára az ügyletet végzik, nem vesz részt az adott vállalkozás kezelésében.

Az (1) bekezdés alkalmazásában személyes ügylet a következők nevében vagy számlájára végrehajtott, pénzügyi eszközzel vagy más eszközzel kapcsolatos ügylet is:

a) valamely releváns személy;

b) olyan személy, akivel a releváns személy családi vagy egyéb szoros kapcsolatban van;

c) olyan személy, akinek a releváns személlyel való kapcsolata folytán a releváns személynek közvetlen vagy közvetett anyagi érdeke fűződik az ügylethez (az ügylet végrehajtásáért kapott díjon vagy kezelési költségen kívül).

64. cikk

A portfólióügyletek rögzítése

A végrehajtás helyén bonyolított portfólióügyletek tekintetében az (1) bekezdésben említett nyilvántartás a következő információkat tartalmazza:

a) az ABA és az ABA számlájára eljáró személy neve vagy más megjelölése;

b) az eszköz;

c) adott esetben a mennyiség;

d) a megbízás vagy az ügylet típusa;

e) az ár;

f) megbízások esetében a megbízás továbbításának a napja és pontos időpontja, továbbá annak a személynek a neve vagy más megjelölése, akinek a részére a megbízást továbbították, ügyletek esetében pedig az ügylet megkötésére vonatkozó döntés és az ügylet végrehajtásának a napja és pontos időpontja;

g) adott esetben a megbízást továbbító vagy az ügyletet végrehajtó személy neve;

h) adott esetben a megbízás visszavonásának indokai;

i) végrehajtott ügyletek esetében a másik fél és a végrehajtás helyének azonosítása.

Az ABA által a végrehajtás helyén kívül bonyolított portfólióügyletek tekintetében az (1) bekezdésben említett nyilvántartás a következő információkat tartalmazza:

a) az ABA neve vagy egyéb megjelölése;

b) a portfólióügylet alapját képező jogi vagy más dokumentáció, beleértve különösen a teljesített megállapodást;

c) az ár.

65. cikk

A jegyzési és visszaváltási megbízások rögzítése

A rögzített adatok a következőkről adnak információt:

a) az érintett ABA;

b) a megbízást adó vagy továbbító személy;

c) a megbízást fogadó személy;

d) a megbízás napja és időpontja;

e) a fizetés feltételei és módja;

f) a megbízás típusa;

g) a megbízás végrehajtásának napja;

h) a jegyzett vagy visszaváltott befektetési jegyek vagy részvények száma, illetve az azok által képviselt összeg;

i) az egyes befektetési jegyek vagy részvények jegyzési vagy visszaváltási ára, illetve adott esetben a vállalt és kifizetett tőke összege;

j) a befektetési jegyek vagy részvények teljes jegyzési vagy visszaváltási értéke;

k) a megbízás jegyzési díjakat is tartalmazó bruttó értéke, vagy a visszaváltási díjakkal csökkentett nettó összeg.

Az i), j) és k) pont szerinti információkat haladéktalanul rögzíteni kell, mihelyt rendelkezésre állnak.

66. cikk

Nyilvántartással kapcsolatos előírások

A hatáskörrel rendelkező hatóságok azonban előírhatják az ABAK számára, hogy e nyilvántartások egészét vagy egy részét az eszköz vagy a portfólióügylet jellegének megfelelően hosszabb ideig őrizze meg, ha ez szükséges ahhoz, hogy a hatóság gyakorolhassa a 2011/61/EU irányelv szerinti felügyeleti funkcióit.

Ha az ABAK az ABA-ra vonatkozó felelősségét átruházza egy másik ABAK-ra, biztosítja, hogy az (1) bekezdésben említett nyilvántartások e másik ABAK számára hozzáférhetők legyenek.

A nyilvántartásokat olyan adathordozón kell megőrizni, amely olyan módon biztosítja az információk tárolását, hogy azokat később a hatáskörrel rendelkező hatóságok használni tudják, továbbá olyan formában és módon, amely biztosítja a következő feltételek teljesülését:

a) a hatáskörrel rendelkező hatóságok közvetlen hozzáféréssel rendelkeznek az adatokhoz, és minden egyes portfólióügylet-feldolgozás legfontosabb szakaszát vissza tudják keresni;

b) a javítás vagy más módosítás, valamint az adatok e javítás vagy módosítás előtti tartalma könnyen megállapítható;

c) egyéb beavatkozás vagy változtatás nem lehetséges.

7. SZAKASZ

Értékelés

[a 2011/61/EU irányelv 19. cikke]

67. cikk

Az ABA eszközeinek értékelésére vonatkozó politikák és eljárások

A nemzeti jog, valamint az ABA alapszabálya és létesítő okirata előírásainak sérelme nélkül az ABAK biztosítja, hogy az általa kezelt ABA-kra vonatkozóan tisztességes, megfelelő és átlátható értékelési módszereket alkalmazzanak. Az értékelési politikák azonosítják, az eljárások pedig végrehajtják az azokra az egyes eszköztípusokra alkalmazott értékelési módszereket, amelyekbe az ABA az alkalmazandó nemzeti joggal, az ABA alapszabályával és létesítő okiratával összhangban befektethet. Az ABAK egy meghatározott eszköztípusba csak az adott eszköztípusra vonatkozó, megfelelő értékelési módszer vagy módszerek azonosítását követően fektethet be.

Az értékelési módszerek megállapítására szolgáló politikák és eljárások magukban foglalják az inputokat, a modelleket, valamint az árképzési és a piaci adatok forrásaira vonatkozó kiválasztási kritériumokat. Biztosítják, hogy amennyiben lehetséges és megfelelő, az árakat független forrásokból szerzik be. Egy adott módszer kiválasztási folyamata magában foglalja a rendelkezésre álló vonatkozó módszerek értékelését, figyelembe véve azok érzékenységét a változókban bekövetkező változásokra, valamint azt, hogy adott stratégiák hogyan határozzák meg a portfólió eszközeinek relatív értékét.

Az értékelési politikák és eljárások legalább a következőkkel foglalkoznak:

a) az eszközök értékelését ténylegesen végző személyzet szakértelme és függetlensége;

b) az ABA meghatározott befektetési stratégiái és azok az eszközök, amelyekbe az ABA befektethet;

c) az értékelési inputok, források és módszerek kiválasztásának ellenőrzései;

d) eszkalációs csatornák az eszközök értékében fennálló eltérések feloldására;

e) a pozíciók méretével és likviditásával, vagy adott esetben a piaci feltételek változásaival kapcsolatos kiigazítások értékelése;

f) az értékelés céljából történő mérlegkészítés megfelelő időpontja;

g) az eszközértékelés megfelelő gyakorisága.

Az értékelési politikák és eljárások biztosítják, hogy az ABAK elvégezze az értékelési szolgáltatások nyújtására kijelölt harmadik felek kezdeti, majd rendszeres időközönkénti átvilágítását.

68. cikk

Modellek alkalmazása az eszközök értékeléséhez

69. cikk

Az értékelési politikák és eljárások következetes alkalmazása

70. cikk

Az értékelési politikák és eljárások időszakos felülvizsgálata

71. cikk

Az egyedi eszközértékek felülvizsgálata

Az értékelési politikák és eljárások meghatározzák az egyedi eszközértékekre vonatkozó felülvizsgálati folyamatot, amennyiben jelentős a kockázata annak, hogy az értékelés nem megfelelő, például a következő esetekben:

a) az értékelés kizárólag egyetlen üzletfél vagy bróker által biztosított forrásból rendelkezésre álló árakon alapul;

b) az értékelés illikvid tőzsdei árakon alapul;

c) az értékelést az ABAK-hoz kapcsolódó felek befolyásolják;

d) az értékelést más jogalanyok befolyásolják, akiknek pénzügyi érdekeltségük lehet az ABA teljesítményében;

e) az értékelés azon üzletfél által rendelkezésre bocsátott árakon alapul, aki létrehozott egy eszközt, különösen akkor, ha ez a személy az ABA ezen eszközben fennálló pozícióját is finanszírozza;

f) az értékelést az ABAK-on belüli egy vagy több személy befolyásolja.

Az értékelési politikák és eljárások leírják a felülvizsgálati folyamatot, beleértve az egyedi értékek ésszerűségére vonatkozó elegendő és megfelelő vizsgálatokat és ellenőrzéseket. Az ésszerűséget a megfelelő szintű objektivitás fennállása szempontjából kell értékelni. Ezek a vizsgálatok és ellenőrzések kiterjednek legalább a következőkre:

a) az értékek ellenőrzése az üzletfelektől beszerzett árak egymással történő és különböző időszakok közötti összehasonlításával;

b) az értékek validálása a realizált árak és a legutóbbi könyv szerinti értékek összehasonlításával;

c) az értékelési forrás hírnevének, következetességének és minőségének figyelembevétele;

d) összehasonlítás harmadik féltől származó értékekkel;

e) kivételek vizsgálata és dokumentációja;

f) azoknak az eltéréseknek a kiemelése és tanulmányozása, amelyek szokatlannak tűnnek, vagy amelyek az eszköztípusra meghatározott értékelési referencia szerint változnak;

g) elavult árak és azokkal kapcsolatos paraméterek keresése;

h) összehasonlítás a kapcsolódó eszközök vagy az azokkal összefüggő fedezeti ügyletek árával;

i) a modellalapú árképzésben alkalmazott inputok felülvizsgálata, különösen azoké, amelyekkel kapcsolatban a modellben szereplő ár jelentős érzékenységet mutat.

72. cikk

A befektetési jegyenkénti vagy részvényenkénti nettó eszközérték kiszámítása

73. cikk

Szakmai garanciák

A szakmai garanciák tartalmazzák a külső értékbecslő képesítésének, valamint annak igazolását, hogy a külső értékbecslő képes megfelelő és független értékelés elvégzésére, beleértve legalább a következők meglétének igazolását:

a) megfelelő személyi és technikai erőforrások;

b) megfelelő és független értékelést biztosító, kielégítő eljárások;

c) az ABA befektetési stratégiájának és azoknak az eszközöknek a megfelelő ismerete és megértése, amelyeknek az értékelésére a külső értékbecslőt kijelölték;

d) kellően jó hírnév és elegendő tapasztalat az értékelés terén.

74. cikk

A nyílt végű ABA-k eszközeire vonatkozó értékelés gyakorisága

8. SZAKASZ

Az ABAK funkcióinak átruházása

[a 2011/61/EU irányelv 20. cikkének (1), (2), (4) és (5) bekezdése]

75. cikk

Általános elvek

Amikor egy vagy több funkciójának a nevében történő ellátására ad megbízást, az ABAK-nak különösen a következő általános elveknek kell megfelelnie:

a) az átruházási szerkezet nem teszi lehetővé az ABAK kötelezettségeinek vagy felelősségének megkerülését;

b) az átruházás nem érinti az ABAK ABA-val és annak befektetőivel szembeni kötelezettségeit;

c) az átruházás nem ássa alá azokat a feltételeket, amelyeknek az ABAK-nak meg kell felelnie annak érdekében, hogy a 2011/61/EU irányelvvel összhangban engedélyt kapjon és tevékenykedhessen;

d) az átruházásra vonatkozó megállapodás az ABAK és a megbízott közötti írásbeli szerződés formájában jön létre;

e) az ABAK biztosítja, hogy a megbízott az átruházott funkciókat eredményesen, valamint az alkalmazandó jogszabályokkal és hatósági rendelkezésekkel összhangban lássa el, valamint módszereket és eljárásokat hoz létre a megbízott által nyújtott szolgáltatások folyamatos felülvizsgálatára. Az ABAK megfelelő intézkedések hoz, amennyiben kiderül, hogy a megbízott nem tudja eredményesen vagy az alkalmazandó jogszabályoknak és hatósági rendelkezéseknek megfelelően ellátni a funkciókat;

f) az ABAK eredményesen felülvizsgálja az átruházott funkciókat, és kezeli az átruházással összefüggő kockázatokat. E célból az ABAK-nak mindenkor rendelkeznie kell az átruházott funkciók felügyeletéhez szükséges tapasztalattal és erőforrásokkal. Az ABAK a megállapodásban kiköti a tájékoztatáshoz, az ellenőrzéshez, továbbá a belépéshez és a hozzáféréshez való jogát, valamint a megbízottal szembeni utasítási és nyomonkövetési jogát. Az ABAK biztosítja továbbá, hogy a megbízott megfelelően felügyelje az átruházott funkciók ellátását, valamint megfelelően kezelje az átruházással kapcsolatos kockázatokat;

g) az ABAK biztosítja, hogy az átruházott funkciók vagy a funkciók ellátására vonatkozó átruházott feladat folyamatossága és minősége abban az esetben is fennmaradjon, ha az átruházás az átruházott funkcióknak vagy a funkciók ellátására vonatkozó átruházott feladatnak további harmadik fél részére történő átadásával, vagy azáltal szűnik meg, hogy azokat maga látja el;

h) az ABAK és a megbízott jogait és kötelezettségeit a megállapodás világosan meghatározza és rögzíti. Az ABAK a szerződésben különösen biztosítja utasítási és felmondási jogait, a tájékoztatáshoz való jogát, továbbá az ellenőrzésekhez, valamint a könyveléshez való hozzáférési és a helyiségekbe való belépési jogát. A megállapodásban rögzíteni kell, hogy továbbruházás csak az ABAK beleegyezésével történhet;

i) az átruházás, amennyiben portfóliókezelésre vonatkozik, összhangban van az ABA befektetési politikájával. Az ABAK utasítja a megbízottat, hogy az hogyan hajtsa végre a befektetési politikát, majd nyomon követi, hogy a megbízott folyamatosan megfelel-e ennek;

j) az ABAK gondoskodik arról, hogy a megbízott minden olyan fejleményről tájékoztassa az ABAK-ot, amely lényeges hatással lehet az átruházott funkciók eredményes és az alkalmazandó jogszabályoknak és hatósági rendelkezéseknek megfelelő ellátására;

k) az ABAK biztosítja, hogy a megbízott védje az ABAK-kal, az átruházással érintett ABA-val és az ABA befektetőivel kapcsolatos valamennyi bizalmas információt;

l) az ABAK biztosítja, hogy a megbízott készenléti tervet dolgozzon ki, hajtson végre és tartson fenn a vészhelyzetek orvoslására és a biztonsági eszközök időszakos tesztelésére, az átruházott funkciók típusának figyelembevételével.

76. cikk

Az átruházás objektív indokai

Az ABAK a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak részletesen leírja, megmagyarázza és igazolja az átruházás objektív indokait. Annak vizsgálatakor, hogy az átruházás szerkezetének egésze a 2011/61/EU irányelv 20. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti objektív indokokon alapul-e, a következő kritériumokat kell figyelembe venni:

a) az üzleti tevékenység funkcióinak és folyamatainak optimalizálása;

b) költségmegtakarítás;

c) a megbízott szakértelme az ügyvitel, illetve meghatározott piacok vagy befektetések terén;

d) a megbízott hozzáférése globális kereskedési lehetőségekhez.

77. cikk

A megbízott jellemzői

Amennyiben a megbízott az Unión belüli szakmai szolgáltatások tekintetében szabályozás hatálya alatt áll, az első albekezdésben említett tényezők az ellenkező bizonyításáig kielégítőnek tekinthetők, ha az illetékes felügyeleti hatóság az engedélyezési eljárás keretében felülvizsgálta a "jó hírnévre" vonatkozó kritériumot.

78. cikk

A portfólió- vagy kockázatkezelés átruházása

A 2011/61/EU irányelv 20. cikke (1) bekezdése c) pontjának megfelelően a következő jogalanyok tekinthetők vagyonkezelés céljából engedélyezett vagy bejegyzett, továbbá felügyelet alá tartozó vállalkozásnak:

a) a 2009/65/EK irányelv alapján engedélyezett alapkezelő társaságok;

b) a 2004/39/EK irányelv alapján portfóliókezelési tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező befektetési vállalkozások;

c) a 2006/48/EK irányelv alapján engedélyezett hitelintézetek, amelyek a 2004/39/EK irányelv alapján engedéllyel rendelkeznek portfóliókezelési tevékenység végzésére;

d) a 2011/61/EU irányelv alapján engedélyezett külső ABAK-ok;

e) vagyonkezelés céljából engedélyezett vagy bejegyzett, harmadik országbeli jogalanyok, amelyek tényleges felügyeletét e harmadik országok hatáskörrel rendelkező hatóságai látják el.

Amennyiben az átruházás harmadik országbeli vállalkozásra történik, a 2011/61/EU irányelv 20. cikke (1) bekezdése d) pontjának megfelelően a következő feltételeknek kell teljesülniük:

a) az ABAK székhelye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai és a megbízott vállalkozás felett felügyeletet gyakorló hatóság között írásbeli megállapodás van érvényben;

b) a megbízott vállalkozás tekintetében az a) pontban említett megállapodás lehetővé teszi a hatáskörrel rendelkező hatóságok számára, hogy: i. kérésre megkapják a 2011/61/EU irányelvben előírt felügyeleti feladataik elvégzéséhez szükséges vonatkozó információkat; ii. hozzáférést nyerjenek a felügyeleti feladataik ellátása tekintetében releváns, harmadik országban tartott dokumentumokhoz; iii. a funkciókkal megbízott vállalkozás helyiségeiben helyszíni vizsgálatokat végezzenek. A helyszíni vizsgálatokra vonatkozó gyakorlati eljárások részleteit írásbeli megállapodásban kell rögzíteni; iv. a 2011/61/EU irányelvben és annak végrehajtási intézkedéseiben előírt követelmények lehetséges megsértésének vizsgálata céljából a harmadik ország felügyeleti hatóságától a lehető legrövidebb időn belül információkat kapjanak; v. a harmadik ország felügyeleti hatóságára és a hatáskörrel rendelkező uniós hatóságra alkalmazandó nemzeti és nemzetközi jognak megfelelően együttműködjenek a végrehajtásban a 2011/61/EU irányelvben és annak végrehajtási intézkedéseiben előírt követelmények, valamint a vonatkozó nemzeti jog megsértése esetén.

79. cikk

Eredményes felügyelet

Az átruházás abban az esetben tekinthető az ABAK eredményes felügyeletét akadályozó átruházásnak, ha:

a) az ABAK, annak könyvvizsgálói és a hatáskörrel rendelkező hatóságok ténylegesen nem férnek hozzá az átruházott funkciókhoz kapcsolódó adatokhoz és nem léphetnek be a megbízott üzlethelyiségeibe, vagy a hatáskörrel rendelkező hatóságok nem gyakorolhatják e hozzáférési jogokat;

b) a megbízott az átruházott funkciókkal összefüggésben nem működik együtt az ABAK hatáskörrel rendelkező hatóságaival;

c) az ABAK a hatáskörrel rendelkező hatóság kérésére nem bocsátja rendelkezésre az ahhoz szükséges információkat, hogy a hatóságok felügyelhessék az átruházott funkciók ellátásának a 2011/61/EU irányelvben és annak végrehajtási intézkedéseiben előírt követelményeknek való megfelelését.

80. cikk

Összeférhetetlenségek

A 2011/61/EU irányelv 20. cikke (2) bekezdése b) pontjának megfelelően az annak értékelésére szolgáló kritériumok, hogy az átruházás sérti-e az ABAK vagy az ABA befektetőinek érdekeit, legalább a következőkre terjednek ki:

a) amennyiben az ABAK és a megbízott ugyanazon csoport tagja, vagy más szerződéses kapcsolatban állnak egymással, a megbízott milyen mértékben ellenőrzi az ABAK-ot vagy képes befolyásolni annak tevékenységeit;

b) amennyiben a megbízott és az érintett ABA befektetője ugyanazon csoport tagja, vagy más szerződéses kapcsolatban állnak egymással, ez a befektető milyen mértékben ellenőrzi a megbízottat vagy képes befolyásolni annak tevékenységeit;

c) annak valószínűsége, hogy a megbízott pénzügyi nyereséghez jut vagy pénzügyi veszteséget kerül el az ABA vagy az ABA befektetői kárára;

d) annak valószínűsége, hogy a megbízott érdekelt az ABAK-nak vagy az ABA-nak nyújtott szolgáltatás vagy tevékenység eredményében;

e) annak valószínűsége, hogy a megbízott pénzügyi vagy más szempontból ösztönzött arra, hogy egy másik ügyfél érdekeit részesítse előnyben az ABA vagy az ABA befektetőinek érdekeivel szemben;

f) annak valószínűsége, hogy a megbízott az ABAK-tól eltérő személytől pénz, áru vagy szolgáltatás formájában olyan ösztönzőt kapott vagy fog kapni az ABAK és az általa kezelt ABA részére nyújtott kollektívportfólió-kezelési tevékenységekkel kapcsolatban, amely eltér az adott szolgáltatás szokásos jutalékától vagy díjától.

A portfólió- vagy kockázatkezelési funkció csak abban az esetben tekinthető az esetlegesen összeférhetetlenséget jelentő feladatoktól funkcionálisan és hierarchikusan elkülönítettnek, ha a következő feltételek teljesülnek:

a) a portfóliókezelési funkció ellátásában részt vevő személyek nem vesznek részt az esetlegesen összeférhetetlenséget jelentő feladatok, például az ellenőrzési feladatok ellátásában;

b) a kockázatkezelési funkció ellátásában részt vevő személyek nem vesznek részt az esetlegesen összeférhetetlenséget jelentő feladatok, például a működtetési feladatok ellátásában;

c) a kockázatkezelési funkciók ellátásában részt vevő személyek nem tartoznak a működtetési feladatok teljesítéséért felelős személyek felügyelete alá;

d) az elkülönítés a megbízott teljes hierarchikus struktúrájában, egészen annak irányító testületéig biztosított, és azt a megbízott irányító testülete és - amennyiben létezik - felügyeleti funkciója vizsgálja felül.

Az esetleges összeférhetetlenségek azonosítása, kezelése, nyomon követése és az ABA befektetői előtti nyilvánosságra hozatala csak abban az esetben tekinthető megfelelőnek, ha:

a) az ABAK biztosítja, hogy a megbízott minden ésszerű lépést megtegyen a közte, valamint az ABAK, az ABA és az ABA befektetői között felmerülő esetleges összeférhetetlenségek azonosítása, kezelése és nyomon követése érdekében. Az ABAK biztosítja, hogy a megbízott rendelkezzen a 31-34. cikkben előírt eljárásokkal;

b) az ABAK biztosítja, hogy a megbízott tájékoztassa az esetleges összeférhetetlenségekről, valamint az ezen összeférhetetlenségek kezelését célzó, általa elfogadandó eljárásokról és intézkedésekről az ABAK-ot, amely a 36. cikkel összhangban tájékoztatja ezekről az ABA-t és az ABA befektetőit.

81. cikk

A továbbruházáshoz való hozzájárulás és a továbbruházás bejelentése

Az ABAK előzetesen adott általános hozzájárulása nem tekinthető a 2011/61/EU irányelv 20. cikke (4) bekezdése a) pontjának megfelelő hozzájárulásnak.

82. cikk

Az ABA kezelőjének már nem tekinthető postafiókcég és ABAK

Az ABAK postafiókcégnek minősül, és már nem tekinthető az ABA kezelőjének, ha legalább a következő helyzetek valamelyike fennáll:

a) az ABAK már nem rendelkezik az átruházott feladatok eredményes felügyeletéhez és az átruházással összefüggő kockázatok kezeléséhez szükséges szakértelemmel és forrásokkal;

b) az ABAK már nem rendelkezik a felső vezetés felelősségi körébe tartozó kulcsterületeket érintő döntéshozatali hatáskörrel vagy már nem rendelkezik a felső vezetési funkciók ellátására vonatkozó hatáskörrel, különösen az általános befektetési politika és a befektetési stratégiák végrehajtása terén;

c) az ABAK elveszíti szerződéses jogát arra, hogy megbízottjainál vizsgálatot folytasson, azokat ellenőrizze, tekintetükben hozzáféréssel rendelkezzen vagy utasításokat adjon nekik, vagy e jogok gyakorlása a gyakorlatban lehetetlenné válik;

d) az ABAK befektetéskezelési funkcióinak ellátását olyan mértékben ruházza át, hogy az jelentősen meghaladja a maga az ABAK által ellátott befektetéskezelési funkciók arányát. Az átruházás mértékének értékelésekor a hatáskörrel rendelkező hatóságok az átruházás szerkezetének egészét értékelik, figyelembe véve nemcsak az átruházás alapján kezelt eszközöket, hanem a következő kvalitatív kritériumokat is: i. azoknak az eszközöknek a típusa, amelyekbe az ABA-t vagy az ABA nevében eljáró ABAK-ot befektették, valamint az átruházás alapján kezelt eszközök jelentősége az ABA kockázati és hozamprofilja szempontjából; ii. az átruházás alapján kezelt eszközök jelentősége az ABA befektetési céljainak elérése szempontjából; iii. az ABA-k befektetéseinek földrajzi és ágazati megoszlása; iv. az ABA kockázati profilja; v. az ABA vagy az ABA nevében eljáró ABAK által követett befektetési stratégiák típusa; vi. az átruházott feladatok típusa a megtartott feladatokhoz képest; és vii. a megbízottak és az általuk megbízottak összetétele, működési területük földrajzi helye és vállalati struktúrájuk, feltüntetve, hogy a megbízott jogalany az ABAK-éval azonos vállalatcsoporthoz tartozik-e.

IV. FEJEZET

LETÉTKEZELŐ

1. SZAKASZ

Az írásbeli szerződés elemei

[a 2011/61/EU irányelv 21. cikkének (2) bekezdése]

83. cikk

A szerződés elemei

A 2011/61/EU irányelv 21. cikke (2) bekezdésének megfelelően a letétkezelő kijelöléséről szóló szerződés egyrészt a letétkezelő, másrészt az ABAK, illetve adott esetben az ABA között jön létre, és legalább a következő elemeket tartalmazza:

a) a letétkezelő által nyújtandó szolgáltatásoknak és azoknak az eljárásoknak a leírása, amelyeket azon eszköztípusok tekintetében kell elfogadni, amelyekbe az ABA befektethet, és amelyeket azután a letétkezelőre bíznak;

b) a letétkezelési és a felügyeleti funkció ellátási módjának leírása, amely mód azoknak az eszközöknek a típusától és azoktól a földrajzi régióktól függ, amelyekbe az ABA be kíván fektetni. A letétkezelési feladatok tekintetében ez a leírás országlistákat foglal magában, valamint tartalmazza az országok e listára való felkerülésére, illetve adott esetben az onnan történő törlésére vonatkozó eljárásokat. Ennek azon eszközök tekintetében, amelyekbe az ABA befektethet, összhangban kell lennie az ABA alapszabályában, létesítő okiratában és ajánlattételi dokumentumában szereplő információkkal.

c) nyilatkozat arról, hogy a letétkezelő felelősségét letétkezelési funkcióinak átruházása nem érinti, kivéve, ha a letétkezelő a 2011/61/EU irányelv 21. cikkének (13) és (14) bekezdésével összhangban kizárta a felelősségét;

d) a szerződés érvényességi ideje, valamint módosításának és megszűnésének feltételei, beleértve azokat a helyzeteket is, amelyek a szerződés megszűnéséhez vezethetnek, valamint a szerződés felmondására vonatkozó eljárásra, és adott esetben azokra az eljárásokra vonatkozó részletek, amelyekkel a letétkezelőnek továbbítania kell a vonatkozó információkat jogutódjának;

e) az alkalmazandó jogszabályokkal és hatósági rendelkezésekkel összhangban a felekre vonatkozó titoktartási kötelezettségek. Ezek a kötelezettségek nem akadályozhatják a hatáskörrel rendelkező hatóságokat abban, hogy hozzáférjenek a releváns dokumentumokhoz és információkhoz;

f) azon eszközök és eljárások, amelyek útján a letétkezelő az ABAK vagy az ABA részére továbbítja azokat a vonatkozó információkat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az teljesíthesse feladatait, ideértve az eszközökhöz kapcsolódó jogok gyakorlását, valamint annak érdekében, hogy az ABAK és az ABA kellő időben és pontossággal áttekintést kapjon az ABA számláiról;

g) azon eszközök és eljárások, amelyek útján az ABAK vagy az ABA továbbít minden vonatkozó információt, vagy biztosítja, hogy a letétkezelő hozzáférjen azokhoz az információkhoz, amelyek szükségesek ahhoz, hogy teljesíthesse feladatait, beleértve azokat az eljárásokat, amelyek biztosítják, hogy a letétkezelő tájékoztatást kap az ABA vagy az ABAK által kijelölt egyéb felektől;

h) arra vonatkozó információk, hogy a letétkezelő vagy a 2011/61/EU irányelv 21. cikkének (11) bekezdésével összhangban letétkezelési funkciókkal megbízott harmadik fél a rá bízott eszközöket újból felhasználhatja-e, és adott esetben az ilyen újbóli felhasználásra vonatkozó feltételek;

i) a követendő eljárások arra az esetre, ha az ABA alapszabályának, létesítő okiratának vagy ajánlattételi dokumentumainak módosítását mérlegelik, azoknak a helyzeteknek a részletezésével, amelyekben a letétkezelőt tájékoztatni kell, vagy ha a módosítás véghezviteléhez a letétkezelő előzetes beleegyezése szükséges;

j) minden olyan információ, amelyet az ABA befektetési jegyeinek vagy részvényeinek eladásával, jegyzésével, visszaváltásával, kibocsátásával, törlésével vagy visszavásárlásával kapcsolatban ki kell cserélni egyrészről az ABA, az ABAK, az ABA vagy az ABAK nevében eljáró harmadik fél, másrészről a letétkezelő között;

k) minden olyan információ, amelyet a letétkezelő felügyeleti és ellenőrzési funkciójának ellátásával kapcsolatban ki kell cserélni az ABA, az ABAK, az ABA vagy az ABAK nevében eljáró harmadik fél és a letétkezelő között;

l) amennyiben a szerződő felek harmadik feleket kívánnak kijelölni a rájuk háruló feladatok egy részének elvégzésére, kötelezettségvállalás, amely szerint rendszeresen rendelkezésre bocsátják a kijelölt harmadik fél adatait, valamint kérésre tájékoztatást nyújtanak a harmadik fél kiválasztására szolgáló szempontokról és a kiválasztott harmadik fél által végzett tevékenység ellenőrzése érdekében tett lépésekről;

m) a szerződő felek feladataira és felelősségére vonatkozó információk a pénzmosás megelőzésével és adott esetben a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemmel kapcsolatos kötelezettségek terén;

n) tájékoztatás az ABA nevében, illetve az ABA nevében eljáró ABAK nevében nyitott folyószámlákról és azokról az eljárásokról, amelyek biztosítják, hogy a letétkezelőt tájékoztatják, ha az ABA nevében vagy az ABA nevében eljáró ABAK nevében új számlát nyitnak;

o) a letétkezelő eszkalációs eljárásainak részletes leírása, beleértve azoknak a személyeknek az adatait, akikkel a letétkezelőnek az ABA-n, illetve adott esetben az ABAK-on belül fel kell vennie a kapcsolatot, ha elindít egy ilyen eljárást;

p) a letétkezelő kötelezettségvállalása arra, hogy értesíti az ABAK-ot, ha megállapítja, hogy az eszközök elkülönítése nem, vagy már nem elegendő a 2011/61/EU irányelv 21. cikkének (11) bekezdésével összhangban, meghatározott joghatósági területen letétkezelési funkciókkal megbízott harmadik fél fizetésképtelensége elleni védelem biztosítására;

q) azok az eljárások, amelyek biztosítják, hogy a letétkezelő feladatai tekintetében felvilágosítást kérhet az ABAK, illetve adott esetben az ABA magatartásáról, valamint értékelheti a kapott információk minőségét, akár az ABA, és adott esetben az ABAK könyvelésébe való betekintés vagy helyszíni látogatások útján is;

r) azok az eljárások, amelyek biztosítják, hogy az ABAK, illetve adott esetben az ABA a letétkezelő szerződéses kötelezettségei tekintetében felülvizsgálhatja a letétkezelő teljesítményét.

2. SZAKASZ

A harmadik országbeli letétkezelőkre vonatkozó prudenciális szabályozás és felügyelet értékelésének általános kritériumai

[a 2011/61/EU irányelv 21. cikke (6) bekezdésének b) pontja]

84. cikk

A harmadik országbeli letétkezelőre vonatkozó prudenciális szabályozás és felügyelet értékelésének kritériumai

A 2011/61/EU irányelv 21. cikke (6) bekezdése b) pontjának alkalmazásában a harmadik országbeli letétkezelőre vonatkozó prudenciális szabályozás és felügyelet eredményességét, azt, hogy annak hatálya megegyezik-e az uniós jog szerinti szabályozás hatályával, és annak tényleges végrehajtását a következő kritériumok alapján értékelik:

a) a letétkezelőt olyan hatáskörrel rendelkező hatóság engedélyezi és felügyeli folyamatosan, amely megfelelő forrásokkal rendelkezik feladatai ellátásához;

b) a harmadik ország joga meghatározza a letétkezelőként történő engedélyezés kritériumait, amelyek hatálya megegyezik az Unión belül a hitelintézeti vagy befektetési vállalkozási tevékenység folytatására vonatkozó kritériumok hatályával;

c) a harmadik országbeli letétkezelőre vonatkozó tőkekövetelmények hatálya megegyezik az Unióban attól függően alkalmazandó tőkekövetelmények hatályával, hogy a letétkezelő ugyanolyan jellegű-e, mint egy uniós hitelintézet vagy befektetési vállalkozás;

d) a harmadik országbeli letétkezelőre vonatkozó működési feltételek hatálya megegyezik a letétkezelő jellegétől függően az Unión belüli hitelintézetekre vagy befektetési vállalkozásokra vonatkozó működési feltételek hatályával;

e) az ABA letétkezelője által végzett, meghatározott feladatok teljesítésére vonatkozó, a harmadik ország joga szerinti követelmények hatálya megegyezik a 2011/61/EU irányelv 21. cikkének (7)-(15) bekezdésében és végrehajtási intézkedéseiben, valamint a vonatkozó nemzeti jogban előírt követelmények hatályával;

f) a harmadik ország joga kellően visszatartó erejű végrehajtási intézkedések alkalmazását írja elő arra az esetre, ha a letétkezelő megsérti az a)-e) pontban említett követelményeket és feltételeket.

3. SZAKASZ

Letétkezelői funkciók, átvilágítási feladatok és elkülönítési kötelezettség

[a 2011/61/EU irányelv 21. cikkének (7)-(9) bekezdése és 21. cikke (11) bekezdése c) pontja és d) pontjának iii. alpontja]

85. cikk

A pénzmozgások nyomon követése - általános követelmények

Annak érdekében, hogy biztosított legyen az ABA folyószámlájára vonatkozó információkhoz való hozzáférés, valamint az ABA pénzmozgásaira való világos rálátás, a letétkezelőt legalább:

a) kijelölésekor tájékoztatni kell az ABA nevében vagy az ABA nevében eljáró ABAK nevében nyitott valamennyi meglévő folyószámláról;

b) tájékoztatni kell az ABA által vagy az ABA nevében eljáró ABAK által nyitott új folyószámlákról;

c) tájékoztatni kell a harmadik fél jogalanynál nyitott folyószámlákkal kapcsolatos információkról, amely tájékoztatást közvetlenül e harmadik felektől kell kapnia.

86. cikk

Az ABA pénzmozgásainak nyomon követése

A letétkezelő biztosítja az ABA pénzmozgásainak eredményes és megfelelő nyomon követését és különösen legalább:

a) biztosítja, hogy az ABA pénzeszközeit az ABA műveletei céljából folyószámlanyitást előíró érintett piacokon a 2006/73/EK irányelv 18. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett jogalanyoknál nyitott számlákon tartsák nyilván, amely jogalanyokra olyan prudenciális szabályok és felügyelet vonatkozik, amelynek hatálya megegyezik az uniós jog hatályával, amelyet ténylegesen végrehajtanak és amely összhangban van a 2006/73/EK irányelv 16. cikkében meghatározott elvekkel;

b) a pénzmozgások egyeztetésére vonatkozóan eredményes és megfelelő eljárásokat alkalmaz, és ezeket az egyeztetéseket naponta, vagy ritka pénzmozgások esetén a pénzmozgások bekövetkezésekor végzi;

c) megfelelő eljárásokat alkalmaz a jelentős pénzmozgásoknak és különösen azon pénzmozgásoknak a munkanap végén történő azonosítására, amelyek esetleg nem egyeztethetők össze az ABA műveleteivel;

d) rendszeresen felülvizsgálja ezeknek az eljárásoknak a megfelelőségét, beleértve az egyeztetési folyamat legalább évente egyszeri teljes felülvizsgálatát, és biztosítja, hogy az egyeztetési folyamat kiterjedjen az ABA nevében, az ABA nevében eljáró ABAK nevében vagy az ABA nevében eljáró letétkezelő nevében nyitott folyószámlákra;

e) folyamatosan nyomon követi az egyeztetések eredményeit és az egyeztetési eljárások során azonosított eltérések nyomán hozott intézkedéseket, és haladéktalanul értesíti az ABAK-ot, ha valamely szabálytalanságot nem orvosoltak, továbbá a hatáskörrel rendelkező hatóságokat is, ha a helyzet nem tisztázható, illetve adott esetben nem korrigálható;

f) ellenőrzi, hogy a likviditási pozíciókra vonatkozó saját nyilvántartása összhangban áll-e az ABAK nyilvántartásával. Az ABAK biztosítja, hogy a letétkezelő a harmadik félnél nyitott folyószámlával kapcsolatos minden utasítást és információt megkapjon, hogy ezáltal a letétkezelő lefolytathassa saját egyeztetési eljárását.

87. cikk

A jegyzésekkel kapcsolatos feladatok

Az ABAK biztosítja, hogy az ABA befektetési jegyeinek vagy részvényeinek jegyzése során a befektetők által vagy a nevükben teljesített befizetésekről a letétkezelőt minden munkanap végén tájékoztassák, ha az ABAK, az ABA vagy az ABA nevében eljáró fél, például egy transzferügynök ilyen befizetést vagy megbízást kap a befektetőtől. Az ABAK biztosítja, hogy a letétkezelő minden vonatkozó információt megkapjon, amelyre szüksége van annak biztosításához, hogy a 2011/61/EU irányelv 21. cikke (7) bekezdésében előírt rendelkezésekkel összhangban a befizetéseket a letétkezelő az ABA nevében vagy az ABA nevében eljáró ABAK nevében vagy az ABA nevében eljáró letétkezelő nevében nyitott folyószámlákon jóváírják.

88. cikk

A letétben őrizendő pénzügyi eszközök

A letétkezelő letétkezelési feladatai a következő követelmények teljesülése esetén terjednek ki az ABA vagy az ABA nevében eljáró ABAK tulajdonában lévő azon pénzügyi eszközökre, amelyek fizikailag nem szállíthatók le a letétkezelőnek:

a) ezek a pénzügyi eszközök átruházható értékpapírok, beleértve a 2009/65/EK irányelv 51. cikke (3) bekezdésének utolsó albekezdésében és a 2007/16/EK bizottsági irányelv ( 4 ) 10. cikkében említettek szerinti, származtatott termékeket tartalmazó átruházható értékpapírokat is, pénzpiaci eszközök vagy kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyei;

b) ezeket a pénzügyi eszközöket a letétkezelő nevében közvetlenül vagy közvetve nyilván lehet tartani vagy számlán lehet tartani.

89. cikk

A letétben őrzött eszközökkel kapcsolatos letétkezelési feladatok

A letétben őrizendő pénzügyi eszközök tekintetében a 2011/61/EU irányelv 21. cikke (8) bekezdésének a) pontjában meghatározott kötelezettségeknek való megfelelés érdekében a letétkezelő legalább a következőket biztosítja:

a) a 2011/61/EU irányelv 21. cikke (8) bekezdése a) pontjának ii. alpontjával összhangban a pénzügyi eszközök megfelelő nyilvántartása;

b) a nyilvántartások és az elkülönített számlák vezetésének módja biztosítja azok pontosságát, és e nyilvántartások különösen rögzítik az ABA pénzügyi eszközeinek és pénzeszközeinek való megfelelést;

c) szükség szerinti gyakorisággal egyeztetéseket végez a letétkezelő belső számlái és nyilvántartásai, valamint a 2011/61/EU irányelv 21. cikkének (11) bekezdésével összhangban a letétkezelési funkciókkal megbízott valamely harmadik fél belső számlái és nyilvántartásai között;

d) a befektetők magas szintű védelmének biztosítása érdekében a letétben őrzött pénzügyi eszközökkel kapcsolatosan kellő gondossággal jár el;

e) a letétkezelési lánc egészében értékeli és nyomon követi a letétkezelési kockázatokat, és az ABAK-ot tájékoztatja az azonosított jelentős kockázatokról;

f) megfelelő szervezeti megoldások bevezetésével minimalizálja a pénzügyi eszközöknek vagy e pénzügyi eszközökkel kapcsolatos jogoknak a csalásból, nem megfelelő ügyvitelből, nem megfelelő nyilvántartás-vezetésből vagy gondatlanságból eredő elvesztésének vagy csökkenésének kockázatát;

g) ellenőrzi az ABA eszközök feletti tulajdonjogát, illetve az ABA nevében eljáró ABAK eszközök feletti tulajdonjogát.

Az első albekezdés c) pontjával összefüggésben az egyeztetések gyakoriságát a következők alapján kell meghatározni:

a) az ABA szokásos kereskedési tevékenysége;

b) a szokásos kereskedési tevékenységen kívül eső kereskedési ügyletek;

c) bármely más olyan ügyfél nevében zajló kereskedési ügylet, akinek az eszközeit a harmadik fél ugyanazon a pénzügyieszköz-számlán tartja, mint az ABA eszközeit.

Az első albekezdésben említett követelmény nem vonatkozik az alapok alapjainak struktúráira vagy a master-feeder struktúrákra, amennyiben az alapul szolgáló alapok rendelkeznek az ezen alapok eszközeit letétben őrző letétkezelővel.

90. cikk

A tulajdonjog-ellenőrzéssel és a nyilvántartás-vezetéssel kapcsolatos letétkezelési feladatok

A 2011/61/EU irányelv 21. cikke (8) bekezdésének b) pontjában meghatározott kötelezettségeknek való megfelelés érdekében a letétkezelő legalább:

a) haladéktalanul hozzáfér a tulajdonjog-ellenőrzési és nyilvántartás-vezetési feladatainak ellátásához szükséges vonatkozó információkhoz, beleértve a letétkezelő részére harmadik felek által nyújtandó információkat;

b) elegendő és megbízható információval rendelkezik ahhoz, hogy meggyőződjön az ABA eszközök feletti tulajdonjogáról vagy az ABA nevében eljáró ABAK eszközök feletti tulajdonjogáról;

c) nyilvántartást vezet azokról az eszközökről, amelyek megállapítása szerint az ABA vagy az ABA nevében eljáró ABAK tulajdonát képezik. E kötelezettség teljesítése érdekében a letétkezelő: i. az ABA nevében nyilvántartásában szerepelteti azokat az eszközöket, amelyek megállapítása szerint az ABA vagy az ABA nevében eljáró ABAK tulajdonát képezik, beleértve azok névleges összegét; ii. bármikor átfogó és naprakész leltárt tud rendelkezésre bocsátani az ABA eszközeiről, beleértve azok névleges összegét.

A (2) bekezdés c) pontja ii. alpontjának alkalmazásában a letétkezelő gondoskodik arról, hogy olyan eljárások álljanak rendelkezésre, amelyek biztosítják, hogy a nyilvántartott eszközöket ne lehessen átengedni, átruházni, kicserélni vagy leszállítani a letétkezelő vagy megbízottja ezen ügyletekről történő tájékoztatása nélkül, valamint, hogy az értett harmadik fél azonnali hozzáférést biztosítson a letétkezelő számára az egyes ügyletek és pozíciók igazoló okirataihoz. Az ABAK biztosítja, hogy eszközértékesítés vagy eszközök megszerzése esetén, illetve pénzügyi eszközök kibocsátását eredményező vállalati intézkedés esetén az érintett harmadik fél minden esetben haladéktalanul, de legalább évente egyszer a letétkezelő rendelkezésére bocsássa az igazolásokat vagy más igazoló okiratot.

Az első albekezdésben említett követelmény nem vonatkozik az alapok alapjainak struktúráira és a master-feeder struktúrákra, amennyiben az alapul szolgáló alapok olyan letétkezelővel rendelkeznek, amely az említett alapok eszközeire vonatkozóan tulajdonjog-ellenőrzési és nyilvántartás-vezetési funkciókat lát el.

91. cikk

A prime brókerek jelentési kötelezettségei

Amennyiben prime brókert jelöltek ki, az ABAK gondoskodik arról, hogy a kijelölés napjától megállapodás biztosítsa, hogy a prime bróker tartós adathordozón köteles a letétkezelő rendelkezésére bocsátani különösen egy kimutatást, amely a következő információkat tartalmazza:

a) a (3) bekezdésben felsorolt tételek értéke minden munkanap végén;

b) minden más kérdésre vonatkozó részletek, amelyek szükségesek annak biztosításához, hogy az ABA letétkezelője naprakész és pontos adatokkal rendelkezzen azoknak az eszközöknek az értékéről, amelyeknek letéti őrzését a 2011/61/EU irányelv 21. cikke (11) bekezdésének megfelelően átruházták.

Az (1) bekezdés a) pontjában említett tételek a következőket tartalmazzák:

a) az ABA-ra vonatkozóan a prime brókernél lévő eszközök összértéke, amennyiben a 2011/61/EU irányelv 21. cikkének (11) bekezdésével összhangban a letétkezelési funkciókat átruházták, a következők mindegyikének értéke: i. az ABA-nak nyújtott készpénzkölcsönök és a felhalmozódott kamat; ii. az ABA nevében kötött nyitott rövid pozíció alapján az ABA által visszaszolgáltatandó értékpapírok; iii. a határidős ügyletek alapján az ABA által fizetendő aktuális elszámolási összegek; iv. az ABA nevében kötött rövid pozíciók tekintetében a short ügyletek prime brókernél lévő készpénzbevételei; v. az ABA nevében kötött nyitott határidős ügyletek tekintetében a prime brókernél lévő készpénzletétek. Ez a kötelezettség a 87. és 88. cikk szerinti kötelezettségeken felül merül fel; vi. az ABA nevében kötött, tőzsdén kívüli ügyletek nyitott pozícióinak lezárását követően az aktuális piaci átértékelés szerinti kitettségek; vii. az ABA prime brókerrel szembeni összes biztosított kötelezettsége; és viii. az ABA-val kapcsolatos minden egyéb eszköz;

b) a 2011/61/EU irányelv 21. cikke (8) bekezdésének b) pontjában említett egyéb eszközök értéke, amelyeket a prime bróker a prime bróker kijelöléséről szóló megállapodás alapján kötött, biztosított ügyletek tekintetében biztosítékként tart;

c) az eszközök értéke, amennyiben a prime bróker az ABA eszközei tekintetében használati jogot gyakorolt;

d) azoknak az intézményeknek a felsorolása, amelyeknél a prime bróker az ABA nevében vagy az ABA nevében eljáró ABAK nevében nyitott számlán az ABA pénzeszközeit tartja vagy tarthatja a 2011/61/EU irányelv 21. cikkének (7) bekezdése alapján.

92. cikk

Felügyeleti feladatok - általános követelmények

93. cikk

A jegyzésekkel és visszaváltásokkal kapcsolatos feladatok

A 2011/61/EU irányelv 21. cikke (9) bekezdése a) pontjának való megfelelés érdekében a letétkezelő a következő követelményeket teljesíti:

1. A letétkezelő biztosítja, hogy az ABA, az ABAK vagy a kijelölt jogalany megfelelő és következetes eljárást hozott létre, hajt végre és alkalmaz annak érdekében, hogy: i. egyeztesse a jegyzési megbízásokat a jegyzésből befolyt bevételekkel, valamint a befektetési jegyek vagy részvények számát az ABA által beszedett, a jegyzésből befolyt bevételekkel; ii. egyeztesse a visszaváltási megbízásokat a kifizetett visszaváltásokkal, valamint a törölt befektetési jegyek vagy részvények számát az ABA által kifizetett visszaváltásokkal; iii. rendszeresen ellenőrizze az egyeztetési eljárás megfelelőségét. Az i., ii. és iii. pont alkalmazásában a letétkezelő különösen rendszeresen ellenőrzi az ABA számláján lévő összes befektetési jegy vagy részvény számának összhangját az ABA nyilvántartásában szereplő összes kibocsátott részvény vagy befektetési jegy számával.

2. A letétkezelő biztosítja és ellenőrzi, hogy az ABA befektetési jegyeinek vagy részvényeinek eladására, kibocsátására, visszavásárlására, visszaváltására és törlésére vonatkozó eljárások megfeleljenek az alkalmazandó nemzeti jognak és az ABA alapszabályának vagy létesítő okiratának, valamint ellenőrzi ezen eljárások tényleges végrehajtását.

3. A letétkezelő által végzett ellenőrzések gyakoriságának összhangban kell lennie a jegyzések és visszaváltások gyakoriságával.

94. cikk

A befektetési jegyek/részvények értékelésével kapcsolatos feladatok

A 2011/61/EU irányelv 21. cikke (9) bekezdése b) pontjának való megfelelés érdekében a letétkezelő:

a) folyamatosan ellenőrzi, hogy a 2011/61/EU irányelv 19. cikkével és annak végrehajtási intézkedéseivel, valamint az ABA alapszabályával és létesítő okiratával összhangban az eszközök értékelésére vonatkozóan megfelelő és következetes eljárásokat hoztak létre és alkalmaznak; és

b) biztosítja az értékelési politikák és eljárások tényleges végrehajtását és rendszeres felülvizsgálatát.

95. cikk

Az ABAK utasításainak végrehajtásával kapcsolatos feladatok

A 2011/61/EU irányelv 21. cikke (9) bekezdése c) pontjának való megfelelés érdekében a letétkezelő legalább:

a) megfelelő eljárásokat hoz létre és hajt végre annak ellenőrzésére, hogy az ABA és az ABAK megfelel-e az alkalmazandó jogszabályoknak és hatósági rendelkezéseknek, valamint az ABA alapszabályának és létesítő okiratának. A letétkezelő különösen nyomon követi az ABA megfelelését az ABA ajánlattételi dokumentumaiban meghatározott befektetési korlátozásoknak és tőkeáttételi korlátoknak. Ezeknek az eljárásoknak az ABA jellegével, nagyságrendjével és összetettségével arányosaknak kell lenniük;

b) eszkalációs eljárást hoz létre és hajt végre abban az esetben, ha az ABA megsértette az a) pontban említett korlátok vagy korlátozások valamelyikét.

96. cikk

Az ügyletek időben történő elszámolásával kapcsolatos feladatok

97. cikk

Az ABA bevételeinek felosztásával kapcsolatos feladatok

A 2011/61/EU irányelv 21. cikke (9) bekezdése e) pontjának való megfelelés érdekében a letétkezelő:

a) biztosítja, hogy az ABAK általi bejelentést követően a nettó bevétel kiszámítása az ABA alapszabályával, létesítő okiratával és az alkalmazandó nemzeti joggal összhangban történjen;

b) biztosítja, hogy megfelelő intézkedéseket hozzanak, ha az ABA könyvvizsgálói fenntartásokkal fogadták el az éves pénzügyi kimutatásokat. Az ABA vagy az ABA nevében eljáró ABAK a letétkezelő rendelkezésére bocsátja a pénzügyi kimutatásokkal kapcsolatos fenntartásokat; és

c) az ABAK általi bejelentést követően ellenőrzi az osztalékkifizetések, és adott esetben a nyereségrészesedések teljességét és pontosságát.

98. cikk

Átvilágítás

A 2011/61/EU irányelv 21. cikkének (11) bekezdésével összhangban a letétkezelési funkciókkal megbízott harmadik fél kiválasztásánál és kijelölésénél a letétkezelő kellő szakértelemmel, körültekintéssel és gondossággal jár el annak érdekében, hogy e harmadik fél e pénzügyi eszközökkel való megbízása megfelelő szintű védelmet biztosítson. A letétkezelő legalább:

a) értékeli a szabályozási és jogi keretrendszert, beleértve az országkockázatot, a letétkezelési kockázatot és a harmadik felek szerződéseinek végrehajthatóságát. Ez az értékelés különösen lehetővé teszi, hogy a letétkezelő meg tudja határozni a harmadik fél fizetésképtelenségének az ABA eszközeire és jogaira gyakorolt esetleges hatását. Amennyiben a letétkezelő megállapítja, hogy az eszközök elkülönítése a harmadik fél székhelye szerinti ország joga miatt nem elegendő a fizetésképtelenség elleni védelem biztosításához, haladéktalanul értesíti az ABAK-ot;

b) értékeli, hogy a harmadik fél gyakorlata, eljárásai és belső ellenőrzései megfelelőek-e annak biztosításához, hogy az ABA vagy az ABA nevében eljáró ABAK pénzügyi eszközei magas szintű gondoskodásban és védelemben részesüljenek;

c) értékeli, hogy a harmadik fél pénzügyi ereje és hírneve összhangban áll-e az átruházott feladatokkal. Az értékelés a lehetséges harmadik fél által szolgáltatott információkon, valamint adott esetben más adatokon és információkon alapul;

d) biztosítja, hogy a harmadik fél rendelkezzen az átruházott letétkezelési feladatok megfelelő szintű védelmet és biztonságot nyújtó teljesítéséhez szükséges működési és technológiai lehetőségekkel.

A szerződés, amelynek révén a letétkezelő harmadik felet jelöl ki a letétkezelő ABA-ügyfelei eszközeinek letéti kezelésére, legalább a következő rendelkezéseket tartalmazza:

a) a letétkezelő tájékoztatáshoz, ellenőrzéshez való jogának, valamint az eszközöket tartó harmadik fél nyilvántartásaihoz és számláihoz való hozzáférésének a garanciája, amely biztosítja, hogy a letétkezelő teljesíthesse felügyeleti és átvilágítási kötelezettségeit és különösen azt, hogy a letétkezelő: i. a letétkezelői lánc valamennyi tagját azonosíthassa; ii. ellenőrizhesse, hogy a letétkezelő könyveiben az ABA nevében vagy az ABA nevében eljáró ABAK nevében nyitott pénzügyieszköz-számlán nyilvántartott, azonosított pénzügyi eszközök mennyisége megfelel-e az adott ABA tekintetében a harmadik fél könyveiben nyitott pénzügyieszköz-számlán nyilvántartott, a harmadik fél által letétben kezelt azonosított pénzügyi instrumentumok mennyiségének; iii. ellenőrizhesse, hogy a kibocsátó központi értéktáránál vagy annak ügynökénél a harmadik fél nevében a harmadik fél ügyfelei javára nyitott pénzügyieszköz-számlán nyilvántartott, azonosított pénzügyi eszközök mennyisége megfelel-e a letétkezelő könyveiben az egyes ABA-ügyfelek vagy az ABA nevében eljáró ABAK nevében nyitott pénzügyieszköz-számlákon nyilvántartott, azonosított pénzügyi eszközök mennyiségének;

b) a harmadik fél és egy további harmadik fél közötti, a letétkezelési funkciók további átruházása esetén megállapított egyenértékű jogok és kötelezettségek részletei.

A letétkezelő a rendszeres felülvizsgálat és a folyamatos nyomon követés során kellő szakértelemmel, körültekintéssel és gondossággal jár el annak érdekében, hogy a harmadik fél továbbra is megfeleljen az e cikk (1) bekezdésében meghatározott kritériumoknak és a 2011/61/EU irányelv 21. cikke (11) bekezdésének d) pontjában előírt feltételeknek. Ennek érdekében a letétkezelő legalább:

a) nyomon követi a harmadik fél teljesítményét és a letétkezelő által előírt normáknak való megfelelését;

b) biztosítja, hogy a harmadik fél magas szintű gondossággal, óvatossággal és körültekintéssel járjon el letétkezelési feladatai teljesítése során, és hogy különösen a 99. cikkel összhangban ténylegesen különítse el a pénzügyi eszközöket;

c) felülvizsgálja az azzal a döntéssel kapcsolatos letétkezelési kockázatokat, hogy az eszközöket harmadik félre bízzák, és az ABA-t vagy az ABAK-ot haladéktalanul értesíti az ezekben a kockázatokban bekövetkezett változásokról. Az értékelés a harmadik fél által szolgáltatott információkon, valamint adott esetben más adatokon és információkon alapul. Piaci zavar vagy kockázat azonosítása esetén a felülvizsgálat gyakoriságát növelni és hatályát bővíteni kell. Amennyiben a letétkezelő megállapítja, hogy az eszközök elkülönítése a harmadik fél székhelye szerinti ország joga miatt már nem elegendő a fizetésképtelenség elleni védelem biztosításához, haladéktalanul értesíti az ABAK-ot.

99. cikk

Elkülönítési kötelezettség

Amennyiben a letétkezelési funkciókat részben vagy egészben harmadik félre ruházták át, a letétkezelő annak érdekében, hogy a letétkezelési funkciók ellátásával a 2011/61/EU irányelv 21. cikke (11) bekezdésével összhangban megbízott harmadik fél az említett irányelv 21. cikke (11) bekezdése d) pontjának iii. alpontjában meghatározott elkülönítési kötelezettségnek megfelelően járjon el, biztosítja és ellenőrzi, hogy a harmadik fél:

a) a harmadik fél könyveiben a letétkezelő ügyfelei pénzügyi eszközeinek letéti kezelése céljából nyitott, a letétkezelő, a harmadik fél és a harmadik fél egyéb ügyfeleinek saját pénzügyi eszközeit nem tartalmazó pénzügyieszköz-számlán megfelelően nyilvántartja az azonosított pénzügyi eszközöket, hogy lehetővé tegye a letétkezelő számára annak ellenőrzését, hogy ezek mennyisége összhangban van-e a letétkezelő könyveiben az ABA-ügyfelei vagy az ABA nevében eljáró ABAK nevében nyitott számlán nyilvántartott, azonosított pénzügyi eszközök mennyiségével;

b) a szükséges nyilvántartásokat és a pénzügyieszköz-számlákat úgy vezeti, hogy a letétkezelő bármikor és késedelem nélkül megkülönböztethesse a letétkezelő ügyfeleinek eszközeit a harmadik fél saját eszközeitől, a harmadik fél egyéb ügyfeleinek eszközeitől és a letétkezelő saját számlájára tartott eszközeitől;

c) a nyilvántartásokat és a pénzügyieszköz-számlákat úgy vezeti, hogy biztosítsa azok pontosságát és különösen azok összhangját a letétkezelő ABA-ügyfelei számára letétben kezelt eszközökkel, továbbá azt, hogy azok alapján a letétkezelő bármikor meghatározhassa ezen eszközök pontos jellegét, hollétét és tulajdonosi státuszát;

d) a letétkezelő ABA-ügyfeleinek eszközeiről rendszeresen és minden esetben, amikor változás következik be a feltételekben, részletes kimutatást bocsát a letétkezelő rendelkezésére;

e) szükség szerinti gyakorisággal egyeztetéseket végez pénzügyieszköz-számlái és belső nyilvántartásai, valamint a 2011/61/EU irányelv 21. cikkének (11) bekezdésével összhangban a letétkezelési funkciókkal megbízott valamely harmadik fél pénzügyieszköz-számlái és belső nyilvántartásai között. Az egyeztetés gyakoriságát a 89. cikk (1) bekezdésének megfelelően kell meghatározni;

f) megfelelő szervezeti megoldásokat vezet-e be a pénzügyi eszközöknek vagy e pénzügyi eszközökkel kapcsolatos jogoknak a pénzügyi eszközökkel való visszaélésből, csalásból, nem megfelelő ügyvitelből, nem megfelelő nyilvántartás-vezetésből vagy gondatlanságból eredő elvesztése vagy csökkenése kockázatának minimalizálása érdekében;

g) amennyiben a harmadik fél a 2006/73/EK irányelv 18. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett jogalanyok körébe tartozik, amely jogalanyok az uniós jog hatályával megegyező hatályú hatékony prudenciális szabályok és felügyelet alatt állnak, amelyeket ténylegesen végre is hajtanak, a letétkezelő megteszi a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy az ABA pénzeszközeit a 2011/61/EU irányelv 21. cikke (7) bekezdésének megfelelő számlán vagy számlákon tartsák.

Amennyiben a letétkezelő letétkezelői funkcióit harmadik országban található harmadik félre ruházza át a 2011/61/EU irányelv 21. cikkének (11) bekezdésével összhangban, e cikk (1) bekezdésének követelményein túlmenően a letétkezelő biztosítja a következőket:

a) a letétkezelő jogi tanácsot szerez be egy független természetes vagy jogi személytől, amely megerősíti, hogy az alkalmazandó fizetésképtelenségi jog elismeri a következőket: i. a letétkezelő ügyfelei eszközeinek elkülönítése a harmadik fél saját eszközeitől, a harmadik fél egyéb ügyfeleinek eszközeitől és a letétkezelő saját számlájára tartott eszközeitől; ii. a letétkezelő ABA-ügyfeleinek eszközei fizetésképtelenség esetén nem képezik a harmadik fél vagyonának részét; iii. a letétkezelő ABA-ügyfeleinek eszközei nem állnak rendelkezésre a 2011/61/EU irányelv 21. cikke (11) bekezdésének megfelelően letétkezelési funkciókkal megbízott harmadik fél hitelezői közötti felosztáshoz vagy azok javára történő értékesítéshez;

b) a harmadik fél a következő lépéseket teszi: i. biztosítja, hogy az a) pontban meghatározott feltételek teljesüljenek a letétkezelővel kötött hatáskör-átruházási megállapodás megkötésekor és folyamatosan a felhatalmazás teljes időtartamára; ii. azonnal tájékoztatja a letétkezelőt, ha az i. alpontban említett feltételek bármelyike többé nem teljesül; iii. tájékoztatja a letétkezelőt az alkalmazandó fizetésképtelenségi jog változásairól és tényleges alkalmazásáról.

4. SZAKASZ

A pénzügyi eszközök elvesztése, mentesülés a felelősség alól és objektív indokok

[a 2011/61/EU irányelv 21. cikkének (12) és (13) bekezdése]

100. cikk

A letétben őrzött pénzügyi eszköz elvesztése

A 2011/61/EU irányelv 21. cikkének (12) bekezdése értelmében a letétben őrzött pénzügyi eszköz elvesztése abban az esetben következik be a letétkezelő vagy a letétben őrzött pénzügyi eszköz letéti őrzésével megbízott harmadik fél által letétben őrzött pénzügyi eszköz tekintetében, ha a következő feltételek valamelyike teljesül:

a) az ABA meghatározott tulajdonjogáról bebizonyosodik, hogy érvénytelen, mert megszűnt vagy soha nem létezett;

b) az ABA-t véglegesen megfosztották a pénzügyi eszköz feletti tulajdonjogától;

c) az ABA véglegesen képtelen közvetlenül vagy közvetve rendelkezni a pénzügyi eszköz felett.

Legkésőbb a fizetésképtelenségi eljárások végén bizonyossá válik, hogy az (1) bekezdésben meghatározott feltételek valamelyike bekövetkezett-e. Az ABAK és a letétkezelő szorosan nyomon követi a fizetésképtelenségi eljárásokat annak megállapítására, hogy a pénzügyi eszközök letéti őrzésével megbízott harmadik felekre bízott pénzügyi eszközök összessége vagy egy része ténylegesen elveszett-e.

101. cikk

Mentesülés a felelősség alól a 2011/61/EU irányelv 21. cikkének (12) bekezdése alapján

A letétkezelőnek a 2011/61/EU irányelv 21. cikke (12) bekezdésének második albekezdése szerinti felelősséget nem kell viselnie, ha bizonyítani tudja, hogy a következő feltételek mindegyike teljesül:

a) a veszteséget okozó esemény nem a letétkezelő vagy a letétben őrzött pénzügyi eszköz letéti őrzésével a 2011/61/EU irányelv 21. cikke (8) bekezdésének a) pontjával összhangban megbízott harmadik fél cselekményének vagy mulasztásának eredménye;

b) a letétkezelő a veszteséget eredményező esemény bekövetkezését ésszerűen nem tudta volna megakadályozni, annak ellenére, hogy az általános ágazati gyakorlat szerint a körültekintő letétkezelőre háruló minden óvintézkedést megtett;

c) szigorú és átfogó átvilágítás ellenére a letétkezelő nem tudta megakadályozni a veszteséget.

Ez a feltétel abban az esetben tekinthető teljesítettnek, ha a letétkezelő biztosította, hogy a letétkezelő vagy a letétben őrzött pénzügyi eszköz letéti őrzésével a 2011/61/EU irányelv 21. cikke (8) bekezdésének a) pontjával összhangban megbízott harmadik fél a következő intézkedések mindegyikét meghozta:

i. a letétben őrzött pénzügyi eszköz esetleges elvesztését eredményező külső események időben történő azonosítása és folyamatos nyomon követése érdekében az ABA eszközei jellegének és összetettségének megfelelő és azzal arányos struktúrák és eljárások létrehozása, végrehajtása, alkalmazása és fenntartása, valamint szakértelem biztosítása;

ii. folyamatos értékelés arra vonatkozóan, hogy az i. alpontban azonosított események valamelyike jelent-e a letétben őrzött pénzügyi eszköz elvesztésével járó jelentős kockázatot;

iii. az ABAK tájékoztatása az azonosított jelentős kockázatokról, és adott esetben megfelelő intézkedések meghozatala a letétben őrzött pénzügyi eszköz elvesztésének megelőzése vagy a veszteség enyhítése érdekében abban az esetben, ha olyan tényleges vagy lehetséges külső eseményeket azonosítottak, amelyekről úgy vélik, hogy a letétben őrzött pénzügyi eszköz elvesztésével járó jelentős kockázatot jelentenek.

Az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett követelmények a következő esetekben minősülhetnek teljesítettnek:

a) emberi ellenőrzésen vagy befolyáson kívül eső természeti események;

b) a letétben őrzött pénzügyi eszközöket érintő, valamely kormány vagy kormányzati szerv, többek között bíróság vagy törvényszék által hozott törvény, törvényerejű vagy közigazgatási rendelet, határozat vagy végzés;

c) háború, felkelés vagy más nagyobb zavargás.

102. cikk

A felelősség alóli mentesülés szerződésben való rögzítésének objektív indokai a letétkezelő szempontjából

A mentesülés 2011/61/EU irányelv 21. cikkének (13) bekezdése alapján történő, szerződésben való rögzítésére vonatkozó objektív indokoknak meg kell felelniük a következő feltételeknek:

a) az adott tevékenységre jellemző pontos és konkrét körülményekre korlátozódnak;

b) összhangban vannak a letétkezelő politikáival és döntéseivel.

Abban az esetben tekinthető úgy, hogy a letétkezelő objektív indokokkal rendelkezik a felelősség alóli mentesülésnek a 2011/61/EU irányelv 21. cikke (13) bekezdésének megfelelően történő, szerződésben való rögzítéséhez, ha bizonyítani tudja, hogy nem volt más választása, mint hogy harmadik félre ruházza át letétkezelési feladatait. Különösen ez a helyzet, ha:

a) harmadik ország joga azt írja elő, hogy bizonyos pénzügyi eszközöket helyi jogalanynál helyezzenek letétbe, és vannak olyan helyi jogalanyok, amelyek megfelelnek a 2011/61/EU irányelv 21. cikke (11) bekezdésében meghatározott átruházási kritériumoknak; vagy

b) az ABAK ragaszkodik ahhoz, hogy valamely befektetést egy adott joghatósági területen tart fenn, annak ellenére, hogy a letétkezelő figyelmeztette arra, hogy ez fokozott kockázattal jár.

V. FEJEZET

ÁTLÁTHATÓSÁGI KÖVETELMÉNYEK, TŐKEÁTTÉTEL, HARMADIK ORSZÁGOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK ÉS AZ ABAK TEVÉKENYSÉGEINEK LEHETSÉGES KÖVETKEZMÉNYEIVEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK CSERÉJE

1. SZAKASZ

Éves jelentés, a befektetők tájékoztatása és jelentéstétel a hatáskörrel rendelkező hatóságok felé

[a 2011/61/EU irányelv 22. cikke (2) bekezdésének a)-e) pontja, 23. cikkének (4) bekezdése és 24. cikkének (1) bekezdése]

103. cikk

Az éves jelentésre vonatkozó általános elvek

Az éves jelentésben szereplő minden információt, beleértve az e szakaszban meghatározott információkat is, olyan módon kell közölni, amely lényeges, megbízható, összehasonlítható és egyértelmű tájékoztatást nyújt. Az éves jelentés azokat az információkat tartalmazza, amelyekre a befektetőknek egy adott ABA struktúrájával kapcsolatban szükségük van.

104. cikk

A mérleg vagy a vagyonkimutatás, valamint a bevételi és kiadási kimutatás tartalma és formátuma

A mérleg, illetve a vagyonkimutatás a 2011/61/EU irányelv 22. cikke (2) bekezdésének a) pontjával összhangban legalább a következő elemeket és alaptételsorokat tartalmazza:

a) "eszközök" : múltbeli események eredményeképpen az ABA ellenőrzése alatt álló erőforrás, amelyből az ABA-nak várhatóan jövőbeli gazdasági haszna származik. Az eszközök a következő tételsorok szerint bonthatók tovább:

i.

"befektetések" : többek között, de nem kizárólag hitelviszonyt és tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok, ingatlan és vagyon, valamint származtatott termékek;

ii.

"pénzeszköz és pénzeszköz-egyenértékesek" : többek között, de nem kizárólag készpénzállomány, látra szóló betétek és minősített rövid távú likvid befektetések;

iii.

"követelések" : többek között, de nem kizárólag osztalékokkal és kamattal kapcsolatos követelések, értékesített befektetések, brókerekkel szembeni követelések és aktív időbeli elhatárolások, többek között, de nem kizárólag az ABA kiadásaival összefüggésben előre fizetett összegek;

b) "kötelezettségek" : az ABA múltbeli eseményekből származó olyan meglévő kötelme, amelynek a teljesítése várhatóan gazdasági hasznokat megtestesítő erőforrásoknak az ABA-ból történő kiáramlását eredményezi. A kötelezettségek a következő tételsorok szerint bonthatók tovább:

i.

"tartozások" : többek között, de nem kizárólag befektetések vételével vagy az ABA befektetési jegyeinek vagy részvényeinek visszaváltásával kapcsolatos tartozások és brókereknek fizetendő összegek, valamint "elhatárolt kiadások", többek között, de nem kizárólag kezelési díjakkal, tanácsadói díjakkal, teljesítménydíjakkal, kamatokkal és az ABA működése során felmerült egyéb kiadásokkal kapcsolatos kiadások;

ii.

"kölcsöntartozások" : többek között, de nem kizárólag a bankokkal és más üzletfelekkel szemben fennálló tartozások;

iii.

"egyéb kötelezettségek" : többek között, de nem kizárólag a kölcsönzött értékpapírok visszaadásakor a biztosítékkal kapcsolatosan az üzletfelekkel szembeni tartozások, bevétlek passzív időbeli elhatárolása, valamint fizetendő osztalékok és nyereségrészesedések;

c)

"nettó eszközök" : valamennyi kötelezettség levonása után az ABA eszközeiben maradó érdekeltség.

A bevételi és kiadási kimutatás legalább a következő elemeket és alaptételsorokat tartalmazza:

a) a gazdasági hasznokban a beszámolási időszakban eszközök beáramlása vagy növekedése vagy kötelezettségek csökkenése formájában bekövetkezett növekedések, amelyek azt eredményezik, hogy a nettó eszközök a befektetők hozzájárulásától eltérő okból nőnek. A bevétel a következő tételsorok szerint bontható tovább:

i. "befektetési jövedelem" : amely a következőképpen bontható tovább:

-

"osztalékbevétel" : tőkebefektetések után fizetett osztalék, amelyre az ABA jogosult,

-

"kamatbevétel" : kötvények és pénzeszközök után fizetett kamat, amelyre az ABA jogosult,

-

"bérleti bevétel" : ingatlanbefektetésből származó bérleti bevétel, amelyre az ABA jogosult;

ii.

"befektetések realizált nyeresége" : befektetések elidegenítésén elért nyereség;

iii.

"befektetések nem realizált nyeresége" : befektetések átértékelésén elért nyereség; és

iv.

"egyéb bevételek" : többek között, de nem kizárólag kölcsönzött értékpapírokból és különböző forrásokból származó díjbevétel;

b) "kiadások" : a gazdasági hasznokban a beszámolási időszakban eszközök kiáramlása vagy csökkenése vagy kötelezettségek felmerülése formájában bekövetkezett csökkenések, amelyek azt eredményezik, hogy a nettó eszközök a befektetőknek történő juttatásoktól eltérő okból csökkennek. A kiadások a következő tételsorok szerint bonthatók tovább:

-

"befektetési tanácsadási vagy kezelési díjak" : a tanácsadóval vagy ABAK-kal szemben felmerülő, szerződés alapján fizetendő díjak,

-

"egyéb kiadások" : többek között, de nem kizárólag eljárási díjak, szakértői díjak, letéti díjak és kamat. Az egyedi tételeket, amennyiben lényegesek, külön kell közzétenni,

-

"befektetések realizált vesztesége" : befektetések elidegenítésén elért veszteség,

-

"befektetések nem realizált vesztesége" : befektetések átértékelésén elért veszteség;

c)

"nettó bevétel vagy kiadás" : a kiadást meghaladó bevétel vagy adott esetben a bevételt meghaladó kiadás.

105. cikk

A pénzügyi évben folytatott tevékenységekről szóló beszámoló

A pénzügyi évben folytatott tevékenységekről szóló beszámoló legalább a következőket tartalmazza:

a) az adott évben vagy időszakban végzett befektetési tevékenységek áttekintése és az adott év vagy időszak végén az ABA tulajdonában lévő portfóliók áttekintése;

b) az adott évre vagy időszakra vonatkozóan az ABA teljesítményének áttekintése;

c) a 2011/61/EU irányelv 23. cikkében felsorolt információkban bekövetkezett, az alábbiakban meghatározott lényeges változások, amelyek még nem szerepelnek a pénzügyi kimutatásokban.

106. cikk

Lényeges változások

107. cikk

A javadalmazás közzététele

A 2011/61/EU irányelv 22. cikke (2) bekezdésének e) pontjában előírt információk közlésekor meg kell határozni, hogy a teljes javadalmazás vonatkozik-e a következőkre:

a) az ABAK valamennyi alkalmazottjának teljes javadalmazása, a kedvezményezettek számának megjelölésével;

b) az ABAK azon alkalmazottainak teljes javadalmazása, akik teljes mértékben vagy részben vesznek részt az ABA tevékenységeiben, a kedvezményezettek számának megjelölésével;

c) az ABA-nak betudható, az ABAK alkalmazottainak járó teljes javadalmazás aránya, a kedvezményezettek számának megjelölésével.

108. cikk

A befektetők időszakos tájékoztatása

Az ABA azon eszközei által képviselt arány közzététele során, amelyekre a 2011/61/EU irányelv 23. cikke (4) bekezdése a) pontjával összhangban illikvid jellegükből eredően különös rendelkezések vonatkoznak, az ABAK:

a) áttekintést nyújt valamennyi különös rendelkezésről, többek között arról, hogy azok side pocket számlákra, visszaváltási korlátokra vagy egyéb hasonló rendelkezésekre vonatkoznak-e, az ilyen rendelkezések hatálya alá tartozó eszközökre vonatkozó értékelési módszerről és arról, hogy a kezelési díjak és teljesítménydíjak hogyan vonatkoznak ezekre az eszközökre;

b) ezeket az információkat az ABA alapszabályában vagy létesítő okiratában előírt, az ABA befektetőknek szóló időszakos jelentésének részeként vagy a tájékoztatóval és az ajánlattételi dokumentummal egy időben és - legalább - az éves jelentésnek a 2011/61/EU irányelv 22. cikke (1) bekezdése szerinti rendelkezésre bocsátásával egy időben teszi közzé.

Az ABA 1. cikk (5) bekezdésében meghatározott különös rendelkezések hatálya alá tartozó eszközeinek arányát a különös rendelkezések hatálya alá tartozó ezen eszközök nettó értékének és az érintett ABA nettó eszközértékének hányadosaként kell kiszámítani.

A 2011/61/EU irányelv 23. cikke (4) bekezdésének b) pontjával összhangban az ABA likviditásának kezelésével kapcsolatos új megállapodások tekintetében az ABAK:

a) minden egyes általuk kezelt, nem tőkeáttétellel finanszírozott, zárt végű ABA-ra vonatkozóan értesíti a befektetőket, ha változtatásokat vezet be a 2011/61/EU irányelv 16. cikkének (1) bekezdésében említett likviditáskezelési rendszerekben és eljárásokban, amennyiben e változtatások a 106. cikk (1) bekezdésének megfelelően lényegesek;

b) azonnal értesíti a befektetőket, ha visszaváltási korlátokat, side pocket számlákat vagy hasonló különös rendelkezéseket vezet be, vagy ha úgy dönt, hogy felfüggeszti a visszaváltásokat;

c) áttekintést nyújtanak a likviditással kapcsolatos rendelkezésekben bekövetkezett változásokról, függetlenül attól, hogy ezek különös rendelkezések-e. Adott esetben ki kell térni azokra a feltételekre, amelyek alapján megengedett a visszaváltás, valamint azokra a körülményekre, amelyek meghatározzák, hogy mikor alkalmazandó a teljes körű kezelési jog. Ki kell térni továbbá a gyakorolható szavazati vagy más korlátozásokra, a lekötés hosszára vagy a visszaváltási korlátokra és felfüggesztésekre az "első a sorban" vagy "az arányos elosztás" tekintetében alkalmazott rendelkezésekre.

A 2011/61/EU irányelv 23. cikke (4) bekezdésének c) pontjával összhangban az ABA kockázati profiljának közzététele a következőket tartalmazza:

a) azok az intézkedések, amelyek célja az ABA portfólióinak azokra a leginkább releváns kockázatokra való érzékenységének a mérése, amelyeknek az ABA ki van vagy ki lehet téve;

b) amennyiben az ABAK által meghatározott kockázati korlátokat túllépték vagy valószínűleg túllépik, a körülmények és a hozott korrekciós intézkedések leírása.

Az információkat az ABA alapszabályában vagy létesítő okiratában előírt, az ABA befektetőknek szóló időszakos jelentésének részeként vagy a tájékoztatóval és az ajánlattételi dokumentummal egy időben és - legalább - az éves jelentésnek a 2011/61/EU irányelv 22. cikke (1) bekezdése szerinti rendelkezésre bocsátásával egy időben kell közzétenni.

Az információkat az ABA alapszabályában vagy létesítő okiratában előírt, az ABA befektetőknek szóló időszakos jelentésének részeként vagy a tájékoztatóval és az ajánlattételi dokumentummal egy időben és - legalább - az éves jelentésnek a 2011/61/EU irányelv 22. cikke (1) bekezdése szerinti rendelkezésre bocsátásával vagy nyilvánosságra hozatalával egy időben kell közzétenni.

109. cikk

A befektetők rendszeres tájékoztatása

A bruttó módszer és a kötelezettség-módszer alapján számított tőkeáttétel legnagyobb mértékében bekövetkező változásokra és a biztosítékok vagy a tőkeáttételi megállapodások értelmében nyújtott garanciák újbóli felhasználási jogára vonatkozó információkat haladéktalanul rendelkezésre kell bocsátani, és azoknak ki kell térniük a következőkre:

a) a tőkeáttétel 7. és 8. cikkel összhangban számított eredeti és felülvizsgált legnagyobb mértéke, ahol a tőkeáttétel mértékét a vonatkozó kitettség és az ABA nettó eszközértékének hányadosaként kell kiszámítani;

b) a biztosíték újbóli felhasználását garantáló jogok jellege;

c) a nyújtott garanciák jellege, és

d) a szolgáltatók tekintetében bekövetkező, a fenti tételek valamelyikére vonatkozó változások részletei.

110. cikk

Jelentéstétel a hatáskörrel rendelkező hatóság felé

A 2011/61/EU irányelv 24. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében és 3. cikke (3) bekezdésének d) pontjában előírt követelményeknek való megfelelés érdekében az ABAK a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak szóló jelentésében a következő információkat nyújtja:

a) azok a fő eszközök, amelyekkel kereskedik, beleértve a pénzügyi eszközök és más eszközök lebontását, valamint az ABA befektetési stratégiáit és azok földrajzi és ágazati befektetési súlypontjait;

b) azok a piacok, amelyeknek tagja vagy ahol aktívan kereskedik;

c) az ABA portfóliójának diverzifikációja, beleértve többek között, de nem kizárólag főbb kitettségeit és legfontosabb koncentrációit.

Az információkat a lehető leghamarabb, de legkésőbb a (3) bekezdésben említett időszak végét követő egy hónapon belül rendelkezésre kell bocsátani. Amennyiben az ABA alapok alapja, ezt az időszakot az ABAK 15 nappal meghosszabbíthatja.

A 2011/61/EU irányelv 24. cikkének (2) bekezdésével összhangban az ABAK az általa kezelt uniós ABA-król és az általa az Unióban forgalmazott ABA-król a következő információkat bocsátja a székhelye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságainak rendelkezésére:

a) az ABA azon, a 2011/61/EU irányelv 23. cikke (4) bekezdésének a) pontjában említett eszközeinek aránya, amelyekre illikvid jellegükből eredően e rendelet 1. cikkének (5) bekezdésében meghatározott különös rendelkezések vonatkoznak;

b) az ABA likviditásának kezelésével kapcsolatos minden új megállapodás;

c) az ABAK által a piaci kockázat, a likviditási kockázat, a partnerkockázat, és egyéb, többek között a működési kockázat kezelése érdekében alkalmazott kockázatkezelési rendszerek;

d) az ABA aktuális kockázati profilja, beleértve a következőket: i. az ABA befektetéseinek piaci kockázati profilja, beleértve az ABA szokásos piaci feltételek szerinti várható hozamát és volatilitását; ii. az ABA befektetéseinek likviditási profilja, beleértve az ABA eszközeinek likviditási profilját, a visszaváltási határidők profilját és az ABA-nak az üzletfelek által biztosított finanszírozási feltételeket;

e) információ azon fő eszközkategóriákról, amelyekbe az ABA befektetett, beleértve a hosszú és rövid pozíciók piaci értékét, a jelentéstételi időszak alatti forgalmat és teljesítményt; és

f) a 2011/61/EU irányelv 15. cikke (3) bekezdésének b) pontja és 16. cikke (1) bekezdésének második albekezdése értelmében, a szokásos és rendkívüli körülmények esetén végzett időszakos stressztesztek eredményei.

Az (1) és a (2) bekezdésben említett információkról a következők szerint kell jelentést tenni:

a) az ABAK-ok által kezelt valamennyi uniós ABA és az általuk az Unióban forgalmazott valamennyi ABA tekintetében félévente azok az ABAK-ok, amelyek olyan ABA-k portfólióit kezelik, amelyek kezelt eszközeinek a 2. cikkel összhangban számított értéke összesen meghaladja a 2011/61/EU irányelv 3. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott 100 millió EUR vagy 500 millió EUR küszöbértéket, de nem haladja meg az 1 milliárd EUR-t;

b) az ABAK-ok által kezelt valamennyi uniós ABA és az általuk az Unióban forgalmazott valamennyi ABA tekintetében negyedévente azok az ABAK-ok, amelyek olyan ABA-k portfólióit kezelik, amelyek kezelt eszközeinek a 2. cikkel összhangban számított értéke összesen meghaladja az 1 milliárd EUR-t;

c) negyedévente azok az ABAK-ok, amelyekre e bekezdés a) pontjában említett követelmények vonatkoznak, minden olyan ABA tekintetében, amelyek kezelt eszközeinek összértéke, beleértve a tőkeáttétel alkalmazásával megszerzett eszközöket is, meghaladja az 500 millió EUR-t, ABA-nként;

d) az ABAK-ok évente az általuk kezelt, nem tőkeáttétellel finanszírozott minden egyes olyan ABA tekintetében, amelyek alapvető befektetési politikájukkal összhangban tőzsdén nem jegyzett vállalkozásokba és kibocsátókba fektetnek be, hogy megszerezzék felettük az ellenőrzést.

111. cikk

"Jelentős mértékű" tőkeáttétel alkalmazása

2. SZAKASZ

Tőkeáttétellel finanszírozott ABA-kat kezelő ABAK-ok

[a 2011/61/EU irányelv 25. cikkének (3) bekezdése]

112. cikk

Az ABA-k kezelésére vonatkozó korlátozások

A hatáskörrel rendelkező hatóságok értékelésükben legalább a következő szempontokat figyelembe veszik:

a) azok a körülmények, amelyekben az ABA vagy több ABA kitettsége, beleértve a finanszírozásból vagy az ABAK által saját számlájára vagy az ABA nevében kötött befektetési pozíciókból eredő kitettségeket, jelentős piaci, likviditási vagy partnerkockázatot jelenthet a pénzügyi vállalkozásnak;

b) azok a körülmények, amelyekben az ABAK tevékenységei vagy annak például az ABAK-ok egy csoportjával vagy más pénzügyi vállalkozásokkal való kölcsönhatása, különösen azon eszközöknek a típusa tekintetében, amelyekbe az ABA befektet, valamint az ABAK által a tőkeáttétel alkalmazásán keresztül használt technikák tekintetében, hozzájárulnak vagy hozzájárulhatnak a pénzügyi eszközök vagy más eszközök árainak olyan mértékű csökkenő tendenciájához, amely veszélyezteti ezeknek a pénzügyi eszközöknek vagy más eszközöknek az életképességét;

c) olyan kritériumok, mint például az ABA típusa, az ABAK érintett ABA-kra vonatkozó befektetési stratégiája, az ABAK és az ABA működésének keretét adó piaci feltételek és azok az esetleges prociklikus hatások, amelyek abból erednek, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóságok az érintett ABAK által alkalmazott tőkeáttételre vonatkozóan korlátokat vagy más korlátozásokat vezetnek be;

d) olyan kritériumok, mint például az ABA vagy több ABA mérete és egy adott piaci szektorban a kapcsolódó hatások; a kockázatok koncentrációja meghatározott piacokon, ahol az ABA vagy több ABA befektet; kockázatok átterjedése egy másik piacra olyan piacról, ahol kockázatokat azonosítottak; likviditási kérdések meghatározott piacokon, egy adott időpontban; az eszközök és források közötti eltérések nagyságrendje egy meghatározott ABAK befektetési stratégiájában, vagy szabálytalan mozgások azoknak az eszközöknek az árában, amelybe az ABA befektethet.

3. SZAKASZ

Harmadik országokra vonatkozó különös szabályok

[a 2011/61/EU irányelv 34. cikkének (1) bekezdése, 35. cikkének (2) bekezdése, 36. cikkének (1) bekezdése, 37. cikke (7) bekezdésének d) pontja, 40. cikke (2) bekezdésének a) pontja és 42. cikkének (1) bekezdése]

113. cikk

Általános követelmények

114. cikk

Mechanizmusok, eszközök és eljárások

115. cikk

Adatvédelem

Az együttműködési megállapodások biztosítják, hogy az adatok harmadik országoknak való továbbítása és az adatok elemzése kizárólag a 2011/61/EU irányelv 52. cikkének megfelelően történjen.

4. SZAKASZ

Az ABAK-ok tevékenységének lehetséges rendszerszintű következményeivel kapcsolatos információcsere

[a 2011/61/EU irányelv 53. cikkének (1) bekezdése]

116. cikk

Az ABAK-ok tevékenységének lehetséges rendszerszintű következményeivel kapcsolatos információcsere

A 2011/61/EU irányelv 53. cikkének alkalmazásában az említett irányelv alapján az ABAK-ok engedélyezéséért vagy felügyeletéért felelős, hatáskörrel rendelkező tagállami hatóságok a többi tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságaival, az EÉPH-val és az ERKT-val legalább a következő információkat kicserélik:

a) a 110. cikk szerint kapott információk, amennyiben ezek lényegesek lehetnek az egyes ABAK-oknak vagy ABAK-ok összességének tevékenysége következtében a rendszerszintű fontossággal bíró pénzügyi intézmények stabilitását, illetve az adott ABAK-ok tevékenységével érintett piacok megfelelő működését befolyásoló esetleges hatások nyomon követése és kezelése szempontjából;

b) a harmadik ország hatóságaitól kapott információk, amennyiben ezek a rendszerkockázatok nyomon követéséhez szükségesek;

c) az a) és b) pontban említett információk elemzése, és azoknak a helyzeteknek az értékelése, amelyekben egy vagy több felügyelt ABAK vagy az általuk kezelt egy vagy több ABA tevékenységét úgy ítélik meg, hogy az hozzájárul a pénzügyi rendszert fenyegető rendszerkockázat, a rendellenes piaci működéssel kapcsolatos kockázat vagy a gazdaság hosszú távú növekedését fenyegető kockázatok kialakulásához;

d) a meghozott intézkedések, amikor egy vagy több felügyelt ABAK vagy az általuk kezelt egy vagy több ABA tevékenysége rendszerkockázatot jelent vagy veszélyezteti azoknak a piacoknak a megfelelő működését, amelyeken tevékenységüket folytatják.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

117. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2013. július 22-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

Az ABA kitettségének növelésére irányuló módszerek

1. Fedezetlen készpénzkölcsön: Készpénzkölcsönök befektetése esetén az ABA kitettsége általában a felvett kölcsön teljes összegével növekszik. Ezért a minimális kitettség mindig a felvett kölcsön összege. A kitettség magasabb lehet, ha a kölcsönnel realizált befektetés értéke nagyobb, mint a felvett összeg. A kétszeri beszámítás elkerülése érdekében a kitettség finanszírozására használt készpénzkölcsönöket nem kell bevonni a számításba. Amennyiben a készpénzkölcsönök nem kerülnek befektetésre, hanem pénzeszközben vagy készpénz-egyenértékesben maradnak a 7. cikk a) pontjában meghatározottak szerint, nem növelik az ABA kitettségét.

2. Fedezett készpénzkölcsön: A fedezett készpénzkölcsön hasonló a fedezetlen készpénzkölcsönhöz, de a kölcsönre eszközportfólió vagy egyetlen eszköz révén fedezet nyújtható. Amennyiben a készpénzkölcsönök nem kerülnek befektetésre, hanem pénzeszközben vagy készpénz-egyenértékesben maradnak a 7. cikk a) pontjában meghatározottak szerint, nem növelik az ABA kitettségét.

3. Átváltható kölcsönök: Az átváltható kölcsön megvásárolt adósság, amely bizonyos körülmények között lehetővé teszi a tulajdonos vagy a kibocsátó számára, hogy a szóban forgó adósságot másik eszközre váltsa át. Az ABA kitettsége a szóban forgó felvett kölcsön piaci értéke.

4. Kamatcsereügyletek (interest rate swaps): A kamatcsereügylet olyan megállapodás, amely valamely névleges tőkeösszeg alapján számított kamatáramlások meghatározott időközönként (kifizetési időpontok) történő cseréjére irányul a megállapodás időtartama alatt. A felek fizetési kötelezettsége a névleges kitettségeken alapuló különböző kamatlábak használatával kerül kiszámításra.

5. Különbözeti szerződések: A különbözeti szerződés (contract for differences - CFD) két fél - a befektető és a CFD-szolgáltató - között létrejött megállapodás, amely a mögöttes eszköz árában bekövetkezett változás kifizetésére vonatkozik. Az ármozgás irányától függően az egyik fél kifizeti a másiknak a szerződés megkötésének időpontja és annak lezárulása között kialakult különbözetet. A kitettség a mögöttes eszköz piaci értéke. Ugyanilyen módon kell eljárni financial spread bet (pénzügyi árfolyam-különbségre tett fogadás) esetén.

6. Határidős ügyletek (futures): A határidős ügylet valamely értékpapír, deviza, áru, index vagy egyéb eszköz meghatározott mennyiségének megállapodás szerinti áron, konkrét jövőbeni időpontban történő vételére vagy eladására vonatkozó megállapodás. A kitettség a megfelelő mögöttes eszköz piaci értéke.

7. Teljeshozam-csereügyletek (total return swaps): A teljeshozam-csereügylet olyan megállapodás, amely alapján az egyik fél (total return payer - a teljes hozam kifizetője) valamely referenciakötelezettség teljes gazdasági eredményét a másik félre (total return receiver - a teljes hozamban részesülő befektető) ruházza át. A teljes hozam magában foglalja a kamatokból és díjakból befolyó jövedelmet, a piaci mozgásokból eredő nyereséget vagy veszteséget és a hitelveszteséget. Az ABA kitettsége a csereügylet hozamára hatással levő megfelelő referenciaeszközök piaci értékének felel meg.

8. Forward megállapodások (tőzsdén kívüli határidős ügyletek): A forward megállapodás egyedi igényre szabott kétoldalú megállapodás, amely valamely eszköz vagy pénzáramlás meghatározott jövőbeli elszámolási időpontban, a kereskedés napján megállapított áron (kötési [határidős] árfolyam) történő cseréjére irányul. A forwardügylet egyik fele a vásárló (long), aki vállalja, hogy az elszámolás napján kifizeti a határidős árat; a másik fél az eladó (short), aki vállalja, hogy elfogadja a határidős árat. Forwardszerződés megkötése általában nem teszi szükségessé díj fizetését. Az ABA kitettsége a megfelelő mögöttes eszköz piaci értéke. Ez felváltható a szerződés névértékével, amennyiben az óvatosabb értékelést ad.

9. Opciós szerződések: Az opció olyan megállapodás, amely keretében a vásárlónak díjfizetés ellenében joga, de nem kötelezettsége, hogy a szerződés lejártakor (lejárat) vagy annak időpontjáig megállapodás szerinti áron (kötési árfolyam) meghatározott mennyiségű mögöttes eszközt vásároljon vagy értékesítsen. A vételi jog vásárlásra vonatkozó opciót, az eladási jog pedig eladásra vonatkozó opciót jelent. Az alap kitettségének keretét egyik oldalról a potenciális korlátlan kitettség, másik oldalról az a kitettség adja, amely a fizetett díj vagy a szóban forgó opció piaci értéke közül a magasabbra korlátozódik. Az e két határérték közötti kitettség a mögöttes pozíció deltával (az opciós delta fejezi ki az opciós ár kizárólag a mögöttes eszköz árváltozásával összefüggő érzékenységét) módosított megfelelője. Ugyanezt a módszert kell követni a beágyazott származtatott termékek, például a strukturált termékek esetében. A strukturált terméket összetevőire kell bontani és a derivatívakitettségek rétegeinek hatását megfelelően figyelembe kell venni.

10. Visszavásárlási (repó-) megállapodások: Repómegállapodásra általában akkor kerül sor, ha az ABA értékpapírokat "értékesít" egy fordított repóügyletbeli partnernek és vállalja, hogy azokat megállapodás szerinti áron a jövőben visszavásárolja. Ahhoz, hogy fedezze az ügyletben való részvételből eredő finanszírozási költségeket, az ABA-nak újra be kell fektetnie a készpénzbevételt (készpénzfedezet) annak érdekében, hogy a keletkezett finanszírozási költségnél nagyobb hozamot generáljon. A "készpénzfedezet" újbóli befektetése azt jelenti, hogy a járulékos piaci kockázatot az ABA viseli, következésképp azt figyelembe kell venni az átfogó kitettség kiszámítása során. Az "eladott" értékpapírok gazdasági kockázata és nyeresége az ABA-nál marad. Emellett a repóügylet szinte mindig tőkeáttételt jelent, mivel a készpénzfedezet újra befektetésre kerül. Amennyiben az ügylet részeként nem pénzbeli fedezet átadására kerül sor és ezt a fedezetet egy másik repóügylet vagy értékpapír-fedezetre adott kölcsön részeként is felhasználják, az átfogó kitettség összegébe a fedezet teljes piaci értékét bele kell foglalni. Az ABA kitettsége a készpénzfedezet újból befektetett részével növekszik.

11. Fordított visszavásárlási megállapodások (fordított repóügyletek): Ilyen ügyletre akkor kerül sor, ha az ABA értékpapírokat "vásárol" egy repópartnertől, és vállalja, hogy azokat a partner tőle megállapodás szerinti áron visszavásárolhatja. Az ABA-k általában azért végeznek ilyen ügyleteket, hogy kis kockázatú, pénzpiaci típusú hozamot generáljanak; a "megvásárolt" értékpapír fedezetként szolgál. Így nem jön létre átfogó kitettség; és az ABA nem viseli a "megvásárolt" részvények kockázatát és nyereségét, vagyis nincs járulékos piaci kockázat. Előfordulhat azonban, hogy a "megvásárolt" részvényeket repóügylet vagy értékpapírkölcsön-ügylet részeként is felhasználják a fent leírtaknak megfelelően, ebben az esetben az átfogó kitettség összegébe az értékpapírok teljes piaci értékét bele kell foglalni. A megvásárolt értékpapírok gazdasági kockázata és nyeresége a partnernél marad, így ez nem növeli az ABA kitettségét.

12. Értékpapír-kölcsönzési ügyletek: Az értékpapír-kölcsönzési ügyletben részt vevő ABA megállapodás szerinti díj ellenében értékpapírt ad kölcsön az értékpapírt kölcsönbe vevő partnernek (aki általában azért vesz kölcsön részvényt, hogy fedezzen egy fizikai shortügyletet). Az értékpapír kölcsönbe vevője készpénzfedezetet vagy nem pénzbeli fedezetet nyújt az ABA-nak. Átfogó kitettség csak akkor keletkezik, ha a készpénzfedezetet a 7. cikk a) pontjában meghatározottaktól eltérő eszközökbe újból befektetik. Amennyiben a nem pénzbeli fedezetet repóügylet vagy egy másik értékpapír-kölcsönzési ügylet részeként is felhasználják, az átfogó kitettség összegébe az értékpapírok teljes piaci értékét bele kell foglalni a fent leírtaknak megfelelően. Kitettség a készpénzfedezet újbóli befektetésének mértékéig keletkezik.

13. Értékpapír-kölcsönvételi megállapodások: Az értékpapír-kölcsönvételi ügyletben részt vevő ABA megállapodás szerinti díj ellenében értékpapírt vesz kölcsön az értékpapírt kölcsönbe adó partnertől. Ezután az ABA értékesíti az értékpapírt a piacon, és így short pozícióba kerül. Az értékesítés készpénzbevétele - újbóli befektetésének mértékéig - szintén növeli az ABA kitettségét. A kitettség a shortolt értékpapírok piaci értéke; további kitettség a kapott készpénz újbóli befektetésének mértékéig keletkezik.

14. Hitel-nemteljesítési csereügyletek: A hitel-nemteljesítési csereügylet (credit default swap - CDS) hitelderivatíva-megállapodás, amely védelmet, általában teljes visszatérítést biztosít a vevőnek abban az esetben, ha a referenciaadós nem teljesít vagy valamilyen hitelesemény következik be. Ennek fejében a CDS eladója rendszeres díjat kap a vevőtől, ez a hitelkockázati felár. A kockázatot átvevő szempontjából a kitettség a mögöttes referenciaeszközök piaci értéke és a CDS névleges értéke közül a magasabb. A kockázatot átadó számára a kitettség a mögöttes referenciaeszköz piaci értéke.

II. MELLÉKLET

Származtatott termékekre alkalmazandó átváltási módszerek

1. A szabványos származtatott ügyletek alábbi, nem teljes körű jegyzéke tekintetében a következő átváltási módszerek alkalmazandók:

a) Határidős tőzsdei ügyletek - Határidős kötvényügylet : szerződések száma * szerződési érték * a legolcsóbban szállítható (cheapest-to-deliver - CTD) referenciakötvény piaci ára - Határidős kamatcsereügylet : szerződések száma * szerződési érték - Határidős devizaügylet : szerződések száma * szerződési érték - Határidős részvényügylet : szerződések száma * szerződési érték * a mögöttes törzsrészvény piaci ára - Határidős indexügylet : szerződések száma * szerződési érték * index szintje

b) Hagyományos (plain vanilla) opciós ügyletek (megvásárolt/eladott eladási és vételi opciók) - Hagyományos kötvényopció : szerződési érték * a mögöttes referenciakötvény piaci értéke * delta - Hagyományos részvényopció : szerződések száma * szerződési érték * a mögöttes törzsrészvény piaci értéke * delta - Hagyományos kamatopció : szerződési érték * delta - Hagyományos devizaopció : a devizaláb(ak) szerződési értéke * delta - Hagyományos indexopció : szerződések száma * szerződési érték * index szintje * delta - Határidős ügyletre vonatkozó hagyományos opció : szerződések száma * szerződési érték * mögöttes eszköz piaci értéke * delta - Csereügyletre szóló hagyományos opció (swaption) : a referencia-csereügylet kötelezettség-módszerrel számított értéke * delta - Opciós utalványok és jogok : részvények/kötvények száma * a mögöttes referenciaeszköz piaci értéke * delta

c) Csereügyletek - Hagyományos rögzített/lebegő árfolyamú kamat- és inflációs csereügyletek : szerződési érték - Deviza-csereügyletek : devizaláb(ak) névértéke - Keresztdevizás kamatcsereügyletek : a devizaláb(ak) névértéke - Alapvető teljeshozam-csereügyletek : a referenciaeszköz(ök) mögöttes piaci értéke - Nem alapvető teljeshozam-csereügyletek : a teljeshozam-csereügylet két lábának kumulatív mögöttes piaci értéke - Egy alaptermékes hitel-nemteljesítési csereügyletek : kockázatot átvevő - a mögöttes referenciaeszköz piaci értéke és a hitel-nemteljesítési csereügylet névértéke közül a magasabb kockázatot átadó - a mögöttes referenciaeszköz piaci értéke - Különbözeti szerződések : részvények/kötvények száma * a mögöttes referenciaeszköz piaci értéke

d) Forward ügyletek: - Forward devizaügylet : devizaláb(ak) névértéke - Határidős kamatláb-megállapodás : névérték

e) Mögöttes kitettségű indexen alapuló áttételes kitettség A mögöttes index számára áttételes kitettséget eredményező származtatott termék esetén, vagy az olyan indexek vonatkozásában, amelyek áttételes kitettséget ágyaznak be portfóliójukba, a szóban forgó eszközökre a szokásos kötelezettség-módszert kell használni.

2. A beágyazott derivatívákat tartalmazó pénzügyi eszközök alábbi, nem teljes körű listájára vonatkozóan a következő átváltási módszereket kell alkalmazni:

-

Átváltható kötvények : referenciarészvények száma * a mögöttes referencia-részvények piaci értéke * delta

-

Hitelkockázati eseményhez kapcsolt értékpapírok : a mögöttes referenciaeszköz(ök) piaci értéke

-

Részben kifizetett értékpapírok : részvények/kötvények száma * a mögöttes referenciaeszközök piaci értéke

-

Opciós utalványok és jogok : részvények/kötvények száma * a mögöttes referenciaeszköz piaci értéke * delta

3. Nem standard származtatott termékek jegyzéke a használandó kötelezettség-módszerrel:

- Variancia-csereügyletek: A variancia-csereügylet olyan szerződés, amely lehetővé teszi a befektető számára, hogy egy alaptermék varianciájával (a volatilitás négyzete) összefüggő kitettséget szerezzen és különösen, hogy kereskedjen a jövőbeli realizált (vagy korábbi) volatilitással a jelenlegi implicit volatilitással szemben. A piaci gyakorlat szerint a kötési árfolyam és a variancia névértéke volatilitásban fejeződik ki. A variancia névértéke esetében ez: A vega a volatilitás 1 %-os változásából eredő nyereség vagy veszteség elméleti mértéke. Mivel a realizált volatilitás nem lehet nullánál kevesebb, a hosszú swap-pozíciónak van ismert maximális vesztesége. A rövid swap maximális veszteségét gyakran korlátozzák a volatilitásra alkalmazott korlát révén. E korlát nélkül azonban a rövid swap potenciális vesztesége korlátlan lehet. Egy adott szerződésre t időpontban alkalmazandó átváltási módszer a következő: Variancia névértéke * (aktuális) varianciat (volatilitási korlát nélkül) Variancia névértéke * min [(aktuális) varianciat; volatilitási korlát2] (volatilitási korláttal) ahol: az (aktuális) varianciat a realizált és az implicit volatilitás négyzetének függvénye, pontosabban:

- Volatilitás-csereügyletek A variancia-csereügylethez hasonlóan a volatilitás-csereügyletre a következő átváltási képletet kell használni: - Vega * (aktuális) volatilitást (volatilitási korlát nélkül) - Vega * min [(aktuális) volatilitást; volatilitási korlát] (volatilitási korláttal) ahol az (aktuális) volatilitást a realizált és az implicit volatilitás függvénye.

4. Limitáras (knock-in knock-out) opciók:

szerződések száma * szerződési érték * mögöttes törzsrészvény piaci értéke * delta

III. MELLÉKLET

Átlagidő nettósítására vonatkozó szabályok

1. Származtatott kamatügyletet a következő módszer szerint kell átváltani egyenértékű mögöttes eszközpozícióvá:

Az egyes származtatott kamatügyletek egyenértékű mögöttes eszközpozíciójának kiszámítása úgy történik, hogy a származtatott ügylet átlagidejét el kell osztani az ABA tervezett átlagidejével és meg kell szorozni az egyenértékű mögöttes eszközpozícióval:

ahol:

- átlagidő FDI: a kamatderivatíva átlagideje [a származtatott pénzügyi eszköz (financial derivative instrument - FDI) piaci értékének érzékenysége a kamatlábak változására],

- az átlagidőtervezett összhangban van a befektetési stratégiával, az iránykereskedéssel elért pozíciókkal, valamint a mindenkori várt kockázati szinttel, és szabályozása más módon történik. Összhangban van továbbá a portfólió szokásos piaci feltételek melletti átlagidejével,

- CVderivatíva: a derivatívapozíció átváltott értéke (converted value) a II. mellékletnek megfelelően.

2. Az (1) bekezdés szerint számított egyenértékű mögöttes eszközpozíciókat a következők szerint kell nettósítani:

a) Minden egyes származtatott kamatügyletet be kell sorolni az alábbi táblázat megfelelő lejárati sávjába: Lejárati sávok 1. 0-2 év 2. 2-7 év 3. 7-15 év 4. 15 éven túli

b) Minden egyes lejárati sávon belül nettósítani kell az egyenértékű mögöttes hosszú és rövid eszközpozíciókat. A hosszú pozíciónak a rövid pozícióval való kiegyenlítése adja a szóban forgó lejárati sáv nettósított összegét.

c) A legrövidebb lejárati sávval kezdve, a két szomszédos lejárati sáv közötti nettósított összeget úgy kell kiszámítani, hogy nettósítani kell az i. lejárati sávban fennmaradó nem nettósított hosszú (vagy rövid) pozíció összegét az (i + 1). lejárati sávban fennmaradó nem nettósított rövid (hosszú) pozíció összegével.

d) A legrövidebb lejárati sávval kezdve, két távoli - egy másik sáv által elválasztott - lejárati sáv közötti nettósított összegeket úgy kell kiszámítani, hogy nettósítani kell az i. lejárati sávban fennmaradó nem nettósított hosszú (vagy rövid) pozíció összegét az (i + 2). lejárati sávban fennmaradó nem nettósított rövid (hosszú) pozíció összegével.

e) A nettósított összeget az egymástól legtávolabb eső két lejárati sáv fennmaradó nem nettósított hosszú és rövid pozíciói között kell kiszámítani.

3. Az ABA abszolút értékek összegeként számítja ki kitettségeit:

- a nettósított összeg 0 %-a minden egyes lejárati sávban,

- a két szomszédos lejárati sáv [(i. és (i + 1).] közötti nettósított összegek 40 %-a,

- két távoli - egy másik sáv által elválasztott - lejárati sáv [(i. és (i + 2).] közötti nettósított összegek 75 %-a,

- az egymástól legtávolabb eső két lejárati sáv közötti nettósított összegek 100 %-a, valamint

- a fennmaradó nem nettósított pozíciók 100 %-a.

IV. MELLÉKLET

Jelentéstételi minták: ABAK

(a 2011/61/EU irányelv 3. cikke (3) bekezdésének d) pontja és 24. cikke)

Az ABAK-ra vonatkozóan szolgáltatandó információk

(a 2011/61/EU irányelv 3. cikke (3) bekezdésének d) pontja és 24. cikkének (1) bekezdése)

Az ABAK által kezelt valamennyi ABA részletes jegyzéke

minden negyedév végén - kérésre - szolgáltatandó adat

(a 2011/61/EU irányelv 24. cikkének (3) bekezdése)

A monetáris értékeket az ABA bázisdevizájában kell megadni.

Jelentéstételi minták: ABA

(a 2011/61/EU irányelv 3. cikke (3) bekezdésének d) pontja és 24. cikke)

Az ABA-ra vonatkozóan szolgáltatandó információk

(a 2011/61/EU irányelv 3. cikke (3) bekezdésének d) pontja és 24. cikkének (1) bekezdése)

A monetáris értékeket az ABA bázisdevizájában kell megadni.

Az ABA-ra vonatkozóan az illetékes hatóságoknak szolgáltatandó információk

(A 2011/61/EU irányelv 24. cikkének (2) bekezdése)

A monetáris értékeket az ABA bázisdevizájában kell megadni.

Stressztesztek eredményei

Kérjük, ismertesse a 2011/61/EU irányelv 15. cikke (3) bekezdésének b) pontja szerint elvégzett stressztesztek eredményeit [az ABA minden egyes befektetési pozíciójával, valamint az e pozíciók által az ABA portfóliójára gyakorolt átfogó hatással összefüggő kockázatok - például megfelelő stressztesztelési eljárásokkal - megfelelően meghatározhatók, mérhetők, kezelhetők és folyamatosan nyomon követhetők] (szabad szöveg)

A monetáris értékeket az ABA bázisdevizájában kell megadni.

Kérjük, ismertesse a 2011/61/EU irányelv 16. cikke (1) bekezdésének második albekezdése szerint elvégzett stressztesztek eredményeit. [Az ABAK-ok rendszeresen stresszteszteket végeznek mind rendes, mind rendkívüli likviditási feltételek mellett, ami lehetővé teszi számukra, hogy értékeljék és nyomon kövessék az ABA-k likviditási kockázatát.] (szabad szöveg)

A monetáris értékeket az ABA bázisdevizájában kell megadni.

Az ABA-ra vonatkozóan az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátandó információk

(a 2011/61/EU irányelv 24. cikkének (4) bekezdése)

A monetáris értékeket az ABA bázisdevizájában kell megadni.

( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2088 rendelete (2019. november 27.) a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről (HL L 317., 2019.12.9., 1. o.).

( 2 ) Európai Bankfelügyeleti Bizottság, A tőkekövetelményekről szóló irányelv 122a. cikkére vonatkozó iránymutatások, 2010. december 31., http://www.eba.europa.eu/cebs/media/Publications/Standards%20and%20Guidelines/2010/Application%20of%20Art.%20122a%20of%20the%20CRD/Guidelines.pdf

( 3 ) HL L 96., 2003.4.12., 16. o.

( 4 ) HL L 79., 2007.3.20., 11. o.